Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-04-19 / 16. szám

4 . SZABAD FÖLDMŰVES I960, április 19. Ä munkakörülmények javítását szorgalmazzák Manapság az emberek nem egyszer megkérdezik egymástól; „Milyen mun­kakörülmények között dolgozol? Milye­nek a kulturális lehetőségeitek?“ Kö­szönve hazánk helyes szociális politi­kájának, a válaszok többsége elége­dettségre vall. Az iparban, a mezőgaz­daságban egyre nagyobb igyekezetei fejtenek ki, hogy a dolgozók számára jó munkakörülményeket teremtsenek. Nem véletlenül, hiszen számos statisz­tikai adat tanúsítja, hogy a kedvező körülmények között dolgozó ember ki­egyensúlyozott, nagyobb teljesítményre képes. Az önkéntes véradók egyik csoportja. A hidaskürti (Mostová) Vörös Csil­lag Efsz komoly erőfeszítéseket tesz dolgozói munkakörülményeinek, kul­turális lehetőségeinek javítása érde­kében. A szövekezet a mólt évben 730 ezer koronát fordított szociális és kulturális célokra, s hogy ezt mi­lyen módon használta fel, ezt rész­letezzük az alábbiakban. Az egyesülés után a szövetkezet szociális helyiségek felújítását és bő­vítését tűzte ki célul. A jelentős anyagi befektetés, az emberek jó hoz­záállása meghozta gyümölcsét. Ma legtöbb munkahely el van látva öltö­zővel, zuhanyozóval. Ahol még ked­vezőtlen a helyzet, ott is hamarosan megoldódik a probléma. A kilencszáz férőhelyes tehénistálló ' mellett pél­dául már épül a korszerű szociális helyiség. A 33 millió korona beruhá­zási költséggel épülő gépesítési köz­pont is el lesz látva megfelelő szo­ciális létesítménnyel. Habár a dolgozók étkeztetése je­lenleg csak ideiglenes, a szövetkezet vezetősége komoly intézkedéseket fo­ganatosított a helyzet javítása érde­kében. Ebben az évben megkezdik a tanácsteremmel és üzemi konyhával ellátott irodaház építését. Átadása után a szövetkezeti tagok étkezési problémái megoldódnak. A mezőgazdaságban dolgozóknak kiváltképp ügyelniük kell arra, hogy milyen öltözéket viselnek munka köz­ben. Pozitív tényezőként könyvelhető el, hogy a dolgozók megértették: a szövetkezet által megvásárolt munka­ruhák, védőöltözetek használatával nemcsak az előírásoknak tesznek ele­get, hanem saját egészségüket is vé­dik. Az egész évi munka után minden­kinek jól esik néhány hetes pihenés, erőgyűjtés. A szövetkezeti tagok kö­zül évente körülbelül 320-an kapnak beutalót különböző helyekre. Tavaly egy csoport Görögországban, több cso­port pedig Magyarországon, Harkány­ban üdült. A tagok kihasználják a rövidebb belföldi üdüléseket, kirán­dulásokat is. Slovenský Raj, a Ma­­gas-Tátra, s a többi kirándulóhely is­mert a szövetkezet tagjai előtt. A gazdaság vezetősége nem feled­kezik meg a tagok gyermekeinek üdültetéséről sem. Évente hetven gyermek belföldi pionírtáborokban nyaralhat, de többen Jugoszláviában töltöttték szünidejüket. Az üdülési be­utalók, a kirándulási lehetőségek ma­gától értetődően nem mindig felelnek meg az érdeklődés nagyságának. An­nak érdekében, hogy igazságosan jár­janak el a tagok között részlegen­ként a dolgozók arányához viszonyít­va utalják ki a beutalókat. A gyerme­kek üdültetését illetően, viszont azo­kat a tanulókat részesítik előnyben, akik még nem voltak pinnírtáborban, s koruknál fogva a következő évben már nem vehetnek részt. A modern orvostudomány egyik alaptörvénye kimondja: a leghatáso­sabb gyógyítási módszer a betegsé­gek megelőzése. Erre a célra a szö­vetkezet jelentős pénzösszeget fordít. Elsősorban a nehéz munkakörülmé­nyek között dolgozó tagokat preven­tív gyógykezelésre küldi. A tapaszta­latok szerint a középkorosztály kép­viselői szorulnak leginkább ilyen ke­zelésre. Az állattenyésztésben dolgo­zók főleg a reumatikus-, a gépkeze­lők kezdődő gyomorbetegségek keze­lésében részesülnek. A gyógykezelési beutalók térítésé­hez nagyban hozzájárul a Szövetke­zeti Földművesek Szövetségének já­rási bizottsága is. Természetesen a dolgozók munkaképességének védel­mére irányuló erőfeszítés sokszorosan megtérül: Az ember egészségét ugyan­is pénzértékben nem is lehet kife­jezni. A nyugdíjba menetel után a meg­érdemelt pihenés időszakában minden embernek jólesik az, ha a volt mun­kaadója továbbra is gondoskodik ró­la, érdeklődést tanúsít iránta. A szö­vetkezet 280 nyugdíjasa közül tizen­kilencnek évente összesen 59 ezer 700 koronát fizet ki nyugdljkiegészítés­­ként, tizenhat volt alkalmazott pedig szociális segélyben részesül. Mivel a legtöbb nyugdíjas igényli a mozgást, az aktív pihenést, a gaz­daság tízáras földterületet, emellett ingyenesen hat mázsa gabonát bizto­sít számukra. Emellett nem marad el a nyugdíjasok erkölcsi megbecsülése sem: a gazdaság rendszeresen meg­szervezi a nyugdíjasok találkozóját, ahol baráti beszélgetések mellett kul­túrműsorral szórakoztatják az ürege­ket. Evekkel ezelőtt a gazdaság tagsága — közös szavazással — hozott egy határozatot: A volt szövetkezeti dol­gozó elhalálozása esetén minden tag­tól tíz-tíz koronát gyűjtenek össze. A tízezer koronás összeg jelentős se­gítséget jelent az elhunyt hozzátar­tozói számára. Az egyesült szövetkezet dolgozói igyekeznek kihasználni a kulturális lehetőségeket. Jól bevált szokás sze­rint rendszeresen színházlátogatást szerveznek — nem egyszer határon kívülre is. A MATESZ, a bratislavai színházak műsorainak megtekintése mellett Budapestre is ellátogatnak, ahol színvonalas színdarabokat tekin­tenek meg. Jól működik a szövetke­zet által támogatott, PINTER FERENC karnagy vezette vízkeleti (Cerný Brod) énekkar. A csoport fellép jó­formán minden kulturális rendezvé­nyen, melyet a gazdaság vagy a fa­lusi tömegszervezetek rendeznek. Ahelyett, hogy tovább sorolnánk a kulturális megmozdulásokat, idézzük KÜRTÖSY elvtársnak, a gazdaság üze­mi pártszervezete elnökének ezzel kapcsolatos szavait: — Az egyesülés után a kulturális élet vonalán komoly gondokba ütköz­tünk. Felmerült a kérdés, hogy az öt községben élő tagságunknak hogyan is tudjuk megteremteni a munka utá­ni kulturális kikapcsolódást, a műve­lődést. Habár jóformán minden falu­ban van művelődési otthon, a tapasz­talatok szerint anyagi támogatásuk erőink felaprózásához vezetnek. Tehát felmerült a gondolat, hogy építünk egy központi szövetkezeti klubot. A- zonban ebben is csak részmegoldást látunk. Ugyanis falvaink között elég nagy a távolság, ami bizonyára gá­tolná dolgozóinkat abban, hogy rend­szeresen látogassák az említett intéz­ményt. Tehát a probléma eléggé ösz­­szetett, ennek ellenére keressük az utat, hogy a jövőben ne csak „mí­meljük“, de előteremtsük a lehetősé­geket a kulturális élet fokozott fej­lesztésére. A fentiekből kitűnik, a Vörös Csil­lag szövetkezet teljes erejével azon munkálkodik, hogy jól használja fel a szociális és kulturális alapot. Eh­hez a munkájukhoz sok sikert kívá­nunk. KAUTA GABOR A munkahelyeken és magánéletünk­ben egyaránt tanúi lehetünk annak, hogy egy-egy jelentéktelennek vélt szabálysértés, figyelembe nem vett intézkedés avagy apró-cseprő hanyag­ság komoly balesetnek, számottevő anyagi kárnak lehet az oka. Számta­lanszor olvasunk, hallunk a munka­­biztonsági előírások betartásának fon­tosságáról s szinte naponta elözön­­lenek bennünket az intő szavak, fi­gyelmeztető adatok a megtörtént bal­esetekről. Önként felmerülő kérdés, vajon mindennek van-e foganatja? Okulunk-e mások hibájából? Vagy már csak akkor térünk jobb belátás­ra, ha a hanyagságnak súlyos követ­kezményét saját bőrünkön érezzük? A statisztikai adatok arra engednek következtetni, hogy az elmúlt évek­ben a munkabiztonság terén bizonyos javulás állt be. Az elmúlt hat esz­tendőben a foglalkozásból eredő be­tegségek, a munkabalesetek — ebből a halálos kimenetelűek — száma is csökkent. így például tavaly Szlová­kiában három százalékkal kevesebb munkabaleset történt, mint az előbbi esztendőben, emellett az aktív dolgo­zók száma 1,8 százalékkal növekedett. Persze ez korántsem jelenti azt, hogy a jelenlegi helyzettel meg lehe­tünk elégedve, mert a munkabalese­tek száma, az anyagi károk értéke így is jelentős. Sőt a súlyos kimene­telű balesetek száma emelkedett. Er­ről tanúskodnak az egy-egy munka­balesetre számított kiesett munkana­pok. A munkabiztonság terén tapasztalt előrehaladás elsősorban annak kö­szönhető, hogy a központi szervek részéről jelentős mértékben javult az ellenőrző tevékenység. Ennek nyomán több üzemben leállították a munka­­biztonsági előírásoknak nem megfe­lelő gépsoroknak és berendezéseknek az üzemeltetését, azokun a munka­helyeken, ahol az asszonyok kedve­zőtlen munkakörülményekben dolgoz­tak, át kellett csoportosítani a dolgo-Benőttük Mindenkit érhet baleset. Ezért igen fontos az egymás iránti megértés, az önzetlen segítségnyújtás rászoruló embertársainknak. Az emberi önzetlenségnek, a segí­tőkészségnek nemes példái az ön­kéntes véradók, akik — díjmentesen — mindig készen állnak az emberi életek megmentésére. Örvendetes tényként nyugtázható, hogy az önkén­tes véradók száma évről évre növek­szik s köztük egyre több fiatal talál­ható. E tekintetben példás tevékenysé­get fejt ki a Vöröskereszt diószegi (Sládkovičovo) helyi szervezete, Szol­ga Mária vezetésével, aki 1948-tól a Vöröskereszt tagja, s 1972-től a helyi szervezet elnöke. Emellett a Vö.rös­­kereszt járási vezetőségének tagja és a kerületi nemzeti bizottság képvise­lője. Kiváló munkájáért az évek során több kitüntetésben részesült. Elnöksége kezdetén sok nehézséget kellett leküzdenie, hiszen a szervezet akkoriban csupán tizennyolc tagból állt, köztük tizenhárom önkéntes vér­adóval. Ma a helyi szervezet kétszáz­­hatvan tagot számlál és igen sokol­dalú tevékenységet fejt ki. Az önkén­tes véradók száma százra növekedett. Közülük Svihran János már a Jánský érem tulajdonosa. Előreláthatóan az idén e megtisztelő címet a szervezet önkéntes véradói közül többen is el­nyerik. A Vöröskereszt helyi szervezete tag­ságának aktív tevékenységét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy egyre többen csatlakoznak az önkéntes véradók táborához. Ezen túlmenően jelentős mértékben járul­zókat, s több üzemben megtiltották a fiatalkorúak alkalmazását. Ezen kívül több mint kétszáz szervezetnek és nyolcvan vezető dolgozónak bírságot szabtak ki a munkabiztonsági és egészségvédelmi előírások be nem tartásáért. Igaz, az ellenőrző tevé­kenységben még mindig akad bőven helyrehozni való. Gyakori az egyolda­lúság, holott az ellenőrzéseket komp­lex módon kell értelmezni és végre­hajtani, valamennyi irányítási szinten. Sajnos, a munkabiztonsági előírá­sok ellenőrzésében igen gyenge — többnyire csak adminisztratív jellegű — tevékenységet fejtenek ki a kerü­leti, a járási és a helyi nemzeti bi­zottságok. A hatáskörükbe tartozó üzemekben és vállalatokban meglehe­tősen kedvezőtlen a helyzet a mun­kabiztonság és az egészségvédelem szempontjából. Főleg az elavult épü­letek és raktárhelyiségek karbantar­tása vagy korszerűsítése sürgős meg­oldásra vár. Ürvendetes tény, hogy az utóbbi években a műszaki felügyelő szervek szigorították ellenőrző tevékenységü­ket. Nagyobb figyelmet szenteltek az építkezések, a gépek és a technoló­giai berendezések terveinek megíté­lésekor a munkabiztonsági követel­ményeknek. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy célszerű lenne, ha a vállalatok és üzemek évi végrehaj­tási tervükbe iktatnák a munkabiz­tonsági- és egészségvédelmi intézke­déseket is. Hiszen egy-egy gépsor vagy iizemrészleg leállítása a mun­kabiztonsági előírások be nem tartása miatt komolyan veszélyeztetheti a tervfeladatok teljesítését.-0-Említettük, hogy a munkabalesetek száma csökkent. De ha a balesetek okát részletesebben elemezzük, fény derül arra, hogy ezek az esetek több­ségében ismétlődnek. Tehát újra és újra ugyanazokkal a mulasztásokkal találkozunk: a helytelen munkaszer­vezés, a rossz műszaki állapotban nak hozzá a község fejlesztéséhez is. A környezet rendezésében és szépíté­sében, valamint különböző építkezési munkálatokban évente hozzávetőlege­sen kilencszáz órát dolgoznak le tár­­sadalmi munkában. Tömegrendezvé­nyeken, vagy sport- és honvédelmi versenyeken rendszeres szolgálatot tartanak az önkéntes egészségügyi nővérek. Az alapiskola tanulói szá­ntára pedig elsősegély-nyújtási okta­tást szerveznek. A segítségre szoruló idősebbekről és a betegekről is példásan gondos­kodnak. Ezen túlmenően a szervezet tagjai aktív politikai-nevelő tevékeny­séget fejtenek ki. A taggyűlések mel­lett évente több szakelőadást tarta­nak. Az alapszervezet aktív tevékenysé­géért, a tagok odaadó munkájáért 1978-ban a „Csehszlovákiai Vöröske­reszt Példás Alapszervezete“ kitünte­tés bronzfokozatát nyerte el. Szolga Mária példás munkájának elismeré­séül a kerületi nemzeti bizottság kül­dötteként részt vett a Vöröskereszt VIII. országos kongresszusán. A Vöröskereszt helyi szervezetének tevékenységét a hnb vezetősége is méltányolja és sokoldalú támogatás­ban részesíti. így például összejöve­telek és gyűlések alkalmából egy kü­lön termet biztosított számukra. Jó az együttműködésük a Szlovákiai Ker­­tészkedők Szövetségének helyi szer­vezetével is. Az idén közös kirándu­láson vesznek részt „Ismerd meg ha­zád szépségeit“ címen. Nem ártana ha a község többi tömeg- és társadal­mi szervezete is jobban támogatná a Vöröskereszt helyi szervezet tevé­kenységét nemes céljai megvalósítá­sában. Hiszen célkitűzésük évről évre igényesebb. A közeljövőben három­százra akarják növelni a taglétszámot s tovább gyarapítani az önkéntes vér­adók számát. NAGY MIHÁLY levő gépek és berendezések, az elha­nyagolt karbantartás, a megfelelő szakképesítés hiánya, a mértéktelen alkoholfogyasztás a balesetek .és az anyagi károk leggyakoribb oka. Sajnos Szlovákiában fokozódott a közlekedési balesetek száma. E tekin­tetben meglehetősen kedvezőtlen a helyzet a mezőgazdasági üzemekben, ahol minden második halálos kime­netelű baleset a közlekedés során történt, sokszor alkoholfogyasztás kö­vetkezményeként. Ezért a mezőgazda­sági üzemek vezetőinek, de főleg a munkabiztonsági felügyelőknek na­gyobb figyelmet kellene fordítaniuk az alkoholfogyasztás ellenőrzésére. Említést érdemel, hogy a munka­­biztonsági és egészségvédelmi intéz­kedések betartása szempontjából a mezőgazdasági üzemekben felelősség­teljesebb hozzáállást kellene tanúsí­tani, mert népgazdaságunk más ága­zataihoz viszonyítva, a balesetek szá­ma alig csökkent, s az anyagi károk és a kiesett munkanapok is számot­tevőek. A munkabiztonsági előírások ismeretének hiánya és ezeknek be nem tartása a balesetek leggyakoribb okozója. Jelentős károk erednek ab­ból, hogy a korszerű gépek és beren­dezések kezelői nem rendelkeznek megfelelő szakképesítéssel. A mulasz­tások között szerepel az a tény is, hogy ha a gazdaságokban be is szer­zik a védőruhákat és védőeszközöket, a dolgozók ezeket gyakran nem ve­szik igénybe, holott egészségük vé­delméről van sző. Sokszor kifogásol­ható a gépek, a berendezések, a vil­lanyvezetékek hiányos karbantartása is, aini ugyancsak balesetek okozója lehet. Április a munkabiztonság hónapja, a nyilvános munkabiztonsági ellenőr­zéseknek az időszaka. De ezeknek csak akkor lesz foganatja, ha az észlelt hibák és fogyatékosságok or­voslására is sor kerül. Mindig szem előtt kell tartani azt, hogy az ellen­őrzések vagy az intézkedések ne csak április hónapjára szűküljenek, ha­nem az egész év folyamán valameny­­nyi munkahelyen arra törekedjenek, hogy a balesetek számát és az anyagi károkat a minimálisra csökkentsék. KLAMARCSIK MARIA mérnök Kivételes eset ürügyén Ott volt az orvos is a szövetkezet zárszámadó közgyűlésén. Mellettem ült, — három és fél óra hosszat, — a művelődési otthon nagytermében. Figyelmesen hallgatta végig a terjedel­mes beszámolót, az ellenőrző bizottság jelentését, az embe­rek hozzászólásait, egyszóval mindent, ügy figyelt, mintha minden új lett volna számára, mintha részletesen tájékoztat­nia kellene valakit az itt történtekről. Pedig közben-közben elárulta, hogy jól ismeri a szövetkezet gazdasági eredményeit, fogyatékosságait és nehézségeit. Bevallom: egy kicsit elcso­dálkoztam ... Azon is, hogy nem hivatták. Pedig a baj nem válogatja az órákat. ■.. Aztán elhessegettem a csodálkozásomat és a következőkre gondoltam: a szövetkezeti dolgozók közül tálán egy sincs, aki az év folyamán legalább egyszer meg ne fordult volna rendelőjében, kisebb nagyobb panaszokkal vagy legalább tanácsért. Az aktív tagok többsége szülő vagy nagy­szülő, ezért egy lélek sem lehet a faluban, aki közvetlenül vagy közvetve ne került volna kapcsolatba vele. A betegség nemcsak a beteget érinti.. -. Továbbmenve: a munka eredmé­nyét az is jelentős mértékben befolyásolhatja, hogy milyen a tagság egészségi állapota, milyen egészségügyi ellátottsága. Egy gyűlés hangulatából sok hasznos tapasztalatot szerez­het a gyógyító szakember. Könnyebben érti meg a panaszokat, a betegségek okát. Természetes tehát, hogy az orvos is jelen volt ellátottjai körében, a falu életének e fontos eseményén. Hogy miért írtam le mindezeket? Mert újságírói pályafutá­som alatt ez volt az első alkalom, amikor a tornagörgői jHor­hos ) szövetkezetben — rozsnyói (Rožňava) járás — dr. N é­­meth Zoltánt, az orvost paciensei között találtam évzáró taggyűlésükön. Néha csak a kivételesnek örülhet az ember.,, Illés Bertalan Dobozzunk balesetmentesen

Next

/
Thumbnails
Contents