Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-19 / 16. szám
1980. április 19. SZABAD FÖLDMŰVES 5 ÜTÖSZÚ A cikk keretében szándékosan időztünk többet a nagyközség régmúltján nak s közelmúltjának egy-egy eseményénél, hogy emlékeztessünk, mégismertetve épp azt, melyre örömteljes jelenünk alapozódik. A fentiekből leszűrhető: az udvardi kommunisták és pártonkivüliek felszabadulás előtti —i és utáni — szívós harca, szorgalmas munkája nem volt hiábavaló. S a jövőben is csak úgy leszeredményes, ha együttes erővel, nemzetiségre való tekintet nélkül, szocialista hazafiakhoz méltóan teljesítik a reájuk váró feladatokat. A továbbiakban is tudjanak élni a sok véráldozat árán kivívott szabadsággal, tisztelve, becsülve felszabadítóinkat. Forrásmunka és beszélgetések alapján: Valójában kevés az olyan szlovákiai település, melynek múltja ezer évre, vagy még ennél is többre vezethető vissza. E kevesek közé tartozik az Érsekújvártól (Nové Zámky) „kőhajításnyira“ levő Udvard (Dvory nad Zitavouj nagyközség. Ősrégi eredetére vallanak azok a leletek, amelyek a Paskolóm dűlőben végzett ásatások során kerültek napvilágra. Miről is vallanak a letűnt sötét korok írásos feljegyzései? Többek között jobbágysanyargatásokról, tatárjárásról, törökdúlásról, A község történetéhez tartozik: kétszer is teljesen megsemmisül: először a tatárok „jóvoltából“, másodszor meg a törökök kiűzetésekor. De aztán megint csak benépesül, talpraáll: míg 1715-ben nyolcvan jobbágy-, és huszonegy zsellércsalád él itt, másfél évszázaddal később már 3739 fő. ELNYOMÁS, szolgasors A későbbiekben, a jobbágyság megszüntetése után, megváltoznak a birtokviszonyok. A hajdani királyi, majd apátsági, később az esztergomi hercegprímási birtokból főleg a nemeseket juttatják > ajándékozás vagy vásárlás útján — földhöz. Lám, milyen a sors iróniája...? (Ezekre az időkre emlékeztet egy régi-régi utcanév: a Nemes utca). Az ezt követő kor jellemzője a szociális rétegeződés elmélyülése. Udvardón is kialakul a dúsgazdagok, a jómódú középparasztok, a szegényparasztok és a földmunkások, nincstelenek rétege. A szegényparasztok és a proletárok képezik a számottevő többséget. Ezek örökös létbizonytalanságban élnek... És most lépjünk egy nagyot az idő Végtelenjében. Milyen áldatlan állapotok uralkodtak például századunk 30-as éveiben e nagyközségben? Ekkor már 5545 lelket számlálnak, vagyis 1300 portát. Többet mondó az, hogy az 1300 lakásból 721 csupán egyszobás, vályogfalú tákolmány, földpadlós nyomortanya. Az összesen 6127 hektárnyi földet nyolcszáznégyen birtokolják. S ami a legkirívóbb: több mint félezer a földnélküli, a nincstelen család. Egy részük kiszolgáltatva — cselédként, szolgaként, napszámosként, részesaratóként — a község dúsgazdagjai kénye-kedvének, korlátlan hatalmának. BURZSOÄ „NAGYLELKŰSÉG“ Aki megélte, többnyire tudja, micsoda égbekiáltó nyomorban, a holnaptól rettegve élt a falusi szegénység a gazdasági válság éveiben. Éhség, rosszultápláltság következtében megannyi betegség tizedelte már egészen kis korukban a proletárgyerekeket. Az akkori burzsoá kormány „nagylelkűségére“ valló intézkedés udvardi vetülete: száztizenöt család kapott összesen 60 mázsa szenet, kétszázhat család meg 175 kiló cukrot, s néhányszázan pedig élelmiszerjegyet. Mi volt ez? Csupán koldusalamizsna. A kommunisták több alkalommal sztrájkokat szerveztek. így fejezték ki elégedetlenségüket, harci elszántságukat a kizsákmányolók ellen, azzal a végső céllal, hogy gyöngítsék a munkáltatók egyeduralmát, s általa a tőkés társadalmi rendet. Tisztelet, becsület azok emlékének — kommunistáknak és pártonkívülieknek >— akik keményen, osztályöntudatosan küzdöttek: mint például Broskovics Sándor, Broskovics József, Lebo István, Pálinkás József, Opalek István, Skala Lajos, Salgó Ferenc, Vadkerti András, Závodský Károly és mások. „DÍSZPÉLDÁNYOK“ = = díszpolgárok A Horthy-megszállás időszakában, aki csak egy kicsit is merészelte kinyitni a száját, egyhamar rásütötték a bélyeget: „Büdös felvidéki kommunista!“. Számtalanszor olyanokra is, akiknek halvány fogalmuk sem volt arról, mit is jelent kommunistának lenni. A csendőrök kakastolla sokszor „cicázott“; felkeresték még a legeldugottabb majorokat, tanyákat is, azt kutatva, nem bukkanhatnak-e proletárszervezkedés nyomaira. S persze, ha ilyesmit észleltek, volt „nemulass!“ — jött a brutális megtorlás: kínzás, vallatás, dohos börtön. E nagyközség ezerszer megalázottjainak, jogfosztottjainak — a cselédek, szolgák, napszámosok népes hadának — élete is tovább rosszabbodott. Mégpedig azáltal, hogy a fasizmus már előre vetítette sötét árnyékát. Elképzelhető, mennyire nyeregben érezhették magukat a dúsgazdagok, s politikai szekértolőik, a helyi hatalmasságok, amikor — 1938—-39-ben i— a község díszpolgárává avatták a hírhedt Jaross Andort és Imrédy Bélát (ez utóbbi később a kormány miniszterelnöke). Épp őket, a magyar ügy megátalkodott árulóit; azokat, akik azt szorgalmazták, hogy Magyarország a hitleri Németország oldalán belépjen a Szovjetunió elleni háborúba. s., Mi következett ezután? Megindultak az „önkénteseknek“ becézett, marhavagonos emberszállítmányok a keleti frontra. Köztük szép számban udvardiak is, persze a szegényebb je. Mert a dúsgazdagok idehaza „bajnokoskodtak“, sűrűn emelgetve-ürítgetve poharaikat a hitleri hadsereg közelgő győzelmét jósolgatva... így védelmezve a „Szűzmáriás“ Magyarország kapitalista érdekeit. ÜJ KORSZAK KEZDŐDÖTT A szabadságot, békét hozó tavaszt az udvardiak a Malinovszkij marsall vezette II. ukrán hadsereg bátor, hős katonáinak köszönhetik. Azoknak, akik halált megvetően, a szovjet hazafiságtól vezérelve, Berlinig űzték, pusztították a fasiszta hadakat. Barlangjában fojtották meg vagy késztették megadásra az ellenséget. A lakosdk felszabadulásuk napjául 1945. március 29-ét írhatták be a község krónikájába, s örökre emlékezetükbe. A háborút követő egy-két évben e zsitvaparti nagyközségben sokakat megrészegített a szabadság friss levegője. Megfeledkeztek az éberségről. Ez aztán nagyon is kapóra jött az osztályellenségnek, amely befurakodott a kitelepítési bizottságba. Itt és így juttatta érvényre romboló tevékenységét, ezáltal valóra váltva a beneši nemzetiségi politika torz elképzeléseit. Rúgott egy nagyot, az utolsót, a község dúsgazdag rétege. Olyan erősségűt, hogy több száz szegény család került ilymódon Csehországba, távol az igazi otthontól, a családi tűzhely melegétől. Az új korszak kezdete lényegében 1948 februári győzelmétől számítható. Az új élet ekkor vehette kezdetét. Ezldőtájt változás következett be nemcsak a lakosság összetételében, hanem a párt- és községvezetésben is. Először Špacír András, majd OndráSik Péter töltötte be a pártelnöki, Šuman József a hnb-elnöki, Hanzlík János pedig a Nemzeti Front helyi végrehajtó bizottsága elnöki tisztét. Mér 1948 első felében azon munkálkodtak, hogy megfelelő alapot, előfeltételedet teremtsenek a szocialista átmenethez. A fáradozás eredménnyel járt: megalakulhatott a génszövetkezet, Šuman elvtárssal az elnöki poszton. Am ez a gépszövetkezet nem volt hosszú életű. A CSKP KB, 1948. november 17-i ülése irányt szabott a szövetkezetek alakításának. Ezt követte a 69/1949. számú törvény — az efsz-ek alaptörvényének megjelenése. A községvezetők nem tétováztak, ezt bizonyítja: még az 1949. év iúnius 15-én megalakult az efsz-előkészítő bizottsága, Hanzlík János elnök vezetésével. Ezután nagy nekirugaszkodás kövekezett. A bizottság birtokba vette az elhagyott községi és egvházi földeket, legelőket, felszéntatta, majd gabonát, kukoricát vettetett bele. A következő évben, vagyis 1950. június 9-én alakul az efsz, mindjárt III. típusú, első elnöke — a volt előkészítő bizottság elnöke. Gyorsan peregnek az események. Í951-ben már a 252 tag több mint kétezer hektárnyi földet, százhúsz lovat, hetven szarvasmarhát (ebből csupán hét tehenet) tudhat magáénak. SEGÍT A MUNKÁSOSZTÁLY Nagy forradalmi erő s teremtőkészség feszült az emberekben. így azután a kezdeti nehézségeket aránylag rövid idő alatt legyűrték, a problémákat megoldották. A legnagyobb gondot az állandó munkacsoportok megszervezése. a kevés traktor és gép. a szakemberhiány okozta. A végzett munka szerinti jutalmazás kérdését is megoldották. Aztán a közben létesülő gépállomás '— gépi és erkölcsipolitikai segítsége — igen sokat ütött a latba. Mármint a munkásosztály falusi előőrse. Sokat segített az érsekújvári Elektrosvit mint védnöktizem, továbbá az államvasutak (újvári) javítórészlegének dolgozói. Az udvardi szövetkezet vezetőinek, tagjainak további nagy segítséget jelentett az 1953. február 14—15-én megtartott I. efsz-kongresszus, valamint az ez alkalomból kibocsátott minta-alapszabály, amely meghatározta az efsz-ek irányításának alapelveit. Ehhez járult még a szovjet tapasztalatok mind bátrabb átvétele vagyis gyakorlati hasznosítása. Közben szoros együttműködés alakult ki az efsz, a hnb és a pártszervezet vezetősége között. így, közös erőfeszítéssel gyorsabban megoldhatták az eléjük tornyosuló problémákat. FEJLETTEBB FOKON Nagyon sokat kellett tenni addig, amíg a szövetkezet gazdaságilag és politikailag megszilárdult, továbbfejlődhetett, sőt a járás élenjáró mezőgazdasági nagyüzemévé válhatott. Ezt jórészt a tagság, a vezetőség, a szakembergárda forrndalmiságának, a legA korszerű bevásárlóközpont. haladóbb termelési-, jutalmazási- és gazdaságirányítási módszerek, eljárások gyakorlati alkalmazásának, az új iránti fogékonyságuknak, a párt és a szocialista társadalmi rendszer iránti elkötelezettségüknek köszönhetik. No meg annak is, hogy a mostani, mintegy kilencszáz szövekezeti tagnak egynegyede alap-, közép- és felsőfokú mezőgazdasági szakképesítéssel rendelkezik. A már egyesített, Auróra nevű szövetkezet jelenlegi elnöke Daniš Pál, aki amellett, hogy harcedzett, nagyon széleslátókörű, tapasztalt, szakmailag és politikailag jól felkészült. Tudását igyekszik a közösség javára gyümölcsöztetni. Persze, csaknem ugyanezt elmondhatjuk más kulcsfontosságú poszton levő vezetőre, szakemberre is, aki szívósan küzd a párthatározatokból eredő feladatok megvalósításáért, ugyanerre buzdítva a különböző szakágazatdk valamennyi dolgozóját. Ez az 5664 hektáros szövetkezet a szántóterületének jóval több mint fe-' lén gabonát és kukoricát termeszt, jó eredménnyel. Az évelő- és egyéb takarmánynövény is meghaladja az ezer hektárt. Ilyen körülmények között aztán bőséges és jó minőségű a szemes- és szálastakarmány-készletük, jövedelmező az állattenyésztésük. Tavaly például csupán sertéshúsból 1845 tonnát adtak a közellátás javára. Fejéshozam-átlaguk elérte a múlt évben a 3334 litert, tehenenként. Ezt a szintet az idén is szeretnék megtartani. A 80-as év tervfeladatai nagyon igényesek: ahhoz, hogy továbbra is a járás legjobb szövetkezetei között tartsák számon az AURORÄ-t, méginkább a minőségi követelményeket és a munkatermelékenységet, az üzemszervezés, a gazdaságirányítás tökéletesítését kell előtérbe helyezniük. S céltudatosan hasznosítani az anyagi-szellemi erőforrásokat; továbbfejleszteni a szocialista brigádmozgalmat, valamint az ésszerűsítő-újító mozgalmat. re, amely nyolc hőnappal a tervezett átadási határidő előtt elkészült. Ezt a vadonatúj gyermekintézményt a hnb és az efsz hozta tető alá. A lakosok már a környékét rendbe is hozták, társadalmi munkával. Már csupán a konyhai berendezés hiányzik, s követe kezhet az avatás, a birtokbavétel ■--* a leges-legifjabb nemzedék által. Ekkora nagyközség megannyi emberpalántája óvodát is igényel. Erről sem feledkeztek meg a községvezetők: máris megkezdődött egy 120 férőhelyes óvoda építése, mégpedig az efsz, a Jednota fogyasztási szövetkezet, az Elektrosvit, a konzervgyár és a járási mezőgazdasági társulás (baromfitenyésztési szakirányú) közös beruházásával, közös erőfeszítéseivel* Šuman elvtárs megemlíti a továbbiakban, hogy már a nyolcadik új utca helyét, telkeit is kijelölték. Mindez a nagyközség városiasodé jellegét hangsúlyozza, meg azt is, hogy az utóbbi évtizedben dinamikus a fejlődés, kulturált lakásviszonyok közepette élnek a régmúlt időkben oly, sokat sanyargatott Jobbágyok késői leszármazottai, a zsändárok háborgatta-kínozta nincstelenek unokái, dédunokái .., Am, jó lenne, ha a közeljövőben is a családiház-építés fejlettebb formáit, megoldásait érvényesítenék (mint ahogy meg is kezdték, többszintes lakásokat építvel), merthiszen ilymódon nemcsak a városiasodás vonala erősödik, hanem általa jelentős menynyiségű termőföld is megtakarítható .. t Viszont örvendetes tény: nemcsak a közeli város, a járási székhely bír vonzerővel, hanem a nagyközség is* Ennek bizonysága: csaknem annyian költöznek Udvardra a könyékbeli kisebb falvakból, településekről, amennyien Udvardról Érsekújvárba. A városba többnyire azok költöznek, akik ott is dolgoznak a nagy ipari üzemekben, vállalatokban, különböző intézményekben. A VÄROSIASODÄS NÉVJEGYEI Szervezetileg, politikailag és gazdaságilag szilárd megalapozottságú ez az élenjáró szövetkezet. Ez természetesen jótékonyan hat a tagok anyagiszellemi gazdagodására, s egyben a nagyközség küllemére is, hiszen megszépült, megifjodott. Hol vannak már az egyszobakonyhás, vályogfalú vityillók...? Megsemmisítette őket a jómód. A hajdani vityillók romjai fölött új élet virul. Ezt példázza a hét új utca, melyek közül kettőnek a házai már emeletesek.. , Šuman József, a hnb alelnöke — ezenkívül az efsz pártalapszervezetei csúcsbizottságának elnöke — tovább sorolja: büszkék a mezőgazdasági szaktanintézetre, a „Z“ akció keretében épült bevásárlóközpontra, a szolgáltatások házára, a 17 tantermes általános iskolára. a 75 férőhelyes új bölcsődéÜJABB FEJLÖDÉSGÖC Érdemleges, fölöttébb örvendetes hír: mélyfúrásokkal 85—90 fok hőmérsékletű termálvízre bukkantak a község közelében. Még nem tudni, milyen a gyógyhatása. De már egyremásra születnek a jobbnál-jobb elképzelések, mégpedig a termálvíznek mint olcsó energiaforrásnak a sokoldalú hasznosítása. Az AURÓRA eddig is kiváló zöldségtermesztő nagyüzem hírében állt (tavaly például járási elsőséget vívott ki), a közeljövőben méginkább továbbfejleszthető ez a termelési ágazat. Máris szó van egy járási zöldségtermesztési társulás létrehozásáról, mely képes volna a járás három hévízbázisa hőenergiájának céltudatos hasznosítására. Ezenkívül az Udvardi Helyi Nemzeti Bizottság is számol népfürdő, valamint nagyméretű, sporttelep létesítésével. Erre a célra mintegy öt hektárnyi területet szándékszik kisajátítani a termálvíz-bázis közelében. A Szövetkezeti utca emeletes házaival. N. KOVÁCS ISTVÁN
