Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-15 / 11. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1980. március 15. A CSKPKB Elnökségének és a CSSZSZK kormányénak határozata a népgazdaság tervszeré irányítási rendszerének takétetesitesére irányaié intézkedésekkel kapcsolatban A gazdaság fejlesztésében elért eredményeink kísérőjelenségeként azonban számos probléma és fogyatékosság is felmerült, amint arra a CSKP KB felhívta a figyelmet, főképpen 11. és 14. ülésén. A CSKP XV. kongresszusa hangsúlyozta, hogy az új, igényesebb hazai és külső gazdasági feltételek között a társadalmi termelés további fejlesztésének egyedüli lehetséges útja a termelés intenzív tényezőinek következetesebb kihasználása, a termelés hatékonyságának nöevelésével és a munka minőségének javításával a társadalom növekvő szükségleteinek kielégítése. Feltétlenül meg kell gyorsítani a tudomány és a technika eredményeinek bevezetését, a termelésben intenzívebbé kell tenni az inováciős folyamatokat, emelni kell a gyártmányok technikai és minőségi színvonalát, fokozni kell a CSSZSZK részvételét a szocialista gazdasági integrációban és a nemzetközi munkamegosztásban. Mindez új, fokozottabb követelményeket támaszt a gazdasági fejlesztés tervezésével és irányításával, mindegyik irányító szerv munkájának hatásosságával és minőségével, a konkrét irányító és szervező tevékenységgel szemben. ☆ ☆ ☆ A CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya az Intézkedéseket újabb jelentős lépésnek tekinti a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítése terén, amellyel megvalósul a CSKP XV. kongresszusának utasítása, miszerint a hatodik ötéves tervidőszakban a tervszerű irányítás rendszerének tökéletesítése folyamán megőrizzük és továbbfejlesztjük mindazt, ami bevált. Egyúttal új elemeket vizsgálunk felül és vezetünk be, elsősorban azokban az esetekben, amelyekben az eddigi eszközök nem hatnak kellőképpen gazdasági politikánk valóra váltására. Az intézkedések a tervezés tökéletesítését, az irányító munka színvonalának emelését és az irányításban a dolgozók részvételének növelését célozzák. Az intézkedések kapcsolódnak a már a hatodik ötéves tervidőszakban megvalósult számos módosításhoz és a tervszerű irányítás hatása elemzésének következtetéseihez, a hatékonyság és minőség irányítása komplex felülvizsgálásának tapasztalataiból indulnak ki és felhasználják a Szovjetunióban, valamint más testvéri országokban szerzett tapasztalatokat. Az elfogadott intézkedések azt a célt szolgálják, hogy az irányítás és a tervezés összhangban legyen a fejlett szocialista társadalom építésének követelményeivel. Ugyanakkor a demokratikus centralizmus érvényesítésének és az irányításban az emberek kezdeményezése és részvétele növelésének bevált lenini alapelveiből, a gazdaság és! a szociális fejlesztés irányításában a párt vezető szerepének elmélyítéséből, a társadalmi tulajdon erősítéséből és a szocialista társadalmi rendszer előnyeinek kihasználásából indulnak ki. A CSKP KB Elnöksége ős a CSSZSZK kormánya kiemeli annak döntő fontosságát, hogy minden szinten tovább tökéletesítsék a tervezést, főképpen tudományosságának, távlati, komplex és összekapcsolódó jellegének erősítésével. A gazdaságban a fő szerkezeti és minőségi változások alapvető irányainak meghatározására intenzívebbé teszik a hosszú távlatra szóló munkákat. Ezek a KGST-tagországok gazdasági együttműködése hosszú távú célprogramjaiban a CSSZSZK növekvő részvételéből és a főképpen a Szovjetunióval megvalósuló nemzetközt szakosításból és kooperációból indulnak ki. ☆ ☆ ☆ Rendkívül fontos feladat az ötéves térvek, mint a párt gazdasági és szociális politikája valóra váltása fő eszköze szerepének növelése. Elsősorban az szükséges, hogy gyorsabban végrehajtsák a termelés szerkezetében, hatékonyságában és minőségében szükséges változtatásokat, amelyek összhangban lesznek a jövőbeni fejlődés feltételeivel, átütőbben csökkentsék a termelés nyersanyag-, energetika-, anyag-, beruházási Cs szállítási igényességét, kihasználják a mu.i ka társadalmi termelékenysége növelésének, gyártmányainak technikaigazdasági