Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-08 / 10. szám

1980. március 8. SZABAD FÖLDMŰVES .11 Évzáró közgyűlések tanulságaiból KENDŐZETLEN SZÁMVETÉS Sorozatos sikerek megszakításaként gyengébb évet hagyott maga után a bolyi (Bol) szövetkezet. A célkitűzé­sek nem valósultak meg. Ezt támasz­tották alá az adatok is. De mert „csak megszakításról“ beszélnek a közös gazdaságban, én is a kivétel­hez fordulok. Leczo István mérnök, a közös gaz­daság elnöke beszámolójában aláhúz­ta, hogy a megtorpanás nem írható csupán az időjárás és a véletlenek számlájára. Emberi gyengeségek is hozzájárultak a lemaradáshoz. Az el­nök kendőzetlenül szólt a fogyatékos­ságokról, a gondokról, majd derűseb­bek lettek az arcok, amikor az elis­merés hangján beszélt a közelmúltról és a jelenről. Előre látván a kiesést, meghúzták a „nadrágszíjat“, s jócs­kán csökkentették a kiadásokat. A tervezett kiadásokból 1 millió 200 ezer koronát takarítottak meg. Sike­rült több mint 4 millió korona terven felüli bevételt elérniük. Az Állami Biztosító is valamicskét pótolt, úgy, hogy végeredményben 367 ezer koro­na nyereséggel zárták a tavalyi gaz­dasági évet. örvendetes, hogy szemesekből 147 százalékra teljesítették az előirány­zott eladási tervüket, s így az első helyre kerültek a terebesi (Trebišov) járásban. A hatodik Ötéves tervidő­szak négy évében az „Egymillió ton­na terményt a köztársaságnak“ kerü­leti felhívásra tett vállalásukat 106,8 százalékra teljesítették. A hallottak alapján elmondhatjuk, hogy a bolyi szövetkezet tagsága, ve­zetősége tisztában van azzal, hogy az elkövetkező időszakban minőségileg jobb, fegyelmezettebb munkát kell végezniük. Figyelembe véve a CSKP XV. kong­resszusának határozatát, a kerületi és a járási pártbizottság határozatait, a szövetkezet adottságának és lehetősé­gének megfelelően az 1980-as évre 41 millió korona nyerstermelést ter­veztek. Az árutermelés 36 millió ko­rona. Az állattenyésztésben az idén egyik legfontosabb feladatuk a minőség ja­vítása. Növelik az egy anyakocára jutó malacelválasztást, a tehenészet­ben pedig el akarják érni a 3000 lite­res fejési átlagot, elsősorban a tehe­nek minőségi cseréjével, s a tenyész­tési technológia szigorú betartásával. Közben nem feledkeznek meg a hízó­marhák hasznosságának javításáról sem. A növénytermesztés szakaszán sze­mesekből 4,15 tonna átlaghozamot terveztek hektáronként, ami nem le­hetetlen, hiszen már többször felül­múlták a 4,5 tonna átlagot is. A 740 hektárnyi búza jól telelt. Árpából mindössze 50 hektárt, szeAies kukori­cából pedig 200 hektárt vetnek. Az ősziek fejtrágyázását jelentős terüle­ten elvégezték. Most pedig csak az időjárás javulására várnak, hogy mi­nél előbb elkezdhessék a soronlevő tavaszi szántóföldi munkálatokat. Befejezésül a bolyi szövetkezet év­záró taggyűléséről elmondhatjuk, hogy mind a beszámoló, mind a hoz­zászólások a tartalékok feltárását szolgálták. Érthetett belőlük minden­ki. A tagság olyan részletes tervet fogadott el, amely erősítheti a jövő­ben a párt- és a gazdasági vezetés egységét. Ez pedig a következetesebb munkának az alapja. MEGÓVNI A MINŐSÉGET Abara (Oborin) kitűnő példája an­nak, hogyan lehet és kell tenyérnyi termőföldön kihasználni minden lehe­tőséget. A mindössze 1367 hektáros szántóterületű közös gazdaság tagsá­ga a minap tartotta zárszámadó köz­gyűlését. Jő hangulatban, de tárgyila­gos, építő jellegű hozzászólások köze­pette zajlott le ez a négy órát tartó fórum. Nézem a leglényegesebb számokat, amelyek mindegyike gondos, előrelátó tervezést, s ennek minőségi végrehaj­tását jelzi. A számok nyelvén jól le­het beszélni, mert manapság már az ökonómiához kevésbé értők számára is világos: mit jelent e kis szövetke­zet életében az elmúlt esztendőben elért 3,55 tonna gabona, 4,14 tonna kukorica, közel 50 tonna cukorrépa és a 11 tonnás lóhereszéna átlaghoza­ma hektáronként. Közel kétezer szar­vasmarhát, 2555 sertést, 8120 barom­fit és közel nyolcszáz juhot tarta­nak. A szövetkezet nyerstermelése meg­haladta a 33 millió, tiszta nyeresége pedig a 2 millió 142 ezer koronát. A terebesi járásban kevés gazdaság mondhatja el magáról, amit az aba­­rai: minden egyes hektár termőterü­letről — beleértve az ezerötszáz hek­tár legelőt is — közel tizenkétezer korona bruttó jövedelem és 745 ko­rona nyereség származik. És . tovább 1,94 kilogramm abrakból, 15 korona 78 fillér költséggel állítanak elő egy kiló marhahúst, s ettől még keveseb­bért egy kiló sertéshúst. A szövetkezetnek négyszáz tagja van — közülük nyolcvan nyugdíjas — s mindegyikük hozzájárult a tavalyi jó eredményekhez, odaadó, lelkiisme­retes munkájukkal és szakértelmük­kel. A szövetkezetben nincsenek mun­kaerő problémák. Ezt annak is kö­szönhetik, hogy itt megbecsülik a szövetkezeti tagokat... Jó érzés volt hallani, hogy például mind Abarán, mind Nagyráskán régen eltűntek a szalmatetős házak, s ma­napság fürdőszoba nélkül nem épül családi ház a „Felvirágzás“ szövetke­zethez tartozó két községben. Minden harmadik családban megtalálható a gépkocsi. Az alapvető árucikkeket helyben meg lehet vásárolni. Az idei tervben a növénytermesztés szakaszán 50, az állattenyésztés sza­kaszán pedig 5 százalékos termésnö­vekedést irányoztak elő. Ebben fő hangsúlyt a búza, az árpa, a burgo­nya és a zöldségfélék termesztésére, valamint az állattenyésztésre fordít­ják. Ehhez kihasználnak minden belső tartalékot. A termésfejlesztést takaré­kos energia- és anyagfelhasználással úgy hatják végre, hogy a meglevő eszközöket a legnagyobb mértékben hasznosítják. LÉPÉST TARTANI Híres Sándor, a nagykaposi (Veiké Kapušany) szövetkezet egyik alapító tagja. Jól emlékszik a kezdeti évek­re, amikor a kukoricatáblák gyomir­tását kizárólag kapával végezték, a gabonát pedig kaszával vágták. Akko­riban a hosszú téli napokon a mező­­gazdasági tanfolyamokon arról kellett beszélni az embereknek, melyik nö­vényt hányszor kell megkapálnl, az aratást mikor kell kezdeni, hogy a szemveszteség minél kisebb legyem Sokszor egy-egy új agrotechnikai módszer bevezetéséért nemcsak be­szélni, már-már hadakozni kellett. Hogy példát is említsek, az a szólás­mondás járta a gazdaságban: a kuko­ricatöveket annyira meg kell ritkíta­ni, hogy egy ökör nyugodtan közéjük feküdhessen. A sovány, kötött talajú földeken többé-kevésbé indokolt volt a kíméletlen ritkítás, de később, ami­kor nagyobb mennyiségű műtrágya jutott a földekre, változtatni kellett az eddigi módszeren. Csakhogy nem ment ez egyik napról a másikra, akadt olyan is, aki kikérte magának, hogy tanácsot adjanak neki. Ez persze már a múlté. A kukori­cavetést most gyomirtószerrel kezelik, a kapálás kimaradt a növényápolási munkálatok közül. Hogy miért kerül a kukorica két egymás utáni évben ugyanarra a helyre? Mostanában épp ezt kell megmagyarázni az emberek­nek. Híres Sándor növényvédelmi ag­­ronómus a gyomirtószerek tulajdonsá­gainak ismertetésével szokta kezdeni tájékoztatóit. A traktorosoknak elma­gyarázta például, hogy a Zeazin nevű gyomírtőszert jól megművelt talajba kell juttatni még a kukorica elvetése előtt. A vegyszer két évig hat, ezért a második évben is kukoricát kell vetni ugyanarra a helyre, a búza csak azután következik. A gabonaféléknél viszont nem a földbe, hanem a levélre kell Juttatni a vegyszert. Jóllehet a különféle vegy­szerek kezelésével és keverésével rendszerint egy, e célra külön is képzett embert bíznak meg. A nagy­kaposi szövetkezet vezetősége ragasz­kodik ahhoz: lehetőleg mindenki tud­ja, aki a permetezéseket végzi, hogy növényenként milyen higításű olda­tot kell használni. A növénytermesztésben — Andre János főagronómus szavaival élve — a legnagyobb harc a növénysűrűség betartásáért folyik. Sok szó esik az aránylag nagylétszámú állatáliomány számára a jó minőségű és kellő mennyiségű takarmányalap biztosítása miatt. S ha már a takarmányról, az állatok gondozásáról beszélünk, hadd említsük meg, hogy a nagykaposi szö­vetkezetben az állatgondozók oktatása tervszerűen folyik. Érdemes elmonda­ni, hogy tavaly például huszonöt ál­latgondozó szerzett szakképesítési bi­zonyítványt. A szövetkezeti munka­iskola keretén belül jelenleg huszon­hat állatgondozó látogatja a tanfolya­mot, ahol a sikeres vizsgák után ál­lattenyésztői szakképesítés szerezhet­nek. Lehet ugyan, hogy a fehérje- és a szénhidrátszükségletre vonatkozó szá­mokat nem jegyezték meg a gondo­zók, azt viszont már tudják, hogy a hideg, savas vegyhatású silót nem jó reggel, éhgyomorra adni az állatok­nak. Mint ahogyan az évzáró taggyű­lésen is elhangzott, a szövetkezet tagságának még nagyon sokat kell tanulnia, hogy lépést tartson a tudo­mány, az agrotechnika fejlődésé­vek ülés Bertalan Peif£ilő leien-M 8Š biztató m m A tél, a koratavasz az elmélkedés időszaka. Ilyenkor szakíthatnak a me­zőgazdasági dolgozók időt arra, hogy egy pillanatra megálljának, s építő jelleggel, a tanulságok levonásával értékeljék a múlt évet. Amikor P a­­knsza Lajos, a nagysallói (Te­kovské Lužanyi) Haladás Efsz elnöke az elmúlt év eredményeit értékelte, szavaiból a bizakodás érződött ki. Persze a, számvetésben a jó eredmé­nyek mellett a hiányosságok is ben­­nefoglal tatnak. A NÖVÉNYTERMESZTÉS ZÖKKENŐI — Ha visszaemlékezem a tavaszi indulásra — kezdte az elnök — meg kell állapítanom, hogy gyors ütemben haladt a munka. A tavasziak vetését időben, kifogástalannl el tudtuk vé­gezni. A műtrágya is kellő mennyi­ségben állt rendelkezésünkre, azon­ban gondot okoztak az őszi vetésű kalászosok. Ott, ahol idejében elvé­geztük az árpa alávetését az őszi vé­leményekbe, a hektárhozam jelentő­sen növekedett, s az eredmények is — az időjárás ellenére — aránylag ked­vezően alakultak. — Sajnos, az őszi vetések feljavítá­sának ezt a formáját nem mindenütt alkalmazhattuk, ugyanis szövetkeze­tünk főleg vetőmagtermesztésre sza­kosított. A cukorrépa termesztésében a szö­vetkezet több éven keresztül kiváló eredményt mutatott fel, a múlt évben viszont csupán 37,S tonna átlaghoza­mot sikerült elérniük hektáronként. Vitathatatlanul, a szárazság is befo­lyásolta a termés mennyiségét, azon­ban a gyenge eredmények fő oka, az elégtelen növényápolás, a hosszasan elhúzódott, nagy veszteséggel járó be­takarítási munkálatok rovására Írha­tó. Tanulságként leszögezhető, hogy a jövőben jóval korábban, s szervezet­tebben kell hozzáfogni ehhez a nem problémamentes őszi betakarítási munkához. Az évelő takarmányok termesztésé­ben a gazdaság aránylag jó eredmé­nyeket ért el. Főleg azokon a terüle­teken, amelyek öntözés alatt állnak. Az idei év még biztatóbbnak Ígérke­zik. Ugyanis a gazdaság termőterüle­tének jelentős része öntözhető, javult a herefélék begyűjtésének minősége is, s új szárítóval gazdagodott a szö­vetkezet. A gazdaság kertészete már hosszú évek óta kiváló eredménnyel dicse­kedhet, köszönve elsősorban az itt te­vékenykedő szocialista brigád tagjai* nak. A zöldségtermesztésben az elő­irányzott pénzügyi terv ötmillió koro­na bevételt irányzott elő, amit jó munkájuk révén túlteljesítettek. A fő gazdasági növények termeszté­se mellett a szövetkezet a hüvelyesek, az olajnövények — borsó, napraforgó — termesztésével is foglalkozik. A borsótermesztésben aránylag jó ered­ményeket értek el, viszont a napra­forgó temése jóval gyengébb volt a vártnál. Mivel az elmúlt évben az időjárás nem kedvezett a mezőgazdászoknak, a pénzügyi tervek olykor eléggé ked­vezőtlenül alakultak. A szövetkezet e növénytermesztés szakaszán előirány­zott 43 millió 669 korona nyersterme­lési tervéhez viszonyítva a valóságban 6 millió 680 ezer koronával lemaradt. Igaz, a kedvezőtlen időjárási viszo­nyok mellett a gazdaságban olyan szubjektív hiányosságok is 'felmerül^ tek, amelyeket a jövőben feltétlenül szükséges lesz kiküszöbölni. fö céljuk az Állattenyésztés FEJLESZTÉSE Ha abból indulnnk ki, hogy a szö­vetkezet állattenyésztése jóformán teljes mértékben átszervezés alatt áll, a 98 százalékos — 21 millió 706 ezer korona értékű — tervteljesítés arány­lag kielégítő tevékenységről ad szá­mot. A tej és a marhahús eladási ter­vét teljesítették, azonban 40 tonnával kevesebb sertéshúst termeltek. Ennek fő oka a gyenge súlygyarapodás és az alacsony malacelválasztás volt. Persze, közrejátszottak itt az elavult« korszerűtlen sertésistállók is. A múlt évet az építkezések évének is nevezhetnénk az állattenyésztés szakaszán. 1979-ben átadták rendelte­tésének a 1080 férőhelyes sertéshiz­laldát. Hamarosan üzemelni fog as 500 férőhelyes hlzómarha-istálló is, amely a legkorszerűbb technológiával lesz ellátva. Ebben az évben kezdik meg a 118 férőhelyes istállónak — a kocák számára — és az 1440 férőhe­lyes sertéshizlaldának az építését. Te­hát a felsorolt adatokból jól látható, hogy az állattenyésztés korszerűsítése folyamatban van. Persze ez mind a vezetőséget, mind a tagságot a követ­kezőkre kötelezi: a jobb termelési fel­tételek mellett szükség lesz a szer­vezettebb irányításra, a tagok folya­matos továbbképzésére, de nem utolsó sorban a becsületesen, jól végzett munkára. ELŐTÉRBEN AZ EMBER A számadatok felsorolása, az ered­mények ismertetése minden évzáró gyűlés elengedhetetlen részét képezi. Azonban nem szabad megfeledkezni a legfontosabbról, az emberről sem. A szövetkezetben nemcsak „megszokás­ból hangzik el az évzáró gyűlésen a dicsérő, az embert emelő szó, tettek támasztják alá a dolgozók megbecsü­lését. Azok a szociális intézkedések, — amelyekről korábbi Írásainkban már hírt adtunk — az anyagi ösztön­zők, nem maradtak eredmény nélkül, A szövetkezet gépesítési csoportjának, a kertészetben dolgozóknak, a do­hánytermesztési csoportnak és a nagy­szabású építkezések dolgozóinak lel­kesedése, nem volt eredménytelen. Ezt a jó hozzáállást, — a termelőesz­közök javulása révén — a jövőben még jobban kamatoztatni lehet majd, Reméljük, Így lesz ez a jelenleg nagy­szabású korszerűsítést végző és lelkes tagsággal rendelkező nagysallói szö­vetkezetben is. Kalifa Gábor IJagyománnyá vált, hogy л amikor véget ért az ara­tás, hazánk lakossága, de főleg a mezőgazdasági dolgozók szá­mára két-három hétre kitárja ka­puját az AGROKOMPLEX Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítás, hogy tágas csarnokaiban, sza­bad terein és kisparcellákon, szemléltesse az agráripari kom­plexum vívmányait és távlatait, hogy bizonyítsa szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunk létjogosultságát, fejlődőképes­ségét. Továbbá átfogó képet adjon a tudományos-műszaki haladás sikereiről és a gyakor­latban való alkalmazásáról. Az Agrokomplex valamennyi évfo­lyama mindig hozott valami újat, tanulságosat. Ha az eddigi kiállításokat óriási siker koronázta, s évről évre több látogató zarándokolt Nitrára, hogy megtekintse me­zőgazdaságunk és élelmiszer­­iparunk seregszemléjét, a jelek szerint az idei Agrokomplex immár hetedik évfolyama az eddigieknél még vonzóbbnak, atraktívabbnak mutatkozik. Ar­ról, hogy mit láthat majd a nagyközönség a kiállításon, a közelmúltban megtartott sajtó­értekezleten Anton Matejov do­cens, a kiállítás vezérigazgatója tájékoztatta az újságírókat. Az AGROKOMPLEX ’80 vezér­vonala, fő mottója „A speciális növénytermesztés és a vadászat fejlesztése“ lesz. A kiállítás koncepciója, mondanivalója négy témakörre oszlik. A kiállítás első, bevezető té­maköre teljes egészében mutat­ja be hazánkat, fejlett iparunk­kal, mezőgazdaságunkkal, ter­mészeti adottságainkkal egybe­véve. Képet nyújt arról, milyen körülmények között folyik me­zőgazdasági termelésünk, s vá­laszt keres arra a kérdésre, hogyan gazdálkodunk legjelen­tősebb kincsünkkel — a termő­földdel. A második témakört a szőlé­szetnek szentelték a kiállítók. A látogatók átfogó, részletes képet formálhatnak szőlésze­tünk és borászatunk múltjá­ról, hagyományairól, jelenéről és távlatairól. A kiállítás egyes expozíciói végigvezetik az ér­deklődőket a tudományos, kuta­tó és nemesítő munkától kezd­ve a nagyüzemi és háztáji ter­mesztési módszerekben át egé­szen a végtermékek előállítá­sáig. Megismerkedhetnek a sző­lészeti vidékek jellegzetességé­vel, a legkorszerűbb termesztési módszerekkel, a nehéz kézi munkát helyettesítő gépekkel és ültetőanyagok előállítását, a nagyüzemi termelési módszere­ket, a gépesítés és a vegysze­rezés lehetőségeit, a friss ter­mények eljuttatását a fogyasz­tóig — utalva itt a gyakori aránytalanságokra a termelők és a kereskedelmi hálózat kö­zött —, valamint a termények élelmiszeripari feldolgozását. E témakör keretében tág teret kap a szovjet tapasztalatoknak és eszközökkel, sőt még a sző­lészet megörökítésével a művé­szet legkülönbözőbb műfajai­ban. A harmadik témakör zöldség- és gyümölcstermesztésünkkel foglalkozik. Bemutatja e ágazat jelenlegi helyzetét, valamint a zöldség- és gyümölcsfélék je­lentőségét az ésszerű táplálko­zásban. Az előbbi témakörhöz hasonlóan összefogó áttekintést ad a termelési folyamat teljes láncsorozatáról, szemléltetve így a nemesítést, a vetőmagvak a népszerűsítése, valamint a KGST országok közötti együtt­működés széleskörű kibonta­koztatásának lehetősége, főleg a zöldség- és gyümölcstermesz­tés továbbfejlesztése érdekében. Minden bizonnyal a kiállítás legatraktívabb^részlege lesz a vadászatot, a természetvédelmet felölelő expozíció, amelynek mottója „A mezők, erdők, vizek élővilága“ lesz. Az igen látvá­nyosnak Ígérkező kiállítórészle­gen a legnagyobb nemzetközi részvétellel számolnak a kiállí­tók. Csupán vadászati trófeák­ból három és fél ezret, ebből ezerötszáz hazait tekinthetnek meg az érdeklődők. Túlzás nélkül lehet mondani, hogy nemcsak hazai, hanem európai viszonylatban is párját ritkító vadászati kiállításnak lehetnek majd tanúi az Agrokomplex lá­togatói. Nem kevésbé érdekes­nek mutatkozik a vadászku­tyáknak és a solymászatnak bemutatása is. Az előjelek szerint az augusz­tus 23-tól szeptember 7-ig tartó Agrokomplex kiállításon hazánk lakosságának valamennyi réte­ge, korosztálya sok érdekeset és tanulságosat találhat. A ki­állítás időtartama alatt számta­lan szakelődás gazdagítja majd a látottakat. A kiállták szavai szerint a látogatók számára gazdag kulturális műsort, kü­lönböző vetélkedőket rendez­nek, s kiváló szórakozási és pi­henési lehetőséget biztosítanak. Reméljük, hogy az Agrokomplex kiállítás az előbbi évekhez ha­sonlóan ebben az esztendőben is betölti küldetését a látoga­tók teljes megelégedésére.-kim-« I Mit láthatunk az AGROKOMPLEX '80 kiállításon

Next

/
Thumbnails
Contents