Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-08 / 10. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. március 8. Meg kell teremteni az idei termelési feladatok teliesitesenek teltételeit (Folytatás az 1. oldalról) mós takarmányfélék termelését és va­lamennyi takarmányforrós ésszerű felhasználását. A mezőgazdasági ter­melésnek ezen a fő frontján azonban nem teljesítettük a feladatot, mert 3,67 tonnás átlagos hek.tárhozam mel­lett 3 millió 162 ezer tonna gabonánk termett, a terv viszont 4,28 tonnás hektárhozam mellett 3 millió 900 ezer tonna gabonára számított. A terimés takarmányfélék termelésében valami­vel jobb a helyzet, a takarmánykész­letek nagyjából azonosak az egy év előttiekkel, de jobb a minőségük. Az évelő takarmánynövények vetésterüle­te Is bővült. Mindenképpen szilárdí­tanunk és fejlesztenünk kell ezeket a pozitív tendenciákat. Pozitívan értékeljük azt a tényt is, hogy lényegesen bővültek a köztes növények vetésterületei. Az azonban csak az első lépés. Nekünk ugyanis nemcsak a bővítésük, vagy jobban mondva nagyobb vetésterületek kimu­tatása a fontos, hanem az, hogy jó minőségű takarmány nagyobb volu­menét érjük el. A gabonaprogram további fontos összetevőjét a hüvelyesek jelentik. Vetésterületüket illetően már régeb­ben sikerült elérnünk az előirányza­tokat, de a termelési eredmények, kü­lönösen a kelet-szlovákiai kerületben gyengék. Már hosszabb ideje problémáink vannak a cukorrépa termesztésével. Úgy látszik ennek mélyebb okai van­nak, s ezeket a külkereskedelmi mér­leg szempontjából mielőbb meg kell szüntetnünk. További növénytermesz­tési szakaszokon sem teljesítettük azokat a feladatokat, amelyeket a 13. központi bizottsági ülés külön ki­emelt, főként az olajosnövények, zöld­ség és gyümölcs termesztésében. Pozi­tívabban értékelhetjük a burgonyater­melési eredményeket. Az állattenyésztésben előtérbe he­lyezzük a marhatenyésztés fejleszté­sét és hasznosságának fokozását. Ta­valy e téren jó eredmények születtek az állomány számbeli gyarapodásá­ban, kivéve a tehenekét, valamint a tejhozam növekedésében. Másrészt vi­szont látnunk kell, hogy a tehenek újratermelési mutatóiban rosszabbak az eredmények, a hízómarhák súly­­gyarapodása tartósan pang. Ezek ma a marhatenyésztős leggyengébb lánc­szemei. Tavaly az előző évhez képest csökkent az állattenyésztési egységre számított szemestakarmány-fogyasZ- tás, ám valamennyi állatfajta eseté­ben még túllépik a fogyasztási nor­mákat. A 13. központi bizottsági ülés szellemében most a sertéstenyésztés­ben kell a szemfogyasztás csökkenté­sére törekednünk. Az élelmiszeriparban fokozatosan értékelhetjük a termékek minőségé­nek fokozatos javulását. Noha az ága­zatok többsége tavaly nyersanyag és egyéb anyaghiánnyal küszködött, a végtermékek és a választékszerkezet értékelésében ezt már nem vehetjük tekintetbe, és semmiesetre sem ken­­dőzhetők el a szubjektív okok és hi­bák. Mindeddig nem sikerült javulást elérnünk fontos élelmiszeripari kapa­citások befejezése terén. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés problémái és fogyatékossá­gai tavaly negatívan hatottak elő­irányzataink érvényesülésére, különö­sen a mezőgazdaság termelési folya­matának belterjesítésében és haté­konyságának fokozódásában. A TERV KÖTELEZ Az 1980. évi állami terv a CSKP XV. kongresszusán és az SZLKP kong­resszusán kijelölt feladatokkal össz­hangban a népgazdaság továbbfejlesz­tését célozza, s ez végrehajtásának biztosítására kötelez bennünket. Arra kötelez, hogy ♦ az összes eszközök maximális felhasználásával biztosítsuk a növény­­termesztés és az állattenyésztés egyensúlyát, ф csökkentsük a nem szocialista országokkal lebonyolított külkereske­delem passzív egyenlegét, + a termelési feladatok megvalósí­tásának károsodása nélkül vezessünk be erőteljes üzemanyag- és energia­takarékosságot, ф a beruházási helyzetnek és az állóalapok helyzetének az építkezések előkészítésétől a kapacitások idejé­ben való üzembe helyezéséig történő javítása során hatékonyabban hasz­náljuk ki a meglevő kapacitásokat, ф fokozzuk törekvésünket maximá­lis gazdaságosság és hatékcnysáe el­érésére valamennyi tevékenység. s_a­­kaszon. Ugyanis mindenkinek jól kell tudatosítania, hogy a tervben kijelölt beruházási, anyagi és devizaeszközök a felső határt jelentik. Hadd említsek legalább néhányat az idei tervfeladatokra vonatkozó alap­vető adatok közül. A teljes mezőgaz­dasági termelést 8,6, ebben a növény­­termesztést 18,3, az állattenyésztést 0,8 százalékkal, a mezőgazdasági áru­termelést, 4,6, ennek keretében a nö­vénytermelést 10,9, az állattenyésztést 1,6 százalékkal kell fokoznunk. A terv előírja az élelmiszeripar brutto termelésének 3,8, árutermelé­sének 4,4 százalékos fokozását. Na­gyon igényesen határozza meg a tő­kés államokba irányuló export szere­pét. Értékeljük, hogy az irányítás kö­zépső láncszemeinek szintjén és a vállalatok többségében is általában aktívan viszonyultak az idei igényes tervfeladatokhoz, az élelmiszeriparban csak egyes elvtársak álltak elő régi szellemű követelményekkel. STABILIZÁLJUK A FÖLDTERÜLETEKET Annak érdekében, hogy eredménye­sen megfeleljünk a követelmények­nek, mindenekelőtt méginkább fokoz­nunk kell a talajvédelmet, töreked­nünk kell a föld belterjesebb kihasz­nálására. A 13. központi bizottsági ülés szellemében a fő feladat az, hogy stabilizálódjék a mezőgazdasági föl­dek, főként a szántóterületek nagysá­ga. Ennek fontos feltétele a mezőgaz­dasági földalap nyilvántartásának rendbehozása, hogy minden hektár­nak meglegyen a maga gazdája. Sem­miesetre sem engedhetjük meg a nö­vénykultúrák indokolatlan megváltoz­tatását, a termőföld csökkenését. Meg­alkuvást nem ismerve ragaszkodnunk kell ahhoz is, hogy beruházási célok­ra elsősorban nem mezőgazdasági földrészeket, területrendezéssel fel­szabadult földeket, intravillán szabad területeket és rosszabb minőségű föl­det foglaljanak le. A hatodik ötéves tervidőszak utolsó évében és a hetedik ötéves tervidő­szakban az eddiginél még nagyobb méretű munkálatokat kell Végeznünk, méghozzá kisebb anyagi támogatással, földterületek termővé tételére. A tavaszi vetésre rendelkezésre ál­ló vetőmagkészletekről Janik elvtárs megjegyezte, hogy a jelzések szerint kukoricából megfelelő mennyiségű, minőségű és összetételű vetőmaggal rendelkezünk, egyéb vetőmagokban és ültetőanyagokban a tavalyinál rosz­­szabb a helyzet. HIBÁK A GABONATERMESZTÉSBEN A növénytermesztésben az idén is kulcsszerepe van a gabonafélék és a terimés takarmányok termesztésének. Szlovákiában 3 millió 850 ezer tonna gabona kitermelése csakis a termelés belterjesítésével, a kukorica őektár­­hozamainak növelésével lehetséges. A gabonatermesztési programok tel­jesítésében azonban nemcsak a kelet- és közép-szlovákiai kerületben, hanem a nyugat-szlovákiaiban, a fő gabona­­termesztő vidékünkön is agrotechni­kai hibák fordulnak elő . A galántai járásban például a zsi­­gárdi, kürtösi és nádszegi szövetke­zet búzát búza után nem termesztett, de a Farkasdi Efsz-ben a búza 42 százalékát búza után vetették. Ez ért­hetően visszatükröződik a tavalyi év hektárhozamaiban: a Nádszegi Efsz­­ben 5,08 tonnás, a farkasdiban ezzel szemben csak 4,01 tonnás volt a búza átlagos hektárhozama. Nagy vétség ez az agrotechnikai szabályokkal szem­ben, ilyesminek már nem szabadna előfordulnia. A Kelet-szlovákiai-síkság talajki­használásában is fogyatékosságok mu­tatkoznak. A szemesek, a cukorrépa és a kukorica terméshozamainak elemzése azt mutaja, hogy az átfogó termesztési feltételek következetes érvényesítésével e vidéken az eddigi­nél magasabb szintű termés érhető el búzából, árpából és kukoricából. A fehérjeprogram teljesítésében ha­tékony intézkedések kívánatosak a hüvelyesek termelésének növelésére. Tudjuk, hogy még nem alakult ki a nagyüzemi termesztésüket hatékonyan szolgáló technika, de ha a nyugat­szlovákiai kerület számos üzemében és járásában a jelenlegi feltételek között is jó termést tudnak elérni, nincs okunk ilyen .címen bárkinek is engedményeket tenni. Az élelmiszeripar és a mezőgazda­ság adósságaként rótta fel Janik elv­társ, hogy az idén a kereskedelmi minisztérium és a fogyasztási szövet­kezetek hatáskörébe tartozó kereske­delmi hálózatul nem látja el számos élelmiszercikkel, például sajtfélékkel, egyes húskészítményekkel, tartósított süteménnyel, nem csokoládés rnkor- 1 j: ' •••.!.ke1, gyertyákkal, szapunáttar­­talmú mosószerekkel, bizonyos kemé­nyítős és konzervipari gyártmányok­kal, fogkrémfajtákkal stb. Több fogyatékosságot anyagi és devizalehetőségek, kapacitások hiánya okoz. Számos árutétel le nem szállí­tásának azonban szubjektív okai van­nak, ami azt jelenti, hogy a vezér­­igazgatóságok, a vállalatok és üzemek a maguk hatáskörében kötelesek ka­pacitásaik jobb kihasználásával, jobb nyersanyaggazdálkodással, csomago­lással, a nyersanyagtermelő és -fel­dolgozó vállalatok, valamint a keres­kedelmi szervezetek jobb együttmű­ködésével kielégíteni fogyasztóink kö­vetelményeit.' Ez több aktivitást felté­telez a hiánycikkek kérdésének meg­oldásában. ANYAGI-MŰSZAKI ELLÁTÁS Janik elvtárs a továbbiakban kitért a mezőgazdasági gépek üzemanyag­ellátásának problémájára. Az erre vo­natkozó kereteket a tavalyi eredeti terv szerint állapították még, vagyis körülbelül egyhatodos csökkenést je­lentenek a tavalyi tényleges fogyasz­tással szemben. A teherszállításban ésszerűsítéssel minimálisan ötszázalé­kos megtakarítást kell elérni, további 10 százalékkal pedig az egy kilomé­terre eső fogyasztást kell csökkente­ni, összesen tehát 15 százalékkal kell csökkennie a gázolajfogyasztásnak. Nagyon igényes feladat ez, de nagy tartalékok is vannak. A mezőgazda­­sági munkák során és a mezőgazda­­sági szállításban legalább ötszázalé­kos viszonylagos üzemanyag-fogyasz­tásra kell törekednünk. Az anyagi-műszaki ellátás az élel­miszeriparban is sok problémát okoz. Elsősorban a mezőgazdasági-élelmi­szeripari komplexumon belüli problé­mákat kell lezárni, vagyis a nyers­anyagszállítási kérdéseket. Például még nem fedezik teljes mértékben a konzervgyári követelményeket ecetes uborka, zöldborsó, fűszerpaprika s e­­gyéb termények szállításával. A ke­reskedelemnek több dinnyére volna szüksége. Sokkal komolyabban kell viszonyulni a dohány árutermelési tervének teljesítéséhez. A belpiac alapvető élelmiszerekkel való feltöltése mellett a kereskedelmi szervezetek változásokat követelnek az élelmiszerek választékában, hasz­nálati értékének fokozásában, minő­ségének javításában, frissességében és tartósságában. Az élelmiszeripari ter­melési-gazdasági egységek 1980-ra és a hetedik ötéves tervidőszakra vonat­kozóan kidolgozták termékszerkezet­­csere-terveiket. Meg kell mondanunk, hogy a javaslatok nagy mértékben tekintetbe vették a kereskedelmi szervezetek követeléseit, a termék­szerkezet-váltást azonban sokszor még rendkívüli Igényes technikabehozatali igényekhez kötik, esetleg nyersanyag­importhoz, márpedig a hazai terme­lés lehetőségeiből kiinduló megoldá­sokat kell keresnünk. A beruházási keretek jelenlegi és jövőbeni helyzete nem engedi meg új kapacitások olyan méretű létesítését, mint amilyenre eredetileg számítot­tunk, ezért sokkal ésszerűbben és ha­tékonyabban kell kihasználnunk min­den eszközt a gép- és műszaki beren­dezések és építmények korszerűsíté­sére valamint átalakítására, s csak a legszükségesebb esetekben építsünk újat, mégpedig gyorsan megtérülő akcióként. A legutóbbi ellenőrzések azt mutatták, hogy kilenc termelési­­gazdasági egységben az utóbbi évek­ben kedvezőtlenül alakult a műszak­szám. Tavaly a minőségi mutatókban bi­zonyos javulás történt. A kereskede­lem és a fogyasztók azonban sok esetben reklamálták az élelmiszercik­kek minőségét, s ennek az is az oka, hogy a közép- és kelet-szlovákiai ke­rületben egyes hús-, tej- és fagyasztó­ipari üzemek között még mindig nagy különbségek mutatkoznak termékeik minőségében. Az év végéig valameny­­nyi élelmiszeripari vállalatban és üzemben bevezetik a komplex minő­ségszabályozási rendszert, s ennek során végérvényesen ki kell küszö­bölniük a nagy különbségeket. Az áruszállítással kapcsolatban Ja­nik elvtárs megjegyezte, hogy a korai burgonya betakarításában határozot­tabb szerepet játszhatnának a járási mezőgazdasági igazgatóságok. Ügy szervezzék meg a termelést, hogy már júniusban kellő mennyiségű korai burgonyát juttathassunk a kereske­delmi szervezeteknek. További fontos feladat, hogy már az idén több gyor­sított termesztésű és korai zöldséget, tehát nem csak fejes salátát, hanem uborkát és paprikát, széles választék­ban juttassunk a fogyasztókhoz. SEGÍTSÜNK A LEMARADÓKON Az elért tavalyi mezőgazdasági eredményeket értékelve meg kell mondanunk, hogy nem a legjobbak. Az előző évhez képest csökkent a ter­melés hatékonysága és a mezőgazda­­sági üzemek jövedelmezősége is. Nem változott lényegesen a lemaradó efsz-ek és állami gazdaságok gazdál­kodása. Olyan a helyzet, hogy kedve­zőtlen eredményeiket már évek óta csak megállapítják, kiszámítják a kü­lönbségeket, • stabilizálási dotációkat folyósítanak neki, de az ilyen üze­mek száma csak nem csökken. Az ilyenek művelik meg a mezőgazdasági földterületek 35 százalékát. Ez a fej­lődés tovább tarthatatlan., Minden lemaradó üzem egyéni meg­közelítést igényel a járási mezőgaz­dasági igazgatóság és a járási szol­gáltatások részéről. Az illetékes koo­perációs körzet foglalkozzék a lema­radás megszüntetésével, s fontos, hogy a fejlett mezőgazdasági üzemek ebben az irányban segítséget nyújtsa­nak a lemaradóknak. Javasoljuk a mi­nisztériumnak, hogy célprémiumok rendszerét érvényesítse olyan lemara­dó üzemek vezetőségének ösztönzésé­re, amelyekben két-három év alatt behozzák a lemaradást. Fontos, hogy a kerületi és járási szervek felelős­ségteljesen foglalkozzanak e kérdés­sel és foganatosítsanak alapos intéz­kedéseket, a személyi változásokat is beleértve. Beszéde további részében Janik, elv­társ hangsúlyozta, hogy a mezőgazda­ság termelési folyamatának sajátossá­ga sokkal inkább megköveteli a rend­szeres megelőző ellenőrzést. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzés súlypont­ját át kell helyezni abba az időszak­ba, amelyben az új termésnek és az állatállomány újratermelésének a fel­tételeit alapozzák meg. A szövetségi kormánynak és a nem­zeti kormányoknak, a takarékossági intézkedések keretében a műszaki­gazdasági apparátus csökkentésére vonatkozó intézkedéseit érintve, Janik elvtárs hangoztatta, hogy fontos: ne létesüljenek fölöslegesen új funkciók, a kooperációs egyesülésekben, olya­nok, amelyeknek nincs konkrétan meghatározott termelési tartalmuk, sem felelősségkörük. Az anyagi érdekeltséggel kapcsolat­ban megjegyezte, hogy minden dolgo­zó esetében az elért eredményekben való érdemeinek vissza kell tükröződ­niük keresetében. Nagyobb teret kell nyitni a mozgó jutalmak érvényesü­lésére, hogy a keresetek érdemek sze­rinti hatásos differenciációja jobban érvényesülhessen. A munkaerőgazdálkodás égető pont­jait érintve rámutatott, hogy az előt­tünk álló feladatok teljesítése többet követel az emberektől, mint a múlt­ban. Az a fontos, hogy a kádermunka szorosabban összefonódjék a gazda­sági feladatok teljesítésével. HOL SZORÍT A CSIZMA? lanjk elvtárs felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi években nem teljesí­­tiK az ipari növények termelésének feladatait. Ez főként a cukorrépára vonatkozik. Termelésének az idén a terv szerint 12 százalékkal kell foko­zódnia. Külkereskedelmi jelentősége a jövőben sem fog csökkenni. A cukorrépa-termesztési intézkedé­sek komplexumának betartása tavaly Is lehetővé tette, hogy 24 mezőgazda­­sági üzem egy hektárra számítva öt­tonnás cukortermelést érjen el, bár e szempontból nem volt valamilyen kedvező év. A technika jó előkészíté­sével és ráállításával, a betakarítás helyes megszervezésével számos me­zőgazdasági üzem 8—11 százalékra tudta csökkenteni a termelési vesz­teségeket. Másrészt viszont számos üzem a hús'zszázalékos határt is túl­lépte. Az importkorlátozási intézkedések keretében fokoznunk kell az olajos­­neműek hazai termesztését. Ez a nö­vényápolás színvonalának emelését, az őszi repce és a napraforgó zsenge növényzetének fokozott gondozását igényli. Ha tavasszal egyes esetekben szükségesnek mutatkozik az őszi rep­ce kiszántása, ragaszkodunk hozzá, hogy teljes mértékben napraforgó vagy tavaszi repce pótvetésével he­lyettesítsék. Janik elvtárs bírálta, hogy egyes burgonyatermesztő járásokból ellenve­tések hangzanak el a tervezett növé­nyekkel szemben. A fő probléma az, hogy mindmáig nem sikerült stabili­zálnunk a hektárhozamokat. A zöldség- és gyümölcstermesztés­ben mutatkozó fogyatékosságokat is határozottabban ki kell küszöbölnünk. A zöldségtermesztés évenkénti nagy ingadozása, egyes fontos fajták ter­melésének rendszeres nem teljesítése zavart okoz az élelmiszeriparban és a piaci ellátásban. A kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok igazga­tóitól elvárjuk, hogy biztosítsák a zöldség vetésterületeit és fajtaössze­tételét. Janik elvtárs az állattenyésztés problémáival foglalkozva kidomborí­totta az állattenyésztési termékekkel való közellátás politikai fontosságát. Az állattenyésztési termelés dinami­kája nem minden szakaszon egyenlő, bár általában jó eredményeket értünk el a hatodik ötéves tervben. Lassab­ban 'fejlődött a marhatenyésztés, az állattenyésztési termelés döntő ága­zata. Ez elsősorban a marhahústerme­lésre vonatkozik. Meg kell monda­nunk, hogy a marhahús pótlása ser­tés- és baromfihússal növeli a sze­­mestakarmány-fogyasztást. E szem­pontból ez nem reális út, és nem is lesz követhető. Hosszú • időszak tapasztalatai bizo­nyítják, hogy a tejhozam szerint ér­tékelhető a marhatenyésztés általános színvonala. Évi 3445 literes átlagos tejhozam mellett azonban a fejési át­lag például a lévai járásban elért 3178 liter,, és a dunaszerdahelyi já­rásban elért 4086 liter között moz­gott. Nagy tartalékokról tanúskodik az is, hogy év közben a míchalovcei járásban 283, a košiceiben 323 liter­rel emelkedett a tejhozam. További tényre kell figyelmeztet­nünk: nem mindenütt teremtenek jó feltételeket a marhaállomány fejlesz­tésére és minőségének javítására. A továbbiakban az átlagos súlygya­rapodás alakulásával kapcsolatban a kihasználatlan tartalékokról beszélt Janik elvtárs. Elemezte a mezőgazda­­sági építkezések kérdésének okait és rossz visszahatását. A gépesítéssel foglalkozva a gép- és traktorpark cél­szerű és ésszerű kihasználásának, az önsegélyes megoldásoknak fontos sze­repére mutatott rá. FeMrra emlékeztünk Dolgozóink országszerte megemlékeztek az 1948 februári győzelem 32. évfordulójáról, annak a nagy eseménynek évfordulójáról, amely végérvé­nyesen megszilárdította a munkásosztály hatalmát. Az évforduló alkalmából a CSKP Központi Bizottsága, a prágai városi és a közép-csehországi kerületi pártbizottság, a Cseh Nemzeti Front Központi Bizottsága, valamint Prágai Városi Bizottsága ünnepi nagygyű­lést rendezett, amelyen Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára köztársasági elnök, Ľubomír Štrougal, szövetségi miniszterelnök és más vezetők is részt vettek. Josef Koréák, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, cseh miniszterelnök ünnepi beszédében az évfordulót méltatva hangsúlyozta: „Az a küzdelem, amelyet a párt a városi és vidéki dolgozók millióinak támogatásával vívott, semmit sem veszített jelentőségéből és időszerűsé­géből. Fontos feladatunk, hogy a szocialista társadalom építésének szol­gálatába állítsuk a februári győzelem eszméit, felelősségteljesen tovább­vigyük a forradalmi stafétát. 1948 februárja igazolta annak a lenini elv­nek helyességét, hogy csak a politikai hatalom megszerzése után telje­sítheti a munkásosztály országépítő feladatát. Ezért Klement Gottwald az új kormány megalakulása utáni első beszédében felszólította a töme­geket: dolgozzanak lelkesen, hogy leküzdjük a nehézségeket, felépítsük a dolgozó nép boldog hazáját. A párt- és állami vezetés Husák elvtárssal az élen 1969 óta nagy gon­dot fordít a gazdasági kérdések megoldására.“ A szónok 1948 februárjának szellemében vázolta a jelenleg megoldandó népgazdaságfejlesztési kérdéseket, hangoztatva, hogy megoldásuk nagy igényeket támaszt az irányítással szemben. A múlthoz visszatérve hangoztatta: „a februári győzelem egyik legfon­tosabb feltétele a párt és a nép egysége volt. Munkásosztályunk a for­radalmi hagyományok szellemében küzd ma is a fejlett szocializmus cél­jainak eléréséért. ★ Az évforduló bratislavai ünnepségeinek szónoka, Ignác Janák, az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára beszédében kidomborította Szlovákiának 1948 óta elért óriási méretű felvirágzását, s leszögezte, hogy a figyelemre­méltó eredmények népünk áldozatos munkájának, valamint a Szovjetunió és a többi szocialista ország testvéri segítségének köszönhetők. A Szov­jetunió barátsága és szövetsége szabadságunknak, függetlenségünknek, biztonságunknak, népünk békés életének és munkájának biztos alapja. Szavatolja, hogy a februári győzelem hagyatékának szellemében éljünk a jelenben és a jövőben is. Előrehaladásunk szempontjából rendkívüli országokkal, a termelési kooperáció és szakosodás fejlesztése.

Next

/
Thumbnails
Contents