Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-29 / 13. szám

1980. MÁRCIUS 29. XXXI. évfolyam 13. szám. Ага 1,— Kčs Szabad földműves lapunk tartalmából: Az üzemközi együtt­működésben rejlő erők * A „Vörös sarok“ tegnap és ma * Hajtassunk kevesebb energiával * „Tanító elvtársnő ma ünnepnap­ja van, és mi szeretjük magát". A meglepett pedagógus nagyot nyel a karjába tett csokor felett, a biz­tonság kedvéért, hogy megható­­dottságát leplezze, mély lélegzetet vesz. Megköszöni a virágot, de csak a tanítási óra után képes fel­fogni, hogy milyen szép is volt az ajándék. Március huszonnyolcadikén a művelődéstörténet egyik legna­gyobb nevelő egyénisége a népok­tatás eszméinek hirdetője, a „nagy morva“, a „halhatatlan vándor" Ján Amos Komenský születésnap­ján ünnepeljük a tanítók napját. Ez a nap ünnep, mely egyúttal mozgósít is a párt irányt mutató és feladatokat megjelölő határoza­tainak minél teljesebb és tökélete­sebb realizálása érdekében. A CSKP KB oktatásügyi kérdésekkel foglalkozó plénuma megtisztelő, nagy feladatainak teljesítéséhez Gorkijtól kölcsönözzünk egy gon­dolatot: „Nézz körül nyitott szem­mel a földön, és meglátod, mennyi munkás van, milyen erősek va­gyunk, és elönt az öröm, ünnep lesz a telkedben. Egy anya gyer­mekei vagyunk mindnyájan, egye­sít bennünket a nagy győzelmes gondolat, a föld minden munkás népének testvérisége. Ez melegít bennünket, ez a mi napunk, az igaz­ság egének napja“. Gorkijnak ez a megrázó hitvallása a proletár in­ternacionalizmus mellett a kommu­nista pedagógus hitvallása is a ha­ladás és a hivatás mellett. „Milyen csodálatos az írás, és az írás olvasása. Milyen csodálatos, hogy ezeknek a vonalacskáknak különböző alakjai majd a gyönyör­nek, a szeretetnek, á békének és a csendnek képzeteit és fogalmait keltik fel lelkűnkben.“ Ezekkel a szavakkal méltatta a tanítás rendkívüli fontosságát Apá­czai Csere jános több mint három­száz évvel ezelőtt. Az anyanyelv, az írás és az olvasás jelentősége azóta sem csökkent. Módszertani ajánlásként ide te­hetjük Komenský egyik intelmét: „A gyengédséghez illendő fenyítés­ben tartsa a gyermeket, s ha lehet édesgesse inkább, mint fenyegesse, s verje." Az ünnepi ruha — s a hangulat i— egy napig tarkítja az iskolák megszokott képét. A munkáshét­köznapok, a pedagógusok életében is továbbperegnek. Az oktatás nem korlátozódhat kimondottan az ismeretek rögzíté­sére. A pedagógus munkája ma olyan művelet, amellyel problémá­kat, életfeladatokat kell megolda­nia. A korszerű pedagógia az okta­tás lényegét nem az ismeretek me­­morializálásában látja, hanem a keresési, megoldási módszerek, az egyes tények és részinformációk rögzítésében határozza meg. A tanítói hivatás szépsége és terhe az, hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni, de ugyanabba az osztályba sem. Az utóbbi években megszoktuk, hogy a tanítás módszertanában mindig van valami változás; újnak az előkészítése és megvalósítása A párt és kormányhatározatok fő­leg az oktatás szervezésére, a tan­anyagra, a szerkezetre, a formákra és a módszertanra vonatkoznak, de a tanító munkájának belső tartá­sát, igényességét maga határozza meg. Az a pedagógus, aki önmagát ismétli, szokott fogásait alkalmaz­za, megáll a fejlődésben, vészit vonzásából, tekintélyéből, s végül maga is azt érzi, hogy belefáradt, legjobb lenne abbahagyni. Ezért van szüksége a pedagógusnak szüntelen megújulásra. Ez a hiva­tás nem ismer fásultságot, csak al­kalmas vagy alkalmatlan szakem­bert. Az egyik görög mondás sze­rint a jó pedagógus elég a mun­kában, de másnapra megújul, hogy újra fáklyaként lobogjon. Tankönyvekkel, korszerű segéd­eszközökkel, oktatógépekkel, prog­ramokkal lehet ugyan segíteni az oktató-nevelő munkát, de a peda­gógust pótolni nem lehet. A taní­tónak magának kell terveznie azt a többletmunkát, amely nélkül nincs eredménye, sodrása munká­jának. Az utóbbi szempont a nemzeti­ségi iskolákban hatványozottan ér­vényesül, ahol egy nyelvvel és az erre épülő kultúrával többet kell a tanulóknak nyújtani. Ezt min­denki tudja és értékeli is társadal­munkban. Tanítóink a párt által kitűzött feladatokat megértették, s alkotó munkájukkal aktívan hozzájárul­nak a szocialista embertípus for­málásához. legtöbbször abból a makarenkoi elvből indulnak ki, hogy a gyermek munkájával szem­ben igényesnek kell lenni, de ugyanakkor a tanulónak maximális segítséget kell nyújtani. Ürömmel tölt el bennünket az a tudat, hogy az oktatás hagyomá­nyos formáinak és típusainak fej­lesztésével olyan színvonalat értek el magyar tannyelvű iskoláink is, hogy ma már a minőségi fejlesztés kérdései kerülhetnek napirendre. A párt- és kormányhatározatok fo­kozatos és célszerű megvalósításá­val magyar tannyelvű iskoláinkban javult a szlovák nyelv és az úgy­nevezett kulcstantárgyak — a ma­gyar és orosz nyelv, a matematika és fizika, a polgári neveléstan és a történelem — tanításának szín­vonala. jó eredményeket érnek el peda­gógusaink a kommunista és világ­nézeti, valamint a hazafias és in­ternacionalista nevelés terén, s ja­vult a tanulók előmenetele is. A szocialista társadalomban vég­zett munkára való felkészítés a nevelés és az oktatás fontos fel­adatai közé tartozik. E pedagógiai tevékenység tartalma és színvonala a műszaki haladás függvénye. Pe­dagógusaink eredményesen alkal­mazzák az általános politechnikai műveltség magasabb szintre való emelését. Odaadó munkájuknak köszönhetjük, hogy gyermekeink egyre jobban elsajátítják a termé­szettudományok alapjait, bővül al­kotó gondolkodásmódjuk színvona­la, képességeik és rátermettségük pedig fejlődik. A tanulók elsősorban azokat a pedagógusokat tisztelik, akik mun­kájukat hivatásként végzik, teljes szívvel, egész egyéniségük beveté­sével. Az ilyen tanítókra mi, fel­nőttek is szívesen és tisztelettel emlékszünk vissza. Évközben, de különösen a tanítók napján gyak­ran idéződik emlékezetemben volt tanítóm, aki nyugállományba vonu­lásakor ezekkel a szavakkal bú­csúzott: „A pedagógia tanított meg arra, amire a lelkem szomjazott. Hatottam rátok!... s mint a nép nevelője nektek szenteltem életem. Tiétek volt az erőm, az időm és a szeretetem. Egy boldog társada­lomban, új ember formálója „ko­vácsa“ voltain.“ Az új ember „kovácsait“ mi is köszöntjük az ünnep-hétköznapon. CSIBA LÁSZLÓ Vetni, vetni, vetni... Vidéke, tájegysége válogatja, ami a tavaszi vetést illeti: például Csallóköz, Mátyusföld mezőgazdasági üze­meiben jobbára már végeztek a tavaszi árpa, s más kora tavasziak vetésével, míg Dél-Szlovákia északibb fekvésű járásaiban csak most kezdték ... Természetesen, ez a munkaművelet megfelelő talajszikkadtságot, mor­zsái ékos szerkezetet követéi, s egyben a vetés agrotech­nikai határidejét is feltétlenül figyelembe kell venni. Ugyanis az áprilisban vetett tavaszi árpa — az évszá­zados megfigyelések, tapasztalatok szerint — jobb, ha a zsákban, illetve raktárban marad ... Node, egyre sürgetőbben tóiul előtérbe a cukorrépa vetőágyának szakszerű előkészítése, vetése is. A cukor­gyárak agronómia! szolgálata szakembereinek, valamint a mezőgazdasági üzemek növénytermesztési szakágazat­vezetőinek szoros együttműködésén, a hasznos tapasz­talatok kicserélésén, s az agrotechnikai követelmények (hektáronkénti növényegyedsűrüség, szakszerű egyelés, növényápolás, gyom- és rovarirtás stb.) igen sok múlik. A hektáronként 5 tonna cukor elérése — egyes vidéke­ket, termelőkörzeteket kivéve —, alapvető követelmény. E cél elérése érdekében feltétlenül elkerülendő a nö­vényállomány túlöntözése, túltrágyázása — nitrogén­­tartalmú műtrágyával... A korai burgonya ültetése sem várathat sokáig ma­gára! Sajnos, az ültetőanyag beszerzése körüli bonyo­dalmak e munkaművelet idejében történő elvégzését késleltetik. Tanulság: az ültetőanyag-beszerzési problé­mát nem akkor kell megoldani, amikor már a „kör­münkre ég“, vagyis tayasszal, hanem jóval hamarabb. Kép és szöveg: (nkj lenek ideje a mezőgazdaságban A dercsikai (Jurnvá) székhelyű Ba­rátság Efsz üzemi pártbizottsága feb­ruár közepén megtárgyalta a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felké­szülés helyzetét. A feladatok teljesíté­sét szolgálja, hogy az idei feladatokat és a végrehajtáshoz rendelkezésre álló eszközrendszert, a kommunisták és a pártonkívüliek időben megismer­ték és szervezetten felkészülhettek az idei tavaszi mezőgazdasági munkákra, a gazdaság tervében kitűzött igényes feladatok megalapozására. —■ Gazdaságunkban ember és gép rajtrakészen. A növénytermesztőknek egyébként a tavasz mindig későn kez­dődik, és rövid ideig tart. Annyi ugyanis ebben az időszakban a mun­ka, hogy még kedvező időjárás esetén is csak a felkészülés és a végrehajtás menetrendjének igen jó beosztásával lehet célhoz érni — mondotta Szakáll Lajos, az üzemi pártbizottság elnöke, és Stollár András mérnök, növényter­mesztési ágazatvezető. — Milyen a gazdaság felkészültsé­ge a tavaszra? — Termelési terveink, a gépjavítás menete és a napirenden levő munkák egyaránt jelzik a tudatos felkészülést. Dolgozóink tudatosították, hogy az iparszerű termelés mezőgazdaságunk­ban csak tökéletes szervezettséggel valósítható meg. A gazdaságossággal és a hatékony­sággal járó feladatokat az üzemi párt­­bizottsság és a pártalapszervezetek gyűlésein megfogalmaztuk, most már a gyakorlatban kell ezeket érvényesí­teni. A mezőgazdasági munkák jelen­tős hányada — így a tavaszi munka is — kampányjellegű. Ilyenkor nincs hétköznap és vasárnap között különb­ség, csak munkanap van. A nagy tel­jesítményű gépek több műszakos üze­meltetése, a gépkiszolgálás pontossá­ga, az emberek tevékenységének szer­vezése elengedhetetlen. A munkaren­det, az anyagi érdekeltséget, a haté­konyság és a minőség szolgálatába állítottuk. Politikai-szervezési tervünkben nem­csak a feladatok menetrendszerű vég­rehajtását, hanem az ehhez szükséges pártmunka mikéntjét, a felvilágosítás, a meggyőzés érveit, a dolgozók egyé­ni gondjaival való törődést és ezek módozatait is feltüntettük. — A tavaszi munkák döntő jelen­tőségűek. Politikai-szervezési tervük teljesítése mennyiben függ össze a pártbizottság erőfeszítésével és a párttagok egyéni helytállásával? — Gazdaságunkban a párt vezető szerepe szervesen kapcsolódik a ter­melési-gazdasági feladathoz, a politi­kai és az ideológiai munkához. Arra törekedtünk, hogy a kommunisták, akik részt vettek a tavaszi munkák ütemtervének kidolgozásában, teljes mértékben tudatosítsák a terv jelen­tőségét és felelősségüket a saját kol­lektívájukkal és a társadalommal szemben. Konkrétan arról van szó, hogy aktívan és kezdeményezően fog­janak hozzá a feladatok megoldásá­hoz, keressék teljesítésük, illetve túl­teljesítésük lehetőségeit, mégpedig a saját forrásaik és a rejtett tartalékok kiaknázása útján. . Politikai-szervezési intézkedéseink­ben nagy súlyt helyeztünk arra, hogy idejében kibontakoztassuk a dolgozók kezdeményezését, s a szocialista ver­senyt és a kötelezettségvállalásokat pedig a döntő feladatok teljesítésére összpontosítottuk. A tavaszi rajt előtt kollektíváinkat jó hangulat, és cselekvőkészség jel­lemzi. Ezt az értékes politikai tőkét a tagkönyvcseréken folytatott beszél­getések alapozták meg, amelyek ki­sugárzó hatással voltak a pártonkívü­­liekré is. , — Hogyan ^érvényesítik az ellenőr­zés elveit? — Pontosan meghatároztuk minden érdekelt, így á pártalapszervezetek feladatait is. Ä pártmunka hatékony­ságának növelésével összhangban, gaz­daságunkban az alapszervezetek is politikai szervező munkát végeznek. A politikai, gazdasági és szakmai munka intenzívvé tételével mindenki — vezetőtől a traktorosig — tisztá­ban van, s tudja, hogy mit kell tennie a kitűzött célok eléréséért. Az ellenőrzésnél és beszámoltatás­nál nemcsak azt vizsgáljuk, hogy mit tett vagy nem tett a gazdasági veze­tő, hanem azt is számba vesszük, hogy mit végzett vagy mulasztott el a pártbizottság, a pártalapszervezet vagy a párttag. — A pártellenőrzés kapcsán gyak­ran szóba kerül az operativitás. Ho­gyan alkalmazza ellenőrző tevékeny­ségében az üzemi pártbizottság? — Pártellenőrzésben elengedhetett len az operativitás, szükség esetén pedig a beavatkozás. Ez azonban a tavaszi munkák idején sem jelenti azt, hogy magunkra vállaljuk a gaz­dasági vezetők felelősségét vagy mun­kakörét. A hiányosságok felett viszont nem hunyunk szemet, sajátos politi­kai eszközeinkkel, azonnal beavatko­­zunk. — A tavaszi munkák idején gyak­ran szóba kerül a termőföld védelme, teljes kihasználása. Mit tettek a vá­zolt célok érdekében? — Szántóterületünk a vízierőipú építése folytán ötszáz hektárral csök­kent; A kieső területet rekultivációval igyekszünk pótolni. Bosszantó viszont, hogy a vízierőmű építése céljából el­vett területen, az összetúrt termőföld évek óta meddőhányót alkot, ugyan­akkor mi több olyan parcellával ren­delkezünk, ahol a termőréteg elenyé-s , szően vékony. Mezőgazdasági dolgozóink a legtöbb gazdaságban felkészültek a tavaszi munkákra és a növénytermelési fel­adatok végrehajtására. A téli hónapo­kat megfelelően kihasználták a dol­gozók felkészítésére, a szakemberek továbbképzésére. Részletes munkater­veket, technológiai eljárásokat dol­goztak ki mindenütt, így megfelelő feltételeket teremtettek az igényes tervfeladatok teljesítéséhez. Most a tettek idején mindezt összhangba kell hozni a politikai és társadalmi szer­vek és a népgazdaság többi ágazatá­nak a tevékenységével. Csak jó szer­vezéssel, a lehetőségek ésszerű hasz­nosításával biztosíthatjuk, hogy mező­­gazdasági dolgozóink a növényter­mesztésben teljesítik a 6. ötéves terv utolsó évének igényes feladatait. Cs. L<

Next

/
Thumbnails
Contents