Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-29 / 13. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1930. március 29. A galántai Járásban a múlt év legeredményesebb sportolójává Jozef Syrovy sportmestert, a vízimotorosok kétszeres országos bajnokát választották. A Járás további legeredményesebb sportolói — a sorrendet nem határozták meg — Jozef Lacika (Duslo Šaľa) atléta, Sztojka Ferenc (OSP Galánta) ököl vivő, Kovács Pál (OSP Galánta) ökölvívó. Kiss László (OSP Galánta) ökölvívó és Csánó Edit (Olympia Galánta) atléta. Oláh Gyula A közelmúltban a Sumerjai (Samorín) Testgyakorlók Körének (STK) évzáró taggyűlésén vettem részt. Jó érzés töltött el, amikor Gyulai Lajos elnök elsőnek a hetven éves Góber Károlyt, a Testgyakorlók Körének volt aktív labdarúgóját, a sportszervezet tiszteletbeli elnökét üdvözölte. A sportolók számadásán a CSSZTSZ járási bizottságénak küldöttein kívül megjelent Szamos László, a vnb elnöke is. S ami talán a legfontosabb, az elvtársak nem kötelességből, hanem a város sportéletének fellendítése érdekében ültek a vezetőségi asztalhoz. A város sportolói — túlzás nélkül — országszerte ismertek. Éppen ezért megérdemlik, hogy törődjenek velük. A Slávia SZISZ színeiben versenyző vívók, kajakozók és kosárlabdázók már eddig is sok szép sikerrel öregbítették a város sportjának hírnevét. Am az STK színeiben is akadnak olyan fiatalok, akik megérdemlik a dicséretet. A főbeszámolóbői kitűnt, hogy az STK keretén belül négy szakosztály működik. Mint általában mindenütt, Somorján is a labdarúgó-szakosztályba tömörül a legtöbb fiatal. A felnőtt csapat a járási bajnokság II. osztályéban szerepel, s az őszi idényben a második helyen végzett. Az ifik a kerületi bajnokság I. В osztályában rúgják a bőrt, s a középmezőnyben tanyáznak. A diákcsapat a járás egyik legeredményesebb együttese, s minden feltétel adott ahhoz, hogy bajnokságot nyerjenek. Az utóbbi persze nem a véletlen szüleménye. Konkoly edző közreműködésével rendszeressé váltak az edzések, ami lényegében a siker egyik alapfeltétele, örvendetes, hogy az elmúlt évben Ürge András vezetésével egy diákcsapat is tevékenykedett. Űk csak barátságos mérkőzéseken szerepelnek — a korosztály számára nincs külön bajnokság —, s úgyszólván veretlenek. A teke-szakosztály munkája évről évre gyümölcsözőbb. Első csapatuk a kerületi bajnokság őszi idényében a hetedik helyen végzett. Nagy István edző irányításával ifjúsági csapat alakult, ami azt jelenti, hogy az utánpótlás is biztosítva van. Tekében a sportszervezet В csapata is eredményesen szerepelt, s minden feltétel adott ahhoz, hogy a Bratislava város III. osztályában bajnokságot nyerjen. A teniszszakosztály szintén jó eredményekkel zárta az évet. Fő problémát az jelenti, hogy nem rendelkeznek elegendő női játékossal, így az egyes mérkőzéseken sok pontot veszítenek. Ezen a téren nagy gond és felelősség nehezedik az edzőkre, ami csak a tömegsport további fellendítésével enyhíthető. A múlt év egyébkéjnt alaposan próbára tette a teniszszakosztály munkáját. Ugyanis a teniszezőket a bratislavai városi csoportból átsorolták a nyugat-szlovákiai kerületi bajnokságba. Ennek pedig az lett a következménye, hogy az egyes fordulók mérkőzései — az utazással együtt — tíz órát is igénybe vesznek. Szerencsére a sport iránti szeretet leküzdötte ezt az akadályt, a sportolók vállalták ezt a többletet is. Nem torpantak meg, s első csapatuk a kerületi bajnokság I. osztályában nyolc résztvevő versengésében a harmadik helyen végzett. Második csapatuk pedig a kerületi bajnokság II. osztályának éllovasa. A tenisz-szakosztály szép eredményt ér el az ifjúság nevelése terén. Sándor Arpád edző irányításával beindult a rendszeres edzői munka, s ennek eredményeként az idén ifjúsági csapatukat is benevezik a bajnokságba. S hogy nem kell tartaniuk a sikertelenségtől, azt a játékosok egyéni helyezései is bizonyítják. Ugyanis a IV. járási ifjúsági bajnokságon Plutzer Zoltán első, Pálinkás László pedig a második helyet szerezte meg. A birkózó-szakosztály 1978 őszén kezdte el tevékenységét, eléggé nehéz körülmények között. Mivel teremsportról van szó, a legnagyobb gondot a tornaterem hiánya jelenti. Igaz, a régi iskola tornaterme rendelkezésükre áll, ennek méretei azonban nem felelnek meg a mai követelményeknek. Ennek ellenére a somorjai birkózók eredményesen zárták a múlt évet. Kitűzött céljaikat teljesítették, sőt Nyársik edző vezetésével a fiatalokat is sikerült megnyerni a sportágnak. A kisdiákok a nyugat-szlovákiai kerület egyéni bajnokságán szabadfogásban egy első és három harmadik helyezést értek el, kötöttfogásban pedig két első és egy harmadik helyezés tanúskodik eredményességükről. Szlovákia birkózó bajnokságán, szabadfogásban egy harmadik és egy negyedik, kötöttfogásban pedig egy második és egy hatodik helyezést értek el. A jó szervező munka lehetővé tette a fiatalok számára, hogy Komáromban, illetve Bratislavában nemzetközi versenyen is részt vegyenek. A somorjai sportolók adottságaiknak megfelelően a maximumot nyújtották és a társadalmi munkából is aktívan • kivették részüket. Többek között az egyesület tagjai 2350 órát dolgoztak le társadalmi munka keretében, valamennyi sportoló bekapcsolódott a pályák gondozásába. Tavaly a teke-szakosztály Somorja város felszabadulásának tiszteletére megrendezte a felszabadulási kupát. Az STK május elsején diáklabdarúgó-tornát is szervezett, az A csapat pedig barátságos mérkőzést játszott az Inter Bratislava volt játékosaival. A NOSZF és a csehszlovák —szovjet barátsági hónap tiszteletére vetélkedőt rendeztek, melyre hat csapat nevezett be. A győzteé a teke-szakosztály csapata lett, Így őket Illette az ötszáz koronás vásárlási utalvány. gyermekeink születésének évfordűlőin nemcsak ünnepelni, de emlékezni is szoktunk. Visszaidézzük az anya vajúdását, az újszülött első mozdulatait, a felcseperedés örömeit és a jövőt színező reménykedéseket. Tízéves évfordulója alkalmából így emlékezünk vissza a csehszlovákiai magyar kultúra legfiatalabb gyermekének, a MATESZ Thália Színpadának eddig eltelt esztendeire is: Azokra az esztendőkre, amelyek a legnehezebbek, de a legszebbek is egy új színház életében. Mert bizony a Thália sem jöhetett világra vajúdások nélkül. Hiába hangoztatta Kelet-Szlovákia magyar nemzetiségű lakossága, hogy nekik Is kellene egy színház, és hiába terhelte a MATESZT az 500 kilométeres körzetben való tájolás, a komáromiaknak nagyon meg kellett fontolniuk újabb színházuk létrehozását. Félniük kellett pénzalapjuk csökkenésétől, az új színház elhelyezésének gondjaitól, nehezen összekovácsolt együttesük megosztásától és nem utolsó sorban leány-együttesük színvonalának biztosításától. Emlékszem például a MATESZ egyik legképzettebb színésze, Веке Sándor kétségbeesésére, aki még azután sem tudta, hogy megalakul-e a Thália, amikor már otthont is talált számára. Az anyák azonban nem szoktak megijedni, a szülés fájdalmaitól. A MATESZ vezetősége is magára vállalta végül a színházalapítással együttjárő gondokat. Nyolc színészét, Веке Sándort, Gombos Ilonát, Lengyel Ferencet, Szabó Rózsit, Csendes Lászlót, Kovács Józsefet és Várady Bélát Kassára helyezték át, s ezek a fiatalok a tehetségkutató pályázaton felvett kezdő színészekkel együtt 1969. november 29-én már be is mutatkoztak a gömörhorkai (Gemerská Hôrka) közönség előtt. Az 1970-es színházi idényben pedig már hivatalosan is részt vett a MATESZ Thália Színpada a kassai (Košice) színjátszó programban. No, persze, az új együttes sem tehette meg az első lépéseket minden botladozás nélkül. Hiába fogadta produkcióikat nagy lelkesedéssel Kelet- Szlovákia magyar nemzetiségű lakossága, hiába fűtötte a színészeket a bizonyítani akarás vágya, néha gikszerek is be-becsúsztak előadásaikba. Sokat segített azonban a MATESZ-ból átjött színészek rutinja, különösen Jelenet Lovicsek Béla: „Alattunk a város, felettünk az ég“ című színművéből. A képen Kövesdi Szabó Mária és Lengyel Ferenc. Gyurkovics Mihályé, Gombos Ilonáé, Lengyel Ferencé, Várady Béláé és Szabó Rózsié, akik a MATESZ megalakulása előtt már az Állami Faluszínház magyar tagozatának is színészei voltak. Egyszer például magam is szem- és fültanúja voltam egy vidéken játszódó fonójelenetnek, amely a falu közönségétől óriási tapsot kapott. S hogy miért volt ez siker? Nos, hát nem egyébért, minthogy a jelenet szereplői kitűnően fontak. Később tudtam csak meg, hogy a jelenet női szereplőinek a darabra való felkészüléskor tökéletesen meg kellett tanulniuk — a fonást. Hadd beszéljek azonban a tízesztendős színház művészgárdájának egyéb áldozatvállalásáról is. Először is nem egy színész többet kereshetne, ha eredeti foglalkozását űzné. Nagy gondjuk továbbá az is, hogy nincs biztosítva művészeti-szakmai képzésük. Ha egy-egy művész be is jut va-Jelenet Kmeczkó Mihály: „Mint a fű fölé az árnyék“ című színművéből. Fotó: Kontár Gyula Sikeres évet zártak a somorjai tekézők. Öváry Péter Egy község művelődési otthona K akkor tud csak eredményesen dolgozni, ha munkáját, tevékenységét a helybeliek igényeihez igazítja. Végeredményben az az igazi és termékeny népművelés, amit , az emberek között végzünk. Az alsópéteriek (Dolný Peter) is ezt vallják, amikor a képzőművészet népszerűsítését támogatják, amikor meghívják a falu lakosságát a művészettel való találkozásra. Ha számba vesszük, mi mindenért felelős egy népművelő, bizony sok minden kerül a listájára. De csak a tények bizonyítanak, csak a színvonalas kiállítások láttatnak és tolmácsolják mindazt, ami a képzőművészetben egyben rangot is jelent. Rendezvényeink csak akkor érnek valamit, ha azok tartalmától, formai elrendezésétől gazdagabbak lettünk. Mindez érvényes arra a kiállításra, melyet az alsópéteri könyvtárban láthatott az érdeklődő a közelmúltban. Kopócs Tibor alkotásaiban ráismerhettünk azokra az értékekre, amelyeket csak igazi, bátor és kitartó munkával lehetett elérni. Képei saját művészi nyelvként szólaltak meg. Kopócs Tibor gondolkodásmódjában és témaválasztásában a festészet és a grafikusművészet párhuzamos szálai fonódnak. Olaj és tempera technikájú képein alig lehet megkülönböztetni, mikor melyik énje jut az előtérbe. Ez a kifejezésmódja akkor kerül előtér-Friss élmények be, amikor hagyományos olajfestéssel készült képeit vetjük össze más technikai bravúrokra ösztönző, esetleg illusztratív hatású festményeivel. Ekkor értjük meg, hogy ezek a képek továbbfejlődést jelentenek a művész életében, egyfajta „kopőcsi“ folyamatosságot jeleznek és kellemes meglepetést biztosítanak laikusnak, szakembernek egyaránt. Kopócs Tibor képei előtt nem haladhattunk el érzéketlenül. Alkotásai lamilyek színiiskolába, az Ilyentől többnyire el is búcsúzhat a színház. Mivel a Thália tájoló színház tagjai többet vándorolnak, mint száz bolygó hollandi. Egy-egy fellépés kedvéért gyakran 150 kilométert is elautóbuszoznak, s még az is előfordul, ha meghibásodik a jármű, együtt tolja a buszt a színésznő s a színész. De, hogy egy kis statisztikával is igazoljon! falujárásukat, az elmúlt tíz esztendő alatt 230 000 kilométert utazgatott a Thália Színpad hős színészgárdája. Ami annyit jelent, hogy az egyenlítő mentén ennyi fáradsággal többször utazhatták volna körül a Földet. Hősöknek tituláltam előbb а кадsaiak művészegyüttesét, ám ezt a kifejezést nem banalitásnak szántam. Mert hát-miért is fáradoznak ennyit? Csupán azért, mert megszállottjai a szép szó és a színházművészet tolmácsolásának. Bessenyei Ferenctől a nagy magyar színművésztől hallottam egyszer, hogy a színházi játék több mint képesség: erkölcsi fogalom. Színészek nyelvén ez annyit jelent, hogy nem szabad roszabbul játszani, mint ahogyan tudnak.Jgy játszani viszont minden becsületes színésznek kötelező. Nos, a kassaiaknak semmivel sem több és semmivel sem kevesebb az ars poeticájuk. Mindent elkövetnek azért, hogy még az olyan helyeken is, ahol sohasem járt színház, hűen tolmácsolják Shakespeare-t, Ibsent vagy Tamási Áront. És hogy mit várnak el azért, amiért száz kilométereken keresztül rázatják magukat, s néha egy tenyérnyi deszkatákolmányra sűrítik le a csillagokat verő álomvágyaikat? Egy kis tapsot csupán, vagy néhány tucat kérges tenyerű földműves és munkás hálás pillantását. Igen, tízéves kora ellenére is érett színházzá vált a MATESZ Thália Színpada. Tolmácsolták Ibsent, Goldonit, Arbuzovot, Osztrovszkijt, Solovícot, Z?hradnikot, Tamási Áront, Vörösmartyt, Örkényt, Sarkadit, Mesterházit és még néhány igen neves írót. Néhányat mondtam? Nos, az elmúlt tíz esztendű alatt 40 bemutatót tartott a MATESZ kassai részlege, ami annyit jelent, hogy „születése“ óta több mint 1500 előadásban tolmácsolta a szép szót a Thália 18 tagú közössége. A Thália szolgálatába szegődött gárdának a jubileum alkalmából erőt, egészséget és további művészeti sikereket kívánunk. Neumann János csupa friss élmények voltak. Tárgyilagos mértéktartással, szeretettel és odaadással megfogalmazott képei közlemények arról a világról, amelyet éppen vásznára rögzített. A hortobágyi és a jugoszláviai emlékek, a csendéletek és a komáromi utcarészletek, a színekben pompázó virágok különféle változatban kerültek elénk. Kár, hogy alakos kompozícióit, karakteres portréit itt nem láthattuk. Az itt bemutatott alkotások igazolták, hogy a Nagykesziről (Veiké Kosihy) származó Kopócs Tibor nem a forma, hanem a tartalommal azonosuló sajátos kifejezésmód mestere. Képei a valót, a jelent, az életet azonosították. Semmit nem akar felfedezni, hanem a lényeget, a szubsztanciális igazságot keresi. Aki figyelemmel kíséri munkásságát, figyeli a sajtóban gyakran közzétett illusztrációit és megérzi humanista ábrázolásainak képleteit, az egyben meg is szereti művészetét, melynek leszűkített keresztmetszetét itt megtekinthette. Szuchy M. Emil Jozef Syrovy sportmester. f/ъ t, I /Я * j! / SMvrtmňw оаш7мш*мъ %WlmlKßii 4wl v И» 4>ií 1st ft/éi Á á Á Ч/i KÁ KÁ 1»J KÁ TÍZ ÉV ТН1 А ам ваш jk ав ам С ш в м щ «ав а ч % #111 f* n f n *¥■ я О А ly #е Кв В лЩ ж i"% В A nt Ш -ЯШ Í в
