Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-05 / 1. szám
1980. Január S. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Oplimálisan kihasználják a lehetőségeket A föld minőségét figyelembe véve közepes termőhelyi adottságok között gazdálkodik az ország egyik legnagyobb termelési értékét előállító gazdasága, a Hősi (Gabčíkovo) Csehszlovák—Szovjet Barátság Állami Gazdaság. Az adottságok között úgy kell gazdálkodni, hogy a kedvező lehetőségeket minél jobban kihasználják. Ez eddig sikerült. Ezt igazolják kiváló termelési eredményeik. Bár nem lehet röviden összefoglalni a szerteágazó, sokféle összetevőt, amely az eredményes munka megalapozója, mégis kimutathatók a sikeres gazdálkodás főbb elemei: az ember megbecsülése és az alkotókészség kibontakoztatása; a tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazása; a hagyományos és a korszerű módszerek sikeres összekapcsolása; az adottságokhoz legjobban igazodó termelési szerkezet kialakítása; a bátor kezdeményezés és a tartalékok optimális kihasználása. Mindezt figyelembe véve a következő főbb termelési ágak alakultak ki, amelyek egyben jelképei is lehetnek a gazdaságnak: jövedelmező növénytermesztés, megalapozott szarvasmarha- és sertéstartás. A KÖZÖS CÉLOK ÉRDEKÉBEN A CSKP XV. kongresszusának irányelveivel összhangban az összpontosítás és célszerű szakosítás lehetővé tette az okszerű munkaszervezés haladó módszereinek a bevezetését, a termelési ágazatokra jutó munkaerő és társadalmi munkaráfordítás menynyiségének a csökkentését, a korszerű technika igénybevételével, és optimális kihasználását, a növények és gazdasági állatok biológiai képességének a hasznosítását. A termelés tartós fellendítése és gazdaságossá tétele érdekében biztosították a termelőerők állandó fejlődését, a tartalékok, a nyersanyagok tömeges termelése pedig lehetővé tette a korszerű tudományos-műszaki ismeretek érvényesítését, a munkafolyamatok ésszerűsítését, s ugyanakkor a munka és általában a megfelelő munkakörnyezet kialakítását. A gazdaság a hatodik ötéves terv első négy évében kiemelkedő eredményeket ért el. A termelés növekedése és a fejlődés következtében javuLt a gazdaság anyagi helyzete, eszkbzellátottsága, ..pénzügyi stabilitása, á termelés biztonsága, valamint a dolgozók jövedelme! A hatodik ötéves tervidőszak négy évének sikereit és a fejlesztés időszerű kérdéseit Kováts Gyula mérnöknek, az állami gazdaság igazgatójának közreműködésével mértük fel. TELJESÍTIK AZ IGÉNYES FELADATOKAT A természeti feltételekhez igazodva a fő figyelmet a gabona termesztésére fordítják, s ebben jelentős helyet foglal el a kukorica, amelyet ezerkétszáz hektáron termelnek. Területükön a szemes kukorica, vagyis a takarmánytápok fontos összetevője fő terméknek számít. A kukorica belterjes termelése céljából hatékonyan alkalmazták a gyomirtó szereket, komplex módon gépesítették a begyűjtést, valamint a betakarítást követő kezelést. Táblásították a növénytermesztést, s a növényeket ügy osztották el, hogy azok szomszédos parcellákra kerüljenek, s így a munkaerő és a gépek kihasználása is ésszerűbbé vált. A géppark feltöltésével természetesen a munka minősége is javult. A műtrágyával való ésszerű gazdálkodás, valamint az összpontosítás és szakosítás adta lehetőségek optimális kihasználása pozitívan hatottak a termelésre. Ezt a hektárhozamok igazolják legjobban. A szemesek termelésének az ötéves tervidőszakra előirányzott igényes terve évi 6,2 tonna hozamot irányzott elő, s négy év alatt átlagosan 6,3 tonnát értek el. Az idén búzából 6,9, árpából 5,6, kukoricából pedig 6,4 tonna hektárhozamot értek el. Cukorrépából a tervidőszak idejére 41 tonnás hozamot irányoztak elő, s ezt négy év alatt 41,6 tonnára teljesítették. A gazdaság termelésének szerkezetében fontos helyet foglal el a zöldség, a gyümölcs, a szőlő és a dohány. Zöldségből 98, gyümölcsből 76, szőlőből 91, dohányból pedig 126 százalékra teljesítették a tervidőszak célkitűzéseit. Szemesekből a gazdaság ■— az ötéves terv első három évében — önellátó volt. Jelenleg szemesterményekből — szántóterületük a vízierőmű építése következtében több mint háromszáz hektárral csökkent — 85— 90 százalékra önellátók. ARÁNYOK A NÖVÉNYTERMESZTÉS ÉS AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS KÖZÖTT A szemestermények mellett nagy figyelmet fordítanak a jó minőségű tömegtakarmányok termelésének is. Szántóterületüknek 23,3 százalékán termelnek ilyen takarmányokat, ebből tizenöt százalék a lucerna termőterülete. Tavaly lucernából 9,8 tonnás hektárhozamot értek el. A fehérjetartalmat az optimális időben történő betakarítással és feldolgozással 14—16 százalékra növelték. A növényi melléktermékek közül a répafejet, a' nyersszeletet és a kuko; ricaszárat hasznosítják. Idén a kukoricaszár hatvan százalékát szilázsolták, vagy melasszal és nyersszelettel szárították. A fehérjeprogram céljaival összhangban évek óta sikeresen alkalmazzák az élelmiszeripari hulladékokat, de felhasználják a szenei (Senec) kafilléria termékeit Is. A sertéseknek évente harminc tonna húslisztet és százötven tonna takarmányzsírt adagolnak. Szántóföldi legelőik kilencven hektárt foglalnak el. Ezeknek fekvése megfelelő, a telepekhez közel van. A LEHETŐSÉGEK OPTIMÁLIS KIHASZNÁLÁSÁRA TÖREKEDNEK Állattenyésztésüket a termelés tudományos-műszaki fejlesztése, elsősorban a szarsvasmarha- és sertéstenyésztést szolgáló nagykapacitású objektumok üezemeltetése jellemzi. Tehénállományuk ezerháromszázharmincöt darab. Az egy tehénre Jutó évi tejátlag — négy év átlagában >— 3844 liter, ami kétszázhúsz literrel több az ötéves tervben előirányzottnál. Korszerűsített istállóikban egy ember átlagosan huszonkét tehenet gondoz. Kiváló etetőik és fejőgulyásaik közül elsősorban Mészáros József, Mészáros Józsefné, Both András, Both Andrásné, Dömény Lajos és Dömény Lajosné érdemel dicséretet. A tejtermeléssel párhuzamosan jó sikereket érnek el a hústermelés minősége és forgalmazása terén is. A korszerű módszerekkel sikerült elérniük a fehérjék jó kihasználását. A növendékmarháknál az előirányzott 0,80 kilós súlygyarapodást túlszárnyalták, a hízómarháknál pedig a napi súlygyarapodás 1 kilón felüli. A vázolt céloknak megfelelően a sertéstenyésztésben a hússertés a meghatározó. Ebben az ágazatban a legjobb eredményeket Derzsi Ferenc, Öllé Sándor, Rákóczi József és Fekete Lajos éri el. Hatékonyan foglalkoznak borjú-, növendékmarha és malacneveléssel is. Áttértek a malacok korai elválasztását követő battériás tartásra. A hatodik ötéves tervidőszak sertéshús forgalmazási tervét — négy év alatt — nyolcvanhat, a marhahúsét pedig nyolcvanhárom százalékra teljesítették. AZ ÁGAZATI IRÁNYÍTÁS FORMÁI Az állami gazdaságban azért tértek át a szakágazati irányításra, mert biztosítja az üzemirányítás és a munkaszervezés összhangját, valamint az információk gyors összegyűjtését. Ilymődon a termelés dinamikus, a „törés“ szinte kizárt. A gazdaság tehát a vállalati, központi irányítást alkalmazza. Ennek megfelélően növénytermesztési, állattenyésztési, beruházási és karbantartási, valamint szolgáltató és anyagbeszerző részleget alakítottak ki. A részlegek vezetői közvetlenül felelősek az igazgatónak. A részlegek egyúttal önelszámoló termelési egységek. Az eredmények azt igazolják, hogy ez az irányítás szerkezet megfelelő. Alkalmazásával megszilárdult a technológiai s a munkafegyelem. Ez teljes mértékben visszatükröződött a gazdaság eredményeiben is. A hatodik ötéves terv mezőgazdasági nyerstermelési előirányzatát nyolcvan százalékra teljesítették! HELYTÁLLÓ BRIGÁDOK A gazdaságban a szocialista verseny a termelés lendítő kerekévé vált. A versenyző kollektívák száma tizenöt. A gyümölcsösben dolgozó — Bodó Pál vezette — kollektíva például egymillió, a kertészeti ágazat szocialista brigádja pedig Darnai Dániel irányításával 370 ezer koronával teljesítette túl múlt évi termelési tervét. Pozitív értelemben kell szólnunk az ésszerűsítő brigádokról is. A brigádokat az igazgatóság műszaki és ágazati vezetőiből kialakított kollektíva irányítja. Ezek hangolják össze az ágazatok keretén belül a közösségek tevékenységét, és meghatározzák a célokat. A növénytermesztésben például az egyik kollektíva megoldotta a cseppfolyós műtrágya raktározását, és a központilag irányított vegyszerkeverést. A gyümölcsösben megalakított észserűsltő brigád pedig a csepegtető л■о Q 00 3 >, c s n Kováts Gyula mérnöknek (balra) nagy erénye, hogy kezdeményezően keresi az utat a tudomány és technika széleskörű megvalósításához. öntözési módszer megvalósítását kapta feladatul. A felsorolt példák azt bizonyítják, hogy a gazdaságban milliókra tehető a vállalások teljesítéséből és túlteljesítéséből származó többletbevétel. Az eredmények természetesen nemcsak milliókban mutatkoznak meg. A szocialista verseny eredménye sokszor nem fejezhető ki számadatokkal. Vajon ki tudja azt felbecsülni, hogy a szakmai s a kulturális műveltség növekedése, az emberek tudásának, világnézetének formálása mennyit hozott a gazdaságnak és az egyéneknek. TOVÁBBI JÖ EREDMÉNYEK ÉRDEKÉBEN Az eredményekből kiindulva az állami gazdaság vezetősége a CSKP KB 14. ülésének irányvonalát követve elemezte az irányítás színvonalát, valamint a dolgozók munkáját. ф A politikai-szervezési intézkedésekből az következik, hogy továbbra is a szemestermények termesztésére fordítják a fő figyelmet, hogy aktívan hozzájáruljanak a gabonaprobléma megoldásához, az import csökkentéséhez, amely nagy tételt jelent külkereskedelmi mérlegünkben. ф Az állattenyésztési termelésben továbbra is a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére helyezik a fő hangsúlyt. Már a tervjavaslatok kidolgozásakor keresik a lehetőséget a hús- és a tejtermelés növelésére. Ennek a célnak rendelik alá beruházási építkezéseik tervezését, illetve az új beruházások létesítését. Céljuk, hogy az állatállományt öt szakosított farmon helyezhessék el. ф A tömegtakarmányok gazdaságosabb kihasználása céljából ésszerűbb tartósítási módszerekre törekednek. Ez lehetővé teszi a nagy fehérje- és kalóriaérték megóvását. A céloknak megfelelően korszerű silótelepet, s további szántóföldi legelőket létesítenek. фА környezetvédelem és a szervestrágya ésszerűbb hasznosítása érdekében szigetelt trágyatelepet építenek. # Az üzemanyag, az elektromos és egyéb energiaforrásokkal továbbra is takarékoskodnak. Céljuk, hogy a termelés hatékony fokozásával ne lépjék túl a múlt évi fogyasztást. A termálvizet az üvegházak, illetve a farmok fűtéséhez használják fel. ф Az erőtakarmányokkal továbbra is szigorúan takarékoskodnak, betartják az előirányzott határértékeket. # A tervjavaslatok kidolgozásakor ügyelnek arra, hogy optimálisan hasznosítsák a kollektívák tapasztalatait és javaslatait. Megkezdték a hetedik ötéves tervidőszak politikai előkészítését. Felhasználják azokat a jó tapasztalatokat, amelyeket a szocialista versenymozgalomban az ötéves terv négy évében szereztek. A versenyt továbbra is úgy irányítják, hogy a vállalások elsősorban a feladatokra irányuljanak és csak az egyes munkahelyek termelésének elemzéséből és feltételeiből induljanak ki. XXX Az állami gazdaság több mutatóban megközelítette vagy túlteljesítette a hatodik ötéves tervben előirányzott feladatokat. Helyesen mérlegelik tényleges lehetőségeiket, s már hozzáfogtak az erők felsorakoztatásáhaz a még igényesebb feladatok megvalósítása érdekében. CSIBA LÄSZLÖ Pótoljuk a mészhiányt! X "5, 00 » A múltban felhívtuk olvasóink figyelmét a talaj savanyúsága elleni védekezés jelentőségére. Tettük ezt azért, mert ezen talajbetegség ellen okvetlenül védekezni kell, sőt igen fontos a betegség megelőzése. Mielőtt meszeznénk, tisztában kell lennünk azzal, hogy mi célból teszszük: a talaj fizikai állapotának javítása szempontjából, vagy a betegség letompítása érdekében, vagypedig hiányzó tápanyagként akarjuk a meszet a talajba juttatni, Erre a megállapításra azért van szükség, mert a meszezés módja az esetenkénti talajba való bedolgozása szerint változik. A talajban megfelelő körülmények között van annyi mésztartalom, amennyit kultúrnövényeink igényelnek. Kivétel akkor következik be, amikor a vetésforgóban egymás után olyan mészkedvelő növények kerülnek (here- és répafélék), amelyek a talaj mészkészletét kimerítik. Ilyenkor a tápanyag pótlása miatt meszezünk Hasonlóképpen járunk el abban az esetben is, amikor káli vagy savanyú hatású műtrágvákat gvakran haszná lünk. Közismert az is, hogy a réteket és legelőket gyakrabban kell meszeznünk, mint a szántókat. A réti here- és fűfélék több meszet vonnak ki a talajból, mint a szántóföldi növények. Gyakori eset az is, hogy a mélyen fekvő talajokat elönti a víz, és kilúgozza a mésztartalom jelentős részét. Ezárt a hiányzó meszet pótolni keli. A laza talajt helyesebb gyengébb hatású mésztrágyával (márgával), a kötöttebbet pedig erősebb hatásúval kezelni. Minél szárazabb a talaj, annál enyhébben kell azt meszezni. Ha talajunk nem éppen mészszegény, úgy sokszor Jó hatást érünk el Thomas-salakkal, melynek kovasavas mésztartalma egyúttal a mészhiányt pótolja. Kedvező hatást csak akkor érünk el, ha a meszet megfelelően a talajba dolgozzuk. Feltétlenül szükséges a mész talajba szántása, befogasolása vagy betárcsázása. A mésztrágyát akkor vigyük ki a földre, amikor a kívánt mennyiséget elszórás után azonnal bedolgozzuk. Meszezésre ajánlatos a cukorgyári mésziszap hasznosítása Is. Hátránya csak az, hogy friss állapotban nagy a víztartalma. Ezért szállítása nehéz és költséges. Meszezésre legalkalmasabb az ősz, mert bedolgozása 'után a mésznek télen van elegendő ideje a hatás kifejtésére. Mivel a frissen meszezett talaj a fiatal csírahajtásra ártalmas lehet, ezért arra kell törekednünk, hogy a mész a talajban a tavaszi vetésig jól beérjen, átalakuljon. Kmoskó László
