Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-01 / 9. szám
1980. március 1 SZABAD FÖLDMŰVES 13 A tartalékok feltárása időszerű feladat! A napokban azл/ m zal a céllal kereszt ' • tem fel Csefo And-I «. rás elvtársat, az SZLKP rozsnyói (Rožňava) járási bizottságának mezőgazdasági titkárát, hogy megtudjam, milyen tartalékok vannak a mezőgazdasági üzemekben. # Ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzemek tartalékairól beszéljünk, ismerni kell az alapokat. Titkár elvtárs, a járásukban az utóbbi években milyen változások történtek? — Az utóbbi években valóban jelentős változások történtek az alapokban. Ez elsősorban a nagyüzemi gazdálkodást szilárdította úgy, hogy megteremtettük az erőteljesebb fejlődés lehetőségét. Itt a föld, az anyagi és szellemi erők koncentrálására gondolok. Nem is olyan régen még hetven szövetkezetei és két állami gazdaságot tartottunk számon. A szövetkezetek egyesülésével ma tizennégy egység van. Az átlagos üzemnagyság Gömörben 2330 hektár. A gazdálkodás feltételeit tekintve új helyzetet teremtett az átszervezés, a megnövekedett terület lehetővé teszi a korszerű, nagyüzemi eljárások alkalmazását. # Az egyesüléseket követően miként alakult a termelés szerkezete. — A mezőgazdasági üzemek tulajdonában levő földterület 46 ezer 195 hektár. Ebből a szántóföld 16 ezer 557 hektár, a rét és legelő pedig 28 ezer 389 hektár. A főbb szántóföldi növények vetésterülete: kalászosok 9155, kukorica 950, burgonya 800, silókukorica 2100, pillangósok 2000 hektár. Kicsiben foglalkozunk még a zöldség- és gyümölcsfélék, valamint az ipari növények termelésével is. Ez a termelésszerkezet igazodik a járás adottságaihoz. # A gazdaságok áttérése egy fejlettebb szintű gazdálkodási formára milyen tartalékokat tárt fel és a kezdő évek után, melyek a továbbfejlődés lehetőségei? — Termelési eszközökre, termelési értékre, de bármilyen mutatóra jellemző volt korábban az alacsdňy színvonal, hiszen az átlagos üzemnagyság mindössze hatszázharminc hektár volt. Kevés géppel rendelkeztünk, és nem volt elegendő szakemberünk. Az egyesülések után a gazdálkodás változása már az első években mérhető volt. Elég megemlíteni Goőaltovót, Gemerská Polmát, Pelsőcöt (Plešlvec) ésHosszúszőt (Dlhá Ves), ahol az átlagtermés megduplázódott, esetenként nemcsak elérték, de túl is szárnyalták a járási átlagot. Nagy eredmény, hogy lényegesen csökkent a veszteséggel termelő gazdaságok száma. Nem lenne teljes a kép, ha nem említeném meg: az átszervezésre nemcsak a termésátlag növelése miatt volt szükség, de emberi megfontolásból is. Több ezer mezőgazdasági dolgozó munkafeltételein, szociális ellátottságán kellett javítani. Ami a tartalékokat illeti, ez már a gazdálkodás egészét érinti. Tartalékok vannak a termőföld fokozottabb hasznosításában, a tápanyaggazdálkodásban, a gépesítésben, a gépkihasználásban, a növényvédelemben és nem utolsó sorban a szellemi erők hasznosításában. # Ogy gondolom, a felsorolt lehetőségeket tételesen is szükséges felmérni. A termőföld területe adott, nem bővíthető, több terméket, árut csak a földhasználat javításával érhetnek el. Hogyan? — Közismert, hogy Gömörben a mezőgazdasági üzemtek termőhelyi adottsága kedvezőtlen. A földterület kétharmada 15—30 százalékos lejtőkön terül el, ahol a munkálatok