Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-04-19 / 16. szám

1980. április 19. .SZABAD FÖLDMŰVES. Erősödnek pártjaink kapcsolatai j A Portugál Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának meghívására Por­tugáliában járt és tárgyalt a CSKP Központi Bizottságának küldöttsége, melyet Jozef Lenári, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, az SZLKP Központi Bizottságának első titkára vezetett. A küldöttség megbe­széléseket folytatott a portugál test­vérpárt delegációjával, melyet Al­varo Cunhal főtitkár vezetett. Tájé­koztatták egymást testvérpártjaik te­vékenységéről és országaink helyze­téről, érintették továbbá a nemzet­közi kommunista és munkásmozga­lom kérdéseit. A CSKP pártmunkásküldöttsége Jo­zef Lenárt elvtárs vezetésével elláto­gatott Lisszabon Barriero nevű mun­kásnegyedébe, megtekintete a Quime­­gal vegyipari vállalatot és a mező­­gazdasági szövetkezettel ismerkedett. Az űrviüág újabb vendége: a Szojuz-35 A szovjet űrkutatási programnak megfelelően, a múlt héten két űrha­jóssal a fedélzetén Föld körüli pályá­ra bocsátották a Szojuz—35 űrhajót, hogy a program szerint összekap­csolódjék az 1977 szeptembere óta a világűrben keringő Szaljut—6 űrállo­mással és a közelmúltban felbocsá­tott Progressz—8 jelzésű teherhajó­­ból álló egységgel. Az űrhajósok fel­adata, hogy műszaki-tudományos kí­sérleteket végezzenek, tanulmányoz­zák a Föld ásványkincseit, valamint orvosbiológiai kutatásokat folytassa­nak a kozmikus térben. A Szojuz—35 parancsnoka Leonyid Ivanovics Popov alezredes újonc az űrutazásban, fedélzeti mérnöke Vale­­rij Rjumin viszont abszolút rekord­tartó, hiszen augusztusban tért vissza 175 napos űrútjáröl. A Szojuz—35 legénységének útja új fejezetet nyit a Föld körül már két és fél éve keringő Szaljut—В űr­laboratórium történetében. Popov és Rjumin elsőrendű feladata, hogy megérkezésük után értékeljék a Szal­jut—6 állapotát, majd elvégezzék a szükséges javító-karbantartó munká­kat. Mivel ez igen nagy hozzáértést és gyakorlatot kíván, ezért 'esett új­ból a választás a legutóbbi űrutazás­ból visszatért tapasztalt Valerij Rju­­minra. immy Carter ismét lépett egyet a politikai sakktáblán. Meg­szakította országa diplomáciai kap­csolatait az iszlám forradalom útját folytató Iránnal és teljesen befagyaszt tóttá a két ország kereskedelmi kap­csolatait. Sőt, mi több, katonai be­avatkozással is fenyegetőzik, aminek alátámasztására nagyobb flottaegysé­geket vontak össze az Indiai-óceán exponált övezetében és a Perzsa­öbölben. Carter sokszor kiszámítha­tatlan és meggondolatlan lépéseinek washingtoni indoklása: Teherán hajt­­hatatlansága a túszkérdés rendezésé­re. A valóság persze másként fest. A Fehér Ház magatartását és a túszkérdést az iráni és Irán körüli események összefüggéseiben kell lát­nunk és vizsgálnunk. A tények fényé­ben aztán a következő helyzetkép alakul ki: 1. A politikai erők viszonyának nem elég tisztázottsága, több hatalmi központ létezése annak ellenére, hogy választott elnök áll az ország élén, minisztériumok működnek, a közpon­ti, kormányzat akaratának vagy szán­dékainak háttérbe szorulása Khomei­ni ajatollah, illetve az iszlám síita főpapság akaratával, illetve sokszor kiszámíthatatlan magatartásával szemben, az Iszlám Köztársasági Párt JEGYZETÜNK ----­Carter veszelves szeszéiveskedése erőinek olykori szembefordulása a kormányzattal, a gazdasági élet ren­des kerékvágásba való visszatérésé­nek akadályai bizonyos fokú kaotikus állapotokat idéztek elő, s Carter úgy gondolta, a zavarosban halászhat. 2. Az iszlám köztársaság vezetői­nek, Khomeini mellett Baniszadr el­nöknek és Ghotbzadeh külügyminisz­ternek a Szovjetunió irányában el­hangzott nem éppen barátságos kije­lentései és nyilatkozatai azt a hiedel­met keltették az amerikai elnökben, hogy megnyerheti Irán vélt „szov­­jetellenességét“. 3. Carter képmutató „önkritikával“ — kétszer intézett ilyen hangú leve­let az iráni vezetőkhöz, s a levelek létezését hol megerősítették, hol ta­gadták — Washington szája íze sze­rinti megbékélést kívánt elérni, hogy megnyíljanak előtte az iráni olajfor­rások. 4. A teheráni kormány — a helyzet fonákságai ellenére is — híven ki­tart antiimperialista irányzata mel-Egyeztetett politikai kapcsolatfelvétel Közlemény a KOST végrehajtó Bizottságának 94. üléséről Mint már jelentettük, a KGST Vég­rehajtó Bizottsága április elején meg­tartotta 94. ülését. Az utólag nyilvá­nosságra hozott közlemény értelmé­ben a részvevők áttekintették, hogyan alakul a legfontosabb iparágakban a gépek és berendezések gyártásának szakosítása, a kooperáció, intézkedé­seket hoztak annak érdekében, hogy további megállapodásokkal segítsék elő a legkorszerűbb, magas műszaki színvonalú gépek és berendezések gyártását, például a számjegyvezér­­lésü fémmegmunkáló gépek gyártá­sát. A gépipari állandó bizottság ja­vaslata alapján utasították a KGST illetékes szerveit a szakosítás és a kooperáció továbbfejlesztésére, a sza­kosított termékek műszaki színvona­lának, minőségének emelésére, új tí­pusú, korszerű gépek és berendezé­sek gyártásának megkezdésére. A közlekedési és szállítási együttműkö­dés hosszú távú célprogarmjának megvalósítására. Elfogadták a követ­kező öt évre szóló munkatervet, a­­mely a szállítás minden területén meghatározza a feladatokat, előirá­nyozza a műszaki alapok korszerűsí­tését. A KGST és szakosított szervei tevé­kenysége, a tagállamok együttműkö­dése rendkívüli mértékben kiszélese­dett az elmúlt időszakban. A VB most intézkedéseket hozott arra, hogy ezt a magasabb színvonalú, kiszélesedett együttműködést megfelelő tájékozta­tási munkával ismertessék. A KGST és tagállamainak szakértői ez év márciusában az Európai Gaz­dasági Közösség szakértőivel együtt Szerkesztőbizottsági ülést tartottak a két szervezet közötti megállapodás tervezetének kidolgozására. A VB az erről szóló jelentést meghallgatva is­mét megerősítette: kész folytatni a konstruktív tárgyalásokat az EGK-val az elvi kérdések kölcsönösen elfogad­ható megoldásának kidolgozására, olyan megállapodás megkötésére, a­­mely a helsinki záróokmány szelle­mének megfelelően segítené elő az egyenjogú és kölcsönösen előnyös kereskedelmi-gazdasági együttműkö­dés erősítését mind a KGST és az EGK tagállamai, mind pedig a két szervezet között. Ehhez azonban ar­ra van szükség, hogy az EGK tegyen megfelelő válaszlépéseket. Hazánk külpolitikai aktivitásának nagyszerű megnyilvánulását jelentet­ték a közelmúltban külügyminiszte­rünknek, Bohuslav Chűoupeknek a tárca szintjén folytatott románai tár­gyalásai, továbbá a nicaraguai párt­ós kormányküldöttségnek hasonló összetételű csehszlovák küldöttséggel folytatott megbeszélései, amelyeket fontos megállapodások aláírása köve­­'tett. Chfioupek elvtársat, románai láto­gatása során Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, államfő is fogadta. Külügyminiszterünk kulturális létesít­ményeket tekintett meg a román fő­városban, továbbá a párt és állami szervek képviselőivel találkozott Su­­ceava megyében. Román kollégájával, Štefan Andreivel folytatott tárgyalá­sai során áttekintették országaink gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatainak fejlődését. Mind két­oldalú kapcsolatainkban, mind a KGST keretében nagy figyelmet for­dítanak a kereskedelmi cserére, az együttműködés további bővítésére — újabb és hatékonyabb formák és módszerek érvényesítése mellett —■. megnevezett népgazdasági ágakban. A nemzetközi helyzettel kapcsolat­ban aggodalmaiknak ádtak kifejezést. A miniszterek újra kifejezték orszá­gaik elszántságát, hogy a többi szo­cialista országgal, a békeszerető és antiimperialista erőkkel' együtt a jö­vőben is rendületlenül küzdeni fog­nak a nemzetközi helyzet roszabbo­­dásának megállításáért, az enyhülés politikájának folytatódásáért, az eu­rópai és világbéke és biztonság szi­­lárdulásáért, az együttműködés ki­bontakozásáért az ENSZ Alapokmá­nya elveinek betartása alapján. Mind­két fél nagy jelentőséget tulajdoní­tott az államok közötti vitás kérdé­sek békés politikai megoldásának, hogy ez összhangban legyen a nem­zetközi kapcsolatok normáival. Ismét megerősítették a két ország elszánt­ságát, hogy a Varsói Szerződés tag­államaival, a többi állammal és béke­­szerető erővel együtthatnak a tag­államok 1978 novemberi moszkvai Külpolitikai kommentárunk Lángok Afrika szegenvnegvedében CSEHSZLOVÁK-INDIAI EGYÜTTMŰKÖDÉS Bohuslav Chűoupek külügyminiszter a múlt hét végén Indiába utazott. Tárgyalásai során felkereste Indira Gandhi miniszterelnököt, s átnyújtot­ta neki Husák és štrougal elvtárs, kormányunk és népünk szívélyes ba­ráti üdvözletét. A baráti légkörben megkezdődött tárgyalásokon a két külügyminiszter méltatta kapcsolataink eddigi fejlő­dését s felmérte a lehetőségeket együttműködésünk elmélyítésére és bővítésére. Chfioupek elvtárs a Patriot című indiai lapnak adott nyi­latkozatában hangoztatta, hogy Cseh­szlovákia az enyhülési folyamat egyik legaktívabb úttörője. A cseh­szlovák—indiai baráti kapcsolatok fejlődése bizonyítja, hogy a különbö­ző társadalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élése a világbéke megőrzésének egyik fő feltétele. Laphír: Tel Aviv és Kairó felajánlotta területét az Egyesült Államoknak, létesítsen rajta támaszpontokat, melyeket a térségben mind a független államok, mind a nemzeti felszabadító mozgalmak ellen igénybe vehetne. Önért, főnök, mindenre készek vagyunk! (D. Agajev rajza) ■Jetek óta segélykiáltások hallat­■* szanak Afrika egyik legszegé­nyebb országából. A lakosság szen­ved és menekül a sajátos polgárhá­ború poklából. Az események színhe­lye a nemzetközi hírekben általában keveset szereplő volt francia gyar­mat, Csád, mely- az utóbbi időben az­zal hívta fel magára a figyelmet, hogy vezető politikusokat szinte ma­gánhadseregként támogató katonai egységek harcban állnak egymással. Véres rivalizálás jellemzi az ország­képet, s mint ilyenkor lenni szokott, a gazdasági élet megbéníilt, az a­­múgy is szegényes élelmiszertartalé­kok