Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-08 / 10. szám

SZABAD FÖLDMŰVES Í980. március 8« [SPORT “TESTNEVELÉSI Fiatalos lendülettel Délután négy óra van, de még mindig pezseg az élet a Pozsonypüspnki (Pndun. Bisku­pice) Kilencéves Alapiskolában. Az előcsarnokban napközisek kis csoportja asztaliteniszezők­nek szurkol. Élénk küzdelem folyik a zöld asztal fölött. A két srác kipirult arccal neki­nekibuzdul, s pattog a pici lab­da, hogy a szem alig bírja kö­vetni. Már-már magam is bele­feledkezem, csatlakozva a buz­dítok társaságához, de hirtelen megkapóan kedves, fürge rit­musú zenére leszek figyelmes. Hallgatom a játékos muzsikát, melyet időnként erőteljes hang tör meg: — Egy, kettő, három, négy; lendít, kettő, három, négyl ... — szinte skandálva — .... erő­­telje-sebben, négy! ... Nagysze­rű ... Fürgébben! Ejnye, fiam, el ne aludj! ... Az intelmekkel, buzdításokkal nyilván a gyakorlatvezető ta­nár tarkítja a muzsikát, az időnkénti többé-kevésbé össze­csengő koppanásokat pedig va­lószínűleg az idősebb tanulók tornagyakorlatához szükséges segédeszközök, a fél méternyi farudacskák hallatják. Nem két­séges, hogy odabenn a sparta­­kiádbemutató gyakorlása folyik, engem pedig éppen az érdekel. Benyitok hát csendben, óva­tosan beteszem magam mögött az ajtót, s figyelek: elnézem a mintegy harminc gyerek szer­vezett, lendületes mozgását, melyben annyi erő, optimizmus, lelkesedés van. Benne lüktet a jövő nemzedék tettrekészsége, alkotásvágya. A gyakorlat zené­jének szerzői nagyszerű ismerői lehetnek a kiskamaszok lelki­világának, hiszen a muzsika ragyogóan tükrözi a serdülők életritmusát, virtuskodó játé­kosságát. Látom, tetszik a fiúk­nak, értik, és mozgásuk vissza­adja a zene mondanivalóját, hangulatát; bár elég sokat kell még gyakorolniuk, hogy a ha­tás teljes legyen. Mire fölberreg a csengő, a kis „tornászok“ homlokán bi­zony gyöngyözik a verejték. — Nem túl igényes gyakorlat ez a gyerekek korához képest? — érdeklődöm Ladislav Š e v- Síktől, a spartakiád-előkészí­­tű törzsnek az idősebb tanulók gyakorlatáért felelős kerületi vezetőjétől, aki ugyancsak vé­gignézte a fiúk gyakorlatát. — Valóban nehéz tornagya­korlat, s mind fizikailag, mind szellemileg, maximálisan igény­be veszi a gyerekeket. Kezdet­ben, amikor mi, a spartakiád­­törzs tagjai a prágai összponto­sításon tanultuk ugyanezt, én is meghökkentem. Ellenben örömmel tapasztalom, hogy a fiúk — talán J. Bažant és j. spartakiádon az idősebb tanu­lók képviselik. A gyakorlatve­zető Pék Sándor tanító. Tapasztalt pedagógus, jó szak­ember. Sok gyermeksportolót vezetett már dobogóra. — Hogy haladnak á fiúk? — kérdezem Pék Sándortól. — A körülményekhez képest a vártnál is jobban. Ugyanis a megfelelő korosztályba tartozó harminc gyerek közül kellett a huszonnynlcfös rátermett tor­­nászcsoportot kialakítanom, hol­ott a nagyobb bratislavai isko­lákon száz-százharminc fiú kö­zül választhattak. Így aztán az Malasek fülbemászó zenéjének enyémek között bizony akadnak jóvoltából is — szívesen gya korolnak, és szinte játszva sa­játítják el az egyes figurákat és a térformák sorrendjét. A folytonos gyakorlás során a ze­ne egyes motívumai reflexsze­­rűen váltják ki a gyerekekben a megfelelő mozgást. — Hogyan értékeli a sparta­kiád-előkészületek jelenlegi ál­lását? — tudakozódom tovább. — Szlovákia-szerte jó ütem­ben folynak az előkészületek — nyugtázza Ševčík elvtárs — an­nak elelnére, hogy sok helyütt gondot okozott a gyakorlatok­hoz szükséges létszám biztosí­tása, főleg a felnőttek számai­hoz. Az idei országos sereg­szemle' előkészítésének — az előző évekéhez képest — ma­gasfokú szervezettsége, úgy lát­szik, nem lesz hiábavaló, hiszen a bemutatótól még három hó­nap választ el, s néhány brati­slavai iskola, mint például a Lumumba utcai, valamint a Smidke utcai KAI teljesítményét a legtöbb száz pontból máris kilencvennyolc pontra értékel­tük. E. V i n к I e r, a Csehszlo­vák Testnevelési és Sportszö­vetség KB-nak tagja, aki a kö­zelmúltban felmérést készített a bratislavai általános iskolá­kon folyó spartakiád-előkészü­­letekről, elismeréssel szólott mind a gyakorlatvezető taná­rok, mind a diákok igyekezeté­ről, ügybuzgalmáról, és egyben meggyőződését fejezte ki, hogy Bratislava város közéleti szemé­lyiségei és lakossága 1980- má­jus 30-án és 31-én az Inter Bra­tislava stadionjában a béke és a sportszerűség lélekemelő, fe­lejthetetlen seregszemléjének lesznek szemtanúi. A pozsonypüspöki iskolát a elég vékonydongájú, gyönge al­katú legények is. De bátran állíthatom, hogy ezekben a srá­cokban kellemesen csalódtam, mert akaraterőben, igyekezet­ben egyiknél sincs hiány. S ha figyelembe vesszük, hogy de­cemberben a tornaterem festé­se, januárban pedig tíznapos sítanfolyam miatt szünetelt a gyakorlás, bizony rá kell kap­csolnunk, hogy utolérjük a ki­lencvennyolc pontosokat. Meg is van rá minden remény, hiszen a motívumok sorrendjében már nincs fennakadás. Viszont a gyakorlat kivitelezése, esztéti­kai hatása még jócskán csiszo­lásra szorul. — A gyakorlásra fordított idő és energia nem megy a tanulás rovására? — Nem tapasztaltam ennek negatív hatását a gyerekek előmenetelére, pedig hetenként két nap négy-négy órát próbá­lunk. Persze úgy szervezem a gyakorlást, hogy hosszabb szü­neteket iktatok be, s ezalatt szabadon játszhatnak, lazíthat­nak a gyerekek. Különben az egészséges testmozgás nem gá­tolja, inkább intenzívebbé teszi a szellemi munkát, tehát a ta­nulást is. Ojra megszólal a csengő, vé­ge szakad a beszélgetésnek. A gyerekek marokra kapják a kis világoskék rudakat és alaphely­zetbe rendeződnek, indul a ze­ne, s a fiúk újult erővel, len­dülettel tornáznak, hogy öröm nézni. Gyepes Aranka Bizonyítani akarnak A rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban hetvenki­lenc CSEMADOK szervezetet tarta­nak nyilván össze­sen hatezernyolc­száz taggal. A CSE­MADOK járási bi­zottsága kidolgozta idei mun ka tervét, melyben körvona­lazta a helyi szer­vezetek munkáját. Az idei feladatokat és célkitűzéseket a CSKP XV. kong­resszusának hatá­rozatai, a CSEMA­DOK országos köz­gyűlése, valamint az SZSZK Kulturá­lis Minisztériuma iltal meghatározott feladatok értelmé­ben valósítják meg. A feladatokból kiindulva a CSEMADOK Rimaszombati Járá­si Bizottsága és szervezetei to­vábbra is fő feladatuknak te­kintik a magyar dolgozók kul­turális szintjének emelését, a minőségi munka további javí­tását, s fokozott figyelmet for­dítanak a proletár nemzetközi­ség szellemében történő neve lésre. Tervszerű és sokrétű kulturális munkával törekednek a magyar nemzetiségű dolgo­zók általános műveltségi szint­jének emelésére, a népművelési és népművészeti tevékenység minőségének szüntelen javítá­sára és fokozására. Munkájuk­ban fontos helyet foglal el a világnézeti nevelés, ezért támo­gatják a polgári ügyek testüle­téinek munkáját. Az ideológiai inevelést előadások formájában Segítik. Ilyen előadásokat való­sítanak meg Feleden (Jesen­­ské), Almágyban (Gemerský Jablonec), Rimaszécsen (Rimav­ská Seč) stb. Az ideológiai ne­velésben fontos szerepet tölt be az agitácíós és a szemléltető propaganda. E munka elmélyí­tésére különös figyelmet fordí­tanak, a világnézeti nevetés formáit tartalommal töltik meg, s új minőségi elemekkel gazda­gítják. ' A politikai nevelő munka ke­retében fokozott gondot fordí­tanak a tudományos világnézeti nevelés eredményességének nö­velésére, továbbá a Szovjetunió­hoz fűződő baráti szellem és a szocialista integráció gondola­tának elmélyítésére. A felnőttoktatás keretében felkeltik az érdeklődést a to­vábbtanulás iránt, népszerűsí­tik az egyes tudományágakban elért eredményeket. Előadáso­kat tartanak a műveltségről, a család szerepéről, a tudomá­nyos és műszaki forradalom legújabb vívmányairól, az ,é­­gészségügy és a mezőgazdasági termelés időszerű kérdéseiről, az anyanyelvi oktatás és az idegen nyelvek elsajátításának jelentőségéről, a nemzeti kér­dés lenini értelmezéséről stb. Az eddigi tapasztalatok azt igazolták, hogy a népművelés egyik legeredményesebb formá­ja a klubtevékenység, vagyis a CSEMADOK és a művelődési klubok munkája. Mindent elkö­vetnek annak érdekében, hogy a rimaszombati és a tornaijai népművelési klub munkájának színvonala tovább emelkedjen, hogy még szorosabb kapcsolat alakuljon ki a művelődési klu­bok és a helyi szervezetek kö­zött. Az Idén további három új népművelési klubot alakítanak, melynek vezetői részt vesznek a CSEMADOK Központi Bizott­sága által rendezett összejöve­teleken. A történelmi-honismereti munka is szakszerűen folyik. A helyi szervezetek már eddig is több honismereti kirándulást szerveztek. Az idén további hat kirándulásra kerül sor hazánk szép tájainak és történelmi ne­vezetességeinek megismerése céljából. Előadásokat és beszél­getéseket tartanak Dél-Szlová­­kia munkásmozgalmi hagyomá­nyairól és munkásmozgalmunk egyéniségeiről Nagybalogon (Veľký Blh), Rimaszécsen, Tor­naiján (Šafárikovo), Rimaszom­batban. öt szervezetben pedig — Iványi (Ivanice), Bátka, Gesztete (Hostice) — helytör­téneti előadást tartanak. A fel­sorolt falvak valamelyikében honismereti kört létesítenek. Az irodalom népszerűsítése érdekében nyolc szervezetnél előadásokat tartanak a klasszi­kus és a mái magyar irodalom legkiválóbb alkotásaiból, és a világirodalom nagy alkotóiról Külön figyelmet szentelnek a cseh, a szlovák és a szovjet A folklór egyik legkifejezőbb eszköze a néptánc. Foto: tt­irodalom népszerűsítésének. E- zeket az akciókat a helyi, a körzeti és a járási könyvtárak­kal közösen szervezik. Idén március huszonkettedikétől áp­rilis harmincig megszervezik a Tumpa Mihály Irodalmi és Kul­turális Napokat, melyre Rima­szombatban, Tornaiján, Üjbás­­ton (Nová Bašta), Hanván (Ha­­nava) és Rimaszécsen kerül sor. ut szervezetben elárusítás­­sal egybekötött könyvkiállítást tertanak, József Attila születé­sének 75. évfordulója alkalmá­ból pedig emlékesteket rendez­nek. Az év folyamán tíz író­olvasótalálkozóra kerül sor, ügyelnek arra, hogy az előre megrendelt könyvek az Író­­olvasó találkozók előtt eljussa­nak az olvasóhoz. Fábry Zoltán halálának 10. foglalkozik. A bizottság tagjai ma már rendszeresen megtár« gyalják a néprajzi munka fel« adatait. Az Idén a bizottság kétféle gyűjtést végez: a folk­lórkincs és a néprajzi értékű régi használati tárgyak felele« venítése érdekében. Mindkét gyűjtést Medvesalja vidékén va« lósítja meg, ugyanakkor Péter« falán, Ojbáston állandó jellegű néprajzi szoba megvalósítását is tervezik. Az előző évben gyűjtött anyagot rendezik, fel« dolgozzák, kiállítják. A járási múzeummal közösen állandó jelleggel négy néprajzi szobát létesítenek. Jó lenne, ha a hnb-k gondoskodnának a nép« rajzi szobák számára alkalmas helyiségekről és segítenének az összegyűjtött anyag kiállításra való rendezésében. Hívatlanul toppanok be a tornanadrágos, fehér trikós fiatalok társaságába. Ha mozgás­ban nem is, de évjáratban rögtön kitűnik kö­zülük a vezető, Pavol Školek tornatanár. A fiúk jelenleg sportköri foglalkozáson vesznek részt, amelynek keretében több sportággal Is­merkednek. Jelenlétemmel éppen egy kiadós kétkapus meccs izgalmait zavartam meg. Kér­désemre a vezető kiáll a csapatból. Őszintén szólva a játékba belebuzdult fiatalok észre sem veszik a tanár kiválását, igazán nem za­vartatják magukat az erők megbontása miatt. Most már nyugodtan foghatom vallatóra ri­portalanyomat, aki az idei nagy országos se­regszemle, a spartakiád alapos ismerője és egyben egyik szervezője is. — Nemrég kerültem ide a Jednota Fogyasz­tási Szövetkezet Szlovákiai Szövetségének So­­morjai (Samorín) Szaktanintézetébe, s az itteni diákokat először fogom felkészíteni erre a nagyszabású eseményre. Jómagam azonban pá­lyafutásom alatt már négy spartakiád rendezé­séből vettem ki a részem; ezért elmondhatom, hogy bizonyos tapasztalatokkal rendelkezem .már ezen a téren. Természetesen nem csak mi, testnevelés-szakosok, hanem az egész tanári kar az igazgatósággal karöltve a maga ügyé­nek tekinti a spartakiádra való felkészülést, úgyhogy a menet közben jelentkezett nehézsé­geket gyorsan és zökkenőmentesen tudtuk legyőzni. Iskolánkon az ipartanuló-ifjúság műsorát ta­nítjuk, amely a fiúk és a lányok közös gya­korlata, és előreláthatólag tizenkét percig tart. Két csoportban folynak a gyakorlatok. Én a fiúk ötvenes létszámú két csoportjával fog­lalkozom. A lányoknál hetvenötös létszámmal három csoport alakult. Az ő irányításukat Ma­rián Tesarik kollégám végzi. Sok-sok munka és fáradozás után elértük, hogy pontosan a tervezett harmonogram szerint folytatjuk az elemek elsajátítását és jelenleg már jó ütem­ben haladunk. — Miben nyilvánul meg a többiek hozzájá­rulása az önök igyekezetéhez? — Említettem a jó közösségi munkát, amely­nek egyik ékes bizonyítéka, hogy időben sike­rült beszereznünk a szükséges kellékeket, kezdve a zenét szolgáltató magnetofonkészü­lékkel. Munkánkkal a felettes szervek is meg van­nak elégedve, legutóbb Košovan elvtárs, a ke­rületi iskolaügyi osztály dolgozója tekintette meg a gyakorlatokat és az apróbb egybehan­­golási zavarokon kívül nem talált több hibát. — Mennyire barátkoztak meg a tanulók az egész fellépéssel? — A gyakorlatokat Vlasta Roubcová és Mi­roslav Vlk állították össze, a zenét Zdenek Marat komponálta. A gyakorlat a torna vala­mennyi fontosabb elemeit fölöleli és ami ki­váltkép tetszik a fiataloknak, az a táncbetét. A néptáncon kívül a mai modern táncok elemei is szerepelnek. Egészében véve erős akaratot, erőt, ügyességet és persze nagy kitartást Igé­nyel a motívumok jó elsajátítása, amely még mindig nem teljes záloga a sikernek. A tornász ügyességét egybe kell kapcsolni a mozgás kul­túrájával, s a kettő egybehangolása adja a gyakorlat igazi értékét. — Mik a legközelebbi teendők? — Rendszeresen látogatjuk a kerületi mód­szertani előadásokat, az ott elhangzottakból mindig meríthetünk a munka javítása érde­kében. Ezek a találkozások alkalmat adnak a szerzőkkel való közvetlen kapcsolatteremtésre, a tőlük kapott útmutatások segítenek a felké­szülésben. A tömegsport fesztiválján ők is bizonyítani akarnak. MÚZES IMRE A műkedVelő népművészeti csoportok többsége képes szín­vonalas műsort adni. Az utóbbi időben megrendezett dal- és táncünnepélyen egészen új tánccsoportok Is szerepeltek. Köztük a serkei „Rimaváralja“ elnevezésű huszonöt tagú népi táncegyüttes Reisz András ve­zetésével. A járásban legeredményeseb­ben a rimaszombati városi szer­vezet Gömöri Népi Együttese működik. A negyven tagú tánc­­csoport vezetője Adám Lajos koreográfus, az énekkart pedig Lévay Tibor karnagy vezeti. A járási rendezvényeken kívül részt vettek a zselízl és a gom­­baszögi népművészeti fesztivá­lon. Az előbbin második helye­zést értek el. A „Bányászava­tás“ című táncot mutatták be, amiért Adám Lajos első díjat kapott. E két csoport az idén is benevez -az országos népmű­vészeti fesztiválra. Az énekkarok évek óta jő munkát végeznek, egyesek ki­emelkedő teljesítményt nyújta­nak. Az idén januárban került sor a „Tavaszi szél vizet áraszt“ járási népdalversenyre, melyen kétszáz szereplő vett részt. Színvonalas műsort adott a hidegkúti, a balogfalai női éneklő csoport, a hajnácskői férfi énekkar, és az újbásti citera-együttes, a szólóénekesek közül pedig Motyovszky Teréz, Csank Ilona, Farkas Ilona és Mihály Arpádné. Az idén továb­bi három folklórcsoport alakí­tását tervezik. Állandó feladat­nak tartják az énekkarok és éneklő csoportok szakmai neve­lését, azt, hogy olyan népdallal, népd^lcsokorral lépjenek a kö­zönség elé, ami kifejezi a táj jellegét, néphagyományait. A gyermekcsoportok részére meg­szervezik az „Aranykorsócska“ című népdalfesztlvált. Az idei rendezvényeket ha­zánk felszabadulásának 35. év­fordulója jegyében valósítják meg. NAGY TERÉZ évfordulóján a rimaszombati városi szervezet emlékestet tart. Bekapcsolódnak a csehszlová­kiai magyar irodalom „Harmad­virágzás“ címmel meghirdetett országos irodalmi vetélkedőjé­be, megvalósítják annak járási fordulóit. A jelentősebb évfor­dulókra néhány irodalmi cso­port keretműsort biztosít. Egy­­egy ünnepet irodalmi műsorral tesznek színesebbé, hangulato­sabbá. Mindenképpen örvendetes és csak üdvözölni lehet a tornai­jai irodalmi színpad munkáját, melynek vezetője Urbán Mária, valamint a rimaszombati Danis Tamás irányításával működő irodalmi színpad tevékenységét.. Járási viszonylatban a helyzet sajnos korántsem kielégítő. Pe­dig a színjátszás és ennek va­lamennyi válfaja jelentős he­lyet foglal el az öntevékeny művészeti mozgalomban. Ápolja a szép beszédet, kollektív élet­re nevel és ízlésformáló hatás­sal van a szereplőkre, nézőkre egyaránt. További feladat tehát a színjátszó és irodalmi szín­padi csoportok számának növe­lése, munkájuk javítása. Ehhez a CSEMADOK járási bizottságá­nak dramaturgiai bizottsága megfelelő metodikai-szakmai segítséget nyújt. Az elkövetke­ző időszakban a műkedvelő színjátszó csoportok és irodal­mi színpadok létrehozását a le­hetőségekhez mérten a követ­kező városokban és falvakban szorgalmazzák: Riipaszombat, Rimaszécs, Feled, Hidegkút, Hajnácskő (Hajnáčka), Üjbást, Öbást (Stará Bašta), Gömörpa­­nyit, Serke (Širkovce), Péter­­fala (Petrovce), Almágy, Tamás­falva (Tamáünvce), Naprágy (Nepnradza), Ozsgyán (Ožďany) és Balogfala (Blhovce). A szín­vonalas műsor biztosítása érde­kében a kerületi méretű rende­ző tanfolyamra öt személyt kül­denek. Ezenkívül megrendezik a színjátszó és irodalmi színpa­dok járási fesztiválját, a báb­­csoportok részére pedig öt fel­lépési lehetőséget biztosítanak. Járási viszonylatban három gyermekszíndarab betanulását és előadását tervezik. A járási bizottság néprajzi szakbizottsága népdalok, nép­szokások, régi használati esz­közök és néptáncok gyűjtésével

Next

/
Thumbnails
Contents