Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-15 / 11. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1380. március IS. Moszkvába készülnék Foto: Csurilla I. I Seregszemle kérdőjelekkel Nemrég került sor a Tavaszi szél vizet áraszt országos népdalverseny losonci (Lučenec) járási döntőjére. A versenybe tizenegy éneklő- és folk­­lőrcsoport, valamint egy citeraegyüt­­tes és tizenkét szólóénekes nevezett be. Sajnos, a férfi egyéni kategóiriát mindössze egy személy, Süli József terbelédi (Trebelovce) népdalénekes képviselte. Ennek oka abban rejlik, hogy a CSEMADOK helyi szervezetei­nek vezetői nem fordítottak kellő figyelmet az énekesek toborzására. A csoportok és énekesek teljesít­ményét öttagú bíráló bizottság érté­kelte. A zsűri döntése alapján a szó­lóénekesek kategóriájában Bálint Má­ria fülekkovácsi (Fifakovské Kováče) és Kovács Ilona csákányházai (Caka­­novce) versenyzők lettek az elsők. Az éneklőcsoportok közül a fülekkovácsi „Mezei“ megnevezésű női éneklőcso­port, valamint a fülekpüspöki „Palóc’ férfi éneklőcsoport bizonyult a leg­jobbnak. A citeraegyüttesek és folklór­csoportok kategóriájában csak egy­­egy csoport nevezett be, így érthető, hogy az első hely őket illette meg. A járási verseny erénye és pozití­vuma az volt, hogy a már ismert cso­portok mellett fiatalok Is beneveztek. Ä seregszemlén a csákányháziak szerepeltek a legjobban. Nagy sikert arattak a „Fonóházban“ című folklór­összeállításukkal. Fogyatékosság mu­tatkozott azonban az egyéni verseny­ben a szólóénekesek felkészülése te­rületén. Az előadott dalokat nem gya­korolták be kellőképpen, s így hami­san énekeltek. Ez a megállapítás vo­natkozik több éneklőcsoportra is. Nem egy-két hónappal a verseny előtt kell elkezdeni a felkészülést, mert az csak részeredményt hozhat, de tartós si­kert soha! A hiányosságok között említhetjük azt is, hogy a járási döntő nem tel­jesítette eredeti küldetését, mégpedig azt, hogy az énekesek és a csopor­tok tájegységük népdalaival, szokásai­val, népviseletével Ismertessék meg a közönséget. Sajnos, a csákányházia­kon kívül ez egy csoportnak sem si­került. A hiányosságok, fogyatékosságok ellenére a verseny hasznosnak és eredményesnek bizonyult. Ehhez hoz­zájárult az az értékes és szemet gyö­nyörködtető néprajzi kiállítás is, me­lyet a CSEMADOK Losonci Járási Bi­zottsága rendezett. Csák István DUŠAN POLIACIK Sportága: súlyemelés. Súlycsoportja: középsúly. Legjobb eredménye: EB-bronzérem és VB összetett 3. hely (1979). Családi állapota: nős, két gyermek apja. Született: 1955. március 19. Magassága! 173 cm. Egyesülete: Baník Sokolov. ■ Szereti nagy fába vágni a fej­szét? — Vardanyan 212,5 kilós világre­kordjának megdöntés! kísérletére gon­dol?!... Szerettem volna, ha sikerül a csehszlovák spartakiádon, Trenčín­­ben a világcsúcsjavítás. Sajnos, nem tudtam a súly alá kerülni, mert tech­nikai hibát követtem el. ■ Volt alapja a kísérletnek? — Igen! Elsőre könnyen ment a 190 kiló, másodikra pedig biztosan a 200. Ez csehszlovák csúcs volt. Edzé­sen már háromszor is kilöktem a 205 kilót, az EB előtt pedig versenyen felvettem a 210-et. Az erőm tehát már megvan a világcsúcshoz. Bízom ben­ne, hogy ami késik, nem múlik ... ■ Hogyan került az erős legények táborába? — Szlovákiában, a Losonc melletti Dobroc falucskában születtem, de szü­leim kétéves koromban elköltöztek. A bányászváros, Sokolov közelében nőttem fel, amely híres súlyemelő­központ. Tizenhét éves koromig a lab­dát rúgtam. Nem is rosszul. Egyszer a barátom dicsekedett, hogy a bátyja, aki súlyemelő, 80 kilót is a feje fölé lök. Meggondolatlanul rávágtam, hogy erre én is képes vagyok. ■ És? — Sikerült is, de a végén elegem volt a dologból. Alig vártam, hogy a földre kerüljön a súly... De ott ra­gadtam az edzőteremben és rendsze­resen jártam emelni. ■ Nem sajnálta otthagyni a labda­rúgópályát? — Nem. Most már nem cserélnék. Súlyemelő