kimerültek, a lakosság pedig menedéket keresve a szomszéd or­szágokba menekül. Már tízezrek hagyták el az országot, zömükben Kamerunban találtak befogadásra, de jövőjük itt is bizonytalan, mert Ka­merun ugyancsak szegény ország, képtelen újabb tömegeket eltartani. A négymillió lakosú közép-afrikai állam a Francia Közösség számos más tágjával együtt 1960-ban nyerte el függetlenségét. Az országot a múlt században gyarmatosító . franciák ugyan" távoztak, magára hagyva a gazdaságilag teljesen elmaradott és talpra állni külső segítség nélkül képtelen országot, hogy öt év múlva visszatérjenek és katonai jelenlétük­kel gátolják a haladó nemzeti felsza­badító mozgalom kibontakozását. Crancois Tombalbaye, a Csádi ■ Haladó Párt vezére, aki az új állam élére került és a franciák tá­mogatásával 1975-ig kormányozta az országot, Párizs lakájának bizonyult. Belviszonylatban pedig saját törzsé­nek, a keresztény sara törzsnek ural­mát biztosította, ami ellen különösen az északi muzulmán vallású törzsek és a nomád tubuk, a sivatag lakói lázongtak. 1965-ben fegyveres viszály tört ki, az elégedetlen törzsek, politikai és katonai erők Tombalbaye megbukta­tására törekedtek. Megalakult a FRO­­LINAT — Csádi Nemzeti Felszabadí­­tási Front, mely a kormány és a franciák elleni mozgalom élére állott. Jjk csádi szabadságmozgalom azon­** ban nem tudott elérni átütő erejű sikereket, mert hiányzott az egység (nyilván etnikai különbségek és különböző érdekcsoportokhoz tar­tozás játszott közre). A FROLINAT laza szövetségnek bizonyult és foko­zatosan felbomlott. A harc azonban folytatódott; a katonai szervezetek „saját szakállukra“ bocsátkoztak harcba az elnök híveivel és Párizs embereivel. A háromezer francia ka­tona és mintegy ezer idegenlégiós je­lenléte azonban mindmáig biztosítja Párizs befolyását. Tombalbaye az 1965-ös megmozdulásoktól még tíz éven át tudta magát tartani. 1975-ben azonban egy általános népi felkelés elsöpörte őt. A harcok elcsitulása után Felix Malloum dandártábornok vezetésével katonai tanács vette át az ország irányítását amolyan nemzeti megbékélés jegyében, ám a fegyver­nyugvás nem sokáig tartott. Ekkor léptek színre a sivatag harcosai. 1975-ben bejárta a világsajtót az a hír, hogy a Szaharában egy francia régész házaspár esett „sivatagi rab­lók“, a nomád tubuk fogságába. Az arabokkal rokon tubuk valóban ka­landos természetűek, a természet ke­mény fiai, de bizonyosnak látszott, lett, s felkészült az ország védelmé­­re esetleges amerikai fegyveres be­­avatkozással szemben. 5. Bár a helyzet alakulásában kel­lemetlen epizódként hat az Irán el­leni iraki támadás, s a belviszonyok alkotmányos rendezésének késése a parlamenti választások második for­dulójának elhalasztása miatt, Carter felsült terveivel, hogy a zűrzavart kihasználva neokolonialista szellem­ben egyezzék ki Teheránnal. Az elnök erőfitogtatása veszélyes jelenség, nem lebecsülendő elem az amerikai politikában, de nem is sza­bad túlértékelni. A jelenlegi elnök­­választási kampányban most az erő­fitogtatásnak van kurzusa, s az esé­lyes jelöltek ebben próbálják egy­mást túllicitálni. A döntő szót — a washingtoni feszültségszító mesterke­désekre válaszolandó nefnet tehát az Irán igazságos ügyét támogató béke­szerető és haladó nemzetközi erők­nek kell kimondaniuk. í—in—i nyilatkozatában a fegyverkezési haj­sza megszüntetésével és a leszerelés­sel kapcsolatban rögzített célok el­érésére. A nicaraguai párt- és kormánykül­döttséggel folytatott tárgyalásokon megvitatták kölcsönös kapcsolataink fejlődését, főként bővítésük lehető­ségeit. A felek egyetértettek abban, hogy folytatódnia kell a nemzetközi feszültség enyhülése folyamatának* melyet katonai enyhülésnek és a fegyverkezési hajsza megszűnésének kell kiegészítenie. Nagy nyugtalan­ságuknak adtak kifejezést az afga­nisztáni eseményekkel kapcsolatban a feszültség enyhülése és a világbéke ellen indult reakciós kampány miatt* Mindkét fél nagyra értékelte az el nem kötelezett országok szerepét, vi­lágbékére és haladásra irányuló tö­rekvéseit, s kiemelték annak fontos­ságát, hogy megmaradjon a mozga­lom antiimperialista és antikolonia­­lista jellege. A két küldöttség kereskedelmi egyezményt, tudományos-műszaki e­­gyüttműködésre vonatkozó alapegyez­ményt és kulturális együttműködési egyezményt írt alá. hogy valaki-megszervezte mozgalmu­kat. Az illető nem is leplezte kilétét! Hissene Habré francia képzettségű jogász, ambiciózus politikus, aki a FROLINAT-ból kivált egyik katonai szervezet, az Északi Fegyveres Had­sereg (FAN) élén állott. Váltságdíjat — nem kevesebbet, mint egy kisebb hadsereg felszerelését — követelt a tárgyalásra kiküldött megbízottak ré­vén a francia kormánytól. Emberei egy magas rangú francia biztonsági tisztet meg is gyilkoltak. A tárgyalá­sok sokáig elhúzódtak és a közvéle­mény küzdött a Claustre házaspár életéért. Habré nem tett eleget ígé­retének, de Claustre asszonynak sike­rült idővel megszöknie fogságából. A csádi belviszáiy elsimításában ekkor jutottak szerephez az Afrikai Egységszervezet megbízottai, főként a Csáddal szomszédos államok veze­tői. jószolgálati küldöttségek járták az országot, majd 1978-ban a felosz­latott katonai tanács helyét nemzeti egységkormány foglalta el. Malloum ezredes visszavonult a politikai élet­ből, s a hanoi, majd lagosi megálla­podás (Nigéria) értelmében a FRO­LINAT egyik szakadár szervezetének, a Fegyveres Népi Erőknek (FAP) ve­zetőjét, Goukouni Oeddeit választot­ták meg államfőnek. Ouddei tavaly augusztusban kibékült (legalábbis látszólag) fő riválisával, Hissene Habrévei, a „rablóvezérrel“, akit mi­niszterelnökké tett meg, s aki a jelek szerint mind nagyobb hatalomra tö­rekszik. A z idén újra fellángoltak ellen­­téteik. Az államfő és a kor­mányfő (egyben hadügyminiszter)' körül csoportosuló fegyveres alaku­latok egymásnak támadtak, s a har­cokba végül egy harmadik vetélytárs, Kamougué ezredes, az állam alelnö­­kének a hadserege is beavatkozott* Lövik egymást és a lakosság pusz­tul. Kamougué egyébként délen ko­moly hatalommal rendelkezik. A har­cok a lakosság köréből eddig több mint ezer áldozatot követeltek. Az 1 millió 300 ezer négyzetkilométer területű ország Nigériával, Nigerrel, Líbiával, Szudánnal, a Közép-afrikai Köztársasággal és Kamerunnal szom­szédos, s ezeknek az> országoknak érthetően érdekük a csádi belviszáiy elsimítása. A csádi helyzetre pillanatnyilag a harcok fegyverszünettel váltakozó ki­­újulása jellemző. Mindensetre Csád helyzete — a közép-afrikai kiskirály­­ság csúfos bukása után — Párizs neokolonialista politikája kudarcának újabb bizonysága. LÖRINCZ LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents