Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-04-12 / 15. szám

SZABAD FÖLDMŰVES

1980. április 12.

14

A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét 1980 után tökéletesítő

komplex intézkedések

(Folytatás a 13. oldalról)

B. A VEZETŐ DOLGOZOK FELELŐSSÉGÉNEK NÖVELÉSE ÉS MUNKAMÓDSZEREIK JAVÍTÁSA

Az irányítási rendszerben az irányítás hatékonysága,' és ezzel a javasolt intézkedések hatékonysága is döntő mértékben függ majd a szubjektív tényezőtől, főleg a vezető dolgozók munkájának színvonalától. Ha növekednek az igények a gazdasági mechanizmus működésével szemben, akkor törvényszerűen növekednek az igények az összes dolgozó munkájának színvonalával és minőségével szemben is, különösen a vezető dolgozóknál, mert azok tevékenysége döntő mértékben befolyásolja a kollektívák munkaeredményeit. A káderek felkészültsége, amit a politikai, a szakmai és az erkölcsi kvalitások egységében kell értelmezni, állandóan és növekvő mértékben meghatározó szerepet játszik az irányítási munka stílusában és módszereinek javításában, a vezető tevékenység koncepciós jellegének elmélyítésében, a döntéshozatal javításában. A vezető dolgozók, mint a szocialista társadalom képviselői saját hatáskörükben legyenek a kezdeményezés, a fegyelem és az elvszerűség példái, teljes felelősséget kell viselniük az általuk irányított részlegek feladatainak teljesítésért, a társadalmi érdekek érvényesítéséért, a döntéseknél nem szabad kikerülniük a konfliktusos helyzeteket; bírálóan kell viszonyulniuk a tugyatéknssságokhoz, el kell fogadniuk a bíráló észrevételeket, s meg kell oldaniuk a problémákat. Minden olyan kérdést, ami a dolgozók érdekeit érinti, meg kell tárgyalni az illetékes szakszervezeti szervekkel.

A vezető dolgozók felelősségének növelése és munkamódszereik javítása érdekében az illetékes irányítási szervek a párt- és a szakszervezeti szervekkel együttműködve bizosítják: 0 A gazdasági, valamint a káder- és személyzeti irányítás módszereinek szorosabb egybekapcsolását úgy, hogy az irányítási rendszerből eredő intézkedések egyrészt feltételeket teremtsenek a vezető dolgozók hatékony munkájához, és ugyanakkor a kádera személyzeti és a szociális munka az irányítás növekvő hatékonyságának követelményéből induljon ki.

0 Meg kell erősíteni a vezető káderek felelősségét és tényleges illetékességét az egyedüli felelős vezető alapelvének következetes és teljes érvényesítésével. Ehhez ki kell alakítani a munkamegosztás racionális szerkezetét az irányítási rendszer vertikális és törzsi részlegei között.

0 Az irányítási rendszer részlegei között el kell osztani a jogkört és a felelősséget egészen az egyes munkahelyek szerint. Ilyen értelemben kell kidolgozni a szervezési rendszabályokat, a munkakörök tartalmi felépítését, amelyekben le kell rögzíteni a vezető dolgozók konkrét felelősségét és hatáskörét.

0 Az irányítás egész tengelyében következetesen, minden anyagi és káderkövetkezménnyel együtt meg kell követelni és ellenőrizni azoknak a kötelességeknek a teljesítését, amelyeket a vezető dolgozók az általuk irányított szervezetek és részlegek tevékenységének eredményeiért viselnek.

0 Gondoskodni kell az erkölcsi, a politikai és a gazdasági ösztönző tényezők koordinált hatásáról, hogy a vezető káderek döntéseiben és tevékenységében érvényesüljenek a társadalmi szükségletek és érdekek.

0 A célprogramos irányításnak meg kell nyilvánulnia a vezető dolgozók és a kollektívák tevékenységében is.

0 Rendszeresen kell elemezni az Irányítási munka módszereinek színvonalát és hatékonyságát; csökkenteni kell az adminisztrációs munkákat, hogy a szakembereknek több idejük jusson a tényleges irányítási tevékenységre.

— Be kell vezetni a káder-, a személyzeti és a szociális munka tervezését

C. AZ AUTOMATIZÁLT

IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ÉPÍTÉSÉNEK ALAPVETŐ IRÁNYZATAI

A tervszerű irányítási rendszer fejlesztésének és a népgazdasági hatékonyság javításának fontos ésszerűsítési eszközévé válik a számítástechnika és a gazdasági-matematikai módszerek kihasználása. Ezeknek az eszközöknek az érvényesítése és az automatizált irányítási rendszerek építése

lényegében arra irányul, hogy javuljon a hatékonyság, csökkenjen az irányítás adminisztrációs igényessége, amit az automatizálás alapvető szempontjaként kell értékelni az irányításban.

D. AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER TÖKÉLETESÍTÉSE

A komplex intézkedésekből eredő feladatok teljesítése érdekében, amelyek a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítését célozzák, a Szövetségi Statisztikai Hivatal feladatul kapja, hogy az illetékes szervekkel együttműködésben megfelelő intézkedéseket tegyen az információs rendszer tökéletesítésére.

E. AZ ELLENŐRZÉSI RENDSZER TÖKÉLETESÍTÉSE A NÉPGAZDASÁGBAN

Az ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében az illetékes szervek és szervezetek az irányítás minden szintjén gondoskodnak arról, hogy az ellenőrzés objektív információkat szolgáltasson az irányítási szerveknek és a vezető dolgozóknak a döntéshuzatai előkészítési szakaszában és folyamatában a feladatok teljesítéséről, az eltérések okairól, a közvetlen és közvetett irányítási eszközök kihasználásáról és hatékonyságáról, hogy aktívan hasson a fogyatékosságok állandó felszámolására, hogy érvényt szerezzen a hatékonyság aíapelvének a források képzésében és felhasználásában, a munka minőségének javításában, a felelősség és a fegyelem szilárdításában.

Ennek érdekében:

0 Az irányítási szervek és a vezető dolgozók által megvalósított ellenőrzésben a szervezeten belül és az alárendelt szervezetek irányában a következő intézkedéseket kell érvényesíteni:

— a személyesen és az alárendelt részlegek által megvalósított ellenőrzést a hatékonyság, a minőség, az eszközök felhasználásában megnyilvánuló gazdaságosság kérdéseire, a belső tartalékok és források feltárására és kihasználására kell irányítani;

— az elfogadott feladatok teljesítését az ellenőrzés hatékony szervezésével kell biztosítani, a körülhatárolt jogokkal és kötelességekkel összhangban, a következetes munkamegosztásból eredő felelősség alapján;

— biztosítani kell, hogy az illetékesek kihasználják az ellenőrzésből származó megállapításokat és ismereteket, főleg az okokról és az eltérésekről, a feladatok teljesítésének szigorú megkövetelésére, a beosztott dolgozók, az irányított részlegek és szervezetek munkájának igényes értékelésére és javítására, a szigorú következmények levonására a munkakötelességek elhanyagolása esetén, beleértve az idejében foganatosított kártérítést, valamint az anyagi bírságolás és büntetés különböző formáit;

— a vezető dolgozók kötelességévé kell tenni, hogy a szervezeten belül aktívan együttműködjenek az ellenőrző szervekkel a fogyatékosságuk okainak kivizsgálásánál és a személyi felelősség megállapításánál, s hogy személyesen viseljenek felelősséget az az ellenőrzés folyamán megállapított fogyatékosságok elhárításáért.

0 Tökéletesíteni kell az ellenőrzési rendszert minden szervezetben, hogy objektiven és hatékonyan érvényesüljön, hogy egyeséges legyen az ellenőrzést végző személyek irányítása, s hogy az ellenőrzés eredményeit a szervezet vezetője kihasználhassa az irányítási folyamat döntési, végrehajtási és ellenőrzési szakaszainak szorosabb egybekapcsolására, fegyelem és a felelősség következetes és hatékony érvényesítésére.

0 A külső ellenőrzési szervek munkájának elmélyítéséhez a következő feladatok szükségesek:

— a tárcaközi központi szervek rendszeresen és koordináltan vizsgálják át az irányítási rendszer kulcsfontosságú és kockázattal járó szakaszait a közvetlen és a közvetve érvényesülő eszközök rendszerét, objektívan értékeljék azok gyakorlati kihasználását, főleg a tervezés, a pénzügyek, a műszaki fejlesztés, az árak, a bérek, a kamatok és hitelek területén, valamint a hatékonyságukat a népgazdaság fejlesztési feladatainak teljesítésében; biztosítsák a fogyatékosságok felszámolását, segítsék elő a források és a tartalékok mozgósítását, s a kormány, objektív szerveiként terjesszenek elő intézkedési javaslatokat,

