Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-02-23 / 8. szám

1980. február 23, SZABAD FÖLDMŰVES .11 A vetőmagellátás helyzete Szlovákiában Mezőgazdasági dolgozóink és szak­embereink előtt ismeretes, bogy a növénytermelésben a legfontosabb belterjesítő tényezőknek a nagy ter­melőképességű fajták termesztését, a jó minőségű vetőmagvak használatát, a kemizáció és a gépesítés részará­nyának a kiszélesítését, a fajták és körzetek szerinti, tudományos elveken alanuló agrotechnika bevezetését és a veszteségek elleni harcot tekintjük. Az említett belterjesítő tényezők közül különösen nagy jelentőségű a jó minőségű vetőmagvak használata megvalósításának komplex kérdés­­csoportja. Itt főleg a nagy termelő­képességű fajták előállítására, neme­sítésére, a köztermesztésre engedé­lyezett fajták vetőmagjának szaporí­tására, a vetőmagvak tisztítására, kezelésére, osztályozására, forgalma­zására stb. kell gondolnunk. E komp­lex kérdéscsoportnak a mielőbbi meg­oldása különösen a jelenlegi időszak­ban fontos, hiszen köztudott, hogy — mint ahogy azt az SZLKP KB múlt évi decemberi plenáris ülése is hangsú­lyozta — a hatodik ötéves tervidő­szak utolsó évében a növényterme­lést, főleg az 1979-es gazdasági évben tapasztalt lemaradás következtében 18,2 százalékkal kell növelni... A növényi kultúrák termesztésének a sikerét a jövőben sem lehet elvá­lasztani a jó minőségű, nagy terme­lőképességű fajták használatának a bővítésétől és azoknak a magnemesí­tésben, vetőmagszaporításban való sokoldalú igénybevételétől. A bioló­giai anyag, tehát a vetőmag minősé­ge, jó vagy rossz tulajdonságai, fő­leg a fajazonos ép magvak súlyszáza­léka, a csírázóképesség, a használati érték, az egészségi állapot stb. a ter­mesztés sikerét nagy mértékben befo­lyásolják. XXX Arról, hogy az SZSZK-ban a mező­­gazdasági üzemek részére a tavasziak vetéséhez kellő mennyiségű és jó mi­nőségű vetőmag álljon rendelkezésre, a Slovosivo vezérigazgatósága terme­lési és gazdasági egységeinek dolgo­zói gondoskodnak. A vetőmagvak tisz­títása, kezelése, osztályozása és for­galmazása a napokban csúcsosodik ki. A Slovosivo vezérigazgatósága két kutatóintézetet, két kutató és neme­sítő állomást, három kerületi vető­magszaporító vállalatot és tizenkét vetőmagszaporító állami gazdaságot tömörít. Az utóbbi években a vető­magszaporításra szánt területek nagy­sága az SZSZK-ban átlagosan elérte a 140 ezer hektárt, ami az SZSZK szán­tóterületének közel 10 százalékát ké­pezi. Ebből több mint hetvenezer hektáron a vezérigazgatóság terme­lési és gazdasági egységei gazdálkod­nak, a többit a vetőmagszaporításra berendezkedett mezőgazdasági üze­mek területe képezi. A termelési és gazdasági egységek­ben vetőmagszaporításra a szántóte­rület felét hasznosítják. Ez a rész­arány azonban az egyre növekvő igények végett alacsony. A jelenlegi követelményeknek megfelelően a szántóterület hatvan százalékát kelle­ne vetőmagszaporitásra hasznosítani. Ezt a részarányt a gazdaságok előre­láthatólag csak 1985-ben érik ell A vetőmagszaporítást az is hátrányo­san befolyásolja, hog'y a vetőmagsza­porító gazdaságoknak jelentős gabona­­mennyiséget kell az állami alapba juttatniuk. Az SZSZK-ban jelenleg tizenhat vetőmagtisztító állomás működik. A hatékonyabb és eredményesebb mun­ka érdekében az alistáli (Hroboűo­­vo), a trnavai és a gaiántai állomás a kukorica, a