Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-05 / 14. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. április S. Mezeyaztiasőgunk felvirágoztatását is szolgálja A közelmúltban Vladimír Lokvenc mérnök — kormánybiztos — egyebek között arról is tájékoztatta a tömegtájékoztató eszközök képviselőit, hogy a Duna folyam bősi (Gabüíkovo) — nagymarosi szakaszán készülő vízierőmü méreteire való tekintettel nagy jelentőséggel bír Európában. Hangsúlyozta, hogy a bősi csatorna helyenkénti 300—600 méteres szélessége és tizenhatméteres mélysége világméretben is figyelmet keltő. Az építkezés nemzetközi haszna, hogy a jövőben a folyam biztonságosabban hajózható, s ugyanakkor kitűnő ivóvíz- és energiatermelő forrássá válik. A közgazdászok számítása alapján mniden centiméternyi elfolyó vízoszlop 1 millió 600 ezer kWó villamosenergia termelését segíti elő. A vízierőmű befejezése után a folyamhoz közeli földek vízkészlete és termőképessége lényegesen javul. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a tervezők és a kivitelezők komplex megoldásra törekednek. Tény, hogy a nagyszabású munkálatok színhelyén ideiglenesen csökken a mezőgazdaságilag hasznosítható földterület, ugyanakkor azonban lényegesen javul a többi földek öntözéses művelése, a vizenyős talajok víztelenítése és a mezőgazdasági művelésbe való bevonása. Kétségtelen, hogy a vízierőmű építése jelentős beavatkozás a természetes környezetbe. Ha azonban a műszaki, a biológiai és az ökológiai szakemberek szoros együttműködésben járnak el, akkor a beavatkozás nem károkkal, hanem felbecsülhetetlen értékű sikerekkel jár. Itt kell megemlítenem a munkálatok során lehántott, televényben gazdag felső talajrétegnek a kevés hasznot nyújtó földeken való hansznosítását és az „elraktározott“ mennyiség jó minőségének a megtartását mindaddig, amíg azt viszsza nem szállítják az ideiglenesen elfoglalt területekre. Nem kevesebbről, mint 8,7 millió köbméter kiváló minőségű lehántott talajrétegnek ésszerű felhasználásáról van szó. A vízierőmű körzetében ebből több mint négymillió köbmétert hasznosítanak és a készletben maradt, televényben gazdag talajréteget a távolabbra eső, de gyengén termő földek feljavítására használják. Az illetékesek a munkálatok körzetében több mint negyven olyan lokalítást jelöltek ki, amelyeken esedékes a termőréteg feljavítása és időszerű a hektárhozamok növelése. Somorja (Samorínj— Hrušov és Dunakiliti térségében például 314, a csatornák körzetében 1160 és a nagymarosi vízgyűjtő környékén pedig 120 hektárra tehető a gyengén termő föld s annak a feljavítása sürgető. Csak üdvözölni lehet azt a törekvést, miszerint az említett körzetekben olyan természetű rekultivációs programot kell megvalósítani, amely messzemenőkig segíti az életkörnye3 zet megőrzését, illetve támogatja ezeket az érdekeket is. Ez azonban nem lehet puszta óhaj. Támogatnia kell ezt a mezőgazdasági földvédelem illetékeseinek is és minél hamarább annál jobb, mert az építkezés, vagyis a termőtalajok végleges vagy ideiglenes elfoglalása folyamatos. Szükséges tehát, hogy minden műveletet és cselekvést szorosan összekapcsoljunk. Itt persze nem arról van szó, hogy valaki megértse a földvédelmi törvény rendelkezéseit. Köztudomású ugyanis, hogy az építkezés körzetében 1500 hektár túlsúlyban első és második minőségi osztályú termőföld sorsáról van szó. Az építkezés némely szakaszán aránylag sok olyan föld va'n, amely a nem kielégítő vízkészlet miatt nem nyújt várható hektárhozamot. A Csallóköz földművesei évtizedek során megmutatták, illetve bebizonyították, hogy a talajok vízkészletének megőrzése és a túlzottan vizenyős területek lecsapolása életfontossággal bír. A munkálatok befejeztével ezen a téren kedvező feltételek alakulnak. Szakemberek véleménye, hogy a körzet éghajlata a vízierőmű elkészülése után sem változik lényegesen. Ez azt jelenti, hogy későbben is hasonló időjárási tényezők uralkodnak a körzetben, mint jelenleg vagy amilyen a harminc éves átlag volt. A hruiovi vízgyűjtő környékén azonban számolhatnak a levegő páratartalmának jótékony növekedésével. Bonyolult műveletekkel megállapították, hogy a vízierőmű körzetében — átadás után — a talaj vízszintje átlagosan kettő-három méterrel lesz magasabb, mint most és a mezőgazdasági termelés szempontjából ez előnyös. Köztudott ugyanis, hogy a növénytermesztésre — a talaj nemétől függően — a hetven-száztizenöt centiméteres talajvíz-szint a legelőnyösebb. Ezekből az ismeretekből kiindulva azt mondhatjuk, hogy egyes talajokon — és ez nem kevés — csak részleges öntözésre lesz szükség. A termelés szerkezete a körzetben marad a régi. Az öntözés pedig kevesebb költséggel jár, s így egy termékegység nagyobb jövedelmét hozhat. A kutatók azt tanácsolják, hogy a vízierőmű körzetében a szántóföld hatvannyolc százalékán gabonát termeljenek, mert az jó termésátlagot ígér, megszűnik a termés ingadozását befolyásoló szélsőséges éghajlati tényező, tehát a talaj termésbiztonságát a vizszint kedvezően befolyásolja. A vízierőmű környékén mezőgazdasági termelésre több mint 27 ezer hektár földet használnak és a termésátlagot itt jelentősen befolyásolja a talaj ilyen vagy olyan összetétele, természetes tápanyagkészlete és a talajvíz állása. A talaj vlzszintje ezen a vidéken néhol húsz centiméter és négy méter között ingadozik. Amint azonban alacsony a Duna vízállása, a helyzet sokszorta kedvezőtlenebb, mert a talaj vízszintje három-öt méterre lehúzódik. A munkálatok befejezése után azonban a földek vízforgalma állandósul és ez segíti a növénytermesztés eredményeinek a javulását. A vízierőmű építésével a legnagyobb — minőségileg is kitűnő földterületet a dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) járásban foglalják el. Ugyanakkor a komáromi (Komárno) és az érsekújvári (Nové Zámky) járásból kisebb terület elfoglalására kerül sor. Ez megköveteli, hogy a szóbanforgó járásokban módosítsák a termelés szerkezetét és szervezését. Feltételezhető, hogy az intézkedések a termelés minőségi javulását eredményezik. Ha a mezőgazdasági üzemek jól kihasználják az adott lehetőségeket, és mozgósítják a rendelkezésre álló tartalékokat, akkor az új helyzetben még jobb sikereket érhetnek el, mint a múltban. HOKSZA ISTVÁN Cél: a jobb eredmény elérése A múlt, sok tekintetben szélsőséges év a gesztetei (Hostice) szövetkezet növénytermesztőit is megtréfálta. A szemesek termelési irányzatát csak 82 százalékra teljesítettük. Búzából 3,58, árpából 2,55, rozsból 2,9, szemeskukoricából pedig 3,9 tonnát gyűjtöttünk be hektáronként. A szemesek átlaga 3,23 tonna lett. Ezen a szakaszon tehát nagy tartalékokkal rendelkezünk, mert volt olyan területünk, amelyről csupán kéttonnás hozamot értünk el hektáronként. Ez arra ösztönöz minket, hogy jobb talajműveléssel, okszerű tápanyagpótlással, jó vetőmagfajták hasznosításával, pontos növényápolással lényegesen jobb hozamot érjünk el, és vonatkozik ez a borsótermesztésre is. Cukorrépából 33 hektáron 5,76 tonnás hektárhozamot értünk el. A répa termesztése mégis veszteséges volt, mert egy egységnyi mennyiségnek (száz kilogramm) az előteremtése 58,24 koronát igényelt, ugyanakkor a felvásárlási ár 37,69 korona volt. Elhatároztuk, hogy a túlságosan dombos területen a jövőben nem termelünk cukorrépát, mert a gépi művelés nincs megoldva. Jól sikerült azonban a silókukorica, amelyből 133 hektárt vetettünk és átlagosan négy tonnát gyűjtöttünk be hektáronként. Említést érdemel továbbá a dohány, amelyből 1,5 tonnát értünk el hektáronként és száz kilónként 2270 koronán felüli többletbevételt értünk el. Szövetkezetünk 3013 hektár mezőgazdasági területéből a szántó csak 849 hektár. Ez azt jelenti, hogy az 1733 hektáros legelő és a 214 hektár rét terület jó támpont az állattenyésztésnek, de főleg a szarvasmarháknak. Örvendetes, hogy az állattenyésztési részlegünk némelyik mutatónkban túlteljesítette a tervet. Figyelemre méltó sikereket értünk el a tejtermelésben, mert egy tehén tejhasznossága elérte a 3154 litert, és ezzel túlszárnyaltuk a járási átlagot. Hasonló pozitív sikerek voltak a hús- és gyapjútermelés-1 ben is. Komoly probléma, hogy a növénytermesztési termelés szakaszán nagy volt a költségráfordítás. A búza száz kilóját például több mint 275, az árpáét több mint 300, a rozsét több mint 436 koronáért termeltük és ez a mi vidékünkön is gondolatokat keltő. A hatodik ötéves tervidőszak utolsó évének feladatai nem könnyűek. Az előző év termelési valóságához viszonyítva mind a növénytermesztési, mind az állattenyésztési részlegen lényegesén jobb eredményt kell elérni. Arra törekedünk, hogy ebben az évben nyereségesen termeljünk. Ehhez szükséges, hogy minden munkaszakaszon minőségi javulás történjen. Javuljon a munka minősége, az irányítás, mert csak következetes és becsületes helytállással érhető el jobb eredmény. Gacsó István Fegyelem és rend: a jó eredmény alapja! A Munkaérdemrenddel kitüntetett leleszi (Leles) szövetkezet múlt évi gazdálkodási mérlege továbbra is gyenge maradt. A nyolc és fél millió koronás veszteség azonban nem Jelent teljes eredménytelenséget. A tagság ezt tudomásul vette, hiszen szemük előtt zajlott le minden. A belvíz a múlt évben sem kímélte a szövetkezetét. Az összterület egyharmadán károsított, őszi búzából négyszáz hektárt kellett kiszántani. Helyére tavaszi kalászosok kerültek, de teljes mértékben nem tudták behozni a kiesést. Búzából a tervezett 4,06 tonna átlagos hozammal szemben csupán 2,60 tonnát értek el hektáronként. A kukorica is csak 3,61 tonna szemtermést nyújtott hektáronként, vagyis 1,09 tonnával kevesebbet a tervezettnél. A téli fagykár, a koratavaszi belvíz, a májusi aszály. Ezek voltak a lemaradás fó okai. Annak ellenére, hogy a szövetkezet a takarmánytermesztési tervét mind minőség, mind mennyiség szempontjából jóval túlteljesítette, az állattenyésztés mégis ráfizetéssel zárta a múlt évet. A tehenek átlagban csak 2692 liter teje adtak. Két évvel ezelőtt sajnos csak 2500 liter volt az átlag. Ez azonban nem mentség. Az idén 3000 literes tejhasznossággal számolnak, elsősorban a tehenek minőségi cseréjével, s a tenyésztési technológia szigorú betartásával. Ehhez minden feltétel megvan, hiszen a gondjaikra bízott tehenektől például Fedor Miklós 3865, Mátyás Miklós 3728, Völgyi László pedig 3537 litert őrt el. A borjúszaporulattal sem nagyon dicsekedhetnek. A múlt évben ötvennyolc borjúval kevesebb született a tervezettnél. Ha még ehhez hozzászámítjuk az elpusztult állatokat — ezek száma meghaladta a háromszázat —, akkor mindenki előtt világos, hogy miért zárt ráfizetéssel a szövetkezet. Nézzük csak tovább a tényeket. Elégtelen a szövetkezetben például a malacszaporulat, azonban a tojáshozammal sem dicsekedhetnek. A sertés- és marhahizlaldában a napi súlygyarapodás jóval a járási átlag alatt maradt, a takarmányfelhasználás pedig jócskán túlszárnyalta a járási átlagot?! Nem ártana megállapítani, hová lett a takarmány. FEGYELEM — MINŐSÉG Ahhoz, hogy a szövetkezet nyereséggel zárja az évet, elsősorban fegyelmezettebb munkára és irányításra van szükség. Nem rózsás a helyzet a szövetkezetben. A reményt persze nem adták fel. Bíznak az emberek segítségében. A növénytermesztőknek fontos feladata ebben az évben is az állatállomány takarmányszükségletének teljes kielégítése. Van egy nagyteljesítményű takarmányszárítójuk, egy keverőüzemük. Eladásra is készíthetnek takarmánylisztet és préselt takarmányt. Hatszáz hektáron termelnek évelőtakarmányt. A pillangósokon kívül nagykiterjedésö gyepterülettel is rendelkeznek. Így jóminőségü szénát készíthetnek. Az idén sok takarmányra lesz szükségük, hiszen kétezer szarvasmarhát, négyezer sertést, ötvenezer baromfit kell ellátniuk, de a juhászat sem lebecsülendő. A korábbiakhoz képest jól indultak az idei esztendőben. A múlt év vesztesége ebben az évben nagyobb terhet ró rájuk. A gazdálkodás ésszerű összpontosítást, szakszerű irányítást követel a vezetőktől és a tagoktól. Jó eredményekkel feledtetni lehet a múltat. Nyereséggel zárhatják az évet, ha erőfeszítésben, szorgalomban nem lesz hiány. •— A jövőben arra kell törekednünk — említették többen, — hogy új minőségi munkastílus megvalósításán munkálkodjunk. Nem volna helyes, ha Lelesz és Bácska (Baőka) lakossága, a szövetkezet tagsága nem tudna megbirkózni a feladatokkal. Nem a gépész és a traktoros a hibás a gyenge termésért. A napi teendőket elhanyagoló ember okozza a legnagyobb kárt. Az állattenyésztésről pedig csak annyit, hogy a létszámot év elején, nem pedig az esztendő végén kell biztosítani. Máskülönben nem várhatnak termelési sikert. Illés Bertalan Hét falu - egy szövetkezet A lakosság élelmiszerigényének kielégítése megköveteli a mezőgazdasággal szemben támasztott fokozott igények, vagyis a kooperáció, a belüzemi szakosítás és az integráció elveinek hatékony érvényesítését. Ennek érdekében a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás mezőgazdasági termelésének szerkezetéből kiindulva került sor, 1980 január elejével az ipolybalogi (Balog n/Ipl'om) Uj Elet és az ipolyszécsénkei (Seöianky) Ipolymente szövetkezet egyesítésére. Az egyesített szövetkezet székhelye Ipolybalogon van, s az Ipolymente Efsz nevet vette fel. Elnöke Bodonyi János mérnök lett. Tegyük hozzá, hogy két jól gazdálkodó — hét község határára kiterjedő — szövetkezet egyesítésére került sor. Vessünk egy pillantást rá, hogy ki mit hozott magával a közösbe. Az ipolybalogiak már többször bebizonyították, hogy a legnehezebb viszonyok között is képesek a jó eredmények elérésére. Joggal ismerték el őket a járás és a kerület legjobbjának. A múlt év rendkívül kedvezőtlen éghajlati viszonyai miatt több szövetkezet mérleghiánnyal zárt. Az ipolybalogiak sem érték el némely terményekből a tervezett hozamot, mégis több mint kétmillió korona nyereséget értek el, azonban több mint 3,5 millió koronát veszítettek a szeszélyes időjárás okozta nem biztosítható károk miatt. A több mint egymillió koronás hiányt a gabonafélék, a zöldség, a kukorica, a cukorrépa és a szőlő tervezettnél kisebb terméseredménye okozta. Jó eredmények születtek azonban a szója- és a takarmányok termesztésében és ezzel egymillió koronával túlteljesítették a bevételi tervet. Az ipolybalogiak jó eredményeket értek el a tejtermelésben. A múlt évben egy tehén átlagában 3350 liter tejhasznosságot értek el. összesen 1 millió 482 ezer liter tejet termeltek. Hasonló sikerek jellemzik a hústermelést is. Az ipolyszécsénkeiek sem tétlenkedtek, bár a múlt év eredményei, főleg a növénytermesztés a tervezettnél gyengébb eredménye miatt, várakozáson aluli lett. A gazdaság életiben volt ugyanis olyan időszak, amikor a gabona-vagy a cukorrépatermesztésben sokkal jobb hektárhozamot értek el, mint a múlt évben. Tény, hogy a múlt évi gyenge eredményeik fő okát a növénytermesztés lemaradásában kell keresnünk. A szeszélyes időjárás mellett ezt a szubjektív okok is előidézték, (nagyobb gonddal kellett volna végezni a gyomirtást, figyelmesebben szervezni a munkát, körültekintőbben végezni az ellenőrzést, a munkagépek kihasználását stb.). A gazdaságnak a hatodik ötéves tervidőszakban 25 ezer 036 tonna gabonát kellene termelnie. A tervidőszak négy éve alatt azonban csak 17 ezer 492 tonnát termesztettek. Kedvezőtlenül alakult a cukorrépa és a szőlő hektárhozama is. A zöldségkertészek teljesítették a pénzügyi tervet, de némely fajta tervezett hektárhozamát nem. Rendkívül jé eredményeket lesíteni, megedzeni és menet közben eltávolítani a felmerülő problémákat, A két korábbi gazdaság egyesítése következtében ezekkel számolnunk kell s— mondotta Bodonyi János mérnök. ■ Az egyesített Ipolymente Efsz hány hektáron és milyen tervekkel gazdálkodik? Az egyesítés során olyan gazdaság alakult, amelynek 4460 hektái (ebből 3284 hektár szántó) mezőgaz dasági földterülete van. A fő hangsúly a gabonatermesztésben van, hiszen kétezer hektáron, vagyis a szántó hatvankét százalékán termesztjük a gabonát. Hasonlóan igényes feladatok várnak ránk az állattenyésztésben is. Ennek bizonyítására elegendő említenem, hogy ebben az évben 2 millió 780 ezer liter tejet, 960 tonna sertés- és 620 tonna marhahúst kell előteremtenünk. Patai Arpád mérnök Ipolyszécsénkén volt főállattenyésztő. Milyen elképzelésekkel, tervekkel vette ót a nagygazdaság állattenyésztésének irányítását? —: Abban a szerencsés helyzetben vagyok — mondta —, hogy a Nitrát Mezőgazdasági Főiskolán szerzett diploma megszerzése után Ipolybalogon gyakornokoskodtam, tehát van némi áttekintésem a gazdaság állattenyésztéséről. Míg Ipolyszécsénkén a sertéstenyésztésben, addig Ipolybalogon a szarvasmarhatenyésztésben értek el jobb eredményeket. Ebből kiindulva fontos feladatunk a két ágazat tapasztalatainak összehangolása. így kiküszöbölhetjük a fogyatékosságokat. További fontos lépés az állatállomány elsődleges nyilvántartásának rendezése. Ennek pontos vezetését két állatlattenyésztő specialistára (egyik a sertés-, másik pedig a szarvasmarhaágazatban dolgozhat) bízzuk. Az állattenyésztés jobb eredményei elérésének további követelménye, hogy javítsuk a tömegtakarmányok raktározását, konzerválását és elkerüljük a beltartalmi érték veszteségeit. Ezt az igényes feladatot a növénytermesztési részleg dolgozóival közösen kívánjuk megoldani. Az erre az évre előirányzott tervek ismeretesek előttünk. Bízom benne, hogy az egyesített szövetkezet állattenyésztési dolgozóinak és szakembereinek közös igyekezetét siker koronázza. Reméljük, hogy az Ipolymente Élsz többi termelési szakaszán is hasonló elkötelezettség vezérli a dolgozókat. BODZSÄR GYULA x :C C mutattak fel például a korai burgonya termesztésében. A tervezettnél 73 tonnával többet értek el. A jó takarmányalap hozzájárult ahhoz, hogy az állattenyésztés a múlt évben is figyelmet keltő sikereket érhetett el. A tej forgalmazásét száz százalékra teljesítették és a hústermelésben is az élen jártak. Kilencven tonnával több húst termeltek, mint tervezték. Ennyit a két gazdaság múlt évi gazdasági eredményeiről. — Egy új fejlődési szakaszba való lépés minden esetben rendkívül igényes. A feladatokat, az új célok elérésére választott munkaszervezési módszereket a gyakorlatban kell híte-Példás baromfitenyésztők A gutái szövetkezetben jó hagyományai vannak a baromfitenyésztésnek. A szövetkezet megalakulása óta foglalkoznak ezzel az ágazattal. A brojler csibék nevelésében a múlt évben érték el a legjobb eredményt. Míg 1978-ban ötvennégy nap alatt átlagosan 1,57 kg súlygyarapodást értek el, addig a múlt évben már 1,63 kilogrammot. Ez 250 ezer darabnál jelentős húsmennyiséget jelent. Míg 1968- ban egy kilogramm súlygyarapodáshoz 2,59 kg takarmánykeveréket használtak, a múlt évben azonban már 19 dekával kevesebbet. A jó etetésnek és az ezzel járó kedvező súlygyarapodásnak köszönhető, hogy a szövetkezet tavaly háromszáz tonna vágóbaromfit adott el a felvásárlóknak. A baromfitenyésztő ágazatban három szocialista brigád dolgozik, korszerűsített körülményekben. Fitos Margit, Zofka Borková és Pusztai Ilona brigádvezetők a legjobb eredmények elérésére ösztönzik munkatársaikat. A három munkaközösség lelkiismeretes munkájának köszönhető, hogy a gútai baromfitenyésztők három brigádja elnyerte a büszke cím bronzfokozatát. Tavaly a baromfitenyésztők járási versenyében az első helyet vívták ki maguknak. HEGEDŰS JŰZSEF
