Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-19 / 16. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. április 19. Ülésezett a Szövetségi Gyűlés Beszámoló es vita a kormány pgramnyilatkozatánakteliesfiásérOI MINDENT AZ IDEI TERV TELJESÍTÉSÉÉRT • NYILATKOZAT A SZAKSZERVEZETI jogok Altalanos deklarációjáról A Szövetségi Gyűlés Népi Kamarája és a Nemzetek Kamarája a műit héten megtartotta 15. együttes ülését, amelyen Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök is részt vett. Napirenden a szövetségi kormány programnyilatkozatának teljesítéséről szőlő beszámoló szerepelt, amelyet Ľubomír Strougal szövetségi miniszterelnök terjesztett elő, majd vita következett. A Szövetségi Gyűlés nyilatkozatot fogadott el a szakszervezeti jogok általános deklarációjáról, amelyet a IX. szakszervezeti világkongresszus hagyott jóvá. Megállapította, hogy nálunk teljesen biztosított a legfőbb emberi jog — mindenkinek a munkához való joga. Az Egységes Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a mbnkásosztály és a többi dolgozó önkéntes szervezete jelentős helyet tölt be szocialista rendszerünkben. A Szövetségi Gyűlés felelőssége teljes tudatában megállapítja, hogy a szocialista társadalmi rend biztosítja s a jogrend is szavatolja a szakszervezetek döntő fontosságú jogait és szabadságjogait. A nyilatkozat leszögezi: A szakszervezeti jogok biztosításának és továbbfejlesztésének alapvető feltétele a világbéke megőrzése és megszilárdítása. A Szövetségi Gyűlés ezért annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy eredményes lesz a világ dolgozóinak igazságos harca, melynek békés távlatait a Szovjetunió, a szocialista közösség és további békeerők határozzák meg és érvényesítik. Meggyőződése, hogy a világ haladó szakszervezetei fontos szerepet fognak betölteni abban a harcban, amely az imperializmus legreakciósabb erőinek ama törekvése ellen folyik, hogy megbontsák a békés egymás mellett élést és élezzék a nemzetközi helyzetet, s aktívan támogatni fogják a nemzetközi feszültség enyhülését, a leszerelést, a békés egymás mellett élést és együttműködést szorgalmazó javaslatokat. A miniszterelnöki expozé méltatta a jubileumi év eseményeit, majd a gazdasági helyzetet elemezte. Oj jelenségek befolyásolják az emberek életét, a gazdasági fejlődés ütemét, a gazdasági és társadalmi viszonyokat. Az új helyzet megköveteli, hogy új módon viszonyuljunk fejlődésünk távlati problémáihoz, új értelmezést kapjon az irányítás, a tervezés, az egész gazdasági mechanizmus. Az elmúlt négy év eredményeit értékelve megállapíthatjuk, hogy a népgazdaság fejlődésében minőségi változások történtek. A tervezett hatékonyságot azonban nem érjük el. Olyan népgazdasági megoldásra törekszünk, amely a nép életszínvonalának megőrzése és az ország fejlesztése érdekében meghozza a kívánt eredményeket. A CSKP Központi Bizottságának 14. ülése részletesen foglalkozott ezzel a problémával, melynek ideológiai és politikai összefüggéseit a legutóbbi plénum tisztázta. Az expozé kiemelte, hogy a szövetségi kormány szükségesnek tartja, hogy folytassuk a fűtőanyag- és energiakomplexum kiegyensúlyozott fejlesztését, az energiaforrások, a fémek és általában a nyers- és alapanyagok kihasználásának ésszerűsítését. Ugyancsak fontos feladat a beruházások jól megfontolt dinamikájának biztosítása és átirányítása olyan kapacitások korszerűsítésére és rekonstrukciójára, amelyekből optimális eredmény származik. A beruházásokkal kapcsolatban a beszámoló megállapította: Az újratermelési folyamat hatékonyságának elérésében döntő területet jelentenek a beruházások. Sok okunk van arra, hogy megváltoztassuk a beruházások koncepciós értelmezését. A következő időszakban számolnunk kell a nemzeti jövedelem felhasználásának, így a beruházásoknak kisebb ütemével is. További ok: meg kell állítanunk az állóalapok hatékonyságának és kihasználtságának csökkenését, valamint a betöltetlen munkahelyek számának növekedését. A szövetségi kormány értékeli azt a tényt, hogy a kapacitásokat sikerült a döntő fontosságú építkezésekre összpontosítani. A többi építkezéshez viszonyítva ezeken jobban teljesítik a tervet. Ennek ellenére még mindig nem értük el azt, hogy a kapacitásokat a tervezett időpontokban helyezzék üzembe. E- zért az illetékes központi szervek, termelési-gazdasági egységek és vállalatok figyelmét elsősorban arra összpontosítjuk, hogy ezeken az építkezéseken teljesítsék a feladatokat, akár más, kevésbé fontos építkezések rovására is. Ennek az irányzatnak a szükségességét az a tény is kidomborítja, hogy fokozatosan csökkentenünk és gyakorlatilag néhány éven belül meg kell szüntetnünk építőipari kapacitások behozatalát. A lakásépítéssel kapcsolatban a beszámoló megjegyezte, hogy kevesebb új lakással számolunk, de jelentősen nő a korszerűsített lakások részaránya. Bírálóan állapította meg, hogy a rossz és hanyag munka fő oka a beruházók és a kivitelezők hanyagsága, valamint az ilyen eljárást lehetővé tevő gazdasági szabályok. Ezért az egész rendszert fokozatosan módosítanunk és tökéletesítenünk kell. A szervező munka színvonalának emelését elsőrendű követelményként említette a beszámoló. Rámutatott, hogy az utóbbi időben joggal illette bírálat a nem termelési tevékenységek elszaporodását, azt például, hogy 1970 és 1978 között az inarban és az építőiparban 3 százalékkal nőtt a munkások száma, viszont a műszakigazdasági dolgozóké 13 százalékkal. A központi államigazgatási szervekben ugyanekkor 15, a nemzeti bizottságokban pedig 18 százalékkal nőtt az apparátusi dolgozók száma. A kedvezőtlen helyzet fő oka a szervező és irányító munka alacsony színvonala, az átlagon aluli teljesítmények eltűrése, valamint a munkaszükséglet tudományosan megindokolt normáinak hiánya. Az irányítás terén nem használtuk ki megfelelően a számítástechnikát. Már az idén arra számítunk, hogy 2—10 százalékkal megkülönböztetetten csökkentjük a nem munkás szakmában dolgozók számát. A kormány egyidejűleg a miniszterek és a központi szervek vezetőinek feladatává tette, hogy állandóan növeljék a dolgozók teljesítményeit és szakképzettségét, egyszerűsítsék az adminisztrációt. Strougal elvtárs, behatóan foglalkozva az irányítással, kiemelte a minőségi mutatók szerepét. A kormány törvényhozói tevékenységével kapcsolatban a jogrend állandó tökéletesítésének fontosságét emelte ki. Áttekintette a társadalmi fogyasztás, az oktatásügy, a kultúra, a nemzeti bizottságok területeinek problémáit, majd hazánknak mint a szocialista közösség szilárd részének a szerepét méltatta. Országunk békés fejlődésének fő szavatolója a Szovjetunió. A továbbiakban is politikánk alfája és ómegája barátságunk és szövetségünk elmélyítése a Szovjetunióval. Politikai kapcsolataink magas szintjét bizonyítják Húsúk és Brezsnyev elvtárs rendszeres találkozói. A közelmúltban országaink külügyminiszterei találkoztak. Ezeken a tanácskozásokon sok ötlet született külpolitikánk egybehangolására, a Varsói Szerződés tagállamai egységének szilárdítására, gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésünk további bővítésére. Hangoztatta: A fejlődő világ a nemzetközi események egyik jelentős tényezője. Figyelemmel kísérjük a nemzeti felszabadító mozgalom utolsó szakaszát. Támogatunk valamennyi valóban forradalmi függetlenségi programot, szolidárisak vagyunk mindazokkal, akik a demokráciáért, a szocialista haladásért és a békéért küzdenek. Élesen elítéljük az Egyesült Államoknak és egyes nyugat-európai országoknak az afganisztáni eseményekkel kapcsolatos szovjetellenes kampányát. Egyértelműen és teljés mértékben támogatjuk azt az internacionalista segítséget, amelyet a Szovjetunió a barátsági szerződés szellemében az afgán népnek nyújtott. Csehszlovákia mindig a szabadságért és társadalmi haladásért küzdő országok oldalán állott. Tudatosítjuk, hogy Európa döntő szerepet játszik a háború és a béke kérdésében. Két világháború tört ki itt, s itt születtek a szocialista országok és a reálpolitikusok döntően fontos békekezdeményezései. Európa küldetése — a béke szavatolása nemcsak a mi világrészünkön, hanem