Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-01 / 9. szám

1980. március 1 SZABAD FÖLDMŰVES 13 A tartalékok feltárása időszerű feladat! A napokban az­­л/ m zal a céllal keres­zt ' • tem fel Csefo And-I «. rás elvtársat, az SZLKP rozsnyói (Rožňava) járási bizottságának me­zőgazdasági titká­rát, hogy megtud­jam, milyen tarta­lékok vannak a mezőgazdasági üze­mekben. # Ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzemek tartalékairól beszéljünk, is­merni kell az alapokat. Titkár elv­társ, a járásukban az utóbbi évek­ben milyen változások történtek? — Az utóbbi években valóban je­lentős változások történtek az ala­pokban. Ez elsősorban a nagyüzemi gazdálkodást szilárdította úgy, hogy megteremtettük az erőteljesebb fejlő­dés lehetőségét. Itt a föld, az anyagi és szellemi erők koncentrálására gon­dolok. Nem is olyan régen még het­ven szövetkezetei és két állami gaz­daságot tartottunk számon. A szövet­kezetek egyesülésével ma tizennégy egység van. Az átlagos üzemnagyság Gömörben 2330 hektár. A gazdálkodás feltételeit tekintve új helyzetet terem­tett az átszervezés, a megnövekedett terület lehetővé teszi a korszerű, nagyüzemi eljárások alkalmazását. # Az egyesüléseket követően mi­ként alakult a termelés szerkezete. — A mezőgazdasági üzemek tulaj­donában levő földterület 46 ezer 195 hektár. Ebből a szántóföld 16 ezer 557 hektár, a rét és legelő pedig 28 ezer 389 hektár. A főbb szántóföldi növények vetésterülete: kalászosok 9155, kukorica 950, burgonya 800, si­lókukorica 2100, pillangósok 2000 hektár. Kicsiben foglalkozunk még a zöldség- és gyümölcsfélék, valamint az ipari növények termelésével is. Ez a termelésszerkezet igazodik a járás adottságaihoz. # A gazdaságok áttérése egy fej­lettebb szintű gazdálkodási formára milyen tartalékokat tárt fel és a kez­dő évek után, melyek a továbbfejlő­dés lehetőségei? — Termelési eszközökre, termelési értékre, de bármilyen mutatóra jel­lemző volt korábban az alacsdňy szín­vonal, hiszen az átlagos üzemnagyság mindössze hatszázharminc hektár volt. Kevés géppel rendelkeztünk, és nem volt elegendő szakemberünk. Az egyesülések után a gazdálkodás vál­tozása már az első években mérhető volt. Elég megemlíteni Goőaltovót, Gemerská Polmát, Pelsőcöt (Plešlvec) ésHosszúszőt (Dlhá Ves), ahol az át­lagtermés megduplázódott, esetenként nemcsak elérték, de túl is szárnyal­ták a járási átlagot. Nagy eredmény, hogy lényegesen csökkent a veszte­séggel termelő gazdaságok száma. Nem lenne teljes a kép, ha nem em­líteném meg: az átszervezésre nem­csak a termésátlag növelése miatt volt szükség, de emberi megfontolás­ból is. Több ezer mezőgazdasági dol­gozó munkafeltételein, szociális ellá­tottságán kellett javítani. Ami a tar­talékokat illeti, ez már a gazdálkodás egészét érinti. Tartalékok vannak a termőföld fokozottabb hasznosításá­ban, a tápanyaggazdálkodásban, a gépesítésben, a gépkihasználásban, a növényvédelemben és nem utolsó sor­ban a szellemi erők hasznosításában. # Ogy gondolom, a felsorolt lehe­tőségeket tételesen is szükséges fel­mérni. A termőföld területe adott, nem bővíthető, több terméket, árut csak a földhasználat javításával ér­hetnek el. Hogyan? — Közismert, hogy Gömörben a mezőgazdasági üzemtek termőhelyi adottsága kedvezőtlen. A földterület kétharmada 15—30 százalékos lejtőkön terül el, ahol a munkálatok sok ve­széllyel járnak. Az üzemek hetven százaléka gyenge termőerejű talajon gazdálkodik. Ez azonban nem lehet ok arra, hogy lemondjunk a jobb ter­mésátlagról, valamennyi termőterület hasznosításáról. Ezért is fordítunk nagy figyelmet a föld termőképessé­gére, ami pótlólagos ráfordításokkal növelhető. Ezt a tevékenységet az erőforrások összpontosításával, diffe­renciáltan végezzük. Táblásítunk. Van, ahol ezt vegyi talajjavítással együtt végzik, másutt vízrendezésre is sor kerül. A komplex meliorációval nem­csak a termés tartalékai nőnek, de javul a termelés biztonsága is. A ha­todik ötéves tervidőszakban 123 mil­lió korona állami támogatással 1952 hektáron végzünk talajjavítást. A Sa­jó, a Murán és a Csetnek szabályozá­sának befejezése után legalább öt­ezer hektár jó minőségű legelőhöz jutunk. A Torna patak szabályozásá­val pedig kétezer hektár szántóföldet nyerhetünk. A meliorációs munkát kí­vánatos lenne az eddigiektől nagyobb ütemben folytatni. # A mezőgazdasági termelés nagy vívmánya a gépesítés. Ezzel kapcso­latban a járásban mi a helyzet? —■ A jövőben persze jobban kell gépesíteni. Egyébként máris jellemző erre a minőségi változás. Javult a gépesítés színvonala, nőtt a teljesítő képesség. Ez pozitív, bár helyenként újra kell értékelni a gépi beruházást. A nagy gépeket nem szabad tábla­­szegésre, befejező munkára használni, de az sem kifizetődő, ha kis területe­ken gyakori fordulóval nagy'teljesít­ményű gépeket üzemeltetnek. Talán meglepő: ma már több traktor kelle­ne, mint traktoros, hogy ha nem fel­tétlenül szükséges egy munkához a nay fogyasztású gép, a traktoros kis teljesítményű erőgépre ülhessen. # Nem beszéltünk még a szellemi kapacitásról, a szakember-ellátottság­ról... — A mezőgazdaság korszerűsítésé­vel a dolgozók száma az utóbbi évek­ben több mint ezer fővel csökkent. Az üzemek egyesülésével nemcsak az üzemnagyság növekedett, hanem a szellemi erők jobb hasznosításának a feltételei is kialakultak. A szak­ember-ellátottság elfogadható. Igaz, több jól képzett állattenyésztőre és gépesítőre lenne szükségünk. # A tartalékok tárháza szinte ki­meríthetetlen ... — így igaz. A tartalékok közi)l csak néhányat említek. Még mindig nagy tartalék rejlik a föld megműve­lésében. Nálunk is nagy eltérések vannak a hasonló.adottságok között gazdálkodó üzemek eredményeiben. A hektárhozam eltérése mintegy 25— 35 százalékot tesz ki. Hasonlóak az eltérések az állattenyésztésben is. Na­gyobb tartalék rejlik a takarmányok felhasználásában. További nagy tarta­lék a mezőgazdasági gépek okszerű kihasználása, élettartamuk meghosz­­szabbítása stb. Mert ha a nagy értékű gépeket éjjel, esetleg nyújtott mű­szakban dolgoztatnánk, ezzel sok veszteséget elkerülhetnénk. — Jelenleg az állattenyésztés sza­kaszán a létszámnövelés mellett na­gyobb szerepet kap a fajlagos hasz­nosság — a szaporulat, a súlygyará­­podás, a tejtermelés növelése stb. Az üzemek 23 ezer 800 szarvasmarhát tartanak. Ebből 9210 a tehén. A ser­tésállomány már meghaladja a 21 ezer darabot, de a juhállomány még nem éri el a 25 ezres létszámot. A hízó­marhák napi súlygyarapodása átla­gosan 74 deka volt, hat dekával ke­vesebb a tervezettnél, viszont a hízó­sertéseknél három dekával több volt a tervezettnél. Meghaladta naponta az 53 dekát. A juhászatban' a gyapjú át­laga még nem érte el a négy kilót. Tartalékunk