Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-08 / 10. szám
hogy így több időt igényel a munka, mintha géppel dolgoznánk, viszont ez a módszer olcsóbb, és ráadásul a zsenge növénykék is kedvezőbben fejlődnek a kevésbé tömörített földben. Márciusban szorgos munka folyik az üvegházakban, elérkezett a tűzdelés ideje. Március van, az időjárás melegebbre fordult, a kertészkedők keze tele van munkával. Hiába, ez már csak így van: aki szüretelni akar, annak vetnie, ültetnie Is kell. S ennek most van a legfőbb ideje. A gondosan előkészített magágyba elvetjük a sárgarépát, petrezselymet, pasztinákot, hónapos retket, a vörös- és póréhagymát. Aki fogyasztásra termeli a vöröshagymát, az ritkábbra vesse a magot, aki viszont dughagymát akar termelni, az sűrűbbre. Kiválogatjuk a dughagymát, majd a másfél centiméter átmérőjfloket és az ettől kisebbeket téli tárolásra szánt hagyma termelésére, a nagyobbakat pedig zöldhagyma termelésére használjuk. Elduggatjuk a tavaszi fokhagymát, természetesen gerezdekre bontva, majd a hónap derekán elültetjük az előcsíráztatott korai burgonyát. A sóskát korán kell vetni, hiszen a magja a fagypont fölötti hőmérsékleten gyorsan kicsírázik. Az jár el helyesen, aki ősszel Istállótrágyázott területet jelöl ki a sóska számára, s most műtrágyát is adagol. A sóskát sorjelző növények (saláta, retek) magjával keverve kell vetni, lehetőleg huszonöt centiméteres sortávolságra és négyzetméterenként két grammot. Vessünk még zöldborsót is! Ha csak egy fajtánk van, feltétlenül szakaszos vetést alkalmazzunk, bogy a szedés idejét meghosszabbítsuk. Egy család szükségleteinek fedezésére és folyamatos ellátására egyszerre körülbelül két négyzetméternyi területen.vessünk borsót. Ugyanez ' vonatkozik lényegében a hónapos retekre is, bár itt bővebb a fajtaválaszték. Viszont a hosszabb tenyészidejű fajtákat is most kell vetni. A kertbarát mozgalom fellendülése, az értérkesítési gondok enyhülése sok helyütt fellendítette a kertészkedés iránti ' érdeklődést. Sokan immár korszerű üvegházakban, fóliaborítású hajtató berendezésekben termelik a korai zöldséget. Számukra már hetekkel, talán hónapokkal ezelőtt elkezdődött az idény, de nyár végéig nem fogynak ki a munkából. A palánlanevelés, tűzdelés, ültetés sok munkát ad. A fűtött fóliaházakban néhány hét múlva piacképessé fejesedik a saláta, másutt még csak most készülődnek a februárban vetett saláta, karalábé, paprika, paradicsom tűzdeléséhez. A palántákat tápkockákba, égetett palántanevelö cserepekbe, kettévágott tejeszacskókba vagy egyszerűen a melegágy földjébe tűzdeljük át. A saláta és a karalábé 4x4 cm-es tápkockával is beéri, viszont a párosával tűzdelt paprika, illetve a nagyobb életteret kívánó paradicsom már 6x6 vagy 7x7 centiméteres tápkockát igényel. A salátauborka magját újabban ugyanúgy szaporítóládába vetik, mint a már említett növényeket, és akkor kezdik a tflzdelést (pikírozást), amikor a zsenge növénykéknek megjelenik az első valódi levelük. A tűzdelés persze nagyobb tápkockákba, cserepekbe vagy más palántanevelő alkalmatosságokba (tejeszacskó, tejfölös műanyag „totyka“ stb.) történik. Aki eredményesen akar kertészkedni, nagyon ügyeljen a használt földkeverék minőségére, homogenitására. Általános* alapelv, hogy a keverék alapanyagát adó érett marhatrágya a keverék tömegének egyharmadát adja. A további harmadot erdei föld vagy tőzeg, a maradékot pedig — főleg nehéz talajok esetében — termőhomok adja. A tápkockás pa lántanevelés jól bevált és széles körben elterjedt. Sok községben sajátos tápkocka-készítési eljárást dolgoztak ki. A csicsói Fehérváry mérnök például 35 cm hosszú és 6—7 cm széles sololit-lemezekből készített ügyesen egymásba illeszthető elemeket, s ezekből pillanatok alatt összerakja a kockakészí téshez szükséges formát. A vo nalzóhoz hasonló lapokon a leendő tápkocka , nagyságának megfelelően bevágást csinált, így a lapok egymásba illeszthetők. A formát eternit lapokra (háztető pala) helyezi, megtölti nedves földkeverékkel, jól tömöríti, betűzdeli a palántákat, szétszedi a formát, a tápkockás növénykéket pedig az eternit lapokkal együtt helyezi el a melegágyban vagy a palántanevelő sátorban. Igaz, A március elején tápkockába tűzdelt salátát és karalábét a hónap végén akár Hitetlen fóliasátor alá is kiültethetjük, a salátát 20x20, a karalábét pedig 25x20 centiméteres térállásban, A sekély ültetés az előnyösebb, hiszen a talaj felső rétege melegszik fel korábban, így gyorsabb a növények fejlődése. A terület ésszerű kihasználása céljából a karalábé közé 2,5-A sok-sok tennivaló közepette nem szabad megfeledkezni a virágoskertek rendbetételéről A tojásgyümölcs (padlizsán) termesztése iránt immár falvainkon is fedezik az érdeklődés. Megfelelő palántát sajnos nehéz leszerezni, ezért zaporításáról magunknak kell gondoskodnunk. Magját március derekán kell elvetni, hogy tűzdelés után május közepére erős palántáink legyenek. A gyepvagy földkockába tűzdelt növények két héttel korábban adnak élvezhető termést, mint a sima palántáról nevelt tojásgyümölcs. Fotó: —bor 3 cm átmérőjű dughagymát tanácsos duggatni, hogy legyen korai zöldhagymánk is. A március elején vetett retket a hónap végén ritkítjuk és locsoljuk. Ha módunkban áll fűteni a fóliasátorban, akkor a hónap végén kiültethetjük a fejlett paprikapalántákat. A korai káposztaféléket (karalábé, kel, káposzta, karfiol), valamint a zellert március derekán kell tűzdelni. A szabadföldi termesztéshez szükséges palánta előnevelésére 15-e táján kell elvetni a melegágyba a paprika, a fűszerpaprika és a paradicsom magját. Ezek a palánták már nem le.sznek tűzdelve, hanem a melegágyból kerülnek állandó helyükre. A hónap végén lehetőleg a tököt és a korai dinnyét is vessük el. A dinynye ugyanúgy tűzdelhető, mint a salátauborka-palánta. Belucz János mérnök, a tudományok kandidátusa з jpr Naszvadon (Nesvady) 1976 óta eredményesen működik a postagalamb-tenyésztők klubja. Tagjai a tenyésztői munkán túlmenően társadalmilag is nagyon tevékenyek. t— Először a szellemi igényt kellett felmérnünk ahhoz, hogy eleven kapcsolat alakulhasson ki a klubtagok között, s ez a kapcsolat később a tenyésztői munkában is realizálódhassék i— mondotta Gál István, a klub lelkes vezetője. Talán kissé szokatlannak tűnik, hogy a kisállattenyésztés szakterületén gyakorlati munkát végző tagjaink részére közös klubestéket, országjáró tanulmányi kirándulásokat rendezünk. Ogy véljük azonban, hogy a szellemi igény felmérése és felkeltése nem korlátozódhat a mindennapi tenyésztői munkához kötött témakörre. Az érdeklődés középpontjában természetesen a klub profiljába illő viták, véleménycserék, szakelőadások állnak, amelyek egyben lehetőséget adnak tapasztalatcserére is. 9 A múltban a galambállomány fajtaösszetétele ebben a községben is eléggé heterogén volt, s főképpen a parlagi galambot részesítették előnybe. Ma viszont a klubtagok ragaszkodnak a fajtatiszta állományhoz. Tevékenységükkel tehát megalapozták a korszerű galambtenyésztést. Hogyan alakult ez ki, s országos összehasonlításban milyennek látja a helyt galambtenyésztés helyzetét? tettük fel a kérdést Gál elvtársnak. * t— A galambtenyésztésnek községünkben hagyományai vannak. Ez is közrejátszott abban, hogy a kisállattenyésztésnek ez a formája alakuljon ki. Két irányban kellett tevékenykednünk ahhoz, hogy a mai fajtatiszta állomány kialakulhasson. Egyik a munkaszervezés volt, a másik pedig a tenyésztői céloknak legjobban megfelelő állomány kialakítása. Később a klubon belül olyan vezetőség és közösség alakult ki, amely fogékony volt az új iránt, s minden lehetőséget igyekezett kihasználni. Elsősorban az utóbbiban keresendő a korszerű galambtenyésztés kialakításának szellemi előzménye. Gyakorlatilag tapasztalatok nélkül indultunk, s hoztunk létre egy kétezres tenyészetet, ahol magunk alakítottuk ki az épületet, a felszerelést, s a galamb élettani követelményeihez igazodó technológiát is. Ma már olyan tenyészbázissal rendelkezünk, amely gyorsan képes segíteni a galambtenyésztést, s rugalmasan tud alkalmazkodni a minőségi követelményekhez. A klub huszonnégy tagja ma már kerületi viszonylatban is számottevő eredményekkel dicsekedhet. A területi és a külföldi versenyeken elért előkelő helyezések is bizonyítják ezt. 9 Mivel magyarázható a galambtenyésztés növekvő népszerűsége? i— A galambtenyésztés nem igényel nagyobb beruházást. Régi, korábban kihasználatlan ólakban, fészerekben, padlásokon folyik a tenyésztés. Nem igényel megerőltető fizikai munkát, s a galamb nem takarmányigényes. A röptetés bizonyos mértékben kedvtelés, de nemes sporttevékenység is, mellyel célszerűen kitölthető és hasznosítható a szabad idő. 9 A postagalamb tenyésztő éltető eleme a sportszeretet, amely elsősorban a versenyeken domborodik ki. A klub tagjai milyen versenyeken vesznek részt? i— Hazai viszonylatban leggyakoribbak a területi szintű versenyek, melyek képzeletbeli pályáját a Komárom (Komárno), Dunaszerdahely (Dunajská Streda) és a Galánta közötti háromszög képezi. A hosszútávú maratoni röptetések célja pedig leggyakrabban Teplice és Litvinov. A nemzetközi útvonalak közül leggyakoribbak Gdynia (Lengyelország), valamint Sverín és Eisenach (NDK). 