Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-12 / 15. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1980. április 12. 10 A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét 1980 után tökéletesítő komplex intézkedések (Folytatás a 9. oldalrftl) útján. Ebből a szempontból kiindulva kell továbbfejleszteni a termelés gazdasági hatékonyságának rendszerét. A terv részarányosságát a kapacitás, az erőforrások és a szükségletek sokoldalú felmérése és megíndoklása alapján, valamint tervszerű fejlesztésük biztosításával, vagyis főként a feladatok teljesítésének, a tudomány és a technika fejlesztése tervezett gazdasági hozamának biztosításával kell felülvizsgálni és szavatolni. ф A források és a szükségletek közti következetes arányosságot biztosítani kell az értékben (szerkezeti és értékestési vonatkozásban) kifejesett, kölcsönös kapcsolatban álló mérlegek egységes rendszerével és az anyagmérlegek rendszerével. Az a-, nyagmérlegeket olyan eszközként kell fejleszteni, amely felméri és biztosítja a termelés struktúráját, valamint arányosságát a fogyasztással és annak struktúrájával. Az általános értékesítés pénzben kifejezett mérlegeivel kell megszabni nemcsak a népgazdaság szükségleteit szolgáló értékesítést, hanem a termelési-gazdasági egységeken belül a termelést fogyasztást szolgáló értékesítés is. Ezzel kell meghatározni és biztosítani a gazdaság anyagi-műszaki ellátása szükségleteit fedező termelés és értékesítés feladatait és azoknak teljesítését. A beruházásokkal és a kivitellel kapcsolatos termelési mérlegeket fokozatosan kell kidolgozni és lebontani, a döntő fontosságú termelési ágak szerint tagolva. Az állami terv mérlegeinek (nyers- és alapanyag, valamint a népgazdasági arányok kialakításában döntő fontosságú gyártmányok) nagyságrendjével összefüggésben, megfelelő mértékben bővíteni kell az ágazati központi szervekben, valamint a termelési-gazdasági egységekben további gyártmányok termelési mérlegét; ezzel egyidejűleg be kéll vezetni a kiválasztott beruházási egységek és a kötődő fontos alszállítmányok mérlegeinek kidolgozását. Ugyanakkor az anyagmérlegek funkcióját úgy kell bővíteni, hogy az a mérlegekben szereplő gyártmányok fejlesztésének hatásos eszközévé, a termelés távlati fejlesztésének eszközévé váljon, összhangban a növekvő fogyasztással és annak struktúrájával, továbbá a szerkezeti változások irányítása, a nemzetközi munkamegosztásba való beilleszkedés, a termelés belső szakosodása és kooperációja eszközét, illetve a beruházási politika megvalósítása útján a termelési bázis formálásának eszközét képezze. ф Olyan esetekben, amikor célszerűnek mutatkozik a mérlegek kidolgozásával kapcsolatos tevékenységet egy helyre összpontosítani, ahelyett, hogy ezt a tevékenységet a termelési ágazatok vagy azoknak részei számára több termelési-gazdasági egység. Illetve tárca végezné, érvényesíteni kell a mérlegkidolgozási geszciót. Jelentősen bővíteni kell a behozatali-értékesítési geszciót is, hogy célszerűbbé váljon a devizaeszközök ráfordítása és ésszerűsítsük az értékesítés módját: ezt az ügyvitelt főleg azokban az esetekben érvényesítsük, amikor Ismételten gyártmányokat importálunk hazai megrendelők szélesebb köre számára, beleértve az importált gépipari gyártmányok pótalkatrészeit. ф A tervezés folyamatában meg kell szilárdítani a szállítói-megrendelői kapcsolatok megtárgyalásának és megoldásának rendszerét. A tudomány és a technika fejlesztését szolgáló szállításokat a tudomány-technika-termelés felhasználás ciklusa alapvető szakaszai szerint kell tisztázni és szerződésileg biztosítani, a beruházásokat, valamint a beruházási egységek kivitelét szolgáló szállításokat pedig az építkezés egész időtartamára, s a hosszú előállítási időt igénylő gyártmányok termelését szolgáló szállításokat a termelési folyamat megfelelő időtartamára. Az éves tervek előkészítése során ezeket a szállítói-megrendelői kapcsolatokat csupán pontosítsák. Szélesebb körűen tárgyalják meg a szállítói-megrendelői kapcsolatokat az exportált beruházási egységek, a gépek és a gépi berendezés alszállítmányai és további darabáré esetében, és oldják meg az exportra kerülő beruházási egységek komplettizálásához szükséges szállításokkal összefüggő szerződéses kötelességeket. • A fontos termelési programok, az állami célprogramok megvalósításának, a fudományos-műszaki fejlődés döntő fontosságú eredményei felhasználóinak, a komplex lakásépítésért felelős építőipari minisztériumoknak feladata a tervjavaslatok részeként kidolgozott javasolt intézkedések mellett elemezni az adott termelési ágak komplex anyagellátottságát, egyrészt a szállítások mennyiségét, választékát és határidőit, másrészt a komplettizáló gyártmányok műszaki színvonalát. # A szerződéses rendszer hatékonyságának növelésével is szavatolni kell a terv kidolgozása folyamatában a szállítói-megrendelői kapcsolatok következetesebb kialakulását, a tervfeladatok teljesítését és ennek anyagellátottságát. Szélesíteni kell a hosszú lejáratú gazdasági szerződések kötelező megkötésének körét. Ez főleg az előkészítő szerződésekre vonatkozik, amelyeknek megkötésére sor kerül a gazdasági irányítás szervei szintjén is, mégpedig az egész ötéves tervidőszakra, vagy a tervbe vett cél elérése időszakára kidolgozott hosszú távú tervdokumentumok alapján; ezek a szerződések váljanak a végrehajtási terv előkészítése, az éves tervek, a mérlegek lebontása és az elosztási tervek feladatai megszabása kötelező érvényű alapanyagává. Szélesebb körben kell kötelező gazdasági szerződéseket kötni olyan tervdokumentum alapján, amelyből legalább megközelítően következik a teljesítés nagyságrendje, határideje, valamint a szállító és a megrendelő szervezet kapcsolata; ez főleg az elosztás mérlegeinek és terveinek lebontása alapján történjék. Ezeket a mérlegeket és terveket a központi szervek, valamint a termelési-gazdasági egységek vezérigazgatóságai hagyják jóvá. Szavatolni kell azt, hogy a végrehajtási terv megvalósítását a gazdasági szerződések a szállító és a termelő szervezetek hatásos ösztönzésével érjék el úgy, hogy a szállítások szervezett nagyságrendjét gazdasági szerződések megkötésével biztosítsák, mégpedig röviddel azt követően, hogy a teljesítés negyedéve előtt lejár a megrendelés határideje. • Fokozatosan meg kell teremteni s szüntelenül időszerüsíteni azoknak a normáknak a rendszerét, amelyeknek célja tökéletesíteni a terv kidolgozását, lebontását és minőségi vonatkozásban figyelemmel kisérni megvalósítását. A normák kell hogy kifejezzék és biztosítsák a tudományos-műszaki fejlődés hozzájárulását az egyes gazdasági feladatok teljesítéséhez, az újítók, az ésszerúsítők és a szocialista mnnkabrigádok tapasztalatait. Ki kell dolgozni az irányítás magasabb szintjei szükségleteit szolgáló fogyasztási normák csoportosításának rendszerét. Annak érdekében, hogy a műszaki normák nagyobb befolyást gyakoroljanak a gyártmányok minőségére és a termelésben a sorozatgyártásra, főként a nyers- és az alapanyagok, valamint az energia megtakarítása érdekében ilyen irányú tevékenységet el' sősorban a népgazdaság döntő ágazataiban kell kifejteni. • Az Állami Tervbizottság és a központi szervek feladata a népgazdaság-fejlesztési tervek, valamint az egyes tárcák gazdasági tervei kidolgozása során rendszeresen megteremteni — összhangban az ötéves terv alapvető céljaival és feladataival — a folyamatos és arányos gazdaságfejlesztés szavatolásához múlhatatlanul szükséges anyag- és pénztartalékokat. Ezeket a tartalékokat tervszerűen fel kell használni arra, hogy az éves tervek rugalmasan reagáljanak az ötéves tervtől való szokványos [nem rendkívüli) eltérésekre, valamint a külső feltételek szokványos eltéréseire. Támogatni kell az ötéves tervfeladatok szilárdítását, a kutatás és a fejlesztés előre nem látott új ismereteinek megvalósítását, a haladó termelési-gazdasági egységek és termelési programok gyorsabb fejlesztését, és fel kell használni a hatékony export és import további lehetőségeit. # A Szövetségi Arhivatal feladata, együttműködésben az Állami Tervbizottsággal, a szövetségi Pénzügyminisztériummal és további illetékes szervekkel, elmélyíteni az árképzés koncepciós központi tervezését és céltudatosan időszerüsíteni az árrendszert, ami egyik feltétele a tervezés folyamatában a gazdaságilag helyes döntéseknek, valamint az anyagi és az értékfolyamatok közti arányok szavatolásának. Az árképzés terve kötődjön a 7. ötéves tervidőszakban lefektetett fejlesztési koncepciókhoz és az állami célprogramokhoz. Az árakat hatásosabban kell felhasználni a terv céljainak és feladatainak támogatására a termelésben és a fogyasztásban, a gyártmányfejlesztési folyamatokban és a választék hatékony módosításában, a gyártmányok minőségében, a külkereskedelmi áruforgalom hatékonyságában stb. megvalósításra kerülő szerkezeti változások ár általi ösztönzésére és motiválására; az árak rugalmas módosítását és az új gyártmányok árképzését is fel kell használni arra, hogy kialakítsuk a gazdaságilag indokolt jövedelmezőséget. # Meg kell teremtenünk a tervszerű számítások automatizált rendszerét, hogy az a tervek következetesebb mérlegének megvonása és belső öszszefüggései kialakítása mellett lehetővé tegye, főleg központi szinten, a több változatú tervezést; ugyanakkor ez a rendszer kötődjék a Szovjetunió és a többi KGST-ország hasonló automatizált rendszerének fejlődéséhez. C. TÖKÉLETESÍTSÜK AZ ÁLLAMI ÉS A GAZDASÁGI TERVEK LEBONTÁSÁT, A TERVTELJESÍTÉS MINŐSÉGÉT, ELLENŐRZÉSÉT ÉS ÉRTÉKELÉSÉT ф A terv lebontását a központi szervekről a termelési-gazdasági egységekre, valamint a termelési-gazdasági egységekről a vállalatokra, tökéletesítsük főleg azzal, hogy ez a munka következetesn komplex, kiegyensúlyozott és egyeztetett lesz azokban a szervezetekben, amelyekre a tervet lebontják. A terv lebontásának alapjff az egyes mutatók és a végeredmény kialakulása folyamata tényezőinek elemzése, valamint olyan normák, műszaki-gazdasági mutatók és egyéb mutatók, amelyek a lehető legpontosabban kifejezik a szervezet népgazdasággal szembeni kötelességeit és a társadalmat gazdagító hozamokat. Az ötéves terv lebontásakor arra kell törekedni, hogy a termelési-gazdasági egységeken belüli szocialista szervezetek számára is hosszabb távra szabják meg a tervfeladatnkat és a gazdasági feltételeket, vagyis a tervet lebontsák az egész ötéves tervidőszakra, tekintetbe véve az egyes szervezetek feltételeit és feladatait. A tervet lebontva a vállalaton belüli alakulatokra, biztosítani kell azt, hogy a tervfeladatok hatásos, címre szóló formát öltsenek, amelynek keretében az adott alakulatok és kollektívák biztosítsák a termelés és a hatékonyság fejlesztését szolgáló anyagi erőforrások és tartalékok mgterenitését és mozgósítását, a vállalaton belüli alakulatok koordináltságát, a termelés idejében történő, következetesebb előkészítését és a munkakezdeményezés ennek megfelelő orientálását. # A tervteljesítés ellenőrzésének, értékelésének és ösztönzésének kiindulópontjai legyenek elsősorban a szervezet társadalom iránti viszonyát kifejező minőségi és mennyiségi mutatók. A tervteljesítés ellenőrzésében és értékelésében érvényesüljön elsősorban az a szempont, hogy az ötéves tervet kezdettől fogva teljesítsék, s emellett ellenőrizzék és értékeljék az egyes éves tervek teljesítését; hasonló módon kell formálni a tervteljesítés anuyagi ösztönzését is. A tervteljesítés ellenőrzésében és értékelésében előtérben álljon a feladatok egyenletes teljesítése, összhangban a társadalmi felhasználás tervezett Irányaival, vagyis az értékesítési terv teljesítése a megszabott összetételben, a tervezett hatékonyságnak, a gyártmányok minőségének, az exportképességnek megőrzése mellett, továbbá az adott szervezet fejlesztési feladatainak teljesítése, beleértve a fejlesztés megfelelő feltételeinek megteremtését. A tervteljesftés ellenőrzésével és értékesítésével kapcsolják össze kölcsönös összefüggésükben a tervszerű irányítás eszközei hatékonyságának szüntelen felülvizsgálatát, abból a szemszögből, hogyan hatnak a kitűzött feladatok teljesítésére. D. A TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI FEJLESZTÉS HATÁSOSABB TERVEZÉSÉÉRT ÉS NÉPGAZDASÁGI ÉRVÉNYESÜLÉSÉÉRT A termelési-gazdasági egységek ötéves tervét olyan komplex tervként kell felfogni, amelynek alapját képezik a műszaki fejlesztésnek, a gyártmányok minőségi tökéletesítésének. az új termékek és technológiák bevezetésének s alapvető paraméterei elérésének, az eddigi termelési program megújításának, a műszaki-gazdasági üzemelési normákkal összefüggésben az elavult gyártmányok kiiktatásnak, az új termelő berendezések üzembe helyezésének, az anyagígényesség csökkentésének tervei. A tervfeladatok teljesítését következetesen össze kell hangolni a terv minden kiegészítő részével, s a tudományos-műszaki fejlesztés hatásénak tükröződnie kell a terv anyagi és értékmutatóiban. # A műszaki fejlesztés egyeztető tervei rendszerének érvényesülnie kell minden szintű tervben; ezek a tervek következetesebben fejezzék ki a használati érték alapvető paraméterei mellett a tudományos-műszaki fejlesztés hozzájárulását a termelők és a felhasználók viszonylatában egyaránt, és ez tükröződjék a terv minden kötódó részének mutatóiban; ugyanakkor a figyelem összpontosuljon főleg a fűtőanyag, az energia, a nyersanyag és az anyagmegtakarítására, a munkaerők viszonylagos és abszolút megtakarítására, a munkatermelékenység és a termelési volumen növelésére, a nyereség gyarapítására, a kiviteli volumennek és hatékonyságának növelésére, a világpiacon a nagyobb konkurrenciaképességre, a jobb értékesíthetőségre, szervizszolgáltatásra és pótalkatrészellátásra, jobb külföldi árviszonyok elérésére, a behozatal csökkentésére, a szabadalmak nagyobb hozamára stb. # A műszaki fejlesztés minden feladata esetében érvényesíteni kell az új technológiával kapcsolatos előzetes árlimiteket vagy költségümlteket, s megtartásukban az illetékes dolgozókat anyagilag érdekeltekké kell tenni. # A tudományos-műszaki fejlődést biztosító szállítói-megrendelői kapcsolatok megtárgyalásába hatásosan vonjuk be a számításba jövó döntö fontosságú felhasználó szervezeteket is. Következetesen részesítsük előnyben a kutatást és a fejlesztést, valamint az eredményeik termelési alkalmazását szolgáló szállításokat és elszállításokat. # A tervteljesítés során szükséges rugalmas beavatkozásokkal gyorsítsuk meg az új, műszakilag tökéletes gyártmányok kibővített termelését. Erre a célra használjuk ki a vállalatok, a termelési-gazdasági egységek és egyéb tárcák erre megfelelő létesítményeit és gondoskodjunk a gyártási feladatok ezzel kapcsolatos, átdiszponéléséról, s я terv rugalmas módosításáról. E. AZ ÁLLÓESZKÖZÖK ÚJRATERMELÉSÉNEK HATÁSOSABB TERVEZÉSE ф Az állóeszközök újratermelést tervével egységesen biztosítsák a tudomány és a technika fejlesztése eredményeinek megvalósítását és a tervbe vett szerkezeti változásokat; közben ellenőrizzék, mérjék föl és elégítsék ki a komplex beruházási programok igényeit, beleértve más ágazatok kötődő beruházásait. ф Az állami terv szintjén ítéljék meg és biztosítsák az olyan állami programok elérését szavatoló létesítmények felépítését, amelyeknek költségvetése meghaladja a tízmillió1 koronát. A gazdasági tervekben,' az állami tervben megszabott feladatok és limitek keretei között, a központi szervek geszciója alatt álló programok számára Is biztosítsák célszerűen és előnyben részesítve az építkezési költségekbe bele nem foglalt építőipari munkálatokat, gépeket és gépi berendezést. A programok teljesítésének szükségleteit elégítsék ki elsősorban a rendelkezésre álló kapacitás nagyobb mérvű kihasználásával (a termelési kapacitás delimitálása útján is), továbbá korszerűsítéssel és átépítéssel. Irányt kell venni a korszerűsítésre és a gyorsan megtérülő beruházásokra. Az ilyen beruházásokat előnyben részesítve kell besorolni a tervbe és gazdaságilag is előnyben kell részesíteni. # A központi ágazati szervek, az Állami Tervbizottság, a Szövetségi Műszaki Fejlesztési és Beruházási Minisztérium, a Szövetségi Pénzügyminisztérium, a Csehszlovák Állami Bank, valamint a Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium feladatul kapják, hogy növeljék a szempontok igényességét az építkezések előkészítésének, tervbeiktatásának és elkezdésének elbírálásánál; előtérbe kell helyezni: — a műszaki fejlesztés (kutatási és fejlesztési feladatok) tervének megvalósítását, amelyet az illetékes irányítási szinten az adott ágazat, illetve szakágazat lnováclós fejlesztésére kidolgozott koordinációs tervekkel összefüggésben hagytak jóvá, — a megvásárolt vagy a vásárlásra jóváhagyott szabadalmak megvalósf* tását, — a meglevő objektumok korszerű' sítését és felújítását, főleg új terme' lesi technológiák bevezetése céljából, — a munkaerő, a fűtőanyagok, az energia és a fémek megtakarításait, a szállítási szükségletek és a költségek csökkentését, az olyan elólrány' zott árszint (nagykereskedelmi ár)' elérését, amely kedvezően hat az ár' rendszer fejlődésére, valamint az igé' nyes külföldi piacok árszínvonalához való viszonyulásra. — az átállítható gyártási részlegeit kihasználásét teljes kétműszakos üze' meltetésre, — a fizetési mérleg javítását, főleg a termelés hatékonyságának növeld' sével, s ezáltal a cserearányok javl' fásával, — az állóeszközök átlagon felül! vagy legalább átlagos megtérülését az adott szakágazatban, — az építendő üzemek bizonyított ellátását a szükséges munkaerővel, a meglevő kapacitások kihasználásának csökkenése nélkül, amelyek munka' erőt szabadítanak fel az új üzem számára, — a kihasználatlan (be nem töl* tött) munkahelyek számának fokoza' tos csökkentését, függetlenül az épí' tési költségvetésben nem szereplő gé' рек és berendezések volumenétől, — azt a bizonyított tényt, hogy az előirányzott célt kizárólag csak be' ruházassa! lehet elérni. Ezekhez a bizonyításokhoz ki kell használni a munkahelyek, illetve a munkalehetőségek mérlegkimutatásait is. • Az Állami Tervbizottság feladá' túl kapja a döntő munkák és szálll' tások szerkezeti, területi és időrendi mérlegének elkészítését, az állami tervben kiemelt (kötelező feladatként szereplő) építkezések számára. A központi szervek és a termelési' gazdasági egységek feladatul kapják a végfehajtási terv lebontását mind a beruházás, mind pedig a kivitelezés vonalán, miközben meg kell határoz' niuk legalább a kapacitások üzembe helyezésének és az építkezés befefezésének határidejét, a kivitelezés részidőket is beleértve, valamint az állami tervben kiemelt (kötelező jellegű ) építkezések, továbbá a költ' ségvetési keretet meghaladó építkezések szállításait. • Az állóeszközök újratermelésé' пек egész tervezési és irányítási fo' lyamatában meg kell erősíteni az ága' zati központi szervek felelősségét, tO' vábbá az önálló elszámolási rendszer függőségi viszonyainak elmélyítésével a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok felelősségét: — az építkezések előkészítésére és megvalósítására vonatkozó döntésekért, — a magas fokú hatékonyságért, figyelembe véve a világszínvonalat, a devizaigényt "és hozamot, — a műszaki dokumentációban előzőleg jóváhagyott, tervezett paraméterek megtartásáért, — az idejében elvégzett beruházási, tervezési és kivitelezési előkészítésért, — a tervezett (szerződésileg biztosított) batáridők megtartásáért. • Biztosítani kell az összhangot a* állóeszközök és a munkaerő újratermelése között, miközben a munkaerőt intenzívebben kell helyettesíteni technikával, azonban a gazdasági fejlődés beruházási igényességének további növelése nélkül, a termelési alap célszerű koncentrálásával. A termelési állóeszközök újratermelésének és koncentrálásának tervezése és előkészítése során következetesen ragaszkodni kell a folyamatos, illetve hárommüszakos üzemeltetés alapelvéhez a megszakítás nélküli technológiai eljárásoknál, az energetikai és szállítási szempontból igényes gyártási folyamatoknál, valamint a költséges és a legmagasabb műszaki színvonalat képviselő berendezéseknél: az ipari termelés további területein a teljes kétműszakos üzemeltetés alapelvébő) kell kiindulni az alapvető üzemágakban. A célprogramok teljesítése érdekében kötelező feladatként kell növelni a műszakok számát a kiemelt üzemágakban, amelyekbe a megszüntetett üzemágakböl kell átcsoportosítani a dolgozókat. Ki kell dolgozni a termelési alap gazdasági szerkezetének és koncentrálásának, valamint a műszakszám növelésének távlati koncepcióját a kiemelt inári ágazatokban, illetve egyes helyeken. (Folytatás a 11. oldalon)