a gyepterületek hozamá­nak növelése is. Nagy lehetőség kí­nálkozik az üszőnevelésben. Arra ösz­tönözzük a gazdaságokat, hogy kiváló haszontulajdonságú tenyész- és vágó­marhát tartsanak, és intenzív tejelő fajtákkal, keresztezéssel növeljék a tehenészetek tejhozamát. A marha- és a sertéshizlaldákban a gazdaságosság további növelése csak takarékosabb abrakfelhasználással érhető el, s ez a gondozói munka javításával oldható meg. A juhtenyésztés stagnál járá­sunkban. Ennek gazdaságosságát az üzemek saját hatáskörükben a szapo­rulat növelésével és az olcsó mellék­­termékek etetésével teremthetik meg. • Itt jelentkezik tehát a régi tétel, amely szerint megfelelő embert a megfelelő helyre. Ez a gond tehát káderkérdés? — Nem kis részben az. A gazdál­kodás minőségi követelményeinek a jövőben csak úgy felelhetünk meg, ha időről időre fejlesztjük a vezetői munkát. A feladat sokrétű, s ez ese­tenként kádercserével jár. Néhány gazdaságban — őszintén megvallva — többszöri próbálkozás után sem sike­rült megnyugtatóan megerősíteni a vezetést, alkalmassá tenni a mai kö­vetelményeknek megfelelő munkára. Ez évről évre gondokat okoz a ter­melésben is. Itt alaposab kádermun­kát kell végeznünk. # A korszerű gazdálkodáshoz ve­zető úton mit lát elsőrendűen fontos­nak? — Pártszervezeteink munkájában ma már jelentős helyet foglalnak el a hatékonysági, minőségi célok. Nem­csak a feladatok lettek nagyobbak az utóbbi években, hanem a párttagság is erősödött. Olyan rátermett fiatalok kerültek a pártba, akik szakember­ként, szakmunkásként megállják a helyüket. Rendszeresen felkészítjük a pártvezetőségek tagjait a feladatokra. Beszélgetéseink fő témája az inten­zív fejlesztés és néhány más, időszerű tennivaló. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy még nem minden alapszervezet képes a magas szintű hatékony mun­kára. Ökgt megkülönböztetett figye­lemmel segítjük a helyszínen. Pártbi­zottságunk közvetlenül is számonkéri a gazdasági vezetők munkáját. A be­szélgetéseken az alapszervezetek el­nökei is részt vesznek. Ez is segítség. Végeredményben elmondhatom: a gazdasági kérdések ma az emberek érdeklődésének központjában vannak. О Befejezésül mondana valamit a gazdaságpolitikai feladatokról? — Múlt évi gazdasági eredményeink jók. Igaz, a szélsőséges időjárás hát­rányosan befolyásolta a mezőgazdasá­gi munkákat. A tavaszi ár- és belvíz, később az aszály, majd az esős idő­szak gondokat okozott a növényter­mesztésben. Ezek ellenére mezőgazda­­sági dolgozóink megfeszített munká­jával és nagyméretű társadalmi össze­fogással sikerült csökkenteni a vesz­teségeket Szemesekből 2,9 tonna hektárhozamot értünk el. Burgonyá­ból sikerült rekordtermést ejérnünk. Az állattenyésztés célkitűzéseit a tej ‘kivételével teljesítettük. Sajnos, az állatállomány takarmányszükségletét nem sikerült biztosítania sok mező­­gazdasági üzemünknek. — A járás mezőgazdasági termelé­sét az idén 10,3 százalékkal szüksé­ges növelni. Feladataink között sze­repel: húsból 5870 tonnát, tejből 22 millió litert felvásárolni, szemesekből 30 ezer 165 tonnát és burgonyából 13 ezer 842 tonnát kitermelni. A táj­egységi komplex tervek alapján szük­séges folytatni a meliorációs, föld­­rendezési, táblásltási munkákat. A nagyüzemekben tovább növeljük a szarvasmarha-, a sertés- és a juhállo­mányt. A hozamok növelésén túl foly­tatni szükséges a legelő- és gyepte­rület felújítását. Nagy figyelmet kell fordítani az energiamegtakarításra, a költségek csökkentésére, a műszaki színvonal növelésére, a színvonalas tápanyag-visszapótló és növényvédel­mi munkára. I. B. Kilábaltak a hullámvölgyből A szádalmási (Silická Jablonica) szövetkezet soha nem tartozott a rozsnyói (Rožňava) járás legjobbjai közé. Szinte minden második eszten­dőben veszteséggel zártak. Igaz, ez a szövetkezet igen gyenge adottságok­kal rendelkezik. Mezőgazdasági föld­területe kétezer kétszáz hektár. Ebből csupán nyolcszáz hektár a szántó. Mostoha adottságait igazolja az is, hogy a művelhető föld kétharmada tizenöt-huszonöt százalékos lejtőkön terül el, ahol a talajművelés suk ve­szélyt rejteget. A szántó még nem is olyan régen háromszázötven parcellá­ból állt. A humusztartalom pedig az egy százalékot sem érte el. A szövet­kezet az utóbbi években azonban ki­lábalt a hullámvölgyből. SEGÍTETT A SZAKOSÍTÁS Körtvély Károly ezeket mondta: — Hét évig voltam a szádalmási szövetkezet elnöke. Most, hogy január elsejével hozzánk csatlakozott a gör­gői (Hrhov) szövetkezet, az egyesülés után az üzemi pártszervezet elnöki és a szövetkezet alelnöki tisztségét töl­töm be. Az eredmények felnagyítása nélkül állítom: Szádalmáson a nehéz­ségek ellenére sikeres munkát végez­tünk. A tagság élet- és munkakörül­ménye, valamint megélhetése javult, tovább gyarapodott a gazdaság va­gyona. Az emberek már régen tudták, hogy ezen a vidéken következetes szakosí­tással jó eredmények érhetők el. Tud­ta ezt a szövetkezet korábbi vezető­sége is, ennek ismeretében kezdett hozzá 1976-ban a növénytermesztési és az állattenyésztési részleg szakosí­tásához. Ezzel kapcsolatban Körtvély Károly így nyilatkozott: — Még 1976-ban megkezdtük a táb­­iásítást. Ma már ott tartunk, hogy a korábbi háromszázötven parcellából száztizet alakítottunk ki. így a nagy teljesítményű gépeket is jól kihasz­nálhatjuk. önerőből talajjavítási mun­kálatokat is végeztünk. Olyan parcel­láink vannak, ahol a búza és a ku­korica öt tonnán felüli hektárhoza­mot adhat. A növénytermesztés sza­kaszán a búza-, az árpa-, a kukorica-, a zöldség- és a takarmánytermesztés dominál. A takarmánynövények ter­mesztése során remény van arra, hogy a domboldali kaszálók munkálatait gépesíthetjük. Sok üggyel-bajjal sike­rült az állattenyésztést szakosítanunk. Felszámoltuk a tejtermelést és helyé­ben kiszélesítettük a juhállományt. Bővítettük a marhahús és a sertéshús termelését. Elmondhatom, hogy ma Szádalmáson több mint kilencszáz hízósertést, nyolcszáz hízómarhát és ezerhatszáz juhot tartunk. A nagy állatállományhoz sikerült megfelelő takarmányozási hátteret biztosíta­nunk. EREDMÉNYEK ÉS CÉLKITŰZÉSEK A növénytermesztés eredményeiről nem mondhatjuk el, hogy látványo­sak. Legtöbb, amit évtizedek óta ki­csikarhattak a föld hektárjából, a 2,95 tonna búzahozam. Ennél jobb hozamot csak néhány parcella nyúj­tott. A kukoricában pedig nagy volt Hogyan készítsünk jó vetöágyat? Aki idejében nem fog hozzá a talaj előkészítéséhez, hogy az agrotechni­kai követelményeknek eleget tegyen, ne csodálkozzon, ha később meglepe­tések érik. A türelmet vesztett em­ber rendszerint hanttá feszegeti fel a megkeményedett talajt, s ezt a fo­gas és a henger nem bírja elmun­kálni. A porhanyított talaj befogadja a csapadékot, hamarább szikkad. Sok­szor elég a fogasolás, hogy elvethes­sük a magot. Ugyanakkor a jól el nem munkált talaj bevetésére sokáig várhatunk. Későn tavasszal gyakori, hogy a türelmetlen gazda nem győzi kivárni a föld szikkadását. A nedve­sen szántott, hideg, sáros földbe ve­tett mag nem hozhatja fáradságának a gyümölcsét. Azt már tudjuk, hogy az őszi szán­tást tavasszal nem helyes megboly­gatni. Ebből azonban nem az követ­kezik, hogy vetésig az őszi szántás­hoz hozzá se nyúljunk. Tavaszodás után, tehát amint a földre géppel rámehetünk, s a föld felszíne meg­szikkadt, első munkánk legyen, hogy az őszi szántást elsimítjuk, vagyis a talajt elegyengetjük. A simítást ta­vasszal nemcsak azokon a földeken kell elvégezni, amelyekbe kalászost vetünk, hanem azokon is, amelyekbe később vetünk. Sajnos, sokszor megfeledkezünk a legelső és a nagyon fontos tavaszi talajmunkák előnyeiről. A tél folya­mán a föld megszívta magát nedves­séggel, ugyanakkor meg is ülepedett. Ha tehát megfelelő talajművelő esz­közzel, vagyis fogassal és egyengető­vei, esetleg mind a kettővel együtte­sen vékony, porhanyós réteget alakí­tunk ki a talaj felszínén, akkor a Nap heve és a szelek kevesebb ned­vességet vesznek el tőlük. A tömörült talajban a nedvesség ugyanis a fel­színre húzódik. Tavasszal az elsimí­tással tehát a sokat hangoztatott téli nedvességet megőrizzük a talajban. A tavasszal simított földben jobban kel a gyom, amit aztán a későbbi talajmunkák során elpusztíthatunk. Ha tavasszal a föld tetejét az említett módon megnyitjuk, akkor abba a levegő, az eső, de még a meleg is jobban behatolhat. A felmelegedett talajban az élet hamarább megindul, a tevékeny földben pedig aktivizálód hatnak a tápanyagok. A korán tavasz­­szal elsimított őszi szántásban még a későbben vetésre kerülő növények, mint a répa, a burgonya, a kukorica stb. is több nedvességet és több táp­lálékot találnak, mint a nem simított­­ban. Számottevő az a nedvesség, melyet egyszerű művelettel növényeink ré­szére megmenthetünk. A répa, a bur­gonya és a kukorica a szárazságot jobban tűri, ha előzőleg ügyeltünk a nedvesség megtartására. Ha az őszi szántást nem eléggé korán simítjuk el, akkor a borona a barázdák ormá­ról már csak száraz port vagy görön­gyöt húz a bordaközökbe. A száraz porba vagy a göröngy közé hullott mag addig ki nem kel, míg jó esőt nem kap. A késői vetésre kerülő növények alá a koratavaszi simítás után a ve­tésig a talajt többször kell megmun­kálni. Valahányszor nagyobb eső hull, a talaj színét beiszapolja, s amint a föld gazosodni kezd, azt eléggé ne­héz, illetve terhelt boronával, esetleg porhanyítóval kell elmunkálni. A talaj felszínét a vetésig nyitva és gyumta­­lan állapotban kell tartani. Ha ezt az állapotot ismételt fogasolással, eset­leg mélyebb porhanyítássa) nem ér­nénk el, akkor a szántáshoz kell fo­lyamodni. KMOSKÚ LÁSZLÓ, mérnök a vadkár. Az egyes parcellákon meg­haladta az ötven százalékot. A siló­­kukorica közepes termést adott. A zöldségfélék és a szőlő hozama sike­resnek mondható. Szemesekből ezer­­kétszáz tonna össztermést értek el. Az állatoknak sikerült elegendő és jóminőségű takarmányt biztosítani. Az állattenyésztés szakaszán tavaly min­den mutatóban túlteljesítették a ter­melési tervet. — Az 1979-es évben sertéshúsból 120, marhahúsból 300, baromfihúsból pedig 