Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-08 / 10. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. március 8. Meg kell teremteni az idei termelési feladatok teliesitesenek teltételeit (Folytatás az 1. oldalról) mós takarmányfélék termelését és valamennyi takarmányforrós ésszerű felhasználását. A mezőgazdasági termelésnek ezen a fő frontján azonban nem teljesítettük a feladatot, mert 3,67 tonnás átlagos hek.tárhozam mellett 3 millió 162 ezer tonna gabonánk termett, a terv viszont 4,28 tonnás hektárhozam mellett 3 millió 900 ezer tonna gabonára számított. A terimés takarmányfélék termelésében valamivel jobb a helyzet, a takarmánykészletek nagyjából azonosak az egy év előttiekkel, de jobb a minőségük. Az évelő takarmánynövények vetésterülete Is bővült. Mindenképpen szilárdítanunk és fejlesztenünk kell ezeket a pozitív tendenciákat. Pozitívan értékeljük azt a tényt is, hogy lényegesen bővültek a köztes növények vetésterületei. Az azonban csak az első lépés. Nekünk ugyanis nemcsak a bővítésük, vagy jobban mondva nagyobb vetésterületek kimutatása a fontos, hanem az, hogy jó minőségű takarmány nagyobb volumenét érjük el. A gabonaprogram további fontos összetevőjét a hüvelyesek jelentik. Vetésterületüket illetően már régebben sikerült elérnünk az előirányzatokat, de a termelési eredmények, különösen a kelet-szlovákiai kerületben gyengék. Már hosszabb ideje problémáink vannak a cukorrépa termesztésével. Úgy látszik ennek mélyebb okai vannak, s ezeket a külkereskedelmi mérleg szempontjából mielőbb meg kell szüntetnünk. További növénytermesztési szakaszokon sem teljesítettük azokat a feladatokat, amelyeket a 13. központi bizottsági ülés külön kiemelt, főként az olajosnövények, zöldség és gyümölcs termesztésében. Pozitívabban értékelhetjük a burgonyatermelési eredményeket. Az állattenyésztésben előtérbe helyezzük a marhatenyésztés fejlesztését és hasznosságának fokozását. Tavaly e téren jó eredmények születtek az állomány számbeli gyarapodásában, kivéve a tehenekét, valamint a tejhozam növekedésében. Másrészt viszont látnunk kell, hogy a tehenek újratermelési mutatóiban rosszabbak az eredmények, a hízómarhák súlygyarapodása tartósan pang. Ezek ma a marhatenyésztős leggyengébb láncszemei. Tavaly az előző évhez képest csökkent az állattenyésztési egységre számított szemestakarmány-fogyasZ- tás, ám valamennyi állatfajta esetében még túllépik a fogyasztási normákat. A 13. központi bizottsági ülés szellemében most a sertéstenyésztésben kell a szemfogyasztás csökkentésére törekednünk. Az élelmiszeriparban fokozatosan értékelhetjük a termékek minőségének fokozatos javulását. Noha az ágazatok többsége tavaly nyersanyag és egyéb anyaghiánnyal küszködött, a végtermékek és a választékszerkezet értékelésében ezt már nem vehetjük tekintetbe, és semmiesetre sem kendőzhetők el a szubjektív okok és hibák. Mindeddig nem sikerült javulást elérnünk fontos élelmiszeripari kapacitások befejezése terén. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés problémái és fogyatékosságai tavaly negatívan hatottak előirányzataink érvényesülésére, különösen a mezőgazdaság termelési folyamatának belterjesítésében és hatékonyságának fokozódásában. A TERV KÖTELEZ Az 1980. évi állami terv a CSKP XV. kongresszusán és az SZLKP kongresszusán kijelölt feladatokkal összhangban a népgazdaság továbbfejlesztését célozza, s ez végrehajtásának biztosítására kötelez bennünket. Arra kötelez, hogy ♦ az összes eszközök maximális felhasználásával biztosítsuk a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyát, ф csökkentsük a nem szocialista országokkal lebonyolított külkereskedelem passzív egyenlegét, + a termelési feladatok megvalósításának károsodása nélkül vezessünk be erőteljes üzemanyag- és energiatakarékosságot, ф a beruházási helyzetnek és az állóalapok helyzetének az építkezések előkészítésétől a kapacitások idejében való üzembe helyezéséig történő javítása során hatékonyabban használjuk ki a meglevő kapacitásokat, ф fokozzuk törekvésünket maximális gazdaságosság és hatékcnysáe elérésére valamennyi tevékenység. s_akaszon. Ugyanis mindenkinek jól kell tudatosítania, hogy a tervben kijelölt beruházási, anyagi és devizaeszközök a felső határt jelentik. Hadd említsek legalább néhányat az idei tervfeladatokra vonatkozó alapvető adatok közül. A teljes mezőgazdasági termelést 8,6, ebben a növénytermesztést 18,3, az állattenyésztést 0,8 százalékkal, a mezőgazdasági árutermelést, 4,6, ennek keretében a növénytermelést 10,9, az állattenyésztést 1,6 százalékkal kell fokoznunk. A terv előírja az élelmiszeripar brutto termelésének 3,8, árutermelésének 4,4 százalékos fokozását. Nagyon igényesen határozza meg a tőkés államokba irányuló export szerepét. Értékeljük, hogy az irányítás középső láncszemeinek szintjén és a vállalatok többségében is általában aktívan viszonyultak az idei igényes tervfeladatokhoz, az élelmiszeriparban csak egyes elvtársak álltak elő régi szellemű követelményekkel. STABILIZÁLJUK A FÖLDTERÜLETEKET Annak érdekében, hogy eredményesen megfeleljünk a követelményeknek, mindenekelőtt méginkább fokoznunk kell a talajvédelmet, törekednünk kell a föld belterjesebb kihasználására. A 13. központi bizottsági ülés szellemében a fő feladat az, hogy stabilizálódjék a mezőgazdasági földek, főként a szántóterületek nagysága. Ennek fontos feltétele a mezőgazdasági földalap nyilvántartásának rendbehozása, hogy minden hektárnak meglegyen a maga gazdája. Semmiesetre sem engedhetjük meg a növénykultúrák indokolatlan megváltoztatását, a termőföld csökkenését. Megalkuvást nem ismerve ragaszkodnunk kell ahhoz is, hogy beruházási célokra elsősorban nem mezőgazdasági földrészeket, területrendezéssel felszabadult földeket, intravillán szabad területeket és rosszabb minőségű földet foglaljanak le. A hatodik ötéves tervidőszak utolsó évében és a hetedik ötéves tervidőszakban az eddiginél még nagyobb méretű munkálatokat kell Végeznünk, méghozzá kisebb anyagi támogatással, földterületek termővé tételére. A tavaszi vetésre rendelkezésre álló vetőmagkészletekről Janik elvtárs megjegyezte, hogy a jelzések szerint kukoricából megfelelő mennyiségű, minőségű és összetételű vetőmaggal rendelkezünk, egyéb vetőmagokban és ültetőanyagokban a tavalyinál roszszabb a helyzet. HIBÁK A GABONATERMESZTÉSBEN A növénytermesztésben az idén is kulcsszerepe van a gabonafélék és a terimés takarmányok termesztésének. Szlovákiában 3 millió 850 ezer tonna gabona kitermelése csakis a termelés belterjesítésével, a kukorica őektárhozamainak növelésével lehetséges. A gabonatermesztési programok teljesítésében azonban nemcsak a kelet- és közép-szlovákiai kerületben, hanem a nyugat-szlovákiaiban, a fő gabonatermesztő vidékünkön is agrotechnikai hibák fordulnak elő . A galántai járásban például a zsigárdi, kürtösi és nádszegi szövetkezet búzát búza után nem termesztett, de a Farkasdi Efsz-ben a búza 42 százalékát búza után vetették. Ez érthetően visszatükröződik a tavalyi év hektárhozamaiban: a Nádszegi Efszben 5,08 tonnás, a farkasdiban ezzel szemben csak 4,01 tonnás volt a búza átlagos hektárhozama. Nagy vétség ez az agrotechnikai szabályokkal szemben, ilyesminek már nem szabadna előfordulnia. A Kelet-szlovákiai-síkság talajkihasználásában is fogyatékosságok mutatkoznak. A szemesek, a cukorrépa és a kukorica terméshozamainak elemzése azt mutaja, hogy az átfogó termesztési feltételek következetes érvényesítésével e vidéken az eddiginél magasabb szintű termés érhető el búzából, árpából és kukoricából. A fehérjeprogram teljesítésében hatékony intézkedések kívánatosak a hüvelyesek termelésének növelésére. Tudjuk, hogy még nem alakult ki a nagyüzemi termesztésüket hatékonyan szolgáló technika, de ha a nyugatszlovákiai kerület számos üzemében és járásában a jelenlegi feltételek között is jó termést tudnak elérni, nincs okunk ilyen .címen bárkinek is engedményeket tenni. Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság adósságaként rótta fel Janik elvtárs, hogy az idén a kereskedelmi minisztérium és a fogyasztási szövetkezetek hatáskörébe tartozó kereskedelmi hálózatul nem látja el számos élelmiszercikkel, például sajtfélékkel, egyes húskészítményekkel, tartósított süteménnyel, nem csokoládés rnkor- 1 j: ' •••.!.ke1, gyertyákkal, szapunáttartalmú mosószerekkel, bizonyos keményítős és konzervipari gyártmányokkal, fogkrémfajtákkal stb. Több fogyatékosságot anyagi és devizalehetőségek, kapacitások hiánya okoz. Számos árutétel le nem szállításának azonban szubjektív okai vannak, ami azt jelenti, hogy a vezérigazgatóságok, a vállalatok és üzemek a maguk hatáskörében kötelesek kapacitásaik jobb kihasználásával, jobb nyersanyaggazdálkodással, csomagolással, a nyersanyagtermelő és -feldolgozó vállalatok, valamint a kereskedelmi szervezetek jobb együttműködésével kielégíteni fogyasztóink követelményeit.' Ez több aktivitást feltételez a hiánycikkek kérdésének megoldásában. ANYAGI-MŰSZAKI ELLÁTÁS Janik elvtárs a továbbiakban kitért a mezőgazdasági gépek üzemanyagellátásának problémájára. Az erre vonatkozó kereteket a tavalyi eredeti terv szerint állapították még, vagyis körülbelül egyhatodos csökkenést jelentenek a tavalyi tényleges fogyasztással szemben. A teherszállításban ésszerűsítéssel minimálisan ötszázalékos megtakarítást kell elérni, további 10 százalékkal pedig az egy kilométerre eső fogyasztást kell csökkenteni, összesen tehát 15 százalékkal kell csökkennie a gázolajfogyasztásnak. Nagyon igényes feladat ez, de nagy tartalékok is vannak. A mezőgazdasági munkák során és a mezőgazdasági szállításban legalább ötszázalékos viszonylagos üzemanyag-fogyasztásra kell törekednünk. Az anyagi-műszaki ellátás az élelmiszeriparban is sok problémát okoz. Elsősorban a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumon belüli problémákat kell lezárni, vagyis a nyersanyagszállítási kérdéseket. Például még nem fedezik teljes mértékben a konzervgyári követelményeket ecetes uborka, zöldborsó, fűszerpaprika s egyéb termények szállításával. A kereskedelemnek több dinnyére volna szüksége. Sokkal komolyabban kell viszonyulni a dohány árutermelési tervének teljesítéséhez. A belpiac alapvető élelmiszerekkel való feltöltése mellett a kereskedelmi szervezetek változásokat követelnek az élelmiszerek választékában, használati értékének fokozásában, minőségének javításában, frissességében és tartósságában. Az élelmiszeripari termelési-gazdasági egységek 1980-ra és a hetedik ötéves