Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-22 / 12. szám
1980. március 22. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Mentsük meg a fehérjeforrásokat! Korunk egyik világviszonylat! jellemzője a népesség gyors szaporodása és az egyre sokasodó lakosság elégtelen élelmiszer-ellátottsága. Ez az ellentmondás napjainkban és az elkövetkező években csakis a termelés intenzív fejlesztésével oldható meg. Ezzel a komoly feladattal — a termelőerők jelenlegi színvonalán — a vegyipar, a növénytermesztés és az állattenyésztés összehangolása nélkül a világ egyetlen kontinensének mezőgazdasága sem tud megbirkózni. Ennek a három — kölcsönösen összefüggő — termelési területnek egyik közös feladata a takarmányozás ésszerűsítése, kemizálása. Ezen belül alapvető teendő a szükséges fehérje mennyiségének és biológiai értékének fokozott növelése. A fehérjebázis leggazdaságosabban a szántóföldi növénytermesztés és a természetes vizek fehérjehozamának fokozásával növelhető. A fejlesztés eddigi üteme azonban mindkét említett területen korlátozott, illetve lassú. Ezért ez a probléma inkább a kémiai és mikrobiológiai fehérjeszintézissel valósítható meg. A vegyiparnak ebben a tekintetben nagy jelentősége van, hiszen — viszonylag olcsón — már eddig is számos olyan vegyületet (vitaminok, enzimek, aminosavak, antibiotikumok, speciális takarmányzsírkészítmények stb.) állított elő, melyek segítségével a mezőgazdasági melléktermékek takarmányozási célra közvetlenül, gazdaságosan és biztonságosan hasznosíthatók. A FEHÉRjEPROGRAM MEGVALÖSlTÄSA 1DÜSZERÜ FELADAT Állami és pártszerveink megkülönböztetett gondot fordítanak a fehérjeprogram megvalósítására. Ezért nem véletlen, hogy ezzel a kérdéscsoporttal már a CSKP KB 1975. évi októberi plenáris ülésén, továbbá a CSKP XV. kongresszusán, valamint a CSKP KB 13. és 14. plenáris ülésén is behatóan foglalkoztak. Václav Hüla elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja a 14. plenáris ülésen ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: „A mezőgazdasági termelés fejlesztésében az 1980. évi tervezés során, valamint az ezt követő időszakban is meg kell valósítani a CSKP XV. kongresszusa által kitűzött és a Központi Bizottság 13. ülése által konkretizált pregramot az élelmiszerek és a mezőgazdasági nyersanyagok termelésében, az önellátás további fokozására. A mezőgazdaságnak és az egyes iparágaknak következetesen kell teljesíteniük a fehérjeprogramot úgy, hogy javíthassuk és fokozhassuk a takarmánykeverékek hatékonyságát. Az a tény, hogy hosszú időn keresztül nem szenteltünk kellő figyelmet a tömegtakarmányok, a növényi és állati eredetű fehérjék termelésének, kedvezőtlenül befolyásolja a szarvasmarha-tenyésztés, ezen belül pedig a tejtermelés fejlesztését. Ez azt eredményezi, hogy az állattenyésztés nagy igényeket támaszt a szemes takarmányokkal szemben. A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a nemzeti minisztériumok, a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok, a kutatóintézetek, a fajtanemesítő állomások stb. halaszthatatlan feladata, hogy már az 1980-as évtől egész mezőgazdaságunkban megvalósítsák a helyzet fokozatos, de gyors javításának céltudatos programját...