Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-04-12 / 15. szám

1980. április 12.

SZABAD FÖLDMŰVES,

13

A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét 1980 után tökéletesítő

komplex intézkedések

(Folytatás nem felelő

a 12. oldalról)

meg nem telein kielégítéséért olyan formán kell érvényesíteni, hogy:

— levonják az átszámított saját teljesítmények és a nyereség tényleges összegéből, amelynek alapján kiszámítják a jövedelmezőséget, a rossz minőségű termelés (tevékenység) által okozott veszteségekte kifejező összeget;

— a mutatók tervezett szintje túlteljesítése esetében az alap- és a mnzgóbér nagysága (terjedelme) növelésének lehetőségét függővé teszik az értékesítés tervezett struktúrája megtartásától.

A műszaki fejlesztés eredményeinek megvalósítását, a gyártmányfejlesztési aktivitást és a hatékony kivitel növelését támogatni kell olyan intézkedésekkel, amelyek a gyártmányok és a szolgáltatások műszaki színvonalától, valamint minőségétől függőviszonyban (beleértve a divatújdonságok és a luxuscikkek előnybe részesítését) növelik, avagy csökkentik a jutalmazási alap eszközeit, továbbá érvényesítik a kamatengedményeket és a szankcionáló kamatokat és átdiszponálnak eszközöket a kivitelt anyagilag ösztönző alapból. A jutalmazási alap gyarapítását, beleértve az átdiszponálást is, limitálni fogják a béreszközök erre a célra felhasználható százalékhányadával, amelyet a kormány fog megállapítani.

• Változtatni kell a jutalmazási alap küldetésén, s úgy kell létrehozni, hogy a nyereség egy részét utalják ide, egészen a felhasználható béreszközök elért megtakarításának síintjéig terjedően. Ezen túlmenően a jutalmazási alapba kerülnek az előzó szakaszban említett juttatások. A jutalmazási alapból kell fedezni a nyereségrészesedést, a prémiumokat és a jutalmakat, amelyek a fent említett céljuttatásokkal összefüggő eredményekért járnak.

0 A bérek arányos alakulásának biztosítására ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a tervteljesítés során ez elért eredményektől függetlenül növelik a felhasználható béreszközö nagyságát (terjedelmét). A terv lebontása során kialakított tartalékokból kell fedezni az olyan béreszközök Igényét, amelyek a programszerű politikai és bérezési intézkedések megvalósításából és rendkívül nagyméretű kalamltásokböl (elemi csapásokból), valamint a kampány- és az idénymunkákból következnek.

Hatálytalanítani kell az átlagbérek növekedése tervezett üteme meggyorsításának intézkedéseit és tiszteletben kell tartani az ilyen tervszerű ütemtől való eltéréseket, amennyiben megfelelnek az elért eredményeknek; e hatálytalanítás időpontját később döntik el. Biztosítani kell azt, hogy az átlagbérek növekedése, a munkatermelékenység fokozása elmén, jelentősen megnyilvánuljon az egyes dolgozók érdemek szerinti bérszóródásában.

0 A bérek alakulása társadalmi szabályozásának rendszere igazodjon egységes elvekhez, az ágazati központi szervektől a termelési-gazdasági egységekig. Az irányítás alapvető láncszemei saját hatáskörükben megszabják az alárendelt szervezetekre vonatkozó szabályokat.

2. A munkabérezés területén.

a) Lényeges mértékben kell növelni a mozgóbér ösztönző hatását, azzal a céllal, hogy szoros összefüggés alakuljon ki a keresetek és a tervezett feladatok teljesítésében elért eredmények között, s nagyobb legyen a bérszóródás.

b) A mozgóbér képzésénél alapvető szempontként a kötelező tervfeladatok teljesítéséből, s az ezekkel összefüggő műszaki-gazdasági mutatókból és szabványokból kell kiindulni, amelyek a szakágazaton és a vállalaton belüli tervezés és önálló elszámolás szempontjaiként érvényesülnek. Kiemelten és intenziven kell ösztönözni a hatékonyság és a minőség javításának döntő feladatait, főleg a külkereskedelmi cserearányok javítását (a kilogrammárak növelését, termékeink paramétereinek javítását a külföldi gyártmányokhoz viszonyítva, a kivitel devizahozaménak növelését stb.), a fűtőanyagok, az energia, az üzemanyagok, a hiánycikként jelentkező nyers- és alapanyagok termelését és gazdaságos kihasználását, a tudományos-műszaki fejlesztést, a termékek minőségének javítását, a munkaerő jobb kihasználását, előnyben részesítve az abszolút megtakarításokat, az állóeszközök és a készletek jobb kihasználását, a döntő beruházási feladatok határidőben való teljesítését, a műszaki-gazdasági paraméterek és a gazdaságok javítását.

