Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-15 / 11. szám
1988. március 13. SZABAD FÖLDMŰVES. A Misiek hasznosítása A középkorai paradicsom Ipar* szerű termesztésénél a gyomnövő* nyék idejében történő kiirtása a nagy terméshozam biztosítéka. A gyomirtók alkalmazásának bevetéséig a paradicsom termesztése három-négy kézi és négy-öt gépi megmunkálással járt. A munkaerőcsökkenés a zöldségtermesztésben szükségessé teszi a kézi megmunkálások számának minimálisra való csökkentését (talajlazitás, gyomlálás). Ezt a védősávval ellátott sorközök kezelésére szolgáló nagyteljesítményű gépek, valamint ha* tékony gyomirtók alkalmazásával lehet elérni. A „Merica“ Zöldségnövény-kuta* tó Intézetben (Plovdiv) végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy Bulgáriában a középkorai paradicsom palántázással történő termesztés esetén a trlfluralin (treflan, agrlflan preparátumok, amelyek 24 százalék hatóanyagot tartalmaznak) és metribuzin (zenkor preparátum, 70 százalék hatóanyag) gyomirtókkal végzett védekezés a leghatékonyabb. Megállapítást nyert továbbá, hogy az adott módszerrel a paradlcsomtermesztésben nem sikerült teljesen kiküszöbölni a sorok és a sávok talajának kézi megmunkálását, mivel ez a termés csökkenéséhez vezetne; az említett gyomirtók használata esetén ez 8,7—13,1 százalék. Ugyanebben a vonatkozásban az intézetben megvizsgálták annak a lehetőségét, hogyan lehet csökkenteni a kezelések számát az étkezési borsó vetőmagtermesztése esetén prometrln gyomirtó alkalmazásával. Az utóbbi években Bulgáriában bevezették a középkorai paradicsom termesztésének ágyásos-barázdás módszerét. A barázdák közötti távolság 160, az ágyások szélessége pedig 100 cm. A paradicsompalántákat kétsoros sávokban ültetik a 120 + 40/30 cm séma szerint RSzMB—2,8 palántaültető gép segítségével, az előre kialakított ágyásos-barázdás területre. Annak érdekében, hogy megállapítsák van-e lehetőség a sávoknál és a védősávnál a kézi kezelések számának csökkentésére, a „Marica“ intézetben kísérleteket végeztek metribuzin és trlfluralin gyomirtók alkalmazásával. Az egy-, két- és háromsoros kézi talajlazítás alapján a következő változatokat tanulmányozták: gyomirtó nélküli kontroll; metribuzin-kezelés 350 g/ha dózisokban; trifluralin-kezelés 900 g/ha dózisokban; trifluralin 900 g/ha + metribuzin 350 g/ha preparátumokkal való kezelést. A trifluralint 10—12 cm mélyre vitték be a talajba az ágyásos-barázdás felület kialakítása során. A metribuzint a paradicsom teljes megeredése, általában 16—20 nappal a palánták kiültetése után alkalmazták. Mindegyik változat esetén a talaj négyszeri gépesített lazítását alkalmazták. A kísérleteket tömbmódszerrel végezték könnyű szerkezeti összetételű alluviális réti talajon, mely semleges reakciójú (pH 6,9—7,1), humusztartalma pedig alacsony (1,5%) volt. A gyomnövények közül a szőrös disznóparéj (Amaranthus retfoflexus L.), a porcsin (Portulaca oleracea X.), a fekete csucsor (Solanum nigrum L.), a közönséges kakaslábfű (Echinochloa crus-galli L.) voltak túlsúlyban; kisebb mértékben előfordultak más egyéves gyomok is. A kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy — a kézi talajlázítások különböző száma mellett >— a legnagyobb herbicidhatást a 900 g/ha trlfluralin és 35Q g/ha metribuzin kombinációval lehet elérni. Ennél a változatnál egyszeri talajlazítás esetén a gyomnövények sűrűsége 89,9 százalékkal, háromszori lazítás esetén pedig 99,4 százalékkal csökken. Abban az esetben, ha csak metribuzint vagy csak trifluralint juttatunk a talajba, a herbicidhatás gyengébb lesz és egyszeri talajlazítás esetén ennek megfelelően 48,1 és 77,2 százalékot tesz ki. A gyomirtók közötti különbségeken kívül meg kell említeni, hogy az egyszeri kézi talajlazítás esetén az egyes gyomnövények sűrűsége gyorsabban csökkent, mint a két- vagy háromszori, herbícidek alkalmazása nélküli kézi lazítás esetén. A szőrös disznóparéj, a porcsin és a közönséges kakaslábfű esetében a metribuzin önálló bevitele 350 g/ha dózisban nem volt elég erős herbicidhatású, egyszeri kézi megmunkálás esetén ennek megfelelően 66,3, 25,3, illetve 44,9 százalék volt. A trifluralín egyszeri talajba juttatása ugyanilyen körülmények között az említett gyomnövények 74,0, 92,2, illetve 76,1 százalékának kiirtását tette lehetővé, a trlfluralin + metribuzin kombináció alkalmazása esetén a herbicidhatás nagyobb: a szőrös disznóparéjnál 91,3, a porcsinnál 90,3, a közönséges kakaslábfű esetében pedig 93,7 százalék. A herbicidek hatása a fekete csucsorra a kézimegmunjcálások különböző száma esetén csekély volt. Ez érthető, mivel az említett gyomnövények erős ellenállőképességgel rendelkeznek a trifluralín és metribuzin ellen, amelyeket a fent említett dózisokban juttatnak a talajba, külön-külön vagy kombinálva. A gyomirtók nemcsak a gyom* növények sűrűségét csökkentik, hanem a földfeletti tömegük súlyára is hatnak. Ami az egyéves, egyszikű gyomnövényeket illeti, amelyekhez a közönséges kakaslábfűn kívül a kevésbé elterjedt ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis L.) és a muhar (Setaria) is tartozik, ezeknél a föld feletti tömeg súlyának jelentős mértékű csökkenését a trifluralín és a trífluralin +metribuzin kombináció alkalmazásával érték el. Egy kézi kezelés alapján a hatékonyság ennek megfelelően 90,7, illetve 93 százalék, vagyis körülbelül ugyanannyi volt, mint a két-, háromszori kézi kezelésnél, amikor a gyomnövények súlya 86,5, illetve 91,7 százalékkal csökkent. Egyszeri talajlazítás esetén, hogyha ezek ellen a gyomnövények ellen egyedül metribuzint juttatnak a talajba 350 g/ha dózisban, a hatékonyság nem lesz megfelelő (61 %). A kétszikű gyomnövények föld feletti súlya egyszeri kezelésnél a trlfluralin és metribuzin kombinált alkalmazása esetén csökken a legnagyobb mértékben. Ugyanezen az alapon a külön-külön talajba juttatott metribuzin és trifluralín hatékonysága ismét nem megfelelő, s csak 51,5, illetve 37,4 százalékot ér el. Az adatok azt bizonyítják, hogy az egyszeri, gyomirtók alkalmazásával egybekötött kézi talajlazítással a paradicsomtermés 11,2—16,8 százalékkal növelhető; a kontroll parcellákon kétszeri talajlazítás esetén ez a növekedés 18,6, háromszori talajlazítás esetén azonban (a kontrolihoz képest egyszeri talajlazítás) mindössze 11,9 százalék volt. Ez azzal magyarázható, hogy a harmadik talajlazítás, melyet a vegetációs időszak második felében végeznek, megsérti a paradicsom gyökérzetét. Két, háromszori kézi talajlazítás esetén a gyomirtók talajba juttatása nem növeli jelentős mértékben a termés mennyiségét. A trlfluralin és metribuzin, valamint ezek kombinációjának nagy területeken való gyakorlati alkalmazása a tudományos termelési komplexumban (Plovdiv) és az agráripari zöldség-gyümölcs komplexumban (Pazardzsike) arra mutat, hogy erős gyomosodás esetén is lehet megfelelő termést kapni középkorai paradicsomból, hogyha technológiai gépsorokat vezetünk be és a gyomirtókat a talaj egyszeri kezelése esetén helyesen alkalmazzuk, melynek célja a talaj porhanýítása