Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-08 / 10. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. március 8. ♦ MÉHÉSZÉT ♦ MÉHÉSZÉT +• MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET + Méhek a növények beporzásában A CSKP KB 13. és 14. plénumát követően a mezőgazdasági üzemekben keresik a tartalékok feltárásának lehetőségeit. A termelés fellendítése azonban több tényezőnek az együttes függvénye. Nagy tartalékut rejt magában a gyümölcsösök, a repce, a hüvelyesek, a napraforgó, valamint az évelő takarmányok magtermesztő területeinek méhekkel való beporzása, megtermékenyítése. Ez azért is időszerű, mert a vegyszerek nagyarányú elterjedése folytán lényegesen csökkent a beporzást végző, szabadban élő rovarok száma. A tudósok megállapították, hogy a növények túlnyomó többségének a termése a beporzás minőségének szoros függvénye, s ebben a méhek jó szolgálatot tehetnek mezőgazdaságunknak. Nagy előnnyel jár az is, hogy a növényi kultúrák méhekkel való beporzását tervszerűen végezhetjük. A gyümölcsösökben elhelyezett kaptárait egy-egy dolgozó méhe naponta legalább tízszer kirepül a virágokra, s minden alkalommal legalább hetven virágra száll rá.. Ha tehát egy családnak tízezer kirepülő méhe van, akkor ezek naponta hétmillió virágot látogatnak meg és meg is termékenyítik azokat. Ennek kapcsán egy hektárnyi gyümölcsösre négy-öt jól fejlett méhcsaládot tanácsos kihelyezni, persze nem egymás mellé, hanem arányosan elosztva, mert hűvösebb időben a méhek ötven-száz méternél távolabbra nem repülnek. Mezőgazdasági üzemeink ebben az évben mintegy húszezer hektáron termelik az olajrepcét. Szükséges tehát, hogy a méhcsaládok okszerű elhelyezésével elősegítsük a magtermés növekedését. Ha tehát hektáronként három-négy méhcsaládot helyezünk ki, akkor a hektárhozam legalább kétszáz kilóval javulhat. Az említett terület viszonylatában tehát a terméstöbblet négyezer tonna, illetve tizenhét millió korona értékű. Hasonló kedvező eredmény érhető el a napraforgó magból is a méhek közreműködésével. Ebben az évben a napraforgót Szlovákiában tizenhatezer hektáron termeljük és ha jól elhelyezzük a méheket, akkor a hektárhozamot itt is kétszáz kilóval növelhetjük. Így a többlettermés 3200 tonna, illetve huszonnégy millió korona értékű lesz. Ez ösztönözhetné a mezőgazdasági üzemeket arra, hogy szerződést kössenek a méhészekkel a növények beporzására, Figyelmet érdemlő többlettermés és bevétel érhető el aprómagvakból is a méhek közreműködésével, amennyiben hektáronként hat-nyolc méhcsaládot helyeznek ki egyenletes elosztásban. Ebben az évben mintegy ti zenháromezer hektáron termelnek lu cérnát magnyerésre, s ha a méhe! segítségével csak ötven kilóval töbl magot érnek el hektáronként, a több lettermés nem kevesebb mint hatszáz ötven tonna lehet. Mint tudjuk a lu cernamagért nagyon jó árat fizetnek Ugyanilyen haszonnal termeszthető í hercmag is. Ebben az évben a mag termő terület kilencezer hektár lesz s amennyiben hasonló elosztásban he lyezzük ki a méhcsaládokat, mint r lucerna esetében, akkor hektáronkénl száz-háromszáz kiló magtöbbletel gyűjthetünk be. A méhek beporzó tevékenységének az értékelésével a múltban főleg kül földi tapasztalatokat publikáltunk. Ma azonban hazánkban is vannak e téren figyelemreméltó sikerek. Ebben a te kintetben említést érdemel a Bratisla va-vidéke, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a kassai (Košice), a topoľčanyi, a trnavai és más járások eredménye. Szlovákiában a múlt évben a rimaszombati (Rimavská Sobota) járás volt a legjobb a növények méhekkel való