c) A mozgóbér felhasználásának feltételeit a kollektívák és az egyének munkafeladatai és felelőssége szerint

(figyelembe véve az eredmények befolyásolhatóságát) névre szólóan kell megállapítani úgy, hogy az egész anyagi ösztönzési rendszer kölcsönös összefüggésben legyen, elősegítse a terv döntő feladatainak teljesítését, s összhangot teremtsen a béralap képzése és a munkajövedelmek között. Az ilyen összhang biztosítása céljából.

0 kifejező módon kell csökkenteni

a bér mozgó részét (a prémiumokat és a jutalmakat) a dolgozók minden kategóriájában (vezetők, műszaki-gazdasági dolgozók, munkások) az adott mutató hiányos teljesítése esetében: ennek bizonyos határán felül a mozgóbér teljes megvonásához kell folyamodni,

0 a vezető dolgozók évi jutalmazását függővé kell tenni az ötéves tervidőszak kezdete óta felhalmozódó eredményektől,

0 csökkenteni kell a vezető dolgozók prémiumait és jutalmait [a vállalaton belüli részlegek vezetőit is beszámítva) a béralap kötelező kereteinek túllépése esetében,

0 növelni kell a gazdasági eredményekből való részesedés átlagos tervezett színvonalát, azzal a feltétellel, hogy amennyiben a béralap képzése nem éri el a tervben előirányzott szintet, a részesedést csökkenteni kell, esetleg egyáltalán nem kerül sor a kifizetésére.

d) Módosítani kell a mozgébér felhasználási rendszerét, mint a szakágazaton és vállalaton belüli irányítás és önálló elszámolás elválaszthatatlan részét. Az önálló elszámolási rendszer tökéletesítése keretében módosítani kell a műszaki-gazdasági normák és mutatók rendszerét, amelyek lehetővé teszik az anyagi érdekeltség személyekre lebontott érvényesítését, s összefüggést teremtenek a bérek és az egyes vállalaton belüli részlegek eredményei között.

e) Támogatni kell a termelési és a külkereskedelmi dolgozók anyagi érdekeltségét a rendkívüli kiviteli feladatok teljesítésében, s a behozatali megtakarítások elérésében a külkeres delml miniszter alapjából folyósított céljutalmak formájában.

f) Az ösztönzés említett irányzatainak érvényesítése céljából a bérezési formák egész rendszerét központilag úgy kell irányítani, hogy az támogassa:

— a dolgozók közvetlen egyéni teljesítményét személyre szóló mutatókban kifejezve az idő-, a teljesítmény-, a kombinált- és a részesedési bér, a prémiumok és a teljesítményi jutalmak rendszerében,

— az egyéni képességek távlati fejlesztését személyi értékelés alapján,

— a kollektíva érdekét a munka hatékonyságának és minőségének javításában a gazdasági eredményekben való részesedés által,

— a központi irányítási határozatok kötelező érvényességét, amelyek meghatározzák az anyagi ösztönzés irányzatait a dolgozók döntő csoportjainál, valamint a bérformák felhasználásának alapvető szabályait.

g) Elő kell készíteni a tarifarendszerek módosítását, hogy azok a szerkezeti változások, a tudományos-műszaki haladás, a bonyolultabb, nagyobb felelősséggel járó, s nehéz munkakörülmények mellett végzett feladatok követelményeivel összhangban a szakképzettség fokozására serkentsék a dolgozókat:

— kifejezőbben kell értékelni az olyan alkotó műszaki dolgozók munkáját, akik állandóan kiváló munkaeredményeket érnek el, éspedig a tarifaosztályokba történő besorolás rendszerében, a tarifa színvonalával, a személyi fizetés lehetőségének szélesebb körű kihasználásával; számolni kell továbbá a munkások szakképzettségének és kereseti színvonalának további emelésével is, akik középfokú szakképzettséget (érettségit) igénylő, bonyolult munkafeladatokat teljesítenek,

— fokozódó nyomást kell gyakorolni abban az irányban, hogy a dolgozók eleget tegyenek a szakképzettség, főleg a főiskolai végzettség követelményének, a vezetés és a szakmunkák színvonalának emelése érdekében,

— a munkások tarifaskáláinak kiszélesítésére olyan módszert kell kidolgozni és érvényesíteni, amelyek objektiven kifejezik a munkafeltételek terhelést mértékben megnyilvánuló különbségeket,

i— hangsúlyozni kell a munka tartfajellegü értékelését a több műszakos és a folyamatos termelő üzemegységekben az állóeszközök fokozottabb kihasználása érdekében,

— mérlegelni kell a bérpótlék kifizetését különböző szakmák összevonása esetében, ha meghatározott munkafeladat (teljesítmény) elvégzését a szokásosnál kisebb munkacsoportra

bízzák, arai a munkabér 30—50 százalékát is elérheti (az abszolút munkaerő-megtakarítás bizonyítása mellett), valamint azt a lehetőséget is, hogy a megtakarított bérekből egyszeri jutalmat fizessenek ki a munkásoknak a műszakilag indokolt munkanormák bevezetésénél és szilárdításánál,

— hatékonyabban kell ösztönözni a dolgozók elosztását a gazdasági fejlesztés szükségletei szerint, erre kell összpontosítani az eddig alkálmazott stabilizációs eszközöket, növelve azok ösztönző hatását.

IT A 7 ÍRAV

HATÉKONYSÁGÁNAK

NÖVELÉSE

Az árrendszer tökéletesítését, az ü] termék árképzését, az árhatárok alkalmazását és a minőség javítására, s ezzel összefüggésben az önálló elszámolás fejlesztésére kell irányítani.

A Szövetségi Arhivatal az Állami Tervbizottsággal, a Szövetségi Pénzügyminisztériummal, a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztériummal, a Szövetségi Műszaki Fejlesztési és Beruházási Minisztériummal, valamint más központi szervekkel együttműködve feladatul kapta a következő intézkedések végrehajtását:

Az árellenőrzés szakaszán.

ésszerűsítése

vező és a kedvezőtlen árösztönzést csak a kivitelben elért árak szerint lehet érvényesíteni, külön értékelés nélkül; ebből a célból be kell vezetni

az árösztönzés új formáját, amely a kivitel hatékonyságéra vonatkozik;

# A műszaki színvonal és a minőség értékelésében a Szövetségi Műszaki Fejlesztési és Beruházási Minisztérium biztosítja:

— az értékelt termékek skálájának növelését úgy, hogy a termelés előkészítési szakaszában értékelni fogják mindazokat az új termékeket, amelyekre a 30/1968 Zb. számú törvény szerint kötelező az értékelés, a többi termék közül azoknál kell értékelni a műszaki színvonalat, amelyek gyártására a műszaki fejlesztés állami terve alapján kerül sor (felülvizsgálják a műszaki színvonal kötelező értékelésének kiszélesítését azoknál az új termékeknél is, amelyek gyártása a műszaki fejlesztés ágazati vagy szakágazati terve alapján történik); az értékelés kiszélesítésébe be kell kapcsolni az ágazati minőségvizsgáló intézményeket is, s a termékek értékelését az állami minőségvizsgáló intézetek alapelvei szerint kell elvégezni;

— a termékeknek az egyes minősítési osztályokba való besorolásánál fokozni kell az eljárás igényességét, éspedig úgy, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak a gazdasági szempontok; ilyen például a kiviteli érkülönbözet mutatója, a paraméterek egységére számított fajlagos költségek csökkentése, s kialakuljanak a feltételek a kedvező és kedvezőtlen árösztönzés

A hetedik ötéves tervidőszak első felében növelni kell a fűtőanyag-energetikai források, valamint egyes nyers- és alapanyagok nagykereskedelmi árait a szövetségi kormány által jóváhagyott feltételek mellett, éspedig kombinálva az 1981—1982-es években végrehajtandó egyszeri nagykereskedelmi árrendezést a fűtőanyag-energetikai források évente A. AZ IRÁNYÍTÁS SZERVEZÉSE

kétoldalú érvényesítéséhez, valamint! az anyagi ösztönzési alapok hatásán

hoz.

4. Az építkezési költségvetések és a beruházási szállítások értékelés«

szakaszán.