továrnikyi (topofőanyi járás) tisztító állomás pedig a cukor­répa vetőmagjának utókezelésére sza­kosított. XXX Vojtech Danko mérnökhöz, a tudo­mányok kandidátusához, a Slovosivo vezérigazgatóságának szakágazati igazgatójához azzal a kérdéssel for­dultam, hogy röviden vázolja a vető­magelőkészítés jelenlegi helyzetét: „Az 1979-es bonyolult gazdasági év a vetőmagszaporító gazdaságok dolgo­zóinak munkáját is nagy mértékben befolyásolta. Ennek következtében nemcsak a minőségi tényezőkkel, ha­nem néhány esetben a vetőmagszük­séglet biztosításával kapcsolatban is problémák merültek fel. A vetőmag­vak előkészítése teljes ütemben fo­lyik, és azokat az egyes növényi kul­túrák vetési határidejének figyelem­­bevételével forgalmazzuk. A vetőmag­vak előkészítésének és forgalmazásá­nak ütemét a mezőgazdasági üzemek­kel megkötött — nem pontosított — gazdasági egyezmények lazasága is nehezíti. Több mezőgazdasági üzem kisebb vetőmagszükségletre köt szer­ződést, s a hiányt rendszerint az utolsó pillanatban igyekszik pótolni“. XXX A tavaszi árpafajtákból (Rapid, Spartan, Favorit, Korái, Trumph) több mint ötvenezer tonna vetőmagot ké­szítettek elő. A fajtajelöltek magsza­porítása is megoldódott, amiből a ve­tésterület 3 százalékára szükséges mennyiséget kínálják. A Dvoran és a Rapid fajtákból a Szovjetunióba nyolcszáz, Romániába pedig ötszáz tonna vetőmagot exportálnak. Ugyan­akkor az NDK-ból a Trumph fajtából kilencszáz tonnát importálnak. A zab esetében négyezer tonna ve­tőmagot készítettek elő. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy ez nem tar­talmazza azt a mennyiséget, amit a mezőgazdasági üzemek a tavaszi ke­verékek termesztéséhez igényeltek. Ezen a problémán csak úgy lehet segíteni, ha a zabot más növényi kultúrával helyettesítik, esetleg jóval gyengébb minőségű (csírázóképessé­gű) vetőmagot használhatnak, amiből megközelítőleg ezer tonna áll ren­delkezésre. Tavaszi búzából a mezőgazdasági üzemek igényeinek kielégítésére ezer tonnát készítettek elő. Ennek egy bi­zonyos része a CSSZK-ból származik. Kukoricából a terjesztésre kínált hibridek, fajták összetétele, amelynek egy része hazai szaporításból, másik része pedig külföldi behozatalból származik, az idén sokkal kedvezőbb, mint a korábbi években. Különösen vonatkozik ez az igen korai és a ko­rai éréscsoportba tartozó fajták, hib­ridek részarányának emelkedésére. Magtermesztés céljára ötezer, a siló­kukorica termesztésére hatezer, a ke­verékekbe történő hasznosításra pe­dig négyezer tonna vetőmagot készí­tettek elő. ízelítő a kukorica és a hüvelyesek fajtaválasztékából ÍA szerző 1 Cl * ciele) A magra termesztett kukorica ese­tében a kínált vetőmagmennyiség 11 (szlovákiai méretben), illetve 5 (a nyugat-szlovákiai kerületben) száza­léka képviseli az igen korai (FAO- 199) éréscsoportba tartozó hibrideket. A korai éréscsoportba (FAO 200-299) tartozó fajták, hibridek részaránya szlovákiai méretben 35,5, a nyugat­szlovákiai kerületben pedig 30 száza­lékra emelkedett. Ugyancsak jelentős mennyiséget — 30, illetve 40 száza­lékot — képviselnek a középkorai éréscsoportba (FAO 300-399) tartozó hibridek. A közepes éréscsoportba (FAO 400-499) tartozó fajták részará­nya szlovákiai méretben 15, a nyugat­szlovákiai kerületben pedig 10 száza­lékot képvisel. A középkései és a késői éréscsoportba (FAO 500 fölött) tartozó fajták, hibridek részarányát 3, illetve 5 százalékra sikerült csökken­teni. A hüvelyeseknél lényegében ugyan­az a helyzet, mint a zabnál. A mag­termesztés céljaira elegendő mennyi­ségű vetőmag áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére, problémák vannak viszont a keverékekben hasz­nosított hüvelyesek vetőmagmennyisé­gével. A Dalibor, Jupiter, Proteus, Ju­rám és az Auralía veteményborsó­­fajtákból négyezer, az Inovec lóbab­fajtából ugyancsak négyezer, az Ar­­vika takarmányborsó-fajtából ötszáz, а Нега tavaszi bükkönyfajtából pedig százötven tonna vetőmagot készítettek elő. Lencséből (főleg a Lenko fajta) és veteménybabból (Magna, Gama) szintén elegendő mennyiségű vető­magot készítettek elő. Az olajosok közül szójából (a Du­­najka és a Zora fajta), mustárból és mákból annyi vetőmagot készítettek elő, ami nemcsak a szükségletet fe­dezi, de bizonyos mértékű tartalék­­alapot is képez. A VNI1MK—6540-es, az Armavilskij, a Kisvárdaí stb. nap­raforgófajtákból több mint ezer tonna vetőmag áll rendelkezésre. Ez a mennyiség azt jelenti, hogy naprafor­góval a már korábban említett és a tavaszi keverékek termesztésében hasznosított egyéb növényi kultúrá­kat is messzemenően helyettesíteni lehet! Lucernából a múlt évi gyenge ter­méshozamok eredményeként nem si­került a szükséges vetőmagmennyi­séget előkészíteni. A hiány mintegy ötszáz tonna, amit vörösherével lehet pótolni, mert ebből több mint ezer­négyszáz tonna áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. Fűfélékből kedvezőbb a helyzet, mint a korábbi években. Ezt főleg a lengyelországi és az NDK-beli beho­zatal tette lehetővé.. Az egyéves takarmánynövények kö­zül a Hyso szudáni fű hibridből há­romszáz tonna vetőmagot készítettek elő, elsősorban a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemei ré­szére. Takarmányrépából — a lengyelor­szági behozatal eredményeként — jobb a kínálat, mint a korábbi évek­ben. Cukorrépából főleg a Dobrovická A és az Arimona fajtát kínálják. Az előbbiből 42 ezer, az utóbbiból pedig 18 ezer hektár bevetéséhez szükséges vetőmagmennyiség áll rendelkezésre. A minőség nem a legjobb, mert a ve­­tőmagmennyiségnek csupán mintegy 70 százaléka tartozik az I. minőségi osztályba! Tekintettel arra, hogy a vezérigazgatóság termelési és gazda­sági egységeinek anyagi-műszaki bá­zisa az utóbbi években nem javult, a cukorrépa vetőmagjának kezelése, előkészítése és csávázása továbbra is problémákba ütközik. Sajnos, ezek a fogyatékosságok még néhány évig is elhúzódhatnak, mert a vetőmag utó­kezelésére hivatott gépsorok üzembe helyezésével csak a 7. ötéves tervidő­szak végén számolnak. Az idén az Arimona fajtából 21 ezer egységnyi (egy egység százezer magot tartal­maz) csomagolt vetőmagot készítet­tek elő, ami bizony kevés ... XXX Az elmondottakból arra következ­tethetünk, hogy a tavaszi vetésű nö­vényi kultúrák fajtaösszetétele az esetek többségében kielégítő. A hazai nemesítésü fajtákat, hibrideket jól kiegészítik a külföldről behozottak. Az előkészített vetőmagmennyiséggel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy nem minden növényi kultúra eseté­ben fedezi az igényeket. A vetőmag­vak minősége valamivel ugyan elma­rad a korábbi évek színvonalától, de ez nem adhat különösebb okot a csüggedésre. A mezőgazdasági üzemek dolgozói, akik a vetőmagszaporításban is pél­dás munkát végeznek, a Slovosivo vezérigazgatósága termelési és gazda­sági egységeinek dolgozóitól elvár­ják, hogy a még hátralevő időben tegyenek meg minden tőlük telhetőt a vetőmagszükséglet maradéktalan ki­elégítése és a minőség szüntelen ja­vítása érdekében! Ezt a hatodik öt­éves tervidőszak növénytermelési fel­adatainak sikeres teljesítése is meg­követeli! BARA LÁSZLÓ, mérnök Nem kellett hozzá éles elme, hogy lássam: rosszkor jöttem. A hosszúszói (Dlhá Ves) szövetkezet irodájában lázas mun­ka folyt. Gerencséri Imre fő­állattenyésztővel. Leskovian­­s k ý Jozef főagronóinussal és H r i с к о Sándor közgazdásszal végül az elnök szobájában kötöt­tünk ki, hogy ne zavarjuk a töb­biek munkáját. 9 Milyen évet zárt a szövetke­zet? — érdeklődtem. — Aránylag jó évet zártunk — mondotta K o r e n y László, az efsz elnöke. — Panaszra nincs okunk, hiszen mintegy 340 ezer korona tiszta nyereséget értünk el. — Kiugró eredményekről nem­igen adhatunk számot — vette át V Ji/L □ _n_n_ 0 A\ 1 Tj _л i különösen tenyésztés. Rendkívül kevés ráfor 2 dítással igazán szép haszonnal járt. A gyapjú ára például fedezte a tartási költségeket, a többi be­vétel pedig már tiszta hasznot je­lentett. TÖBB TAKARMÁNYT! ф Két éve, amikor itt jártam, komoly takarmányozási gondokkal küszködtek. Ügy tudom, nogy ma már ilyen gondjaik nincsenek.., — Az eredményes állattenyész­­téshez szükséges takarmányalap megteremtését tűztük ki legfonto­sabb feladatunknak — magyarázta Koreny László elnök. — A takar­mánytermesztésben a minőség ja­­vitása, a béltartalom növelése a ma és a holnap legfontosabb ten-3 a szót Hricko Sándor, — de ahogy mondani szokás, tartottuk a „for­mánkat“, s nyugodtan készülhe­tünk az évzáró taggyűlésre.' Az össztermelésünket egy év alatt 2 millió 786 ezer koronával növel­tük. A mezőgazdasági nyersterme­lés értéke meghaladja a 32 millió koronát. A teljes képhez hozzátartozik azonban az is, hogy itt a silicei fennsík tetején sokkal nehezebb a közepes termelési szintet tartani, mint máshol a jót. A növényter­mesztés szakaszán tavaly a kalá­szosok közepes termést adtak. Bú­zából 3,25 tonna hektárhozamot értek el. Errefelé a hektáronkénti négy tonna kukoricatermés re­kordnak számít. Tavaly szemes kukoricából 4,07 tonnát takarítot­tak be. — A többi növényfélék termése azonban gyengébb volt — kapcso­lódott a beszélgetésbe Leskovian­­ský Jozef, a növénytermesztési ágazat vezetője. — A mákról és a zöldségről jobb nem beszélni. Igaz, az eredmények alakulásába az időjárás is beleszólt. Így példánl a belvíz szinte egyetlen táblánkon sem kímélte a vetést. Végered­ményben szemesekből az állami tervet száz százalékra teljesítet­tük. A feladatoknak a takarmány­alap megteremtésében 101,3 száza­lékban tettünk eleget. A mák, a zöldség, a bab és az árpa gyenge hektárhozama 2 millió 325 ezer korona kiesést jelentett. Igaz, ezt a kiesést bizonyos mértékben be­hoztuk, mert jó termést értünk el a magra termesztett vörösheréből, s a tömegtakarmánvnk termelésé­ben is túlteljesítettük a tervezett feladatokat, aminek következtében közel egymillió kornna értékű abraktakarmányt takarítottunk meg. Azt, hogy mégis eredményes évet zártunk, az állattenyésztésben elért eredményeknek köszönhet­jük, ahol a termelési tervet 799 ezer koronával túlteljesítettük. ELŐTÉRBEN A MINŐSÉG — Az állattenyésztés szakaszán az idén egyik legfontosabb fel­adatunknak a minőség javítását te­kintjük — vette át a szót Geren­cséri Imre. — Eddig a megköve­telt állatlétszám elérése volt a cél, az idén már ezen túl kell lép­nünk. A teiértékesítési tervünket 156 ezer literrel túlteljesítettük. Ennek ellenére a tehenenkénti és évi teihozam alacsony volt, alig érte el a 2700 litert. Igaz, 1978-ban 2121 liter volt a feiési átlag, de ez nem mentség. Az idén el akar­juk érni a háromezer litert, első­sorban selejtezéssel, megfelelő üszőneveléssel, s a tenyésztési technológia szigorú betartásával. Közben nem feledkezünk meg a sertéstenyésztésről sem. A sertés­hizlalás ugyanis igen jó bevételt hozott a szövetkezetnek, mert húseladási tervünket 261 tonnával túlteljesítettük. A sertéstenvésztés mellett a má­sik nyereséges ágazatunk a juh-KORENY LÄSZLÖ, a szövetkezet elnöke. nivalőja. Számunkra nem közöm-1 bős, hogy mennyi takarmányból állítunk elő egy kiló húst, gyapjút vagy egy liter tejet. Míg 1978-ban egy liter tej ter­melésére több mint 47 dekagramm abraktakarmányt használtak fel, addig tavaly 29 dekagrammot, eb­ben az évben pedig csupán 26 dekagrammos fogyasztással szá­­mólnak. Tavaly egy kiló sertés­húst 4,21 kiló abraktakarmányból állítottak elő, ami az előbbi év va­lóságához viszonyítva 37 dekával kevesebb volt. Amíg 1978-ban a sertések napi sűlygyarapodási át­laga 0,48 kiló volt, addig tavaly már meghaladta az 0,52 kilót. Ha­sonló eredményekről számolhat­nánk be az állattenyésztés többi ágazatából is. — El kell mondanom — folytat­ta a főagronómus —, hogy míg 1978-ban csupán 360 tehenet tar­tottunk, tavaly már 645 volt, addig ebben az esztendőben 850-re, a jö­vő év végéig pedig 1010-re akar­juk növelni a darabszámot. Hason­lóképpen növeljük a sertés-, a baromfi- és a juhállományt is. Ezért a növénytermesztésünkben is az egyik legfontosabb célunk az állatállomány tömegtakarmány- és abrakszükségletének biztosítása. Szövetkezetünk 3132 hektár mező­­gazdasági területen gazdálkodik, ebből 1498 hektár a szántó. Jelen­leg 2100 szarvasmarhát, 1400 ser­tést, 2300 juhot tartunk és nagy létszámú baromfiállománnyal ren­delkezünk. Az 1634 hektárnyi te­rületű rétet és legelőt belterjesen kell hasznosítanunk, hogy a legel­tetés mellett megfelelő mennyisé­gű és minőségű takarmánnyal tud­juk ellátni az állatokat. Tavaly egy számosállatra számítva 2,6 tonna szénát biztosítottunk, az idén többet szeretnénk. Ennek ér­dekében legelőinkre hektáronként kétszáz kilogramm alapműtrágyát és százhúsz kilogramm mészsalét­­rnmot juttatunk. Ügy terveztük, hogy kaszálóinkról tíz tonna szé­natermést gyűjtünk be hektáron­ként A rétek és legelők talajjaví­tása után bevezetjük a szakaszos legeltetést. FOKOZOTT MUNKAFEGYELEM A korábbiakhoz képest jól in­dul az idei esztendejük is. Még a múlt év novemberében gyors ütemben elvégezték az összes őszi munkálatokat. Igaz, ebben nagy szerepet játszott az is, hogy tavaly tíz traktort vásároltak. Az új erő­gépek, s persze a traktorosok is remekül dolgoztak. • Milyen célkitűzéseik vannak az idei évre? — kérdeztem vége­zetül a szövetkezet elnökétől. — Tervfeladataink igényesek, de teljesíthetők. Az össztermelést négymillió koronával szeretnénk növelni. Szemesekből 3,70 tonna, kukoricából pedig 4,70 tonna hek­tárhozam elérését tűztük ki célul. A tejtermelést kétszázezer literrel szeretnénk növe'ni. Illés Bertalan

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents