Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-08 / 10. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. március 0. A hozamnövelés járható étiéi A vándorzászló átadásának ünnepélyes pillanata. Foto: Holub Ferenc Február a zárszámadások időszaka. A múlt év eredményeinek összegezése, az idei évre valú felkészülés alapvető vonása ezeknek a zárszámadásoknak. Gazdaságaink komoly erőfeszítésekkel készültek az évvégi mérlegkészítésre, hogy szakmailag, gazdaságilag felkészülve tárják fel a múlt év fogyatékosságait. A hű és hiteles mérlegek mellett az idei évre való felkészülés is bekerült a zárszámadási közgyűlések tárgysorozatába, a beszámolókba. Komoly erőfeszítésekre lesz szükség, hogy az 1980-ra kitűzött népgazdasági terveket a mezőgazdasági üzemekben teljesítsék. Megalapozott, megfontolt elemzés és bölcs előrelátás szükséges ahhoz, hogy reális mérleg készüljön a nem éppen kedvező tavalyi évről, hogy a gondok az idén már ne ismétlődhessenek. A naszvadi (Nesvady) szövetkezetben a zárszámadás a tavalyi eredményeket méltató ünnepséggel vette kezdetét: Elnyerték a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságának, a járási mezőgazdasági igazgatóság és a szakszervezet vándorzászlaját, melyet minden évben a szocialista versenyben élenjáró és a legjobb termelési eredményeket elérő gazdaságoknak adományoznak. — Az idejében érkezett elismerés nemcsak a termelést serkenti abban a kollektívában, amelyik erejének és tudásának teljes latbavetésével munkálkodik — mondotta joggal Póka Vilmos, az SZLK járási bizottságának mezőgazdasági titkára a vándorzászló átadásakor. Pet'ovsky mérnök a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgatóhelyettese pedig kiemelte azt a tényt, hogy az efsz vezetősége és tagsága, a nem éppen kedvező adottságok között is megtalálta az intenzív és gazdaságos termelési szerkezet kialakításának lehetőségeit. A szövetkezet egyrészt a tej- és a hústermelés, másrészt az ehhez kapcsolódó növénytermesztés irányába szakosodott. A növénytermesztésben is sikerült jó eredményt elérniük, annak ellenére, hogy talajadottságaik kedvezőtlenek, s öntözési lehetőségeik pedig minimálisak. A jelentős eredmény elérésében döntő szerep jutott az alapos felkészülésnek, a jól szervezett munkának, a javuló anyagi-műszaki ellátottságnak. Jól érvényesítették a növénytermesztés kettős szerepét. A tervfeladatok teljesítése mellett megoldották a másik fő részleg, az állattenyésztés takarmányalapjának biztosítását is. Tavaly ezerötszázhuszonnyolc hektár átlagában, közel öt tonna gabonát termelt a gazdaság. Kukoricatermelésben állandósultak az elmúlt évek jó eredményei, s annak ellenére, hogy a nyári aszály jelentős kiesést okozott, rekordtermést takarítottak be. Az agrotechnikai előírások pontos betartásával, és a gyomirtószerek hatékony alkalmazásával hatszáztíz hektár átlagában több mint hat tonnás hozamot értek el. A százharminc hektáros cukorrépaterület nagy része átvészelte a megszokottnál jóval szeszélyesebb időjárást. Hektáronként harmincöt tonnás hozamot takarítottak be, amely kedvező 14—15 százalékos cukortartalommal párosult. A kétszáz hektáron termesztett napraforgó szintén gazdag termést hozott. A fontos olajosnövényből hektáronként 2,28 tonnás hozamot — a tervezettnél közel 0,5 tonnával többet — takarítottak be. A szélsősége?, szeszélyes időjárást legjobban a kertészeti termények, a dohány, gyümölcs és a szőlő sínylette meg. Az elért eredmények is igazolják, hogy megfelelő agrotechnika alkalmazásával, a technológiai fegyelem betartásával kedvezőtlen adottságok között is eredményesen biztosíthatók a növénytermelés eredményes szervezési és gazdaságos termelési módszerei. Az eredmények mellett olyan termelési tapasztalatokat is szereztek, amelyeket érdemes kiemelni és hasznosítani az elkövetkezendő évek termelésének megalapozásánál és a termelés fejlesztésénél: ■ A hozamok növelésében és stabilizálásában döntő szerep jut az anyagi-műszaki ellátottság fokozásának. ■ A későn érő kukoricafajták hozamát a korai fagyok csökkentették, ezért tovább kell javítaniuk a fajtaösszetételt és nagyobb területen kell termelni korai és középkései érésű fajtákat. ■ A búza vetésénél négy fő feladatot emeltek ki: Minőségi talajmunka, talajerő-visszapótlás, a fajták jó megválasztása és a vetőmagfelújítás. ■ A cukorrépafej hasznosítása érdekében továbbra is azokat a gépeket alkalmazzák, amelyek lehetővé teszik a melléktermékek betakarítását. A cukorrépa betakarításánál a jövőben nagyobb figyelmet fordítanak a szedés, az átvétel és a szállítás tervszerűségére és a minőségi munka — föld és gyommentesség — végzésére. ■ javítják a napraforgó betakarításának technológiáját, s ügyelnek az időben történő betakarításra: Az aratás késésével növekszik a madárkártétel, egy szeptember végi esőzés pedig „megfelebheti“ a még kint levő termést. XXX A növénytermesztésben elért hozamok nem rekorderedmények. Viszont az már figyelemre méltó, hogy a mostohább természeti feltételek között is sikerült előrelépni a termelésben s a növénytermelésen keresztül sikerült megalapozniuk a gazdaság profilját képező jövedelmező ágazatot, az állattenyésztést. Az egy tehénre jutó 3770 literes elismerésre méltó tejhozamot a termelést alapvetően meghatározó takarmányozási módszereknek köszönhetik. Országos gondunk szemléletváltozást sürget — hangsúlyozva —, hogy az összetett gyomrú szarvasmarhával feleslegesen túl sok abrakot etetünk és nem használjuk ki a biológiailag is indokolt, olcsó tömegtakarmányozásban rejlő lehetőségeket, pedig erre még az igényesebb fajtáknál is van lehetőség. A naszvadiak magas szintű példáját adták annak, hogy miként lehet nagy tömegekben is jó minőségű szilázst készíteni, hogyan kell a szántóföldi legelők adta lehetőségeket hasznosítani. Egy liter tej előállításéhoz a tervezett 0,30 dekagramm abraktakarmány helyett 0,25 dekagrammot használtak fel, s ez pozitívan befolyásolta a tej önköltségének alakulását. A lelkiismeretes munka és a szakértelem nyomán 4,39 százalékra csökkentették a borjúelhullást, s száz tehén átlagában 103,3 borját neveltek fel. A megfelelő borjúszaporulatnak köszönve tehénállományuk harminckét százalékát kicserélték, s a tervezett 241 üsző helyett kétszázhatvanegyet állítottak tenyésztésbe. A tehenészetben törzsgárdát alakítottak ki. A dolgozók többsége több éves tapasztalattal rendelkezik. Podibný Sándor például 4078 liter tejet ért el egy tehén átlagában, Vicena Imre pedig tavaly 33 borját nevelt fel. Hasonlóan jó eredményeket értek el Magyar Mária, Jurcsikova Mária, Horvátit Lajos és Farkas júlia is. A dolgozók megkülönböztetett figyelmet fordítottak a sertés- és marhahústermelés fellendítésére is. A gondos munka, a jól szervezeti irányítás, valamint a haladó módszerek és termelési eljárások meghonosításával teljesítették feladataikat. Marhahúsból a tervezett háromszázhatvan tonna helyett 406 tonnát értékesítettek, sertéshúsból pedig tíz tonnával adtak többet közellátásunknak. Egy kiló marhahús termeléséhez 1,91, s ugyanennyi sertéshús előállításához pedig 3,87 kiló erőtakarmányt használtak fel. Az eredmények a dolgozók hozzáértő, lelkiismeretes munkájának köszönhetők. Legjobb eredményt a hústermelési szakaszon Kezes Gyula, Simonies Ferenc, Pásztó János, Hengerics Imre és Marko Imre érte el. A naszvadi efsz a hatodik ötéves tervidőszak négy évében dinamikusan fejlődött, s teljesítette a vele szem* ben támasztott elvárásokat. A szakvezetés igyekezett új utakat keresni <— elsősorban a munkakörülmények javításával, a szaktudás és a munkatermelékenység növelésével — a növényi és állati termékek mennyiségének növelése és minőségük javítása érdekében. Gazdálkodásukból kiszűrték a kapkodást, elkötelezetten dolgoztak. Ered-" ményeik fő forrása a bátran gondolkodó, a vállalkozó és hangyaszorgalommal munkálkodó ember. Közülük is elismerés illeti az élenjárókat: Paluska Jánost, Froncz Aniont, akik a szocialista versenyben elért eredményeikért a „Szocialista munka úttörője“ kitüntetést kapták. A sort folytathatjuk ifjú Fekete Józseffel „A mezőgazdaság kiváló dolgozója“ miniszteri kitüntetés tulajdonosával, valamint Tóth Imrével, idős Fekete Józseffel, Tóth Mihállyal és Takács Máriával, akik emlékplakettel lettek kitüntetve. A szövetkezet tiszta számlával, alaposann felkészülve kezdhette a hatodik ötéves terv utolsó évét. Figyelmük homlokterében már az idei igényes tervek teljesítése és a következő tervidőszak megalapozása áll: Árutermelés az idén a CSKP KB 14. plenáris ülésének határozataival összhangban növekedik. Az eredményekre alapozva joggal tűzhetnek ki még nagyobb feladatokat. Ismerik azokat a tartalékokat, amelyek — a jó gazda gondosságát kihasználva — még eredményesebbé és hatékonyabbá tehetik gazdálkodásukat. Csiba László A i SZLKP Kosice-vidéki Járási Bizottsága a kelet-szlovákiai kerület azon pártszervei közé tartozik, amely munkájában a párthatározatok -következetes megvalósítását szorgalmazza. E járás mezőgazdasági jellegű, és elsőként kapcsolódott be abba a mozgalomba, amely céljául tűzte ki az egymillió tonna gabona kitermelését a kelet-szlovákiai kerületben. E feladat teljesítésében már eddig is figyelemre méltó sikert ért el annak ellenére, hogy hatodik ötéves tervidőszakunk legutóbbi esztendei nem kedveztek a mezőgazdaságnak. Említést érdemel továbbá, hogy e Járás mezőgazdasági üzemei élen járnak az egy tehénre jutó tejtermelésben is. Míg a kerületi átlag tavalyelőtt 2600 liter volt tehenenként, a Kosice-vidéki járás háromezer literen felüli átlagot ért el. Ugyanígy a szemes kukorica átlagos hektárhozamaiban is elsők. Az SZLKP járási bizottsága az elért eredményekkel mégsem elégedett. A járási pártbizottság ezért aprólékosan elemezte az 1979-es év növénytermesztési eredményeit, hogy kiküszöbölhessék az egyes mezőgazdasági üzemek termelési eredményei között mutatkozó és az állami tervfeladatok teljesítését gátló okokat. Az elemzés során kitűnt, hogy a gátló körülmények mellett (az időjárási viszonyok kedvezőtlen alakulása) a gabonatermesztés kitűzött feladatainak hiányos teljesítését jelentős mértékben szubjektív okok, azaz a dolgozók által vétett hibák és hiányosságok okozták. A nem megfelelő elővetemény miatt például 2420 tonnával kevesebb búza termett. Így a bődi (Bidovce) szövetkezetben a búza után vetett búza hektárhozama csupán huszonhét mázsa, míg a megfelelő elővetemény után termesztett búza átlagos hektárhozama 36,7 mázsa volt. A kalászos gabona tehát nem hozta meg a várt eredményt (14 656 tonnával kevesebb lett a tervezettnél), mivel a szántás és a vetés között sok idő telt el, helytelenül alkalmazták a vegyszereket és nem teljesítették az agrotechnika alapkövetelményeit. E tényezők főképp a bődi, královcei, novufcany, rudníky, ždanai és poproči szövetkezetek hektárhozamaiban mutatkoztak meg. Ezzel szemben a járási pártbizottság kellőképpen értékelte a perényi (Perín), az újbodvai (Nová Bodva), a csécsi (Geöejovce) szövetkezet kommunistáinak és többi dolgozójának munkáját, akik a kedvezőtlen időjárás ellenére is jelentősen túlszárnyalták a kalászosok termesztési tervét. A legnagyobb hektárhozamot, 4,43 tonnát a perényi szövetkezet érte el, s ezzel a múlt mezőgazdasági évben a járásban az első helyet szerezte meg. Második az újbódvai szövetkezet lett négy tonnás átlagos hozamával. A párt járási bizottsága a szemes kukorica termesztésének eredményeivel sem elégedett. E növény termesztésére a járásban ugyanis nem mindenütt kedvezőek a feltételek. A szántóterületnek ugyan 27,5 százaléka alkalmas kukoricatermesztésre, azonban alig ötezer hektár sorolható a kukoricatermesztésre legalkalmasabb szántóterületek közé. A termelésnek e területén jelentős különbségek észlelhetők a szövetkezetek és az állami gazdaságok között, habár hasonló feltételek mellett termelnek. A járásban a múlt öt év átlagát tekintve 4,12 tonna szemes kukoricát termeltek hektáronként, ami a kerület adottságai közepette a többi járással összehasonlítva, szép eredménynek mondható. Az eredmény jobb lehetett volna, ha minden szövetkezet és állami gazdaság elérte volna a kukorica optimális egyedszámát, az egész területet szervestrágyával kellőképpen megtrágyázzák, továbbá ha gondosabban készítik elő a talajt és nagyobb gondot fordítanak a vegyszeres növényvédelemre. Ezért a járási pártbizottság elégedetlenségének adott kifejezést és elmarasztalta a csécsi, šacai, a ždanai, ruskovi, královcei, bodollói szövetkezetek, valamint a tornaváraljai Állami Gazdaság és a nagyidai Magtermesztő Állami Gazdaság kommunistáit, vezető gazdasági dolgozóit. Pártfeladatként jelölte meg számukra, hogy nagyobb igényességgel elemezzék a sikertelenség okait és kiküszöböljék a munka eredményességét gátló szubjektív tényezőket. Hiszen az újbodvai, buzicai, perényi és más szövetkezetek gyakorlatilag bebizonyították, hogy a kukoricatermesztésre kevésbé alkalmas területeken is lehet hektáronként átlagban hat tonna szemes kukoricát termelni. Természetesen csakis úgy, hogy a vetőmag tíz C-fokra felmelegedett talajba kerül és pontosan betartják a kukoricatermesztés összes követelményét. Bírálva elemezték a járás mezőgazdasági üzemeinek cukorrépatermesztését is. Feladatát e téren csupán a družstevnái szövetkezet teljesítette, amely harminc hektáros területen 592,8 mázsás átlagos hektárhozamot ért el. A cukorrépa termesztésében mutatkozó sikertelenséget — a tervet csupán 69,1 százalékra teljesítették — a mezőgazdasági szövetkezetek zöme a kedvezőtlen időjárással indokolta. Említést érdemel azonban az a tény, hogy azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek megfelelő öntözőberendezéssel rendelkeztek, a májusi szárazság idején nem öntöztek. Az e téren szerzett tapasztalatok alapján a járási pártbizottság hatékony és konkrét intézkedéseket foganatosított, hogy az 1980-as év tavaszi mezőgazdasági munkáiban ilyen fogyatékosságok elő ne forduljanak. A járási pártbizottság figyelmet fordít a gazdasági vezetés ellenőrzési jogának érvényrejuttatására, valamint a párt alapszervezetei munkájának további javítására. A szövetkezetek és az állami gazdaságok pártszervezetei munkájának elemzése megmutatta, hogy néhány alapszervezetben nem értelmezik helyesen az ellenőrző tevékenységet. E téren a járási pártbizottság megdicsérte a buzicai, a perényi, az újbodvai szövetkezetek, valamint a Tornaváraljai Állami Gazdaság üzemi pártszervezetét, mivel a taggyűléseken foganatosított intézkedései és határozatai a munka javítását szolgálták, a kommunisták egyre mélyebben hatolnak a munka minőségének és hatékonyságának kérdéseibe és nagyobb igényeket támasztanak a gazdasági vezetéssel szemben. Egyre nagyobb mértékben befolyásolják a munkaigyekezet fokozását és a fegyelem megszilárdítását. Az említett szövetkezetek és állami gazdaságok vezetői a párt taggyűlésein rendszeresen beszámolnak arról, hogyan valósítják meg a párt káderpolitikáját, miként oldják meg a gazdasági létesítmények építésének problémáit, mennyiben segítik elő a gazdaság fejlődését, milyen intézkedésekkel támogatják a szervezés tökéletesítését és a termelés irányítását. Még mielőtt az üzemi pártbizottság foglalkozna az egyes kérdésekkel, aprólékosan felülvizsgálják az adatanyagot, megvizsgálják a feladatok teljesítését, eszmecserét szerveznek a dolgozókkal, figyelmesen meghallgatják nézetüket, javaslataikat és tanácsaikat. Ez az üzemi pártbizottság számára lehetővé teszi, hogy a kérdésben helyes álláspontot foglalhasson el és konkrét intézkedéseket ajánlhasson a probléma megoldására. Az említett mezőgazdasági üzemekben a CSKP KB 11. ülése után megértették, hogy társadalmunk — s ennek keretében szocialista mezőgazdaságunk — sikeres fejlődése főképp az emberi tényező minőségétől, a hiányok megoldásától és eltávolításától, a felelősségtudatától, a fegyelmezettségétől, s az öntudatosságától függ. A járási pártbizottság különös gondot fordít a személyes agitáció széleskörű fejlesztésére, a munkahelyeken észlelhető jó példák népszerűsítésére. Ez mindenekelőtt, de nem kizárólag a kommunistákra vonatkozik. A járás üzemi pártszervezetei tevékenységük fejlesztése során új utakat keresnek arra, hogyan lehet az elkövetkező évek termelési feladatait sikeresen teljesíteni. A feladatok nagyok, azonban az eddiginél jobb hozzáállással teljesíthetők. Ennek kapcsán eredményesebben kell szervezni a szocialista versenyt, nagyobb mértékben kell kibontakoztatni a dolgozók kezdeményezését és jobban fel kell használni az élenjáró hazai és külföldi mezőgazdasági üzemek értékes tapasztalatait. E téren jó példát mutat a csécsi szövetkezet, ahol a dolgozók szocialista vállalásai igen konkrétak és alkotó jellegűek, elsősorban a szövetkezet tervfeladatainak teljesítésére s ha lehet túlszárnyalására irányulnak. Befejezésül szeretném kiemelni, hogy a járási pártbizottságnak azon intézkedései, amelyek a mezőgazdasági üzemek termelési eredményeinek javítását célozzák a gabonafélék, a szemes kukorica, a cukorrépa és a burgonya termesztése terén teljes összhangban állnak a CSKP KB 13. és' 14. ülésének határozataival. A pártszervezetek taggyűlésein nyert tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a mezőgazdasági üzemek kommunistái és minden dolgozója tökéletesen elsajátította és magáévá tette a CSKP KB 14. ülésének határozatát, ami a szocializmus ügyéért végzett mindennapi becsületes munka alapfeltételét képezi. Kertész Pál, az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának dolgozója Hatékonyabb módszereket keresnek ааааааааааааааваавввааааааааааавааааавааваавваааааааваааааававваааааааааааааааваавваааааваавававаааааааааваааваааааааааааавваааааааааавааааааааававааааааав
