Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-01 / 9. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1980. MÁRCIUS í. Egy kiállítás margójára ■yfagam előtt látom volt tanáro­­mat a szikár, katonás testtar­­tású Harmos Károlyt. Képzeletemben újra hallom léptei koppanását, amint a komáromi (Komárno) gimnázium folyosóján végigmegy. Nézem a képeit, s egyszerre a hangját is hallom. Művészetét szavakkal szinte nem művész, akit szükebb pátriájában le­­rajztanárocskáztak a múltban? Harmos Károly Pécsett született. Ugyanott végezte középiskolai tanul­mányait, majd a Budapesti Képzőmű­vészeti Akadémiára ment, ahol Szé­kely Bertalan volt a tanára. Ezer­­kilencszázkettő és ezerkilencszáznyolc között állami ösztöndíjjal München­ben tartózkodott, s közben bejárta Olasz- és Franciaországot. Kiállított Londonban, Berlinben, Bécsben, Bu­dapesten, Prágában stb. Ezerkllenc­száztízig Szentendrén tanított, majd 1910-től, 1956-ban bekövetkezett ha­láláig a komáromi gimnázium tanára volt. Művészetét szavakkal szinte nem lehet méltatni. A grafika, az akvareli és a tus volt az ő igazi erőssége. Dús fantáziával dolgozott. Tömör, kinyúlt, színes formákat alkotott, melyek rej­telmes és csodálatosan színesen tün­döklő meseszövevénnyé váltak. Ma­nók, törpék, gigantikus alakok, tün­­dérien szép nűalakok kelnek életre festményein. A természet, a hegyek, a fák hasonló művészi kifejezésben keltek életre ecsete nyomán. Nem elégedett meg az anyag nyújtotta le­hetőségekkel, egyre tágította azt. Az alkotásaiba levegőt világító effektu­sokat vitt be, lenyűgözően művészi egyéni megoldásokkal. Születésének századik évfordulója alkalmából a Dunamenti Múzeum tár­latán újra megcsodálhattam művé­szetét. Űjra ídéződtek bennem a gim­náziumi diákévek. Magam előtt lát­tam, ahogy a gimnázium rajztermében fel-alá járkált, javígatta rajzainkat, s emberi hangon tanácsot adott. A tárlaton újra találkoztam azzal az emberrel és művésszel, aki a fasizmus embertelenségében Is megmaradt me­legen érző embernek. !7-ers^ A füsi éneklocsupurt. Moszkvába készülnek A sportok királynője, az atlétika megkezdte idei uralkodását, sőt egyre-másra rendezi „ünnepélyeit“ a legkülönbözőbb országok fedett­pályáin és stadionjaiban. A spor­tok királynője az atlétika a moszk­vai olimpián is trónra lép. \ Hazánk atlétái az olimpiák tör­ténetében elsősorban a dobószá­mokban — diszkosz, gerely és súlylökés — értek el kimagasló eredményeket. Az éremgyűjtést Kóczán Mór, a Csallóközben is tevékenykedő — Spartak Praha színeiben verseny­zett — diszkoszvető kezdte. Utána olyan kiválóságok örökbítették at­létikánk hírnevét mint: Dana Zá­­topková (gerelyhajítól, Olga Fiko­­tová (diszkoszvető), Ľudovít Skob­­la (súlylökő) és . Ludvik Danek (diszkoszvető). A jelenlegi kor­osztályt Helena Fibingerová (súly­lökő) és Bugár Imre (diszkoszve­tő] képviseli nem is akármilyen eredményekkel. HELENA FIBINGEROVÁ Sportága: atlétika. Versényszáma: súlylökés. Egyesülete: TJ Vítkovice. Életkora: 30 esztendős. Családi állapota: férjezett. Magassága: 179 cm. Súlya: 88 kg. Legjobb eredménye: világcsúcs­tartó (22,32 m), Európa-bajnoki ezüstérmes, a montreali olimpia bronzérmese. a dobóedzéseket. És nem egyedüli Hogy ne legyen egyhangú a gya­korlás, a fiatal Vitoulová is ott van a dobókörben, s rendszeres vendégünk Prágából Jarda Brabac, a férfi csúcstartó, aki többedma­­gával, hajlandó volt arra, hogy edzőtársként elfogadjon. Kemény csatákat vívunk. Méghozzá jó han­gulatban. És észre sem vesszük, milyen gyorsan múlnak az órák, s hogy közben milyen nagy a meg­terhelés. — Bírják az ízületei? — Néhány hónappal ezelőtt, a­­mikor a térdem rakoncátlankodni kezdett, nagyon el voltam kese­redve. Szerencsére teljesen rendbe jöttem, nagyon jól érzem magam. — Történt e valami változás a súlylökőnők nemzetközi táborában az olimpia előtti évben? — Semmi különös. A világrang­listán csupa ismert név szerepel. A listavezető Slupianek az egyet­­leün, aki túljutott a 22 méteren. Az Eurőpa-bajnoknőt honfitársai követik. Adam és Pufe. Az NDK három kiválósága után követke­zem ... A bolgár Petrova egyszer jutott túl a 21 méteren. A Szovjet­unióban Kracsevszkaja és Abasidze a legjobb. —Mennyit javulhatnak az ered­mények? — Biztos, hogy néhányan túlju­tunk a 22 méteren. De más a ranglista és más az olimpiai dön­tő! Moszkvában a jó forma mellett az Idegeknek is döntő szerep jut. — Erre hogyan készül? — Ez maradjon az én titkom..,. Az biztos, hogy nem ismétlődik meg a prágai Európa-bajnokság és a montreali olimpia számomra ke­serű története: esélyesként érkez­tem, s nem tudtam nyernil Moszk­vában idegileg rendben leszek, s nem érzem mázsás tehernek az esélyesség súlyát... A küzdőké­pességen is sok múlik majd. — Kell-e 22 méter az arany­éremhez? — Nem hiszem, hogy csak világ­csúccsal, vagy ahhoz közeli ered­ménnyel lehessen nyerni ... Eset­leg jó néhány centivel kevesebb is elegendő lesz. De ki lát a jövő­be?! ... A világon sokan készül­nek arra, hogy akkor legyenek csúcsformában, amikor Moszkvá­ban, a Luzsnyikiban a dobókörbe szólítják őket. — Az olimpia után mit tervez? — Sokan faggatnak erről, mert egyszer említettem, hogv a nvári játékok után visszavonulok. Jelen­legi véleményem szerint, ha az egészségi állapotom engedi, akkor 1984-lg, a Los Angeles-i olimpiáig a dobókörben maradok! Nem titok, akkor leszek 34 éves, de ebben a számban nem ritkaság, hogv a „harmincasok" is eredményesen versenyeznek. — Nem nehezedik súlyos teher a vállaira? — Miért?! ... — Az egyetlen dobóatléta, aki érmet szerezhet a csehszlovák versenyzők közül ... — Remélem, hogy nem így lesz! És abban is nagyon bízom, hogy sikerül majd a dobogóra éllnom. — Hogyan készül? — Már október végén elkezdtem 'EVÉKENY IATONÄK Katonáink leg ibbje szabadidejét asznosan, okosan ilti el. Erről fa úskodik a leivé ilen látható törté­­elmi hajómodall I, melyet Pfemysl elza honvéd ké­­sített, s mutatott e egy érdekkört iállításon. Foto: —ita— A kétévenként megrendezésre ke­** rülő „Tavaszi szél...“ népmű­vészeti rendezvény célja, hogy aktivi­zálja a-magyar ajkú népdalénekese­ket, éneklő csoportokat, hangszerszó­listákat, néptáncosokat és folklórcso­portokat. A nagykürtösi (Vefký KrtfS) járás­ban e nemes verseny járási döntőjére az ipolynyéki (Vinica) művelődési otthon színháztermében került sor. A hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulója jegyében megrendezett ver­seny két szempontból is különbözött az eddigiektől. Míg korábban a kö­zönség soraiban helyet fogjaló zsűri előtt versenyeztek a résztvevők, ad­dig az idén zártkörű verseny előzte meg a gálaműsort. Ugyancsak újnak számított a tájegységeknek, megfelelő folklórkincs bemutatása is. Ipolynyéken a gálaműsor közönsé­ge túlnyomó részt kiforrott, magabiz­tos énekesek és csoportok szereplé sének tapsolhatott. A műsorban hét szólóénekes, egy hangszerszólista, egy Citeraegyüttes, hat éneklő csoport és négy folklőrcsoport lépett közönség elé. A műsorvezető Böjtös János — a zsűri megbízásából — hirdette ki az eredményt. A hagyományápoló szólóénekesek kategóriájában Báli Katalin (Ipoly - nyék) és Adám Lászlóné Bússá (Bu Since), az éneklő csoportok versenyé ben az ipolynyéki férfikórus és a bussai vegyeskar végzett az élen. A hangszerszólisták csoportjában Híves József Lukanyénye (Nenince), illetve a nyényei citerazenekar bizo­nyult a legjobbnak. A folklórcsopor­tok versenyét az ipolyvarbói (Vrbov­­ka) csoport nyerte „Menyasszonybú­csúztató“ című összeállítással. tu i»*«*«** «WMI4МИМ» KM#** Búcsúztatják a menyasszonyt. Dicséret illeti az ipolynyékiek „La­kodalmas menyaszonytánc“, a bus A nyényei citerazenekar. saiak „Lakodalmas ágyvitel“ és az ipolykériek (Kiarov) „Bearatási ko­szorúvitel“ című összeállítását. Ipolykér három szólóénekessel egy női éneklő csoporttal és egy folklór­­csoporttal képviseltette magát. Ez mindenféleképpen követendő példái Örömmel töltött el bennünket, hogy a folklőrcsoportok szereplői között sok volt a fiatal. Ebből arra lehet következtetni, hegy a fiatalok érdek­lődést tanúsítanak népi kultúránk iránt, néphagyományaink ápolását az utókor is szívügyének tekinti. A vetélkedő negatívumaként a nép­táncosok távolmaradását említhetjük. Elismerő szavakkal kell szólni a ver­seny házigazdájáról, a CSEMADOK ipolynyéki szervezetének vezetőségé­ről, amely mindent elkövetett annak érdekében, hogy a verseny lebonyolí­tása zökkenőmentes legyen. Nem kis érdemet szereztek abban, hogy a „Tavaszi szél ...“ frissen lengedezett, ; s jó hangulatot árasztott. BODZSÄR GYULA ф A komáromi (Komárno) Járási Művelődési Központ, a CSEMADOK járási bizottsága és a marcelházi (Marcelová) művelődési ház rendezé­sében került sor a „Tavaszi szél...“ elnevezésű népdal és népzenei feszti­vál járási seregszemléjére. A Lakszakállason (Brestovce) és Búcson (Búé) megtartott körzeti se­regszemlék legjobbjai a naszvadi (Nesvady) és nemesócsai (Zemianská Oléa) folklórcsoport; a madari (Mod­rany), a vágfüzesi (Vŕbová), a karvai (Kravany nad Dunajom), a tanyi (Tôň) és füsi (Trávnik) női énekkar; a dunamocsi (Moéa, a perbetei (Pri­­beta), a búcsi (Búé) és a nagykeszi (Veľké Kosihy) éneklő csoport; Édes István, Szabóné Sz. Eszter (Madar), Püsky Jánosné, Lajos Endre (Duna­­mocs), Papp Endre (Bűcs|, Nagy Mi­hály (Vágfüzes), Cserepes Ida (Kar­­va), Rövid Rozália (Keszegfalu) és Mekis Emília szólóénekesek; valamint a naszvady (Nesvady), a madari Modrany), a dunamocsi (Moéa), a megyercsi (Calovec) és a gútai (Ko­lárovo) citeraegyüttesek jutottak a já­rási döntőbe. A seregszemlét a szereplők közös fellépése vezette be, majd Sztecskó Rudolf műsorközlő, aki nagyszerűen látta el szerepkörét, Jókai Mór: Nép­világ című könyvéből olvasott fel részletet. A minden szempontból kifogástalan rendezvényen — ami Kozári Péter és Horváth József, a Komáromi Járási Művelődési Központ szakelőadóinak érdeme — jobbnál jobb kollektív és egyéni teljesítményeknek tapsolhatott a zsúfolásig telt művelődési ház há­lás közönsége. A folklórcsoportok se­regszemléjén legsikeresebben a ne­­mesócsaiak a „Nemesócsai farsangi szokások“ című feldolgozással és a naszvadiak a „Naszvadi fonó“ című összeállítással szerepeltek. De sikeres volt a madari és a füsi női énekkar, a dunamocsi és a búcsi vegyeskar, a gútai citeraegyüttes, valamint Papp Ilona és Lajos Endre szólóénekesek fellépése is. Az énekkarok és szóló­énekesek műsorszámait Dobi Géza kitűnő kamarazenekara kisérte. A bíráló bizottság — Vicjíai Pál, a CSEMADOK KB-а és a Népművészeti Osztály vezetője, a zsűri elnöke, Czin­­gel László, a Népművelési Intézet Nemzetiségi Osztályának vezetője, Jó­kai Mária, a CSEMADOK KB-а külső munkatársa, Bajmóczi Magda peda­gógus és Gáspár Tibor gimnáziumi tanár — összetételben и iárási feszti­válon szerepelt műkedvelők művészi teljesítményét kedvezően értékelte. Megállapította, hogy az ének- és ze­nekarok, valamint a szólóénekesek - teljesítményének színvonala tovább emelkedett, ami a helyi népszokások feldolgozásában, művészi kivitelezésé­ben, a folklóranyag színvonalas elő­adásában nyilvánult meg. A bíráló bizottság nem rangsorolta a szereplők teljesítményét. Valameny­­nyien emlékérmet, díszoklevelet és tárgyi ajándékot kaptak, amelyeket Silvia Majlingová, a Komáromi járási Nemzeti Bizottság alelnöke és Kurucz Nándorné, a CSEMADOK járási bizott­ságának elnöke adott át. A komáromi járás a kerületi feszti­válon, amely Léván (Levice) kerül megrendezésre, egy negyven perces népművészeti összeállítással képvi­selteti magát —bar—

Next

/
Thumbnails
Contents