— a szakosított ellenőrzési szervek tevékenységük keretében megvizsgálják és objektívan értékelik a termékek és a szolgáltatások minőségét, az energia és az alapanyagok ésszerű fogyasztását, a környezet tisztaságát, gondoskodnak e feladatok teljesítésének hatékony biztosításáról stb., igényes műszaki, és a munka feltételei szerint gazdasági szempontokat érvényesítenek, amelyek lehetővé teszik az összehasonlítást a progresszív csehszlovák szabványokkal, de főleg a nemzetközi standard minőséggel,

— az ellenőrzési munkájuk hatékonyságának növelése céljából általánosítják az ellenőrzési tapasztalatokat, átadják azokat felettes szerveiknek és az ellenőrzött szervezeteket irányító szerveknek, s hatást gyakorolnak az észlelt fogyatékosságok elhárítására.

0 A szövetségi Népi Ellenőrzési Bizottság, mint az államigazgatás központi szerve az ellenőrzés szakaszán, s mint a kormány objektív ellenőrzési szerve gondoskodik arról, hogy a népi ellenőrzés intézménye és az ellenőrzés egész rendszere aktívan hasson az előirányzott feladatok teljesítésére, a felmerülő problémák meg oldására, arra, hogy az irányított szervek és szervezetek következetesen érvényesítsék a tökéletesített irányítási rendszer szabályozó eszközeit, szilárdítsák a fegyelmet és a rendet, s érvényesítsék a társadalmi érdekeket.

A dolgozók részvételének további elmélyítése és javítása a termelésirányításban

A tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésének oszthatatlan része, hogy tovább mélyítsük és javítsuk a dolgozók részvételét a vállalatok és a termelési-gazdasági egységek irányításában, a munkaszervezés tökéletesítésében, az anyagi ösztönzés erősítésében és a kollektívák gazdasági, szociális és kulturális fejlesztésére szánt eszközök felhasználásában. Ez feltételezi azt, hogy tökéletesítsük a dolgozók irányításban való demokratikus részvételének elveit. Ily módon fokozni kell a dolgozók hozzájárulását a CSKP gazdaságpolitikájának megvalósításához.

Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalommal közösen, a Szocialista Ifjúsági Szövetség és más társadalmi szervezetekkel minden olyan lehetőséget és formát fel fognak használni, amely ösztönzi a dolgozók kezdeményezését és elmélyíti az irányításban való részvételüket.

Szüntelenül növelni kell a gazdasági vezetőségek felelősségét a dolgozók észrevételeinek és javaslatainak felhasználásáéért és megvalósításáért. Mindenekelőtt emelni kell a termelési értekezletek színvonalát, és fejleszteni kell a dolgozók részvételének más formáit az irányításban. Meg kell védeni a jogos észrevételek és javaslatok előterjesztőit a bírált személyeknek, valamint az elavult munkamódszerek követőinek esetleges diszkriminációjával szemben.

A dolgozók kezdeményezését a minőségi tervmutatókra, a termékek minőségének javítására, az exportképesség és a megtakarítások növelésére, a nyersanyagok, az energia és az alapanyagok jobb hasznosítására kell orientálni, ilyen irányban kell a kezdeményezést fejleszteni és szervezni.

Növelni kell a kollektív szerződéseknek, valamint a gazdasági vezetőségek és a dolgozó kollektívák azon konkrét egyezményeinek szerepét, amelyek az erőforrások szocialista elvek szerint történő létrehozásával és elosztásával, a személyiség sokoldalú fejlődését biztosító munka- és életkörülmények tökéletesítésével kapcsolatosak.

A dolgozók részvételét az irányításban főként a következő területeken kell fejleszteni:

1. A dolgozók részvétele a terv kidolgozásában.

Alapvető előrehaladást kell elérni annak megszervezésében, hogy a dolgozók részt vegyenek az ötéves és az évi végrehajtási tervek kidolgozásában. Meg kell nyerni a dolgozókat annak, hogy tevékenyen hozzájáruljanak a résztervezéshez, az évi tervek javaslatainak kidolgozásához az ismert feladatok, keretek és gazdasági feltételek alapján a célból, hogy az ötéves tervből az adott évre háruló feladatokat a termésnövelés intenzív tényezőinek felhasználásával ás a társadalom növekvő szükségleteinek kielégítésével növeljék.

A tervjavaslat kidolgozásának időszakában:

— hatékonyabban arra kell kihasználni a tervjavaslat kidolgozására meghatározott időt, hogy tájékoztassák a kollektívákat és a dolgozókat az adott vállalat, üzem vagy munkahely feladatairól, törődni kell azzal, hogy az évi terv javaslatát minél több dolgozó bevonásával vitassák meg. A munkaversenyben részt vevő kollektívákat, szocialista munkabrigádokat, komplex racionalizáló brigádokat, termékfejlesztőkel, újítókat és a kitüntetett dolgozókat — állami és reszortkitüntetések tulajdonosait — konkrétan a belső tartalékok feltárására és a megnövekedett feladatok teljesítése lehetőségeinek keresésére kell orientálni;

— az illetékes szakszervezeti szervvel meg kell vitatni a tervjavaslatot és e szerv állásfoglalását, amely oszthatatlan része a felsőbb gazdasági szerv elé terjesztett tervjavaslatnak, s az illetékes gazdasági szerv köteles tájékoztatni a szakszervezeti szervet állásfoglalásáról;

A tervjavaslat kidolgozásával egyidejűleg ki kell dolgozni az új kollektív szerződés javaslatát. Ehhez fel kell használni a tervteljesítés nyilvános félévi ellenőrzésének eredményeit, a kollektív szerződéseket és a szocialista felajánlásokat;

— a tervjavaslattal együtt ki kell dolgozni és az illetékes szakszervezeti szervvel közösen meg kell vitatni a dolgozók kezdeményezése fejlesztésének fő irányait az adott időszakra, beleértve a szocialista munkabrigádok, a komplex racionalizáló brigádok, valamint az újító- és a feltalálómozgalom feladatait, s gondoskodni kell arról, hogy e feladatokat lebontsák a műhelyek, a kollektívák és a munkahelyek konkrét feltételeire. E feladatok megvalósításához szüntelenül meg kell teremteni a feltételeket.

2. A dolgozók részvétele a gazdasági

tervek teljesítésében

és teljesítésük ellenőrzésében.

A gazdasági tervek teljesítése során következetesen fel kell használni a dolgozók termelésirányításban való részvételének, munka- és alkotó kezdeményezésének minden formáját, mindenekelőtt:

— a szakszervezeti szervekkel szorosan együttműködve tökéletesíteni kell a termelési értekezletek megszervezését, gondoskodni kell a dolgozók javaslatainak és észrevételeinek intézéséről, el kell érni azt, hogy a termelési értekezletek napirendje a legfontosabb termelési feladatok megoldására irányuljon. A termelési értekezleteket céltudatosan és tervszerűen kell szervezni;

— fejleszteni kell a többi formáját is annak, hogy a dolgozók részt vegyenek az üzem és a vállalat legfontosabb feladatainak és problémáinak megoldásában; különösen a szakszervezetek bevonásával műszaki-gazdasági értekezleteket kell szervezni;

— formalizmustól mentes szocialista munkaversenyt kell szervezni a hatékonyság növelése és a munka minőségének javítása érdekében.

Összehasonlítható mutatók alapján fejleszteni kell a dolgozók, a munkacsoportok, az üzemek és a vállalatok versenyét; meg kell szabni a konkrét versenyfeltételeket, az ellenőrzésnek, a kiértékelésnek és a győztesek jutalmazásának módját. E téren fontos feladat:

— növelni az igényességet, az egyéni, a csoportos, az üzemi és a vállalati szocialista felajánlások tartalmával szemben, hogy a kötelezettségek előmozdítsák a tervfeladatok, a résztervek és a terven felül elfogadott feladatok teljesítését; a vállalati és az üzemi felajánlásoknak az egyéni és a csoportos felajánlásokra kell támaszkodniuk;

— nagyobb igényességgel és felelősséggel kell a népgazdasági-fejlesztési tervben kitűzött feladatok teljesítése érdekében együttes kötelezettségeket vállalni a beruházások, a tudomány és a termelés kapcsolata, a külföldi és a belső piac szükségleteinek kielégítése, valamint a késztermékek minőségének javítása területén;

— fejleszteni kell az üzemekben, a vállalatoknál és a szervezeteknél a KGST-tagországok komplex programjának teljesítését célzó nemzetközi szocialista munkaversenyt, törekedni kell ily módon a szocialista országoknak a kölcsönös munkamegosztásból és kooperációból adódó feladatai teljesítésére, az azonos vagy rokon termelési programú vállalatok és intézmények között munkaversenyt kell kibontakoztatni, és fejleszteni kell azon közületek munkaversenyét, amelyek

közös építkezésben vesznek részt* vagy részt vesznek közös beruházási, tervezési, kutatási, illetve más akciókban;

— sokoldalúan fejleszteni és javítani kell a szocialista munkabrigádok, a komplex raciunalizációs brigádok mozgalmát, az újító- s a feltalálómozgalmat, a mérnökök, a technikusok, a tudományos és az irányító dolgozók versenymozgalmát;

— céltudatosan kell tanulmányozni, általánosítani és terjeszteni a haladó tapaszta ltokat és munkamódszereket, s törődni kell alkalmazásukkal a mindennapos gyakorlatban.

Biztosítani kell a dolgozók széles körű részvételét a tervteljesítés ellenőrzésében és aktív hozzájárulásukat a fogyatékosságok felszámolásához. A nyilvános ellenőrzés területén fel kell használni a dolgozók tapasztalatait, a gazdasági elemzéseket, a statisztikai adatokat és a Csehszlovák Állami Bank információit. Ily módon kell megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy növekedjen a dolgozók befolyása az eredmények objektív értékelésében. Ennek érdekében:

— következetesen kell érvényesíteni a dolgozók közvetlen részvételét a tervteljesítésnek és a kollektív szerződések teljesítésének rendszeres ellenőrzésében, az eredmények értékelésében és jutalmazásában, ami az irányitómunka oszthatatlan része;

— az üzemi szakszervezeti bizottságokról szóló törvény értelmében az illetékes szakszervezeti szervekkel az együttműködés formáin kívül annak a formáiban is meg kell állapodni, hogy a dolgozókat aktívan bevonják a társadalmi ellenőrzés végrehajtásába. Az ellenőrzést főként a munkatermelékenység növelése terén levő tartalékok feltárására, valamint a termelés minőségének javítására és hatékonyságának növelésére kell irányítani. Következetesen tiszteletben kell tartani a szakszervezeti szerveknek azokat a jogait, amelyeket a szakszervezetek IV. országos kongresszusának határozatai és más redelkezések rögzítettek, szüntelenül nagy gondot kell fordítani a káderképzés, a személyzeti- és a szociális fejlesztés terve teljesítésének ellenőrzésére;

— nyilvánvalóan ellenőrizni kell a szocialista törvényesség, a munkaős technológiai fegyelem tiszteletben tartását, a fontos gépek és berendezések kihasználását. Nagy figyelmet kell szentelni a munkakörnyezettel, valamint a munka- és az egészségvédelemmel összefüggő kérdéseknek;

— tökéletesíteni kell a munkakezdeményezés fejlődésének és eredményeinek statisztikai feldolgozását:

3. A dolgozók részvétele a munkabérezésben.

Következetesen kell érvényesíteni a munkabérezés szocialista alapelveit* feltételeket kell teremteni ahhoz, hogy növekedjen a munka anyagi és erkölcsi ösztönzésének hatékonysága, s hogy szorosabb összefüggés alakuljon ki a munkabérezés és a kollektívák, valamint az egyének munkájában elért eredmények között.

Ennek érdekében:

— az illetékes szakszervezeti szervekkel az együttműködés formáin kívül meg kell konkrétan állapodni abban, hogy a dolgozók széleskörűen részt vegyenek minden alapvető bérpolitikai intézkedés kidolgozásában és végrehajtásában. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy részt vegyenek a munka mércéinek és kritériumainak kunkretizálásában, ami a megalapozott bérdifferenciálás szükséges előfeltétele;

— nyilvánosan kell értékelni ez anyagi és az erkölcsi ösztönzés hatékonyságát. Meg kell magyarázni a dolgozóknak, milyen hatással van az egyéni és a csoportos anyagi ösztönzésre a termelés terjedelmével, minőségével és mennyiségével kapcsolatos tervfeladatok teljesítése és nem teljesítése;

— gondoskodni kell arról, hogy érvényesüljön az előnyben részesítés és a megrovás, főleg a munka minőségével kapcsolatban, ezt be kell építeni az anyagi ösztönzés konkrét rendszereibe, és ily módon kell konkretizálni a munkacsoportok és a dolgozók közvetlen anyagi ösztönzését;

— jelentős mértékben növelni kell az egyének és a munkacsoportok munkaeredményei erkölcsi megbecsülésének szerepét. A nagyobb elismerést különösen a munkacsoportok vörös zászlókkal való kitüntetésével kell kinyilvánítani.

Fokozatosan be kell vezetni azt az elvet, hogy a gazdasági dolgozókat ne csak eredményeik szerint, hanem a dolgozók alkotó kezdeményezésének fejlesztése alapján is értékeljék-