Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-01 / 9. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. MÁRCIUS 1 Az a december új életet hozott... „Helyenként havazás“ — hangoztatta a rádióbemondó azon a decemberi napon, amikor útnak indultam Gömörbe. Ez nyugtalanított egy kicsit. Az, hogy „helyenként“ ezt a vidéket is érintheti. Amint az autóbuszmegállóhoz értem, havazni kezdett: egyre sűrűbben és nagyobb pelyhekben hullt a hó. Az volt az érzésem, hogyha sokáig nem érkezik meg az autóbuszom, belep a hó. Nem így történt. Betértem a közeli kávéházba. Mire megreggeliztem, megérkezett az autóbusz: harminc perccel később indulhattam Királyi (Král) felé. Az ablakon át figyeltem a hóhullást, ami látványnak innen bentről gyönyörű. A velem utazó, iskolába igyekvő, jól öltözött gyermekek arcán boldog mosolyt fedeztem fel. A tanítás után bizonyára élvezik majd a tél örömeit. A mezőgazdasági dolgozók is elégedettek lehetnek, hiszen a hótakaró alatt nagyszerűen telel a vetés, s remény van arra, hogy tavasszal gazdag víztartaléka lesz a földnek. Aztán a nagy-nagy fehérségben megláttam Királyit. Megtekintettem, elvégre egy nap alatt nem lehet megismerni egy községet, amely egyre épiil-szépül, változik. A falu szabályos és szabálytalan utcáin kószálva meglepett a tárgyakat és embereket összemosó fehérségben a nyugalom. A természet téli álomban szendereg. A házak kéményeiből a füst a felhők felé igyekszik. Nem is annyira a sok pompás családi ház hökkentett meg, hanem azok a régi parasztházak, amelyek tatarozások után is megőrizték eredeti jellegzetességüket, no és a házakat övező díszkerítések és a falu rendezettsége. Megállapítottam: gazdag és rendszerető nép lakik ebben a községben, hogy a faluban általános a jómód, szegényes udvart sehol sem látni, s még az egy-két régi ház is rendszerető, takaros gazdákról vall. A helyi nemzeti bizottság épületét nem nehéz megtalálni. A főútvonal mentén ékeskedik. Ide tértem be, hogy valamit megtudjak a falu múltjáról és jelenéről. Az irodahelyiségekben nagy a rend, a tisztaság. Egyelőre még hideg van, de az olajkályhában lobog a tűz: egy-kettőre bemelegíti az ízlésesen berendezett szobákat. Később tudtam meg, hogy az épület helyiségeit Henabiková Alžbeta tartja rendben. Az óra mutatója még nem ütötte el a nyolcat, amikor megérkezett Kovács Lajos hnb-elnök. Miután helyet foglaltunk, felvázolta, mi mindent építettek a felszabadulás óta. — A falut ezerkilencszáznegyvenöt decemberében szabadította fel a szovjet hadsereg — kezdte a beszélgetést Kovács elvtárs. — A kezdeti nehézségeket leküzdve megalakult az egységes földművesszövetkezet, amely fokozatosan fejlődött, a tagság jövedelme gyarapodott. A volt zsellérekből, cselédekből új szocialista parasztság, munkásosztály és értelmiség alakult ki, akik ma már jómódban élnek. A változás legszembetűnőbben a lakosság magas életszínvonalában mutatkozik meg. A község házállományának egyharmada a felszabadulás után épült. A lakosság túlnyomó része új, jól berendezett családi házban lakik, és minden harmadik család személygépkocsival rendelkezik. — Milyen a lakosság összetétele, és milyen a kereseti lehetőség? — Királyinak kétezer lakosa van. A lakosság egynegyede cigányszármazású, akik rendszerető, dolgos emberek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az 1975-ben kerületi méretben meghirdetett „Legtisztább cigánytelepért“ versenyben első helyezést értek el. A szövetkezet sikereihez, a falu szépítéséhez nagyban hozzájárulnak. Királyi központi község. Az átszervezés után közigazgatásilag még négy község tartozik hozzá. A környező falvakban is van munkalehetőség. Vannak itt pedagógusok, óvónők, egészségügyi dolgozók, elárusítók és más foglalkozásúak. Akadnak ingázók is, akik a környező városokban és falvakban vagy távolabb vállaltak állást. Legtöbben a helybeli efsz-ben dolgoznak. A szövetkezet vezetősége a fiatalokkal igyekszik megkedveltetnl a mezőgazdaságot. A fiatal házasokat sokrétű támogatásban részesíti, így a fiatalok nem mennek el hazulról, otthon maradnak, mert helyben is megtalálják számításukat. Évente húsz-huszonnégy házasságot kötnek, és harminc-harmincnégy gyermek születik. Gyakori a két-háromgyermekes család, ennek következtében a lakosság létszáma nem csökkent. A községek lakóinak közszolgáltatásairól a helyi nemzeti bizottság a szövetkezettel karöltve gondoskodik. Az egyesített szövetkezet elnöke Gyökér }ános. Ottjártamkor a vezetőséget nem találtam otthon. Cifrus Lajos a gazdasági osztály dolgozója tájékoztatott a tavalyi év eredményeiről, sikereiről. Elmondotta, hogy a múlt évet 2 millió 723 ezer korona tiszta jövedelemmel zárták. Jól jövedelmező a kertészet és a gabonatermesztés. Az állattenyésztésben a tej és a sertéshústermelés dominál. Tervfeladataikat sikeresen teljesítették, s kiemelkedő eredményeikkel a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban az élen járnak. A tagok jól érzik magukat a szövetkezetben, s mindent megtesznek azért, hogy szövetkezetük tovább fejlődjön. Jó az együttműködés a helyi nemzeti bizottsággal, és a tömegszervezetekkel. Gyümölcsöző kapcsolatuk főképpen a falu fejlődésében mutatkozik meg. A felszabadulás óta három új utca épült fel. A lakosok több mint négyezer méter járdát építettek társadalmi munkával. Átalakították az iskolákat, óvodákat. Az iskolás gyerekeket külön autóbusz szállítja. Folyamatban van egy új kultúrház építése és a kastély felújítása. Átadása után a kastélyban helyet kap a községháza, a házasságkötő terem, a könyvtár, az ifjúsági klub, valamint a nyugdíjasok klubja. Ezenkívül közszolgáltatási helyiségek is: borbély, fodrász, ruhatisztító stb. De a Királyihoz tartozó községek is szépen fejlődtek. Például Abafalván (Abovce) a meglévő kultúrházat ifjúsági klubnak rendezték be. Van itt színes tévé, társasjáték stb. Mind az öt községben rendezték a köztereket, s így sorolhatnám tovább azokat az eredményeket, amelyeket a falu lakói elértek. Ezzel az a céljuk, hogy a fiatalok helyben megtalálják azt, amire szükségük van. Ennek érdekében gondoskodnak a fiatalok kulturális, művelődési színvonalának emeléséről. Harmincöt év múlott el attól az emlékezetes decemberi naptól, amikor a történelem ketté vágta az időt, elkülönítve a gyötrő, kínzó tegnapot, az építő boldog mától. Harmincöt szabad esztendő telt el azóta. A sötét pincék nyirkos odvából előbújt meggyötört emberek megkezdhették az új, szabad falu építését. I£z a december az új élet rügyfakadásának idője volt. A megkínzott, elfásult emberek arcán felragyogott az öröm, a felszabadultság mámorító érzése. Nagy Teréz kezdeményezés Iratok, levelek és jegyzetfüzetek tornyosulnak az el lenőrző bizottság elnökének asztalán. Középen, leg inkább szem előtt a napi, a heti és a havi jelentések vannak. Persze sen ki se higgye, hogy a naszvadi (Nesvady) Efsz-ben túlzásba viszik a pa- Hengerics Lajos, pírmunkát. Errőla bizottság elnöke szó sincs. Bizonyos tények, adatok, fejlemények pontos, szinte „naprakész“ ismerete nélkül ilyen nagy gazdaságban az ellenőrzést sikeresen nem lehet irányítani. A szövetkezet elnöke, Tvrdoü Adám mérnök kíséri kellő magyarázattal a különféle jelentéseket, információkat. Meglep a frisseségük. A januári dátummal keltezett jelentésekből pontosan kiolvashatók az év első hónapjában végzett ellenőrzések eredményei, és az intézkedések. Az efsz elnöke szerint a bizottság hatásköre általános jellegű. Tagjai évi munkaterv szerint dolgoznak, s jogosultak bármikor, bármit megvizsgálni és ellenőrizni. Részükre a vezetőség köteles mindenkor felvilágosítást adni. Az ellenőrző bizottsági tagok tehát nagy bizalmat élveznek, s megállapításaikkal, értékeléseikkel, hasznos javaslataikkal sokat segítenek a szövetkezetnek. Hatékonyan előmozdítják a gazdálkodás tervszerűségét, eredményességét, a szervezettség javítást, a fegyelem erősítését és a szövetkezeti tulajdon védelmét. Feltárják az egészséges fejlődést gátló belső okokat és külső körülményeket. Felhívják a figyelmet olyan jelenségekre, amelyek törvénysértéshez vezethetnek, vagy gazdasági károkat okozhatnak. >— Az évközi ellenőrzések, a viszszásságok elleni következetes, határozott fellépés adta meg igazi tekintélyünket. Tapasztalataink szerint nem az az ellenőrző bizottsági tag dolgozik jól, aki mindenáron hibát keres, és minél több ember elmarasztalására, megbüntetésére törekszik — jegyezte meg Hengerics Lajos, a bizottság elnöke, majd így folytatta: — Nálunk meghonosodott a nyílt tájékoztatás. Fontosnak tartjuk a kisebb szervezeti egységek és közösségek munkaértekezleteit, ahol az emberek bátrabban elmondják véleményüket, részletesebben beszélnek személyes és a közösséget érintő gondokról, a termelést akadályozó tényezőkről, a vezetés és szervezés hiányosságairól. A tájékoztatás tehát alapkövetelménye a szövetkezeti de-Bizalomul bizalom mokrácia érvényesülésének, a vezetőség és a tagság jó kapcsolatának. XXX Ebben a gazdaságban mindig nyíltan beszélnek a gondokról, a hiányosságokról, és a nehézségekről is. A gondok nyílt feltárása sosem okoz zavart és bizalmatlanságot a tagság körében. Bizalomért a tagság bizalommal felel. Nyilván ezzel az is öszszefügg, hogy nem csupán anyagi boldogulást kerestek az efsz-ben, hanem szavuk, véleményük megbecsülését is. Nos, ezt is megtalálták: Érezhetik, tapasztalhatják, hogy ők a gazdák. Aktív részvétel a döntéseket meghozó tanácskozásokon, vitában és a határozathozatalban, majd pedig a végrehajtásban és ellenőrzésben — képezi a szövetkezeti demokrácia egyik oldalát. A másikat a kötelességek képezik, amelyek tisztességes, fegyelmezett teljesítése nélkül csak szóvirág a szövetkezeti demokrácia. De akkor is az, ha az említett jogok valamelyike nem gyakorolható, ha tehát a szövetkezeti tagoknak nincs módjuk például a tényleges ellenőrzésre. A jogok és kötelességek, tehát a szövetkezeti demokrácia helyes értelmezésének is köszönhető, hogy a gazdaság egészen kiváló termelési eredményeket ért el tavaly. A vezetés, a termelés, a munka- és üzemszervezés teljes körű ellenőrzése, a mindenki mindenkiért jelszó érvényesülése elsősorban a gabonabetakarítás, a tömegtakarmányok begyűjtése és az őszi csúcsmunkák időszakában éreztette pozitívan hatását. XXX Az ellenőrző bizottság munkáját sajnos több gazdaságunkban még napjainkban is úgy értelmezik, hogy az a különböző visszásságok, vétségek és a szövetkezeti vagyon sérelmére elkövetett cselekmények leleplezésére összpontosul. A gyakorlatban ennél többről van szó. Ezt a naszvadi szövetkezetben szerzett tapasztalataink is igazolják: Ц A hibákon és visszásságokon kívül azt is feltárják, hogy mi idézi elő ezeket. ■ Az illetékeseknek — tehát a szövetkezet veztőségének — jelezve, tárják fel ezeket a hiányosságokat. ■ A szövetkezet vezetősége azonnal intézkedik: Nemcsak a személy szerinti felelősségre vonást alkalmazza, hanem a mulasztásokra, károkozásra lehetőséget adó körülményeket is felszámolja. XXX A termeléssel, a fejlesztéssel és a gazdaságossággal sokat törődnek ebben a gazdaságban, de minden emberközelben marad. Tudják azt, hogy sem koronában, sem más értékben nem lehet kifejezni azokat