9 A galambok röpkészsége és röpképessége a meghatározó. Min alapszik, és hogyan fejleszthető a készség, illetve képesség? i— Az az igazság, hogy a röpkészség és röpképesség nem más, mint belső tulajdonság, pontosabban fogalmazva belső fajtajelleg. A tenyésztőnek éppen ezeket a belső tulajdonságokat kell tovább fejlesztenie. A röpgalambtenyésztőnek tehát még nehezebb a helyzete, mint a díszgalambtenyésztőé, mert a ktillemi jegyek megtartásán kívül a belső tulajdonságokat is állandóan fejleszteni kell. Az a tenyésztő, aki céltudatosan arra törekszik, hogy galambjainak repülési technikáját a táv fokozatos növelésével fejlessze, helyesen cselekszik. A kitartás és repülési technika kialakítása közben viszont ügyelni kell a postagalambot jellemző külső fajtajellegek megtartására is. # A röpteljesítmény kialakítása — sebesség, gyorsaság —< fokozatosságot igényel. Hogyan érvényesül ez a gyakorlatban? A röptetést tíz-ttzenöt kilométeres távon kell kezdeni. Ezt a lakhely negyven kilométeres körzetében végzett úgynevezett csillagalakú röptetés követi. Fiatal példányoknál így alakul a 250 kilométeres táv. amely aztán fokozatosan 800—- 900 kilométerre növelhető. 9 A kiállítások és versenyek milyen szerepet töltenek be a galambtenyésztés fejlesztésében? s— AZ eszközök és módszerek összességében jelentős helyet foglalnak el a kiállítások és a versenyek. Kiindulási pontnak kell vennünk hazánkban a galambtenyésztés helyzetét. Sajnos kevés az olyan speciális képzettséggel rendelkező szakemberünk, aki képes nagyobb területeket, a szükséges mélységben, megfelelő informáltság mellett átfogni. Tehát olyan fórumot kell megteremtenünk, amely nemcsak egyoldalúan a tájékoztatás, hanem egyben a tapasztalatszerzés és az információ szerepét is betölti. A vázolt igények kielégítését szolgálják legtömörebben a kiállítások és versenyek. Egyesül bennük a dokumentálás, a tenyésztői munka fejlesztése, az együttműködési lehetőségek feltárása és az összefüggések láttatása. 9 Milyen klubokkal, illetve szervezetekkel tartanak fenn kapcsolatot? — Főleg az ógyallai (Hurbanovo), izsai (Iža), gútai (Kolárovo), marcelházi (Marcelová), galántai, vágsellyei (Sala) és a nitrai postagalamb-tenyésztőkkel alakult ki gyümölcsöző kapcsolatunk. A szomszédos országok közül a magyarországi tenyésztőkkel szeretnénk kapcsolatot kialakítani, akik valóban mesterei a szakmának. 9 Milyen veszélyek leselkednek a postagalambokra? — Betegség, környezetszennyeződés, magasfeszültségi vezetékek, ragadozó madarak. 9 És a felelőtlen puskások? — Sajnos, a felelőtlen egyének még a közelmúltban is sok bosszúságot okoztak. Szerencsére a szép szó hatott rájuk: Többnyire egy japán mondással érveltünk, mely szerint már akkor is van értelme az emberi -életnek, ha egy másik embernek örömet szerez. Nekünk az örömöt, galambjainknak pedig a békét biztosították XXX A puskák elnémultak, s Dudák András, ifjú Barkóczi József, Suba Martin, Kelemen Tivadar, Gál Gyula, Pásztó József, Asztalos János, Takács Boldizsár és a többiek kicsi rakétái, galambjai békésen röpdösnek. Bárcsak mindenben és a világon mindenhol hatna a szép szó és a béke ereje, akkor a puska után nyúló „héjákat“ is sikerülne elhallgattatni* CSIBA LÁSZLÓ FELHÍVÁS П A Karvai (Kravany nad Dunajom) Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet igazgatósága értesíti a szaktanintézetben kertészeti és szőlészeti szakot végzett dolgozókat, hogy 1980. szeptember 1-vel megnyitja a dolgozók középiskolája kertészeti irányzatának nappali tagozatát. A tanulmányi idő két év, ebből 2X5 hónap elméleti oktatás. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek. A tanulás magyar nyelven folyik és érettségivel végződik. Részletesebb felvilágosítást az érdeklődők az iskolában kaphatnak. Jelentkezni lehet írásban vagy személyesen az alábbi címen: Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet, 948 38 Kravany nad Dunajom, okr. Komárno. I ________________