színvonala emelésének minden lehetőségét. Csakis ilymódon elégíthetjük ki tejesebben növekvő belső szükségleteinket és kapcsolódhatunk be intenzivebben a szocialista gazdasági integrációba, ilyképpen tehetjük versenyképesebbé gyártmányainkat a világpiacokon. A CSKP Központi Bizottságának Elnöksége és a CSSZSZK kormánya a 7. ötéves terv előkészítése keretében megvitatta a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítésére 1980 után életbe lépő intézkedéseket és határozatokat hozott megvalósításukra a párt-, a társadalmi, az állami és a gazdasági szervek tevékenysége szakaszán. Azok az eredmények, amelyeket dolgozó népünk Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével a hetvenes években elért, igazolják a CSKP XIV. és XV. kongreszszusán kitűzött irányvonal helyességét. A párt és a társadalom válságának leküzdése után követett út, a gazdaságban a párt vezető szerepének megszilárdítása, a népgazdaság és a CSSZSZK gazdasági és szociális fejlesztésében a tervszerű irányítás szocialista alapelveinek érvényesítése a dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatásával együtt létrehozták népgazdaságunk tartós előrehaladásának szükséges feltételeit. A társadalmi termelés gyarapodása, a lakosság anyagi és kulturális színvonalának emelkedése meggyőzően igazolja a szocializmus előnyeit a kapitalizmus felett, s szeryesen összekapcsolódik a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával elmélyülő gazdasági együttműködéssel, kapcsolataink minden irányú fejlődésével. Ezeknek a követelményeknek kell hathatósabban alárendelni a terv feladatai és mutatói egyéb rendszerét. Differenciált érvényesítésük egyszersmind lehetővé teszi a társadalmi szükségletek szempontjából és hatékonyságának, valamint a nemzeti jövedelem növeléséhez az üzemek, a vállalatok és egész termelési-gazdasági egységek gazdálkodása hozzájárulásának jobb kimutatását. Növelni kell a hatékonyság, a gyártmányok technikai és minőségi színvonalának emelése, a fogyasztók szükségleteinek kielégítése feladatait kifejező mutatók jelentőségét, hogy az eddiginél jobban feltüntethessék és értékelhessék a kollektívák és egyének munkáját, konkrét hozzájárulásukat a társadalom gyarapodásához. A termelésigazdasági egységek és a vállalatok tervteljesítését és eredményeit tovább már nem értékelhetjük egyoldalúan a „bruttó termelés“ alapján. A CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya kiváltképpen sürgősnek tartja a népgazdaságban az anyagi kapcsolatok tervezésének, irányításának és szervezésének javítására vonatkozó intézkedések következetes végrehajtását. A központi tervező szervek, a minisztériumok és a termelési-gazdasági egységek szintjén az ügyvitel széles körű érvényesítésével el kell mélyíteni a források és szükségletek anyagi mérlegét, a társadalom igényeinek kielégítésért fokozni kell a szállító központi szervek, termelési-gazdasági egységek és vállalatok felelősségét. A terv készítése és megvalósítása folyamán határozottan javítani kell a szállító és a megrendelő szervek együttműködését. A termelési-gazdasági egységek és a vállalatok között az ötéves tervek feladataiból kiindulva hosszú távra szóló szerződéses kapcsolatokat kell kialakítani, fokozni kell a gazdasági szerződések kötelező jellegét és a teljesítésükért viselt felelősséget, a szerződéses kötelezettségek megszegése és a társadalomellenes eljárások esetében a szankciók szerepét. Lényeges előrelépést kell tenni a normázás tökéletesítése és valamennyi fajtájú progresszív normák komplett rendszerének kialakítása terén. A CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya nagyon fontosnak tartja a múlhatatlanul szükséges feltételek létrehozását ahhoz, hogy a gyakorlatban az ötéves terv legyen az alapja a minisztériumok, a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok gazdasági tevékenysége tervezésének, irányításának és szervezésének. Az ötéves terv nagyobb stabilitását célzó törekvés ugyanakkor nem jelenti a kitűzött feladatok abszolút változtathatatlanságát. Az éves tervek alapvető szerepe az ötéves tervidőszakban kitűzött célok és feladatok lebontása, valamint teljesítésük biztosítása. Egyszersmind rugalmasan reagálniuk kell a változó külső és belső feltételekre, az ötéves terv teljesítése folyamán felmerülő új jelenségekre és szükségletekre. E célból fokozatosan létre kell hozni az anyagi- és pénztartalékokat. Az ötéves terv döntő feladatai és az anyagi ösztönzés eszközei közti összefüggés meghatározása a kollektívák és az egyének fokozottabb érdekeltségéhez és hozzáállásuk megváltozásához kell, hogy vezessen a termelési-gazdasági egységek és vállalatok progresszív évi terveinek elfogadásával, a társadalmi szempontból célszerű tervfeladatok túlteljesítésével kapcsolatban. Ily ir.óaun kialakulnak a központi tervezésnek, a szocialista munkaverseny fejlesztésének és a szocialista kötelezettségek vállalásának' /.-bb feltételei. ☆ ☆ ☆ Az ötéves és az évi tervek magas színvonalát és progresszív jellegét elsősorban a műszaki-tudományos fejlesztés, az állóeszköz-felújítás és a külgazdasági kapcsolatok hatékonyabb tervezésével kell elérni. Döntő jelentősége van annak, hogy t a tudományos-műszaki haladás a tervezés szerves részévé váljon, s a terv egyes részeinek fő tartalmát képezze, hogy a tudományos-műszaki haladás eredményeinek gyors alkalmazása lényeges mértékben növelje a népgazdaság hatékonyságát és a minőségi mutatókat. Ez szükségessé teszi a célprogramozás elvének következetesebb érvényesítését a tervezésben és az irányítás egész folyamatában. Sokkal magasabb színvonalon kell kidolgozni és teljesíteni a műszaki fejlesztés, a minőségi színvonal emelésének, az új gyártmányok, a korszerű technológiai eljárások és az új gyártási programok bevezetésének, valamint az anyagigényesség csökkentésének a tervezését. Ennek érdekében növelni kell az anyagi ösztönzés hatékonyságát is. A minőségszabályozás rendszereit következtesebben és energikusabban kell bevezetni minden termelési-gazdasági egységben és vállalatban. Az irányítás minden szintjén szüntelen figyelmet kell szentelni az állóeszközök hatékonyabb újratermelésének, a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek hatékonyabb kihasználása alapján. Az intézkedéseket arra kell irányítani, hogy azok megváltoztassák a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok eddigi viszonyulását, az állóeszközök ésszerűbb kihasználásához, a nagyobb hatékonysághoz, a gyorsabb megtérüléséhez, a beruházások kifejezettebb társadalmi célszerűségéhez, a termelési alap progresszív korszerűsítéséhez és felújításához, a munkaerő-forrásokkal arányos fejlesztéséhez. A népgazdaság további dinamikus és kiegyensúlyozott fejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele Csehszlovákia részvételének kiszélesítése és hatékonyabbá tétele a nemzetközi munkamegosztásban, főleg a szocialista gazdasági integrációban. Az intézkedésekkel elő kell segíteni a csehszlovák gazdaság exportképességének a növelését. Gondoskodni kell a beruházási komplexumok és az egyes fontos részegységek kivitelének mindenre kiterjedő tervezéséről és az egyetlen főszállftó funkciójának érvényesítéséről. A külgazdasági kapcsolatok hatékonyságának növelésére a további eszközök mellett az érképzést is hatékonyabban kell kihasználni. Ezzel összefüggésben a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány felhívja a figyelmet a nagykereskedelmi árak fokozatos ésszerűsítésében megkövetelt felelősség jelentőségére, amelyben következetesebben érvényre kell juttatni a hatékonyság növelésének és a minőség javításának a feladatait, valamint a világpiaci feltételeket. ☆ ☆ ☆ A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítése elválaszthatatlan részének tekinti az önálló elszámolás elvének megerősítését a termelési-gazdasági egységek, a vállalatok és a vállalaton belüli részlegek gazdálkodásában. Az önálló elszámolási rendszer hatékonyabb kihasználásának az alapját az ötéves tervben foglalt feladatok, szabályok és szabványelőírások fogják képezni. Az önálló elszámolás rendszere a termelésigazdasági egységekből fog kiindulni, amelyek a szakágazatok irányításának alapvető láncszemét képezik, egészen a vállalaton belüli szervezési egységekig. A vállalaton belüli