“ Állati eredetű fehérjeforrAsok A hús- és baromfiipart melléktermékek, hulladékok, továbbá az állati hullák, tetemek teljes feldolgozása népgazdasági szempontból elengedhetetlenül fontos feladat. A feldolgozásra nemcsak ember- és állategészségügyi okokból, illetve környezetvédelmi követelményekből van szükség, hanem az egyszer már megtermelt állati eredeű fehérje értékének megmentése és további hasznosítása végett is. Ez utóbbi ugyanis jelentős mértékben csökkentheti fehérjetakarmány-behozatalunkat ... A vágóhídakon, húskombinátokban, baromfifeldolgozó üzemekben folyamatosan és nagy mennyiségben keletkezik emberi táplálkozásra, fogyasztásra nem megfelelő vagy éppenséggel alkalmatlan hulladék, melléktermék, így például elkobzott állatok vagy állati részek, belek, csontok, porcok, inak, toll, pata, vér stb., melyek sok értékes fehérjét, ásványi anyagot és esetenként sok zsírt is tartalmaznak. Az állati hullák, tetemek még értékesebbek, mert a bennük található fehérje könnyebben emészthető, aminosav-összetételük pedig teljesebb. Manapság ezeket az anyagokat, a hullákat zárt és fertőtlenített tehergépkocsikkal gyűjtik össze, hogy az esetleges fertőzéseket elkerülhessék. Feldolgozásuk az SZSZK-ban öt állategészségügyi asszanációs üzemben történik. A jövőben az egyre növekvő igények kielégítése és a külföldi piacokon egyre dráguló fehérjeforrások korlátozott beszerzése végett még néhány ilyen üzem létesül. Zsírkiolvasztás, préselés, szárítás és darálás útján nagyrészt vegyes állatifehérje-liszt (csontőrleményes húsliszt) készül belőlük. Az állatifehérje-liszt táplálóértéke Igen változó, rendszerint a feldolgozott anyag összetételétől, valamint a feldolgozási technológiától függ. A keményítőértéket elsősorban a zsírtartalom befolyásolja. A kisebb zsírtartalmú állatifehérje-liszt értékesebb, mert nagyobb a fehérje tartalma. Ellenben, minél több benne a csont, annál kisebb a fehérjetartalma. Ha viszont sok benne az elhullott állat vagy az elkobzott áru, akkor a fehérje biológiai értéke — a teljesebb aminosav-összetétel végett — nagyobb, mert ez az állati test minden részét tartalmazza. A VÉR Az állatok levágása pillanatában felfogható vér a legnagyobb értékű fehérjeféleség. Ennek ellenére csak elenyésző mennyiségben dolgozzák fel. A vágóhidak, húskombinátok ugyanis nem rendelkeznek a vér higiénikus felfogásának lehetőségével, megfelelő technológiával és szárítóporítókkal. A baromfifeldolgozó üzemekben a vér felfogásának módszere valamivel jobb, de mindez már korántsem mondható el a vér hasznosításáról. Az állategészségügyi asszanációs üzemek bratislavai központjának adatai alapján tavaly az SZSZK húskombinátjaiban, vágóhldjain, baromfifeldolgozó üzemeiben 15 millió 700 ezer liter vért lehetett volna nyerni. Ebből a mennyiségből аж asszanációs üzemek szárítóberendezésein keresztül pedig 2,8 millió liter vért hasznosítottak, vérlisztet készítve. Ezen kívül bizonyos mennyiséget (körülbelül az összmennyiség egy hetedét) a mezőgazdasági üzemekben — friss állapotban — takarmányozási célra hasznosították, a többi a csatornákba folyt. A helyzetet tavaly a húsipar nitrai és zvolení húskombinátjában levő szárítóberendezések hosszan tartó meghibásodása, termelésből való kiesése is súlyosbította, mert a múlt évben az 1978-as évi valósághoz viszonyítva 1,1 millió liter vérrel kevesebbet szárítottak. A legújabb külföldi és hazai kutatások és kísérletek eredményei azt bizonyítják, hogy a vér fehérjetartalma közel azonos a húséval. Ez pedig gyakorlatilag azt jelenti, hogy 1 kiló vér 1 kiló hússal egyenértékűnek tekinthető. Ennek alapján elsősorban az emberi élelmezésben közvetlenül kellene a vért felhasználni. Erre bőven van lehetőség a különböző húsipari termékek készítésében. Tavaly az SZSZK-ban ilyen céllal mindössze százezer liter vért hasznosítottak, tehát e téren még van elég tennivaló. A vér alakos elemeinek elválasztása után visszamaradó, úgynevezett vérszérum porított formában már könynyen adagolható és sokoldalúan felhasználható. VAGÖHlDI HULLADÉK és Állati hullák Az okszerű fehérjegazdálkodásra való tekintettel minden hús- és baromfiipari üzemnek gondoskodnia kellene a keletkező hulladék azonnali s maradéktalan feldolgozásáról, hasznosításáról. Mivel a vágási kapacitások melletti hulladékfeldolgozó vonalak építése közegészségügyi szempontból nem lehetséges, a vágóhídaknak a közfogyasztásra alkalmatlan nyersanyagok zárt térben való gyűjtésére, az állategészségügyi asszanációs üzemekkel karöltve pedig elszállíttatására kellene a legnagyobb figyelmet fordítaniuk. A tulajdonképpeni feldolgozás már az állategészségügyi asszanációs üzemek hatáskörébe tartozik. A vágóhídi hulladék hasznosításán kívül szintén az állategészségügyi asszanációs üzemek tevékenységi körét képezi az állati tetemek, hullák begyűjtése és feldolgozása is. A statisztikai és a termelési adatokból kétségkívül az állapítható meg, hogy az asszanációs üzemek kapacitása nem elegendő a keletkező melléktermékek feldolgozására. Technológiájuk is sok esetben korszerűtlen. Nem beszélve arról, hogy a hullák, tetemek begyűjtése szombatokon, vasárnapokon és ünnepnapokon még nem megoldott... Az említettek ellenére a húslisztgyártás, az óllatifehérje-liszt készítése évről évre növekszik. A múlt évben például a csontőrleményes húsliszt mennyisége elérte a 18 ezer 780, a, takarmányzsír-készítmény mennyisége a 7858, a vérliszt mennyisége az 5544 tonnát, és még így sorolhatnánk tovább a számadatokat. BARA LÄSZLÖ mérnök A Marcelházai (Marcelová) Gép- es Traktorállomás dolgozói a tél folya mán serényen tevékenykedtek, hogy a tavaszi munkákhoz a gépeket idejében rendbe hozzák. Felvételünkön Gál István, Andrusko László és Stefankó István az egyik rakodógép szerelése közben. Foto: Andriskln J. RAJTRA KÉSZEN A közelmúltban Bucz Sándor, a Komáromi (Komárno) járási Mezőgazdasági Igazgatóság főgépesítője a járás gépjavítóinak, karbantartóinak munkájáról tájékoztatott. Elmondotta, hogy a téli hónapokban csaknem minden gazdaságban lelkiismeretesen végezték a gépek javítását, karbantartását. Ennek következtében a gépek előkészítése jó ütemben haladt, s ma már a gépi eszközök az első tavaszi munkák végzéséhez készen állnak. Bucz Sándor a továbbiakban elmon dotta, hogy a tél folyamán a járás gépesítő! tanfolyamokon, iskolázásokon vettek részt. Ez azt a célt szolgálta, hogy a gépesítésben dolgozók felfrissítsék szakmai tudásukat, s ezáltal becsületes helytállással végezhessék fontos munkájukat. Kolozsl Ernő Élelmiszeriparunk seregszemléje Habár a SALIMA ’80 Nemzetközi Élelmiszeripari Kiállítás néhány héttel ezelőtt bezárta kapuját, s a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakemberek, dolgozók közül sokaknak módjában állt megtekinteni, mégsem árt utólag legalább tömören összefoglalni a látottakat. Ennek nyomán jellemezni élelmiszeriparunk jelenlegi színvonalát, s néhány mondat erejéig feltárni továbbfejlesztésének lehetőségeit. Ezzel a kérdéssel annál is inkább szükséges foglalkozni, mert napjainkban az élelmiszeripari termékek világviszonylatban stratégiai jellegű cikkekké váltak. Ugyanis az agroipari-komplexum termékei amellett, hogy a lakosság megelégedésének, magas életszínvonalának nélkülözhetetlen forrásai, igen fontos szerepet töltenek be a külkereskedelemben is. Ezt bizonyítja a SALIMA immár hetedik évfolyama is, ahol harminc országból több mint hatszáz kiállító az agroipari-komplexum legkiválóbb termékeit vonultatta fel. A kiállítás időtartama alatt számtalan népgazdaságig fontos adás-vételi szerződés megkötésére és sok hasznos tapasztalatcserére került sor Az idei kiállításon az élelmiszeripari cikkek közül előtérbe került a készételeknek és félkészárunak, valamint a gyártásukhoz szükséges gépsoroknak a bemutatása. Tehát olyan termékeknek a felvonultatása, amelyek mind a háztartásokban, mind az üzemi étkezésben jelentősen leegyszerűsíthetik, megkönnyíthetik a munkát. Ezen túlmenően a kiállítók megkülönböztetett figyelmet szenteltek mindazoknak az élelmiszereknek, melyek az ésszerű táplálkozást célozzák. Érthetően, a látogatókat legjobban vonzották a hazai kiállítók expozíciói, ahol képviseltették magukat élelmiszeriparunk termelési-gazdasági egységei és külkereskedelmi vállalatai. XXX A LIKO termelési-gazdasági egységei sok új terméket mutattak be a kiállításon. Így például több új húskonzervet, pástétomot, esztétikusán csomagolt porított levest, sterilizált zöldséget és zöldségsalátát, gyümölcsszörpöt és gyermektápot, örvendetes, hogy mirelit termékeket is láthattunk — többek között fagyasztott lencselevest, tormamártást, készételekből pedig tejfölös szivet, s különböző tésztaféléket —, amelyek a piacon aránylag ritkán és gyenge választékban jelennek meg. A LIKO képviselői elmondották, hogy az egyes üzemek fokozott figyelmet fordítanak inovációs programjuk megvalósításra, amelynek elsődleges célja a választék bővítése, a hazai nyersanyagok lehető legnagyobb mértékű kihasználásával. Az új termékek fejlesztésében a minőség, a béltartalom, a csomagolási technológia javítására törekednek. Ezen túlmenően csökkentik a termékek cukor- és zsírtartalmát, az ésszerű táplálkozás követelményeinek megfelelően. Ebben az esztendőben hetvenmillió korona ráfordítással , harminc százalékkal növelik az áruválasztékot. ígéretük szerint szőlőből és egyéb gyümölcsből készült szörpök, újféle kecsupok, különböző gyümölcspudingok, alacsony kalóriaértékű gyümölcsízek, többféle halkonzervek, konzervált és fagyasztott készételek gyártását már az idén megkezdik. XXX Az új termékek igen gazdag választékával baromfiiparunk is dicsekedhet. A legújabb termékei között szerepel a gyors készítésre szánt vákuumos, fém-fólia csomagolású csirkepaprikás és tejfeles csirke. Óriási előnyük, hogy az étel csomagostul melegíthető és tálalható. Még ebben az esztendőben többféle, hasonló készétellel bővítik a választékot, így például zöldborsón, zöldbabon, zöldségen és sampinyongombán készített csirkével. Ezekből négyszáz tonnát gyártanak az év folyamán. További igen ízletesnek Ígérkező újdonságuk a füstölt pulykamell és a baromfisonka. A háziasszonyok munkájának megkönnyítése érdekében a levesnek való tyúkokat a szükséges zöldséggel együtt csomagolva hozzák a piacra. A porciózott csirke forgalmazásában is változás lesz. így a csirke mellehúsát és combját külön-külön csomagolják. Ezenkívül többféle baromfipástétommal és csökkent kalóriaértékű baromfiszalámival gazdagítják a választékot. A tojáskészítmények közül Ígéretesnek mutatkoznak a koktailok készítésére alkalmas különböző gyümölcsszörpökkel Ízesített, porított tojásfehérjekészítmények, amelyek dietetikus szempontból magas tápértékű üdítőitalok, főleg a gyerekek számára. A fagylaltkészítők részére pedig karamell és vanília ízű komplett össztételű szárított készítményt hoznak piacra a termelők. A felsorolt termékek az inovációs program keretében készülnek. XXX Húsiparunk is több termékkel jelent meg a kiállításon. A kiváló minőségű és keresett szárazszalámik választéka a Devín elnevezésű szalámival bővült. Összetétele hasonló a Nitranéhoz, csak több pirospaprikával van fűszerezve. A fogyasztók számára újdonság az „Extra virsli“ is. A hagyományos virslikkel szembeni különleegssége az, hogy nem bélbe töltik, hanem sajátos technológiával a termék felületén kéreg alakul ki, amely helyettesíti a be-1 let. A húsipari dolgozók így sikeresen megoldották a báránybél hiányát, amelyből behozatalra szorultunk. A vákuumos csomagolásban forgalmazott virsli mit sem veszít ízletességéből, sőt a hagyományossal szemben tartősabb. Ebben az esztendőben az „Extra virsliből“ hétszáz tonna kerül piacra. XXX A Milex nemzeti vállalat a fogyasztók körében jól ismert és országszerte közkedvelt füstölt sajtokkal, különböző ömlesztett sajtokkal, továbbá Ízesített tejfelekkel és túrókészítményekkel képviseltette magát. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy nem igyekeznek új termékekkel gazdagítani a piacot. Fejlesztési programjukban a választékot termix-joghurttal, pasztőrözött túróból készült ömlesztett sajttal, „Milko“ elnevezésű ízesített tejtermékkel, valamint különböző adalékanyagokkal, főleg tejfehérjével dúsított vajjal bővítik. Sajnos, a felsorolt termékek gyártására csomagolóanyagok hiánya miatt ezidáig nem kerülhetett sor. XXX Az utóbbi években Szlovákia söripara is jelentősen fejlődött. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a termelésigazdasági egység kivitele évről-évre növekszik, s ma jelentős mennyiségű sört exportál a Szovjetunió és Magyarországon kívül a tőkés országokba is. A sör gyártása mellett fokozott figyelmet fordítanak az alkoholmentes üdítő italok gyártására is. Készítésükhöz elsősorban a hazai nyersanyagokból előállított gyümölcsszörpöket akariák hasznosítani, de nem utolsó sorban a Magvar Népköztársaságból importált szőlőlevet is. El akarják érni azt, hogy az üdítőitalok választékának legalább az ötven százalékát a dietetikus szempontból sokkal előnyösebb gyümölcsös italok tegyék ki. Az inovációs programjukban sikerült több kiváló minőségű üdítőitalt kifejleszteni. Sajnos, jelentős gondot okoz az üdítőitalok forgalmazása, mert a kereskedelem ezidáig csak kevés érdeklődést tanúsít irántuk. Igv a fogyasztóhoz az olcsó, de beltartalmilag értékes összetételű italok csak gyér választékban kerülnek. XXX Nehéz teljes átfogó képet nyújtani egy olyan nagyszabású rendezvényről, mint az idei SALIMA kiállítás volt. Hiszen valamennyi kiállító több új termékkel járult hozzá az élelmiszeripari cikkek áruválasztékának bővítéséhez. Nem beszélve a külföldi kiállítókról. Egy azonban leszögezhető: az elmúlt három évtizedben élelmiszeriparunk rohamos fejlődésen ment keresztül, s a ma gyártott termékeinkért nem kell szégyenkezniük. Élelmiszeripari cikkeink béltartalmuk, dietetikus értékük, minőségük szempontjából versenyképesek bármelvik fejlett tőkés ország termékeivel, sőt gyakran még felülmúlják ezeket. Amiben lemaradtunk, az a csomagolási technológia, azaz a termékek ízléses és praktikus kivitelezése és forgalmazása. Természetesen élelmiszeriprunkban még így is akad bőven helyrehozni való. Főleg a mirelit készítmények, de nem utoló sorban a félkész és a gyorsan készíthető ételek gyártásában. Remélhető, hogy az idei Salimán szerzett tapasztalatok hozzájárulnak a „hézagos“ helyek kiegészítéséhez s élelmiszeriparunk továbbfejlesztéséhez. KLAMARCS1K MÄRIA mérnök