az egész világon. Sajnos, az amerikai hidegháborús tervek nemcsak a konzervatív körökben, hanem egyes nyugati reálpolitikusok körében is támogatásra találtak. Ezeknek azt kívánjuk mondani, hogy a háborús uszítás és a lázas fegyverkezés doktrínája jól ismert az ötvenes évekből, nem jelent semmi újat. Alapvető irányvonalunk az a törekvés, hogy megőrizzük és meghatványozzuk mindazt a pozitívumot, amit a hetvenes években elértünk, következetesen fejlesszük a helsinki eredményeket. Néhány hónap múlva Madridban összeülnek a helsinki záróokmány aláírói. Csehszlovákia álláspontja azonos a többi szocialista országéval. Azt akarjuk, hogy már az előkészítő tanácskozásra jó légkörben kerüljön sor. Természetesnek tartjuk, hogy egyidejűleg folytatódjanak azok a tárgyalások, amelyeket a Varsói Szerződés országai világrészünk sorsa szempontjából döntő fontosságúaknak tartanak. Az új közép-hatótávolságú rakétafegyverek gyártásával és telepítésével kapcsolatos NATO-döntés kérdésében továbbra is elutasító álláspontot képviselünk. Egyetértünk azzal a nézettel, hogy e fegyverekről akkor folytatható tárgyalás, ha a NATO döntését a fegyverek gyártáséról és európai elhelyezéséről hatálytalanítják, vagy pedig megvalósítását hivatalosan felfüggesztik. A SALT—II. szerződés sorsával kapcsolatban is aggodalmunknak adunk kifejezést. Továbbra is részt veszünk a bécsi fegyverkorlátozási tárgyalásokon. Az expozé hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia továbbra is hű marad a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének elvéhez. A szövetségi kormány teljes mértékben tudatosítja külpolitikai felelősségét. Az amerikai kormánynak és szövetségeseinek veszélyes lépéseire megfontolt politikával válaszolunk. Még céltudatosabban egybehangoljuk politikánkat és nemzetközi lépéseinket a szocialista közösség országaival. A Szövetségi Gyűlés ülésén Matej Lúfcan miniszterelnökhelyettes előterjesztette az egyetemi és főiskolai rendszert az új követelményeknek megfelelő jogszabályokba foglaló törvényajavaslatot. Ennek értelmében elmélyül a demokratikus centralizmus elveinek érvényesülése a felsőoktatási intézmények irányításában. Az itt folyó oktató-nevelő és tudományos kutatómunkának összhangban kell lennie társadalmunk időszerű és távlati feladataival. A két kamara képviselői gazdag vita után egyhangúlag jóváhagyták a kormány törvényjavaslatát. Ezt követően Andrej Baréák szövetségi külkereskedelmi miniszter terjesztette elő a külgazdasági kapcsolatokra vonatkozó törvényjavaslatot. Az új törvény összhangban van a XV. pártkongresszuson elfogadott, a hatékonyságot és a minőséget előtérbe helyező célkitűzésekkel. A külkereskedelmi tevékenység alapvető követelménye a társadalmi érdekek szem előtt tartása. A törvény megfelel a külkereskedelmi monopólium korszerű értelmezésének. Lehetővé teszi, hogy más, elsősorban termelőszövetkezetek is foglalkozzanak külkereskedelmi tevékenységgel. A hozzászólások után a Szövetségi Gyűlés ezt a kormányjavaslatot is egyhangúlag jóváhagyta. Az ülés napirendjén továbbá nemzetközi szerződések és megállapodások megvitatása és jóváhagyása szerepelt. Karol Laco szövetségi miniszterelnök-helyettes indoklása alapján a Szövetségi Gyűlés jóváhagyta az előterjesztett nemzetközi szerződéseket és megállapodásokat. A parlament ülésének utolsó napirendi pontja a két kamara elnökségének és állandó bizottságainak tevékenységéről előterjesztett jelentés megvitatása volt. Ezt tudomásul véve a Szövetségi Gyűlés két kamarájának 15. együttes ülése befejezte munkáját. Jogi válaszok NYUGDÍJÜGYEK V. J.: 1911-ben született, 1971-ben állapították meg mint efsz-tag öregségi nyugdíját, 23 elismert év alapján. Ismételten reklamálta az 1936— 1948 közötti idő teljes elismerését. Akkoriban napszámosként dolgozott. A Társadalombiztosítási Hivatal a kérdéses évekből csak 180—180 napot ismert el arra hivatkozva, hogy idénymunkásként csak annyit dolgozott (esetleg csak annyit dolgozhatott). A Nyugdíjbiztosító Hivatal elsősorban a saját nyilvántartásából indul ki és a biztosított időt veszi figyelembe. Nyugdíját az 1971-ben érvényes 1964/103. törvény értelmében (az A NEMZETBIZTONSÁGI testület napja A szocialista vívmányok vártáján A közrend és a dolgozó nép vívmányainak védelmére létesült fegyveres karhatalmi szervezetünk, a nemzetbiztonsági testület ma ünnepel. Immár hatodszor, mert április 17-ét, a nemzetbiztonsági testület megalakulásának napját hat évvel ezelőtt iktatták törvénybe. Valójában 35 éve létezik és munkálkodik a nép érdekei védelmében. E nap idei ünnepségeinek különös fényt ad, hogy felszabadulásunk 35. évfordulója jubileumi ünnepségeinek keretébe illeszkednek. Társadalmunk, dolgozó népünk különleges elismerését fejezi ki, hogy a közrendet biztosító fegyveres testületeknek is van egy hivatalos napjuk a naptárban. Ez pedig nem formalitás; április 17-nek kialakulnak a maga új •hagyományai — az ellenállási harc tapasztalataiból táplálkozó hagyományok. A nemzetbiztonsági testület megalakulására abban az időben került sor, amikor nálunk kibontakozóban voltak a népi demokratikus rendszer csírái. A nevezetes kassai kormányprogram leszögezte, hogy új közbiztonságot, karhatalmi szerveket kell teremteni, amelyek sohasem kerülhetnek ellentétbe a néppel, a dolgozók érdekeit kell szolgálniuk, vívmányait védelmezniük. Ezért 35 évvel ezelőtt a munkásosztály legjobb fiainak, a párt odaadó harcosainak, antifasiszta ellenállóknak soraiból kerültek ki az új nemzetbiztonsági testület tagjai. A régi rendőrség és csendőrség mint a burzsoázia érdekeit szolgáló elnyomó apparátus feloszlott. Csak egyes tagjai kerülhettek-be az új biztonsági testületbe, olyanok, akik az ellenállás idején érdemeket szereztek és akik népellenes cselekedetekkel sohasem szennyezték be magukat. Az új fegyveres testület akkor esett át a tűzkeresztségen, amikor a szétvert ukrán nacionalista szovjetellenes hordák maradványai Csehszlovákián és Lengyelországon keresztül igyekeztek nyugatra menekülni, közben terrorizálták a lakosságot, gyilkosságokat, rablásokat követtek el. A nép rendőrei ezzel a feladattal is megbirkóztak. Következtek a szocializmus alapjai lerakásának évei, a szövetkezetesítés évei, amikor a megdöntött osztályok tagjaiból toborzódó, idegen szolgálatba szegődött bűnöző elemek szabotázscselekményekkel, gyilkosságokkal és egyéb veszélyes módszerekkel próbálták elállni utunkat. Osztályharc volt ez a javéból, véres osztályharc. A nemzetbiztonsági testület 373 tagja áldozta életét e harcban á szocializmusért, 373 esetben állapította meg a hivatalos jelentés: „Szolgálatteljesítés közben életét vesztette“ Ám ugorjunk át egy fontos korszakot és lássuk a jelent. A nemzetbiztonsági testület napjainkig hatalmas változáson ment át. Szélesen elágazó sajátos iskolarendszerben képezik tagjait, akiket már egyéb feltételek mellett csakis érettségizettek soraiból vesznek fel. A testületnek egyrészt a korkövetelmények miatt van szüksége sokoldalúan képzett dolgozókra, másrészt azért is, mert módosult, bővült a szerepe. Mindinkább háttérbe szorul az elnyomó, megtorló funkció, s nagyobb hangsúlyt kap a nevelőmunka, a megelőzés. Ennek folytán pedig a nemzetbiztonsági testület mindjobban beilleszkedik az állam-* apparátus, az államhatalmi és a tár-* sadalmi szervezetek szoros együttműködösének kialakult és tovább formálódó rendszerébe, hisz társadalmi fel* adatokat együttes erővel, összefogással kell megoldani. Ezért válik egyre természetesebbé például a járási közbiztonsági szervek és a nemzeti bizottságok, elsősorban közrendfenntartási albizottságaik rendszeres együttműködése a helyi problémák megoldásában, ezért jutnak mind nagyobb szerephez az önkéntes rendőrök. A nemzetbiztonsági testület munkájának legszebb bizonysága, hogy nálunk fokozatosan csökkenőben van a bűnözés, különösen kirívó formái. Rendőreink figyelme ezért különösképpen a veszélyesnek bizonyuló visszaeső bűnözőkre, a sokszor latens, rejtett gazdasági bűntettek felderítésére, illetve fokozott és tökéletesített ellenőrzéssel megelőzésükre irányul. S nem utolsó sorban a fehérsapkás közlekedési rendőrök érdeme, hogy közutainkon is valamelyest javult a helyzet, hogy megfékezik a száguldás ördögét. Közbiztonságunk őrei évente soksok órát töltenek szolgálatban, sokszor a családi élet rovására. Emellett bekapcsolódnak a lakosság különféle akcióiba, versenymozgalmaiba, a fiatalok pedig a SZISZ hirdette mozgalmakba. A kezdeményezőkészség és aktivitás kibontakozása terén az idén a galántai járási közbiztonsági parancsnokság kollektívája került az első helyre, a másodikon a žilinaiak végeztek. Derék emberek, megérdemlik lakosságunk megbecsülését — nemcsak ezen a napon, hanem egész éven át. LŰRINCZ LÁSZLÓ A néphatalom első programja A felszabadulási évforduló eseményköréhez tartozik a kassai kormányprogram néven elfogadott első népi demokratikus politikai dokumentum elfogadásának 35. évfordulója is. A megújhodott köztársaság kormányának a felszabadult országban, Košicén tartott első ülésén fogadták el. Az előzményekhez tartozik, hogy a londoni emigráns Beneš-kormány látva a helyzet alakulását, a szovjet hadsereg felszabadító szerepével kapcsolatban a néptőmegek fokozódó aktivitását, lemondott és 1945 márciusában tárgyalásokba bocsátkozott a CSKP moszkvai vezetőségével. Itt jött létre a múltban szociáldemokrata párti Zdenék Fierlingernek, hazánk moszkvai nagykövetének vezetésével a megújhodott Csehszlovákia első kormánya, melyben a miniszterelnökhelyettesi tisztséget a kommunista párt elnöke, Klement Gottwald töltötte be. A kormányprogram összeállítása körül nagy küzdelem folyt a burzsoázia képviselőivel, akik bár régi pozícióik megőrzésére törekedtek, a forradalmi hangulatban nem mertek provokatív követelésekkel előállni, s így a program végleges megszerkesztése után is lényegében a kommunisták javaslatait tükrözte. A program mindenekelőtt rögzítette a Szovjetunió felszabadító szerepét, Csehszlovákia megújulásában szerzett múlhatatlan érdemeit, továbbá a munkásosztály szerepét a megújhodott államban, a csehszlovák hadsereg teljesen új, népi demokratikus jellegét és hazánknak 'új alapokra, a Szovjetunió barátságára és szövetségére épülő külpolitikai orientációját. A nemzeti, illetve nemzetiségi kérdést is érintette, számos elve azonban csak később, az államszövetség létrejöttével érvényesült. A program jó alapul szolgált társadalmunk későbbi szocialista átalakulásaira. I— In—i 1972/8. számú hirdetmény szerinti szövegezésben) állapították meg. Ez a törvény és végrehajtási rendelete nem tartalmazott olyan rendelkezést, amely szerint be lehetett volna számítani a kizárások, sztrájkok és munkásmozgalmi tevékenység miatti üldöztetés idejét, mint az 1964/101. törvény értelmében a munkaviszonyból nyugdíjba ment járadékosok esetében. Ugyancsak nem vonatkozott az itt említett rendelkezés a munkanélküliség idejére sem; az ilyen időt a jnb járadékbizottsága ismerheti el. Ajánljuk, hogy főként a hnb igazolása alapján kérje ki a jnb járadékbizottságának döntését a munkanélküliség idejének beszámításáról, s ennek alapján kérvényezze, hogy az így elismert időt a törvény szigorának megszüntetése címén (titulom odstránenia tvrdosti zákona) számítsák be ledolgozott évei számába. Az ilyen kérelemről a Társadalombiztosító Hivatal elnöke dönt. Ellenállási tevékenységét illetően, mivel erről nincs az 1946/255. számú elnöki rendeletnek megfelelő igazolása, ezt nem vehetik figyelembe, de a törvény szigorának megszüntetése iránti kérelme elbírálásánál igen. N. M.: Ön most 78 éves, ténylegesen már kilenc éve külön él feleségétől (ám nincsenek elválva). Ön 504 koronát kap, míg feleségének 780 konát folyósítanak. Ismételt kérvényeire eddig nem kapott magyarázatot, hogy önnek miért nem emelték fel nyugdíját 780 koronára. Ajánljuk, hogy a hnb segítségével, ahol az ügyét jól ismerik, (tudják, hogy az Ön felesége milyen alapon kap járadékot szociális segély címén vagy részben az Ön nyugdíjából folyósított tartásdíj címén), adjon be újabb kérvényt és adjon választ a Társadalombiztosítási Hivatal esetleges helytelen megállapításaira. Dr. F. J.