társaim egyébként állítják, hogy a kispályán én vagyok a leg­technikásabb. Bár így lenne ez a do­bogón is! ■ Sportpályafutásában kik játszot­tak eddig jelentős szerepet? — Négy ilyen ember is van. Horst Leonard, az első edzőm, aki elindított a pályán, aztán FrantiSek Skadra, aki jelenleg irányítja az edzéseimet és Emil Brzoska a válogatott új, fiatal mestere. Végül, de nem utolsósorban a felségem. Neki nagyon sokat kö­szönhetek, megértő, mindenben segít. Pedig nem könnyű neki, hiszen elég sokat és sokszor vagyok edzőtábor­ban, s otthon ilyenkor rá vár minden munka és a gyerekekkel való törődés. A két és fél éves Dušánnal és a 15 hónapos Andreával, bizony, sok gond van. De a sportsikereimért az asszony vállalja a pluszmunkát. ■ Milyen érzés volt Várnában át­venni az EB-bronzérmet? — Nagyszerű, bár nem szabad elfe­lejteni, ehhez úgy jutottam hozzá, hogy kiesett a szakításban a szovjet Vardanyan, a nagy esélyes. ■ Ez az érem már kötelez. Mire számít Moszkvában? — Súlycsoportomban Vardanyan és a bolgár Blagoev klasszis. Ök külön osztályt képviselnek. Biztos vagyok benne, hogy az olimpián óriási pár­harcot vívnak az aranyéremért. A lengyel Rabczewiskit viszont meg tu­dom verni, mert mindkét fogásnem­ben bőven van még tartalékom. ■ Hogyan készült a világbajnok­ságra? — Csak edzéssel, versenyen ugyan­is nem indultam. Minden energiámat arra használtam fel, hogy mindkét fogásnemben javítsak eredményeimen. ■ Elégedett? — A VB út volt az olimpia felé! Eddig még minden versenyen tanul­tam, s a novemberi szaloníki küzde­lem sem kivétel.,Az összetettben el­ért 3. helyezésemnek örültem, mert tudtam, hogy Vardanyant és Bla­­goevet nem tudom megelőzni... A szakítás és a lökés után kicsit mérges voltam, hiszen előbb a magyar Mand­­zák szorított le testsúllyal a dobogó­ról, majd honfitársa, Stark, és az NSZK-beli Bergmann. A néhány deka többletsúly két érmembe is került... Ez az olimpián nem fordulhat elő! Persze, ehhez javulnom kell, mégpe­dig annyit, hogy kilók döntsenek a javamra, s ne dekák a káromra... Szerencsére, Moszkváig még van idő a kiadós edzésekre. tevékenység, mely a járás területén egészséges módon fejlődik. Az ipoly­­sági (Šahy), a zselizi (Želiezovce) és a lévai helyi szervezetek példája nyo­mán mindazon helyen biztosítják a népművelési tevékenységnek ezt a formáját, ahol erre a feltételek adot­tak. A szocialista hazafiságra és a pro­letár nemzetköziségre való nevelés céljából tovább bővítik a történelmi­honismereti mozgalmat. Az idén öt szervezetnél irányoznak elő kirándu­lást Szlovákia történelmi nevezetessé­geinek megtekintésével egybekötve. Žselizen, Ipolyságon, Paláston (Plás­­tovce), Farnadon (Farná), Kálnán és Nagysallóban (Tekovské Lužany) biz­tosítják a honismereti klubok műkö­dését. Több helyen tartanak előadást Dél-Szlovákia munkásrtiozgalmi hagyo­mányairól és a munkásmozgalom nagy egyéniségeiről. A szervezetek bekapcsolódnak a községek és váro­sok felszabadulási évfordulóinak meg­ünneplésébe is. Jelentős teret szentelnek az iroda­lom népszerűsítésének és a könyvvel való munkának. Előadásokat tartanak a klasszikus és a mai haladó magyar irodalmi alkotásokból, s nem feled­keznek meg a cseh, szlovák és szov­jet irodalom népszerűsítéséről sem. Aktív szervező munkával segítik a könyvhónapi akciókat. Könyvkiállítá­sokat és könyvárusítást szerveznek, külön figyelemmel kísérve a Madách Könyvkiadó termékeit. A csehszlová­kiai magyar irodalomról szerzői este-’ két, író-olvasó találkozókat1 szervez­nek. Irodalmi és kulturális napokat rendeznek olyan alkotásokról és al­kotókról, akik valamilyen formában kapcsolódnak a járás kulturális ha­gyományaihoz. József Attila szüleié­­sének 75. évfordulója alkalmából em­lékesteket rendeznek, s műsorfüzetet adnak ki az irodalmi keretműsorok összeállításéhoz. Bekapcsolódnak a „Harmadvirágzás“ címen meghirdetett országos vetélkedőbe Is, s megrende­zik