Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-19 / 16. szám
Szabad XXXI. évfolyam 16. szám. II uves Az SZSZK Mezőgazdasági éi Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja A leninizmus a népek harcának lobogója Vlagyimir lljics Lenin: Ezt a nevet százmilliók zárták a szivükbe. Vessünk egy pillantást a Vörös térre, amikor ünnepélyes csendben tízezrek vonulnak a Mauzóleum felé. Mennek, hogy kegyelettel adózzanak korunk legemberibb, legbölcsebb és legelőrelátóbb vezére emlékének. A földkerekség legtávolabbi részében sincs olyan zúg, ahol ne ismernék a nagy nevet: Lenin. A nemzetközi kommunista munkásmozgalomban csaknem száz olyan politikai párt működik, amely tudományos ideológiájának alapját Marx, Engels és Lenin műveiből meríti. Mintegy százhúsz nyelven több százmillió példányban adták ki műveit. A leninizmus iránti hatalmas érdeklődést korunk valósága szüli. A szocialista országok népei tudatos munkával építik jelenüket és jövőjüket. A Szovjetunióban az új feladatok egész sorát veti fel a kommunista társadalom építése. A fejlett szocialista társadalom építésén fáradozó népek ismert és sajátos feladatok megoldásán fáradoznak. A tőkés országok kommunista pártjainak helyzetére jellemző, hogy a dolgozók tömegeinek megfelelő kiutat kell mutatniuk a széles néprétegeket sújtó válságból, de nem lehetnek a tőkés társadalom orvosai. A kommunisták ezért olyan demokratikns változásokat sürgetnek, amelyek megnyitják a szocialista fejlődés békés demokratikus útját. S hogy ezt a tömegek megértsék, magukévá tegyék, és érte szívósan küzdjenek, e pártoknak sajátos taktikára és stratégiára van szükségük. Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek érdekei az évszázadok gyarmati elnyomás súlyos örökségeinek felszámolását követeli. A világ több országában viszont a még létező gyarmati elnyomás felszámolása, a népirtó embertelen fasiszta jellegű diktatúrák megdöntése szerepel napirenden. Ugyanakkor a társadalmi, a gazdasági és politikai feladatok megoldásán fáradozó népet még mindig fenyegeti a világégés veszélye. Ezért a munkásosztályok, az új életet építő népek és a nemzeti függetlenségükért harcoló tömegek egyik legfontosabb érdeke az újabb világháború elhárítása, a nemzetközi béke megszilárdítása, a forradalmi átalakulás kedvező feltételeinek biztosítása. Korunkban tehát a világ szocialista átalakítása gyakorlati kérdéssé vált. Ebben a helyzetben az elnyomottak, a haladó erők, s mindenekelőtt a kommunisták a marxizmus—leninizmus örökségéhez forradalmi elméletéhez fordulnak. Ebben a szellemben határozzák meg az irányt, a feladatokat, ennek alapján kívánnak választ adni a nagy társadalmi, gazdasági és politikai kérdésekre. Az emberiség tehát a történelem azon korszakába lépett, amelyben a forradalmi átalakulásoknak, a népek és nemzetek önkéntes közeledésének a folyamata gyors ütemben megy végbe. Az idő mit sem csorbított Lenin géniuszán. Nagy eszméi, amelyeket az általa alapított kommunista párt és a többi marxista-leninista párt alkotóan továbbfejleszt, testet öltenek, az életben halhatatlanokká válnak. Tanítása átfogó és sokrétű. Műveiben a marxizmus olyan továbbfejlesztése történt, ami ma is egységes, elméleti vezérfonalként szolgál a különböző feltételek között folyó forradalmi harcok sikeres megvívásához, cialista gazdaság alapjainak lerakásásak azok az útmutatásai, amelyek a világforradalmi folyamat menetére vonatkoznak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után Lenin úgy jellemezte a helyzetet, hogy megkezdődött a világforradalom új fejezete, amelyben a munkásosztálynak a fejlett országok burzsoáziájával viselt háborúja összefonódik az elnyomó gyarmati népek nemzeti felszabadító harcával. Ez a folyamat egész történelmi korszakot, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakát foglalja magába. A forradalmi átalakulás egyszerre nemzetközi és nemzeti, általános és konkrét, és az egyes országok forradalmi erőinek a harcával halad előre. Az eltérő körülmények között harcoló forradalmi erőket pedig a kölcsönös szolidaritás, az elvtársias együttműködés és a proletár internacionalizmus eszméje köti össze. A forradalmak megvívását Lenin nem sablonosán fogta össze. Forradalmi elmélete dialektikus és sokoldalú. Félreérthetetlenül kimutatta, hogy a munkásosztály történelmi küldetésének — melyet mindenkur az elnyomás és a kizsákmányolás elleni harc határozott meg — teljesítéséhez elengedhetetlen az elnyomott népek és osztályok, a dolgozó tömegek támogatása, politikai szövetsége. A mai viszonyok között felbecsülhetetlen nagy jelentősége van annak a Lenin által kifejtett lehetőségnek, hogy az egykor elmaradott országok a fejlődés nem kapitalista útjára lépjenek. Lenin azt- tanította, hogy a fejlődés kapitalista szakasza nem kötelező a gyarmati rendszerből szabadult népekre. Az elmaradott országok más országok győzelmes proletáriátusának a segítségével a kapitalista szakasz megkerülésével térhetnek át a szocializmus, bizonyos fejlődési fokon pedig a kommunizmus építésére. Ez a tapasztalat ma is nemzetközi jelentőségű. Lenin tanítása szellemében a szocialista országok kommunista és munkáspártjai következetesen érvényesítik az internacionalizmus elvét nemcsak országaikon belül, hanem azokban a kapcsolatokban is, amelyek a szocialista közösség valamenynyi népéhez, a tőkésországok műn* kásosztályához és dolgozóihoz, valamint a nemzeti felszabadító mozgalom útján, az imperializmus ellen harcoló haladó erőkhöz fűződnek. A Szovjetunió lelkesen üdvözli a népek felszabadulását az elnyomás igája alól, önzetlen baráti segítséget nyújt nekik az ipar, a tudomány fejlesztésében, s előmozdítja kulturális felemelkedésüket. A leninizmus mai ereje és érvényessége abban is megnyilvánul, hogy eszmék cselekvési irányelvek formájában összegezi a valóság objektív folyamatait, s a társadalmi és politikai szükségszerűségnek megfelelően mozgósítja a tömegeket. Hatalmas elméleti és gyakorlati értékeket halmozott fel a szocialista társadalom megszervezésével, a szocialista gazdaság alapjainak lerakásával, a szocialista demokrácia megteremtésével, a nemzeti kérdés megoldásával. A világbékéért folytatott harcunkban ma is biztos támaszt jelent számunkra mindazt, amit a szocialista országok és a tőkés államok békés egymás mellett éléséről megállapított. Hazánk számára meghatározó jelentőségű, hogy a lenini eszmék alapján építjük a szocialista társadalmat. A több mint három évtizedes töretlen fejlődésünk eredményei is a Csehszlovákia Kommunista Pártjának leninista politikájából következnek. Lenin úgy került a történelembe, mint a proletárforradalom legnagyobb vezére, a szabadság és a dolgozók boldogságának, a szocializmus győzelmének lánglelkű harcosa. A leninizmus alkotó alkalmazása, és szüntelen továbbfejlesztése nem a kegyelet dolga, hanem szükségszerűen a szocialista építés forrása. Leninizmus ma a népek harcának lobogója. CSIBA LÄSZLÚ (ČSTK —f elv. J Lepünk tartalmából A munkakörülmények javítását szorgalmazzák Örök emlékeztető * A bajnokság várományosai Száztíz évvel ezelőtt 1980. április 22-én született V. I. Lenin A szakköri tevékenység hasznos időtöltés Az őszibarack növényvédelme Kis szervezet — nagy termelőkedv Napjaink időszerű kérdései A sereghajtók okulására Ember és fa * Adjunk rangot a kis tetteknek is A közelmúltban Németh Jenő vezetésével ülésezett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium növénytermesztést irányító bizottsága. Az ülésen megállapították, hogy a kedvezőtlen idő-< járás miatt továbbra is lassú a tavaszi munkák üteme. Mezőgazdasági üzemeinkben április 10-ig az árpa 50,3. a mák 41,1, a cukorrépa 16,6, hüvelyeseknek pedig a 34,8 százalékát vetették el. A tavalyi év hasonló idős szakához viszonyítva a lemaradás 20—30 százalékos. A tavaszi munkatorlódás -tehát már most látható. Ez azonban nem adhat okot az idegességre és a kapkodásra. A természet ugyanis nagyon rugalmas, sok mindent be tud hozni, sok mindent ellensúlyozni tud, ha ezeket a folyamatokat elősegítjük, s céltudatos munkával megalapozzuk. A munka minőségét az idő sürgetése ellenére sem szabad háttérbe szorítani. A tavaszi munkák minősége alapvető tényezője a gazdag termés megalapozásának, éppen ezért nagy hiba lenne csak a mennyiségi szemléletet érvényesíteni. A gazdaságok vezetői a lehető legtöbbet tartózkodjanak a határban, hogy időben intézkedni tudjanak, s az ellenőrzés mindennapos munkáját ne mulasszák el. Az idén hatványozottan érvényesül a régi közmondás, hogy a „gazda szeme hizlalja a jószágot“. Ugyanebbe a témakörbe tartozik a gépek ésszerű területi beosztása, az üzemanyag és a vetőmagellátás takarékos és célszerű tervezése és szervezése. Az eszközfelhasználást illetően nem lehet kész recepteket ajánlani: szakembereink ismerik legjobban a módszereket és a legalkalmasabb megoldásokat. Ezeket kell most a nagy teljesítményű traktorokhoz igazodva munkába vetni. A természeti károk mérséklése szempontjából nagyon lényeges a belvizek által károsított területek jóminőségű megmunkálása, amire legalkalmasabb a mélyen járó tárcsa, vagy méginkább a kellő mélységbe beállított kultivátor, melyekkel a víz által tömörré tett talaj fellazítható. A belvizek több helyen a talaj tápanyagveszteségét is előidézték. A kimosódás és a tápanyagveszteség műtrágyával való pótlása szintén idő* szerű feladat. Az időjárás szeszélyessége sajnos, a növényi kártevők és a betegségek fellépésében is jelentkezik. Több helyen — főlég a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban — a gomba- és gyökérbetegségek veszélyeztetik a jól áttelelt gabonát. A jó termés megalapozása érdekében szükséges a védekezés szervezett és minőségi követelményeinek betartása: A gazdaságok viszont csak ott, s csak annyiszor védekezzenek a betegségek és a kártevők ellen, ahányszor azt a tényleges helyzet megkívánja. Feleslegesen egyetlen hektárra se adjanak a számukra is drága vegyszerekből. Emil Špaldon professzor, a nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola tanszékvezető tanára arra is figyelmeztetett, hogy egyes, területeken feltétlenül ritkítani kell a túl sűrű búzát. Gazdaságainknak fel kell készülniük arra Is, hogy a talajba került gyommagvak, a későbbi tavaszodás során, a melegebb idő beköszöntésekor egyszerre kelnek és rohamosan nőnek. Nem szabad megismétlődnie a tavalyi állapotnak, amikor az elgyomosodás többmilliós kárt okozott mezőgazdaságunkban. Az idén nagyobb figyelmet kell szentelni a tömeglakarmányok termesztésének is. Az elhatározásnak nemcsak a szemléletben, hanem a cselekvésben is meg kell nyilvánulna. Már a vetésnél kapjon meg mindent — ami szükséges — a silókukorica, a legelőkét és réteket pedig mielőbb hozzuk rendbe. A lucernatövek bár lassan, de újra sarjadnak. Nagyon jót tesz ilyenkor a nitrogénfejtrágyázás, amely meggyorsítja a fehérjedús takarmány növekedését. A bizottság ülésén részt vevő szakemberek — tekintettel a helyzet komolyságára, — azt javasolták, hogy az éghajlati és talajviszonyok figyelembevételével meg kell határozni, hogy meddig vethető el az árpa, a mák, s meddig ültethető ki a korai burgonya. A múlt évek tapasztalataiból kiindulva több gazdaságban a későbben vetett árpa is gazdag termést adott, s az előcsíráztatott burgonya hektárhozama is megfelelő volt. Népgazdaságunk számára a gabona — a kenyérgabona és a takarmánygabona is — alapvetően fontos. A kiszántott ősziek, végső esetben pedig a tavaszi-árpa helyébe kukoricát kell vetni. A kukorica-vetőmag választéka az idén kielégítő, s bő fajtakollekció áll a gazdaságok rendelkezésére. Azokon a területeken, ahol a termőhelyi adottságok nem felelnek meg a kukoricának, ott a tömegtakarmányokat kell előtérbe helyezni a vetésszerkezet módosításánál. Műtrágyákból a gazdaságok ellátása jobb, mint tavaly volt, a vegyszerellátás színvonala pedig megegyezik a tavalyival. Több gazdaságban gondot okoz a cukorrépavetőmag minősége, a korai-burgonya ültetőanyagának hiánya, valamint a szegényes facsemete-kínálat. Főképpen a barack) a cseresznye és a meggy szaporítóanyagánál mutatkoznak hiányossságok. ■—★— A márciusi tél és az áprilisra jellemző hűvös és csapadékos időjárás hatásait még nem lehet felmérni. Azt viszont már most tudjuk, hogy a mezőn dolgozó ember kezében van a gazdag termést megalapozó jó minőségi munka kulcsa. Becsüljük meg, s adjunk rangot a kisebb tetteknek is. .—esi—i