önálló elszámolás hatékonyabb kihasználásával növelni kell a dolgozók aktivitását és kezdeményezését a tartalékok mozgósításában. Növelni kell a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok felelősségét a rájuk bízott eszközökkel való gazdálkodás eredményeiért. Az egyes szervezetek pénzügyi forrásainak keretét, s ezzel az ösztönzési alapok magasságát is nagyobb mértékben kell függővé tenni a gazdasági tevékenységükre vonatkozó minőségi mutatók teljesítésétől. Okvetlenül meg kell erősíteni az anyagi ösztönzést a kiviteli feladatok teljesítésében a hatékony export növelése céljából, különösen a kiviteli árakban elért növekedés szempontjából. El kell érni, hogy a behozott termékek árai az eddiginél nagyobb hatást gyakoroljanak vállalatok gazdálkodására, főleg a a termelési-gazdasági egységek és a nyers- és az alapanyagok, az energia, a behozott gépek és berendezések jobb kihasználására. Az önálló elszámolás elvének fokozottabb érvényesítése a beruházások területén megköveteli a saját pénzforrások és a bankhitelek részarányának növelését a beruházások finanszírozásában. ☆ ☆ ☆ A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány kiemelten hangsúlyozta az objektívebb és pontosabb mércék alkalmazásának rendkívüli jelentőségét a kollektívák és az egyének érdemeinek értékelésében és jutalmazásában, a munka konkrét eredményei alapján. Kifejezőbben kell felbecsülni a jó minőségű munkát, a társadalmi haszon jelentős növelését, kifejezőbben kell ösztönözni a gazdasági tevékenység minőségi oldalait, főleg a termékek műszaki színvonalának emelését, minőségének javítását, a nyers- és az alapanyagokkal, valamint a munkaerővel takarékosabb gazdálkodást. Ogyszíntén sokkal nagyobb mértékben kell sújtani a rossz minőségű munkát, az alacsony teljesítményt, a szabványok, a gyártási és technológiai folyamatok megsértését. Arra van szükség, hogy a bérfejlesztés országos szabályozása elősegítse a munkadíjazás említett szocialista alapelveinek érvényesítését. Annak érdekében, hogy a béreszközök képzésé közvetlen összefüggésbe kerüljön a komplex tervteljesítés és a gazdálkodás eredményeivel, szélesebb mértékben kell bevezetni a saját teljesítmények mutatóját. (Ez a mutató, amely alapjában véve az anyagfogyasztás nélkül fejezi ki a termelési értéket, hatékonyabban segíti elő a termelés anyag-, energia- és szállítási igényességének, valamint az improduktív költségeknek a csökkentését.) Ogyszintén fokozatosan érvényesíteni kell a termelési alapok jövedelmezőségi mutatóját, amely kifejezi a létrehozott nyereség és a használatba vett termelési alapok közötti viszonyt. Ez a mutató egyrészt nyomást fog gyakorolni a költségek csökkentésére és a nyereségek növelésére, s egyúttal hatást fejt ki az állóeszközök és a készletek jobb kihasználására is. A bértömegszabályozásban további mutatók is fognak érvényesülni (naturális mértékegységek, munkaigényessségi szabványok stb.) éspedig megkülönböztetett módon az egyes ágazatokban és az irányítási szintek szerint. Ezek az intézkedések arra irányulnak, hogy fokozódjon a dolgozók érdekeltsége a jó gazdasági eredmények elérésében. A termelési-gazdasági egységek és a vállalatok munkájában elért jó vagy rossz eredmények intenzívebb hatása a béralapok fejlődésére az ötéves és az évi tervekben előirányzott feladatok teljesítésében a dolgozó kollektívák nagyobb anyagi és erkölcsi érdekeltségét fogja eredményezni a munka hatékonyságának növelésében, minőségének javításában, az irányítási munka tökéletesítésében minden szinten, a műhelyekben, az üzemek, a vállalatok és a termelési-gazdasági egységek problémáinak következetes megoldásában. Végső fokon az egyének fokozottabb mértékben megkülönböztetett bérezéséhez vezet a tényleges érdemek alapján. ☆ ☆ ☆ Az elkövetkező időszak bonyolult gazdasági feladatainak teljesítése a munka színvonalának lényeges emelését követeli meg a központi tervező és tárcaközi szervektől, az ágazati minisztériumoktól, a termeíési-gazdasági egységektől, valamint a vállalati és a vállalaton belüli irányító szervektől egyaránt. Lényegesen emelni kell a központi népgazdaságirányítás színvonalát, főleg