a vers- és prózamondók körzeti és járási versenyét. Az 1980-as évre kitűzött rendkívül igényes feladatok megvalósításából megfelelő módon veszik ki részüket az egyes albizottságok: az általános politikai és társadalomtudományi is­mereteket terjesztő, a klubtevékeny­séggel foglalkozó, az irodalmat nép­szerűsítő és a nyelvművelő albizott­ság tagjai. Abel gäbor KICSIKTŐL A FELNŐTTEKIG Szerte az országban, az ország va­lamennyi iskolájában készülődnek a VI. Országos Spartakiádra, a sport és az ifjúság nagy seregszemléjére, a Moldva parti randevúra. Az országos sportfesztivált helyi, körzeti, járási és kerületi seregszemlék előzik meg. A spartakiád mindenkié: Az egész or­szágé. Mintahogy az egész országé volt az első, a második s most a ha­todik. Mikor is volt az első országos spartakiád? Könnyű kiszámítani, hi­szen öt évenként rendezik meg, s ez­úttal kerül sorra hatodszor. Igen, 1955-ben volt az első, 1960-ban a má­sodik. Az idei egybeesik hazánk fel­szabadításának 35. évfordulójával. A Jubileumi esztendőben még nagyobb Jelentősége van az országos rendez­vénynek, s ezért a szervezők még na­gyobb gondot fordítottak a felkészü­lésre. Akadnak még hibák, mégis azt látjuk, hogy a hatodik spartakiád is méltó lessz az előzőhöz, sőt tömeges­ségében felülmúlja azt. Az Idei spartakiád abban is eltér az elsőtől, hogy nemcsak tömegbemu­tató, hanem sportverseny is. Téli sza­kaszát a síversenyek jelentették. Most majd a nyári szakasz következik, s a következő sportágakban rendeznek versenyeket: kézilabda, kosárlabda, úszás, atlétika, labdarúgás, torna stb. Ebbe a . nemes, egészséges akcióba a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban óvodások, iskolások, serdü­­lőkorúak ezrei kapcsolódnak be. A tervek szerint tizennyolc helyi, és há­rom körzeti méretű spartakiád bemu­tatót tartanak. A sikeres bemutatók szervezésében bekapcsolódtak a helyi és körzeti oktatók, a nemzeti bizott­ságok, a SZISZ szervezetek, a szak­­szervezetek és a Nemzeti Front tö­­megszervezteinek vezetői. A csoportos fellépéseken kívül turisztikai- és sportversenyekre, kulturális megmoz­dulásokra, szellemi vetélkedőkre is sor kerül. A körzeti fellépés előtt a spartakiád résztvevői ünnepélyesen felvonulnak. A körzeti bemutatókra Hňúšťán, Tornaiján (Šafárikovo) és Hajnáčkôn (Hajnáčka) kerül sor. A járási bemutatót a rimaszombati Slo van Sportegvesiilei sportpályáján ez év lúnlus első felében tartják meg. A serdülők kategóriájában a rima szobati járás tornászai, a kolíni járás fiataljaival együtt lépnek fel. A járás­ból 3250, a kolíni járásból pádig 144 serdülő mutatja be tornagyakorlatait. XXX Forog a lemez, felcsendül a dallam a tágas tornateremben. Karcsú lányok és asszonyok gyakorolnak a zene üte­mére. Tizenhatan alkotnak egy cso­portot. Hetente kétszer találkoznak a Rimaszombati Általános Iskola torna­termében, ahol szorgalmasan gyako­rolnak, hogy minél előbb elsajátítsák azokat a gyakorlatokat, amelyeket odahaza, községük leányaival, asszo­nyaival együtt gyakorolnak. Vezető­jük Vadúalová Mária mérnöknő. A tornaijai harminchat tagú női cso­portnak a vezetője Tolmáčová Elena, a tisovecié Milada Brožovú, a kleno­­vicei Ivánévá Júlia, a rimaszombatié pedig Budai Lídia. A csoportok elő­ször otthon lépnek fel. A zászlódíszbe öltözött várost a be­mutatók napján elfoglalja az ifjúság: a legkisebbek, a serdülők és a felnőt­tek. Valamennyi korosztály részt vesz ezen a sportversenyen. A felkészülés során megállapíthattuk, hogy sikert aratnak majd valamennyien. Egyelőre a tornagyakorlatokat csiszolgatják já­­rásszerte. Nem közömbös számukra, milyen minőségű a kivitelezés, hiszen a spartakiád napjaiban rajtuk lesz a város és a járás szeme. —nt— Egymást segítve.. Д CSEMADOK diószegi (Sládkovi­­čovo) helyi szervezete a közel­múltban tartotta évzáró közgyűlését. A bevezető beszédet Juhász János az általános iskola igazgatója tartotta, majd kultúrműsor következett, mely­ben az iskola tanulói léptek fel. A műsorban megemlékeztek József Attila születésének. 75. évfordulójáról. A programot Rostás Piroska tanítónő állított össze és tanította be. A színes kultúrműsor után Karsay Tibor számolt be a szervezet múlt évi eredményeiről. Többek között megem­lítette azt a kultúrműsorral tarkjtott tartalmas ünnepséget, melyet a CSE­MADOK megalakulásának 30. évfordu­lója tiszteletére rendeztek. A VOX HUMANA énekkar tavaly ünnepelte fennállásának 10. jubileumát. Erre az alkalomra Diószeg szülötte, Pongrácz Zoltán zeneszerző jubileumi darabbal ajándékozta meg a vegyeskórust. Gyurcsó István a „Biztatónak“ című versét zenésítette meg. Ezen az ün­nepségen részt vett az ácsi, a szeren­csi (Magyarország), a berencsi (Brané) és a galántai (Galanta) ének­kar, valamint Gyurcsó István költő és Pongrácz Zoltán zeneszerző. A VOX HUMANA kórus tavaly tizen­két rendezvényen lépett fel. A legsi­keresebb a győri, a lócsi (Lúč na Ost­rove) és a zsigárdi (Žiharec) fellé­pésük volt. Decemberben egy magyar­országi meghív«^ tettek- el Közös akarat, négy szólamban: Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli a VOX HUMANA. Balatontapolcán szerepeltek nagy si­kerrel. fii HATTÄS nevet viselő tánccso-Az ÚJ HAJTÁS néptáncmozgalmunk egyik legsikeresebb képviselője. Foto: Nagy port is szép eredményeket ért el, az elmúlt évben. Sikeresen szerepeltek Žselizen (Želiezovce), ahol a buda­pesti Vasas Népművészeti Együttessel közösen léptek fel. Vágfarkasdnn (Vlőany) a járási szemlén megszerez­ték az első helyet, s így biztosítottak a gombaszögi (Gombasek) részvétel jogát. Ezenkívül részt vettek a Pest­megyei Ifjúsági Napokon és a Szőttes fennállásának 10. jubileuma alkalmá­ból rendezett ünnepi esten. A tartalmas beszámolót vita követ­­te, melyben többek között felszólalt Holik Gyula, Benkovszky Pál, a hnb titkára, valamint Pintér Ferenc, a VOX HUMANA vegyeskórus karmes­tere. A vita után a tagság jóváhagyta a szervezet idei munkatervét, s végül a jelenlevők megválasztották a szer­vezet új vezetőségét és a járási kon­ferencia küldötteit. NAGY MIHÁLY Ф A lévai (Levice) járás CSEMA­DOK szervezeteiben legfontosabb fel­adatnak tartják a tagság és a magyar dolgozók kulturális szintjének állandó növelését, valamint a minőségi munka tökéletesítését. Az igényes célkitűzések minél cél­szerűbb megvalósítása érdekében ak­tivizálják a járási bizottság mellett működő népművelési szakbizottság és albizottságainak munkáját. Gerő Jánossal a szakbizottság elnö­kével folytatott beszélgetésünk során megtudtuk, hogy nagy súlyt helyez­nek a politikai és hevelő tevékeny­ségre. Minden szervezetben megemlé­keznek a Februári Győzelem 32. év­fordulójáról, a NOSZF és hazánk fel­­szabadulásának történelmi jelentősé­géről. Fokozott gondot fordítanak a tudományos világnézeti nevelésre és a Szovjetunióhoz fűződő barátság el­mélyítésére. Megfelelő eszközökkel oda szeretnének hatni, hogy javuljon az embereknek a munkához való vi­szonya, népszerűsítik a szocialista munkaverseny és a kötelezettségválla­lási mozgalom gondolatát. Széles kör­ben foglalkoznak az irodalom és a művészet szerepével a szocialista tár­sadalom építésében. Előadások formá­jában ismertetik V. I. Lenin életét és munkásságát, születésének 110. évfor­dulója kapcsán. Számos előadás hangzik el a világ forradalmi változásairól, a tudomá­nyos-műszaki forradalom szerepéről, az anyanyelvi oktatás jelentőségéről, a pártsajtó szerepéről és az agitációs­­propagációs munka időszerű kérdé­seiről, , 14 I, . Az iskolánkívüli érdekkört mozga­lom területén úgy szervezik a mun­kát, hogy az felébressze a társadalmi célokból fakadó kulturális szükségle­tek iránti igényt, elősegítse a művelt­ségszerzés folyamatát. Népművelésünk egyik legeredmé­­nvesebbnek bizonyuló formáia a klub-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents