Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-29 / 13. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. március 29. lehetőségei Széli Endre (balra), a szegedi GKI tudományos munkatársa. JÄRHATÖ ÚT A HOZAMNÖVELÉS A közelmúltban Voderadyban tartották a nyugat-szlovákiai kerület kukoricatermesztőinek kerületi lconferenciáját. Jaromír Algayer mérnök, a kmi vezetője beszámolójában hangsúlyozta, hogy a népgazdaság igényeiből kiindulva több kukoricára van szükség, s ezt csak hozam- és területnöveléssel érhetjük el. Az üzbég kukoricatermesztők felhívásának hatására ötvenhat mezőgazdasági üzemben értek el több mint hat tonnás hektárhozamot. A vitafelszőlalásokből és a beszélgetésekből azonban az is kiderült, hogy nemcsak a termelés fejlesztése terén, hanem a felhasználás ésszerűsítésében, illetve a takarmánygazdálkodás hatékonyságának a fokozásában is van még tennivaló. A konferencián központi kérdésként szerepelt a biológiai alap fontossága. Nagy hangsúllyal elemezték a biológiai alap hiányosságainak a kiküszöbölését és a termesztésben rejlő lehetőségeket. A résztvevők egyetértettek azzal, hogy javult a vetőmagellátás; bár minden igényt az idén sem sikerült kielégíteni. Ennek természetesen több oka van. Egyik az, hogy több gazdaságban indokolatlanul gyors a fajtaváltás. A másik ok, hogy a termőhelyi adottságoknak legmegfelelőbb korai és középkései kukoricahibridek vetőmagjának beszerzése terén még nincs minden rendben. A kereskedelem és a vetőmagtermesztők feladata, hogy a közeljövőben ilyen hibrideket is az üzemek igényeinek megfelelően körültekintőbb szervezettséggel biztosítsák. Központi témaként szerepelt a műtrágya és az istállótrágya ésszerűbb, gazdaságosabb felhasználása, a műszaki fejlesztés, a vegyszerellátás fontossága és a kooperációs kapcsolatok nyújtotta lehetőségek hasznosítása. Joggal elemezték a termelés szubjektív tényezőit is. A munkaszervezést, a területi hatékonyságot és az üzemszervezést. Az üzemvezetés egyik legfontosabb fokmérője, hogy a gazdaság miként bánik a kukoricával. Ma még gyakori az olyan eset-önigazolás, illetve önmegtegetődzés — ha a szemes kukorica megfelelő tőállományát nem sikerül kialakítani, akkor azt átminősítik silókukoricává. A területi hatékonyság fokozásának alapvető követelménye az optimális tőszámbeállítás, a vetőgépek munkájának állandó ellenőrzése és a mag károsodásának megakadályozása. Ezek a tényezők befolyásolják a vetés eredményességét, illetve a hozamokat. A hatékonyság fokozásának másik követelménye az okszerű tápanyaggazdálkodás. Gyakran a hanyagság és a szűklátókörűség következtében az alapozó trágyák jelentős mennyisége csak tavasszal kerül a földekre, ezért korántsem fejtik ki a várt hatást. Minden gazdaságra érvényes a konferencián elhangzott megállapítás: Eredményes kukoricatermelés nélkül elképzelhetetlen az eredményes hústermelés. A kukoricáról tehát joggal elmondhatjuk, hogy a gazdálkodás szintmérő növényi kultúrává vált. KULCSKÉRDÉS A FAJTA Az idén tovább bővült a termelők rendelkezésére bocsátott hibridválaszték. A biológiai anyag jelentős hányada külföldről származik. A múlt évben a legnagyobb termést a jugoszláv hibridek adták, azonban beváltak a Szegeden nemesített hibridek is. A szegediek sikeres nemzetközi együttműködést építettek ki az NDK- beli Bernburgi Gabonatermesztési Kutatóintézettel, az USA-beli PIONEER céggel, a Zágrábi BC intézettel és a Slovosivoval. Széli Endre, a szegedi GKI tudományos munkatársa elmondotta, hogy nem a hibridek versengnek egymással, hanem érési csoportokban bizonyítanak egymással szemben vagy egymás mellett. A nemesítés feladata, hogy az új hibridek az alábbi tulajdonságokkal rendelkezzenek: + Nagy termőképesség és kiváló szárszilárdság; ♦ Jó sűríthetőség, kiváló takarmánybiológiai érték; ^ Gyors vízleadási képesség, s a fuzáriummal szembeni ellenállóképesség; ♦ Jó alkalmazkodóképesség, gazdaságos és megbízható vetőmagelőállítás. Az agrotechnikai kutatás, fő célja a hibridek optimális tőszámának és műtrágya-érzékenységének a megállapítása, a hibridek herbicidre való reagálása és az öntözés hatékonyságának vizsgálata. A tőszám vizsgálatával megállapítható, hogy egy-egy hibridből hektáronként milyen növényszámot, pontosabban milyen tőszámot kell betartani. Az eltérő tenyészidejű hibridek műtrágyaérzékenysége különböző. Ha ésszerű és gazdaságos műtrágyázást akarunk, akkor a műtrágya adagjá-Robert Ševčovič mérnök, a Trnavai Kukoricatermesztő Kutatóintézet igazgatója. nak meghatározásánál módosító tényezőként a hibridek tápanyagigényét is figyelembe kell venni. A kisebb műtrágyaigényű hibrideket egy gazdaságon belül a gyengébb, a nagyobb tápanyagigényűeket pedig a jobb tatalajú táblákra kell vetni. Az eltérő tenyészidejű hibridek herbicidérzékenysége szintén különböző. A vegyszeres gyomirtást herbicidkombinációkkal kell végezni. így biztonságosabb a gyomirtás, egy-egy hatóanyagból kisebb adag kell, ami gyakorlatilag csökkenti a mérgezés veszélyét is. A jövőben nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a vetésváltás és a mechanikai művelés gyomirtó hatásának. Többet és behatóbban kell foglalkozni a kelés utáni vegyszeres védekezéssel. Többéves kísérletek ugyanis azt igazolják, hogy a gyomirtó szerek nemcsak a gyomokat, hanem a kukoricát is károsítják. A herbicidek mérgező hatását az adott év időjárása is befolyásolja. A sikeres kukoricatermesztés egyik kulcskérdése tehát a fajta, amely nemcsak a termés színvonalát, hanem a termés gazdaságosságát is meghatározhatja. A kései fajta nagy nedvességtartalma miatt nagyjából olyan értékű üzemanyag kell a szem szárításához, mint a kukorica gépesített termesztéséhez és betakarításához. KÍNÁLKOZÓ LEHETŐSÉGEK A hibridek gazdaságilag kedvező tulajdonságainak kibontakoztatásában az agrotechnika színvonalát, az egyenletes vetést, a megfelelő növényállományt és a tápanyagellátást is biztosítani kell. A kukoricavetést megelőzően nem kereshetünk mást • hallottuk a konferencián elhangzott vitafelszólalásokból — csak a legjobb termesztési megoldásokat, azok módszereit. A témakört érintő vitafelszólalásokból idézünk néhányat. ♦ Robert Ševčovič mérnök, a Trnavai Kukoricatermesztő Kutatóintézet igazgatója így nyilatkozott: „Elcsépelt, számtalanszor hangoztatott „fogalom“ a technológiai fegyelem betartása. Minden szakember tudja, hogy milyen jelentősége van az optimális időben végzett szántásnak, a talaj takarásának, egyrészt a talajszerkezet, másrészt a nedvesség megóvásának. Ezen a téren sajnos még mindig számtalan hiányosság tapasztalható. Ugyanilyen jelentősége lehet a tápanyaggazdálkodásnak — a műtrágyázás lelkiismeretes elvégzése — a vetésnek és a növényvédelemnek. A vetésnél higgadtság szükséges. A jelentős technikai előrelépés következtében a kukoricát 8—10 napon belül, tehát legkésőbb április végéig képesek elvetni a gazdaságaink. Tekintettel arra, hogy gazdag hibridválaszték áll rendelkezésre, így a 10— 12—15 C-fok hőmérsékleti igényű hibridek vetését a fenti periódusban jó szervezettséggel be lehet fejezni. A gyorsabb vetés érdekében nem szabad elhagyni a talajfertőtlenítést, s ügyelni kell a technológiailag előírt sortávolság és tőállomány kialakítására, a nedvességgel való gazdálkodásra, a gyomtalanságra és a jól szervezett vetésre.“ + Birčák mérnök, az ŰKSÚP igazgatója: 'A helyes növényvédelem, főleg a gyomok irtására kipróbált és bevált gyomirtószerek gyakorlati alkalmazását ismertette. Csapadékszegény területeken bevált az Eradicane és a Zeazín kombináció alkalmazása, a csapadékosabb vidékeken pedig a Dual + Zeazin kombináció mutatkozik a leghatásosabbnak. Figyelmeztetett az okszerű tápanyag-gazdálkodás fontosságára, s rámutatott arra, hogy egy^s elemek hiánya milyen zavarokat okozhat a növény fejlődésében. Például a kálium hiánya következtében a növény megdől, s ezáltal a betakarítási veszteség növekszik: Százötven kilogramm nitrogénnél többet — hatóanyagban — azonban nem gazdaságos használni. Méltatta a cseppfolyós műtrágyák előnyeit, főképpen a felaprózott kukoricaszár lepermetezésénél. A fajtamegválasztás kapcsán elmondotta, hogy a gyengébb minőségű talajokon a három vonalas „Te“ hibrideket kell előtérben részesíteni, mivel ezek kiegyensúlyozottabb termést hoznak. ♦ Cislák mérnök, a Bratislava) Öntöző-Gazdasági Kutatóintézet igazgatója: A kukorica öntözéses termesztéstechnológiájának kulcskérdése a fajta megválasztása. Öntözéses termesztésben az optimális vízgazdálkodás érdekében a növényállomány 20—30 százalékkal növelhető. A tápanyagban dúsabb területeken a nagyobb, míg a kevésbé termékeny talajokon a kisebb állományú növényzet adja a gazdagabb termést. Rámutatott, hogy öntözéssel hektáronként nyolc-tíz százalékkal nagyobb termést lehet elérni. A szovjet Frégat és Dnyeper öntözőberendezések mellett bevált a hazai gyártmányú sávos berendezés is. ♦ Potočný mérnök, a Rovinkai Mezőgazdasági Gépészeti Kutatóintézet igazgatója ismertette azon korszerű gépek működési elvét, amelyek a vetésnél, a betakarításnál és a kukoricaszár hasznosításánál számításba jöhetnek. Vetésnél múlt évben a Monoier, az idén pedig a Bäcker vetőgépet próbálják ki. Betakarításhoz ötven centiméteres sortávolságon is hasznosítható adaptéreket szerkesztettek, amelyek a Kolosz és a Nyiva kombájnokra szerelhetők. szakszerű kiszórását — a hibridek gyomírtószer-érzékenységének a figyelembevételével — és az öntözést. Termőhelyi adottságaik között legjobban a 300-as FAO éréscsoporthoz tartozó hibridek feleltek meg, amelyek hektáronként 1,3 tonnával nagyobb termést adtak, mint a kései fajták. A nagy hozamon túl további előnyei is vannak a korai fajtáknak. Ezek a következők: ф Érésük biztonságos, termésük kiváló minőségű, betakarításuk kisebb veszteséggel jár, tárolásuk pedig kevesebb gondot okoz. ♦ Begyűjtésük után még elegendő idő áll rendelkezésre a kiváló búzavetőmagágy elkészítéséhez. ♦ A korábbi betakarítás lehetővé teszik a gépek olcsóbb üzemeltetését. Figyelmük az optimális növényállomány — hektáronként 80—90 ezer — kialakítására összpontosult. A növényállományt az öntöző területeken húsz százalékkal növelték. Speciális vetőgépek alkalmazásával áttértek az ötven centiméteres sor- és a tizenkilenc centiméteres tőtávolságra. Az egyenletesen kihelyezett növényállomány a talaj tápanyagait optimálisan hasznosítja, a tenyészidőben egyenletesen fejlődik a növényzet, s nagymértékben csökken a steril csövek száma. Ezzel a módszerrel 1978-ban 1,22, a múlt évben pedig 0,9 tonnás hozamnövekedéstértek el hektáronként, az LG—5-ös fajtával pedig sikerült elérniük a 10,5 tonnás hektárhozamot. A múlt évben 150 hektáron úgynevezett racionalizációs technológiát