Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-01 / 9. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1980. MÁRCIUS 1. 12 termuztik az élvonalban Köztudomású, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban a gabonaprogram megvalósításának, s azon belül a kukoricatermesztés fellendítésének kulcsfontosságú szerepe van. Ez tette indokolttá a kukoricatermesztés körzetekbe való összpontosítását és ott a nagytáblás termelési szerkezet kialakítását. Ilyen feltételekben a lehető legjobb terméshozam .érhető el. A nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeiben például a múlt évben 136 ezer 400 hektáron termeltek szemes kukoricát. Ebbe a kerületbe összpontosítottuk a kukorica túlnyomó többségét. A gazdaságok dolgozói az Üzbég SZSZK kukoricatermelőinek a felhívásán felbuzdulva vállalták, hogy az öntözhető kukoricaföldek hektárjáról tíz, az öntözés nélküli területekről pedig hét tonna szemes kukoricát gyűjtenek be, májusi morzsoltban. SZÉLSŐSÉGES VISZONYOKBAN IS Tény, hogy a múlt szélsőséges év jól megtréfálta a felkészületleneket. Persze az Is tény, hogy a nyugatszlovákiai kerület mezőgazdasága kukoricából éppen a szélsőséges évben érte el a legjobb terméshozamot, vagyis hektáronként az 5,32 tonnát. Mivel magyarázható ez? Azzal, hogy a termelés fellendítéséért indított szocialista verseny élére a legtapasztaltabb termelők álltak. Bebizonyították, hogy következetes munkával, szélsőséges viszonyokban is lehetséges a jó terméshozam elérése. Nem a véletlen műve tehát, hogy a kerület összes kukoricatermesztő gazdaságai közül ötvenkettőben — a vetésterületnek több mint huszonkét százalékán — hat; tíz gazdaságban pedig hét tonnán felüli termésátlagot értek el hektáronként. Az élenjárók között említhetjük a trnavai járás ostrovi „Haladás“ szövetkezetét, ahol 309 hektáron 8,37, ebből öntözéssel pedig 150 hektáron tíz tonnán felüli termésátlagot értek el. Nagyon jó eredményt mutattak fel a galántai (Galanta) járás sókszelőcei (Selice) szövetkezetében is. Kubicsko elvtársnak, a gazdaság főagronómusának tájékoztatója alapján négyszáz hektáron 7,39 tonna szemes kukoricát gyűjtöttek be hektáronként. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a BCSK— 0625-ös hibrid hatvan hektáron 7,9, a KSC—360-as pedig negyven hektáron 7,5 tonna csúcseredményt nyújtott. A HANGSÜLY A KORAI VETÉSEN VAN Sókszelőcén a kukorica egy részét — 280 hektáron — április 10.—20. között vetették. Ezen a területen 7,6, a hátramaradó 117 hektáron pedig, ahol április 25,—30. között vetettek, ott 6,9 tonnás termésátlagot értek el. Figyelmet érdemel persze az is, hogy hatóanyagban számítva nitrogénműtrágyából 240, foszforból 101, káliumból pedig 162 kilót adtak a kukorica hektárjára, s az egész területet gyomirtó szerekkel kezelték. A hasonló tápanyagpótlás és gyimortás kedvező alapot teremtett a nagy hozam elérésére. A különbség, amint látjuk a vetés eltérő idejéből adódott, s ez nagyon jó tanulság a termelőknek. Feltételezhető, hogy azoknak is, akik négy tonna körüli átlagot értek el. Ebben az évben Sókszelőcén 650 hektáron vetnek szemes kukoricát, és a termelés, valamint a begyűjtés minden műveletét gépesítik. Míg a