beporzásában. Figyelmet érdemlő hozamot értek el repcéből, napraforgóból és heremagból. Ebben nagy érdeme van a jmi főmérnökének, Asztalos László elvtársnak, a szenvedélyes méhésznek is. A méhészeti kutatást hazánkban és külföldön már jó ideje élénken foglalkoztatja a méhek beporzó munkája. A Liptovské Hrádok-i Méhészeti Kutatóintézetben legutóbb megállapították, hogy a magherének foszforral, káliummal és bórral való trágyázása után lényegesen javult a virágok nektárhozama és a magtermés. Azt is megállapították, hogy a maghere és más magra termesztett növények nektártermését nagymértékben befolyásolják a nyomelemek. A kísérleti parcellák szemtermése a méhek megporzó munkája eredményeként harminchat százalékkal volt jobb, mint a kontroll csoporthoz tartozó parcelláké. Az utóbbi években több növényfajtánál próbálják а Си, а Со, a Mo és а В nyomelemek kombinációját. Az eredmények biztatóak. Ez a kombináció nagymértékben befolyásolja a maghozó növények nektártermését, és a méhek iránti vonzalom kapcsán a magtermés növekedését is. A növények vegyszeres kezelésével a méhészkedés eléggé kockázatos. Ezzel magyarázható, hogy többen nem szívesen szállítják méhcsaládjaikat a növényi kultúrák közelébe. Amikor a múlt évben a méhállomány csökkenésének az okait vizsgáltuk, (14 545 család csökkenés) azt állapítottuk meg, hogy ennek fő okozója a növények vegyszeres kezelése, az elégtelen mézhozam, no meg a tagság kiöregedése. Az állomány csökkenésépek további okozója, hogy nem szerezhetők be az igényeket teljesen kielégítő méhészeti kellékek, és nem eléggé kifizetődő a méhészkedés. Azért említettem ezeket, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői a növények vegyszeres kezelésekor tekintettel legyenek a méhészek érdekeire is, hiszen a mezőgazdaságnak több haszna származik a növények méhekkel való beporzásából, mint a méhészeknek a nektárgyűjtésből. Köztudomású, hogy a mezőgazdasági-élelmezésügyi tárca törvényerejű hirdetményt adott ki (35/78 Zb) a méhek, a halak, a mezei vadak védelmére. A hirdetmény közérthetően körvonalazza a növények kezelésének minden feltételét s ezeknek a betartása nem tetszés szerinti, hanem kötelező. Fontos tehát, hogy a mezőgazdasági üzemek és a méhészek között jó kapcsolat alakuljon s ez a növények beporzására vonatkozó szerződéskötéssel, mind a két fél érdekeinek figyelembe vételével érdemben megoldható. JURA] FERENClK mérnök A repce és a méhek IP Tehergépkocsira szerelt vándorlásra alkalmas méhészet. Mit kell tudni a méhszűrásról? Mit kell megtanulni? A kaptárakat úgy kell állítani, hogy emberek, illetve háziállatok előttük ne közlekedhessenek. Ha szükséges a kaptárak előtti munka, akkor nem szabad sietni, vagy futni. A mozgás legyen kimért, nyugodt. A méhek szapora repülése alatt nem tanácsos tíz méternél közelebb kerti munkát végezni. Kapálni, sarlózni, vagy kaszálni, még nagyobb távolságban is csak akkor szabad, ha nem repülnek. Ha előttük kell kapálni, vagy kaszálni, tanácsos a kijárókat elzárni. Ellenkező esetben, a legrosszabb időben is kitódulnak. A fejfedő nélküli hosszú hajúak számolhatnak vele, hogy a véletlenül fejüknek repülő méhek a hajukba gabajodnak. A hajból a méh nem tud kijutni, és idegessé válik, később pedig nem is akar kijutni onnan. A szúrás valószínű. A sapka (kalap) ne legyen bolyhos, vagy sötét anyagból. Bolyhos vagy tapadós bársony anyagok ingerük a méheket. A sötét színt jobban támadják. A méhcsaládok kezeléséhez jól föl kell Készülni. Azzal senki sem lett jobb méhész, ha arcvédő nélkül dolgozott. Azt hiszem, hogy a legedzettebb méhészt is idegesíti, ha a szemének vagy az orrának repülnek a méhek. A méhész maradjon nyugodt. Az idegeskedés a méhekre is átterjed. Legjobb a szaküzletben vásárolt fátyolos, könnyű méhészkalap. Az utóbbi időben a fátyol világos színű, azonban az arc előtti rész fekete. A sötét színek ingerük a méheket, de legjob ban keresztüllátni a fekete fátyolon lehet. A kombináció mindkét követelménynek ésszerű megoldása. A méhészálarc is megfelelő. Öltözzünk az időjárásnak megfelelően. Tanácsos világos, sima anyagból készült munkaköpenyt ölteni. Nagy melegben inget sem kell alája venni. Ha csak ingben dolgozunk, az ne legyen bolyhos anyagból. Gondolok itt a flanellra, és a gyapjas anyagokra. A méheket igen feldühítí, ha testük szőrzete az anyagokhoz súrlódlk. Nyugodtak lehetünk, hogy a vásznat, puplint és hasonló anyagokat, addig míg nincsenek különösen földühítve, nem szúrják keresztül. A felső öltözet ujját kapcsoljuk, vagy kössük be. Ha véletlenül mégis sikerül a méhecskének alábújnia, az sem nagy szerencsétlenség. Ha a kéz szabadon hagyott részét nem szúrta meg, az ujj alatt már nem támad, nem szúr. Hacsak nem szorítjuk a testünkhöz. Még a kezdő is észrevehette, ha a méh valami okból nem repülhet, akkor mászik. Mindig fölfelé. Például a fűszálon, a kaptár falán, vagy a ruházaton. Ha még nem jutott a ruha alatt a vállon túl, nyugodtan ki kell bontani a ruha ujját, a kart merőlegesen föl kell emelni. A bandukoló méhecske azonnal irányt változtat. Most már nem a váll, hanem a fölemelt kézfej felé iparkodik. Pár pillanat múlva ki talál és boldogan elrepül. Ha már a vállon túl jutott, ki kell az inget elől bontani, ott kell kiengedni. A nadrág vászon, vagy hasonló anyagból legyen. Sokan ajánlják a szárát leszorítani. Fölösleges. Még a felbőszített támadó méhek sem iparkodnak alulról a védtelen testhez jutni. Ha a nagy sár miatt kénytelenek vagyunk széles szárú gumicsizmát húzni, a nadrág szárát húzzuk a csizma szárára azért, hogy a lepottyanó méh ne hulljon a csizmába. Biztos megszúrná a boka környékét. Csak a méhszúrás iránt nagyon érzékeny méhészek használjanak kesztyűt. Nem árt azonban, ha az edzett méhész felszerelésében is található kesztyű. Előfordulhat, hogy nagyon felbőszült családok között kell felborult kaptárt szűk helyre állítani. Esetleg nem méhész segítségét igénybe venni. Olyankor jól jön a kesztyű. Rendes körülmények között a kesztyű használata nehezíti a munkát. Ügyetlenné és bizonytalanná teszi a fogást. Milyen anyagból legyen a kesztyű? A szakirodalom gyakran ajánlja a bőrt és a gumit is. A gumiban kellemetlenül izzad a kéz. A méh fullánkja a bőrön nem hatol át, de belefúródik és a méh testéből kiszakad. Nem csak a fullánkját vesztett méhek keserves zümmögése, de a méhméreg fanyar szaga is nagyon izgatólag hat a többire, tgy nem csak a kesztyűbe szakadt fullánkok száma gyarapodik, hanem a méhek támadókészsége is. Az ilyen kesztyű több használat után bűzlik a sok méregtől. Elég az ilyen kesztyűket a lezárt kaptár fedelére tenni, rövid időn belül nagyszámú méh fogja támadni és szürkülni. U- gyanakkor talán egy darabig a kaptár mellett állókat figyelmen kívül hagyják. Ha viszont a kesztyű oly kemény bőrből készül, hogy a fullánk nem hatolhat be, merevsége miatt szinte használhatatlan. Legjobb a puha, sűrűszövésű (ballon) anyagból készült kesztyű. A fogás érzékenységét legkevésbé tompítja, a fullánk nem hatol bele és eléggé levegős. Veress Ervin Az olajrepcét fenntartás nélkül a legfontosabb kultúrnövényeink egyikének tekinthetjük. Ezt mindennél jobban igazolja az is, hogy a világviszonylatban évente hét-nyolc millió hektáron termesztik a repcét, és az átlagos évi magtermése négy-öt millió tonna. A legnagyobb repcetermelő országok: Kanada, Japán, India, stb. Európában Franciaországban, Lengyelországban, az NDK-ban, hazánkban és Svédországban termesztik a legtöbb repcét, azonban jelentős az az eredmény is, amit a finn, a nyugatnémet, a dán, az osztrák, a román, a bolgár, a jugoszláv és a magyar mezőgazdászok elértek. \ Tudjuk, hogy a repcét évszázadok óta magjának olajtartalmáért termesztik. A repceolajat a múltban elsősorban világításra (mécsesek) használták, míg ma az élelmiszeripar egyik fontos terméke, nem beszélve arról, hogy a finomabb gépekbe, repülőgépek motorjába is repceolajai használnak. Hazánkban már jó hagyománya van a repcetermesztésnek. Ezt az is bizonyítja, hogy Prágában már 1936-ban — Európában elsőként — olajkészítő céhet alakítottak. Ez a céh többek között a repceolaj felvásárlásával és árusításával foglalkozott. Az 1800-as években Csehországban egy Horský nevezetű mezőgazdász, Szlovákiában pedig Juraj Fándly volt a rejicetermesztés legnagyobb propagátora, és 1808-bari hazánkban 22 433 hektáron termesztettek repcét, ugyaniakkor 1935-ben Csehországban és a morva területen 4000, Szlovákiában pedig csak 2200 hektár repce termett. Ennyit a múltból és most beszéljünk a legfrissebb adatokról, mely szerint Szlovákiában a nyolcvanas évenben 90—100 ezer hektáron kell repcét termelni. „ Ehfyez még talán annyit, hogy az őszi repcék közül nálunk Dubljanszka és a svéd Svalöfský Matador fajták termesztése a leggazdaságosabb, mert az egyiknek az olajtartalma 52,5, a másiké pedig 47,3 százalék. A repce olajtartalma persze nem csak a mezőgazdászokat érdekli, hiszen ma már tudjuk: ha több az olaj, jobb a növény nektártermése is. Ismert, hogy a repce önmegporzó növény, ám az is bizonyított, hogy a méhek segítsége a beporzásban jelentős, hiszen segítségükkel húsz-huszonöt százalékkal nagyobb hektárhozamot lehet elérni. Ez pedig azt is jelenti, hogy a repcét a főhordású, mézelő növények közé sorolhatjuk. Magam átlagosan ötven méhcsaláddal húsz éve vándorolok repcére. A második világháború utáni évekről — amikor öt-tíz, esetleg húsz hektáros repcetáblák voltak — azt mondhatom, hogy a repcevlrág a méhek számára kevés segítséget (serkentést) nyújtott. Ezen a téren jelentős változás történt, mikor a nagyüzemi gazdaságokban száz-kétszáz hektáros táblákon kezdtek repcét termeszteni. Tapasztalatból mondom,. hogy azóta tizenöt-húsz kilogrammos hordást lehet elérni a fejlett méhcsaládokkal. A repce mézelését természetesen nagyban befolyásolja az időjárás, sok függ azonban a mezőgazdászoktől is» A közepes, laza talajba vetett repce például sokkal jobban mézel, mint a kötött, agyagos talajba vetett. Egyik éven kötött talajban lévő repcére vándoroltam. A méhcsaládokat a repce tábla szélén helyeztem el. Az idő-' járás tűrhető volt, a méhek nagy része azonban mégsem a repcére, hanem az egy kilométer távolságban —< ellenkező irányban — lévő virágzó galagonyára röpült. Abban az évben a mezőgazdasági üzem repcéből na* gyón kis hektárhozamot ért el. Okulásként megemlítek még egy tapasztalatot. A nagyüzemi méhészettel egy hatvan hektáros repcetáblán voltam. A méhek odaszállítása után egy pár napig jó idő volt. Háromnégy nap múlva azonban hirtelen megváltozott az időjárás, erősen lehűlt. Az egyik reggel még borult, hűvös időben mentem ki a helyszínre. Odaérkezésem után azonban kisütött a nap. A méhek kiröpültek a repcére. Tizenegy óra tájban ismét beborult és a levegő erősen lehűlt. Mivel délután sem melegedett fel, a méhek ott maradtak a repcevirágon. Másnap reggel ismét kimentem a repcetáblára és szomorúan vettem tudomásul, hogy a kirepült méhek nagy része elpusztult. Persze ezt megakadályozni nem lehetett. Tudni kell azonban, hogy a méhek nyolc C-fokon kirepülnek a repcére s az csak tíz-tizenkét C foknál mézelnek. A történethez még annyi tartozik, hogy a károk ellenére méhcsaládjaim nem mentek tönkre, sőt az akácra megerősödtek. Ez pedig annak tulajdonítható, hogy a korai fejlődéshez elegendő virágport tudtak gyűjteni. Itt megemlíteném, hogy egy mézelő növény sem ad annyi virágport, mint a repce. Milyen fontos tudnivalók vannak még a repcéről? Nos, nem árt tudni, hogy jó mézelése a virágzás első napjában van. Nem kevésbé fontos arra is figyelni, hogy a repcén a méhek nagyon ingerlékenyek. A kaptárakat ezért úgy kell elhelyezni, hogy a kirepülő nyílás és a repcetábla közötti útvonalba ember vagy állat ne kerülhessen. A repcevirágzás Idején a méhcsaládokban nagy a fiasítás fejlődése is. Ezért a méhésznek gondoskodnia kell elegendő Ivóvízről, és arra is ügyelnie kell, hogy a gyors nektár és virágpor hordás kapcsán ne kerüljön sor kirajzásra. Végezetül néhány szót a repcemézről: könnyen kristályosodik és ezért a mézes kereteket nem szabad hosszabb ideig a kaptárban hagyni. Jóllehet, a pergetést elhamarkodni nem ajánlatos, mert a helytelenül pergetett repceméz hamar romlik. Mikor kell pergetni? Nos, mivel a méhek nem minden időben egyformán pecsételik a kereteket, ezért a legajánlatosabb a felső keretléc két végét megfogni, s megrázni. Ha nem csordul ki a méz, lehet pergetni! És még valamit — repcevirágzás közben óvakodjanak a méhészek a szirupos cukor etetésétől, mert ez erősen rontja a méz értékét! Szaszák László méhészeti szakoktató * ♦♦♦ *2* *2* *«• *2* *2* *2* *2* *2* *»* *2* ♦♦♦ ♦♦♦ *2* *2* *2* *1* *2* *♦* *** ♦♦♦ «£♦ «J« »J* *2« A141 NEM I ПММАГЛ BEPORZÄS Egy összefoglaló cikk közli, hogy a lucerna nektártermelése vidékek szerint erősen különbözhet. A legjobb magtermést úgy lehet elérni, ha jelesen mézelő lucernafélét olyan méhcsaládokkal poroztatnak, melyek ezt a növényt különösképpen látogatják. Atkins és Keltűm összefoglalója szerint a dinnye termése Is erősen növekedett, ha a méhcsaládok nem a tábla szélén voltak, hanem annak a területén. Legjobb porzást, s ennek megfelelően legnagyobb termést akkor érték el, ha egy hektárnyi területen hat méhcsaládot tartottak, már az első kinyílt virágok jelentkezésétől fogva. ♦♦♦ A méhészek tudják, hogy a lógesztenye, más néven vadgesztenye kedves a méheknek. Virágzásakor tele van gyűjtögetőkkel. Legtöbbször azonban kevés ez a fa egy csoportban, s nem szoktak nagy jelentőséget tulajdonítani neki. A svájci Maurizió 75 százalék cukrot is talált a nektárjában. A méhek könnyen elérik a nektárt. Virágport is bőségesen gyűjtenek, kivált reggelente. Egy-egy virágporcsomó súlya 11 milligrammot is elér. A lógesztenye harmadik terméke a méhek számára a rügyeket bevonó anyag. A méhek ezt szintén lábukra csomózva hordják el, ragasztónak. ♦♦♦ ANYANEVELÉS AZ NDK-BAN A münchenbergi méhész szakcsoport tagjai egy pároztató állomásra szokták küldeni az anyákat. Az állomást igénybe vevő tenyésztők és az oda juttatott anyák száma kezdetben csekély volt, de aztán gyorsan nőtt. Tizenegy év mérlege szerint 1968-ban 34 tenyésztő 1129 pároztató kaptárt küldött oda anyával, 1972-ben 154 tenyésztő 2264-et, 1977-ben pedig 191 tenyésztő 2846 anyát juttatott a telepre. (M.) »2* *;»❖ *2* *2* »2* »2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2" *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *•* *2* *2* *2* *2* *2
