Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-22 / 12. szám

8 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. március 22. A társadalmi lét magas színvo­­nala előtérbe helyezi a szocia­lista tudatformálás gyorsabb ütemű fejlesztését. A mindennapos népmű­velési tevékenységben előkelő helye van a könyvnek. A tömegtájékoztató eszközök nagyméretű térhódítása el­lenére a könyvek továbbra is nélkü­lözhetetlenek az általános műveltség és a tájékozódás megszervezésében. Ma már minden községben, telepü­lésen megtalálhatók a népkönyvtárak, rajtuk kívül az iskolák is jelentős könyvalappal rendelkeznek. Természe­tes, hogy a legnagyobb törekvésünk ellenére sem szerezhetünk be minden számunkra érdekes kiadványt, hiszen már a válogatás is problémát jelen­tene, s anyagilag sem bírnánk. Ennél­fogva csak egy lehetőség kínálkozik: mindent egy helyenl Ez pedig csak a könyvtárban realizálható. Az olvasás iránti igényt már a legkisebb korú gyermekeknél fel kell ébreszteni! Mit is jelent az iskolába még nem járó gyermek számára a könyvtár? A csa­ládi otthon és az iskola mellett a gyermekek társadalmi életének egyre fontosabb területévé válik. Hozzá kell azonban tennünk, hogy csakis az igazi könyvtár! Vagyis, amely nem­csak a könyvek tárolóhelye, hanem olyan pedagógiai intézmény, mely új ismereteket nyújt és rendszerez, a gyermekek érdeklődését formálja, szé­píti és mélyíti, kíváncsiságukat meg­felelően kielégíti, aktív közreműkö­désre serkenti őket, egyszóval a gyer­meki személyiség formálásában tevé­kenyen vesz részt, figyelembe véve általános és különleges életkori sajá­tosságait, olvasási szokásait, stb. A könyvvel való munka hatványozottan kerül előtérbe a jelenlegi körülmé­nyek között, amikor a csehszlovákiai oktatásügy tartalmi átszervezése kap­csán megnövekedik annak ismeretter­jesztő és pedagógiai szerepe. A gyermek a könyvvel — amelyről köztudott, hogy jelentősen hozzájárul az érzelmi élet, a szépérzék, a fantá­zia, az értelmi képesség fejlesztéséhez — nem az iskolában találkozik elő­ször. Már a legkisebb korban adódik lehetőség a könyvekkel való megis­merkedésre, igaz, ekkor még a szülői közvetítés szükséges. A szülők közül ki ne ismerné azt a rendszeresen visszatérő kérdést: „Anyu mesélj!4, amely kifejezi a kicsik csillapíthatat­A tóragjw a legfőbb borát ÁPRILIS 2.: GYERMEKIRODALMI VILÁGNAP lan szomját a mese után. Kezdetben főleg képeskönyveket olvasnak, majd ezeket fokozatosan felváltják az egy­re több szöveggel rendelkező kiadvá­nyok. Ez utóbbiakat kezdetben a szü­lők olvassák fel, majd amikor a gyer­mekek már ismerik a betűket, akkor maguk is böngészgetik ezeket. Mi­után a gyermek megtanult olvasni, a szülői segítség nélkülözhetetlen felté­tele az olvasáskészség kialakításának. A tanulás alapja a jó, kifejező olva­sás. Mert hogyan is értené meg a tanuló a szöveges matematikapéldát, amikor nem a szövegre figyel, a sza­vak értelmére, összefüggésére, hanem arra, hogy a „Z“ betű után mi követ­kezik. Nem tudja magát érthetően ki­fejezni, kicsi a szókincse. A szülő, a család nagyban megkönnyíti az is­kola munkáját, ha már a kisiskolás­kor előtt és alatt felkelti a gyermek­ben a könyv igényét, hozzájárul a gyermek házi könyvtárának kialakítá­sához. A gyermek megfelelő foglalkozás és irányítás mellett, a gondos és rend­szeres olvasástanítás eredményeként fokozatosan önálló és rendszeres ol­vasóvá válik. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy ismerik a betűket és tud­nak olvasni, hanem fokoznunk kell érdeklődésüket az olvasás, a könyv iránt. A megvalósítás egyik formája, hogy mind gyakrabban alkalmat nyúj­tunk nekik az olvasottak elmesélésé­hez. Ezáltal felcserélődik a korábban megszokott szerep, a gyermek inkább átveszi a felolvasás szerepét, a szülő pedig a hallgatóét. Már az önálló ol­vasás szakaszában is — amikor a gyermek rátér a néma olvasásra — valódi szükségletté válhat az ol­vasás, ezért már akkor hozzá kell szoktatni a könyvgyűjtéshez és a gyermekfolyóiratok beszerzéséhez. A gyermekek vagy ajándékok formájá­ban jutnak könyvekhez, vagy meg­vásárolják azokat. A másik út: Legye­nek gyermekeink rendszeres könyv­tárlátogatók. Az utóbbira nemcsak anyagi okokból van szükség, hanem nevelési szempontból is. Ugyanis 10— 15 éves korban beszélünk az úgyneve­zett extenzív olvasási szakaszról, a­­melynek egyik fő jellemzője, hogy nagyon sokat, de szinte válogatás nélkül olvasnak a gyerekek. Ekkor a szülőknek is éberséggel kell figyel­niük gyermekeik olvasmányait, tehát feltétlenül irányításra szorulnak. De nemcsak ekkor, később is. A mélyre­ható, azaz intenzív és lassúbb, de el­mélyültebb olvasás szakaszában, a­­mely a 15—18 életév között jelentke­zik, ugyancsak nélkülözhetetlen a szülők, nevelők és különösen a könyv­tárosok segítsége. A gyerekek igény­lik, hogy olvasmányaikat megvitassák szüleikkel vagy nevelőikkel, elmond­hassák bíráló megjegyzéseiket az ol­vasottakról, legyen az könyv, folyó­irat, vagy akár egy érdekes cikk. Ha a könyvek esetében igaz az az állításunk, hogy képtelenek vagyunk a könyvpiacon megjelent kiadványokkal lépést tartani, akkor még inkább ér­vényes a sajtótermékekre. A könyvek mellett elsősorban az újságok, folyó­iratok tükrözik rohanó életünk ezer­­arcúságát, nap mint nap tudósítanak minket a világ eseményeiről. Mindent megvenni és elolvasni képtelenség, ugyanakkor mégis az a cél, hogy sok­oldalúbb műveltséget szerezzünk és megfelelően eligazodjunk a világ dol­gaiban. A könyvek és újságok biro­dalma pedig köztudomásúan a könyv­tár. A könyvtári környezet és az ülő­helyek elrendezése, valamint a köny­vek, folyóiratok, bibliográfiák és a különféle kiállítási anyagok által nyújtott szemelvényanyag igen alkal­mas csoportos, játékos foglalkozások­ra. A tanítási órák könyvtárban tar­tása még meglehetősen ritkaság számba megy, módszerei még nincse­nek kimunkálva, de annyi minden­esetre megállapítható, hogy segítsé­get nyújt a tanulóknak az ismeretek önálló megszerzésében, segíti oiva-Onnkknn In! /in nnwi -___ C”jAl+ Qsa. sóvá nevelésüket, legalább ismerete­ket nyújt a könyvtárban való ottho­nosabb mozgáshoz, a folyóiratok, könyvek kiválasztásához. Sajnos még kevés azoknak a száma, akik jól tud­ják használni a lexikonokat, szótára­kat, vagy ismernék a könyvek kivá­lasztásának módját. Feladatunk tehát abban foglalható össze: Gyermekeinket ne csak olva­sásra ösztönözzük, mert a legjobb rá­hatás a személyes példamuta'ás. s en­nélfogva mi is olvassunk, szeressük a könyvet. Az olvasást ne csak élet­­szükségletté tegyük, hanem ezen túl­menően erőteljesebb hangsúlyt kap­jon az olvasni tudásra nevelés, az olvasási igényesség felkeltése és az olvasói ízlés fejlesztése. Ha a gyer­mek a könyv által sikerélményhez jut, elértük célunkat. Ennélfogva nem csupán a mennyiség, hanem el­sősorban a minőség, a mit és hogyan kérdése fontos. Amennyiben ezt sike­rült elérnünk, gyermekeinket a könyv szeretetére, tudatos olvasásra, a könyvtárak rendszeres látogatására neveljük. A gyermekirodalmi világnap jó alkalom arra, hogy elgondolkod­junk: mit tettünk, és mit kell tennünk a művelt, sokoldalúan fejlett fiatal nemzedék szocialista tudatformálása érdekében. SVTNGER ISTVÁN írásom nem kitalált mese. Sajnos, szomorú valósg. A körzeti kezelőorvos baráti beszél­getés közben — mert véletlenül az eszébe jutott — megkérdezte a ta­nácselnöktől, hogy az a bizonyos Gy. P. milyen ember? A tanácselnök megvakarja a fejét: — Rendes ember az a Gy. Pali. Jó munkás, jó családapa, de ... és itt elgondolkodott: Mit is mondhat még, mert hiszen hibája mindenkinek van, hiszen tiszta Ábelek és tökéletes Kái­nok, makulátlan Tímár Mihályok és ízig-vérig aljas Krisztyán Tódorok — ahogyan azt Jókai megírta — ma már nincsenek. Aztán hozzátette: ... De mondják, hogy iszik. — Talán! — mondta az elnök, s az orvos ráírta a személyi kartonjára, hogy „potátor“, ami azt jelenti: iszá­kos. Telt-múlt az idő. Pali ivott is. Főleg vizet. Néha sört, máskor egy kupica pálinkát, vagy egy pohár bort. Sikeres gyermekrajzkiállítás Monika Notová. gyermekrajz? le­nem egyszer a Mikor szép egy szik fel maguknak kérdést szülők, nevelők, képzőművé szék. A vélemények sokszor eltérőek, de egyben „rendszerint“ megegyez­nek: Nem az élethűen, milliméter _ . . „ pontossággal megalkotott rajzocskák Töth Gabriella több orosz népviseletet az értékesek, hanem azok, melyek jutatott be rajzán, ami nemcsak szép, egyszerű vonalvezetéssel fejezik ki a fle tanulságos is volt. Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség Lévai (Levice) Járási Bizottsága által rendezett gyermekrajz-kiállítás mun­káig melynek címe, s egyben témája a következő volt: „A Szovjetunió a gyermekek szemével." A kiállítás vendégkönyve már a rendezvény első napjaiban jelezte, hogy a lévaiak és a járásbeliek köré­ben óriási sikere volt a rajzoknak. Erről tanúskodik egy „tanítónéni“ aláírással ellátott, néhány szavas be­jegyzése is: „Több akvareli olyan megható témát ábrázolt, hogy nézelő­dés közben alig tudtam eltitkolni könnyeimet a tanítványaim előtt." A magyar tannnyelvű kilencéves alapiskola tanulója, Kmecs Ildikó „Táncosok" című rajza előtt nagyon sokan megálltak. Az orosz népviselet­be öltözött, egyszerű vonalakkal ábrá­zolt figurák olyan érdekes mozdulat­sorozatot érzékeltettek, ami a kis al­kotó részéről jó grafikai érzékre vall. Pásztor Enikő, aki szintén a magyar tannyelvű kilencéves alapiskola tanu­lója, rajzával jelezte, hogy kitűnő színérzékkel rendelkezik. A 14-éves — Szebben talán nem — szólt Beá­ta Kuklová 2. osztályos tanuló, de én is bizonyára olyan képet festettem volna, ami a szovjet emberek életét fejezi ki. Monika Nőtovának — szin­tén volt egy képe a kiállításon — a véleménye már kritikusabb volt. ö rá­mutatott egy-két rajzra, s gyerekes „szakértelemmel" megmagyarázta, hogy ő mit csinált volna másként, hogyan ábrázolta volna a szóban forgó jelenetet. A járási kulturális központban meg­rendezett sikeres kiállítást — több­ezren tekintették meg. Kép és szöveg: Kalita Közben újra szóba került. Valaki érdeklődött iránta és már így adta fel a kérdést: — Igaz, hogy ez a Gy. Pali kor­hely? — Hát talán nem korhely — pró­bálgatta a tárgyilagos szót a kérde­zett —, de azért megissza a magáét. Mennyi az a magáé? Az egyiknél egy-két pohár. A másiknál egy-két liter. A tűrőképességtől és a hozzá­szokástól függ. Az egyik bírja az italt, a másik a kevéstől is berúg. Ne csűrjük-csavarjuk a szót. Gy. Pali lapjára oktalanul rákerül az a szó, hogy potátor, és most azt már semmi se mossa le róla. Hiába pró­bálkozik, tiltakozik, vitáz, hiába kö­nyörög ... — Hát persze ... alkoholista. Védi magát! — mondják mindenütt, ahol az igazát keresi. Csak azért, mert va­laki egyszer könnyelműen kimondta. Hát ez az. Rehabilitáció. Ezeken az embereken segíteni kell. Kell! Mert egy könnyelmű, talán véletlen, gon­dolt vagy kitalált szó ebben az esetben balesetet okoz. (buga) gyermek legrejtettebb gondolatait, képzeletét. A zsűri főleg ezeket a kritériumokat vette figyelembe, amikor értékelte a Az érdekeltek a gyermekek voltak, ezért megkérdeztem két tágranyitott szemmel nézelődő kislányt: Ti is tud­nátok így festeni? A rajzkiállítás résztvevői — az orosz népi építészettől egészen a folklórig — sok-sok érdekes témát dolgoztak fel. Eredményes megfejtők A lapunk nyolcadik számában meg­jelent képrejtvény helyes megfejtői: Szászai József, Málas (Malaš) és Pa­rády Imre, Tany (Той). Gratulálunk az ügyes pajtásoknak! CSONTOS VILMOS: Egy plakát könyvvel, — nézd csak; Olvad róla a jégcsap, Mit a tél hagyott rajta. Március csókolgatja, Míg kisimulva zörren .,; — Meg állsz-e megbüvölten? S éhét jelzi-e lelked: Könyvet kell kézbe vennedI M úrciud Füttyös szél téved arra És a zörrenést hallja: Ni, plakát, nyitott könyvvelI S letépi... tova röppen .». Nyargalva zúgva zengi: A könyvet szeretni Így kellI — Es lobogtatja, Forgatja . . s nö hatalmai — leikép e hatalom, — ember: Szemelöl ne téveszd el: Szeresd a könyvet, olvass: Szépségre vágyat olthassI Szellemi éhségre ad A betű fénysugarat. — Könyv-plakát... Vágytűzzel nézd csak: Ne érje sohase jégcsapl VÍZSZINTES: 1. Küzdőtér. 5. Tehát latinul. 8. Morze­jel. 10. Keleti sző­nyeg. 12. Becézett Olga. 14. Strázsa. 16. Tévedés szlová­kul i-y. 17. Nigéria fővárosa. 19. Világ­talan. 21. Női név. 23. Jolán becézve. 24. Nem fiatal. 26. Telefon is van ilyen. 27. Becézett Mária. 28. Föld la­tinul. 30. Erna Ol­ga. 32. Tűnődésben van. 33. Rendőr al­világi nyelven. 37. Esztendő. 39. Szi­­polyoz, zsarol. 41. Folyó Szlovákiá­ban. 43. Talál. 45. Barát és ellenség is lehet névelővel. 47. Bírósági pernél szerepelhet. 48. É- kezettel régebbi katonai alakulat. 50. Magyar kisköz­ség. 52. L. N. L. 53. Hibázik. 55. Fél­sziget a Fekete-tengerben. 57. A tech­nikai atmoszféra rövidítése. 58. Élő. 61. Női név. 63. Arany franciául. 64. Oj több Idegen nyelvben. 66..........Fe­renc, magyar író (Húsz óra). 68. Borzasztó. 70. Béke több szláv nyelv­ben. 72. Panaszszó. 73. Eszménykép. 74. Hőemelkedés. 75. Szlovák ajándék. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet első része. 2. Egyszerű gép. 3. Azonos a vízszintes 64-el. 4..........Ata, város a Szovjetunióban. 5. Az idézet második része. 6. Labda a hálóban. 7. Zsira­dék. 9. Földrész. 11. Római kettő és ötszázegy. 13. ... herceg, Borodin operája. 15. Iker helyragok. 18. Olaj­­színű. 20. Gyümölcsös. 22. ... Janá­ček, cseh zeneszerző. 25. Zöld néme­tül. 29. Szülő. 31. Termést betakarít. 34. Nem egészen agg. 35. Folyó és hegy a Szovjetunióban. 3S. Az idézet harmadik része. 38. Ütlegel. 40. Elő ellentéte. 42. ... Karenina. 44. Le­győzte. 46. Rideg. 49. Megnevezés. 51. Bejgli jelzője is lehet. 54. Tíz angolul. 56. Fagy Szlovákiában. 59. Angol fő­nemes. 60. Negatív válasz. 62. Pozitív töltésű elektród. 65. Angol olaj. 67. T. K. A. 68. Római kettő. 69. Csecse­mőhang. 71. Fölébe. Beküldendő a függőleges 1., 5. és 36. számú sorok megfejtése A lapunk 9. számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: A vizek szennyezettsége nagy kárt okoz a halászatban. Sorsolással könyvet nyertek: Pász­tor Pál, Pelsőc (PleSivec), Deák Jó­zsef. Zsély (Zelovce), Varga Sándor­­né, Taksony (Matúškovo).

Next

/
Thumbnails
Contents