Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-12 / 2. szám
A kiskertekben is korszerű gazdálkodást! S múlt év tavaszán hosszan elbeszélgettünk Kacsurák Antal elvtárssal, a ZELENINA vezérigazgatósága terebesi (Trebišov) kirendeltségének igazgatójával, és Dóczy Árpáddal, a kereskedelmi osztály vezetőjével. A téma az volt, hogy vajon sikerül-e a járás zöldség- és gyümölcstermelését az 1978-as szinten tartani. Mert a ZELENINA alkalmazottai ezt tekintették akkoriban a legfontosabb feladatnak... Ez nem véletlen, hanem nagyon is szükségszerű, tehát érthető dolog volt. Hiszen a lakosság ellátása szempontjából a zöldség- és gyümölcstermelés fontos helyet foglal el. Ugyanis az, hogy a ZELENINA üzleteiben van-e uborka, paradicsom, paprika, káposzta, gyökérzöldség stb. jelentős mér. tőkben befolyásolja, egyes időszakokban pedig szinte meghatározza a lakosság napi közérzetét, hangulatát. Ä ZELENINA két vezetőjével folytatott beszélgetés után lapunkban megírtuk, hogy jó előrejelzést adtak. Ezt három dologra, tényezőre alapozták: a termelőkkel történő szerződéskötések mennyiségének növelésére, a ZELENINA vezérigazgatósága által meghatározott és juttatott segítségre, valamint a vállalat dolgozóinak, szakembereinek jó felkészülésére, akarására. S most év végén, amikor azért találkoztunk ismét Kacsurák Antallal és Dóczy Árpáddal, hogy felmérjük, mennyire sikerültek a korábbi előrejelzések, eléggé lehanguló, okkal szomorú volt a beszélgetés hangulata. Hiszen a tervek, a feltételezések helyett immár a tények „beszéltek“* e-: Sajnos, mind mennyiségileg, mind pedig minőségileg, pontosabban fogalmazva: roszszabbul alakult, mint azt tavasszal reméltük — mondta bánatosan az igazgató. — 1979- ben a felvásárlási tervet csupán 66 százalékra teljesítettük. Ugyanakkor az 1978-as szintet nem tudtuk megtartani, a lemaradás az 1978-as évi valósághoz viszonyítva 1377, az 1979- es évi lemaradás pedig 3672 tonna volt. A primőr zöldségfélékből elsősorban a kiskertészek jóvoltából az üzletekben kielégítő volt az áruellátás, volt elég retek, hagyma, saláta stb. Azt, hogy az 1979-es évi felvásárlási tervet nem tudtuk teljesíteni, főleg az őszi érésű zöldségfélék termelésének sikertelensége okozta. Például a káposztaféleségekből 1600, hagymából 434, zellerből 136 tonna volt a lemaradás. Ami a gyümölcsfélék felvásárlását illeti, például a kajsziból 350, szilvából 600, almából pedig 400 tonna volt a lemaradás. • Miben látják a sikertelenség okát? — kérdeztem. — Nehéz erre a kérdésre válaszolni •— mondotta Dóczy Arpád. «-» Én talán a korszerűtlen, elavult termelési módszerekben látom a sikertelenség okát. Persze, a nem megfelelő talajelőkészítés, a hanyag növényápolás, a hiányos növényvédelem megannyi összetevője a sikertelen zöldségtermelésnek. Igaz, a termelőgazdaságok a sikertelenséget a szélsőséges időjárásra hárítják. Arról azonban teljesen megfeledkeznek, hogy ma már öntözés nélkül elképzelhetetlen a sikeres nagyüzemi zöldségtermelés. Azt én sem tudom megérteni, hogy ha az Ung-vidéki abariak (Oborin), vajániak (Vojany), csicseriek (Ciőárovce) tudnak zöldséget termelni, akkor a bodrogközi gazdaságokban mindez miért nem sikerül? • A kiskertészeket is említették ... — Kétségtelen, hogy a zöldség- és gyümölcsfélék zömét a nagyüzemi gazdaságok szolgáltatják — folytatta Dóczy Árpád. — De a kistermelők is számottevő szerepet játszanak a lakosság ellátásában, s eredményesen hozzájárulnak az állami alapok gyarapításához. Tehát társadalmi érdek, hogy minden