sok veszéllyel járnak. Az üzemek hetven százaléka gyenge termőerejű talajon gazdálkodik. Ez azonban nem lehet ok arra, hogy lemondjunk a jobb termésátlagról, valamennyi termőterület hasznosításáról. Ezért is fordítunk nagy figyelmet a föld termőképességére, ami pótlólagos ráfordításokkal növelhető. Ezt a tevékenységet az erőforrások összpontosításával, differenciáltan végezzük. Táblásítunk. Van, ahol ezt vegyi talajjavítással együtt végzik, másutt vízrendezésre is sor kerül. A komplex meliorációval nemcsak a termés tartalékai nőnek, de javul a termelés biztonsága is. A hatodik ötéves tervidőszakban 123 millió korona állami támogatással 1952 hektáron végzünk talajjavítást. A Sajó, a Murán és a Csetnek szabályozásának befejezése után legalább ötezer hektár jó minőségű legelőhöz jutunk. A Torna patak szabályozásával pedig kétezer hektár szántóföldet nyerhetünk. A meliorációs munkát kívánatos lenne az eddigiektől nagyobb ütemben folytatni. # A mezőgazdasági termelés nagy vívmánya a gépesítés. Ezzel kapcsolatban a járásban mi a helyzet? —■ A jövőben persze jobban kell gépesíteni. Egyébként máris jellemző erre a minőségi változás. Javult a gépesítés színvonala, nőtt a teljesítő képesség. Ez pozitív, bár helyenként újra kell értékelni a gépi beruházást. A nagy gépeket nem szabad táblaszegésre, befejező munkára használni, de az sem kifizetődő, ha kis területeken gyakori fordulóval nagy'teljesítményű gépeket üzemeltetnek. Talán meglepő: ma már több traktor kellene, mint traktoros, hogy ha nem feltétlenül szükséges egy munkához a nay fogyasztású gép, a traktoros kis teljesítményű erőgépre ülhessen. # Nem beszéltünk még a szellemi kapacitásról, a szakember-ellátottságról... — A mezőgazdaság korszerűsítésével a dolgozók száma az utóbbi években több mint ezer fővel csökkent. Az üzemek egyesülésével nemcsak az üzemnagyság növekedett, hanem a szellemi erők jobb hasznosításának a feltételei is kialakultak. A szakember-ellátottság elfogadható. Igaz, több jól képzett állattenyésztőre és gépesítőre lenne szükségünk. # A tartalékok tárháza szinte kimeríthetetlen ... — így igaz. A tartalékok közi)l csak néhányat említek. Még mindig nagy tartalék rejlik a föld megművelésében. Nálunk is nagy eltérések vannak a hasonló.adottságok között gazdálkodó üzemek eredményeiben. A hektárhozam eltérése mintegy 25— 35 százalékot tesz ki. Hasonlóak az eltérések az állattenyésztésben is. Nagyobb tartalék rejlik a takarmányok felhasználásában. További nagy tartalék a mezőgazdasági gépek okszerű kihasználása, élettartamuk meghoszszabbítása stb. Mert ha a nagy értékű gépeket éjjel, esetleg nyújtott műszakban dolgoztatnánk, ezzel sok veszteséget elkerülhetnénk. — Jelenleg az állattenyésztés szakaszán a létszámnövelés mellett nagyobb szerepet kap a fajlagos hasznosság — a szaporulat, a súlygyarápodás, a tejtermelés növelése stb. Az üzemek 23 ezer 800 szarvasmarhát tartanak. Ebből 9210 a tehén. A sertésállomány már meghaladja a 21 ezer darabot, de a juhállomány még nem éri el a 25 ezres létszámot. A hízómarhák napi súlygyarapodása átlagosan 74 deka volt, hat dekával kevesebb a tervezettnél, viszont a hízósertéseknél három dekával több volt a tervezettnél. Meghaladta naponta az 53 dekát. A juhászatban' a gyapjú átlaga még nem érte el a négy kilót. Tartalékunk a gyepterületek hozamának növelése is. Nagy lehetőség kínálkozik az üszőnevelésben. Arra ösztönözzük a gazdaságokat, hogy kiváló haszontulajdonságú tenyész- és vágómarhát tartsanak, és intenzív tejelő fajtákkal, keresztezéssel növeljék a tehenészetek tejhozamát. A marha- és a sertéshizlaldákban a gazdaságosság további növelése csak takarékosabb abrakfelhasználással érhető el, s ez a gondozói munka javításával oldható meg. A juhtenyésztés stagnál járásunkban. Ennek gazdaságosságát az üzemek saját hatáskörükben a szaporulat növelésével és az olcsó melléktermékek etetésével teremthetik meg. • Itt jelentkezik tehát a régi tétel, amely szerint megfelelő embert a megfelelő helyre. Ez a gond tehát káderkérdés? — Nem kis részben az. A gazdálkodás minőségi követelményeinek a jövőben csak úgy felelhetünk meg, ha időről időre fejlesztjük a vezetői munkát. A feladat sokrétű, s ez esetenként kádercserével jár. Néhány gazdaságban — őszintén megvallva — többszöri próbálkozás után sem sikerült megnyugtatóan megerősíteni a vezetést, alkalmassá tenni a mai követelményeknek megfelelő munkára. Ez évről évre gondokat okoz a termelésben is. Itt alaposab kádermunkát kell végeznünk. # A korszerű gazdálkodáshoz vezető úton mit lát elsőrendűen fontosnak? — Pártszervezeteink munkájában ma már jelentős helyet foglalnak el a hatékonysági, minőségi célok. Nemcsak a feladatok lettek nagyobbak az utóbbi években, hanem a párttagság is erősödött. Olyan rátermett fiatalok kerültek a pártba, akik szakemberként, szakmunkásként megállják a helyüket. Rendszeresen felkészítjük a pártvezetőségek tagjait a feladatokra. Beszélgetéseink fő témája az intenzív fejlesztés és néhány más, időszerű tennivaló. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy még nem minden alapszervezet képes a magas szintű hatékony munkára. Ökgt megkülönböztetett figyelemmel segítjük a helyszínen. Pártbizottságunk közvetlenül is számonkéri a gazdasági vezetők munkáját. A beszélgetéseken az alapszervezetek elnökei is részt vesznek. Ez is segítség. Végeredményben elmondhatom: a gazdasági kérdések ma az emberek érdeklődésének központjában vannak. О Befejezésül mondana valamit a gazdaságpolitikai feladatokról? — Múlt évi gazdasági eredményeink jók. Igaz, a szélsőséges időjárás hátrányosan befolyásolta a mezőgazdasági munkákat. A tavaszi ár- és belvíz, később az aszály, majd az esős időszak gondokat okozott a növénytermesztésben. Ezek ellenére mezőgazdasági dolgozóink megfeszített munkájával és nagyméretű társadalmi összefogással sikerült csökkenteni a veszteségeket Szemesekből 2,9 tonna hektárhozamot értünk el. Burgonyából sikerült rekordtermést ejérnünk. Az állattenyésztés célkitűzéseit a tej ‘kivételével teljesítettük. Sajnos, az állatállomány takarmányszükségletét nem sikerült biztosítania sok mezőgazdasági üzemünknek. — A járás mezőgazdasági termelését az idén 10,3 százalékkal szükséges növelni. Feladataink között szerepel: húsból 5870 tonnát, tejből 22 millió litert felvásárolni, szemesekből 30 ezer 165 tonnát és burgonyából 13 ezer 842 tonnát kitermelni. A tájegységi komplex tervek alapján szükséges folytatni a meliorációs, földrendezési, táblásltási munkákat. A nagyüzemekben tovább növeljük a szarvasmarha-, a sertés- és a juhállományt. A hozamok növelésén túl folytatni szükséges a legelő- és gyepterület felújítását. Nagy figyelmet kell fordítani az energiamegtakarításra, a költségek csökkentésére, a műszaki színvonal növelésére, a színvonalas tápanyag-visszapótló és növényvédelmi munkára. I. B. Kilábaltak a hullámvölgyből A szádalmási (Silická Jablonica) szövetkezet soha nem tartozott a rozsnyói (Rožňava) járás legjobbjai közé. Szinte minden második esztendőben veszteséggel zártak. Igaz, ez a szövetkezet igen gyenge adottságokkal rendelkezik. Mezőgazdasági földterülete kétezer kétszáz hektár. Ebből csupán nyolcszáz hektár a szántó. Mostoha adottságait igazolja az is, hogy a művelhető föld kétharmada tizenöt-huszonöt százalékos lejtőkön terül el, ahol a talajművelés suk veszélyt rejteget. A szántó még nem is olyan régen háromszázötven parcellából állt. A humusztartalom pedig az egy százalékot sem érte el. A szövetkezet az utóbbi években azonban kilábalt a hullámvölgyből. SEGÍTETT A SZAKOSÍTÁS Körtvély Károly ezeket mondta: — Hét évig voltam a szádalmási szövetkezet elnöke. Most, hogy január elsejével hozzánk csatlakozott a görgői (Hrhov) szövetkezet, az egyesülés után az üzemi pártszervezet elnöki és a szövetkezet alelnöki tisztségét töltöm be. Az eredmények felnagyítása nélkül állítom: Szádalmáson a nehézségek ellenére sikeres munkát végeztünk. A tagság élet- és munkakörülménye, valamint megélhetése javult, tovább gyarapodott a gazdaság vagyona. Az emberek már régen tudták, hogy ezen a vidéken következetes szakosítással jó eredmények érhetők el. Tudta ezt a szövetkezet korábbi vezetősége is, ennek ismeretében kezdett hozzá 1976-ban a növénytermesztési és az állattenyésztési részleg szakosításához. Ezzel kapcsolatban Körtvély Károly így nyilatkozott: — Még 1976-ban megkezdtük a tábiásítást. Ma már ott tartunk, hogy a korábbi háromszázötven parcellából száztizet alakítottunk ki. így a nagy teljesítményű gépeket is jól kihasználhatjuk. önerőből talajjavítási munkálatokat is végeztünk. Olyan parcelláink vannak, ahol a búza és a kukorica öt tonnán felüli hektárhozamot adhat. A növénytermesztés szakaszán a búza-, az árpa-, a kukorica-, a zöldség- és a takarmánytermesztés dominál. A takarmánynövények termesztése során remény van arra, hogy a domboldali kaszálók munkálatait gépesíthetjük. Sok üggyel-bajjal sikerült az állattenyésztést szakosítanunk. Felszámoltuk a tejtermelést és helyében kiszélesítettük a juhállományt. Bővítettük a marhahús és a sertéshús termelését. Elmondhatom, hogy ma Szádalmáson több mint kilencszáz hízósertést, nyolcszáz hízómarhát és ezerhatszáz juhot tartunk. A nagy állatállományhoz sikerült megfelelő takarmányozási hátteret biztosítanunk. EREDMÉNYEK ÉS CÉLKITŰZÉSEK A növénytermesztés eredményeiről nem mondhatjuk el, hogy látványosak. Legtöbb, amit évtizedek óta kicsikarhattak a föld hektárjából, a 2,95 tonna búzahozam. Ennél jobb hozamot csak néhány parcella nyújtott. A kukoricában pedig nagy volt Hogyan készítsünk jó vetöágyat? Aki idejében nem fog hozzá a talaj előkészítéséhez, hogy az agrotechnikai követelményeknek eleget tegyen, ne csodálkozzon, ha később meglepetések érik. A türelmet vesztett ember rendszerint hanttá feszegeti fel a megkeményedett talajt, s ezt a fogas és a henger nem bírja elmunkálni. A porhanyított talaj befogadja a csapadékot, hamarább szikkad. Sokszor elég a fogasolás, hogy elvethessük a magot. Ugyanakkor a jól el nem munkált talaj bevetésére sokáig várhatunk. Későn tavasszal gyakori, hogy a türelmetlen gazda nem győzi kivárni a föld szikkadását. A nedvesen szántott, hideg, sáros földbe vetett mag nem hozhatja fáradságának a gyümölcsét. Azt már tudjuk, hogy az őszi szántást tavasszal nem helyes megbolygatni. Ebből azonban nem az következik, hogy vetésig az őszi szántáshoz hozzá se nyúljunk. Tavaszodás után, tehát amint a földre géppel rámehetünk, s a föld felszíne megszikkadt, első munkánk legyen, hogy az őszi szántást elsimítjuk, vagyis a talajt elegyengetjük. A simítást tavasszal nemcsak azokon a földeken kell elvégezni, amelyekbe kalászost vetünk, hanem azokon is, amelyekbe később vetünk. Sajnos, sokszor megfeledkezünk a legelső és a nagyon fontos tavaszi talajmunkák előnyeiről. A tél folyamán a föld megszívta magát nedvességgel, ugyanakkor meg is ülepedett. Ha tehát megfelelő talajművelő eszközzel, vagyis fogassal és egyengetővei, esetleg mind a kettővel együttesen vékony, porhanyós réteget alakítunk ki a talaj felszínén, akkor a Nap heve és a szelek kevesebb nedvességet vesznek el tőlük. A tömörült talajban a nedvesség ugyanis a felszínre húzódik. Tavasszal az elsimítással tehát a sokat hangoztatott téli nedvességet megőrizzük a talajban. A tavasszal simított földben jobban kel a gyom, amit aztán a későbbi talajmunkák során elpusztíthatunk. Ha tavasszal a föld tetejét az említett módon megnyitjuk, akkor abba a levegő, az eső, de még a meleg is jobban behatolhat. A felmelegedett talajban az élet hamarább megindul, a tevékeny földben pedig aktivizálód hatnak a tápanyagok. A korán tavaszszal elsimított őszi szántásban még a későbben vetésre kerülő növények, mint a répa, a burgonya, a kukorica stb. is több nedvességet és több táplálékot találnak, mint a nem simítottban. Számottevő az a nedvesség, melyet egyszerű művelettel növényeink részére megmenthetünk. A répa, a burgonya és a kukorica a szárazságot jobban tűri, ha előzőleg ügyeltünk a nedvesség megtartására. Ha az őszi szántást nem eléggé korán simítjuk el, akkor a borona a barázdák ormáról már csak száraz port vagy göröngyöt húz a bordaközökbe. A száraz porba vagy a göröngy közé hullott mag addig ki nem kel, míg jó esőt nem kap. A késői vetésre kerülő növények alá a koratavaszi simítás után a vetésig a talajt többször kell megmunkálni. Valahányszor nagyobb eső hull, a talaj színét beiszapolja, s amint a föld gazosodni kezd, azt eléggé nehéz, illetve terhelt boronával, esetleg porhanyítóval kell elmunkálni. A talaj felszínét a vetésig nyitva és gyumtalan állapotban kell tartani. Ha ezt az állapotot ismételt fogasolással, esetleg mélyebb porhanyítássa) nem érnénk el, akkor a szántáshoz kell folyamodni. KMOSKÚ LÁSZLÓ, mérnök a vadkár. Az egyes parcellákon meghaladta az ötven százalékot. A silókukorica közepes termést adott. A zöldségfélék és a szőlő hozama sikeresnek mondható. Szemesekből ezerkétszáz tonna össztermést értek el. Az állatoknak sikerült elegendő és jóminőségű takarmányt biztosítani. Az állattenyésztés szakaszán tavaly minden mutatóban túlteljesítették a termelési tervet. — Az 1979-es évben sertéshúsból 120, marhahúsból 300, baromfihúsból pedig 50 tonnát adtunk a népgazdaságnak — mondta Körtvély Károly. — Gyapjúból ötvenöt tonnát termeltünk. Mezőgazdasági össztermelésünk elérte a tizenhárommillió korona értéket. Az elmúlt évet a szövetkezet eredményesen zárta. Jó feltételeket teremtettek az egyesüléshez, az eredményes gazdálkodáshoz. — Oj tervet dolgoztunk ki — magyarázta Körtvély Károly. — A főbb célkitűzéseket a pártvezetőség, a taggyűlés, majd az efsz vezetősége, a közgyűlés és a szocialista brigádok tárgyalták meg és hagyták jóvá. Az eredményesebb gazdálkodás céljából bizonyos szerkezetváltást már eddig is végeztünk. ф Ogy tudom, hogy komoly beruházásokra is sor kerül. — Az egyesülés valóban komoly beruházásokat is megkövetel. Megkezdtük egy húszezer négyzetméter alapterületű üvegház építését. Ha elkészül, akkor évente tízmillió korona értékű zöldséget termelhetünk. Sok gondot okoz a szőlő telepítése. Ezt saját erőnkből végezzük. A tervek szerint néhány éven belül hatszáz hektár szőlőnk lesz. Tovább folytatjuk a táblásítást. A talaj termőerejének a fokozása szintén napirenden van. Ebben akadályoz minket a Torna patak, mert a gyakori áradás kimossa a talaj tápanyagkészletét. Amennyiben a Torna patakot szabályozzák, akkor további négyszáz hektár termőföldet nyernénk. Meliorációs beavatkozással szintén újabb százötven hektár válna termővé. Alagcsövezésről van szó, s ezt saját erőnkből nem tudjuk megvalósítani. A gyepgazdálkodás javításával lehetővé válik az állatállomány szaporítása. Állami beruházással hozzáláttunk egy ezer férőhelyes marhahizlalda építéséhez. A juhászatot szintén bővítjük. Takarmánykeverő ágazatot is létesítünk. Az idén a gépek vásárlására hárommillió koronát költünk. Ezzel párhuzamosan új egészségügyi központot is kialakítunk. Orvosi műszerek vásárlására mostanáig háromszázezer koronát költöttünk. Rövidesen megkezdjük a gazdasági udvarok portalanítását és szociális létesítményeket is építünk. Az egyesülés után, az állattenyésztés szocialista brigádjai között egészséges versenyszellem alakult ki. A brigádvezetőkkel havonta értékeljük a munkát. Nem eget rengető dolgok ezek, de bízunk abban, hogy az eredmények sem maradnak el! Illés Bertalan A VILÁG MEZŐGAZDASÁGA A TASZBZ hírügynökség jelentése szerint a Szovjetunióban tizenhárom olyan új karakül juh fajtát tenyésztettek ki, amelyek nagy gyapjúhozamot adnak. A bárányok gyapja ezüstszürke, rózsaszínű, aranysárga, lila, bronzvörös, ámbraszínű, illetve platinaszürke. E különleges színű gyapjút dó állatokat 116 szovhoz fogja tenyészteni. ♦ ♦ Az USDA értékelése szerint 1979- ben a világ baromfihús-termelése hét százalékkal haladta meg az előző évit. A nagyobb mennyiségű baromfihús- és a megnövekedett sertéshústermelés pótolni tudja a marhahústermelésben mutatkozó, visszaesésből keletkező hiányt. A baromfihús-termelése a Szovjetunióban tizenhat százalékkal, az EGK-ban 3,6 százalékkal növekedett. A baromfihús nemzetközi kereskedelmében az EGK áll az élen, a világ teljes exportjának 53 százalékával (ennek kétharmad része az EGK-n belüli forgalom), további fontos baromfihús-exportőr Magyarország. ♦ ♦ Előrejelzések szerint Argentína 1980. évi olajmagtermelése eléri a 7,8 millió tonnát, ami a múlt évi termeléshez képest tizenhét százalékos növekedést jelent. (M. M.J