és az ellenálló gyomnövények kigyomlálása. (V. V.) Mitől nő a ivőkőr? A Kijevi Növénytermesztési Intézet kutatói a gyökerek növekedését vizsgálva hasznos megállapításra jutottak. Meglepők a növekedés méretei. Például a búza gyökerei 2,20 méternél, a borsó gyökerei pedig 75 centiméternél is mélyebbre hatoltak. Rendes körülmények között is vannak rajtuk első-, másod- és harmadrendű elágazások, ezek száma azonban függ a talajnedvességtől. Száraz talajban például a borsó hetvenöt centiméter hosszú gyökerén 206 első- és 122 másodrendű elágazást számláltak. Nedves talajon ugyanaz a növény csupán huszonöt hosszú gyökérrendszert fejlesztett, 89 első-, 47 másod- és 13 harmadrendű elágazással. A gyökérzet — összességében — naponként több métert is növekedhet, némely kultúrnövénynél, sőt a rozsnál —, ha a növőtér korlátlan — ez az érték még fokozódhat. A gyökerek növekedésére — я nedvességen kívül — hatással van a talaj mindenkori oxigén-, széndioxid- és nitrogéntartalma. Ha az oxigén mennyisége tíz százaléknál kevesebb, megszűnik a gyökérzet hossznövekedése, a gyökerek elágazásaikkal oldalirányban kezdenek terjeszkedni. Az oxigénhiány ugyanis a növény szempontjából azt jelenti, hogy elért egy nagy víztartalmú talajréteget. Hasonló hatással van a hossznövekedésre a talaj széndioxid-tartalma is. A vízben oldódó nitrogénvegyületek nagyobb töménységben gátolják a gyökerek hossznövekedését, kis mennyiségben ellenben serkentik azt. A gyökérrendszer meglepően gyorsan képes reagálni a talaj változó minőségére, s a szükségletnek megfelelően fokozza vagy leállítja a hossznövekedést. Kísérletekkel bizonyították, hogy ez a „reakció“ a talaj adottságainak változását követően már négy-öt óra múlva bekövetkezik. (D. P.) |y|anapság gyakran hallani, hogy a múlt év szeszélyes Időjárása nem kedvezett a növénytermesztőknek. A természet még a legnagyobb tapasztalattal rendelkezőket is megtréfálta. Ez arra figyelmezteti a termelőket, hogy a jövőben alaposabban felkészüljenek. Akadhatnak persze szórványnos esetek, amikor a szélsőséges viszonyokra való felkészülést külső okok gátolják, s az emberek törekvése ennek következtében nem eléggé hatékony. Bizonyos, hogy a termelés pozitív vagy negatív jelenségei az objektív és szubjektív okoknak természetes következményei. Kérdés, hogy a kettő közül melyik tényező válik uralkodóvá. A termelés ilyen vagy olyan színvonalát ez jelentős mértékben befolyásolja. A fentiekről Kecskés Károly elvtárssal, az Ipolysági (Šahy) „Vörös Lobogó“ egyesített szövetkezet elnökével folytattunk eszmecserét. A múlt évben a gazdaság növénytermesztése és állattenyésztése eléggé nagy problémákkal küszködött. Az Ipoly folyó májusban több mint 100 hektáron elárasztotta az őszi búza vetésterületét és a viz lassú visszavonulása miatt ezekre a földekre csak június elején mehettek rá. Akkor is csak kukoricát vethettek egyrészt zöldtakarmányozásra, másrészt silózásra. A búza hektárhozama részint az árvíz, részint pedig a gyenge áttelelés meg a szélsőséges szárazság miatt 0,8 tonnával lett kevesebb a tervezettnél. ám a talajművelést becsülettel végezték. Hasonlóan alakult a helyzet az árpa, a kukorica és a cukorrépa termesztésében is. A növénytermesztési részleg keretében azonban a kertészeti és a szőlészeti ágazat kifogástalanul teljesítette termelési és pénzügyi tervét. Az árvíz nagy károkat okozott a réti széna minőségében is. A szövetkezet tömegtakarmány-készlete menynyiségre nézve számottevő, a minőség azonban nagyon gyenge. A gazdaságnak mintegy