eszközzel tovább növeljük ezt a hozzájárulást, erőteljesen ösztönözzük a kiskertek minél gazdaságosabb, belterjesebb kihasználását. Korszerűsítsük hát a háztáji kerteket is! • Mit ért tulajdonképpen a korszerűsítés alatt? — Akkor korszerű a mezőgazdaság, ha minden téren eredményesen alkalmazza a tudomány és technika legújabb vívmányait, beleértve a gépesítést, ' kemizálást, növényvédelmet és nem utolsó sorban a legjobb hozamokat adó fajták termesztését. • És mi itt a probléma? >— Sajnos, az említett feltételek közül mi csupán a vetőmagvakat tudjuk biztosítani. A korszerűsítés másik igen fontos követelménye a termelőeszközökkel való ellátottság. S ez alatt nem csupán az itt használatos szerszámokat és gépeket kell érteni, hanem mindent, ami megkönnyíti a korszerű termelést, tehát a megfelelő ültetőanyagot, műtrágyát, gyomirtó- és növényvédő szert stb. Hiszen akárcsak a nagyüzemekben, a termelés a kiskertekben sem a magvetéssel és a palántázással kezdődik, hanem már jóval korábban, az ezekhez szükséges műszakianyagi alapok megteremtésével. E téren a terebesi járásban a házikertek tulajdonosai még mindig nagy nehézségekkel küzdenek. Sokszor még a klaszszikus kertműveléshez szükség ges ásó, kapa, gereblye stb. beszerzése is gondot jelent. S ezeken túl még sok mindenre szükség volna a kiskertek termelésének korszerűsítéséhez. Például az illető körzet feltételeinek megfelelő vetőmagvakra, ami nélkül a folyamatos fólia alatti termesztés szinte elképzelhetetlen. Am a magkereskedésben nemigen van miből válogatni, a termelő tehát azt vet, amihez éppen hozzájutott. Műtrágyából egyre többet gyártunk, csakhogy a kistermelő nem kaphat, vagyis kis csomagokban aüg-alig kapható. Akárcsak a nélkülözhetetlen növényvédő szerek. Gondolom, a vegyiparnak vagy a kereskedelemnek nem okozna megoldhatatlan problémát, ha néhány fontos, kombinált növényvédő és gyomirtó szert kis csomagokban is forgalomba hoznának. Ez ugyanis megold-* hatíiá a házak körüli zöldséges-* és gyümölcsöskertek védelmét, ami pedig elősegítené, hogy több és jobb minőségű zöldség és gyümölcs jusson a piacra. Ha már itt tartunk, a kom szerű kerti kisgépekről is szeretnék szólni, amelyekhez szintén lehetetlen hozzájutni! Ugyancsak hiányoznak a kiskertekben alkalmazható könnyű és olcsó öntözőberendezések stb. A. fólia alatti termesztés felbecsülhetetlen minőségi eredményeket Ígér, de ehhez több fóliára volna szükség. A fóliaalagutakhoz szükséges vázakat is iparilag kellene gyártani, például olcsó műanyagból vagy alumíniumból. A háztáji gyümölcsösök lassan kipusztulnak, mert a régi kiöregedett fákat nemigen pótolja senki. Ugyanis elég nehéz megfelelő facsemetékhez jutni. Pedig ellenkező esetben a kiskertek művelői néhány éven belül tetemesen javíthatnák a lakosság gyümölcsellátását. 4 örvendetesek és ígéretesek a mezőgazdasági termelés fejlesztésére és korszerűsítésére vo- A kertbarátok sok natkozó határozatok. Éppen __ezért nem ártana, ha ezek a ^ határozatok a háztáji kertészségből is jelesre kedésre is vonatkoznának, hasonlóképpen, mint a szerződéses állattartás, állathizlalás fellendítése szakaszán ... A terebesi járás kistermelői a múlt évben 18 millió korona értékű zöldséget értékesítettek a ZELENINA kirendeltségein, 6 millió korona értékű zöldséggel többet, mint ahogy azt tervezték. A felmérések alapján a járás kiskertészei mintegy 25 millió korona értékű zöldséget a kerület szabad piacain értékesítettek. vizsgáznak. Korszerű módszerekkel kis területről is nagy termést takaríthatunk be. Felvételünk a nitrai Agrokemplex országos mezőgazdasági kiállításon készült. Fotó: —blm Tehát nem fér hozzá kétség, hogy némi támogatással könynyen megduplázódhatna a háztáji zöldségtermelés ebben a járásban. Teremtsük meg hát hozzá a kellő, korszerű feltételeket! Illés Bertalan A tojás nagysága Egyik ismerősöm panaszko- udvar okozta a bajt, azon felül dott, hogy jércéi kicsi tojásokat tojnak. Ezen kívül sok a lágyhéjú tojás. Nem tud egyebet tenni, mint azt, hogy levagdalja a szárnyasokat. Már eddig az állomány kétharmada kés alá került. Ilyen eset nála még nem fordult elő. Szerinte valamilyen lappangó betegség okozta a bajt... Szerintem a kegyetlen mészárlás kissé elhamarkodott döntés volt. Ugyanis minden jérce a kezdet kezdetén kisebb tojást tojik, mint később. Egy egész esztendő kell ahhoz, hogy az egyéves tyúk akkora tojásokat tojjon, mint a kétéves. De meg kell azt is jegyezni, hogy a fiatal tyúk kis híján minden nap tojik egy tojást, az idősebb tyúkok viszont csak minden második nap. Ismerősömet megdöbbentette az is, hogy a jércék korukhoz viszonyítva egy hónappal korábban kezdték meg a tojástermelést, mint máskor. Megfigyeléseim szerint azok a jércék, amelyek később kezdenek tojni, nehezebb tojásokat termelnek. A termelés kezdetén a tojások súlya gyorsan növekedik, később lelassul. Az első tíz-tizenöt tojás még kicsi, 40—50 gramm súlyú később azonban az 50—60 grammot is elérhetik. A korán tojó jércékből kisebb tyúkok lesznek, márpedig a tojók súlya — fajtán belül i— arányban van a tojások súlyával is. Ugyanis a tojóhibridek kisebb súlyúak a húshibrideknél, mégis nagyobb tojásokat termelnek. Itt a fajta okozza az eltérést. Ha a tojóhibrideket is fajtán belül hasonlítjuk össze, akkor itt is azt tapasztalhatjuk, hogy a tojás súlyát illetően a nagyobb testsúly javára billen a mérce. A nagytestű tyúkfajtáknál szintén hasonló a helyzet. Ahogy ezeket a sorokat írom, gyermekéveim emlékei elevenednek fel előttem. A tyúkok a szérűn kapargáltak. Az egyik élénkebben, mint a másik. Néha össze is verekedtek. Édesanyám pedig gyönyörködve figyelte őket és azt mondta nekem: „Látod fiam azokat az erős jércéket. Jól kapargálnak. Lábuk is sárgább, mint a többieké. Ezeket hagyjuk meg magnak. A többit levágjuk.“ Engem megdöbbentettek édesanyám szavai, mert az embereknél mindig a gyöngéket és a betegeket pártfogolta. Most pedig az ellenkezőjét látom és hallom. Könyörtelen a gyenge iránt. A tyúkok régi tulajdonságai a midiben is mérvadók lehetnek a törzsállomány kiválasztása terén. A szérű és a szérüskert sok növényi fehérjét, messet és D-vitamint nyújtott a kaparó baromfinak. Ott csak betegség következtében volt lágyhéjú tojás ... Ismerősömnél pedig a hideg ól és a sivár az eleség vitamin- és mészhiánya is tetőzte az okokat. Ez ellen egy kis hereszéna, állati eredetű vagy konyhai hulladék etetése segített volna. Nem is szólva a különleges tojótápokről... A helytelenül összeállított takarmányadagnak a tojástermelés intenzitására, a tojás súlyára és minőségére gyakorolt kedvezőtlen hatása azonnal megmutatkozik. A tojások átlagsúlyának alakulására és ez esetben elsősorban a napi takarmányadagban található fehérje (főleg állati eredetű) mennyisége, továbbá a meszes a D-vitamin-tartalom van kihatással. Ez utóbbiak a tojáshéj minőségét is befolyásolják. A tojás fehérje és sárgája 12,8 százalék fehérjét tartalmaz. Ebből is látható, hogy a napi takarmányadagnak elég sok fehérjét kell tartalmaznia. De csak annyi legyen belőle, ami összhangban van a baromfi hasznosságával... Ismerősöm a jó ivóvíz fontosságáról is megfeledkezett. Az ivóvíz hiánya ugyanis azonnal csökkenti a tojástermelést és a tojások átlagsúlyát. Ha figyelembe vesszük, hogy a tojás sárgája és fehérje 73,6 százalék vizet tartalmaz, akkor azonnal rádöbbenünk, hogy a tojónak a nap minden órájában, sőt minden percében szüksége van vízre. Én télen meleg vizet öntök az itatóba, naponta többször is. Ha ugyanis befagy a víz, akkor a tyúk szomjazik vagy ha van, havat eszik, ami az egészségének a rovására megy. A tojások átlagsúlyára a környezet hőmérséklete is jelentős hatással van. A 21 C- foknál melegebb környezetben a tyúkok sokkal könnyebb tojásokat termelnek, mint normális viszonyok között. Nyáron a tojók a nagy hőség miatt kevesebb takarmányt fogyasztanak, csökken a testsúlyuk és ezáltal a kitermelt tojások súlya is. A múlt év őszén és a tél elején lehullott sok eső is ártott a tyúkoknak, jércéknek, ami szintén befolyásolhatja a tojástermelés alakulását. Ilyenkor szükséges a száraz búvóhely, ahol száraz homokot és meszet is találhatnak a tyúkok, egyébként csökken a tojáshozam. A baromfit gyakran figyelem, hamar kiderítem a bajok okát, és annak megfelelően intézkedem. Ügy etetem, itatom és szállásolom a tyúkokat, hogy azok eleget tojjanak télen is, de oly módon, hogy ne lépjem át a gazdaságosság határát. Ez azonban nem minden, amit a tyúktenyésztésben tenni kell, de ahhoz elég segítség, hogy ne vagdaljuk le feleslegesen a kicsi tojásokat termelő jércéket. CSURILLA JÓZSEF Díszmadarak „Fehér” belga óriás Aligha akad olyan kisállatte nyésztő, akinek állatai között nem volna olyan, amellyel több et foglalkozik, jobban eteti, tisztogatja és szereti a többiek nél. Varga Lajos, a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége taksonyi (Matuškovo) helyi szervezetének tagja igen meg kedvelte a belga óriás nyulakat, amelyek nála tiszta fehé rek, úgynevezett albínók. Arra a kérdésre, hogy honnan van nak ilyen nyulai, a következő' két válaszolta: „A bátyámtól kaptam őket már vagy tíz éve, azóta is szaporítom ezeket a nyuiakat. Szépek, nem tudnék tőlük megválni. Megcsodálták őket a kiállításokon is. A bíráló bizottság is úgyszólván minden alkalommal érdemben értékelte ezeket a nyuiakat.“ Képszöveg: (KrajcsovicsJ világkiállítása A virágkiállításáról Ismert tenyésztők részére. A rendezők Olomouci kíállítócsarnokok 1980 tizenkilenc ország részvételét január 24-től ■ február 3-ig a várják és mintegy tízezer ma** világ díszmadártenyésztőinek dár kiállításával számolnak, vendéglátói lesznek. Ugyanis Ötven külföldi és ugyanannyi ott rendezik meg a díszmada- hazai bíráló vár a kiállított rak 28. világkiállítását. A ki- madarak értékelésére. állítást a madártenyésztők világszervezetének megbízásából a Csehországi és a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségei rendezik. Hasonló kiállítás eddig hazánkban még nem volt, tehát érthető, hogy a madárkedvelők mekkora érdeklődéssel figyelik az előkészületeket. Ez a megbízatás a világszervezettől — ami elsősorban az ismert EXOTA OLOMOUC kiállítások sikereinek köszönhető —, nagy elismerés a hazai A nyilvánosság részére a kiállítás reggel 9 órától 17 óráig tart nyitva. Mivel a rendezők igen nagy érdeklődésre számítanak, a kiállítást a lehetőségek szerint hétköznapokon ajánlatos megtekinteni. Ez a kiállítás minden bizonynyal nemcsak a ékestollú madarak seregszemléje lesz, hanem a madárbarátok nagy nemzetközi találkozója is! fBalázsj
