Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-08 / 10. szám

1980. március 8. SZABAD FÖLDMŰVES Ragyogó napsütésben, szinte végte­lenbe lát az ember a hóborította szántóföldek felett. Am az ellentétes Irányban meredek hegy zárja el a lá­tóhatárt. A halastónál elgyönyörkö­dünk a romantikus tájban. Kissé odább Tornagörgö (Hrhov) húzódik meg a hegy lábánál. Elnézegetem az éj, korszerű lakó­házakat, a bevásárolni igyekvőket. Tudom: a vegyesüzletben ottmaradnak rendre az olcsóbb árucikkek —, mert a tetszetősebb, s jobb minőségű áru­nak van leginkább keletje. i— Meg kell nézni egy táncestélyt, egy lakodalmat — ajánlja id. Bodnár етШек — Itt születtek az őseim, jómagam, itt laknak a gyerekeim is. Máshol el sem tudnám-képzelni az életemet, ami még hátra van. ф Tesz-vesz-e még valamit napjá­ban? — Hogyne! Vigyázom a szövetkezet vagyonát. Ör vagyok. A FALUFEJLÖDÉS NÉVJEGYEI A nemzeti bizottság elnöke többek között elmondja: — Az utóbbi 35 év alatt nagyon sokat fejlődött a falu. Nagy hatással volt rá a szövetkezet gazdasági meg­szilárdulása, majd utána a dinamikus fejlődés. Ami a fiatalok boldogulását Id. Bodnár József hnb-elnök. Adorján László bácsi. Dr. Németh Zoltán orvos. József hnb-elnök, aki a felszabadulás óta tölti be ezt a felelős tisztséget. Ö az az ember, aki úgy ismeri a falút, mint a tenyerét. Meg a benne lakókat is, kívülről-belülről. MONDA ÉS TÖRTÉNELEM Egy 1424-ben kelt okmány szerint 48 jobbágypojľtát számoltak az össze­­írók itt, a görgői fennsík alján. A monda szerint a Galamboskő nevű szikla mellett lelt tojásokra a mene­külő IV. Béla, aki a tatárok elől fut­va, itt csillapította éhét, a maga ta­lálta különös étekkel. Feltehetően évszázados nevek: az Asszonylyuk, az ördöglyuk, ezek egy­­egy barlangnyílást jelölnek. Ősrégi —» nyelvünk ékszereinek is mondható — az itteni szóhasználatban az ezüstpik­­kelyű halként megvillanó „kalka“, majd a „römpöly“ és a „god'olya"; az első teliholdat, a második űrmértéket (kb. 3 deciliter), a harmadik meg egrest, büszkét jelent. És mit talál a mai krónikás Gör­gőn? Az egykori nyolcvan ház helyett háromszázötvennyolcat. Milyeneket? Zömében az utóbbi évtizedben épülte­ket, nagyablakosakat, fürdőszobása­kat, központi fűtéssel is ellátottakat. Bennük 1282 lakossal. AHOGY LACI BÁCSI LATJA... A 71 éves Adorján László, aki az adóját jött törleszteni a községházá­ra, így válaszol azon kérdésemre, mi­lyen nevezetessége van manapság Görgőnek? — Mi lehetne? Hát a halastó. A haitenyésztésen kívül tőzeget is ter­melnek. No meg a darázskő, amely a falu határában található. Az épít­kezők hasznosítják. Ugye, nagyszerű nevezetesség. A Fej-patak vizéről meg azt tartják: csodatevő az ereje... % Hogy telik az élet? — Csöndeskén... • Hol született? illeti, kedvezményt kapnak a családi­­ház-építéshez. Részben így épülnek a szebbnél szebb, nagyobbnál nagyobb házak. Két új utcasort is nyitottunk az utóbbi években. Oj vízvezeték­hálózat, új iskola, új vásárlóközpont, vendéglő, tűzoltószertár épült. Bővült az üzlethálózat. Átépült, megújult a kultúrház. Övoda, napközi otthon, if­júsági klub, könyvtár, posta, egész­ségügyi központ épült. Az italbolt, éves forgalma 100 ezer korona körül mozqg, ami nem sok. A vásárlóközponté? Az meg 350 ezer korona. Micsky Borbálától, a postafiók ve­zetőjétől tudjuk meg, hogy 40 a tele­fonelőfizető, 112-en fizették ki a sze­mélygépkocsiért járó kötelező biztosí­tási illetményt. A görgőiek takarékos­kodását bizonyítja: 7 millió korona az össz-betétállomány. A legrégibb ház Dankó Jánosé, de már ő is az újban lakik. A legesleg­újabb meg Demeter István tulajdona, aki örömmel mutatta be tágas ottho­nát. Egy panaszként elhangzó meg­jegyzést is tett: Mindennel elégedett, de az úthálózatra bizony ráférne a javítás. Még valamit: a szövetkezet 12 la­kásegységgel rendelkezik, s rövidesen újabb tizenkét család költözhet új otthonába. A negyvenöt, már kimért házhelyet a fiatal házaspárok kapják. KULTURÁLIS élet Öröm tudomásul venni, hogy ebben a faluban közügy a kulturális élet fellendítése. A kulturális rendezvény, vagy irodalmi est sikere érdekében munkálkodik nemcsak a CSEMADOK- szervezet, hanem a szövetkezet, a képviselőcsoport, a tantestület, a szü­lők és iskolabarátok munkaközössége, stb. Török László iskolaigazgató fá­radságot nem ismerve irányítja a falu kulturális életét. Szép hagyománya van itt a dalolásnak: az énekkar gyak­ran fellép, nemcsak helyben, hanem másutt is. A citerazenekar ország­szerte jól ismert. Többször szerepelt a „Tavaszi szél vizet áraszt...“ or­szágos népművészeti fesztiválon. Már-már arról is nevezetesek, hogy irodalmi, néprajzi, történelmi vetélke­dőket rendeznek. Pogácsasütő- és bor­kóstoló versenyre is sor került. BESZÉLGETÉS NÉMETH DOKTORRAL Amikor az utolsó beteg is távozik a rendelőből, kopogtatok dr. Németh Zoltán ajtaján. Rokonszenvesnek tűnő egyéniség. ф Mióta van a faluban? — kérde­zem a kölcsönös bemutatkozás után. — Négy éve. • Szeret itt élni és dolgozni? — Természetesen! A falu nem Ide­gen számomra. Mellétén (Meliate) születtem, parasztszülők gyermeke­ként. Sőt a feleségem a szövetkezet­ben dolgozik. Görgő adott otthont; szeretem az itteni embereket, s ta­pasztalom, ők sem hálátlanok. • Milyen a rendelő ellátása? — Jó. A betegek helyben hozzájut­hatnak az orvossághoz. Nemrég hoz­tuk létre ezt az egészségügyi köz­pontot, a hnb és az efsz jelentős tá­mogatásával. Például az orvosi műsze­rek költségét — 150 ezer koronát — a szövetkezet fedezte. • Van-e sok betege? — Naponta 70—80 pacienst kell megvizsgálnom. A kisebb operációt helyben elvégzem. • Szabad idejében nem zavarják? Mire fordítja ...? — Fölöslegesen nem. Egészségügyi előadásokat tartok, a hnb képviselője vagyok, a tömegszervezetekben is te­vékenykedem, így nagyon jó a kap­csolatom a lakosokkal. ф Milyennek látja a község jelenét s jövőjét? — Az alapvető közszükségleti cik­kek Itt helyben beszerezhetők. Most építünk egy sportpályát, öltözővel. Bővíteni kellene az óvodát, kicsinek bizonyul a kultúrház, az utakra ke­mény burkolat kellene. Szóval van itt még tennivaló bőven, remélem, idővel mind megoldódik. XXX Tornagörgő egy a rozsnyói (Rožňa­va) járás falvai közül. Nem szebb, mint a többi, mégis . más, egyikhez sem hasonlítható. Talán a romantikus táj, a környezete teszi azzá, s az em­beri szívek melegsége. Illés Bertalan (A szerző felvételei) Felülmúlni tegnapi önmagunkat Nemrégiben szíves meghívásnak tet­tünk eleget: örömmel vettünk részt a közel ötezer hektáros szőgyéni (Svo­­dín) szövetkezet 30. zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésén. Helyeseb­ben: a kis híján ezer állandó dolgozó által választott küldöttek tanácskozá­sán. Ezek az emberek alapos megfon­toltságról, bíráló igényességről, a kö­zösség és a társadalom iránti mély elkötelezettségről tettek tanúbizony­ságot, K o v á c s Ferenc mérnökkel, az efsz elnökével az élen. A küldöttközgyűlést Fazekas Já­például Németszőgyén vezet, 100,В százalékos tervteljesítéssel, ugyanak« kor Bart és Magyarszőgyén 88, illetve 78 százalékos tervteljesítésnél tartott tavaly. Holott sem a talajviszonyok, sem a csapadékmegoszlás nem indo* kolja ezt, az időjárás még úgy sem. .• Ez alól az állattenyésztés sem main tes; már mint az eredménykülönbség gektől. A szakágazatvezetők többször kicserélhetnék tapasztalataikat, s ad általánosíthatókat a gyakorlatban mi* előbb hasznosíthatnák. Ekkora mezfr gazdasági nagyüzemben miért néni A Tyereskova brigád teljes létszámban. A helyi citerazenekar munkában. »^/WWVWWWWWVWSrS^WVA^WWWWWWWWVWN^WWSAArt^VW' Az „Anya” szobra А II. világháborúban 50 millió ember vesztette életét, ebből 20 millió szovjet állampolgár. Köztük volt egy belorusz város Zsodino lakójának, Anasztászija Kuprijano­­vának öt fia is. A város határában — egy régi út mentén — bronz emlékmű áll, amely egy asszonyt ábrázol, aki frontra menő fiait kíséri. Ezt az emlékművet Anasz­tászija Kuprijanovának és elesett fiainak állították. Az idős asszony szinte mindennap ellátogatott a szoborhoz. Megható volt látni a kis törékeny öregasszonyt, amint bronzból készült mása mellett áll és fiaira, Sztyepánra, Nyikolajra/ Mihailra, Vlagyimirra és a még gyermek Pjotrra emlékezik. Fiai után csak a frontról kül­dött levelek maradtak hátra, meg egy-egy maréknyi föld Belorusziá­­bóí, Litvániából és Lengyelország­ból, ahol elestek. Ezt a földet ak-. kor hozta ipagával, amikor a há­ború után ellátogatott fiai sírjai­hoz. De nemcsak fájdalmas emlékei ' vannak Anasztászija Kuprijanová­nak. Tizenhárom unokája és tizen­egy dédunokája nőtt föl. — Semmit sem kívánok úgy — mondta búcsúzóul — mint, hogy béke legyen a Földön. A gyerme­kek azért születnek, hogy sokáig éljenek ... Szavai úgy hangzanak, mint egy végrendelkezés. Anasztászija Kup­­rijanova már nincs az élők sorá­ban. A napokban értesültem erről. Élt 1Ó7 évet... JURIJ SZAPOZSKOV nos elnökhelyettes nyitotta meg, majd szívélyesen üdvözölte a gyűlés részt­vevőit, s a kedves vendégeket, köztük Kluíka Rudolf mérnököt, a járási pártbizottság, V a v ö á к Jozefet, a jmi, P a t h ó Imrét, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Járási Bizott­sága és a libádi (Ilubá) szövetkezet képviseletében. Főbeszámolójában az elnök elég részletes áttekintést nyújtott a múlt évi gazdálkodás eredményeiről, ame­lyek gyöngébbek voltak a tavalyelőt­tinél. Persze, azt sem hallgatta el, hogy — kétségkívül kedvezőtlen volt a tavalyi év időjárása a növényter­mesztésre (elemi csapásokból ere­dően az Állami Biztosító 3 millió 700 ezer koronát térített meg kár címén), de azért szubjektív hibák is előfor­dultak, amelyeket jobbára el is kerül­hettek volna, ha... Igen, ha az em­berek kisebb hányada is fegyelme­zett, rendtartó, mint ahogy a szövet­kezet tagjainak döntő többsége igyek­vő, kötelességtudó, sőt kezdeményező, példamutató. Ennek a nagy többségnek az érde­me, hogy — még a nehézségek, bok­ros problémák ellenére is — sikerült a szövetkezetnek túlteljesítenie éves bevételi-, valamint tiszta jövedelme éves tervét, illetve 412 ezer koroná­val túlteljesítenie azt. És mennyivel lehetett volna több a tiszta jövedelem? Sokkal! Bizony sok­kal. Hogyan? Ha követik a termelés­ben élenjárók, a legjobbak példamu­tatását, ha nagyobb igyekezetét, szor­galmat, kezdeményezőkészséget tanú­sítanak. No meg fegyelmezettséget! S rugalmasabb dologvégzést. Ez vo­natkozik a gyümölcsösben dolgozókra, az őszibarackos metszésének virágzást elhúzódására. Továbbá a silókukorica­termesztőkre (600 tonnával kevesebb szilázst készítettek, ami bizony hiány­zik, s kedvezőtlenül érinti az állatte­nyésztésben szorgoskodókat). A cu­korrépatermesztést — több év viszony­latában — át kellene értékelniük, le­vonva a szükséges tanulságokat, hogy a járási ranglétra felsőbb fokaira ke­rülhessenek. S ezáltal a takarmány­alap is jobb, bőségesebb lehessen, hi­szen köztudott, hogy a cukorrépa melléktermékei... No, de ne is foly­tassam. A kukoricatermesztésben járási élenjárók, gazdag hagyományokkal rendelkeznek. Tavaly csupán a köböl­kúti (Gbelce) szövetkezet előzte meg őket. A nagyon megtisztelő II. helyet 5,81 tonnás hozamátlaggal vívták ki, ami az itteni nem éppen legkedve­zőbb termelési adottságok közepette kiváló eredmény. Az pedig nem az ő hibájuk, hogy 300 hektárnyi terü­letre hatástalan gyomirtószert kap­tak .. .111 Szőlőtermesztési eredményeik miatt sem kell szégyenkezniük: a múlt év­ben III. helyen végeztek. Ami pedig a gabonatermesztést illeti, az V. he­lyet tartják, az elért 4 tonnás hozam­átlaggal, ami 0,4 tonnával jobb a já­rási hozamátlagnál. Mint a növénytermesztésből eredő, a tervezettnél jóval kisebb bevétel (ötmillión felüli hiány) mutatja — amit az elnöki beszámoló is alátá­masztott —, az egyensúly csakis jó minőségű munkával, fejlettebb techni­kával, jobb agrotechnikával hozható helyre. No meg a három termelőrész leg közötti hozamkülönbségek meg­szüntetésével: a növénytermesztésben lehetne még szorosabb és gyümölcsö­zőbb a termelő-részlegek szakembe­reinek együttműködése? Természetesen, ezzel nem azt állít­juk, hogy az állattenyésztés a növény­­termesztéshez hasonló hibákkal, fo­gyatékosságokkal küzd. Ezt bizonyít­ják az állattenyésztésben elért jó eredményeik. Például a hústermelés éves tervét 102,34 százalékra teljesí­tették, függetlenül a férőhelyhiánytól, a hiányos takarmányellátástól. Az ál­latállomány folyamatos gyarapítása is hozzájárul a már-már krónikus takar­mányhiányhoz. Ami a tejtermelést il­leti, évről évre felfelé ível a terme­lés grafikonja. A legnagyobb fejlő­dés tavaly következett be, 16,7 száza­lékos növekedéssel, s elérte a 2885 litert, átlagban tehenenként. Az idei terv már 3000 literes fejési átlaggal számol. Ez azt jelenti, hogy a német­­szőgyéni és a barti fejőknek kell job­ban felzárkózniuk a magyarszögyéni fejők mögé, akik már tavaly túlha­ladták az idei fejéshozamtervet. S külön említendő, hogy az állat­­tenyésztésben a sertéstenyésztés do­minál. Tavaly például az eddigi leg­több sertéshúst termelték: 1776 ton­nát. Ez jobbára az olyan igyekvő, élenjáró dolgozóknak is köszönhető, mint Csókás László és C s i c s ó László, akik a gondjaikra bízott hízó­sertéseknél 0,612 kilogrammos napi súlygyarapodási átlagot értek el az elmúlt évben, míg Bréda János és B r é d a Mária 0,549 kilogrammot. Itt még meg kell jegyezni, hogy húsel­adásban а IV., malacelválasztásban a VII. helyet tartják (hétszáz malaccal kevesebbet választottak el a tervezett­nél, ám még így is 18,3 darabos a malacszaporulat kocánként). Az állattenyésztési nyerstermelés­ben a szőgyéniek a járás legjobbjai, 154,4 százalékkal, az össz-bevételt illetően csak az udvardi (Dvory nad Žitavou) „AURORA“ előzi meg őket a járásban. De azért ettől függetlenül tartalék még akad jócskán az állat­­tenyésztés területén, amit főleg az emberekben kell keresni. És haszno­sítani! Még akkor is, ha az állatte­nyésztés intenzitásában, s a legfőbb közgazdasági mutatók teljesítésében is járási elsők. Erre mutatnak azok a merész ter­vek, célkitűzések is, amelyekről a küldöttközgyűlésen szó esett. Mert nem éppen kis erőfeszítést, annál gondosabb szervezést, jobb agrotech­nikát követel majd a tavalyitól lénye­gesen több gabona, búzavetőmag ter­mesztése, hogy a többiről ne is szól­junk. Ha például borszőlőből 9,8, s csemegeszőlőből 10 tonnát akarnak az idén betakarítani, illetve értékesí­teni hektáronként, úgy a Simon­­k á n é vezette szocialista brigádta­gokhoz hasonló igyekezetetet, kezde­ményezőkészséget, s szakmai hozzá­értést kell mutatniuk. Ügy lenne he­lyénvaló, ha a Tyereskova brigádnak a felszabadulás 35. évfordulója tisz­teletére —a küldöttközgyűlésen el­hangzott — született versenyfelhívása a szövetkezet valamennyi munkasza­kaszán tevékenykedők részérói széles visszhangra találna. Ez a brigád a termelés növelésének, Ъ jövedelmező, nyereséges gazdálko­dásnak legfőbb forrását a lelkiisme­retes, szakszerű munkában látja. Jel­szava: Felülmúlni tegnapi önmagun­kat! N. KOVÁCS ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents