Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-29 / 13. szám

12 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. március 29. lehetőségei Széli Endre (balra), a szegedi GKI tudományos munkatársa. JÄRHATÖ ÚT A HOZAMNÖVELÉS A közelmúltban Voderadyban tar­tották a nyugat-szlovákiai kerület ku­koricatermesztőinek kerületi lconfe­­renciáját. Jaromír Algayer mérnök, a kmi vezetője beszámolójában hangsú­lyozta, hogy a népgazdaság igényei­ből kiindulva több kukoricára van szükség, s ezt csak hozam- és terü­letnöveléssel érhetjük el. Az üzbég kukoricatermesztők felhí­vásának hatására ötvenhat mezőgaz­dasági üzemben értek el több mint hat tonnás hektárhozamot. A vitafel­­szőlalásokből és a beszélgetésekből azonban az is kiderült, hogy nemcsak a termelés fejlesztése terén, hanem a felhasználás ésszerűsítésében, illetve a takarmánygazdálkodás hatékonysá­gának a fokozásában is van még ten­nivaló. A konferencián központi kérdés­ként szerepelt a biológiai alap fon­tossága. Nagy hangsúllyal elemezték a biológiai alap hiányosságainak a kiküszöbölését és a termesztésben rejlő lehetőségeket. A résztvevők egyetértettek azzal, hogy javult a vetőmagellátás; bár minden igényt az idén sem sikerült kielégíteni. Ennek természetesen több oka van. Egyik az, hogy több gazda­ságban indokolatlanul gyors a fajta­váltás. A másik ok, hogy a termőhelyi adottságoknak legmegfelelőbb korai és középkései kukoricahibridek vető­magjának beszerzése terén még nincs minden rendben. A kereskedelem és a vetőmagtermesztők feladata, hogy a közeljövőben ilyen hibrideket is az üzemek igényeinek megfelelően körül­tekintőbb szervezettséggel biztosítsák. Központi témaként szerepelt a mű­trágya és az istállótrágya ésszerűbb, gazdaságosabb felhasználása, a mű­szaki fejlesztés, a vegyszerellátás fon­tossága és a kooperációs kapcsolatok nyújtotta lehetőségek hasznosítása. Joggal elemezték a termelés szub­jektív tényezőit is. A munkaszerve­zést, a területi hatékonyságot és az üzemszervezést. Az üzemvezetés egyik legfontosabb fokmérője, hogy a gaz­daság miként bánik a kukoricával. Ma még gyakori az olyan eset-önigazolás, illetve önmegtegetődzés — ha a sze­mes kukorica megfelelő tőállományát nem sikerül kialakítani, akkor azt át­minősítik silókukoricává. A területi hatékonyság fokozásának alapvető követelménye az optimális tőszámbeállítás, a vetőgépek munká­jának állandó ellenőrzése és a mag károsodásának megakadályozása. Ezek a tényezők befolyásolják a vetés eredményességét, illetve a hozamo­kat. A hatékonyság fokozásának másik követelménye az okszerű tápanyag­gazdálkodás. Gyakran a hanyagság és a szűklátókörűség következtében az alapozó trágyák jelentős mennyi­sége csak tavasszal kerül a földekre, ezért korántsem fejtik ki a várt ha­tást. Minden gazdaságra érvényes a kon­ferencián elhangzott megállapítás: Eredményes kukoricatermelés nélkül elképzelhetetlen az eredményes hús­termelés. A kukoricáról tehát joggal elmondhatjuk, hogy a gazdálkodás szintmérő növényi kultúrává vált. KULCSKÉRDÉS A FAJTA Az idén tovább bővült a termelők rendelkezésére bocsátott hibridválasz­ték. A biológiai anyag jelentős há­nyada külföldről származik. A múlt évben a legnagyobb termést a jugo­szláv hibridek adták, azonban bevál­tak a Szegeden nemesített hibridek is. A szegediek sikeres nemzetközi együttműködést építettek ki az NDK- beli Bernburgi Gabonatermesztési Ku­tatóintézettel, az USA-beli PIONEER céggel, a Zágrábi BC intézettel és a Slovosivoval. Széli Endre, a szegedi GKI tudomá­nyos munkatársa elmondotta, hogy nem a hibridek versengnek egymás­sal, hanem érési csoportokban bizo­nyítanak egymással szemben vagy egymás mellett. A nemesítés feladata, hogy az új hibridek az alábbi tulajdonságokkal rendelkezzenek: + Nagy termőképesség és kiváló szárszilárdság; ♦ Jó sűríthetőség, kiváló takarmány­biológiai érték; ^ Gyors vízleadási képesség, s a fuzáriummal szembeni ellenálló­képesség; ♦ Jó alkalmazkodóképesség, gazda­ságos és megbízható vetőmagelő­állítás. Az agrotechnikai kutatás, fő célja a hibridek optimális tőszámának és mű­trágya-érzékenységének a megállapí­tása, a hibridek herbicidre való rea­gálása és az öntözés hatékonyságá­nak vizsgálata. A tőszám vizsgálatával megálla­pítható, hogy egy-egy hibridből hek­táronként milyen növényszámot, pon­tosabban milyen tőszámot kell betar­tani. Az eltérő tenyészidejű hibridek mű­trágyaérzékenysége különböző. Ha ésszerű és gazdaságos műtrágyázást akarunk, akkor a műtrágya adagjá-Robert Ševčovič mérnök, a Trnavai Kukoricatermesztő Kutatóintézet igazgatója. nak meghatározásánál módosító té­nyezőként a hibridek tápanyagigényét is figyelembe kell venni. A kisebb műtrágyaigényű hibrideket egy gazda­ságon belül a gyengébb, a nagyobb tápanyagigényűeket pedig a jobb ta­­talajú táblákra kell vetni. Az eltérő tenyészidejű hibridek herbicidérzékenysége szintén külön­böző. A vegyszeres gyomirtást herbi­­cidkombinációkkal kell végezni. így biztonságosabb a gyomirtás, egy-egy hatóanyagból kisebb adag kell, ami gyakorlatilag csökkenti a mérgezés veszélyét is. A jövőben nagyobb je­lentőséget kell tulajdonítani a vetés­váltás és a mechanikai művelés gyomirtó hatásának. Többet és beha­tóbban kell foglalkozni a kelés utáni vegyszeres védekezéssel. Többéves kí­sérletek ugyanis azt igazolják, hogy a gyomirtó szerek nemcsak a gyomokat, hanem a kukoricát is károsítják. A herbicidek mérgező hatását az adott év időjárása is befolyásolja. A sikeres kukoricatermesztés egyik kulcskérdése tehát a fajta, amely nemcsak a termés színvonalát, hanem a termés gazdaságosságát is megha­tározhatja. A kései fajta nagy ned­vességtartalma miatt nagyjából olyan értékű üzemanyag kell a szem szárí­tásához, mint a kukorica gépesített termesztéséhez és betakarításához. KÍNÁLKOZÓ LEHETŐSÉGEK A hibridek gazdaságilag kedvező tulajdonságainak kibontakoztatásában az agrotechnika színvonalát, az e­­gyenletes vetést, a megfelelő növény­­állományt és a tápanyagellátást is biztosítani kell. A kukoricavetést megelőzően nem kereshetünk mást • hallottuk a kon­ferencián elhangzott vitafelszólalá­sokból — csak a legjobb termesztési megoldásokat, azok módszereit. A té­makört érintő vitafelszólalásokból idézünk néhányat. ♦ Robert Ševčovič mérnök, a Trna­vai Kukoricatermesztő Kutatóintézet igazgatója így nyilatkozott: „Elcsépelt, számtalanszor hangozta­tott „fogalom“ a technológiai fegye­lem betartása. Minden szakember tud­ja, hogy milyen jelentősége van az optimális időben végzett szántásnak, a talaj takarásának, egyrészt a talaj­szerkezet, másrészt a nedvesség meg­óvásának. Ezen a téren sajnos még mindig számtalan hiányosság tapasz­talható. Ugyanilyen jelentősége lehet a tápanyaggazdálkodásnak — a mű­trágyázás lelkiismeretes elvégzése — a vetésnek és a növényvédelemnek. A vetésnél higgadtság szükséges. A jelentős technikai előrelépés követ­keztében a kukoricát 8—10 napon belül, tehát legkésőbb április végéig képesek elvetni a gazdaságaink. Te­kintettel arra, hogy gazdag hibridvá­­laszték áll rendelkezésre, így a 10— 12—15 C-fok hőmérsékleti igényű hib­ridek vetését a fenti periódusban jó szervezettséggel be lehet fejezni. A gyorsabb vetés érdekében nem szabad elhagyni a talajfertőtlenítést, s ügyel­ni kell a technológiailag előírt sortá­volság és tőállomány kialakítására, a nedvességgel való gazdálkodásra, a gyomtalanságra és a jól szervezett vetésre.“ + Birčák mérnök, az ŰKSÚP igaz­gatója: 'A helyes növényvédelem, főleg a gyomok irtására kipróbált és bevált gyomirtószerek gyakorlati alkalmazá­sát ismertette. Csapadékszegény terü­leteken bevált az Eradicane és a Zeazín kombináció alkalmazása, a csapadékosabb vidékeken pedig a Dual + Zeazin kombináció mutatkozik a leghatásosabbnak. Figyelmeztetett az okszerű tápanyag-gazdálkodás fon­tosságára, s rámutatott arra, hogy egy^s elemek hiánya milyen zavaro­kat okozhat a növény fejlődésében. Például a kálium hiánya következté­ben a növény megdől, s ezáltal a be­takarítási veszteség növekszik: Száz­ötven kilogramm nitrogénnél többet — hatóanyagban — azonban nem gazdaságos használni. Méltatta a cseppfolyós műtrágyák előnyeit, fő­képpen a felaprózott kukoricaszár le­­permetezésénél. A fajtamegválasztás kapcsán elmon­dotta, hogy a gyengébb minőségű ta­lajokon a három vonalas „Te“ hibri­deket kell előtérben részesíteni, mivel ezek kiegyensúlyozottabb termést hoz­nak. ♦ Cislák mérnök, a Bratislava) Ön­töző-Gazdasági Kutatóintézet igazga­tója: A kukorica öntözéses termesztés­technológiájának kulcskérdése a fajta megválasztása. Öntözéses termesztés­ben az optimális vízgazdálkodás ér­dekében a növényállomány 20—30 százalékkal növelhető. A tápanyagban dúsabb területeken a nagyobb, míg a kevésbé termékeny talajokon a kisebb állományú növény­zet adja a gazdagabb termést. Rámutatott, hogy öntözéssel hektá­ronként nyolc-tíz százalékkal nagyobb termést lehet elérni. A szovjet Frégat és Dnyeper öntözőberendezések mel­lett bevált a hazai gyártmányú sávos berendezés is. ♦ Potočný mérnök, a Rovinkai Me­zőgazdasági Gépészeti Kutatóintézet igazgatója ismertette azon korszerű gépek működési elvét, amelyek a ve­tésnél, a betakarításnál és a kukori­caszár hasznosításánál számításba jö­hetnek. Vetésnél múlt évben a Mo­­noier, az idén pedig a Bäcker vető­gépet próbálják ki. Betakarításhoz ötven centiméteres sortávolságon is hasznosítható adaptéreket szerkesz­tettek, amelyek a Kolosz és a Nyiva kombájnokra szerelhetők. szakszerű kiszórását — a hibridek gyomírtószer-érzékenységének a fi­gyelembevételével — és az öntözést. Termőhelyi adottságaik között leg­jobban a 300-as FAO éréscsoporthoz tartozó hibridek feleltek meg, ame­lyek hektáronként 1,3 tonnával na­gyobb termést adtak, mint a kései faj­ták. A nagy hozamon túl további elő­nyei is vannak a korai fajtáknak. Ezek a következők: ф Érésük biztonságos, termésük ki­váló minőségű, betakarításuk kisebb veszteséggel jár, tárolásuk pedig ke­vesebb gondot okoz. ♦ Begyűjtésük után még elegendő idő áll rendelkezésre a kiváló búza­vetőmagágy elkészítéséhez. ♦ A korábbi betakarítás lehetővé teszik a gépek olcsóbb üzemeltetését. Figyelmük az optimális növényállo­mány — hektáronként 80—90 ezer — kialakítására összpontosult. A növény­állományt az öntöző területeken húsz százalékkal növelték. Speciális vetőgépek alkalmazásával áttértek az ötven centiméteres sor- és a tizenkilenc centiméteres tőtávolság­ra. Az egyenletesen kihelyezett nö­vényállomány a talaj tápanyagait op­timálisan hasznosítja, a tenyészidőben egyenletesen fejlődik a növényzet, s nagymértékben csökken a steril csövek száma. Ezzel a módszerrel 1978-ban 1,22, a múlt évben pedig 0,9 tonnás hozamnövekedéstértek el hek­táronként, az LG—5-ös fajtával pedig sikerült elérniük a 10,5 tonnás hek­tárhozamot. A múlt évben 150 hektáron úgyne­vezett racionalizációs technológiát al­kalmaztak, amely a kukorica vízigé­nyére volt méretezve. A vízszükséglet biztosításával 150 hektáron 10,19 ton­nás átlaghozamot értek el. A száraz kultúrában tehát az öntözés nélküli földeken termesztett kukoricával szemben 2,3—3,19 tonnás hozamtöbb­letet jelentett. Idén a Dnyeper öntö­zőberendezés üzemeltetésével a tizen­három tonnás hektáronkénti hozam elérését tűzték ki célul. Kísérleteiket a korai érésű kukori­cafajták termesztésére méretezték, melyeket a köztesnövények betakarí­tása után vetették el. A 150—180-as FAO éréscsoporthoz tartozó KVS— 150-es hibridet május 19-én vetették, amely a köztesnövény betakarítása után 5,2 tonnás hektárhozamot bizto­sított. Ennél' a hibridnél a növény­­állományt az idén 75-ről 110 ezerre növelik, s ez garancia a gazdagabb hozam elérésére. A korai fajtáknak főképpen a répatermő-körzetekben van nagy jelentőségük, mivel a te­­nyészidő mindössze 90—94 nap. A ko­rai hibridekből 290 tonna vetőmagot szaporítottak, s ezzel is hozzájárultak a vetőmagellátáshoz ÖSSZEGEZVE HOL A FELSŐ HATÄR? Érdemes ismét visszakanyarodni az üzemi teendőkre, mível eredményes előrehaladás a „házon belüli“ mun­kával, a jó üzemszervezéssel és a technológiai fegyelem betartásával ér­hető el. Azt, hogy nem hiábavaló az erőfe­szítés, azt az ostrovi „Haladás“ Efsz példája is igazolja, ahol 309 hektár átlagában 8,37 tonnás hozamot értek el. Emil Sedlák mérnök, az efsz elnöke elmondotta, hogy 1975-ben a tudomá­nyos-műszaki vívmányok gyakorlati alkalmazásával üzemi kukoricater­mesztési programot dolgoztak ki. Már ebben az évben 8,26 tonnás hektár­hozamot értek el. A kukoricaprogram kidolgozásához a helyi adottságokból indultak ki, felmérték, értékelték és megvalósították azokat a tényezőket, amelyek az intenzív fejlesztéshez szükségesek. A fellendüléshez vezető tényezőket Sedlák elvtárs az aláb­biakban foglalta össze: ♦ Növeltük az agrotechnika szín­vonalát, javítottuk a vetés egyenletes­ségét, meghatároztuk az optimális te­­nyészterületet, kiválasztottuk a nagy teljesítménnyel dolgozó vetőgépeket és kalibrált vetőmagot szereztünk be. ♦ Rátértünk a magas biológiai ér­tékű, jó termőképességű, sűríthető, a betegségekkel szemben ellenálló bizo­nyos herbicidekre jól reagáló rövid tenyészidejű hibridek termesztésére. ♦ Biztosítottuk a műtrágyák, a talajfertőtlenítő- és gyomirtószerek Emil Sedlák mérnök, az ostrovi „Haladás“ Efsz elnöke. Foto: V. Michalec A dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da), a trnavai, a galántai, a komáro­mi és az érsekújvári (Nové Zámky) járásban elért termésnövekedés mel­lett tovább nőtt a legjobbak és a „kullogok“ közötti különbség. A sení­­cai járásban két gazdaság, a topoľča­­nyiban egy, a bratislavaiban egy, a lévai (Levice) és a nyitrai (Nitra) járásban pedig egyetlen gazdaság sem tudta magát felküzdeni a hat tonnások „családjába“. Sajnos, az egyes járásokon belül felmutatható szóródások is nagyok. A nyitrai já­rásban a Nagycétényi (Veiké Cetín) Efsz jó eredményei mellett a Tekov­ské Mlyňany-i szövetkezet 3,4 tonnás hektárhozamot ért el. Ugyanez vonat­kozik a lévai járásra is, ahol az él­vonalhoz tartozó Farnadi (Farná) Efsz és a hátul kullogó žemberovcei szö­­vekezet között nagy volt a különbség. Most, amikor kész ütemtervek, ki­jelölt táblák várják a vetést, egyetlen lehetőség van: Pontos technológiával, szervezetten, jó minőségben, idejében —, de nem kapkodva elvetni a kuko­ricát. A lehetőségek adottak, a ta­pasztalatok közkézen forognak, élni kell tehát a lehetőségekkel. CSIBA LÄSZLÖ és VESZPRÉMI IMRE mérnök, a békéi (Mierovo) Efsz agronómusa Kiváló eredmények egy kertészetben A múlt évben járási, sőt kerületi szinten kiemelkedő eredményt ért el a szímői (Zemné) „Haladás“ Efsz gyümölcstermelő csoportja. A tervet ötven százalékkal teljesítet­ték túl. A hatvannégy hektáros al­maültetvényről a tervezett hatszáz­negyven tonna helyett kilencszáz­­harmincötöt szállítónak a partne­reknek, vagyis az érsekújvárí (No­vé Zámky) Slovlik és a Zelenina nemzeti vállalatnak. A felvásárlási árral is elégedettek. Októbe'’ H-ig öt korona volt az alma kilója. Mindezt Csóka Károlytól, a szö­vetkezet fiatal, ügybuzgó gyü­mölcskertészétől tudtam meg. Nyolc éve felelősségtudattal végzi a rábízott feladatokat. Gondja, el­foglaltsága nagy. A Komáromi (Komárno) Mezőgazdasági Szak­­középiskola esti tagozatán bővíti szakismereteit. Ügy érzi, hogy a tanultakat leginkább a növényvé­delem területén tudja kamatoz­tatni. — A hatvannégy hektár almás ültetvény a szövetkezet két részén van — mondta — és a termésho­zam különbsége szinte hihetetlenül eltérő. A kamocsai gazdaság hoza­ma jelentősen elmarad a szimői mögött. Ha csak ez utóbbi ered­ményt vennénk számításba, oly hi­hetetlenül nagy terméshozamról adhatnánk számot, hogy ezt nehe­zen indokolhatnánk. ф Mivel magyarázható az elté­rés? — Elsősorban a tavaszi talajvíz okozza ezt, mely a gyümölcsfákra érzékenyen hat. A metszés különb­sége is előidézi ezt. Ugyanis a ka­mocsai ültetvény gondozásának irányítását más szakember végzi, s a metszés eltéréseit a fák hoza­ma sínylette meg. Jelenleg mé­lyebb sebeket kell vágnunk, hogy egységes eljárást alkalmazhassunk mindkét részlegen. — Fajtaként is különböző hoza­mokról adhatunk számot. A fő faj­tánk, a Jonathán tíz-tizenegy ton­nát adott, s a Starking az elvárá­soknak megfelelően hét-nyolc ton­nát termett hektáronként. A legna­gyobb meglepetést a Golden Deli­­cioues okozta. Hektáronként har­mincöt-negyven tonna termést nyújtott. Az eredmények nagy mértékben a permetezés, a gondozás függvé­nyei. Évente tizenkét alkalommal, illetve tizennégy naponként per­meteznek. A keveréket minden al­kalommal Csóka Károly állította össze. Megemlítette, hogy a külföl­di vegyszerek beszerzése nagyon körülményes, ezért télen a készlet feltöltésével foglalkoznak. Almava­­rasodás ellen a leghatásosabbnak a Díthane, a Topsin és a Cafudan, almalisztharmat ellen pedig a Nim­ród, a Sulikol K, a Karathane és a Sápról vegyszereket tartja. A szövetkezet tíz hektár területű őszibarackosának a gondozása is az ő feladata. A fák már tizenhá­rom évesek. A múlt évben végez­ték a fiatalítást. A termés így is közepes volt. Harminchét tonna/ha. A bevétel némileg túl is szárnyal­ta a tervezett összeget. Az idén még jobb terméseredménnyel szá­molnak. — A gyümölcstermesztésben az elsőrendű feladat a szakszerű met­szés — vallja Csóka Károly —, de hasonlóan fontos az időbeni és a jó! megszervezett növényvédelem is. Egy harminckét tagú, többnyire nőkből álló csoport végzi a met­szést, de a betakarítást is. Ezen belül jó példát mutat Gyeszat Béla tizennyolctagú szocialista brigádja. Munkájukért már megkapták az ezüstfokozatot. A szép eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult Saitos László csoportvezető szerve­zőkészsége és szakszerű irányítása is. Az alma értékesítése során szer­zett tapasztalatairól a kertész el­mondta, hogy a Zeleninával és a Slovlikkal kitűnő kapcsolatot ala­kítottak ki. „Kifogásolnivaló az idényben csupán a ládaszámban merült fel.“ Ez — szerintem — szintén megoldható, mégpedig konténeres gyűjtéssel. Igaz, ez a módszer gépeket és sima területet igényelne. Szerintem mégis kivite­lezhető és eredményes lenne. Pénzes István

Next

/
Thumbnails
Contents