Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-08 / 10. szám

Egy perbetei (Pribeta) olva­sónk — jelige: „Mii tegyek?“ — levelében ezt írja: Évek óta foglalkozom szőlőtermesztéssel, aránylag szép sikerrel. Az utób Ы két három évben azonban ügy meglepték a szőlőt a mo­lyok, hogy a termés jelentős hányadát képtelen vagyok megvédeni a kártételtől. Kérem, adjanak tanácsot, mitévő le­gyek? Hazánkban a szőlómolyok hernyóinak pusztítására egye­lőre csak a Soldep (0,5°/o-os töménységű oldat), az Ultracid 40 ЕС (0,1%), a Dimecron 50 (ugyancsak 0,1 %), illetve a Di­mecron 20 (0,25 %) kíészítmé­­nyek használata engedélyezett. Amíg a védekezés pontos és legmegfelelőbb időpontjának meghatározására legalább a nagyüzemekben nem lesz ele­gendő feromoncsapda, addig az első nemzedék hernyóinak kár­tétele ellen úgy kell védekezni, hogy a virágzást közvetlenül megelőző permetezéskor a pe­­ronoszpóra és lisztharmat elle­ni permetlébe a már említett szerek valamelyikét is adagol­juk. A második nemzedék hernyói ellen június utolsó napjaiban vagy július elején kell perme­tezni, még mielőtt befúrnák magukat a bogyókba. Ha azt észleljük, hogy a lepkék re­pülése elhúzódik (a második nemzedéknél ez gyakori eset), akkor az első permetezést jú­lius derekán vagy végén újabb kezelésnek kell követnie. Ter­mészetesen, a fentebb már em­lített szerek valamelyikét hasz­náljuk. Több mint valószínű, hogy a nagyüzemek számára az Idén már egy piretroid (Ambush, Decis, Ripcord) használatát Is engedélyezik. Az Ambush és a Decis elnevezésű készítmények­ből 0,4 litert, a Ripcordból pe­dig 0,12 litert kell adni ezer liter vízhez. A piretroidok elő­nye, hogy nem csupán a her­nyókat pusztítják, de a lepkék számát is gvérítik, hatásuk Idő­tartama pedig sokkal hosszabb, mint az eddig használatos vegy­szereké. A legjobb készítmény is csak addig hatásos, amíg a kártevők meg nem szokják. Az ellenálló molytörzsek szelektálódásának megelőzése érdekében ajánlatos­­lesz ezeket az említett szere két évente csupán egy ízben használni. A második nemzedék hernyó ínak kártételét mérsékelni ki vánő permetezéskor nagyon ügyeljünk rá, hogy betartsuk az adott vegyszer élelmezés egészségügyi várakozási idejét Ha egyszeri permetezéssé1 óhajtunk védekezni a gomba­­betegségek és a szőlőmolyok kártétele ellen Is, vagyis ha kombinált permetlevet kész! tünk, a piretroid készítményt mindig utolsóként adagoljuk a permetlébe. Ideje befejezni az almagyü­­mölcsüek ápolását és tisztoga­tását. Metszéskor kiritkítjuk a fák koronáját, mert a sűrű korona nehezíti a permetezést, csökkenti annak hatását, vi­szont kedvező feltételeket te­remt a kártevők szaporodásá­hoz és a betegségek terjedésé­hez. Eltávolítjuk a lisztharma­­los és a kaliforniai pajzstetű­­vel fertőzött ágakat, az éles késsel lesimított vágási felüle­teket bekenjük fasebkátránnyal (Santar), leszedjük a gyümölcs­múmiákat és a galagonyapille, valamint az aranyfurű pille át­telelő hernyóinak téli fészkeit. A gyapjas- és gyűrfispille to­láscsomóit éles késsel kell el­távolítani. A pajzstetvek és a vértetvek állományúnak gyérí­tése céljából kaparóval, drót­kefével megtisztogatjuk a fák törzsét és vastagabb ágait. A fa alá terített papíron vagy fólián felgyülemlő knparékot elégetjük. Á lemosó permete­zésre még rügyfnkadás előtt sort kell keríteni. Felhasznál­ható a Nitrosan 50 1,5-százalé­­kos, a Nitrosan 25 3-százalékos, vagy az Arborol M 4-százalékos oldata. Március végén (rügy­­fakadáskor vagy közvetlenül utána) nem szabad elmulasz­tani a lisztharmat elleni per­metezést (Sulka 5 %, Sulikol К 1 %, Karathane 0,1% , Mores­­tan 0,03 %. Meleg és csapadé­kos időben fennáll a varaso­­dás fertőzésének veszélye, te­hát Ilyenkor a lisztharmat elle­ni permetlébe varasodás elleni szert (Dlthane 0,2%, Kuprikol 0,5%) keverünk. A sodrómo­lyok és araszoló hernyók irtá­sa céljából még rovarölő szert (Anthio és Phosdrtn 0,15 %, Dimecron 20 0,25 %) is taná­csos adni a kombinált permet­lébe. A csonthéjasok mechanikai tisztogatását se hanyagoljuk el. A rügyfakadás előtti permete­zéssel (Sulka 5%, Polybarit 3 %, Kuprikol 50 0,6 % elpusz­títjuk a tafrinás levélfodroso­­dást és klaszterospóriumos le­­véllyukasodást okozó gombakép­­leteket.- A hónap végén előbúj­­nak rejtekhelyükről a sodró- és barackmoiy hernyói. Pusztí­tásukra az almagyümölcsűek­­nél említett rovarölő szerek va* lamelyikét használjuk. Az idős fákon található farontó gom­bák kalapját ujjnyi egészséges kéreggel együtt vágjuk ki, a sebet oitóviasszal vagy faseb­kátránnyal lezárjuk. A bogyósgyümölcsüek ápolási munkáit téli lemosó permete­zés kövesse. A vegyszeres nö­vényvédelem módja megegye­zik az almagyümölcsűeknél em­lítettel. Március végén kell sort ke rítenl a szamóca permetezésé­re. Elsősorban a levélfodroso­­dás (Orthocid vagy Dithane M-45 0,2 %) és a gyakran nagy kárt okozó, a lombozatot ká­rosító sodrőmölyok (Phosdrin 0,15%, Metation E 50 0,4 %) ellen kell védekezni. A szamó­ca vegyszeres gyomirtását a nyekkel legalább őt percen át kezeljük a magvakat. A papri­ka- és paradicsomraagot a do­­hány-mozaíkvírus kártételétől kell óvni: a vetőmagot tíz percig áztatjuk a nátronlúg l,5W-os töménységű oldatában, majd bő vízben leöblítjük. A palántanevelőben figyelem­mel kísérjük növényeink egész­ségi állapotát. Palántadőlés ese­tén a beteg növényeket kitép­jük, a többit kombinált vegy­­szeroldattal (0,1% Fundazöl + 0,4% Dithane M 45) beöntöz­zük. A palántanevelőben rit­kábban öntözünk, de rendsze­resén szellőztetünk. Nem sza­bad elhanyagolni a talajlazítást sem. Peronoszpóra előfordulása­Növényvédelem márciusban virágbimbók megjelenése előtt kell elvégezni. Egy áras terü­letre Ténoranból 6 dkg-mot, Betanalból pedig 60 ml-t jut­tatunk ki hét, illetve négy liter vízben. A szőlő metszése után azon­nal kihordjuk és elégetjük a levágott vesszőket, majd el­végezzük a permetezést (Sulka, Polybarit 5%). A vegyszeres gyomirtást még rügyfakadás előtt végezzük. A Gramoxone készítményből 40 ml-t perme­tezünk ki öt liter vízben egy árra. A támvezetékes, magas­művelésű szőlőben tenyészidő­­ben is alkalmazhatjuk ezt a szert, természetesen hűvösebb napokon és óvatosan permete­zünk, nehogy kárt tegyünk a leyélzetbeú, A négy évnél idő­sebb szőlőben más készítmé nyékét is használhatunk gyom­irtásra. Például: Aminex, Kerb 50 W, Roundop, Gesalop 50, Hungazin DT, Simazin 50 WP. Ezekből 1 %-os töménységű permedét kell készíteni, s abból 5—9 litert juttathatunk egy árra. Márciusban már a zöldséges­kertben is bőven akad tenni­való. Vetés előtt ajánlatos csá­vázni a magot. A Falisan és a Germisan (0,25 %-os oldat), illetve az Orthocid (1 kg mag­ra 5 gramm szer) készítmé­kor a káposztaféléket leperme­tezzük a Dithane 0,2 vagy a Perozin 0,3 %-os töménységű oldatával, amibe 0,01 % Citto­­w.et tapadóanyagot vagy né­hány szem kockacukrot is te­szünk. A paprika- és paradi­csompalánták vírusfertőzésének megelőzése céljából író, savó, fölözött tej és víz keverékével (1:1) tanácsos permetezni. Ha tavaly sok drótféreg, 16- tetü, mocskospajor vagy más talajlakó kártevő volt a ker­tünkben, akkor feltétlenül gon­doljunk a talajfertőtlenítésre. A Furadan 10 G, a Mocap 10 G, a Dyfonate 10 G, Illetve a Ba­­sudin 10 G készítményekből száz négyzetméterre 30—40 dekát kell kiszórni. Fólia alatti' tulajfertőtlenítésre a Basamid granulátum a legmegfelelőbb (száz négyzetméterre 3—6 kg), mert megszünteti a talajuntsá­­got, elpusztítja a talajlakó kár­tevőket és jelentősen csökkenti a gyommagvak csíraképességét: Az említett szert legkésőbb 14 nappal ültetés előtt kell 8 cm mélyen bedolgozni a földbe. S végül: ha a zöldségfélék kelése előtt nagyon elgyomo­sodik a talaj, Gramoxone ké­szítménnyel végezhetünk gyom­irtást. Vigyázatl Ez a szer kelés után már nem használható. Csiba Sándor mérnök 4 Ilyesmit ma már csak ritkán lát az ember: eresz alatt sza­radó paprikafüzérek. Renczés Vilmos Fotó: .—bor C Kertészei ©Kisállattenyésztés ) 1 Fertőtlenítésen a kórokozó csírák különféle eszközökkel történő pusztítását értjük, A kórokozók pusztíthatok pél­dául napfénnyel, benzinlámpá val (rácspadozat, jászol, fém­részek leégetése) vagy vegyi anyagokkal, például mésztej, klórmész, klorainin, formalin, lizol, fenol stb. segítségével. Az egészséges állatok ketre cet évente legalább kétszer fertőtlenítjük, a betegekét vagy a beteggyanúsakét rögtön át­helyezésük, vagy elhullásuk után. Azokat az üres ketrece­ket is fertőtlenítjük, amelye­ket hosszabb ideig nem fo­gunk használni. A ketreceket a vegyi oldatok felhasználása előtt alaposan ki­tisztítjuk, késsel vagy drót­kefével alaposan kikaparjuk a sarkokból a trágyamaradványt, és lekaparjuk a padozatról a száraz ürüléket. Ezután a ket­receket kisúroljuk forró vízzel és kiszárítjuk. Ha olyan ketre­cet tisztítunk, amelyben fer­tőző betegségre gyanús állat volt, vigyázzunk, hogy túlságo­san ne poroljunk, ne szórjuk szét a trágyát és az almot, és ne locsoljuk szét a vizet. Ezzol ugyanis elősegítenénk a beteg­ség terjedését. A tisztításhoz használt eszközöket forró víz ben kifőzzük (legalább 15 per­cig), kezünket munka után alaposan megmossuk és fer­tőtlenítő oldattal leöblítjük. Ha a tisztításkor nem használtunk kötényt, a munka befejeztével ruhát és lábbelit cserélünk (legjobb gumicsizmát viselni), s mindent leöblítünk fertőtle­nítő oldattal. A ketreceket fertőtlenítés után hagyjuk jól kiszáradni, hogy az oldat jól beszívódhas­son a falakba és tökéletesebb legyen a hatása. Hogy a ketreceket szaksze­rűen, hathatósan és időben fertőtleníthessük, kéznél kell tartani a legszükségesebb kel­lékeket. Fontos, hogy a vegyi készítményeket helyesen tárol­juk, ismerjük a hatásukat, és tudjunk belőlük megfelelő ol­datot készíteni. A vegyi anya­gok javasolt mennyiségét ne növeljük önkényesen, mert úgy­sem érnénk el nagyobb hatást. Valamennyi fertőtlenítő oldat méreg, és nagyobb töménység esetén égési sebeket okozhat. Óvatosan bánjunk a készítmé­nyekkel, nehogy befröcsköljük a szomszédos ketrecekben el lyezett állatokat, vagy a szer a ruhánkra, esetleg az állatok arcára és szemébe kerüljön. A fertőtlenítő oldatot meszelő­­vei 'hordjuk fel a tárgyakra, nem pedig ruhával. Kezünket munka közben gumikesztyűvel védjük. Bizonyos fertőtlenítő anyagok, mint például a klór­mész, a kloramin és a fenol (karbolsav) erősen kellemet­len szagúak, ezért felhaszná­lásukat követően a ketreceket néhány napig szellőztetni kell, csak azután telepíthetők be az állatok. Természetesen, szokvá nyos fertőtlenítés esetén is, amikor nem fordult elő az ál­lományban betegség, a ketre­ceket alaposan kiszárítjuk és kiszellőztetjük. Fertőtlenítésre leggyakrabban az oltott mész 20 százalékos töménységű oldatát (mésztej) használjuk. Az oldatot frissen kell felhordani, mert hat óra elteltével elveszíti hatását. öt liter oldat elkészítéséhez mint­egy 3A kilogramm oltatlan mészre van szükségünk. A me­szel előbb 0,8—0,75 liter vízben megoltjuk, azután ráöntjük a többi vizet úgy, hogy öt liter oldatot kapjunk. A mésztejet legjobb még melegen felhasz­nálni. Kívül-belül jól kimeszel­jük vele a ketreceket. A mész­tej használata igen elterjedt, bár friss állapotban is csak korlátozott mértékben hat. Ezért, ha beteg állatok ketre­cét kell fertőtleníteni, a mész­­tejhez erősebb hatású vegyi készítményt tanácsos keverni. Például 5 liter 20 százalékos töménységű mésztejhez 100 gramm klórmeszet vagy klora­­mlnt adhatunk, de tehetünk a mésztejbe 0,5 liter formaldehi­det (40 százalékos oldat) is. A klórmész igen hatásos fer­tőtlenítő szer. Rendszerint hoz­závetőleg 5—10 százalékos tö­ménységű oldatát használjuk, vagyis egy liter vízbe 50—100 gramm klórmeszet teszünk. A klórmész gyorsan bomlásnak indul, ezért száraz helyen és jól becsomagolva tároljuk. A fenolt (karbolsavat) és a lizolt 3 százalékos oldat formájában alkalmazzuk, tehát oldatukat a víz litereként 30 grammból ké­szítjük. A nátriumhidroxid (lúgkő) 2 százalékos töménységű oldat formájában használatos, ami annyit jelent, hogy egy liter vízhez 20 gramm iúgkövet ada­golnak. A nátriumkarbonát (mosó­szóda) körülbelül 10 százaié kos oldatként használható; egy liter vízbe a porszerű szódából 100 grammot, a kristályos szó­dából pedig 200 grammot kell adni. S még egy fontos tudnivaló: a fertőtlenítő oldatot mindig 50—60 fokos vízből készítjük, mégpedig kizárólag fa- vagy zománcozott edényben, hogy tpfjes értékű oldatot nyerjünk! (Sza) A nvúlketrecek fertőtlenítése A lúd aránylag korán kotlik, ezért sok helyütt — főleg az ügyesebb te­nyésztők udvarán — gyak­ran már március elején láthatunk kislibákat.

Next

/
Thumbnails
Contents