Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-08 / 10. szám
1980. március 8. SZABAD FÖLDMŰVES .11 Évzáró közgyűlések tanulságaiból KENDŐZETLEN SZÁMVETÉS Sorozatos sikerek megszakításaként gyengébb évet hagyott maga után a bolyi (Bol) szövetkezet. A célkitűzések nem valósultak meg. Ezt támasztották alá az adatok is. De mert „csak megszakításról“ beszélnek a közös gazdaságban, én is a kivételhez fordulok. Leczo István mérnök, a közös gazdaság elnöke beszámolójában aláhúzta, hogy a megtorpanás nem írható csupán az időjárás és a véletlenek számlájára. Emberi gyengeségek is hozzájárultak a lemaradáshoz. Az elnök kendőzetlenül szólt a fogyatékosságokról, a gondokról, majd derűsebbek lettek az arcok, amikor az elismerés hangján beszélt a közelmúltról és a jelenről. Előre látván a kiesést, meghúzták a „nadrágszíjat“, s jócskán csökkentették a kiadásokat. A tervezett kiadásokból 1 millió 200 ezer koronát takarítottak meg. Sikerült több mint 4 millió korona terven felüli bevételt elérniük. Az Állami Biztosító is valamicskét pótolt, úgy, hogy végeredményben 367 ezer korona nyereséggel zárták a tavalyi gazdasági évet. örvendetes, hogy szemesekből 147 százalékra teljesítették az előirányzott eladási tervüket, s így az első helyre kerültek a terebesi (Trebišov) járásban. A hatodik Ötéves tervidőszak négy évében az „Egymillió tonna terményt a köztársaságnak“ kerületi felhívásra tett vállalásukat 106,8 százalékra teljesítették. A hallottak alapján elmondhatjuk, hogy a bolyi szövetkezet tagsága, vezetősége tisztában van azzal, hogy az elkövetkező időszakban minőségileg jobb, fegyelmezettebb munkát kell végezniük. Figyelembe véve a CSKP XV. kongresszusának határozatát, a kerületi és a járási pártbizottság határozatait, a szövetkezet adottságának és lehetőségének megfelelően az 1980-as évre 41 millió korona nyerstermelést terveztek. Az árutermelés 36 millió korona. Az állattenyésztésben az idén egyik legfontosabb feladatuk a minőség javítása. Növelik az egy anyakocára jutó malacelválasztást, a tehenészetben pedig el akarják érni a 3000 literes fejési átlagot, elsősorban a tehenek minőségi cseréjével, s a tenyésztési technológia szigorú betartásával. Közben nem feledkeznek meg a hízómarhák hasznosságának javításáról sem. A növénytermesztés szakaszán szemesekből 4,15 tonna átlaghozamot terveztek hektáronként, ami nem lehetetlen, hiszen már többször felülmúlták a 4,5 tonna átlagot is. A 740 hektárnyi búza jól telelt. Árpából mindössze 50 hektárt, szeAies kukoricából pedig 200 hektárt vetnek. Az ősziek fejtrágyázását jelentős területen elvégezték. Most pedig csak az időjárás javulására várnak, hogy minél előbb elkezdhessék a soronlevő tavaszi szántóföldi munkálatokat. Befejezésül a bolyi szövetkezet évzáró taggyűléséről elmondhatjuk, hogy mind a beszámoló, mind a hozzászólások a tartalékok feltárását szolgálták. Érthetett belőlük mindenki. A tagság olyan részletes tervet fogadott el, amely erősítheti a jövőben a párt- és a gazdasági vezetés egységét. Ez pedig a következetesebb munkának az alapja. MEGÓVNI A MINŐSÉGET Abara (Oborin) kitűnő példája annak, hogyan lehet és kell tenyérnyi termőföldön kihasználni minden lehetőséget. A mindössze 1367 hektáros szántóterületű közös gazdaság tagsága a minap tartotta zárszámadó közgyűlését. Jő hangulatban, de tárgyilagos, építő jellegű hozzászólások közepette zajlott le ez a négy órát tartó fórum. Nézem a leglényegesebb számokat, amelyek mindegyike gondos, előrelátó tervezést, s ennek minőségi végrehajtását jelzi. A számok nyelvén jól lehet beszélni, mert manapság már az ökonómiához kevésbé értők számára is világos: mit jelent e kis szövetkezet életében az elmúlt esztendőben elért 3,55 tonna gabona, 4,14 tonna kukorica, közel 50 tonna cukorrépa és a 11 tonnás lóhereszéna átlaghozama hektáronként. Közel kétezer szarvasmarhát, 2555 sertést, 8120 baromfit és közel nyolcszáz juhot tartanak. A szövetkezet nyerstermelése meghaladta a 33 millió, tiszta nyeresége pedig a 2 millió 142 ezer koronát. A terebesi járásban kevés gazdaság mondhatja el magáról, amit az abarai: minden egyes hektár termőterületről — beleértve az ezerötszáz hektár legelőt is — közel tizenkétezer korona bruttó jövedelem és 745 korona nyereség származik. És . tovább 1,94 kilogramm abrakból, 15 korona 78 fillér költséggel állítanak elő egy kiló marhahúst, s ettől még kevesebbért egy kiló sertéshúst. A szövetkezetnek négyszáz tagja van — közülük nyolcvan nyugdíjas — s mindegyikük hozzájárult a tavalyi jó eredményekhez, odaadó, lelkiismeretes munkájukkal és szakértelmükkel. A szövetkezetben nincsenek munkaerő problémák. Ezt annak is köszönhetik, hogy itt megbecsülik a szövetkezeti tagokat... Jó érzés volt hallani, hogy például mind Abarán, mind Nagyráskán régen eltűntek a szalmatetős házak, s manapság fürdőszoba nélkül nem épül családi ház a „Felvirágzás“ szövetkezethez tartozó két községben. Minden harmadik családban megtalálható a gépkocsi. Az alapvető árucikkeket helyben meg lehet vásárolni. Az idei tervben a növénytermesztés szakaszán 50, az állattenyésztés szakaszán pedig 5 százalékos termésnövekedést irányoztak elő. Ebben fő hangsúlyt a búza, az árpa, a burgonya és a zöldségfélék termesztésére, valamint az állattenyésztésre fordítják. Ehhez kihasználnak minden belső tartalékot. A termésfejlesztést takarékos energia- és anyagfelhasználással úgy hatják végre, hogy a meglevő eszközöket a legnagyobb mértékben hasznosítják. LÉPÉST TARTANI Híres Sándor, a nagykaposi (Veiké Kapušany) szövetkezet egyik alapító tagja. Jól emlékszik a kezdeti évekre, amikor a kukoricatáblák gyomirtását kizárólag kapával végezték, a gabonát pedig kaszával vágták. Akkoriban a hosszú téli napokon a mezőgazdasági tanfolyamokon arról kellett beszélni az embereknek, melyik növényt hányszor kell megkapálnl, az aratást mikor kell kezdeni, hogy a szemveszteség minél kisebb legyem Sokszor egy-egy új agrotechnikai módszer bevezetéséért nemcsak beszélni, már-már hadakozni kellett. Hogy példát is említsek, az a szólásmondás járta a gazdaságban: a kukoricatöveket annyira meg kell ritkítani, hogy egy ökör nyugodtan közéjük feküdhessen. A sovány, kötött talajú földeken többé-kevésbé indokolt volt a kíméletlen ritkítás, de később, amikor nagyobb mennyiségű műtrágya jutott a földekre, változtatni kellett az eddigi módszeren. Csakhogy nem ment ez egyik napról a másikra, akadt olyan is, aki kikérte magának, hogy tanácsot adjanak neki. Ez persze már a múlté. A kukoricavetést most gyomirtószerrel kezelik, a kapálás kimaradt a növényápolási munkálatok közül. Hogy miért kerül a kukorica két egymás utáni évben ugyanarra a helyre? Mostanában épp ezt kell megmagyarázni az embereknek. Híres Sándor növényvédelmi agronómus a gyomirtószerek tulajdonságainak ismertetésével szokta kezdeni tájékoztatóit. A traktorosoknak elmagyarázta például, hogy a Zeazin nevű gyomírtőszert jól megművelt talajba kell juttatni még a kukorica elvetése előtt. A vegyszer két évig hat, ezért a második évben is kukoricát kell vetni ugyanarra a helyre, a búza csak azután következik. A gabonaféléknél viszont nem a földbe, hanem a levélre kell Juttatni a vegyszert. Jóllehet a különféle vegyszerek kezelésével és keverésével rendszerint egy, e célra külön is képzett embert bíznak meg. A nagykaposi szövetkezet vezetősége ragaszkodik ahhoz: lehetőleg mindenki tudja, aki a permetezéseket végzi, hogy növényenként milyen higításű oldatot kell használni. A növénytermesztésben — Andre János főagronómus szavaival élve — a legnagyobb harc a növénysűrűség betartásáért folyik. Sok szó esik az aránylag nagylétszámú állatáliomány számára a jó minőségű és kellő mennyiségű takarmányalap biztosítása miatt. S ha már a takarmányról, az állatok gondozásáról beszélünk, hadd említsük meg, hogy a nagykaposi szövetkezetben az állatgondozók oktatása tervszerűen folyik. Érdemes elmondani, hogy tavaly például huszonöt állatgondozó szerzett szakképesítési bizonyítványt. A szövetkezeti munkaiskola keretén belül jelenleg huszonhat állatgondozó látogatja a tanfolyamot, ahol a sikeres vizsgák után állattenyésztői szakképesítés szerezhetnek. Lehet ugyan, hogy a fehérje- és a szénhidrátszükségletre vonatkozó számokat nem jegyezték meg a gondozók, azt viszont már tudják, hogy a hideg, savas vegyhatású silót nem jó reggel, éhgyomorra adni az állatoknak. Mint ahogyan az évzáró taggyűlésen is elhangzott, a szövetkezet tagságának még nagyon sokat kell tanulnia, hogy lépést tartson a tudomány, az agrotechnika fejlődésévek ülés Bertalan Peif£ilő leien-M 8Š biztató m m A tél, a koratavasz az elmélkedés időszaka. Ilyenkor szakíthatnak a mezőgazdasági dolgozók időt arra, hogy egy pillanatra megálljának, s építő jelleggel, a tanulságok levonásával értékeljék a múlt évet. Amikor P aknsza Lajos, a nagysallói (Tekovské Lužanyi) Haladás Efsz elnöke az elmúlt év eredményeit értékelte, szavaiból a bizakodás érződött ki. Persze a, számvetésben a jó eredmények mellett a hiányosságok is bennefoglal tatnak. A NÖVÉNYTERMESZTÉS ZÖKKENŐI — Ha visszaemlékezem a tavaszi indulásra — kezdte az elnök — meg kell állapítanom, hogy gyors ütemben haladt a munka. A tavasziak vetését időben, kifogástalannl el tudtuk végezni. A műtrágya is kellő mennyiségben állt rendelkezésünkre, azonban gondot okoztak az őszi vetésű kalászosok. Ott, ahol idejében elvégeztük az árpa alávetését az őszi véleményekbe, a hektárhozam jelentősen növekedett, s az eredmények is — az időjárás ellenére — aránylag kedvezően alakultak. — Sajnos, az őszi vetések feljavításának ezt a formáját nem mindenütt alkalmazhattuk, ugyanis szövetkezetünk főleg vetőmagtermesztésre szakosított. A cukorrépa termesztésében a szövetkezet több éven keresztül kiváló eredményt mutatott fel, a múlt évben viszont csupán 37,S tonna átlaghozamot sikerült elérniük hektáronként. Vitathatatlanul, a szárazság is befolyásolta a termés mennyiségét, azonban a gyenge eredmények fő oka, az elégtelen növényápolás, a hosszasan elhúzódott, nagy veszteséggel járó betakarítási munkálatok rovására Írható. Tanulságként leszögezhető, hogy a jövőben jóval korábban, s szervezettebben kell hozzáfogni ehhez a nem problémamentes őszi betakarítási munkához. Az évelő takarmányok termesztésében a gazdaság aránylag jó eredményeket ért el. Főleg azokon a területeken, amelyek öntözés alatt állnak. Az idei év még biztatóbbnak Ígérkezik. Ugyanis a gazdaság termőterületének jelentős része öntözhető, javult a herefélék begyűjtésének minősége is, s új szárítóval gazdagodott a szövetkezet. A gazdaság kertészete már hosszú évek óta kiváló eredménnyel dicsekedhet, köszönve elsősorban az itt tevékenykedő szocialista brigád tagjai* nak. A zöldségtermesztésben az előirányzott pénzügyi terv ötmillió korona bevételt irányzott elő, amit jó munkájuk révén túlteljesítettek. A fő gazdasági növények termesztése mellett a szövetkezet a hüvelyesek, az olajnövények — borsó, napraforgó — termesztésével is foglalkozik. A borsótermesztésben aránylag jó eredményeket értek el, viszont a napraforgó temése jóval gyengébb volt a vártnál. Mivel az elmúlt évben az időjárás nem kedvezett a mezőgazdászoknak, a pénzügyi tervek olykor eléggé kedvezőtlenül alakultak. A szövetkezet e növénytermesztés szakaszán előirányzott 43 millió 669 korona nyerstermelési tervéhez viszonyítva a valóságban 6 millió 680 ezer koronával lemaradt. Igaz, a kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett a gazdaságban olyan szubjektív hiányosságok is 'felmerül^ tek, amelyeket a jövőben feltétlenül szükséges lesz kiküszöbölni. fö céljuk az Állattenyésztés FEJLESZTÉSE Ha abból indulnnk ki, hogy a szövetkezet állattenyésztése jóformán teljes mértékben átszervezés alatt áll, a 98 százalékos — 21 millió 706 ezer korona értékű — tervteljesítés aránylag kielégítő tevékenységről ad számot. A tej és a marhahús eladási tervét teljesítették, azonban 40 tonnával kevesebb sertéshúst termeltek. Ennek fő oka a gyenge súlygyarapodás és az alacsony malacelválasztás volt. Persze, közrejátszottak itt az elavult« korszerűtlen sertésistállók is. A múlt évet az építkezések évének is nevezhetnénk az állattenyésztés szakaszán. 1979-ben átadták rendeltetésének a 1080 férőhelyes sertéshizlaldát. Hamarosan üzemelni fog as 500 férőhelyes hlzómarha-istálló is, amely a legkorszerűbb technológiával lesz ellátva. Ebben az évben kezdik meg a 118 férőhelyes istállónak — a kocák számára — és az 1440 férőhelyes sertéshizlaldának az építését. Tehát a felsorolt adatokból jól látható, hogy az állattenyésztés korszerűsítése folyamatban van. Persze ez mind a vezetőséget, mind a tagságot a következőkre kötelezi: a jobb termelési feltételek mellett szükség lesz a szervezettebb irányításra, a tagok folyamatos továbbképzésére, de nem utolsó sorban a becsületesen, jól végzett munkára. ELŐTÉRBEN AZ EMBER A számadatok felsorolása, az eredmények ismertetése minden évzáró gyűlés elengedhetetlen részét képezi. Azonban nem szabad megfeledkezni a legfontosabbról, az emberről sem. A szövetkezetben nemcsak „megszokásból hangzik el az évzáró gyűlésen a dicsérő, az embert emelő szó, tettek támasztják alá a dolgozók megbecsülését. Azok a szociális intézkedések, — amelyekről korábbi Írásainkban már hírt adtunk — az anyagi ösztönzők, nem maradtak eredmény nélkül, A szövetkezet gépesítési csoportjának, a kertészetben dolgozóknak, a dohánytermesztési csoportnak és a nagyszabású építkezések dolgozóinak lelkesedése, nem volt eredménytelen. Ezt a jó hozzáállást, — a termelőeszközök javulása révén — a jövőben még jobban kamatoztatni lehet majd, Reméljük, Így lesz ez a jelenleg nagyszabású korszerűsítést végző és lelkes tagsággal rendelkező nagysallói szövetkezetben is. Kalifa Gábor IJagyománnyá vált, hogy л amikor véget ért az aratás, hazánk lakossága, de főleg a mezőgazdasági dolgozók számára két-három hétre kitárja kapuját az AGROKOMPLEX Országos Mezőgazdasági Kiállítás, hogy tágas csarnokaiban, szabad terein és kisparcellákon, szemléltesse az agráripari komplexum vívmányait és távlatait, hogy bizonyítsa szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunk létjogosultságát, fejlődőképességét. Továbbá átfogó képet adjon a tudományos-műszaki haladás sikereiről és a gyakorlatban való alkalmazásáról. Az Agrokomplex valamennyi évfolyama mindig hozott valami újat, tanulságosat. Ha az eddigi kiállításokat óriási siker koronázta, s évről évre több látogató zarándokolt Nitrára, hogy megtekintse mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk seregszemléjét, a jelek szerint az idei Agrokomplex immár hetedik évfolyama az eddigieknél még vonzóbbnak, atraktívabbnak mutatkozik. Arról, hogy mit láthat majd a nagyközönség a kiállításon, a közelmúltban megtartott sajtóértekezleten Anton Matejov docens, a kiállítás vezérigazgatója tájékoztatta az újságírókat. Az AGROKOMPLEX ’80 vezérvonala, fő mottója „A speciális növénytermesztés és a vadászat fejlesztése“ lesz. A kiállítás koncepciója, mondanivalója négy témakörre oszlik. A kiállítás első, bevezető témaköre teljes egészében mutatja be hazánkat, fejlett iparunkkal, mezőgazdaságunkkal, természeti adottságainkkal egybevéve. Képet nyújt arról, milyen körülmények között folyik mezőgazdasági termelésünk, s választ keres arra a kérdésre, hogyan gazdálkodunk legjelentősebb kincsünkkel — a termőfölddel. A második témakört a szőlészetnek szentelték a kiállítók. A látogatók átfogó, részletes képet formálhatnak szőlészetünk és borászatunk múltjáról, hagyományairól, jelenéről és távlatairól. A kiállítás egyes expozíciói végigvezetik az érdeklődőket a tudományos, kutató és nemesítő munkától kezdve a nagyüzemi és háztáji termesztési módszerekben át egészen a végtermékek előállításáig. Megismerkedhetnek a szőlészeti vidékek jellegzetességével, a legkorszerűbb termesztési módszerekkel, a nehéz kézi munkát helyettesítő gépekkel és ültetőanyagok előállítását, a nagyüzemi termelési módszereket, a gépesítés és a vegyszerezés lehetőségeit, a friss termények eljuttatását a fogyasztóig — utalva itt a gyakori aránytalanságokra a termelők és a kereskedelmi hálózat között —, valamint a termények élelmiszeripari feldolgozását. E témakör keretében tág teret kap a szovjet tapasztalatoknak és eszközökkel, sőt még a szőlészet megörökítésével a művészet legkülönbözőbb műfajaiban. A harmadik témakör zöldség- és gyümölcstermesztésünkkel foglalkozik. Bemutatja e ágazat jelenlegi helyzetét, valamint a zöldség- és gyümölcsfélék jelentőségét az ésszerű táplálkozásban. Az előbbi témakörhöz hasonlóan összefogó áttekintést ad a termelési folyamat teljes láncsorozatáról, szemléltetve így a nemesítést, a vetőmagvak a népszerűsítése, valamint a KGST országok közötti együttműködés széleskörű kibontakoztatásának lehetősége, főleg a zöldség- és gyümölcstermesztés továbbfejlesztése érdekében. Minden bizonnyal a kiállítás legatraktívabb^részlege lesz a vadászatot, a természetvédelmet felölelő expozíció, amelynek mottója „A mezők, erdők, vizek élővilága“ lesz. Az igen látványosnak Ígérkező kiállítórészlegen a legnagyobb nemzetközi részvétellel számolnak a kiállítók. Csupán vadászati trófeákból három és fél ezret, ebből ezerötszáz hazait tekinthetnek meg az érdeklődők. Túlzás nélkül lehet mondani, hogy nemcsak hazai, hanem európai viszonylatban is párját ritkító vadászati kiállításnak lehetnek majd tanúi az Agrokomplex látogatói. Nem kevésbé érdekesnek mutatkozik a vadászkutyáknak és a solymászatnak bemutatása is. Az előjelek szerint az augusztus 23-tól szeptember 7-ig tartó Agrokomplex kiállításon hazánk lakosságának valamennyi rétege, korosztálya sok érdekeset és tanulságosat találhat. A kiállítás időtartama alatt számtalan szakelődás gazdagítja majd a látottakat. A kiállták szavai szerint a látogatók számára gazdag kulturális műsort, különböző vetélkedőket rendeznek, s kiváló szórakozási és pihenési lehetőséget biztosítanak. Reméljük, hogy az Agrokomplex kiállítás az előbbi évekhez hasonlóan ebben az esztendőben is betölti küldetését a látogatók teljes megelégedésére.-kim-« I Mit láthatunk az AGROKOMPLEX '80 kiállításon
