Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-22 / 12. szám
Házilag is elkészíthető 3» »♦* »*• .j* »*« **♦ »j* »*♦ íj* ^ ф Veszélyes kártevők Az ékköves faaraszolóról van ezó, amely néhány év-óta a szőlő első számú és legkorábbi kártevője lett szinte egész Magyarországon, de elsősorban Eger vidékén, Zala megyében és a Balaton-vidéki szőlőkben. Kártétele a riigyfakadás előtt vagy azzal egyidőben kezdődik, amikor a rügyeket kirágja vagy teljesen kiodvasítja. Egyet len hernyó több szálvessző rügyeit is elpusztíthatja. Később a szőlő lombját fogyasztja, de ez már nem számottevő veszteség. A lárvák feltehetően a tőkék kéregrepedéseiben telelnek. Az 1—3 cin nagyságú hernyók színe megegyezik a szőlővessző, a rozsdás dróthuzal, illetve a kéreg színével. A lárvák nappal mozdulatlanul pihennek — megmerevedve „élvezik“ a napsütést — és csak az esti, az éjszakai órákban táplálkoznak. Éppen ezért felületes szemlélés során csak véletlenül lehet felfedezni őket. A kifejlődött hernyók lazaszövésű kokonban a talajfejszínen bábozódnak. Viszonylag rövid, 10—12 nap bábállapot után kirepülnek a lepkék és megkezdik a tojásrakást. Egy nősténylepke élete során 90— 600 tojást rakhat a tőke kéregrepedéseibe. Az embrionális fejlődés 7—10 napig tart, s a kikelt lárvák azonnal károsítanak. Á lárvák fejlődési ideje kb. egy hónap. Vizsgálataink szerint a kártevőnek évente két nemzedéke alakul ki. Az első nemzedék lepkéi május közepétől június közepéig, a nyári nemzedék lepkéi pedig augusztus elejétől szeptember végéig repülnek. Hogyan védekezhetünk? A termesztés szempontjából szinte kizárólag az áttelelő nemzedék lárvái okoznak érzékeny veszteséget, ezért az első és legfontosabb teendő, hogy már a márciusi meleg napokon vizsgáljuk át szőlőterületeinket, különösen a korai fajtákat. Ha a tőkéken átlagosan egy-egy lárvát találunk, feltétlenül el kell végezni a vegyszeres kezelést. Az ékköves faaraszoló elleni védekezésnél a porozás helyett a permetezést helyezzük előtérbe, mert vele jobb hatás érhető el. A vegyszeres védekezéshez javasolt készítmények: Wofatox Sp. 30 0,2—0,3 %-os töménységben, Ekalux 25 ЕС 0,2 %ban, Unitron 40 ЕС 0,2 %-ban és Bi 58 ЕС 0,1 %-os töménységű permetlé formájában. (SEPRŐS I., JAKAB J„ Kertészet és Szőlészet, 1980, 8.) /t paradicsomhajtató klíma” tizált termesztősejtek népszerűsítésével már több ízben foglalkozott a szaksajtó. A cikkek szerzői kiemelték a sejtek használatának előnyeit, s elmondták, hogy a módszer alkalmazására vállalkozó mezőgazdasági nagyüzemek, illetve kertészkedők nagyon jó tapasztalatokról számolnak be. Egy-egy hajtósejt helyenként negyven kilogramm kiváló minőségű gyümnlcsöt nyújtott, a koraiságról már nem Is beszélve. Mégis, valahogy kevés híve akadt ennek a módszernek. Néhány községben látni ugyan a háztájiban Is egy-két paradicsomhajtatót, de a kertészkedők többsége kitart a régi módszer mellett. Van, aki sokallja a berendezésért a pénzt, mondván: lehet, hogy előnyös, de amit nyerek a réven, elveszítem a vámon. Megvallom, engem is érdekelt ez a hajtatási eljárás, de kicsit költségesnek tartottam a kísérletezést. Később gondoltam egyet, s elkészítettem házilag néhány ilyen sejtet. Olcsó, kevés munkát igénylő az elkészítése. Már évek óta Ilyen házilag készített hajtatósejtekben termelem a paradicsomot, és bátran állíthatom, hogy szép sikerrel. A papírboltban vettem erős, de átlátszó fóliából készült zsákokat (darabja öt koronába került), majd jó erős drótból a zsák szájának megfelelő átmérőjű karikát készítettem, ráhúztam a zsákra, melynek pár centiméternyire visszahajtottam a szélét és irodai szegecseiével rögzítettem, hogy a drótkarika a helyén maradjon. A karika elkészítéséhez a horganyzott kerítésdrót a legmegfelelőbb. Áprilisban gondosan előkészítem a paradicsom földjét, s mihelyt az időjárás engedi, kiültetem a palántákat, melyeknek a nevelését úgy állítom be, hogy ilyenkor már virágozzanak. A közepesen erőteljes növekedésű fajták közül választok olyat, amely 80—100 cm magasra nő, mert ennek megfelelő zsákokat használok. Nagyobb zsákok 1$ kaphatók, de ezek vékonyabb fóliából készülnek. Ültetés előtt kiásom a 30x60 centiméteres, és 20 cm mély gödröket, azok közepén legalább 30 cm mélyre leverem a támasztókarókat (140—160 cm hosszú karókat használok). A karók felső végére T-alakban lécet szegelek, ami körülbelül négy centiméterrel rövidebb, mint a zsák átmérője. Aki fontosnak tartja, a karóra néhány kapaszkodó-lécet is szegelhet, de ez szerintem feles-A kliniatizált termesztősejtek használata jelentősen hozzájárul a paradicsomtermelés eredményesebbé tételéhez. Egy kis ügyességgel házilag is készíthetünk hasonlót. Fotó: —bor leges, hiszen az egyébként кем mény szárú növényt kötözéssel kellően rögzíteni lehet. A megásott gödrökbe -10—12 cm vastagon érett istállótrágyát terítek és taposással tömöríteni, majd a gödröt feltöltöm érett komposzttal dúsított kerti földdel. A palántákat 10—15 cm mélyre ültetem, attól függően, hogy milyen erős gyökérzettel rendelkeznek. A palánták körül taposással tömöríteni, majd megöntözöm a földet, s a növényeket azonnal hozzákötöm a karóhoz. Minden gödörbe két palántát szoktam ültetni, de talán egy is elég lenne. Ha készen vagyok az ültetéssel, fogom a zsákból készített hajtatósejtet és szájával lefelé, ráhúzom a karóhoz kötözött növényekre. Előfordul, hogy a karó hosszúnak bizonyul, ilyenkor néhány kalapácsütéssel segíteni lehet a problémán. A zsákot földeléssel rögzítem, s csak akkor emelem fel vagy, távolftom el rövid időre, amikor a fejlődő növényeket kötözni kell. A locsolás egyszerű: megöntözöm a zsák körül a földet, így a gyökérzóna kellően átnedvesedik, a növényeket viszont nem éri víz, sem hideg levegő. A zsákokat végérvényesen csak akkor távolítom el, amikor már gátolják a fejlődésben a növényzetet. Ekkor viszont már olyan meleg van, hogy nem árt a paradicsomnak. A drótkarikát összelapítom, a zsákot rátekerem és elteszem. Ha ügyelek rá, hogy pe legyen túl piszkos a zsák, akár háromnégy évig Is használni lehet. A család szükségletének kielégítésére hat-tíz palántát ültetek, a karók közötti távolság 1 m. S ami szintén ide kívánkozik, a hajtatósejt más növények (paprika, uborka) termesztésére is felhasználható. Nem állítom, hogy az általam leírt és használt klimatlzációs sejtek tökéletesek, mégis el kell mondanom, hogy a* én gyakorlatomban beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A szakboltokban forgalmazott sejtekkel szemben több előnyük is van. Elsősorban nagyon olcsók, jó szigetelők, s mivel erős fóliából készülnek a zsákok, évekig eltartanak. Tárolásuk sem okoz különösebb gondot, s ha többféle nagyságú zsákot vásárolunk, többféle méretű sejtet készíthetünk. Előnyként említhető még, hogy könnyen eltávolítható a növényekről, nem akadályozza a kötözést, a hónaljhajtások kicsípését, s ha rendesen leföldeljük a szélét, a szél nem tesz kárt benne. Egyébként — tessék meggyőződni róla személyesen. (Hopjan J„ Zahrádkáf, 1980/2) Paraj, évente háromszor A paraj Ispenót) minden kertészkedő számára értékes zöld ségféleség. Gazdag vitamin-tartalma és további értékes beltartalmi anyagai elsősorban a vérszegénységben vagy más betegségben szenvedők számára kedvezőek. Sajátos adottságaink közepette kora tavasszal megkezdem a termelést. Mihelyt elolvad a hó, azonnal előkészítem a földet Iistállótrágyázott terület), majd kézzel szórva, jó sűrűre vetem a magot. További gondozásra általában semmi szükség. Május végén, június elején betakarítom a termést, a földet pedig azonnal felásom és ismét bevetem. A nagy meleg, a forró napsütés ugyan nem a legkedvezőbb, de az árnyékolás mindig segít. Nyáron mindössze két hónapig tart a termelés, így július végén már a második termést is begyűjtőm. A megforgatott földbe immár harmadszor vetem el a parajt, s a termést ősszel értékesítem. Klanica V. 1 ж Szlovákiai Kertészkedők ** Szövetségének nyárasdi (Topofníky) helyi szervezete is megtartotta évzáró közgyűlését. A tanácskozáson Soóky János elnök értékelte a szervezet tagjainak múlt év: tevékenységét. Elmondta, hogy a község kertészkedői tavaly százhetven tonna zöldséget — elsősorban csemegepaprikát, uborkát, paradicsomot, karottát, karfiolt és csemegekukoricát — értékesítettek, amiért 1,1 millió koronát kaptak a felvásárlóktól. A szervezet előteremtette tagjai számára a szükséges vetőmagot, fóliát és vegyszereket, sőt még a kért szőlőoltványokat Is. Az eredményes termelés alapja a hozzáértés. Ezt a nyárasdiak is tudják, éppen ezért i több előadást hallgattak meg Tevékenyek a zöldségtermeléssel, valamint a borkezeléssel kapcsolatban. Az ismeretgyarapftáshoz a jól sikerült tanulmányút is nagyban hozzájárj|t. A kertészkedők jól sikerült borversenyt rendeztek — ezen Bognár- József, Ag Lajos, Nagy Gyula és Hubik Béla kertésztársak bora vitte el a pálmát —, s részt* vettek a Csalóköz Gyümöl-; cse járási gyümölcs-, zöld-' ség- és virágkiállításon is. I A nyárasdi kertészkedők az idén még nagyobb feladatra vállalkoztak: össze-: sen 210 tonna zöldség értékesítésére kötöttek szerződést. Ezt a mennyiséget nyolc hektáron tervezik kitel melni, 1,7 millió korona értékben. Ismét sort kerítenek az immár hagyományos borkóstolóra, több termékkel is képviseltetik magukat a járási, illetve az országos kiállításokon, tíz önkéntes véradót szereznek és létrehozzák az ifjú kertészkedők körét. A kertészkedők ígéretet tettek, hogy hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére tízezer óra társadalmi munkával járulnak hozzá a falu fejlesztését és csinosítását szolgáló akciók sikeréhez. * KRASCSENICS GÉZA, Nyárasd (Topofníky) Az értékesítési gondok enyhülése, a vegysze rekkel, fóliával és más kellékekkel való ellátás javulása megszilárdította a termelők biztonságérzetét, s ezzel nagyban hozzájárult a háztáji zöldségtermelés fejlődéséhez. A szervezett kertészkedők a haladó módszerektől sem idegen« ködnek. Például Marcelházáu (Marcelova) körülbelül 15 hektáron foglalkoznak fóliás zöldséghajtatással. Fotó: —bor ж forgalmazott zöldség és ** gyümölcs zömét a mezőgazdasági nagyüzemek szolgáltatják, de a kistermelők is jelentős szerepet játszanak a lakosság ellátásában, s hatékonyan hozzájárulnak az állami tervfeladatok teljesítéséhez. A kertbarát mozgalom népszerűsítése, a kertek minél gazdaságosabb kihasználása társadalmi érdek. A komáromi (Komárno) já rásban adattak a kertészkedés fejlesztésének feltételei. A Szlovákiai Kertészkedők Szövet ségének perbetei (Pribeta) he lyi szervezete a legaktívabbak közé tartozik. A szervezet elnöke, ifj. Rancsó Béla, immár ötödik éve szervezi és irányítja a falu kertészkedöinek tevékenységét. Találkozásunkkor elmondta, hogy a községben — néhány lelkes kertbarát kezdeményezésére — már a hatvanas évek végén megalakult a szervezet. Kezdetben az emberek még idegenkedtek a szervezeti élettől, a vezetőségnek pedig nem sikerült megoldani helyben a felvásárlást, mindenki maga szállította az árut Komáromba vagy Úgyallára (Hurbanovo). így bizony az eredmények sem voltak nagyok, a szervezet egyre kevesebbet hallatott magáról, végül hetvenhéromban újjá kellett szervezni. Rancsó Bélát ekkor választották meg elnökké. Rövidesen sikerült megoldani a felvásárlást: a tagság társadalmi mun kával rendbehozta a régi ma lom elhanyagolt épületét, ahol felvásárló központot nyitott a szervezet. Különösen előnyös kapcsolatok A kertészkedők alapszervezetének ma 250 tagja van Perbetén. A kistermelők tavaly 540 tonna gyümölcsöt és zöldséget forgalmaztak, több mint 4,5 millió korona értékben. A tagok részére a szervezet szerzi be a vegyszereket, a műtrágyát és a fóliát, s filmvetítéssel egybekötött szakmai előadások szervezésével segíti a kertészkedők munkáját. A megfelelő szakirodalom beszerzése számukra is gondot jolent. Az emberek örömmel fogadnák, ha a jövőben magyar nyelven is megjelenne a Kertészeti tanácsadó (Poradca záhradkára) című kiadvány. A perbetei kertészkedők ta* valy jól sikerült tanulmányúton vettek részt a bojnicei Gyümölcs- és Díszfanemesitő Intézetben, ahol meghallgatták Bakša Július mérnök előadását« majd megtekintették a csak* nem kétszáz hektáros faiskolát. Szervezetük tavaly kölcsönösen kapcsolatot teremtett a Slovlik érsekújvári (Nové Zámky) üzemével. A kertészkedők, főleg a háztartásbeli nők csúcsidényben kisegítik a konzervgyárat. Tavaly például a vöröshagyma tisztításában segítettek. Az idén, szerződéses alapon, konzervuborkát termelnek az üzemnek. A termelők örömmel fogadták a konzervuborka felvásárlási árának módosítását. Az alapszervezet szorosan együttműködik az alapiskola pionírjaival, és bekapcsolja tagjait a közhasznú munkába is. A kertészkedők tavaly 280 óra társadalmi munkával járultak hozzá az óvoda építéséhez és a község csinosítását szolgáló akciók sikeréhez. A perbetei kertészkedők a megkötött szerződés értelmében az idén 600 tonna zöldséggel és gyümölccsel kívánnak hozzájárulni a fogyasztói piao színvonalas ellátásához. MISÄK RUDOLF, Perbete (Pribeta)