tervidőszakra vonatkozóan kidolgozták termékszerkezetcsere-terveiket. Meg kell mondanunk, hogy a javaslatok nagy mértékben tekintetbe vették a kereskedelmi szervezetek követeléseit, a termékszerkezet-váltást azonban sokszor még rendkívüli Igényes technikabehozatali igényekhez kötik, esetleg nyersanyagimporthoz, márpedig a hazai termelés lehetőségeiből kiinduló megoldásokat kell keresnünk. A beruházási keretek jelenlegi és jövőbeni helyzete nem engedi meg új kapacitások olyan méretű létesítését, mint amilyenre eredetileg számítottunk, ezért sokkal ésszerűbben és hatékonyabban kell kihasználnunk minden eszközt a gép- és műszaki berendezések és építmények korszerűsítésére valamint átalakítására, s csak a legszükségesebb esetekben építsünk újat, mégpedig gyorsan megtérülő akcióként. A legutóbbi ellenőrzések azt mutatták, hogy kilenc termelésigazdasági egységben az utóbbi években kedvezőtlenül alakult a műszakszám. Tavaly a minőségi mutatókban bizonyos javulás történt. A kereskedelem és a fogyasztók azonban sok esetben reklamálták az élelmiszercikkek minőségét, s ennek az is az oka, hogy a közép- és kelet-szlovákiai kerületben egyes hús-, tej- és fagyasztóipari üzemek között még mindig nagy különbségek mutatkoznak termékeik minőségében. Az év végéig valamenynyi élelmiszeripari vállalatban és üzemben bevezetik a komplex minőségszabályozási rendszert, s ennek során végérvényesen ki kell küszöbölniük a nagy különbségeket. Az áruszállítással kapcsolatban Janik elvtárs megjegyezte, hogy a korai burgonya betakarításában határozottabb szerepet játszhatnának a járási mezőgazdasági igazgatóságok. Ügy szervezzék meg a termelést, hogy már júniusban kellő mennyiségű korai burgonyát juttathassunk a kereskedelmi szervezeteknek. További fontos feladat, hogy már az idén több gyorsított termesztésű és korai zöldséget, tehát nem csak fejes salátát, hanem uborkát és paprikát, széles választékban juttassunk a fogyasztókhoz. SEGÍTSÜNK A LEMARADÓKON Az elért tavalyi mezőgazdasági eredményeket értékelve meg kell mondanunk, hogy nem a legjobbak. Az előző évhez képest csökkent a termelés hatékonysága és a mezőgazdasági üzemek jövedelmezősége is. Nem változott lényegesen a lemaradó efsz-ek és állami gazdaságok gazdálkodása. Olyan a helyzet, hogy kedvezőtlen eredményeiket már évek óta csak megállapítják, kiszámítják a különbségeket, • stabilizálási dotációkat folyósítanak neki, de az ilyen üzemek száma csak nem csökken. Az ilyenek művelik meg a mezőgazdasági földterületek 35 százalékát. Ez a fejlődés tovább tarthatatlan., Minden lemaradó üzem egyéni megközelítést igényel a járási mezőgazdasági igazgatóság és a járási szolgáltatások részéről. Az illetékes kooperációs körzet foglalkozzék a lemaradás megszüntetésével, s fontos, hogy a fejlett mezőgazdasági üzemek ebben az irányban segítséget nyújtsanak a lemaradóknak. Javasoljuk a minisztériumnak, hogy célprémiumok rendszerét érvényesítse olyan lemaradó üzemek vezetőségének ösztönzésére, amelyekben két-három év alatt behozzák a lemaradást. Fontos, hogy a kerületi és járási szervek felelősségteljesen foglalkozzanak e kérdéssel és foganatosítsanak alapos intézkedéseket, a személyi változásokat is beleértve. Beszéde további részében Janik, elvtárs hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság termelési folyamatának sajátossága sokkal inkább megköveteli a rendszeres megelőző ellenőrzést. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzés súlypontját át kell helyezni abba az időszakba, amelyben az új termésnek és az állatállomány újratermelésének a feltételeit alapozzák meg. A szövetségi kormánynak és a nemzeti kormányoknak, a takarékossági intézkedések keretében a műszakigazdasági apparátus csökkentésére vonatkozó intézkedéseit érintve, Janik elvtárs hangoztatta, hogy fontos: ne létesüljenek fölöslegesen új funkciók, a kooperációs egyesülésekben, olyanok, amelyeknek nincs konkrétan meghatározott termelési tartalmuk, sem felelősségkörük. Az anyagi érdekeltséggel kapcsolatban megjegyezte, hogy minden dolgozó esetében az elért eredményekben való érdemeinek vissza kell tükröződniük keresetében. Nagyobb teret kell nyitni a mozgó jutalmak érvényesülésére, hogy a keresetek érdemek szerinti hatásos differenciációja jobban érvényesülhessen. A munkaerőgazdálkodás égető pontjait érintve rámutatott, hogy az előttünk álló feladatok teljesítése többet követel az emberektől, mint a múltban. Az a fontos, hogy a kádermunka szorosabban összefonódjék a gazdasági feladatok teljesítésével. HOL SZORÍT A CSIZMA? lanjk elvtárs felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi években nem teljesítiK az ipari növények termelésének feladatait. Ez főként a cukorrépára vonatkozik. Termelésének az idén a terv szerint 12 százalékkal kell fokozódnia. Külkereskedelmi jelentősége a jövőben sem fog csökkenni. A cukorrépa-termesztési intézkedések komplexumának betartása tavaly Is lehetővé tette, hogy 24 mezőgazdasági üzem egy hektárra számítva öttonnás cukortermelést érjen el, bár e szempontból nem volt valamilyen kedvező év. A technika jó előkészítésével és ráállításával, a betakarítás helyes megszervezésével számos mezőgazdasági üzem 8—11 százalékra tudta csökkenteni a termelési veszteségeket. Másrészt viszont számos üzem a hús'zszázalékos határt is túllépte. Az importkorlátozási intézkedések keretében fokoznunk kell az olajosneműek hazai termesztését. Ez a növényápolás színvonalának emelését, az őszi repce és a napraforgó zsenge növényzetének fokozott gondozását igényli. Ha tavasszal egyes esetekben szükségesnek mutatkozik az őszi repce kiszántása, ragaszkodunk hozzá, hogy teljes mértékben napraforgó vagy tavaszi repce pótvetésével helyettesítsék. Janik elvtárs bírálta, hogy egyes burgonyatermesztő járásokból ellenvetések hangzanak el a tervezett növényekkel szemben. A fő probléma az, hogy mindmáig nem sikerült stabilizálnunk a hektárhozamokat. A zöldség- és gyümölcstermesztésben mutatkozó fogyatékosságokat is határozottabban ki kell küszöbölnünk. A zöldségtermesztés évenkénti nagy ingadozása, egyes fontos fajták termelésének rendszeres nem teljesítése zavart okoz az élelmiszeriparban és a piaci ellátásban. A kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok igazgatóitól elvárjuk, hogy biztosítsák a zöldség vetésterületeit és fajtaösszetételét. Janik elvtárs az állattenyésztés problémáival foglalkozva kidomborította az állattenyésztési termékekkel való közellátás politikai fontosságát. Az állattenyésztési termelés dinamikája nem minden szakaszon egyenlő, bár általában jó eredményeket értünk el a hatodik ötéves tervben. Lassabban 'fejlődött a marhatenyésztés, az állattenyésztési termelés döntő ágazata. Ez elsősorban a marhahústermelésre vonatkozik. Meg kell mondanunk, hogy a marhahús pótlása sertés- és baromfihússal növeli a szemestakarmány-fogyasztást. E szempontból ez nem reális út, és nem is lesz követhető. Hosszú • időszak tapasztalatai bizonyítják, hogy a tejhozam szerint