A beruházási szállítások árainak megállapításakor biztosítani kell:

— a komplex árak további kiszéle' sítését úgy, bogy azok kőtelezők lesznek minden típusépítmény számára* az ismételt tervdokumentációk szerint épülő objektumok és üzemi komplexu' mok számára, továbbá a fokozatosan kihirdetett üzemi típuskomplexumok számára;

— a nem standard jellegű gépek é* berendezések árképzését úgy kell mó' dosítani, hogy az ár már a tervdoku' mentációs műszaki előkészítés legkorábbi szakaszában megállapítható le-* gyen, s hogy a meghatározott szerve' zetekben állandó nyereségi díjszabás' sál kalkuláljanak, figyelembe véve az Illetékes tervmutatókat;

— érvényesíteni kell a végleges ár' határokat a nagykereskedelmi árak' nál, továbbá az olyan nem standard jellegű gépek és berendezések beszer' zési árainál, amelyeket a szállító szervezetek állapítanak meg a beru' házási javaslat kidolgozása során, amennyiben azok volumene mégha' ladja az egyes üzemi komplexumokra előirányzott összeget, valamint a be' hozott gépeknél és berendezéseknél, ha azok volumene meghaladja az egyes üzemi komplexumokra előtrány' zott összeget.

III. Az irányítási munka szervezésének tökéletesítése

megismétlődő fokozatos áremelésével az 1980-tŐl 1985-ig terjedő időszakban: ezekben a rendezésekben gondoskodni kell az árszínvonal emelkedésének minimalizálásáról, korlátozva az árak nyereségcsökkentő hatását, s a fűtőanyag-energetikai források nagykereskedelmi árainak fokozatos 2 százalékos emelését kiegészítő feladatként kell elrendelni a fogyasztók termelési költségeinek tervezett csökkentéséhez.

Az árrendszer további ésszerűsítését a hetedik ötéves tervidőszakban a közgazdasági feltételekből adódó Igényes műszaki-gazdasági paraméterek érvényesítésére kell irányítani a nagykereskedelmi árak belsó rendszerében, a nyereségre gyakorolt hatásukat is beleértve, hogy a jövedelmezőségben megnyilvánuló különbségek arányban legyenek a külföldi piacokon elért árakkal.

2. A nagykereskedelmi árak és ex

árhatárok képzése szakaszán.

• Az árhatárokat a termelési előkészítés inováciős folyamatainak hatékonyságára gyakorolt gazdasági nyomás eszközeként minél szélesebb területen kell érvényesíteni; eközben a szövetségi kormány 214/1977 és 33/1979 számú határozataiból kell kiindulni.

Az árhatárok képzésénél gondoskodni kell arról, hogy ezek összhangban legyenek a fejlett külföldi piacok árviszonyaival.

b) Az új termékek árának megállapításánál:

— be kell vezetni a nemzetközi munkamegosztásból kiinduló hatékonysági mutatók kihasználását a jövedelmezőség, az áruösztönzési díjszabás és az áregyeztetés számára, éspedig azokban a szakágazatokban, és azoknál a termékcsoportoknál, amelyek kifejező módon hatnak a külgazdasági kapcsolatok hatékonyságára;

— az új gépek és berendezések árának megállapításakor gondoskodni kell arról, hogy az árak gazdaságilag indokolt arányban legyenek a döntő műszaki (műszaki-gazdasági) paraméterekkel, s csökkentsék a paraméterek egységére számított árat.

3. Az árösztönzés, valamint a termékek műszaki színvonalának és minőségének értékelése szakaszán.

Ф Az árösztönzés szakaszán a Szövetségi Arhivatal biztosítja:

— a kedvező és a kedvezőtlen árösztönzési díjszabás maximális határértékeinek megtartását a kiviteli termékeknél, éspedig elsősorban a külföldi piacokon elért árszínvonal figyelembevételével;

— я kiemelt és külön feltüntetett szakáagazatokban, amelyek termelésének döntő hányada kivitelre kerül, s ahol még nem terjedt el eléggé a termékek értékelési rendszere, a kedvalamennyi dolgozójának ösztönzési módszereit a közös és az össztársadalmi célok elérése érdekében; gon*

doskodniuk kell az önálló elszámolás alapelveinek hatékony érvényesítéséről minden szinten úgy, ahogy ezek eredményei elősegítsék a hatékonyság javulásét az egész termelési-gazdasági egység keretei között.

A vállalatokat megkülönböztetett módon fel kell ruházni a szükséges jogkörökkel és felelősséggel azokban

az ügyekben, amelyek közvetlenül összefüggnek termelési-gazdasági, szociális és önálló elszámolási funkciók teljesítésével. Fejleszteni kell vállalaton belüli irányítási rendszerüket, főleg az operatív tervezés területén, éspedig úgy, hogy biztosítva legyen a vállalati feladatok alkotó lebontása egészen az egyes munkahelyekre, s hogy a hatékonyság és a minőség javításának, valamint a munkakezdeményezés ösztönzésének eszközeként elmélyüljön az önálló elszámolási rendszer szerepe.