a súlyos károkat, amelyeket a felelősségre vonás mellőzése, a visszaélések kendőzése, a fogyatékosságok elkenése okoz. De tudatosították azt is, hogy a szövetkezeti demokrácia, a munkakedv és a jó munkahelyi közérzet is nélkülözhetetlen az előrehaladáshoz. CSIBA LÁSZLÓ Az egységes földművesszövetkezetekben befejezték a múlt évi gazdasági eredmények mérlegelését és az idei tervfeladatok elemzését. Továbbá értékelték a szociális és kulturális fejlesztés programjának megvalósítását, s kitűzték az idei feladatokat a dolgozókról való komplex gondoskodás területén is. Az évzáró taggyűlésekre így felkészülve lépnek elő a szövetkezetek vezetői, hogy beszámoljanak mind a gazdasági, mind a szociális és kulturális feladatok valóraváltásáról. Az évzáró taggyűlések szövetkezeteinkben hazánk felszabadulásának 35. évfordulója jegyében zajlanak. Fő céljuk az, hogy értékeljék a CSKP KB 13. ülése, valamint az efsz-ek IX. országos kongresszusa határozatainak megvalósítását s olyan intézkedéseket foganatosftsanak, melyek a leghatékonyabban segítik elő az idei igényes, döntő jelentőségű tervfeladatok megvalósítását. A nyitrai járás szövetkezetei közül az évzáró taggyűléseket elsőként az Ivánka pri Nitre-i Virágzás Efsz-ben tartották meg háromszáz szövetkezeti dolgozó részvételével. A járás egyik élenjáró gazdaságáról van szó. Erre bizonyítékul szolgál az a tény, hogy a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is hétmillió koronát meghaladó tiszta nyereséggel zárták az elmúlt esztendőt. Jozef К о 1 e n C í k mérnök, az efsz elnöke beszámolójában rámutatott arra, hogy a szövetkezetnek nem sikerült teljesíteni a gabonatermesztésben kitűzött feladatokat. Az előirányzott tervet búzából 63, árpából 90,8, szemeskukoricából pedig csupán 87 százalékra teljesítették. A cukorrépa átlaghozama is a tervezetten alul maradt. Aránylag jó eredményt értek el a tömegtakarmányok termesztésében, ahol a tervet silókukoricából 102,5, lucernából pedig 116 százalékra teljesítették. A szőlőtermesztésben is gazdag terméssel dicsekedhetnek. Hogy a növénytermesztés bizonyos lemaradása mellett a gazdálkodás mérlege mégis kedvezően alakult, ez elsősorban az állattenyésztésben elért sikereknek köszönhető, ahol vala-> mennyi tervezett feladatot maradéktalanul teljesítették. Az állattenyésztés ágazatai közül kétségkívül a tehenészétük áll az első helyen, ahol a tervezett tejtermelést százkét százalékra teljesítették. A kiváló eredmények eléréséhez a tehenészetben tevékenykedő szocialista brigádok is hozzájárultak. Így például a Mária Milkoviőová vezette aranyérmes szocialista brigád tagjai tehenenként és évi átlagban 3864 literes tejelékenységet értek el. Egy liter tej kitermelésére pedig csupán 24 dekagramm erőtakarmányt fogyasztottak. Anton Borový, а Szocialista Munka Hőse vezette brigád is szép eredménnyel dicsekedhet. Hiszen az elért tehenenkénti 3785 literes évi tejtermelési átlag — a nyitrai járás körülményei között —' dicséretre méltó teljesítmény. A szövetkezet sikeréhez jelentős mértékben hozzájárult a dolgozókról való sokoldalú gondoskodás. A szövetkezet vezetősége az elmúlt esztendőben is tetemes összeget fordított a dolgozók üdültetésére, gyógykezelésére, az óvodák, bölcsődék üzemeltetésére és az új iskola előtti létesítmények építésére. Példásan gondoskodtak a nyugdíjas szövetkezeti tagokról is, akiknek az elmúlt esztendőben negyvenezer koronát meghaladó segélyt nyújtottak. Hogy minél jobb feltételeket teremtsenek a dolgozók számára a szociális és kulturális alapból úgyszólván ötszázezer koronát eszközöltek. A szövetkezet dolgozói évzáró taggyűlésükön teljes felelősségtudattal készültek fel az idei tervfeladatok megvalósítására, melyek az elmúlt esztendő valóságához viszonyítva a növénytermesztésben 16,7, az állattenyésztésben pedig 2 százalékkal nőnek. Habár a célkitűzések igényesek, mégis megvalósíthatók. Természetesen megvalósításuk érdekében tökéletesítik a munkaszervezést, s fokozott figyelmet fordítanak a termelési feladatok következetes elemzésére, valamint a munkafegyelem szigorú betartására. A dolgozók kezdeményezőkészsége, kiváló eredményekre való törekvése az értékes szocialista kötelezettségvállalásokban nyilvánult meg, melyet hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére tettek. Vállalták, hogy a növénytermesztés szakaszán a termelést 221 ezer koronával, az állattenyésztésben 318 ezer koronával, a gépesítési részlegen 79 ezer koronával, a melléküzemágazatban pedig 189 ezer koronával növelik a tervezetthez viszonyítva. Ezen túlmenően társadalmi munkában 190 ezer korona értéket hoznak létre. Felajánlásuk összértéke 998 ezer korona, s ennek úgyszólván a felét a tizenhét szocialista és a komplex ésszerűsítő brigád tagjai vállalták. JOZEF PROKES mérnök Nagyobb felelősséggé! Szocialista társadalmunk mindent elkövet a közös vagyon szüntelen gyarapodása, gazdaságos kihasználása érdekében. Ezért minden állampolgárt arra kötelez, hogy a közös vagyon védelmére az összes törvényes eszközt használja fel. Ezt az alapvető kötelességet sokan elmulasztják, s ezáltal jelentős kárt okoznak a népgazdaságnak. A mezőgazdasági üzemekben gyakoriak a tüzesetek, főleg azért, mert az illetékesek, vagyis az ezért felelős vezetők és dolgozók nem tartják be a törvény által megszabott előírásokat, rendszabályokat. Gondolunk itt elősorban a tűzmegelőző előírások betartására. A tűzvész megelőzése érdekében fokozott figyelmét kell szentelni elsősorban a szálastakarmányok begyűjtésének és tárolásának. Köztudott ugyanis, hogy a nedvesen tárolt takarmányoknál fokozott az öngyulladás veszélye. Meg kell azonban jegyezni, hogy a mezőgazdasági üzemek az óvintézkedések betartására nincsenek kellőképpen ellátva szükséges eszközökkel, például hőmérőkkel, vagy szellőztető berendezésekkel. De sok helyen még a kézi oltóberendezések is hiányoznak. Természetesen az emberi tényezőt sem lehet figyelmen kívül hagyni. Gyakori eset, hogy a tárolt szálastakarmányok ellenőrzése felületes. Az ellenőrzéssel megbízott személyek munkájukat felelőtlenül végzik, s nem vezetnek pontos nyilvántartást sem az ellenőrzésekről, sem az ellenőrzések során észlelt tényállásról. A helyzet az állattenyésztés szakaszán sem kedvezőbb. Az Istállókban — főleg a takarmányelőkészítőben — a villanyégőkről gyakran hiányzik a védőburkolat. A villanykapcsolók és biztosítékok szakszerűtlenül vannak kijavítva és sok esetben a villanyvezeték elavult. Mindezek a hiányosságok a tűzvész okai lehetnek. Nem lehet szó nélkül hagyni azt a tényt sem, hogy sok mezőgazdasági üzemben nem fordítanak kellő gondot a gépek rendszeres karbantartására. Ennek következtében a költséges gépek és berendezések idő előtt az ócskavasba kerülnek. Több gazdaságban az egészségvédelmi intézkedéseket is elmulasztják. Ezért gyakoriak a munkabalesetek, melyek nem egy esetben halálos kimenetelűek. Tovább lehetne sorolni a számtalan hiányosságot, nem is beszélve a jelentős anyagi károkról, amelyeket az előírások megszegése idéz elő. Nem vagyunk annyira gazdagok, hogy a közös vagyonúnkat pazaroljuk, vagy tönkre tegyük puszta felelőtlenségből. Valamennyi vezető dolgozónak tudatosítania kell a közös vagyon védelmének fontosságát. Kevés vigasz az, hogy a felelőtlenség, vigyázatlanság által előidézett anyagi kárt az állami biztosító megtéríti. Az effajta hozzáállás nem egyeztethető össze az össztársadalmi érdekkel. JUDr. Petráš Alexander