értékelhető a marhatenyésztés általános színvonala. Évi 3445 literes átlagos tejhozam mellett azonban a fejési átlag például a lévai járásban elért 3178 liter,, és a dunaszerdahelyi járásban elért 4086 liter között mozgott. Nagy tartalékokról tanúskodik az is, hogy év közben a míchalovcei járásban 283, a košiceiben 323 literrel emelkedett a tejhozam. További tényre kell figyelmeztetnünk: nem mindenütt teremtenek jó feltételeket a marhaállomány fejlesztésére és minőségének javítására. A továbbiakban az átlagos súlygyarapodás alakulásával kapcsolatban a kihasználatlan tartalékokról beszélt Janik elvtárs. Elemezte a mezőgazdasági építkezések kérdésének okait és rossz visszahatását. A gépesítéssel foglalkozva a gép- és traktorpark célszerű és ésszerű kihasználásának, az önsegélyes megoldásoknak fontos szerepére mutatott rá. FeMrra emlékeztünk Dolgozóink országszerte megemlékeztek az 1948 februári győzelem 32. évfordulójáról, annak a nagy eseménynek évfordulójáról, amely végérvényesen megszilárdította a munkásosztály hatalmát. Az évforduló alkalmából a CSKP Központi Bizottsága, a prágai városi és a közép-csehországi kerületi pártbizottság, a Cseh Nemzeti Front Központi Bizottsága, valamint Prágai Városi Bizottsága ünnepi nagygyűlést rendezett, amelyen Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára köztársasági elnök, Ľubomír Štrougal, szövetségi miniszterelnök és más vezetők is részt vettek. Josef Koréák, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, cseh miniszterelnök ünnepi beszédében az évfordulót méltatva hangsúlyozta: „Az a küzdelem, amelyet a párt a városi és vidéki dolgozók millióinak támogatásával vívott, semmit sem veszített jelentőségéből és időszerűségéből. Fontos feladatunk, hogy a szocialista társadalom építésének szolgálatába állítsuk a februári győzelem eszméit, felelősségteljesen továbbvigyük a forradalmi stafétát. 1948 februárja igazolta annak a lenini elvnek helyességét, hogy csak a politikai hatalom megszerzése után teljesítheti a munkásosztály országépítő feladatát. Ezért Klement Gottwald az új kormány megalakulása utáni első beszédében felszólította a tömegeket: dolgozzanak lelkesen, hogy leküzdjük a nehézségeket, felépítsük a dolgozó nép boldog hazáját. A párt- és állami vezetés Husák elvtárssal az élen 1969 óta nagy gondot fordít a gazdasági kérdések megoldására.“ A szónok 1948 februárjának szellemében vázolta a jelenleg megoldandó népgazdaságfejlesztési kérdéseket, hangoztatva, hogy megoldásuk nagy igényeket támaszt az irányítással szemben. A múlthoz visszatérve hangoztatta: „a februári győzelem egyik legfontosabb feltétele a párt és a nép egysége volt. Munkásosztályunk a forradalmi hagyományok szellemében küzd ma is a fejlett szocializmus céljainak eléréséért. ★ Az évforduló bratislavai ünnepségeinek szónoka, Ignác Janák, az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára beszédében kidomborította Szlovákiának 1948 óta elért óriási méretű felvirágzását, s leszögezte, hogy a figyelemreméltó eredmények népünk áldozatos munkájának, valamint a Szovjetunió és a többi szocialista ország testvéri segítségének köszönhetők. A Szovjetunió barátsága és szövetsége szabadságunknak, függetlenségünknek, biztonságunknak, népünk békés életének és munkájának biztos alapja. Szavatolja, hogy a februári győzelem hagyatékának szellemében éljünk a jelenben és a jövőben is. Előrehaladásunk szempontjából rendkívüli országokkal, a termelési kooperáció és szakosodás fejlesztése.