a koncepciós, koordinációs és ellenőrző tevékenység fejlesztése során, meg kell szilárdítani a döntő népgazdasági feladatok végrehajtásáért, a szerkezeti változások megvalósításáért, illetve a népgazdasági tervek teljesítéséért viselt felelősségét. Ugyanakkor meg kell teremteni a termelési-gazdasági egységek, a vállalatok és egységes földművesszövetkezetek erőteljesebb kezdeményezésének a feltételeit. Erre mindenekelőtt a tervteljesítés és a szükségletek kielégítése során van szükség. Növelni kell érdekeltségüket a népgazdaságfejlesztési erőforrások hatékonyabb kihasználása lehetőségeinek feltárásában és mozgósításában. Arra is szükség van, hogy az egyes irányítási szintek közötti kapcsolatokat ésszerűen határozzuk meg, s egyértelműen szabjuk meg az egyes irányítási szintek jogkörét és felelősségét is. Határozottabban kell cselekedni a CSKP XV. kongresszusa követelményeinek teljesítésekor. A kongreszszus többek között megszabta: „A kormányok és a minisztériumok feladatainak növelése és tevékenységük színvonalának emelése mellett a szakágazati irányítás alapfokú irányítási láncszemévé a vezérigazgatóságokat kell kifejleszteni.“ Céltudatosan ki kell dolgozni az ágazati és szakágazati irányítás komplex fejlesztésének és a termelés-műszaki bázis fokozatos ésszerű felépítésének tervét. E terveket pedig fokozatosan végre kell hajtani. Az intézkedések rendszerének foganatosítása megköveteli az egész ellenőrzési rendszer megszilárdítását. Az ellenőrzést főleg a terv teljesítéséhez szükséges feladatokra, a gazdasági irányítási eszközök helyes érvényesítésére és az önálló elszámolási rendszer alapelveinek érvényesítésére kell összpontosítani, összhangban a gazdaságpolitikai szándékokkal. A gazdasági ösztönző-rendszer feladatkörének növelésével párhuzamosan minden szinten tökéletesíteni kell az irányító és szervező munkát. Gustáv Husák elvtárs a- CSKP KB 14. ülésén hangsúlyozta, hogy „pótolhatatlan jelentősége van a közvetlen irányításnak, amelynek alkalmazásában még számottevőek a fogyatékosságaink. Minden területre érvényes, hogy ha helyt akarunk állni a világversenyben, akkor többet kell bizonyítanunk, hatékonyabban kell irányítanunk, jobban kell dolgoznunk, s meg kell nyerni az embereket, a feladatok teljesítése ügyének !. Párhuzamosan az irányítás színvonalának emelésével szemben támasztott követelmények és a feladatok bonyolultságának növekedésével, elkerülhetetlenül fokozódnak a vezető dolgozók erkölcsi-politikai magatartásával és szakmai tudásával kapcsolatos követelmények is. A CSKP KB Elnöksége és a csehszlovák kormány megköveteli az irányító dolgozóktól — minden szinten — a következetes elkötelezettséget, a hatékony döntést, a problémák határozott megoldását, társadalmi felelősséget a feladatok teljesítéséért. A CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya hangsúlyozza, hogy a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítésére irányuló intézkedések fokozatos lebontása és érvényesítése rendkívül igényes, de sürgető és halaszthatatlan feladat. Megoldása, végrehajtása, a túlhaladott nézetek és eljárások, a rutinszerűség káros hatásának leküzdését követeli meg. Éppen ezért a jelenlegi bonyolult gazdasági feltételek közepette az intézkedések fokozatos érvényesítését következetesen kell irányítani és ellenőrizni. Az egyes intézkedéseket össze kell kapcsolni a népgazdaságfejlesztés tételes feladatainak megoldásával, az egyes ágazatok és szakágazatok konkrét feltételeivel. A központi szervek nagy felelősséget vállalnak az elfogadott intézkedések gondos és komplex lebontásáért, és megfelelő irányelvek, rendeletek kibocsátásáért. A hatodik ötéves tervidőszak utolsó évét ki kell használni arra, hogy valamennyi szint irányító dolgozóival megértessük az intézkedések rendszerének lényegét és fontosságát. Az intézkedések hatékonyságát az is nagy mértékben meghatározza majd hogy milyen következetességgel és diffferenciáltsággal ismertetik meg az értelmüket a termelési-gazdasági egységek, a vállalati irányítás dolgozóival, a dolgozó kollektívákkal és egyénekkel. Az intézkedések megérte(Folytatás a 3. oldalon)
