Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-22 / 12. szám

1980. március 22. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Mentsük meg a fehérjeforrásokat! Korunk egyik világviszonylat! jellemzője a népesség gyors szaporodása és az egyre sokasodó lakosság elégtelen élelmiszer-ellátottsága. Ez az el­lentmondás napjainkban és az elkövetkező években csakis a termelés in­tenzív fejlesztésével oldható meg. Ezzel a komoly feladattal — a termelő­erők jelenlegi színvonalán — a vegyipar, a növénytermesztés és az állat­­tenyésztés összehangolása nélkül a világ egyetlen kontinensének mezőgaz­dasága sem tud megbirkózni. Ennek a három — kölcsönösen összefüggő — termelési területnek egyik közös feladata a takarmányozás ésszerűsítése, kemizálása. Ezen belül alapvető teendő a szükséges fehérje mennyiségé­nek és biológiai értékének fokozott növelése. A fehérjebázis leggazdaságosabban a szántóföldi növénytermesztés és a természetes vizek fehérjehozamának fokozásával növelhető. A fejlesztés eddigi üteme azonban mindkét emlí­tett területen korlátozott, illetve las­sú. Ezért ez a probléma inkább a ké­miai és mikrobiológiai fehérjeszinté­zissel valósítható meg. A vegyiparnak ebben a tekintetben nagy jelentősé­ge van, hiszen — viszonylag olcsón — már eddig is számos olyan vegyületet (vitaminok, enzimek, aminosavak, an­tibiotikumok, speciális takarmányzsír­­készítmények stb.) állított elő, me­lyek segítségével a mezőgazdasági melléktermékek takarmányozási célra közvetlenül, gazdaságosan és bizton­ságosan hasznosíthatók. A FEHÉRjEPROGRAM MEGVALÖSlTÄSA 1DÜSZERÜ FELADAT Állami és pártszerveink megkülön­böztetett gondot fordítanak a fehérje­program megvalósítására. Ezért nem véletlen, hogy ezzel a kérdéscsoport­tal már a CSKP KB 1975. évi októberi plenáris ülésén, továbbá a CSKP XV. kongresszusán, valamint a CSKP KB 13. és 14. plenáris ülésén is behatóan foglalkoztak. Václav Hüla elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségé­nek tagja a 14. plenáris ülésen ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: „A mező­­gazdasági termelés fejlesztésében az 1980. évi tervezés során, valamint az ezt követő időszakban is meg kell va­lósítani a CSKP XV. kongresszusa ál­tal kitűzött és a Központi Bizottság 13. ülése által konkretizált pregramot az élelmiszerek és a mezőgazdasági nyersanyagok termelésében, az önel­látás további fokozására. A mezőgaz­daságnak és az egyes iparágaknak következetesen kell teljesíteniük a fe­­hérjeprogramot úgy, hogy javíthassuk és fokozhassuk a takarmánykeverékek hatékonyságát. Az a tény, hogy hosszú időn ke­resztül nem szenteltünk kellő figyel­met a tömegtakarmányok, a növényi és állati eredetű fehérjék termelé­sének, kedvezőtlenül befolyásolja a szarvasmarha-tenyésztés, ezen belül pedig a tejtermelés fejlesztését. Ez azt eredményezi, hogy az állatte­nyésztés nagy igényeket támaszt a szemes takarmányokkal szemben. A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a nem­zeti minisztériumok, a kerületi és já­rási mezőgazdasági igazgatóságok, a kutatóintézetek, a fajtanemesítő állo­mások stb. halaszthatatlan feladata, hogy már az 1980-as évtől egész mezőgazdaságunkban megvalósítsák a helyzet fokozatos, de gyors javításá­nak céltudatos programját...“ Állati eredetű fehérjeforrAsok A hús- és baromfiipart mellékter­mékek, hulladékok, továbbá az állati hullák, tetemek teljes feldolgozása népgazdasági szempontból elengedhe­tetlenül fontos feladat. A feldolgo­zásra nemcsak ember- és állategész­ségügyi okokból, illetve környezetvé­delmi követelményekből van szükség, hanem az egyszer már megtermelt állati eredeű fehérje értékének meg­mentése és további hasznosítása vé­gett is. Ez utóbbi ugyanis jelentős mértékben csökkentheti fehérjetakar­mány-behozatalunkat ... A vágóhídakon, húskombinátokban, baromfifeldolgozó üzemekben folya­matosan és nagy mennyiségben kelet­kezik emberi táplálkozásra, fogyasz­tásra nem megfelelő vagy éppenség­gel alkalmatlan hulladék, mellékter­mék, így például elkobzott állatok vagy állati részek, belek, csontok, porcok, inak, toll, pata, vér stb., me­lyek sok értékes fehérjét, ásványi anyagot és esetenként sok zsírt is tartalmaznak. Az állati hullák, tetemek még érté­kesebbek, mert a bennük található fehérje könnyebben emészthető, ami­­nosav-összetételük pedig teljesebb. Manapság ezeket az anyagokat, a hul­lákat zárt és fertőtlenített tehergép­kocsikkal gyűjtik össze, hogy az eset­leges fertőzéseket elkerülhessék. Fel­dolgozásuk az SZSZK-ban öt állat­egészségügyi asszanációs üzemben történik. A jövőben az egyre növekvő igények kielégítése és a külföldi pia­cokon egyre dráguló fehérjeforrások korlátozott beszerzése végett még né­hány ilyen üzem létesül. Zsírkiolvasz­­tás, préselés, szárítás és darálás útján nagyrészt vegyes állatifehérje-liszt (csontőrleményes húsliszt) készül be­lőlük. Az állatifehérje-liszt táplálóértéke Igen változó, rendszerint a feldolgo­zott anyag összetételétől, valamint a feldolgozási technológiától függ. A keményítőértéket elsősorban a zsír­­tartalom befolyásolja. A kisebb zsír­­tartalmú állatifehérje-liszt értéke­sebb, mert nagyobb a fehérje tartal­ma. Ellenben, minél több benne a csont, annál kisebb a fehérjetartalma. Ha viszont sok benne az elhullott ál­lat vagy az elkobzott áru, akkor a fehérje biológiai értéke — a telje­sebb aminosav-összetétel végett — nagyobb, mert ez az állati test min­den részét tartalmazza. A VÉR Az állatok levágása pillanatában felfogható vér a legnagyobb értékű fehérjeféleség. Ennek ellenére csak elenyésző mennyiségben dolgozzák fel. A vágóhidak, húskombinátok ugyanis nem rendelkeznek a vér hi­giénikus felfogásának lehetőségével, megfelelő technológiával és szárító­­porítókkal. A baromfifeldolgozó üze­mekben a vér felfogásának módszere valamivel jobb, de mindez már ko­rántsem mondható el a vér haszno­sításáról. Az állategészségügyi asszanációs üzemek bratislavai központjának ada­tai alapján tavaly az SZSZK húskom­binátjaiban, vágóhldjain, baromfifel­dolgozó üzemeiben 15 millió 700 ezer liter vért lehetett volna nyerni. Ebből a mennyiségből аж asszanációs üze­mek szárítóberendezésein keresztül pedig 2,8 millió liter vért hasznosí­tottak, vérlisztet készítve. Ezen kívül bizonyos mennyiséget (körülbelül az összmennyiség egy hetedét) a mező­­gazdasági üzemekben — friss álla­potban — takarmányozási célra hasz­nosították, a többi a csatornákba folyt. A helyzetet tavaly a húsipar nitrai és zvolení húskombinátjában levő szárítóberendezések hosszan tar­tó meghibásodása, termelésből való kiesése is súlyosbította, mert a múlt évben az 1978-as évi valósághoz vi­szonyítva 1,1 millió liter vérrel keve­sebbet szárítottak. A legújabb külföldi és hazai kuta­tások és kísérletek eredményei azt bizonyítják, hogy a vér fehérjetartal­ma közel azonos a húséval. Ez pedig gyakorlatilag azt jelenti, hogy 1 kiló vér 1 kiló hússal egyenértékűnek te­kinthető. Ennek alapján elsősorban az emberi élelmezésben közvetlenül kellene a vért felhasználni. Erre bő­ven van lehetőség a különböző hús­ipari termékek készítésében. Tavaly az SZSZK-ban ilyen céllal mindössze százezer liter vért hasznosítottak, te­hát e téren még van elég tennivaló. A vér alakos elemeinek elválasztása után visszamaradó, úgynevezett vér­­szérum porított formában már köny­­nyen adagolható és sokoldalúan fel­használható. VAGÖHlDI HULLADÉK és Állati hullák Az okszerű fehérjegazdálkodásra való tekintettel minden hús- és ba­romfiipari üzemnek gondoskodnia kellene a keletkező hulladék azonnali s maradéktalan feldolgozásáról, hasz­nosításáról. Mivel a vágási kapacitá­sok melletti hulladékfeldolgozó vona­lak építése közegészségügyi szem­pontból nem lehetséges, a vágóhídak­­nak a közfogyasztásra alkalmatlan nyersanyagok zárt térben való gyűj­tésére, az állategészségügyi asszaná­ciós üzemekkel karöltve pedig elszál­líttatására kellene a legnagyobb fi­gyelmet fordítaniuk. A tulajdonképpe­ni feldolgozás már az állategészség­ügyi asszanációs üzemek hatáskörébe tartozik. A vágóhídi hulladék hasznosításán kívül szintén az állategészségügyi asszanációs üzemek tevékenységi kö­rét képezi az állati tetemek, hullák begyűjtése és feldolgozása is. A sta­tisztikai és a termelési adatokból két­ségkívül az állapítható meg, hogy az asszanációs üzemek kapacitása nem elegendő a keletkező melléktermékek feldolgozására. Technológiájuk is sok esetben korszerűtlen. Nem beszélve arról, hogy a hullák, tetemek begyűj­tése szombatokon, vasárnapokon és ünnepnapokon még nem megoldott... Az említettek ellenére a húsliszt­­gyártás, az óllatifehérje-liszt készítése évről évre növekszik. A múlt évben például a csontőrleményes húsliszt mennyisége elérte a 18 ezer 780, a, takarmányzsír-készítmény mennyisége a 7858, a vérliszt mennyisége az 5544 tonnát, és még így sorolhatnánk to­vább a számadatokat. BARA LÄSZLÖ mérnök A Marcelházai (Marcelová) Gép- es Traktorállomás dolgozói a tél folya mán serényen tevékenykedtek, hogy a tavaszi munkákhoz a gépeket ide­jében rendbe hozzák. Felvételünkön Gál István, Andrusko László és Ste­­fankó István az egyik rakodógép szerelése közben. Foto: Andriskln J. RAJTRA KÉSZEN A közelmúltban Bucz Sándor, a Ko­máromi (Komárno) járási Mezőgazda­­sági Igazgatóság főgépesítője a járás gépjavítóinak, karbantartóinak mun­kájáról tájékoztatott. Elmondotta, hogy a téli hónapokban csaknem minden gazdaságban lelkiismeretesen végezték a gépek javítását, karban­tartását. Ennek következtében a gé­pek előkészítése jó ütemben haladt, s ma már a gépi eszközök az első tavaszi munkák végzéséhez készen állnak. Bucz Sándor a továbbiakban elmon dotta, hogy a tél folyamán a járás gépesítő! tanfolyamokon, iskolázáso­kon vettek részt. Ez azt a célt szol­gálta, hogy a gépesítésben dolgozók felfrissítsék szakmai tudásukat, s ez­által becsületes helytállással végez­hessék fontos munkájukat. Kolozsl Ernő Élelmiszeriparunk seregszemléje Habár a SALIMA ’80 Nemzetközi Élelmiszeripari Kiállítás néhány hét­tel ezelőtt bezárta kapuját, s a me­zőgazdasági és élelmiszeripari szak­emberek, dolgozók közül sokaknak módjában állt megtekinteni, mégsem árt utólag legalább tömören összefog­lalni a látottakat. Ennek nyomán jel­lemezni élelmiszeriparunk jelenlegi színvonalát, s néhány mondat erejéig feltárni továbbfejlesztésének lehetősé­geit. Ezzel a kérdéssel annál is in­kább szükséges foglalkozni, mert nap­jainkban az élelmiszeripari termékek világviszonylatban stratégiai jellegű cikkekké váltak. Ugyanis az agro­­ipari-komplexum termékei amellett, hogy a lakosság megelégedésének, magas életszínvonalának nélkülözhe­tetlen forrásai, igen fontos szerepet töltenek be a külkereskedelemben is. Ezt bizonyítja a SALIMA immár he­tedik évfolyama is, ahol harminc or­szágból több mint hatszáz kiállító az agroipari-komplexum legkiválóbb ter­mékeit vonultatta fel. A kiállítás idő­tartama alatt számtalan népgazdasá­gig fontos adás-vételi szerződés megkötésére és sok hasznos tapasz­talatcserére került sor Az idei kiállításon az élelmiszer­­ipari cikkek közül előtérbe került a készételeknek és félkészárunak, vala­mint a gyártásukhoz szükséges gép­soroknak a bemutatása. Tehát olyan termékeknek a felvonultatása, ame­lyek mind a háztartásokban, mind az üzemi étkezésben jelentősen leegysze­rűsíthetik, megkönnyíthetik a munkát. Ezen túlmenően a kiállítók megkülön­böztetett figyelmet szenteltek mind­azoknak az élelmiszereknek, melyek az ésszerű táplálkozást célozzák. Érthetően, a látogatókat legjobban vonzották a hazai kiállítók expozíciói, ahol képviseltették magukat élelmi­szeriparunk termelési-gazdasági egy­ségei és külkereskedelmi vállalatai. XXX A LIKO termelési-gazdasági egysé­gei sok új terméket mutattak be a kiállításon. Így például több új hús­konzervet, pástétomot, esztétikusán csomagolt porított levest, sterilizált zöldséget és zöldségsalátát, gyümölcs­szörpöt és gyermektápot, örvendetes, hogy mirelit termékeket is láthattunk — többek között fagyasztott lencse­levest, tormamártást, készételekből pedig tejfölös szivet, s különböző tésztaféléket —, amelyek a piacon aránylag ritkán és gyenge választék­ban jelennek meg. A LIKO képviselői elmondották, hogy az egyes üzemek fokozott fi­gyelmet fordítanak inovációs prog­ramjuk megvalósításra, amelynek el­sődleges célja a választék bővítése, a hazai nyersanyagok lehető legnagyobb mértékű kihasználásával. Az új ter­mékek fejlesztésében a minőség, a béltartalom, a csomagolási technoló­gia javítására törekednek. Ezen túl­menően csökkentik a termékek cukor- és zsírtartalmát, az ésszerű táplálko­zás követelményeinek megfelelően. Ebben az esztendőben hetvenmillió korona ráfordítással , harminc száza­lékkal növelik az áruválasztékot. ígé­retük szerint szőlőből és egyéb gyü­mölcsből készült szörpök, újféle ke­­csupok, különböző gyümölcspudingok, alacsony kalóriaértékű gyümölcsízek, többféle halkonzervek, konzervált és fagyasztott készételek gyártását már az idén megkezdik. XXX Az új termékek igen gazdag válasz­tékával baromfiiparunk is dicseked­het. A legújabb termékei között sze­repel a gyors készítésre szánt váku­umos, fém-fólia csomagolású csirke­paprikás és tejfeles csirke. Óriási előnyük, hogy az étel csomagostul melegíthető és tálalható. Még ebben az esztendőben többféle, hasonló készétellel bővítik a választékot, így például zöldborsón, zöldbabon, zöld­ségen és sampinyongombán készített csirkével. Ezekből négyszáz tonnát gyártanak az év folyamán. További igen ízletesnek Ígérkező újdonságuk a füstölt pulykamell és a baromfi­sonka. A háziasszonyok munkájának megkönnyítése érdekében a levesnek való tyúkokat a szükséges zöldséggel együtt csomagolva hozzák a piacra. A porciózott csirke forgalmazásában is változás lesz. így a csirke melle­­húsát és combját külön-külön csoma­golják. Ezenkívül többféle baromfi­pástétommal és csökkent kalóriaérté­kű baromfiszalámival gazdagítják a választékot. A tojáskészítmények kö­zül Ígéretesnek mutatkoznak a kok­­tailok készítésére alkalmas különböző gyümölcsszörpökkel Ízesített, porított tojásfehérjekészítmények, amelyek dietetikus szempontból magas tápér­tékű üdítőitalok, főleg a gyerekek számára. A fagylaltkészítők részére pedig karamell és vanília ízű komp­lett össztételű szárított készítményt hoznak piacra a termelők. A felsorolt termékek az inovációs program ke­retében készülnek. XXX Húsiparunk is több termékkel jelent meg a kiállításon. A kiváló minőségű és keresett szárazszalámik választéka a Devín elnevezésű szalámival bővült. Összetétele hasonló a Nitranéhoz, csak több pirospaprikával van fűsze­rezve. A fogyasztók számára újdonság az „Extra virsli“ is. A hagyományos virslikkel szembeni különleegssége az, hogy nem bélbe töltik, hanem sajátos technológiával a termék felületén ké­reg alakul ki, amely helyettesíti a be-1 let. A húsipari dolgozók így sikeresen megoldották a báránybél hiányát, a­­melyből behozatalra szorultunk. A vá­kuumos csomagolásban forgalmazott virsli mit sem veszít ízletességéből, sőt a hagyományossal szemben tartő­­sabb. Ebben az esztendőben az „Extra virsliből“ hétszáz tonna kerül piacra. XXX A Milex nemzeti vállalat a fogyasz­tók körében jól ismert és országszerte közkedvelt füstölt sajtokkal, különbö­ző ömlesztett sajtokkal, továbbá Ízesí­tett tejfelekkel és túrókészítmények­kel képviseltette magát. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy nem igye­keznek új termékekkel gazdagítani a piacot. Fejlesztési programjukban a választékot termix-joghurttal, pasztő­rözött túróból készült ömlesztett sajt­tal, „Milko“ elnevezésű ízesített tej­termékkel, valamint különböző ada­lékanyagokkal, főleg tejfehérjével dú­sított vajjal bővítik. Sajnos, a felso­rolt termékek gyártására csomagoló­anyagok hiánya miatt ezidáig nem kerülhetett sor. XXX Az utóbbi években Szlovákia sör­ipara is jelentősen fejlődött. Ezt bizo­nyítja az a tény is, hogy a termelési­gazdasági egység kivitele évről-évre növekszik, s ma jelentős mennyiségű sört exportál a Szovjetunió és Ma­gyarországon kívül a tőkés országok­ba is. A sör gyártása mellett fokozott fi­gyelmet fordítanak az alkoholmentes üdítő italok gyártására is. Készítésük­höz elsősorban a hazai nyersanyagok­ból előállított gyümölcsszörpöket a­­kariák hasznosítani, de nem utolsó sorban a Magvar Népköztársaságból importált szőlőlevet is. El akarják érni azt, hogy az üdítőitalok válasz­tékának legalább az ötven százalékát a dietetikus szempontból sokkal elő­nyösebb gyümölcsös italok tegyék ki. Az inovációs programjukban sikerült több kiváló minőségű üdítőitalt kifej­leszteni. Sajnos, jelentős gondot okoz az üdítőitalok forgalmazása, mert a kereskedelem ezidáig csak kevés ér­deklődést tanúsít irántuk. Igv a fo­gyasztóhoz az olcsó, de beltartalmilag értékes összetételű italok csak gyér választékban kerülnek. XXX Nehéz teljes átfogó képet nyújtani egy olyan nagyszabású rendezvényről, mint az idei SALIMA kiállítás volt. Hiszen valamennyi kiállító több új termékkel járult hozzá az élelmiszer­­ipari cikkek áruválasztékának bővíté­séhez. Nem beszélve a külföldi kiállí­tókról. Egy azonban leszögezhető: az elmúlt három évtizedben élelmiszer­iparunk rohamos fejlődésen ment ke­resztül, s a ma gyártott termékeinkért nem kell szégyenkezniük. Élelmiszer­­ipari cikkeink béltartalmuk, dieteti­kus értékük, minőségük szempontjá­ból versenyképesek bármelvik fejlett tőkés ország termékeivel, sőt gyakran még felülmúlják ezeket. Amiben le­maradtunk, az a csomagolási techno­lógia, azaz a termékek ízléses és praktikus kivitelezése és forgalmazá­sa. Természetesen élelmiszeriprunk­­ban még így is akad bőven helyre­hozni való. Főleg a mirelit készítmé­nyek, de nem utoló sorban a félkész és a gyorsan készíthető ételek gyár­tásában. Remélhető, hogy az idei Sa­­limán szerzett tapasztalatok hozzájá­rulnak a „hézagos“ helyek kiegészíté­séhez s élelmiszeriparunk továbbfej­lesztéséhez. KLAMARCS1K MÄRIA mérnök

Next

/
Thumbnails
Contents