Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-22 / 12. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. március 15. is[V|i?n USLmjű о Tagadhatatlan tény, hogy a múlt évi szélsőséges időjárás alaposan próbára tette mezőgazdasági dolgozóinkat. A kedvezőtlen feltételek közepette bizony csak kevés szövetkezetnek és állami gazdaságnak sikerült elfogadható gazdasági eredményt felmutatni. E kevesek sorába tartozik az ógyallai (Hurbanovo) „Februári Győzelem“ Efsz, melynek közel ezer tagja az 1977-ben egyhangúlag megszavázott egyesülés óta jár új, felfelé ívelő úton. A több mint négyezer hektáros gazdaság három, általában közepes eredményeket felmutató szövetkezet határát foglalja magába. Az erők egyesítése új távlatokat ígért, a vezetők és a szövetkezeti tagok feladata volt, hogy a megnövekedett kötelezettségek teljesítésének feltételeit megteremtsék. Közben eltelt három év, s az eredmények arról tanúskodnak, hogy az egyesült szövetkezet nagyot lépett előre a fejlődésben. KÜZDELMES ÉV VOLT Meglehet, a növénytermesztés múlt évi eredményei első pillantásra nem éppen meggyőzőek, de ha egy kicsit behatóbban tanulmányozzuk a helyi adottságokat, más lesz a véleményünk. Homokon még csapadékos évben sem könnyű elismerést kiváltó eredményt felmutatni, hát még, ha aszály van. Egyébként: nem lehet gyenge a gazdaság, ahol szemesekből öt tonnát meghaladó átlaghozamot mernek tervezni. És nem négy-ötszáz hektáron termelnek óm gabonát meg kukoricát, hanem több mint kétezerkétszázon. Gondosan előkészítik a magágyat, időben elvetik a magot, permeteznek, fejtrágyáznak, aratáskor minden szemre ügyelnek, de a Télapó szakállát nem tudják megrázni, a jégesőt nem tudják elhárítani, és egyelőre még az .„esőcsinálás“ mesterségére sem okítják a szakembereket. Tavaly a szövetkezet csupán hetvenegy százalékra teljesítette a növénytermelés nyerstermelési tervét, s ez elsősorban a szemesek gyengébb hozamának köszönhető. A fagykárt szenvedett őszi búzát 150 hektáron tavaszi árpával és kukoricával kellett helyettesíteni, 350 hektáron pedig felülvetést kellett végezni. Később szárazság és 30 C- fok körüli hőség gyötörte a növényzetet, s aratáskor a 3,6 tonnás átlaghozamnak is örültek a szövetkezetesek, mert az árpa még ennél is kevesebbet nyújtott. A kukorica sokat sínylődött a forró homokban, s véa mag. Ennek ellenére olyan döntés született, hogy nem szabad kiszántani a répát. A kombájnok ősszel csapnivaló munkát végeztek a kőkemény talajon, hiába végeztek utószedést, az átlaghozam a huszonkilenc tonnát sem érte el. A gazdaság harmadik éve kísérletezik a fűszerpaprika helybevetéses termelési módszerének meghonosításával. Bizonyos sikert már elértek e téren, hiszen gépesített módszerrel termelik az egyébként munkaigényes növényt, de az egy tonnát meghaladó átlaghozam nem egy kiugró eredmény. Igaz, hogy ennél többet, terveztek, és talán többet is szüreteltek volna, ha vetés után megerednek az ég csatornái. Csapadék azonban csak június derekán hullott, s a későn kelő növényektől már ez is szép teljesítmény volt. Arról nem is beszélve, hogy az uralkodó gyomok irtására a kijuttatott Parlane egyáltalán nem vált be. A zöldségtermesztéstől sokat reméltek, keveset kaptak. Fólia alatt tizennégy hektáron termeltek csemegepaprikát, az utóbbi években elértnél jobb, de a tervezettnél gyengébb eredménnyel. Ebben az is közrejátszott, hogy akkor kapták meg a fóliát, amikor már palántáznl kellett volna. A hajtatást egyébként jelentősen drágítja a sátrak gyakori áthelyezése, amire azért van szükség, mert megfelelő gyomirtó hiányában képtelenek elejét venni a kicsiny gombvirág rohamos terjedésének. A salátauborka keveset, a korai káposzta viszont bőven termett, de akadozott a felvásárlás, és a júniusi esők után megrepedezett, piacképtelenné vált a termés jelentős hányada. A konzervpaprikával dicsekedni szoktak, most meg legszívesebben elhallgatják az eredményt. S ez már nem csupán objektív okokra vezethető vissza. Igaz, hogy szárazság volt, amikor ültették, s mert az új öntözőhálózat még nem üzemelt, a csöves berendezéssel meg képtelenek voltak naponta hét hektárt meglocsolni, hát, bizony sok palánta elpusztult. De ha életképesebb palántákat nevelnek, és időben kezdik az ültetést, hogy napi három hektárnál nagyobb teljesítményt ne kelljen elérniük, akkor a locsolást Is megoldhatták volna. Más lapra tartozik, hogy a konzervgyár kérésére sokat vállaltak és nem győzték a betakarítást. Lényeg, hogy tanultak a hibából, s az Idén már kisebb területen fognak konzervpanrikát termelni. S amiről egy húsz százalékát sikerült megtermelniük. TÖBB NAPRAFORGÓ ÉS TAKARMÁNY A növénytermesztésben dolgozóknak lényegében csak a napraforgó és a takarmányok termelésében elért siker okozott örömöt. Napraforgóval első ízben foglalkoztak, ezért az eredmény dupla sikernek számít. Másfélszáz hektáron 2,1 tonna átlaghozam, ez már nem kicsiség. S ettől jóval több is lehetett volna, ha az augusztus eleji szélvihar nem tesz kárt a növényzetben. A takarmánytermesztés fejlesztésére évek óta megkülönböztetett figyelmet fordítanak, s ez gazdagon kamatozik. A szántóterület 24 százalékán termelnek takarmányt, s a többévesek hetvenhét százalékát locsolják. Nincs is gondjuk az állatok Igényeinek kielégítésével. Közben a szárítót is észszerűen kihasználják. Tavaly 2383 tonna t— a laboratóriumi vizsgálat alapján vitamindüs, I.' minőségi osztályba sorolt : szárítmányt készítettek. sítési feladataival, a tervezett összteljesítményt a biztosító által fizetett térítés nélkül is elérte, s 54 ezer koronával nagyobb tiszta nyereséget mutatott ki, mint ahogyan azt až év elején tervezték. Ehhez természetesen a melléktermelési üzemág dolgozói Is hozzájárultak, akik tizennégy százalékkal túlteljesítették feladatukat. Így azután persze, hogy nem jelentett gondot az alapok .feltöltése, mint ahogy az sem, hogy miből fizessék ki a tizennyolc százalékos nyereségrészsesedést. AZ ELNÖK BIZAKODIK Nemrég Ögyalián jártam, s megkérdeztem Pollák János mérnököt, az egyesült szövetkezet jónevű elnökét, milyen feladatok elé állította a gazdaságot a hatodik ötéves tervidőszak utolsó éve, s lehetségesnek tartja-e, hogy a szövetkezet megtérítse társadalommal szembeni tartozását? — Feladataink nagyok, komolyak, do nem teljesíthetetlenek — válaszolta Pollák mér-Így érdemes élni! Március tizenkilencedikén töltötte be 80. életévét Kmoskó László, az ismert mezőgazsági szakember. Az évforduló alkalmat nyújt arra, hogy tömören értékeljük a jubilánsnak népünk jólétéért kifejtett, sokéves munkáját. Profiljáról 1975-ben már írtunk. Magyarországon, Budatétényen született. Ősei Liptóból származnak. Főiskolai tanulmányának befejezése után különböző növénynemesítö, répatermesztő uradalmakban szerezte meg gyakorlati tapasztalatait. Később a pénzügyi közigazgatás — földadó nyilvántartás-kataszteri helyszínelés — ágazatában folytatta szolgálatát, ahol 1945-ig ismert kataszteri szakemberként működött. A Pénzügyminisztériumban, majd a Mezőgazdasági és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal szolgálatában 1946-ban, 1950-ben pedig Bratislavában a kerületi nemzeti bizottságon hasznosította tapasztalatait. Komoly segítséget nyújtott szakismeretével, mert akkoriban kevés jól képzett, gyakorlati tudással is rendelkező mezőgazdasági-talajtani szakemberünk volt. Derekas munkát fejtett ki a sajtóban is. írásaival nemcsak a mezőgazdasági termelés fellendítéséhez járult hozzá, hanem cikkei más területek kérdéseire is kiterjedtek, Több köszönőlevél, „újítási bizonylat“ tulajdonosa. Legutóbb a szocialista mezőgazdaság 25, évfordulója alkalmából emlékéremmel tüntették ki. Érdemes megjegyezni, hogy Kmoskó nemcsak szakelőadásaiban, hanem írásaiban is tudásának a legjavát adta. Értékesek azon munkái, amelyek a talajtannal, tápanyagpótlással, a talaj termőerejének jobb hasznosítás—val és egyéb fontos termetest kérdésekkel kapcsolatosak. Jelentősnek minősíthető újítói tevékenysége is, különösen ai okszerű műtrágyázás, a homoktalajok gyógyítása, a talajtani szakkifejezéseknek a fordítót és kiadóhivatali technikában való helyes használata stb. Aktivitása, szívóssága, céltudatossága évek múltán sem csökkent. Ma is fiatalos lendülettel igyekszik szakismereteinek legjavát adni a nagyüzemi mezőgazdaság továbbfejlesztése érdekében. Gratulálunk a jubilánsnak! AGONAL '*мпV -<--«!{■ Az egyesült szövetkezet zársza aauu közgyűlésén Pullák János mérnök, a közös elnöke, összegezte a múlt év eredményeit. A „Februári Győzelem“ Efsz-ben tavaly 4,4 millió korona értéket hozott a jól szervezett szocialista munkaverseny. A legjobb eredményt elérő szövetkezeti tagok erkölcsi elismerésben és jutalomban részesültek. Fotó: —bor gül csak 4,3 tonna szemet termett egy hektáron. A szövetkezet földjein tavaly 2680 tonnával kevesebb szemes termett, mint ahogy azt a gazdaság vezetői eltervezték. Sajnos, a cukorrépa, a dohány, a korszerű, helybevetéses módszerrel termelt fűszerpaprika, sőt még a kertészet és a gvümölcsészet sem tudta nyújtani a várt eredményeket. A cukorrépában a korábban alkalmazott vegyszerek reziduális hatása, később pedig a szélvihar tett kárt. Hetven százalékos kártételről volt sző, és felülvetést nem lehetett alkalmazni, mert a kiszáradt talajban úgysem csírázott volna ki feltétlenül említést kell tenni: az ógyallai szövetkezet példát mutat a fogyasztói piac friss áruval való rugalmas ellátásában. Tavaly közvetlenül a žilinai, martini és őadeai járás zöldségboltjaiba szállították termékeik zömét. A szőlőjüket tavasszal fagykár sújtota, június derekán jégeső károsította, így a hat tonna körüli hektárhozam szép eredménynek mondható. A gyümölcsészetben dolgozók is szomorúan zárták az évet. A kajszit és az őszibarackot a tavaszi fagy leszüretelte helyettük, a szélvihar és a jégeső viszont az almásban tett kárt, ahol a tervezett hozamnak csak mint-BECSÜLETÜKRE VÄLIK Mármint az állattenyésztésben dolgozóknak, hogy múlt évi feladataikat is a tőlük megszokott szorgalommal teljesítették. Az egyesülés óta a közös állattenyésztése sokat fejlődött, s úgymond az élvonalbeliek színvonalára emelte a gazdaságot a komáromi járásban. Az egyesülést megelőző évben a három szövetkezet állattenyésztésének nyerstermelése 32 millió korona volt, most pedig meghaladja a 41 millió koronát. A járás második legnagyobb szövetkezete tavaly 3124 szarvasmarhát tartott, ebből 1141 volt a tehenek száma. Száz hektárra számítva huszonhét tehenet tartanak, ami a helyi adottságokhoz képest Is jelentős állatsűrűség. Még ilyen feltételek mellett is elérték, hogy egy év alatt 128 literrel javuljon a darabonkénti évi tejtermelés, melynek átlaga immár meghaladja a három és félezer litert. Összesen 164 ezer liter tejet adtak el terven felül. Közben ügyeltek a minőségre és az abraktakarékosságra is. A tejüzem csaknem kivétel nélkül az első minőségi osztályban vette át tőlük egész évben a tejet, melynek literjét huszonhét deka erőtakarmány felhasználásával termelték. Hízómarháik naponta és darabonkénti átlagban 1,11 kilóval lettek nehezebbek, s egy kiló súlygyarapodáshoz 1,82 kg abrakot igényeltek. A borjúelhullást 4,5 százalékra csökkentették, a kocánkénti malacelválasztás átlagát pedig 19,1 darabra növelték. A hízósertések átlagos napi súlygyarapodása meghaladta az ötvenhat dekát, a termékegységre Jutó abrakfogyasztás pedig mindössze 3,84 kg volt. A baromfitenyésztők maroknyi csoportja is kitett magáért: több vágóállatot és napos csibét értékesítettek, mint tervezték, s ez másfél millió korona pluszbevételt eredményezett. AKTIV MÉRLEG A növénytermesztésben észlelt lemaradás ellenére a szövetkezet megbirkózott értékenök. — Elsősorban tizenöt százalékkal több szemest kell termelnünk, s ez nem könnyű feladat. A napraforgó területét és átlaghozamát növelni szeretnénk, eredményesebbé kívánjuk tenni a cukorrépa, a fűszerpaprika és valamennyi zöldség termelését. Összesen 1479 tonna húst kell értékesítenünk, a tejtermelésben pedig 20 ezer literes növekedést kell elérnünk, hogy teljesítsük ötéves fejlesztési elképzeléseinket. Közel hatmillió koronát költünk majd építkezésre, hármat pedig gépek és berendezések vásárlására. S közben minden téren takarékoskodnunk kell, hogy megfogjuk a koronákat. Jóleső érzés tudni, hogy a dolgozók ugyanígy gondolkoznak. A hazánk felszabadításának 35. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségek értéke megközelíti a 2,7 miliő koronát. Én bízom a sikerben. Az elnök tehát bizakodik. S tegyük mindjárt hozzá: joggal. Mert a gazdaságban a közös útra lépés első napjától nagy gondot fordítanak a feladatok meghatározására, a szocialista munkaverseny szervezésére, az emberek kezdeményezésének felkarolására, érdemeinek erkölcsi és anyagi elismerésére, a vétett hibák és tartalékok feltárására, az új feltételek nyújtotta lehetőségek mind messzebbmenő kihasználására. És nemcsak követelnek, hanem cserébe adnak is valamit a jól végzett munkáért. Valamit? Sokat. Kedvező élet- és munkafeltételeket biztosítanak a szövetkezeti tagok számára: gondoskodnak az étkeztetésről, segítik az óvodák és a kulturális létesítmények építését, üdülni küldik a legjobb dolgozókat és a gyermekeket, legutóbb pedig üzemi orvosi rendelőt nyitottak. Az csak természetes, hogy a közös tagjai értékelik és jő munkával viszonozzák ezt a gondoskodást. Egyszerű matematika: a jól végzett munka, az eredményes gazdálkodás a szövetkezet izmosodásához, tagjainak jólétéhez vezeti Kádek Gábor A gazdag termés alapja Egy találó megjegyzés szerint a növénytermesztés „művészete“ abban rejlik, hogy a termesztő jól kiaknázza a környezeti tényezőket. Erre egyébként a termesztől munka kezdetétől törekedni kell, vagyis ennek figyelembevételével — minden tekintetben megfelelő, kiváló minőségű talajművelés után . kell vetni is. Az Eperjesi (Jahodná) „Haladás“ Efsz évek óta kiváló eredményeket ér el a növénytermesztésben. Szemesekből önellátók: cukorrépából három, silókukoricából 20,2, napraforgóból pedig 0,4 tonnával szárnyalták túl a tervezett hektáronkénti hozamokat. :— A tél fagyából kibontakozott talaj várja a magot. Gazdaságunkban hetek óta előkészületek folynak. Fokozatosan, ahogy az időjárás engedi, megindul a gépezet. A mezőgazdasági termelés korszerűsítésének feltételei között alapvető szerepe van a biológiai, a műszaki és a termelésszervezési feltételeknek. A továbblépés lehetőségei az idén is biztosítottak, ha nem Is teljesen hiánytalanul — mondotta Godó János, a szövetkezet főagronómusa. A műszaki és vegyi feltételeik gyakorlatilag összhangban vannak a tervvel. A tavaszi munkákat tehát gyorsan és jól elvégezhetik. Később esetleg a növényvédelem okozhat gondot. A megfelelő növényvédőszerellátás érdekében tett erőfeszítéseik viszont azzal biztatnak, hogy okszerű felhasználás, tervszerű, figyelmes elosztás esetén a növényvédelemmel sem lesznek problémáik. A biológiai feltételek közül nagy jelentőséget tulajdonítanak a vetőmagnak. A tavaszi vetéshez szükséges fajtaösszetétel jobb a korábbinál. Nőtt azoknak a fajtáknak az aránya, amelyek az utóbbi évek gyakorlati tapasztalatai alapján biztosabb, jobb minőségű termést adnak. Tavaszi árpa vetéséhez a Spartan és Trumf, cukorrépából a Dobrovicei A, kukoricából a korai és középkésel hibrideket, napraforgóból pedig a Romsun fajtát részesítik előnyben. A talajelőkészítő és vetőgépeik rajtrakész állapotban vannak. A jó minőség, elsődleges szempont a munka szervezésénél és kivitelezésénél egyaránt. A minőségileg megfelelő asztalsima vetőágy előkészítését már az őszi szántással megalapozták. Szántóterületük harmine százalékán végezték ef az istállótrágyázást, kétszázhúsz hektáron pedig a kukoricaszár bedolgozásával javították a talaj humusztartalmát. Árpa és cukorrépa alá a műtrágyát már ősszel bedolgozták, hogy elkerüljék a felesleges tavaszi talajtömörítést. Az ésszerű tápanyag-gazdálkodással összhangban mindenütt talajminta-vizsgálat alapján végezték a tápanyagok pótlását, Tavaszi ütemtervük fő célja az, hogy a talajelőkészítést minél kevesebb mozzanattal végezzék. A talaj nedvességtartalmának a megőrzése érdekében négy nap alatt befejezik a simitózást. Vele egyidőben végzik el a tavaszi árpa vetését és a lucerna telepítését, A tavaszi munkák második szakaszában a kukorica, a cukorrépa és a napraforgó vetését ütemezték be. A legmegfelelőbb időpontban való vetés fontosságát már évekkel ezelőtt felismerték.Gyakorlati tapasztalataik szerint a késedelem, de a sietség Is hátrányos lehet. A helyi viszonyoknak és adottságoknak legmegfelelőbb vetésidő az adott területen végzett szakaszos vetés gondos megfigyelésével pontosan meghatározható. Vetésnél nagy figyelmet fordítanak a tervezett egyedszám, és a növények megfelelő térállásának a megválasztására. Előnyösnek tekintik a növényszám megfelelő biztosítását abból a szempontból, hogy ez a talajfelület gyorsabb beborítását eredményezi, s a jól árnyékolt talajban kedvezőbben fejlődhetnek a gyökerek. Kisebb lesz a talajpárolgásből eredő vízveszteség, növekszik a növények légterének páratartalma, csökken a túlhevüiés veszélye is. Ezek a viszonyok nem kedveznek az elgyomosodásnak , tökéletesebben hasznosul az öntözővíz és a tápanyag, s maximálisan hasznosulnak a növényvédőszerek. A kiváló minőségű vetőágy és a megfelelő időben végzett vetés a gazdag termés alapját képezheti. A sikeres tavaszi munkák legfontosabb feltételét a vezetők szervezőkészsége és hozzáértése, a dolgozók szorgalma jelenti. Magasra állított mércéhez kell igazodni már most a tavaszi munkák idején. Reméljük, ehhez az időjárás is szövetségesnek szegődik. >— Csiba —i
