Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-08 / 10. szám
1980. március 8. SZABAD FÖLDMŰVES 13 /WWWWWWS^WWWWS/V4>VW4<V4/\/WW>/WV\^^WWW^W\A/WWWVV A kukoricatermesztés problémái A kukoricát a legtöbb helyen vetésváltásban termesztik. Ennek helyenként határt szab, hogy a talajok triazin hatóanyaggal telítettek. Mi hát a megoldás? Lehet-e a triazinszármazékokat helyettesíteni, vagy ügy alkalmazni, hogy a gyomokat kellően irtsa, ugyanakkor a kukorica után más növényt is lehessen termeszteni? JÖ „GYOMIRTÓ“ A BÜZA IS Az újszászi Szabadság Termelőszövetkezetben (MNK] a szakmai kérdésekről Bajnai László elnökhelyettes az alábbiakban nyilatkozott: —; Mi tulajdonképpen kedvező helyzetben vagyunk. Jelentős területen foglalkozunk a gazdasági növények vetőmagtermesztésével, így elegendő mennyiségben megkaptuk a gyomirtáshoz szükséges jó minőségű vegyszereket. Egyet viszont le kell szögezni, az ismert és forgalmazott kukoricaherbicidek a gyomnövényeknek csak meghatározott körét irtják. Ezért a kellő védelem csak a helyes táblakiválasztással, talajműveléssel, az elővetemény okszerű gyomirtásával érhető el. — Ogy tervezzük a „vegyszerforgót“, hogy a muharfélékkel fertőzöttebb területekre adunk trizin hatóanyagú vegyszereket, de kisebb dózisban. Ugyanakkor ezeken a területen két-három éves forgóban termesztjük a kukoricát. Csak ott váltjuk évenként a növényeket, ahol a talajban nem található káros mennyiségben triazin hatóanyag. Kukorica után mindig búzát vetünk, mivel sűrű állományával jól irtja a gyomokat. Elnyomja például a kakasiábfű egyes, a vegyszerre rezisztens fajtáit, a csillagpázsttot és a vadkö-' lest. ф A kukorica kuitivátorozása sok vitára adott már okot a szakemberek körében. A legtöbben úgy. vélekednek, hogy a müvelőeszközt nem szabad beengedni a kukoricasorok közé. — Mi nem fogadjuk el ezt az álláspontot, mindaddig járatjuk a kultlvátort, ameddig a növényállomány engedi. Ezt még akkor is tesszük, ha nem gyomos a területünk, mivel a kukorica szereti a levegős talajt. A vegyszerrel való takarékosság is erre késztet bennünket. A felülkezelést szükségszerűen végezzük. Azt viszont tudni kell, hogy a vegyszeres kezeléssel nem lehet helyrehozni az agrotechnikai hibákat! INDIKÄTORNÔVÉNY A FEHÉRMUSTÄR A jászjákóhalmi Béke Termelőszövetkezetben — ahol szintén szeretnék megszüntetni a kukorica monokultúrás termesztését — a talajok magas triazintartalma miatt ezt csak részben tudják megvalósítani. A gondokról Szabari István elnök és Koós László főágazatvezető-helyettes az alábbiakban tájékoztat: — Mint a KITE taggazdasága, kétszáz hektár kukoricára kaptunk Endrikán vegyszert. Kétszázötven hektárra viszont még nem tudtuk milyen vegyszert szerezhetünk be. Nagyon szeretnénk „kiváltani“ a triazinos területeinket. A korábban nagy adagú triazintartalmú gyomirtószerekkel kezelt területekről talajmintát veszünk és ebbe a mintába egy indikátor növényt, fehérmustárt vetünk. Ez kimutatja a triazin mennyiséget. Ha kedvező eredményt kapunk, utána napraforgót vagy cukorrépát vetünk. Tudni kell, hogy a tenyészidő alatt 0,7—1,4 kilogramm triazin hatóanyag bomlik le hektáronként, az időjárástól függően. Vannak olyan tábláink, ahol a triazinszint hektáronként eléri a 3—5 kilogrammot. Itt kénytelenek vagyunk továbbra is kukoricát vetni. Ahol kisebb a dózis, oda is kukoricát teszünk, de ezeken a területeken már az új vegyszerrel kezeljük a növényt. így búzát vagy esetleg más növényt vethetünk a kukorica után. Azokon a területeken, amelyeken kukoricát termesztünk ugyan, de alacsony a triazinszint Rabixent használunk kombinációban. Kombinációban alkalmazzuk a Hungazint, a Rapid 41 FW-t. Az egyszerű gyomokat, amivel mintegy kétszázötven hektáros területünk erősen fertőzött, jól irtja az Igrán Is, ami kombinációban biztos védelmet nyújt a tenyészidőszak alatt. EGY TENYÉSZIDÖ ALATT LEBOMLIK A jászapáti Velemi Endre Termelőszövetkezetben Bordás Imre szakirányitó és Járvás Miklós növényvédelmi ágazatvezető az alábbi gondolatokat fejtette ki: — Nálunk sajnos négyszázötven hektár van „betáplálva“ triazinszármazékokkal. Valamikor ugyanis azt tartottuk, hogy a búza elbír hektáronként egy kilogramm triazin hatóanyagot. Ez meg is látszott a terméseredményeinken! Ezt a négyszázötven hektárt szeretnénk felszabadítani, erre meg is kaptuk az Endrikánt. Kukoricát viszont ezerhatszáz hektáron termesztünk, így a többi vetés vegyszeres gyomirtására Hungazint, Rapidot, Buvínolt és Ravixent használunk. Ezek a szerek tíz-tizenöt százalék triazint tartalmaznak, ami egy tenyészidőszak alatt lebomlik. E szereket a kukoricavetés és a talaj sima hengerrel történő lezárása után juttatjuk ki. Erre nemcsak a nedvesség megőrzése miatt van szükség, hanem azért is, mert csak így lehet egyenletesen kijuttatni a szert a talaj felszínére. A kukoricatermesztés agrotechnikáját nagy vonalakban minden üzem jól ismeri, ma azonban már az apróbb finomításokon is múlik a siker. Nem mindegy például, hogy a vetés után milyen irányban permetezzük a táblákat. A taposási kár elkerülése érdekében a vetésre merőlegesen kell kijuttatni a vegyszert. Menetközben a szórófejeket is állandóan ellenőrizzük. Korábban előfordult, hogy nem vettük észre a dugulást és felülkezeléssel kellett gyommentessé tenni a kukoricatáblát. Ez jelentős többletköltséggel járt. (M. M.) Ipari módszerekkel A közelmúltban Moldáviában Golcov össz-szövetségi mezőgazdasági miniszterhelyettes vezetésével, össz-szövetségi kukoricatermesztési tanácskozást tartottak. A tanácskozáson megállapították, hogy 1979-ben a Szovjetunióban 16U ezer hektár területen termelték a kukoricát iparszerű módszerekkel. Ezen módszerek elterjesztéséhez jelentős mértékben járult hozzá a Moldáviai SZSZK, amely e technológiát elsőként honosította meg. Az elmúlt évben a köztársaságban százezer hektáron alkalmazták az iparszerű termesztés módszereit és hektáronként öt tonna szemes kukoricát takarítottak be. A központi szervek célul tűzték ki, hogy 1980-ban az iparszerűen termesztett kukorica vetésterületét egymillió hektárra növelik. Az Ukrán Szocialista Köztársaságban például 1980-ban a 380 ezer hektár területen átlagosan 5,8 tonna kukorica termelését tervezik hektáronként. Az értekezleten megállapították, hogy a kukorica átlagtermése a X. ötéves tervidőszak utóbbi négy évében a megelőző ötéves terv átlagához viszonyítva évente 943 tonnával nőtt. Országosan 3,23 tonna a kukorica átlagtermése. A termésátlag gyors növelése érdekében intézkedéseket tesznek az anyagi-műszaki ellátottság javítására, és a vetőmagtermesztés fejlesztésére, valamint a szakember- és szakmunkásképzés fejlesztésére. Az értekezleten részletesen elemezték a Csadür—Lunga-i járás kukoricatermesztési tapasztalatait. Az élenjáró módszerek elterjesztése érdekében már az elmúlt évben rendkívül nagy szervező munkát fejtettek ki. Ennek eredményeként Ukrajnában például már 2700 munkacsoportot és 212 gazdaságközi egységet hoztak létre. Az értekezlet anyagából megállapítható, hogy a tervezett fejlesztést a szovjet mezőgazdaság irányítói hazai gépek, eszközök, és anyagok felhasználásával akarják megvalósítani. Problémát jelent, hogy nem rendelkeznek elegendő, nagy terméshozamú korai hibridvetőmaggal, amelyre egyes ukrajnai területeknek és a Volga-vidéknek lenne szüksége. A kukoricatermesztés fejlesztése érdekében egyéb intézkedéseket is elhatároztak. Többek között megállapították: változtatni kell azon, hogy jelenleg tizenegyezer gazdaságban termelnek kukoricát viszonylag kis területen (100 hektár, vagy ennél valamivel több). Ezért szükséges a kukorica vetésterületeinek növelése a gazdaságokban is. (Sz. Zs.) Újítók a Šumavában Az újítások és a tematikus feladatok szintén a műszaki haladás szerves részét képezik. Jelentőségük mindenekelőtt a termelés racionalizálásában domborodik ki. Úgyszólván kényszerűségből kelnek életre és sok esetben megmentik a helyzetet, enyhítenek az áldatlan állapotokon, segítik a termelés hatékonyságának a növelését. A Sumaval Állami Gazdaság Český Krumlov-i szakágazati igazgatóságához tartozó üzemekben a múlt év folyamán több mint 2 millió 900 ezer korona társadalmi hasznot hozó újítást és tematikus feladatot valósítottak meg. Bevezetésre került 118 újítási javaslat és negyvenegy tematikus feladat. A dolgozók tizenhárom olyan újításra nyújtottak be javaslatot a vállalathoz, amelyek országos méretben is figyelemreméltók és bevezethetők. Az újítások és a tematikus feladatok szerzői összesen 148 ezer 503 korona jutalmat kaptak. A legeredményesebb újítók között tartják számon R. Pribylt, a kaplicel Agroszolgáltató üzem dolgozóját, akinek az újításával 119 ezer 604 korona társadalmi haszon keletkezett. A Nové Hrady-i üzemből pedig J. Dvofákot, akinek az újításával 95 ezer 648; majd a malontyi üzemből F. Vaništ és F. Bauerneplt, akiknek az újításával 79 ezer 734 korona értékű haszon keletkezett. Így sorolhatnánk a többieket is. Tény azonban, hogy az állami gazdaságnak nem minden üzemében gondoskodtak az újítási javaslatok rugalmas megvalósításáról. Amíg például a kaplicei Agroszolgáltató Üzem keretében egy dolgozó átlagában 610, a gépesítő üzemben 576, a malontyi üzemben 435, addig a Vyšší Brod-iban csak tizenhat korona értékű újítás került megvalósításra. A vállalat üzemeinek vezetőit arra ösztönözték, hogy törekedjenek az újítási javaslatok és a tematikus feladatok rugalmasabb megvalósítására, mert ezek nagy segítséget nyújtanak a termelés komplex szocialista racionalizálásában, a tervek sikeres teljesítésében. err-Zn—! A termőföld optimális kihasználására törekednek Növénytermesztésünk dinamikus fejlesztése a hatodik ötéves tervidőszak utolsó évében is fontos követelménye a piacok bőséges ellátásának, s ugyanúgy az állatok takarmányszükséglete kielégítésének. A növénytermesztés dolgozóinak sikeres munkájától függ az erőtakarmányok szükségletének hazai termelésből való fedezése, s a külföldi behozatal csökkentése. Szlovákiában ebben az évben is kiemelt feladatnak számit a gabonafélék hektárhozamának a növelése. A hatodik ötéves tervidőszak négy évének termelési átlagához viszonyítva ebben az esztendőben a népgazdasági. terv 8,3 százalékos növekedést irányoz elő a gabonatermesztésben. Ez azt jelenti, hogy szlovákiai méretben 4,3 tonna termésátlagot kell elérni hektáronként. A vetésszerkezetben számolnunk kell a tavaszi árpa területének arányos növekedésével, de azzal is, hogy a cukorrépa, a burgonya, a zöldség, a takarmány- és az étkezési hüvelyesek, továbbá a takarmánynövények termesztésében is kedvező fordulatot kell elérni. A népgazdasági tervben hangsúlyt kapott a tömegtakarmányok termelésének a fellendítése. A múlt négy év átlagához viszonyítva — szénában számítva — ebben az évben a termelést 18,3 százalékkal kell növelni. A terv ugyanakkor — a múlt év valóságához képest — az állattenyésztés hatékonyságának, illetve termelésének 1,2 százalékos növekedésével számol. Arra kell tehát törekednünk, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben a terimés takarmányok képezzék a táplálék zömét, s ugyanakkor ebben az ágazatban figyelemre méltó megtakarítást érjünk el erőtakarmányokból. A napokban N é m e t h János agrármérnökkel, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Jmi főagronómusával a növénytermesztők feladatairól és a vetésszerkezet alakulásáról beszélgettünk. — Hangsúlyoznom kell, hogy járásunk vetésszerkezete — jegyezte meg a főagronómus — az állami tervnek kerületi lebontása kapcsán részünkre adott. A kerületi mezőgazdasági igazgatóságtól kapott irányszámok meghatározzák feladatainkat, s ezeket a gazdaságokra bontottuk le. így szemes terményeket — beleértve az őszi kalászosokat, továbbá a tavaszi gabonaféléket — a szántóterületnek 61 százalékán termeljük, s ennék hatvan százaléka a kukoricával együtt tavaszi vetés. A tavaszi árpa választékában kilencven százalék erejéig a Spartan és a Trumph, kisebb területen pedig a Korái és a Safir fajta dominál. Mindent megteszünk azért, hogy elérjük árpából a 4,9 tonnás hektárhozamot. Kukoricát több mint 18 ezer 600 hektáron termelünk s arra törekszünk, hogy járási átlagban 6,5 tonnás hektárhozamot érjünk el. Ehhez azonban jó minőségű, biológiai anyagra van szükségünk. Járási méretben nagyüzemi fajtakísérletekben állapítjuk meg egy-egy szemes termény biológiai értékét. Két helyen árpa, három helyen búza, két helyen pedig kukorica fajtakísérletet folytatunk és ezeket a területeket szemmel tartjuk. Ugyanakkor több gazdaságunk saját kisparcellás fajtakísérlete is azt a célt szolgálja, hogy egy-egy körzetben a lehető legjobb termésátlagot érjék el. Ezzel magyarázható, hogy a gabonafélék hektárhozama kedvező évjáratokban eléri járásunkban a maximumot. ■ Mit tesznek a növénytermesztők azért, hogy az igényeket jó minőségű tömegtakarmányokkal elégítsék ki, főleg lucernával, s ezáltal az állatok hasznossága szüntelenül javuljon. — Ebben az évben a szántóterületnek 24,7 százalékán takarmánynövényeket termelünk. Ennek mintegy hatvan százaléka évelő takarmány. Az állami terv azonban más növényeknek, mint például cukorrépának, zöldségnek, takarmány- és étkezési hüvelyeseknek s egyebeknek a termelésével is számol. Ezek szintén tekintélyes területet foglalnak el vetésszerkezetünkben. Ez azt jelenti, hogy a szántóföldi tömegtakarmányok —• vagyis a lucerna — termésátlaga mármár elérte az optimumot, s ezen a téren nem nagy tartalékokkal rendelkezünk, hiszen szénában számítva lucernából a múlt évben is kilenc tonnás terméshozamot értünk el. Ugyanakkor a silókukorica harmincnyolc tonnás hektárhozamot adott, méghozzá szélsőséges évben. Ez azt jelenti, hogy kedvezőbb feltételekben a silókukorica termesztésében és a melléktermékek ésszerű hasznosításában még vannak némi tartalékaink. Tény persze az is, hogy helyenként a talajművelésben is vannak feltárást sürgető tartalékok. Járásunkban azonban ilyen eset kevés akad. ■ Gondoskodnak a talajok tápanyagpótlásáról? — Természetesen. A szántóterület negyed részét évente szerves trágyával — főleg istállótrágyával — gazdagítjuk, s ugyanakkor hektáronként 320 kiló NPK hatóanyagnak megfelelő műtrágyát dolgozunk a földek hektárjára. Ezzel a lehető legjobb termésátlag elérését szorgalmazzuk. Járásunk mezőgazdasági üzemeinek többségében a tudományosan megalapozott módszerek alapján gazdálkodnak. Gondoskodnak a termőtalajok ésszerű kihasználásáról, aminek a gyakorlatban nagy haszna van. Valóban így igaz. A dunaszerdahelyi járás szorgalmas mezőgazdasági dolgozói az SZLKP járási bizottságának és a jmi vezetőinek irányításával már eddig is szép sikereket értek el, nagy szolgálatot tettek társadalmunknak. Jelentősen hozzájárultak például az országos méretű gabonatermesztési program sikerre viteléhez, de más vonatkozásban is úttörő szerepet töltenek be Szlovákia mezőgazdaságának fejlesztésében. Ebben az évben is mindent megtesznek azért, hogy a tervben meghatározott feladatokat példásan teljesítsék. Hoksza István Ésszerűen „Az éjszaka nyugtalanul aludtam“ — mondta Nagy Ernő a vásárvámosi (Trhové Mýto) szövetkezet kertészeti csoportjának vezetője, aki a nyárasdt (Topol'níky) gazdaságban látja el a teendőket. „Nyugodtan pihenhetsz, gondoskodok én mindenről“ — jegyezte meg álmosan az éjjeliőr. A csoportvezető bepillantott egy-egy üvegházba, majd a fóliasátrakba is bement. Nem észlelt semmi rendellenességet, ezért nyugodtan visszasietett a kis irodába. Közben az asszonyok is gyülekeztek. Átöltöztek, majd várták az „utasítást“. „Mindenki folytatja a tegnap megkezdett munkát, persze délután meg kell öntözni a karalábé egész területét.“ Az asszonyok a munkaszakaszokra siettek. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban ez a szövetkezet hasznosítja legjobban a rendelkezésére álló hetvennégy C-fokos termálvizet. Az üvegházakban százezer karalábé, a fóliasátrakban pedig több mint kilencvenezer saláta szépen fejlődik. Ez még csak a kezdet. Már a paprikapalántával is dolgoznak. Az üvegházak 1,2 hektárnyi területet, a fóliasátrak pedig nyolcvan árat foglalnak el. Akad elég munka itt... Két üvegházban szinte egész évben szegfű virágzik. Szedését úgy irányítják, hogy egy szál se vesszen kárba, mert minden szál hat-nyolc korona veszteséggel járna. Évente félmillió szál szegfűt szállítanak a virágboltokba, az ország különböző tájaira. Nagy előnyt jelentenek a szövetkezetnek az üvegházak és a fóliasátrak, mert már februárban friss karalábét és salátát adhatnak a közellátásnak. Figyelmet érdemel persze az is, hogy a termálvíz kihasználásával egy év átlagában kétezer-kétezerötszáz tonna fűtőolajat takarítanak meg társadalmunknak! Krajcsovics Ferdinánd