E célok megvalósításának megfelel* nek a szakágazati vállalat és a konszern jelenlegi jogi és szervezési formái; ezeket célszerű mindenhol alkalmazni, ahol adva vannak hozzá a lehetőségek.

Annak érdekében, hogy a termelésigazdasági egységek valóban az irányítás alapvető szintjévé váljanak, az illetékes szervek többek között feladatul kapják egy sor Intézkedés megvalósítását:

0 Biztosítani, hogy a tröszt típusú termelési gaždasági egységek 1981. január l-tól számítva jogi személyt képező állami gazdasági szervezetekké váljanak, azzal a kiegészítéssel, hogy a tröszt jellegű vállalatok helyzete a jogi személy szempontjából ebben a szakaszban nem változik.

0 Lehetővé kell tenni a feltételek fokozatos kialakítását az irányítási tevékenység célszerű mértékű integrálódásához a tröszt típusú termelésigazdasági egységekben. Az illetékes központi szervek erre megkülönböztetett módon kivételeket engedélyeznek a komplex Intézkedések illetékes határozatai alól az 1982. december 31-ig terjedő időszakra, az egyes termelési-gazdasági egységek feltételei szerint.

0 A termelési-gazdasági egységek irányítási rendszerét és belső kapcsolatait megkülönböztetett módon kell megoldani szervezeti szabályzat formájában az egyes termelési-gazdasági egységek feltételei szerint, amit az illetékes miniszter hagy jóvá: az Illetékes tárcaközi központi szervek kötelező előírásokkal szabályozzák az alapvető feltételeket és viszonyokat a tervezés, a pénzügyi gazdálkodás stb. szakaszán a vezérigazgatóság és a vállalatok között, amelyeket a termelési-gazdasági egység szervezeti szabályzatába kell foglalni.

(Folytatás a 14. oldalon)

ÉS A MUNKAMEGOSZTÁS,

AZ IRÁNYÍTÁS

EGYES SZINTJEI KÖZÖTT

A tudományos-műszaki haladás teljes érvényesítésének, a hatékonyság és a minőség javításának követelménye, a gazdaságfejlesztés növekvő terjedelme és bonyolultsága, a termelési koncentráció és a gyártmányszakosítás folyamatainak kibontakozása, az erőket a legfontosabb innovációkra összpontosítsuk — mindez megköveteli a jogkör és a felelősség újraelosztását a társadalmi termelés irányításában, a tökéletesebb szervezési mechanizmus kialaktíását a gazdasági komplexumok és azok egységeinek irányításában, az integrációs folyamamátok és az ágazatközi irányítás elsajátításában, valamint a népgazdasági programok irányítási módszereinek érvényesítésében.

Ennek érdekében:

Az ágazati minisztériumok figyelmét az eddigieknélt jobban kell irányítani a hosszú távú fejlesztés perspektívákra és célokra vonatkozó javaslatok, a nemzetközi munkamegosztás és a szocialista gazdasági integráció irányzatainak kidolgozására, a szerkezeti változások és az innovációs folyamatok kérdéseire az illetékes reszortokban. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni irányítási funkcióikra a tudományos-műszaki fejlesztés, a külgazdasági kapcsolatok, az állóeszközök újratermelése, az általános gazdasági hatékonyság területein, valamint a népgazdaság szükségleteinek kielégítése szakaszán az adott reszort termékeiből. E- mellett figyelembe kell venni az egyes reszortok sajátosságait, megkülönböztetve azok irányítási szerkezetét és szervezeti felépítését. Egyúttal el kell érni, hogy a minisztériumok következetesebben és hatékonyabban használják ki jogkörüket és tekintélyüket az előirányzott feladatok hatékony és jó minőségű teljesítésére.

A termelési-gazdasági egységeket az íréhyítás alapvető szintjeként kell építeni a vállalati-gazdasági szférában, amely jogi személyként az irányítás komplex fokozatát képezi, felelősséget visel a terv és a költségvetés feladatainak teljesítéséért, s jogi személyként viszonyul az állami költségvetéshez. Megoldja és megvalósítja a hatáskörébe tartozó szakágazatok fejlesztési koncepciójának műszaki, termelési és gazdasági feladatait.

Alapvető feladatuk arra Irányul, hogy a tervvel összhangban a saját területükön kielégítsék a népgazdaság szükségleteit, meggyorsítsák a tudományos-műszaki haladást, gondoskodjanak a hatékonyság állandó javításáról, hogy a személyi érdekek és a közérdek egybehangolásával biztosítsák az egész kollektíva tervszerű szociális fejlődéséi, fejlesszék a vállalatok és a termelési-gazdasági egység