gyomirtó szereket hasonló adagban hasznosítják, mint a múlt évben, addig az NPK műtrágyázással kis módosításra kerül sor. Nitrogéntrágyából például 212, foszforból 110, káliumból pedig 174 kilót adnak hatóanyagban hektáronként, és 6,8 tonnás átlaghozammal számolnak. TELJESÍTIK a program CÉLKITŰZÉSEIT Ernest Kobetiő elvtárs, az Agrokomplex vezérigazagtósága nagymegyeri (Calovo) vállalatának főmérnöke arról tájékoztatott, hogy a hatodik ötéves tervidőszak négy évében szemes terményekből a tervezett 5,64 helyett 6,4 tonnát értek el, s ebben a kukorica előkelő helyet foglalt el. Tény, hogy a múlt szélsőséges év a nagy termelői tapasztalattal rendelkező vállalat vezetőit is megtréfálta. A tervhez viszonyított lemaradás persze itt is számottevő, vagyis 1500 tonna körüli volt, a hatodik ötéves tervidőszak gabonatermesztési irányzatát azonban mégis 2920 tonnával túlszárnyalták, s ebben jelentős szerep jutott a szemes kukoricának. A múlt évben például 1550 hektáron 7,16 Ionná termésátlagot értek el, vagyis 0,61 tonnával többet gyűjtöttek be hektáronként, mint tervezték. ♦ Mit tart fontos követelménynek a kukoricatermesztésében? — kérdeztem a főmérnököt. — Gondoskodni kell az alapvető termelőeszközök biztosításáról, a termőföldnek rendszeres szervestrágyázásáról. Mi ugyanis évente a szántó 22—23,5 százalékát megtrágyázzuk. A kukoricaföldeken — a szokott időközökben — 35 tonna kitűnő minőségű istállótrágyát dolgozunk a talajba, így a föld humuszkészlete nagyon kedvező, ami a műtrágyák érvényesülésének is jó feltétele. Az istállótrágyát az elővetemény begyűjtése után középmélyen szántjuk a földbe. Az őszi szántással bedolgozzuk az alapozó műtrágyákat Is. Foszforból 112, káliumból 232, nitrogénből pedig 142 kilót adunk hatóanyagban hektáronként. A kukoricát komplex gépesítéssel termesztjük. Ezért nagyon fontosnak tartom a növény tisztán tartását. Erre gyomirtószereket használunk. A vegyszeres kezelést két változatban végezzük: Bizonyos területeken a vegyszert vetés előtt permetezzük ki, más területeken pedig a növény kikelése után, levélre permetezünk. Mind a két változat jól bevált. Az első változatban két kiló Zeazint és hat liter Eradicanet, esetleg két kiló Zeazint és 3,5 liter Dualt, a másik változatban pedig két kiló Zeazint és öt liter Togastant adunk vegyesen keverve hektáronként. ♦ És a talajfertőtlenltés? — A biztos, vagyis a nagy termésátlagnak ez szintén fontos feltétele. A drótféreg ugyanis nagy károkat okozhat, ha nem védekezünk ellene. Idejében vesszük a talajmintákat, s ha drótférget találunk, akkor Difonáteval, Mocappal vagy Dursbannal védekezünk ellene nagyon jó sikerrel. Nem olcsó készítmények ezek, használatuk indokolt esetben azonban kifizetődő. Korábban 40—45 kiló védőszert dolgoztunk a drótférgekkel fertőzött vetésterület hektárjára. Vállalatunk újító csoportja azonban olyan hasznos készüléket szerkesztett, amely a vetőgépre szerelve, a vetéssel egymenetben csupán tíz-tizenöt kiló védőanyagot juttat ki hektáronként, persze hasonló hatásfokkal, mint korábban. Az ebből eredő haszon felbecsülhetetlen. Az egyik oldalon drága vegyszereket takaríthatunk meg, a másikon pedig még szélsőséegs évjáratban is biztonságos a kukorica termesztése. ANYAGI ÖSZTÖNZÉS, MINT TERMELŐERŐ Az elmondottakon túl még az is nagy mértékben befolyásolja a kimagasló hozam elérését, hogy a trakto« rokra és vetőgépekre a legtapasztaltabb dolgozók kerülnek, s a munka minőségét anyagi ösztönzéssel serkentik. Így válik az anyagi ösztönzés termelőerővé. Ehhez fő mutató a vetés mélysége és egyenletessége. Mindenki jól tudja, hogy egy-egy fajtából hány egyedet kell vetni hektáronként. A vetőgépet ennek megfelelően állítják be. A kukorica vetésekor az igazgatóság vezető tisztségviselőit — köztük az igazgatót, a főmérnököt és másokat is — hiába keresnénk az irodában. Olykor csak a vetésnél találhatók meg. Felügyelnek a vetés minőségére. Csak akkor távoznak onnét, ha a munkálatokat befejezték. A kukorica összterületének harminc százalékán a FAO 300—400, hetven százalékán pedig a FAO 400—500 éréscsoportba tartozó hibridet vetnek. Esetenként kisebb területen a nagyobb FAO számú, kései fajtákat is hasznosítják, mert kedvezően meleg őszön ezek nagyon jó hozamot nyújtanak. A múlt évben a KWSC—343-as hibrid 354 hektáron több mint 7,9 tonna átlagos hozamot nyújtott, de a BCSC —6625-ös, az SZSC—369-es, a BCSC— 488-as, a TO—510-es és az SZSC— 363-as kukoricahibrid is kimagasló átlaggal jeleskedett. KINŐTTÉK A GYEREKCIPŐT A vállalat jő pár éve kinőtte a gyerekcipőt. Értsük ezt úgy, hogy a kisparcellás fajtakísérletet nagyparcellásra cserélték fel. Kapcsolatot tartanak több külföldi hírneves kukoricatermesztő vállalattal és kutatóintézettel. Azoktól hasznos információkat szereznek egyes fajták teljesítőképességéről, s ezeket hasznosítják. Ezzel magyarázható, hogy a múlt évben a tervezett 114 helyett 88 koronáért termelték a szemes kukorica száz kilóját. A tervezett 28,7 helyett 58,9 százalékos rentabilitással termeltek. Így a tervezett nyereséget 3 millió 789 ezer koronával túlteljesítették. Ebben az évben 1300 hektáron vetnek kukoricát, hasonló törekvéssel, mint a múlt évben Ha olyan fajtákat kapnak, amilyeneket kértek, akkor a vállalat elérheti a hét tonnás termésátlagot. A fajtaválaszték tekintetében azonban az ígéret még nem tekinthető készpénznek. A kukorica termesztése — a program keretében — úgy válhat teljesen biztonságossá, ha a vállalatok szubjektív jellegű teendői mellett az objektív, vagyis a tőlük független jellegűek is jó hátteret biztosítanak ehhez. Arról van szó, hogy a fajtaválaszték hosszú távon elősegítheti a termelés fellendítését. Ilyen feltételekben a termelők jobban felkészülhetnének és oda lehetne figyelni azokra, akik szemes kukoricából nem érik el az elvárt terméshozamot. HA EGYIK HELYEN LEHET, AKKOR A MÁSIKON ISI Örvendetes, hogy a múlt évben a trnavai járásban több mint 15 ezer 400 hektáron hat, a dunaszerdahelyiben (Dunajská Streda] több mint 18 ezer hektáron 5,86, a galántaiban 5,38, az érsekújváriban (Nové Zámky) 5,30, a komáromiban (Komárno) pedig 5,44 tonna szemes kukoricát gyűjtöttek be hektáronként. Ez azt bizonyítja, hogy más járásokban is lehetőség nyílt volna jobb termésátlag elérésére, ha odafigyeltek volna. A lévai (Levice) járásban például csak 4,35 tonna kukoricát gyűjtöttek be a vetésterület hektárjáról. Ezért időszerű volna, ha az élenjáró járások és gazdaságok tapasztalataiból okulnának, és jobb termésátlag elérésére törekednének. Az élenjáró mezőgazdasági üzemek érdeme, hogy a szocialista verseny kibontakoztatásával ebben az évben — kerületi méretben — 700 ezer tonna szemes kukorica elérését tűztük ki célul. Ha a sereghajtók is felzárkóznának, akkor a végeredmény sokkal jobb lehetnel Hoksza István Mit tegyünk a zsizsikkel fertőzött babbal? Luzsica József érsekújvári (Nové Zámky) olvasónk tanácsot kért, hogy mit tegyen a zsizsikkel fertőzött babbal. Kérésére az alábbiakban válaszolunk. О 0 A zsizsik fertőzését a bab begyűjtésekor szabad szemmel nehéz megállapítani. Későbben is csak akkor veszszük észre, ha a babszem „ablakossá“ válik, vagy amikor mér a babszembe behúzódó lárvából a babhélyon keresztül kibújik a bogár. A babzsizsik kártétele ellen szántóföldön, illetve házi kertben a Metatíon E 50 készítménnyel, az elvirágzás idején egyszeri vagy Ismételt permetezéssel védekezhetünk. (Két liter Metation/400 liter víz.) A frissen szedett bab fertőzöttségét a következőképpen lehet megállapítani: két liter vízben feloldunk 1 kiló konyhasót, abba beleteszünk körülbelül fél kiló babot. A bab zöme ilyen töménységű oldatban a felszínen úszik. Ezután fokozatosan tiszta vizet öntünk az oldatba, s addig hígítjuk azt, amíg a babszemek többsége lesüllyed. Csak a zsizsikes magok maradnak a felszínén. A zsizsikes magokat a folyadék felszínéről szitával leszedjük. Az egészséges babot meg kell szárítani, nehogy kicsírázzon. Az étkezési célokra szolgáló babból a bogarakat úgy is eltávolíthatjuk, ha télen pár napra meleg helyiségbe visszük. A meleg hatására a bogarak kimásznak a babból és az ablakon gyülekeznek. Egyesek e célból a babot 40—50 C-fokra hevített sütőbe helyezik bizonyos időre. A vetőmag pácolására nálunk a Nexion L Kombi (500 g/100 kg) engedélyezett hivatalosan. Ez a készítmény kis csomagolásban nem kapható. Ezért vetési célokra csak zsizsikmentes elismert vetőmagot, vagy a leírt módon saját magunk által zsizsiktelenített vetőmagot használjunk. Renczés Vilmos * H A szóját sajnos mezőgazdasági üzemeink többségében nem szívesen termelik. Pedig rosszul teszik, mert manapság a szója „az élet sója“. Erre jó bizonyíték, hogy Délkelet-Azsiában az emberek kétharmadának a szója jelenti az életet. Nálunk mint ismeretes, állandó probléma a fehérjekérdés megoldása. Az olajnövények termesztése nem kielégítő, mert állítólag a repce kifagy, a mák megkukacosodik, a napraforgót meg akkor látják, amikor a hátuk közepét. Ez a meztelen valóság. Milyen a helyzet a szójával? Mostohagyermek lett! Ahol a szója megterem, ott harminchárom-harmincöt százaléknyi fehérjét és tizennyolc-húsz százalék olajat biztosít. Ezt a növényt a múltban nagyon sikeresen termesztettük. Szomorú, hogy ma ugyanerre képtelenek vagyunk. Gondoljuk csak el, hogy az eltelt időszakban a helytelen szemlélet kapcsán mennyi kiváló minőségű fehérjeösszetevőt veszítettünk ... A jó szakmai képességgel rendelkező mezőgazdász tudja, hogy mire van szüksége a szójának, sikeres termesztéséhez és a begyűjtéshez. Persze azt is tudnia kell, mit vethet utána. Gyakorlatból tudom, hogy Szlovákia területének jelentős hányadán a szója jó eredménnyel termeszthető. Előnye mellett szó, hogy önmaga után is sikeresen termelhető. Ezen rendkívül jó tulajdonsága lehetőséget ad arra, hogy a kukoricával, vagyis a másik önmaga után termeszthető növénnyel silóként takarmányra termeljük. A múltban olvastam, hogy egyik intézményünk nagy erőfeszítéseket fejt ki a szója termesztésében. Aztán sajnálattal állapítottam meg, hogy azóta alig történt valami, nagy a hallgatás. Valószínűleg kezdeti felbuzdulás volt az egész, és mielőtt „szárnyra“ kapott volna, máris a feledés homályába merült. A szója sikeres termesztése talajoltással oldható meg. Olyan talajokról lévén szó, amelyeken korábban még nem termesztették. Mint ismeretes, ez a növény is a pillangósok közé tartozik és a gyökérbaktériumok segítségével a levegőből nitrogént vesz föl. Így gazdagítja a talajt tápanyagokkal. Ha tehát önmaga után termelik, akkor szükségtelen a talaj beoltása. Olyan területeken, ahol korábban szóját még nem termeltek, teljesen elegendő, ha egy szójatermő területről földet helyezünk át, és azt boronával bedolgozzuk. Ha azonban elmaradt a talaj oltása, akkor a magvak kelése előtt gyorsan ható nitrogént kell szórnunk a talajra, hogy a növényt serkentsük a gyökérbaktériumok kialakulásáig. Ha a virágzás kezdetéig a növény nem kapott kiadós esőt, akkor feltétlenül szükséges a harminc-negyven milliméteres öntözés. Amennyiben ez nem történne meg, akkor nagy veszteségünk keletkezne. Az öntözés ugyanis tekintélyes terméstöbbletet eredményez, ezért nagyon kifizetődő. A szóját minél korábban kell vetnünk. Azt is tudnunk kell, hogy nagyon érzékeny a májusi fagyokra. Köztudomású, hogy a négy-öt centi mélyre vetett szója nyolc-tíz C-fok hőmérsékletnél kevesebb melegben nem csírázik, de csíraképességéből sem veszít. A felmelegedést követő napokon hamar kikel. Az agronómusnak éberen kell figyelnie az időjárást, s a fagyok valószínűsége esetén füstölőanyagokkal „ködösítenie“ kell a vetésterületet, hogy megvédje a fagykártól. Ennek módozatát minden falusi ember ismeri. A szója begyűjtését hasonlóan végezhetjük, mint a Viktória borsóét. Tárolása vékony rétegben ajánlatos, mert vastagon felhalmozva minden más szemes terménynél korábban befülled. Azoknak, akik a szóját másodvetésként termesztik, tanácsolom, hogy a nem trágyázott, mélyen szántott kapások után feltétlenül dolgozzanak a talajba közepesen érett istállótrágyát. Ősszel a szója talaját mélyítő-szántással munkáljuk, tavaszszal pedig hegyesszögben kétszer tiztizenöt centiméter mélyen megdolgozzuk, mert a szója nagyon igényli a gyomtalan földet. Rendkívüli népgazdasági hasznáról Fáber Sándortól, a keszthelyi egyetem tanárától hatvan évvel ezelőtt szereztem jó ismereteket. 0 a szója nemesítésével is foglalkozott. A mi éghajlatunk tehát hasonló, mint a magyarországi, s ez indokolttá teszi a szója nagyüzemi termesztését. Helyes volna, ha a gazdaságok a sárgaszínű középérésű fajtát termelnék. Tudnunk kell, hogy a szójának nagy szüksége van a bórra. Ezért ennek készletét talajelemzéssel kell megállapítani, s ha a bőr kevés vagy hiányzik a talajból, akkor azt a vetés előtt be kell dolgoznunk. Szuperfoszfátot és káliumot 3:2 arányban még a mélyszántással kell a talajba juttatni, ugyanakkor a nitrogént tenyészidőben önmaga fedezi, s bizonyos tartalékot az utóvetemény részére is kialakít. Ez azt jelenti, hogy nitrogént csak „steril“ talajon adjunk kis mennyiségben. A későbbi érésű fajták vetése csak ott indokolt, ahol ezt az éghajlati viszonyok lehetővé teszik. Ne feledjük el, hogy a szója silónak termesztve nagy fehérjemennyiséget biztosít az állattenyésztés részére. BERTA FERENC, okleveles mezőgazdász A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ^ĹČcLfťíb-ó-t' Ipari tv a „teigvárban" Egy gombnyomás: a tv-képernyőjén a tehenek egy csoportja jelenik meg. Még nyugodtan állnak, majd hirtelen — szinte parancsszóra — megindulnak egy még ismeretlen cél felé. A lindtorfi állattenyésztési kombinát berendezésein a tőlünk néhányszáz méterre fekvő kétezer férőhelyes tehénistálló életét figyelhetjük. Ipari televízió a tehénistállóbanl Ojabb gombnyomás: láthatóvá válik, hogy az állatok a fejőtérbe tülekednek. Fejés közben takarmányt kapnak, ezért a sietség! Nem kevesebb, mint nyolc kamera figyeli mindazt, ami a tehénistállóban történik. A tv-átvitelnek még egy óriási előnye: a szigorú állategészségügyi előírások értelmében idegenek nem léphetnek az istállóba. Am az NDK minden részéből sokan jönnek ide tapasztalatcserére, ezen kívül sok fiatal is itt ismerkedhet választott szakmájával. A televíziós adás „kommentátora“ Helmut Gahl, az üzem vezetője, Elmondta: az üzemhez a kétezer férőhelyes tejtermelő részleg mellett még egy négyszáz férőhelyes tenyészlstálló is tartozik. Lindtorf egyike az ország első tenyészállomásainak, ahol iparszerű feltételek mellett úgyszólván egy fedél alatt folyik a teyésztés és a tejtermelés. A tehenek között a „sztár“ kétségkívül Greta, amelytől évente nem kevesebb, mint tizennégyezer liter, majdnem öt százalék zsírtartalmú tejet várnak. No, és nem kevésbé nagy teljesítményű utódokat! Persze, ez a rekord több, mint háromszorosával túlszárnyalja az NDK átlagát. Ehhez hasonló eredményt csak kevés állattal lehet elérni, de a lindtorfiak tehenenkéntl évi 5111 literes tejhozama is lényegesen felülmúlja az országos átlagot. A képernyő a fejőteret mutatja, ahonnan a csövekből hatalmas, átlátszó tartályokba ömlik a tápláló fehér folyadék. Évente 11,5 millió tejet szállítanak innen a tejcsarnokokba. Nem túlzás tehát a „tejgyár“ kifejezés. S ha ehhez hozzávesszük, hogy évente 1200 üsző kerül a törzstenyészetekbe, megérthetjük a lindtorfiak büszkeségét. Minden a legszigorúbb rend szerint történik az üzemben. Az állatok naponta nyolcszor kapnak táplálékot. Az állatorvosok naponta vizsgálják a borjúállományt, így az elhullás messze az átlag alatt marad. „A legkisebb hiba sem fordulhat elő. Ez a siker előfeltétele. Ennek biztosítéka -a begyakorolt és szakmaértő gárdánk. Az átlagéletkor mindössze harminchárom év, de egyre fiatalodunk: az itt képzett fiatalok legtöbbje ugyanis — a szakmunkásvizsga letétele után — nálunk kíván maradni. Persze, arról sem feledkezhetünk meg, hogy máshol is szükség van jól képzett szakember-utánpótlásra“ — fejezte be tájékoztatóját az üzemvezető. (gi)