ezer hektár rétje és legelője van. Normális körülményekben erről a területről fedezhetnénk a szarvasmarhák és juhok takarmányszükségletét. A természet azonban szinte minden évben elveszi tőlük a termés fő értékét, a minőséget. Nem ritka az olyan esztendő, hogy az Ipoly többször is elárasztja a legjobb réteket és emiatt gondot okoz az állatok takarmányozása. A nagy rét- és legelőterület kizárja annak lehetőségét, hogy szántóterületen nagy menynyiségű takarmányt termeljenek, mert szemes terményeket, cukorrépát és egyebeket is vetniük kell. Többször felmerült a kérdés, hogyan hasznosíthatnák jó hatásfokkal a gyenge minőségű szénát az állattenyésztésben? Időbe telt, amíg elfogadható megoldás kínálkozott. Saját erőből pelletkéezitő ágazatot hoztak létre. A berendezés többsége régi, elhasználódott gépekből áll, csak a prések újak. jén — ennek megfelelően bontotta le. Nem a szövetkezet, hanem az Agrostav hibája, hogy a húseladás tervét nem teljesíthették. A hizlaldát az Agrostav csak ez év januárjában, vagyis hét hónapos késéssel adta át, s a szövetkezet megkezdhette a benépesítést és a termelést. Így ebben az évben sertéshúsból teljesíthetik a forgalmazási tervet. A hizlalda átadásával persze nem oldódott meg minden probléma, hiszen évek során a kocaszállások is elhasználódtak, nem felelnek meg a A szövetkezetben száz kocából álló szaporító tenyészetet is fenntartanak. Részben saját, részben pedig más gazdaságok állományát gyarapítják ezzel. A múlt évben például 512 kocasüldőt adtak el partnereiknek. Ezen a munkaszakaszon Hriadelský Margit példamutaóan végzi a munkát. Korábban a szövetkezet figyelmet érdemlő eredményeket ért el a tejtermelésben. A múlt évben azonban lemaradtak. Teheneként 244 literrel fejtek kevesebbet, mint amennyit terveztek. Ez persze nemcsak a takar-Ж» r.'t Piatrik Géza, művezető és munkatársai „bütykölték“ össze a gépsort és már a múlt év októberétől próbálkoztak a pellet gyártásával. A kísérleti üzemelés sikeresnek bizonyult, így ez év elejétől megkezdhették a gyártást. Ebben az ágazatban 12 tagú munkaközösség dolgozik. A csoport tagjai elhatározták, hogy a feladatokat példásan teljesítik, és versenyre kelnek a szocialista brigád büszke címért. Tóth István, a kollektíva vezetője korábban a tesmagi telep zootechnikusa volt, ahol figyelmet érdemlő eredményeket ért el. Ez a biztosítéka annak, hogy a pelletkészítő ágazatban is helytáll, és a kollektíva erejére támaszkodva közös erőfeszítéssel kedvező feltételeket teremtenek az állatok hasznosságának növeléséhez. Az is figyelmet érdemel, hogy a szövetkezet a lévai (Levice) baromfifeldolgozó üzem hulladékanyagainak az állattenyésztésben való ésszerű hasznosításával évente 280—300 tonna takarmánytápot takarít meg. Sajnálatos, hogy az állattenyésztési részleg nem az elvárásoknak megfelelően teljesítette a hozzáfűzött reményeket. Ez részben azzal magyarázható, hogy az állatok elhelyezéséhez kevésnek bizonyult a férőhely. Kénytelenek sok állatot nem megfelelő istállóban elhelyezni. Ez tette szükségessé 1978-ban egy 1020 férőhelyes sertéshizlalda építésének a megkezdését. A hizlaldát múlt év májusában kellett volna átadni a szövetkezetnek. A jmi azzal számolt, hogy a hizlalda időben elkészül, majd átadása után azonnal termelhetnek benne és a forgalmazási tervet =* a múlt év elekorszerű termelés legelemibb feltételeinek. Ez is okozója annak, hogy az egy kocára jutó választási átlag alig haladta meg a tizenhatot. Tény persze az is, hogy az objektív tényezők mellett ezen a szakaszon már a szubjektív okok is jelentősen közrejátszottak ebben. Akadt olyan kocagondozó, aki a szövetkezetben a múlt évben csak öt, de olyan is, aki 19 malacot választott el kocánként! Balia Pál és Brezník Ferenc például — kocánként — több mint 19 malacot választott el, s ezért mindketten dicséretet érdemelnek. Azokat a személyeket, akik gyenge eredményt mutattak fel a malacelválasztásban, áthelyezték más munkaszakaszokra, hogy bizonyíthassák rátermettségüket és hibáikból i mányok gyenge minőségével, hanem az emberek elégtelen helytállásával Is magyarázható. Ha ' például Zsóka Sándor 3450, Antal Ilona pedig 3200 liter tejet tudott elérni a múlt évben tehenenként, miért nem érték el ugyanezt mások is. Ha figyelembe vesszük, hogy az üzemi átlag 2756 liter volt, már azt is láthatjuk, hogy Zsóka Sándor hétszáz, Antal Ilona pedig 450 literrel szárnyalta túl az üzemi átlagot, s ezek nemcsak szimpla dicséretet, hanem pénzjutalmat is érdemelnek. Tény még az is, hogy az elsőborjasok istállójából 3000 literen felüli tejhasznosságú tehenek kerülnek ki. Ez azt jelenti, hogy a tenyészanyag jő, a hibákat tehát másutt kellene keresni. Érdekes, hogy az elsőA szövetkezet szarvasmarhái idényben az Ipoly melletti legelőn, egészséges környezetben tartózkodnak, amennyiben az árvíz nem lepi el a türeletet. való áthelyezés után legtöbbször a harmadik laktációban csökken. Ennek fő okozója a szükségesnél gyengébb takarmányok etetése, meg a gondozás során elkövetett emberi mulasztás. Természetesen ezt nem írhatjuk csak a mostoha természet rovására. A termelés ésszerűsítése, illetve az állattenyésztés tartalékainak a feltárása céljából arra törekednek, hogy az olvári völgyben kedvező feltételeket hozzanak létre, mintegy 3000 juh belterjes tenyésztésére. Számolnak azzal is, hogy a hont! kooperációs körzetben a 15 millió korona beruházási költséggel épülő farmon 1000 bárányt hizlalhatnak. Mivel társadalmi horderejű feladatról van szó, szubvencióval is számolnak. A völgyben már megépítették a be' kötő utat és lehetőségük nyílott az ott elterülő földek táblásltására, jobb kihasználására. Napjainkban a szövetkezet több mint kétezer juhot tart. Jó kinduló alap lesz ez az új farm benépesítéséhez. Hemiik János közreműködésével tenyészkosokat is nevelnek* A múlt évben negyven darabot készítettek fel eladásra. Az elmondottakból kitűnik, hogy a negatívumok mellett a szövetkezetben figyelmet érdemlő sikereket érnek el. Ha azonban minden munkaszakaszon elkötelezettebben törekednének a jobb eredmények elérésére, akkor jóval nagyobb sikerekkel termelhetnének. Tény, hogy az évente kiöntő Ipoly nagy károkat okoz a szövetkezetnek. Az ift élő emberek részére, azonban ez nem újdonság. Ezzel mindig számoltak, és nincs ez másként ma sem. Ügy tűnik, hogy a vetésforgót idomítani kellene az adott körülményekhez és jobban kihasználni a kínálkozó lehetőségeket. A módosított vetésforgóban, vagy ha úgy tetszik vetésszerkezetben lényegesen nagyobb biztonsággal termelhetnék a fő növényeket, mint eddig. Persze nemcsak a termésátlag ilyen értelmű jó hátteréről, hanem a termékek jó minőségének és termésátlagának állandósításáról, valamint a begyűjtési veszteség minimálisra való csökkentéséről is gondoskodni kell. Ugyanis hiába rendelkezik a gazdaság nagy mennyiségű, de rossz minőségű takarmánnyal, hiszen a kevesebb, de jó minőségű többet ér. A hangsúlyt tehát erre kellene helyezni a szövetkezetben. Vitathatatlan, hogy ez teljes mértékben szubjektív tényezők fügvénye. ■ HOKSZA ISTVÁN