50 tonnát adtunk a népgazda­ságnak — mondta Körtvély Károly. — Gyapjúból ötvenöt tonnát termeltünk. Mezőgazdasági össztermelésünk elérte a tizenhárommillió korona értéket. Az elmúlt évet a szövetkezet ered­ményesen zárta. Jó feltételeket terem­tettek az egyesüléshez, az eredményes gazdálkodáshoz. — Oj tervet dolgoztunk ki — ma­gyarázta Körtvély Károly. — A főbb célkitűzéseket a pártvezetőség, a tag­gyűlés, majd az efsz vezetősége, a közgyűlés és a szocialista brigádok tárgyalták meg és hagyták jóvá. Az eredményesebb gazdálkodás céljából bizonyos szerkezetváltást már eddig is végeztünk. ф Ogy tudom, hogy komoly beru­házásokra is sor kerül. — Az egyesülés valóban komoly beruházásokat is megkövetel. Meg­kezdtük egy húszezer négyzetméter alapterületű üvegház építését. Ha elké­szül, akkor évente tízmillió korona értékű zöldséget termelhetünk. Sok gondot okoz a szőlő telepítése. Ezt saját erőnkből végezzük. A tervek szerint néhány éven belül hatszáz hektár szőlőnk lesz. Tovább folytat­juk a táblásítást. A talaj termőerejé­nek a fokozása szintén napirenden van. Ebben akadályoz minket a Torna patak, mert a gyakori áradás kimossa a talaj tápanyagkészletét. Amennyi­ben a Torna patakot szabályozzák, akkor további négyszáz hektár termő­földet nyernénk. Meliorációs beavat­kozással szintén újabb százötven hek­tár válna termővé. Alagcsövezésről van szó, s ezt saját erőnkből nem tudjuk megvalósítani. A gyepgazdál­kodás javításával lehetővé válik az állatállomány szaporítása. Állami be­ruházással hozzáláttunk egy ezer fé­rőhelyes marhahizlalda építéséhez. A juhászatot szintén bővítjük. Takar­mánykeverő ágazatot is létesítünk. Az idén a gépek vásárlására hárommillió koronát költünk. Ezzel párhuzamosan új egészségügyi központot is kialakí­tunk. Orvosi műszerek vásárlására mostanáig háromszázezer koronát költöttünk. Rövidesen megkezdjük a gazdasági udvarok portalanítását és szociális létesítményeket is építünk. Az egyesülés után, az állattenyésztés szocialista brigádjai között egészsé­ges versenyszellem alakult ki. A bri­gádvezetőkkel havonta értékeljük a munkát. Nem eget rengető dolgok ezek, de bízunk abban, hogy az eredmények sem maradnak el! Illés Bertalan A VILÁG MEZŐGAZDASÁGA A TASZBZ hírügynökség jelentése szerint a Szovjetunióban tizenhárom olyan új karakül juh fajtát tenyész­tettek ki, amelyek nagy gyapjúhoza­mot adnak. A bárányok gyapja ezüst­­szürke, rózsaszínű, aranysárga, lila, bronzvörös, ámbraszínű, illetve plati­naszürke. E különleges színű gyapjút dó állatokat 116 szovhoz fogja te­nyészteni. ♦ ♦ Az USDA értékelése szerint 1979- ben a világ baromfihús-termelése hét százalékkal haladta meg az előző évit. A nagyobb mennyiségű baromfi­hús- és a megnövekedett sertéshús­­termelés pótolni tudja a marhahús­termelésben mutatkozó, visszaesésből keletkező hiányt. A baromfihús-terme­lése a Szovjetunióban tizenhat száza­lékkal, az EGK-ban 3,6 százalékkal növekedett. A baromfihús nemzetközi kereskedelmében az EGK áll az élen, a világ teljes exportjának 53 százalé­kával (ennek kétharmad része az EGK-n belüli forgalom), további fon­tos baromfihús-exportőr Magyaror­szág. ♦ ♦ Előrejelzések szerint Argentína 1980. évi olajmagtermelése eléri a 7,8 millió tonnát, ami a múlt évi terme­léshez képest tizenhét százalékos nö­vekedést jelent. (M. M.J

Next

/
Thumbnails
Contents