alkalmaztak, amely a kukorica vízigényére volt méretezve. A vízszükséglet biztosításával 150 hektáron 10,19 tonnás átlaghozamot értek el. A száraz kultúrában tehát az öntözés nélküli földeken termesztett kukoricával szemben 2,3—3,19 tonnás hozamtöbbletet jelentett. Idén a Dnyeper öntözőberendezés üzemeltetésével a tizenhárom tonnás hektáronkénti hozam elérését tűzték ki célul. Kísérleteiket a korai érésű kukoricafajták termesztésére méretezték, melyeket a köztesnövények betakarítása után vetették el. A 150—180-as FAO éréscsoporthoz tartozó KVS— 150-es hibridet május 19-én vetették, amely a köztesnövény betakarítása után 5,2 tonnás hektárhozamot biztosított. Ennél' a hibridnél a növényállományt az idén 75-ről 110 ezerre növelik, s ez garancia a gazdagabb hozam elérésére. A korai fajtáknak főképpen a répatermő-körzetekben van nagy jelentőségük, mivel a tenyészidő mindössze 90—94 nap. A korai hibridekből 290 tonna vetőmagot szaporítottak, s ezzel is hozzájárultak a vetőmagellátáshoz ÖSSZEGEZVE HOL A FELSŐ HATÄR? Érdemes ismét visszakanyarodni az üzemi teendőkre, mível eredményes előrehaladás a „házon belüli“ munkával, a jó üzemszervezéssel és a technológiai fegyelem betartásával érhető el. Azt, hogy nem hiábavaló az erőfeszítés, azt az ostrovi „Haladás“ Efsz példája is igazolja, ahol 309 hektár átlagában 8,37 tonnás hozamot értek el. Emil Sedlák mérnök, az efsz elnöke elmondotta, hogy 1975-ben a tudományos-műszaki vívmányok gyakorlati alkalmazásával üzemi kukoricatermesztési programot dolgoztak ki. Már ebben az évben 8,26 tonnás hektárhozamot értek el. A kukoricaprogram kidolgozásához a helyi adottságokból indultak ki, felmérték, értékelték és megvalósították azokat a tényezőket, amelyek az intenzív fejlesztéshez szükségesek. A fellendüléshez vezető tényezőket Sedlák elvtárs az alábbiakban foglalta össze: ♦ Növeltük az agrotechnika színvonalát, javítottuk a vetés egyenletességét, meghatároztuk az optimális tenyészterületet, kiválasztottuk a nagy teljesítménnyel dolgozó vetőgépeket és kalibrált vetőmagot szereztünk be. ♦ Rátértünk a magas biológiai értékű, jó termőképességű, sűríthető, a betegségekkel szemben ellenálló bizonyos herbicidekre jól reagáló rövid tenyészidejű hibridek termesztésére. ♦ Biztosítottuk a műtrágyák, a talajfertőtlenítő- és gyomirtószerek Emil Sedlák mérnök, az ostrovi „Haladás“ Efsz elnöke. Foto: V. Michalec A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a trnavai, a galántai, a komáromi és az érsekújvári (Nové Zámky) járásban elért termésnövekedés mellett tovább nőtt a legjobbak és a „kullogok“ közötti különbség. A senícai járásban két gazdaság, a topoľčanyiban egy, a bratislavaiban egy, a lévai (Levice) és a nyitrai (Nitra) járásban pedig egyetlen gazdaság sem tudta magát felküzdeni a hat tonnások „családjába“. Sajnos, az egyes járásokon belül felmutatható szóródások is nagyok. A nyitrai járásban a Nagycétényi (Veiké Cetín) Efsz jó eredményei mellett a Tekovské Mlyňany-i szövetkezet 3,4 tonnás hektárhozamot ért el. Ugyanez vonatkozik a lévai járásra is, ahol az élvonalhoz tartozó Farnadi (Farná) Efsz és a hátul kullogó žemberovcei szövekezet között nagy volt a különbség. Most, amikor kész ütemtervek, kijelölt táblák várják a vetést, egyetlen lehetőség van: Pontos technológiával, szervezetten, jó minőségben, idejében —, de nem kapkodva elvetni a kukoricát. A lehetőségek adottak, a tapasztalatok közkézen forognak, élni kell tehát a lehetőségekkel. CSIBA LÄSZLÖ és VESZPRÉMI IMRE mérnök, a békéi (Mierovo) Efsz agronómusa Kiváló eredmények egy kertészetben A múlt évben járási, sőt kerületi szinten kiemelkedő eredményt ért el a szímői (Zemné) „Haladás“ Efsz gyümölcstermelő csoportja. A tervet ötven százalékkal teljesítették túl. A hatvannégy hektáros almaültetvényről a tervezett hatszáznegyven tonna helyett kilencszázharmincötöt szállítónak a partnereknek, vagyis az érsekújvárí (Nové Zámky) Slovlik és a Zelenina nemzeti vállalatnak. A felvásárlási árral is elégedettek. Októbe'’ H-ig öt korona volt az alma kilója. Mindezt Csóka Károlytól, a szövetkezet fiatal, ügybuzgó gyümölcskertészétől tudtam meg. Nyolc éve felelősségtudattal végzi a rábízott feladatokat. Gondja, elfoglaltsága nagy. A Komáromi (Komárno) Mezőgazdasági Szakközépiskola esti tagozatán bővíti szakismereteit. Ügy érzi, hogy a tanultakat leginkább a növényvédelem területén tudja kamatoztatni. — A hatvannégy hektár almás ültetvény a szövetkezet két részén van — mondta — és a terméshozam különbsége szinte hihetetlenül eltérő. A kamocsai gazdaság hozama jelentősen elmarad a szimői mögött. Ha csak ez utóbbi eredményt vennénk számításba, oly hihetetlenül nagy terméshozamról adhatnánk számot, hogy ezt nehezen indokolhatnánk. ф Mivel magyarázható az eltérés? — Elsősorban a tavaszi talajvíz okozza ezt, mely a gyümölcsfákra érzékenyen hat. A metszés különbsége is előidézi ezt. Ugyanis a kamocsai ültetvény gondozásának irányítását más szakember végzi, s a metszés eltéréseit a fák hozama sínylette meg. Jelenleg mélyebb sebeket kell vágnunk, hogy egységes eljárást alkalmazhassunk mindkét részlegen. — Fajtaként is különböző hozamokról adhatunk számot. A fő fajtánk, a Jonathán tíz-tizenegy tonnát adott, s a Starking az elvárásoknak megfelelően hét-nyolc tonnát termett hektáronként. A legnagyobb meglepetést a Golden Delicioues okozta. Hektáronként harmincöt-negyven tonna termést nyújtott. Az eredmények nagy mértékben a permetezés, a gondozás függvényei. Évente tizenkét alkalommal, illetve tizennégy naponként permeteznek. A keveréket minden alkalommal Csóka Károly állította össze. Megemlítette, hogy a külföldi vegyszerek beszerzése nagyon körülményes, ezért télen a készlet feltöltésével foglalkoznak. Almavarasodás ellen a leghatásosabbnak a Díthane, a Topsin és a Cafudan, almalisztharmat ellen pedig a Nimród, a Sulikol K, a Karathane és a Sápról vegyszereket tartja. A szövetkezet tíz hektár területű őszibarackosának a gondozása is az ő feladata. A fák már tizenhárom évesek. A múlt évben végezték a fiatalítást. A termés így is közepes volt. Harminchét tonna/ha. A bevétel némileg túl is szárnyalta a tervezett összeget. Az idén még jobb terméseredménnyel számolnak. — A gyümölcstermesztésben az elsőrendű feladat a szakszerű metszés — vallja Csóka Károly —, de hasonlóan fontos az időbeni és a jó! megszervezett növényvédelem is. Egy harminckét tagú, többnyire nőkből álló csoport végzi a metszést, de a betakarítást is. Ezen belül jó példát mutat Gyeszat Béla tizennyolctagú szocialista brigádja. Munkájukért már megkapták az ezüstfokozatot. A szép eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult Saitos László csoportvezető szervezőkészsége és szakszerű irányítása is. Az alma értékesítése során szerzett tapasztalatairól a kertész elmondta, hogy a Zeleninával és a Slovlikkal kitűnő kapcsolatot alakítottak ki. „Kifogásolnivaló az idényben csupán a ládaszámban merült fel.“ Ez — szerintem — szintén megoldható, mégpedig konténeres gyűjtéssel. Igaz, ez a módszer gépeket és sima területet igényelne. Szerintem mégis kivitelezhető és eredményes lenne. Pénzes István
