Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-29 / 13. szám
1980. március 29. SZABAD FÖLDMŰVES, 13 A veszteségek csökkentésével a hatékonyság fokozásáéit! Az állattenyésztési dolgozók és vezetők előtt nem kell különösképpen méltatni annak jelentőségét, hogy csakis az egészséges állatok tudják képességeiket, termelőképességüket érvényre juttatni és ezáltal nagyobb hasznot adni. Ugyanis bizonyított tény, hogy azonos tartási, takarmányozási és ápolási viszonyok közt sokkal többet termelnek, nagyobb hasznosságot érnek el, mint a beteg, tengődő állatok. A különbség nemcsak abban rejlik, hogy a beteg állat kevesebbetgyarapszik, rosszabbul tejel, kisebb a tojáshozama stb., hanem hogy sokkal előbb kell kiselejtezni a tenyésztésből, húsa kevésbé értékes, sőt sok esetben fogyasztásra alkalmatlan, az ilyen állatok tartása drágítja a termelést, és még így sorolhatnánk tovább. Az állattenyésztési termelés sikerére, jövedelmezőségére hátrányosan hat, ha nagy arányú az állatok elhullása. A CSKP Központi Bizottsága múlt évi 14. illésén megvitatta és jóváhagyta a CSKP KB Elnökségének a népgazdaságfejlesztés 1980. évi fö feladatairól szóló jelentését. Ennek értelmében a mezőgazdasági termelés volumenét az idén — a múlt évi valósághoz viszonyítva — átlagosan 7,2 százalékkal kell növelni. Az 1980-as év jelentőségét növeli, hogy a hatodik ötéves tervidőszak utolsó éve és a terv kiindulási alapja. A CSKP KB 14. ülésének határozatai alapján az állattenyésztési dolgozóknak és vezetőknek elsőrendű figyelmet kell szentelniük az állathasznosság növelésére, a takarmánygazdálkodás ésszerűbbé tételére és mindenfajta veszteség korlátozására. Az utóbb említett témakörrel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy főleg azokra a veszteségekre kell gondolni, amelyek költségek nélkül is eltávolíthatők, és amelyek a termelés szubjektív tényezőjére vezethetők vissza. A mezőgazdasági és élelmezésügyi tárcához tartozó üzemek és vállalatok esetében főleg a termelésben rejlő veszteségek csökkentése fontos feladat Rendkívüli figyelmet kell szentelni az alacsony színvonalú üzemirányításban és munkaszervezésben rejlő tartalékok feltárására és kiaknázására. A veszteségek csökkentése ugyanis hozzájárul a termelés gazdaságosságának és hatékonyságának a fokozásához is. A közgazdászok már megállapították, konkrét példákkal bizonyították, hogy azok a költségek, melyeket a mezőgazdasági üzemekben a veszteségek csökkentésére használnak fel, 2,4-szer kisebbek, mint ha ugyanazt a mennyiséget újból megtermelnék. Az állattenyésztési termelésben az utóbbi években sajnos egyre nagyobb méreteket ölt a gazdasági állatok elhullása. Ennek különböző okai lehetnek. A mezőgazdasági üzemek dolgozói és vezetői nem fordítanak kellő gondot a betegségek, főleg a fertőző betegségek megelőzésére, a körzeti állatorvos által tanácsoltak helyes érvényesítésére, nem tartják be következetesen az állategészségügyi követelményeket stb. Az elhullás mértékére az is káros hatással van, ha az állatokat az egyre növekvő feladatok következményeként és a férőhelyek hiányából összezsúfolják. Ilyen feltételek közepette, főleg a sertések előhizlaldáiban és hizlaldáiban az állatok nem pihennek eleget, nyugtalanok, nem megfelelő a takarmányellátásuk, ami minden esetben a kisebb termelőképességben, súlygyarapodásban jut kifejezésre. A zsúfolt állomáCélszeru beruházás A Lengyel Népköztársaság számtalan körzetében az évi természetes csapadék mindössze ötszázhatszáz milliméter között váltakozik. Ez a legnagyobb gátlója a réti, de főleg a szántóföldi takarmánynövények, a herefélék, a kapások és a gabona hektárhozama növelésének. Csapadékszegényes évjáratban a meleg idő, de az optimális tápanyagpótás sem segíti a mezőgazdaságot. Ennek ismeretében a következő húsz évben számolnak a mezőgazdasági területek öntözésével, mindenekelőtt a Viszla folyó vizének a hasznosításával. A tervben öszszesen ötszáz milliárd, évi átlagban pedig negyedmilliárd zloty értékű munka végzésével számolnak. Mindenekelőtt azoknak a meliorációs rendszereknek a Viszla folyóra és annak vízgyűjtőire való rákapcsolása esedékes, amelyek víztárolókkal Is rendelkeznek, vagy a közeljövőben kerülnek átadásra. A Viszla folyó felső szakaszán, nyokban nehezebben vehető észre a beteggyanús állat, így sok esetben elkülönítésükre és esetleges gyógyításukra sincs lehetőség. Az esetek többségében az ilyen állatokat a gondozók már csak akkor veszik észre, amikor már késő, vagy az állat már elpusztult... A borjak elhullását rendszerint takarmányozási és ápolási hibák okozzák. Az elhullások egy bizonyos része közvetlenül a szülés után következik be. Ennek az a magyarázata, hogy az újszülött borjú — a köldök szakszerűtlen kezelésének és a nem higiénikus tartás következtében — köldökgyulladást kap. Az elhullásoknak, illetve a kényszervágásoknak további oka lehet a fertőző hasmenés, azaz a heveny gyomor- és bélgyulladás. Ez rendszerint a fiatal borjak betegsége. Oka főleg a gondatlan itatás érvényesítésében és a különféle fertőződések kialakulásában keresendő. Az idősebb borjaknál gyakran állapítanak meg fertőző tüdőgyulladást. .Az említett három okra vezethető vissza az elhullásoknak több mint a kétharmada. Az egészséges malac növekedése gyors ütemű, takarmányértékesítése igen jó. A gyakorlati megfigyelések szerint a legétkesebb, legtöbb takarmányt fogyasztó malacok némelyikében az elválasztás után a fertőző coli-bacilusoknak a bélflóra többi öszszetevőivel szemben való túlsúlyra jutása következtében ödémabetegség fejlődhet ki, amely az esetek egy részében elhullást okoz. Az elválasztás után a malac rendszerint nem kapja meg az élettani szempontból is fontos táplálóanyagokat. Ennek hatására a bélcsatornában romlik az emésztés hatásfoka, takarmánypangás lép fel. A bélflóra — a megváltozott viszonyoknak megfelelően — szelektálódik, a bélcsatornában esetenként fertőző coli-törzsek jutnak túlsúlyba és az általuk termelt toxinok, méreganyagok megbetegítik az állatot. Nem véletlenül a borjú- és malacnevelésből ragadtam ki egy-egy példát, ugyanis az elhullás mértéke itt a legnagyobb ... Az állategészségügyi asszanációs központok bratislavai központjának adatai alapján tavaly a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeiből több mint negyvennégyezer szarvasmarhatetemet szállították az aszszanációs üzemekbe. Ebből a tehenek tetemeinek száma közel háromezer, a borjaké (3 hónapos korig) pedig több mint harmincezer voltl Az adatok alapján legtöbb tehén a galántai (626 db), az érsekújvári (Nové Zámvagyis az úgynevezett déli makroregiónban — a bjelszky, a krakkói és a katovicei vajdaságban — mintegy 170 ezer hektár föld válik öntözhetővé. Ez a program — hasonlóan mint más körzetekben — komplex módon kerül megvalósításra, tehát nem csupán a mezőgazdasági földterületek minőségi feljavításával, esetleg rekultiválásával, hanem a falvak ivó- és más célokra hasznosítható vízzel történő ellátásával is számol. Napirendre kerül például csatornák és helyi jellegű vízgyűjtők építése is a falvak infrastruktúrájában. Ezzel szükség szerint javul egy-egy körzet talajvizének a szintje, s gyakorlatilag kiküszöbölhető a geológiai szárazság veszélye, a kutak elvíztelenedése stb. Egy másik makroregiónban a Viszla vizével lehetőség nyílik további 170 ezer hektár föld öntözésére. A terület hat vajdasága “ wroclovi, torunyi, pilszki, bydhosztyl, koninl és poznyani >— olyan körzetekben fekszik, amelyeknek a talaja évről évre kevesebb csapadékot kap, ennek következtében terméketlenné válik. Végezetül felújítják a gdanyszki körzet vízrendszerét 1s. A nagyszabású beruházásokkal olyan célt követnek, hogy az éltető víz minél hamarább oda kerüljön, ahol a legnagyobb mértékky) és a trnavai, a legkevesebb pedig a trenčíni (139 db), a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és a nitrai járás mezőgazdasági üzemeiben pusztult el. A legtöbb borjútetem szintén a galántai (több mint 4200 db) és az érsekújvári, a legkevesebb pedig a bratislava-vidéke (közel ezerötszáz darab) és a trenčíni járás mezőgazdasági üzemeiből származott. Az elínondottakből axra következtethetünk, hogy a galántai és az érsekújvári járás egységes földmüvesszövetkezet?iben és állami gazdaságaiban a jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítani a szarvasmarhák egészséges, higiénikus feltételek közti tartására, az állategészségügyi előírások szigorú érvényesítésére, az élenjáró mezőgazdasági üzemek jó tapasztalatainak hasznosítására stb. Aggasztóbbak a sertésállománnyal kapcsolatos számadatok. A múlt évben az SZSZK iegproduktívabb kerületének mezőgazdasági üzemeiből több mint kétszáznyolcvanezer sertéstetemet szállítottak az asszanációs üzemekbe, feldolgozás céljából. Ebből a kocák száma közel nyolcezer, az 1— 25 kiló élősúlyú malacok részaránya megközelítőleg 60, a 25 kilogramm élősúlyon felüli sertések részaránya pedig több mint 37 százalék voltl A legtöbb koca a dunaszerdahelyi (1142 db) és az érsekújvári, a legkevesebb a bratislava-vidéke (217 db) és a trenčíni; a legtöbb — előhizlaldában, illetve a hizlaldában elpusztult sertés a komáromi (több mint hatvanháromezerl), az érsekújvári (több mint negyvenhatezer) és a dunaszerdahelyi (40 ezer db), a ..legkevesebb pedig a bratislava-vidéke (4300 db) és a trenčíni (több mint hatezer darab) járás egységes földművesszövetkezeteiből, állami gazdaságaiból és közös mezőgazdasági vállalataiból került ki. Ezen kívül a nyugat-szlovákiai kerületből több mint 6600 juhot és kecskét, 369 lovat, kétezer macskát és kutyát és közel 581 ezer baromfit szállítottak az asszanációs üzemekbe. Tonnában kifejezve a legtöbb állati hulla, tetem a dunaszerdahelyi (1431 t), a galántai (1297 t) és a trnavai (1224 t), a legkevesebb pedig a trenčíni (507 t) és a bratislava-vidéke (577 t) járásból származott. Az említettekből arra következtethetünk, hogy az állattenyésztésben még rengeteg a tartalék, termelésfejlesztési lehetőség van, melyek feltárásával és kiaknázásával nagy mértékben csökkenthetők a veszteségek, itt különösen azokra a veszteségekre kell gondolni, amelyekre a CSKP KB 14. ülése is felhívta az állattenyésztési dolgozók és vezetők figyelmét. Legfőképpen a sertés-előhizlaldákban és hizlaldákban elpusztult malacok, sertések számadatai aggasztóak, ezért nem véletlen, hogy mezőgazdaságunk a hatodik ötéves tervidőszak negyedik évében a sertéshústermelésben adósa maradt népgazdaságunknak. Az állati hullák, tetemek számának csökkentésében fontos helyet foglal el a betegségek megelőzése, melynek egyik hatékony módja a fertőtlenítés. Erre két okból van szükség: egyrészt az istállók, állatszállások biológiai elfáradásának a megelőzése, másrészt pedig az úgynevezett fertőzési lánc megszakítása miatt. A fertőtlenítés célja, hogy az istállókban, létesítményekben jelenlevő kórokozókat és nem kórokozó mikrobákat elpusztítsuk és ezáltal megelőzzük vagy a minimálisra csökkentsük a megbetegedéseket. BARA LÁSZLÓ, mérnök I ben segítheti a termésátlagok növekedését. Abból indulnak ki, hogy a hozamok növekedésének legnagyobb gátlója a szárazság. A gyakorlatban ezt úgy ellensúlyozzák, hogy a vízgazdálkodás javítására kijelölt mintegy négymillió hektárból félmillió hektáron létrehozzák az öntözés legjobb feltételeit, mfg a többi földön kihasználják a már meglevő berendezéseket a gravitációs és más jellegű öntözésekre. \ kutatók megállapították, hogy az öntözés főleg a zöldség, a gyümölcs, a cukorrépa és a takarmánynövények termésátlagának a növekedését segítheti. A kutatók felmérései arra figyelmeztették az Illetékeseket, hogy a talajok vízkészlete a tervszerű beruházások nélkül nem javítható, így az ország több körzetében a 2,5—4 tonna gabona hektárhozamának a túlszárnyalása lehetetlen. Ez a legfőbb indítéka a Viszla vízrendszer elkészítésének. A program számol azzal, hogy a szóbanforgó négymillió hektár egynegyedének talaját — az öntözőhálózat átadása után — bőventermő talajok közé sorolhatják. Tény, hogy az új vízterületek aránylag nagy területeket foglalnak el, ugyanakkor mintegy kétszázezer hektár olyan föld válik belterjesen művelhetővé, amelvet korábban a mezőgazdasági termelés szempontjából népi hasznosíthattak. r-di— Й Hasznosítják a napenergiát Napjainkban az energiahordozók ésszerű hasznosítása az emberek sokaságát világviszonylatban foglalkoztatja. A Michalovcei Állami Gazdaságban is tudják, hogy az energia ésszerű hasznosítása rájuk is vonatkozik, mert számtalan olyan berendezésük van, amely aránylag sok elektromos energiát, gázt és fűtőolajat fogyaszt. Figyelmesen tanulmányozták az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottságának az energiatakarékosságra ösztönző dokumentumát, és aszerint láttak munkához. Elhatározták, hogy az állattenyésztésben nélkülözhetetlen víz melegítését a korábbi kis teljesítményű berendezések helyett a jövőben a sokkal gazdaságosabb nagy teljesítményüekre cserélik ki. Ugyanakkor a víz melegítését a meďovei tehéntelepen és a pláűai sertéshizlaldában a lehető legrövidebb időn belül napelemek segítségével oldják meg. A gazdaság viszonylatában ez még újdonságnak számít. A kollektorok felszereléséről azonban már hasznos ismereteket szereztek a čechtíni és más gazdaságokban, ahol ezen a téren hasznos ismeretanyag gyűlt össze. A napelemek által termelt energia hasznosításával a gazdaság meďovei telepén a fűtőolajnak mintegy negyven százalékát takarítják meg, s ez a mennyiség nem kevesebb, 28 ezer liternél. Ebben az évben a gazdaság több telepén olyan berendezéseket szereltek fel, amelyek kizárják vagy minimumra csökkentik a meddőáram fogyasztását. Ilyen berendezések felszerelésével minden farmon számolnak. Hatvanöt villanyárammal működő vízmelegítőnek az üzemelését az éjjeli órákra ütemezték, hogy az energiaigényes nappali órákban minél kevesebb legyen a fogyasztás. A hagyományos villanyégőket olyanokkal cserélik ki, amelyek a fény hatékonyságának javulása mellett húsz-harminc százalékkal kevesebb villamosenergiát fogyasztanak. Az ésszerű intézkedés kapcsán már a múlt évben 83 ezer kWó villamosenergiát takarítottak meg az állami gazdaságban népgazdaságunk számára. Arról is gondoskodnak, hogy az energiaigényes időszakban szüneteltessék a takarmányok előkészítésében használatos gépeket, a szerelőműhelyben a forrasztást és más energiaigényes munkákat. —pa— Egy társult szövetkezet eredményei és célkitűzései A Trhové Mýto-1 (Vásárút) „Csehszlovák—Szovjet Barátság“ egyesített szövetkezet vezetősége és üzemi pártbizottsága három évvel ezelőtt, vagyis az egyesülés évében fö feladatul tűzte kt a termelés további fejlesztését, a tudományos és műszaki haladás eredményeinek gyakorlati megvalósítását, az összpontosítás, a szakosítás és a kooperáció kiszélesítését, vagyis az ipari jellegű termelési módszerek érvényesítését, az irányítás és a munkaszervezés tökéletesítését. E kérdésekkel részletesen foglalkoztak az évzáró közgyűlésen. Varga Gyula eivtárs, a szövetkezet elnöke beszámolójában hangsúlyozta, hogy a kedvezőlen tényezők ellenére a szövetkezet dolgozói jelentős lépést tettek a CSKP XV. kongresszusa határozatainak, illetve a hatodik ötéves terv célkitűzéseinek a megvalósításában, Persze sok minden nem úgy sikerült, ahogyan azt eredetileg tervezték. A nyílt, tárgyilagos elnöki beszámoló az eredmények mellett rámutatott arra is, hogy még mindig nem kielégítő a szakosítás. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben is széttagoltság tapasztalható, melynek orvoslására megtették az intézkedéseket. Örvendetes, hogy az utóbbi időszakban mind a négy községben igen jó közösségi szellem alakult ki. Elmélyültek az emberi kapcsolatok, a vezetők és a beosztottak a termelésfejlesztésben megszabott közös feladataik megvalósításán fáradoznak. Javult a dolgozók munkakészsége, versenyszellemének kibontakoztatása, s helyes irányítása. A szövetkezetben 45 szocialista brigád 430 taggal érdemdús munkát fejt ki. Tevékenységük előnyös a tervfeladatok teljesítésében és túlteljesítésében, a szocialista munkaviszony kialakításában stb. Nem véletlen tehát, hogy az említett kollektíváknak nagy érdeme van a múlt évi gazdasági eredmények elérésében. Varga elvtárs hangsúlyozta, hogy az egyesítés harmadik évében sem kell szégyenkezni az eredményeikért, noha a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt sem a szántóföldi növénytermesztés, sem a gyümölcs- és zöldségkertészet nem teljesítette termelési tervét. A szövetkezet elnöke örömmel summázta az állattenyésztés jő eredményeit. A tervhez viszonyítva lényegesen növekedett az állomány hasznossága és szaporulata. Nagyot léptek előre a tejtermelésben. A tervezett 3844-el szemben 4040 litert értek el tehenenként egy év alatt. Ugyanakkor 104 százalékra teljesítették a sertéshizlalás tervét. A tervezett 13 ezer 915 malaccal szemben 14 ezer, borjúból pedig a tervezett 1455 helyett 1527 darab született. Nem maradtak adósai a társadalomnak sem. A forgalmazás tervét tejből 100,13 százalékra teljesítették. Mindez kiegyensúlyozta a nyereség tervének a tervteljesítését. Az üzemi bevétel meghaladta a 127 millió 814 ezer koronát, ami 116 ezer ezer koronával több volt, mint az előző évben. Az idei termelési-pénzügyi tervben szereplő feladatok még az eddigieknél is igényesebbek. 93 millió 627 ezer koronáról 138 millió 710 ezer koronára növelik a mezőgazdasági bruttó termelést és 82 millió 319 ezer koronáról 119 millió 417 ezerre az árutermelést. Ennek megfelelően több gabonát, cukorrépát, gyümölcsöt és zöldséget kell termelni és eladni. Ugyancsak több húst, tejet kívánnak adni a társadalomnak, mint 1979-ben. Búzából 1120 hektáron 6,2, árpából 340 hektáron 5,5, kukoricából 1250 hektáron 6,5 tonna hozamot kell elérni. Cukorrépából 48, zöldségfélékből 38,7 tonnád hozamot kell biztosítani. Nem kevesebb mint 5 millió 730 ezer liter tejet forgalmaznak és legalább 14 505 malacot választanak el. A merész tervek a termelés fejlesztésének eddig tapasztalt ütemére épülnek. A szövetkezet valamennyi dolgozója mindent megtesz a sikerekért. A hatodik ötéves tervidőszak utolsó évében kellő feltételek állnak rendelkezésünkre, hogy az előirányzatot teljesítsük. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az irányításban, ellenőrzésben már ne lenne tennivaló. Elsőrendű feladat minden szakaszon a minőség javítása, s ugyanúgy a munkaidő jobb kihasználása. A szép eredmények ellenére még jelentős tartalékok vannak az időben és jobb minőségben végzett talajelőkészítésben, palántanevelésben és szakszerű növényápolási munkában. A gépek és az öntözési lehetőségek tökéletesebb kihasználásáról már nem is beszélve. Hasonló szellemben nyilvánították véleményüket a dolgozók lq. Tóth Kálmán állatgondozó az ésszerűbb takarmányozási lehetőségekkel foglalkozott, ugyanakkor bírálőan beszélt arról is, hogy a partnerektől kapott erőtakarmány eléggé gyenge minőségű. Az állatok a tápokat étvágytalanul fogyasztják, ami károsan befolyásolhatja a hízékonyságot. Madarász Teréz brigádvezető a gyümölcstermesztő kollektíva felajánlását ismertette. A felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére 3500 brigádóra ledolgozását vállalták. Kovács Margit a Vöröskereszt helyi szervezetének elnöke köszönetét mondott a szövetkezettől kapott anyagi és erkölcsi támogatásért. A szövetkezet dolgozói, a szocialista brigádok vállalásaikban Ígéretet tettek, hogy szorgalmas munkával járulnak hozzá a hatodik ötéves tervidőszak feladatainak maradéktaln teljesítéséhez. Krascsenics Géza
