Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-23 / 8. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1980. február 23. Készülődés a sportünnepre Versenyek, bemutatók, turistatalálkozók váltják egymást. A modern gimnasztika, a torna nem hiányzik szinte egyetlen programból sem. Szertornászok, csinos gimnasztikáző lányok, szülők és gyermekek adnak ízelítőt a sport, az iíjúság és az egészség fesztiválja, a spartakiád előkészületeiből. A nitrai járásban közel tizenegyezer tornász készül a spartakiád járási seregszemléjére, a kápráztató színek, a látványos és szórakoztató gyakorlatok, a hoszszantartó tapsok, a torna és a sport ünnepére. — A spartakiád, a sport ünnepe kifejezésre juttatja a sport szépségét és hasznát, valamint sokrétűségét és tömegjellegét. Éppen ezért felkértük a járás összes sportszervezetét, hogy sportolóikkal vegyenek részt a spartakiádot megelőző sportmegmozdulásokon és versenyeken — körvonalazta a CSSZTSZ járási bizottságának elképzeléseit és terveit Latiöka Karol, a jb titkára. A járásban eddig hatvanegy sportakcióra került sor. Nyolc sportágban százhatvannégy csapat és több mint tizenkilencezer versenyző állt rajthoz. A járás munkás sportmozgalmára épülő rendezvények közül a legnagyobb tömegjelleget az asztalitenisz, a röplabda, az atlétikai és a lábtenisz versenyek képviselték. A baráti országok élvonalbeli versenyzőinek a részvételével rendezték meg a Cabaj—Capor közötti útvonal mezei futóversenyének VIII. évfolyamát, valamint a szovjet, az NDK-ás, a lengyel és a hazai válogatott csapat részvételével a válogatott csapatok kézilabda és röplabda tornáját. A téli sportágak közül legnépszerűbbnek a „Partizánok ösvényein“ megnevezésű sífutóverseny bizonyult. A Skýcovi Efsz sportszervezete által rendezett versenyen kétszázötven fiatal vett részt. A tömegsport rendezvények elérték céljukat. Elképzeléseik szerint tovább szélesítették a sport és a testnevelés tömegbázisát, mindenekelőtt olymódon, hogy a spartakiád, az aktivitás jegyében sportszervezeteket, sportköröket, sportolási lehetőségeket teremtettek azokban a kisebb üzemekben, falvakban is, ahol a- sport eddig még nem gyökeredzett meg. kán sorra kerülő járási bemutatót körzeti fellépések előzik meg, Vráblen kilencszázkilencven, Zlaté Moravcén pedig ezerkétszáz gyakorlatozó mutatja be gyakorlatát. Helyi jellegű fellépésekre harminckét falusi sportpályáján kerül sor. A járási bemutatóra készülő gyakorlatozók huszonkilenc sportszervezetből kerülnek ki, s ez a tény is igazolja a járás sportolóinak aktivitását, s a tömegsport érdekében vállalt áldozatkészségét. A nitrai járásban átgondolt, szinte minden részletre kiterjedő felkészülési tervvel fogtak neki a munkának. Örömteli, hogy a járási bizottság elképzelései minden téren reálisnak bizonyultak. A testnevelés és a sport támogatása, az ember sokoldalú szellemi és testi fejlődésének biztosítása pártunk politikájának lényegéből fakad. Már a spartakiádra való felkészülés is erőteljes ösztönzést adott a testnevelés és a sport fejlődésének, a gyermek és az ifjúsági sportnak. A tömegsport ünnepnapjai is bizonyára nagy sikert hoznak. —Csiba— A spartakiádtörzs utolsó ülésén értékelték a felkészülés eddigi szakaszát, valamint a tömegszervezetek aktivitását. A járást bemutatóra készülő gyakorlatozók felkészülése a járási bizottság által meghatározott ütemterv szerint történik, s örömteli, hogy minden számban elérik a tervezett létszámot. Legtöbb gyakorlatozó — nyolcszázhatvannégy — a nők kategóriájában található. A július hetedikén és nyolcadi-A hapmányok köteleznek Nagymagyar (Zlaté Klasy) sportélete gazdag múltra tekint vissza. Felső-Csallóközben még ma is sokan emlegetik az ötvenes évek „nagy csapatát“. Aztán hosszabb ideig hullámvölgybe jutott a'falu labdarúgása, melyből csak az elmúlt években tudtak kilábalni. A sportot azonban nemcsak a labdarúgás jelenti. Ezt jól tudják a nagymagyariak is. A futballcsapaton kívül, mely a kerületi bajnokság I. В osztályában szerepel, jól működő tekeszakosztályuk is van. Igaz, az elmúlt években bizonyos visszaesés volt ebben a nemes sportágban, ám a lelkesedés ma sem hiányzik, s újra kialakulóban van egy tehetséges fiatal tekecsapat. Tavaly a legtöbb örömet a labdarúgók szerezték szurkolóiknak. Az őszi idényben jó átlagteljesítményt nyújtottak, s a középmezőnyben végeztek. A játékosok teljesítményében tükröződik a kiadós, kemény edzések hatása. Medviď edző Irányításával összeszokott együttes képviselt a községet a kerületi bajnokságban. A kellő szakmai íránvítás, a társadalmi szervezetek és üzemek hathatós támogatása pozitívan befolvásolja a játékosok teljesítményét és közösségi szellemét. ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ Л ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ A A Csilizközi Efsz a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás élenjáró gazdaságai közé tartozik. Örömteli, hogy dolgozói a sportéletben is egvre többet hallatnak magukról. A gazdaságban dolgozó lányok és asszonyok közül huszonnégyen készülnek a spartakiádra. A felkészülés eddigi menetéről az egyik legszorgalmasabb gyakorlatozó, Halász Jolán tájékoztatott bennünket. Örömmel újságolta, hogy élete harmadik spartakiádjára készül, de Ilyen lekesedéssel, a gyakorlatok betanulására összpontosított figyelemmel egyszer sem találkozott. A lelkesedés és a szorgalom nem véletlen. A huszonnégy nő közül csak tizennyolc jut el a járási bemutatóra. Ezért mindenki iparkodik, s tudása legjavát igyekszik nyújtani. A helyi iskola tornatermében hetente kétszer próbálnak. A gyakorlat tizennégy percig tart, s ebből tizenkét perc anyagát már hiba nélkül tudják. A bemutatógyakorlat anyagának tökéletes és harmonikus elsajátítását Szőcs Mária irányítja, az esztétikus kivitelezést és az egyes részek csiszolását pedig Motúz Mária szakoktató végzi. Motúz Mária is elégedett a gyakorlat kivitelezésével, s reméli, hogy az odaadó gyakorlatozók közül többen Prágába is eljutnak az országos bemutatóra. A csilizradványi lányok és aszszonyok megérdemlik az elismerést, a dicsérő szavakat. Ha így folytatják, bizonyára találkozunk velük a strahovi stadion színes kavalkádjában is. —Farah — ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ A V ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ A л. CSEMADOK, a Vöröskereszt és ** a Nőszövetség sajógűmöri (Gemer) helyi szervezete mellett ezerkilencszázhetven decemberében egy húsz tagú női éneklőcsoport alakult. Vezetője Lóczy Éva óvónő. Ezerkilencszázhatvankettőtől él Gömörben. A Csallóközből került ide. A gútai (Kolárovo) kislány nem igen gondolt arra, hogy egyszer palóc menyecske lesz belőle. Márpedig így történt. Évike az érettségi után egy ideig Nemesőcsán (Zemianská Olőa) tanított, majd Nagybalogra (Veíký Blh) helyezték óvónőnek. Abban az időben a gömöri származású Lóczy László is itt tanított, itt ismerték meg egymást, s kapcsolatukból csakhamar házasság lett. A férj visszavágyott szülőfalujába, így történt, hogy 1962-ben hazaköltöztek. Ö az óvodában, férje pedig az általános iskolában tanít. Két gyermekük van, akik szintén szeretnek énekelni. Jó hallású, jó hangú gyerekek. Évike elfoglaltsága mellett sok társadalmi munkát végez. Rábízták az iskola gyermekkórusának vezetését, de az óvódások is gyakran fellépnek egy-egy műsorral. Nem véletlen, hogy az éneklő csoportot is ő vezeti. A kezdeti évekre így emlékezik vissza: — Tíz évvel ezelőtt a Nőszövetség és a Vöröskereszt helyi szervezetének elnöknői összedugták a fejüket, s elhatározták: A falu lányaiból és asszonyaiból énekkart alakítanak. A csoport vezetését rám bízták, — mondja a fiatalasszony. Bevallom őszintén, féltem tőle. Arra gondoltam, hogy gyerekekkel sokkal könnyebb foglalkozni, mint a felnőttekkel. De meggyőztek és elvállaltam. Lóczy Lászlóné jól emlékezik az első próbákra, melyeket mindenki nagy szorongással várt. örömmel állapította meg, hogy olyan lányokkal és asszonyokkal van dolga, akik szeretnek énekelni és jelentkezésüket komolyan gondolták. A próbák jól sikerültek, könnyen tanultak, fűtötte őket a népdal szeretete. A csoport azóta is rendszeresen gyakorol, hetente egyszer — minden pénteken — az agitáciős központ kis helyiségében. Összejönnek, szórakoznak, dalolnak. Persze az is előfordul, hogy családi okból egy-két személy nem tud menni, de azért jobbára igyekszik mindenki pontosan megjelenni. A próbákon jó a hangulat, az asszonyok itt elfelejtik mindennapi gondjaikat. Bántja őket, hogy a fiatalok körében nincs meg a kellő érdeklődés az éneklés iránt. Az éneklőcsoportról az utóbbi években egyre többet hallanak a környéken. Tagjai mindig nagy szorgalommal készülnek az otthoni fellépésekre. Felléptek a helybeli szövetkezet évzáró taggyűlésén, és aratóünnepélyén, valamint a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen. Fellépéseik sikeresek voltak. A fellépéseken mutatkozott még, hogy mire képesek. Az első sikerek arra bátorították őket, hogy a környékbeli falvakban is fellépjenek. Műsorukkal mindenütt elnyerték a közönség tetszését. Több alkalommal a járási rendezvényeken is részt vettek, s beneveztek a „Tavaszi szél...“ járási versenyére. 0 Milyen dalok szerepelnek repertoárjukon? — kérdeztük a csoport vezetőjétől. — Szerencsés helyzetben vagyunk, van egy nótafánk: Szó Gyuláné, mindenki kedves Juli nénije. Őrzi és gyűjti a gömöri népdalokat. Szinte valamennyit tőle tanuljuk. Kiderült, hogy Gömör vidéke gazdag folklórkinccsel rendelkezik, csak össze kell gyűjteni. 0 Eddig mi volt a legnagyobb sikerük? — Az eltelt tíz évben a „Tavaszi szél...“ járási döntőjében és kerületi elődöntőjében is részt vettünk. 1977- ben a Vecseklőn (Včelkov) megrendezett járási versenyen harmadik helyezést értünk el. Sikerült bejutni a kerületi döntőbe, innen azonban nem jutottunk tovább. A sikertelenség nem keserítette el a csoportot, sőt újabb erőfeszítésekkel teli munka következett. A CSEMADOK Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási Bizottságának biztatására ismét beneveztünk a járási versenybe. A „Tavaszi szél...“ idei versenyén — „Kukoricafosztó“ címmel — önálló népdalcsokorral szerepeltünk. Ez volt a női éneklőcsoport és a CSEMADOK helyi szervezete mellett működő citerazenekar első közös műsora. A műsorhoz az összekötő szöveget a gömöri Kovács István tanító írta. Műsorunknak nagy közönségsikere volt, többször visszatapsoltak bennünket, de mivel az éneklésben itt-ott hiba csúszott, kiestünk. Egyébként a népdalokon kívül mozgalmi dalokat is énekelünk. A közelmúltban helyi fellépésünk volt, mégpedig a falu felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából. 0 Miben lépnek fel, milyen az öltözékük? — A szövetkezet, a helyi nemzeti bizottság és a járási népművelési intézet anyagilag támogat bennünket. Jóvoltukból egységes ruhát varrattunk. Ma már háromféle ruhában léphetünk a közönség elé. Hosszú ruhában két szőlamú dalokat — kamara produkciót — énekelünk. Ezt az öltözéket a járási népművelési intézet adta. A másik öltözék népviselet: bokáig érő, sötétzöld szoknya, krémszínű, erősen zsinórozott blúzzal és fekete fejkötővel, vagy ahogy erre népiesen hívják, deklivel. Valamikor bárminő ruhához csakis fekete fejkötőt viseltek. Ennek az öltözéknek a költségeit az efsz fedezte. A harmadik öltözék parasztviselet: karton szoknya, puffos ujjú blúzzal, köténnyel és kendővel, amit a helyi nemzeti bizottság vásárolt. Így összefogva nem meglepő a csoport munkája, tenniakarása, hiszen van, aki támogatja. Jó szándékkal, akarással, kitartó munkával és öszszefogással lehet színvonalas, kulturális életet teremteni. És Évike avatott kézzel nyúl a népdal világába; amit ettől az éneklő csoporttól hall a közönség, az tiszta forrásból van merítve. NAGY TERÉZ A kultúrmunkát szervezni kell ❖ ❖ *1* 0 A CSEMADOK kelenyei (Klenany) helyi szervezetének tevékenysége tavaly a fejlődés jegyében zajlott. Ezt a rendezvények sokrétűsége és tartalmuk gazdagsága is bizonyítja. Olyan akciók rendezésére is vállalkoztak, amelyek a szervezet életében újnak számítanak. Ilyen volt a könyvhónap keretében rendezett író-olvasótalálkozó Zs. Nagy Lajossal, a járás szülöttével. A tagság aktívan bekapcsolódott Móricz Zsigmond és Móra Ferenc születésének 100. évfordulója tiszteletére a Klasszikus irodalmi örökség“ címmel meghirdetett irodalmi versenybe is. A helyi szervezetet a járási szavalóverseny döntőjében három szavaló képviselte. ' Júliusban a közép-szlovákiai kerületben vendégszereplő Szőttes látogatott el a faluba. A népművészeti együttes sikeres fellépésével felejthetetlen perceket szerzett a kultúra iránt fogékony közönségnek. A tavaly végzett kultúrmunkát a mennyiségen kívül, minőségi szempontból is értékelni kell. A szervezet vezetősége és tagsága a pozitívumok mellett a munka minőségében előforduló hiányosságokra is rámutatott. A hibákból okulva kell munkához látniuk, a tervszerűen végzett kultúrmunka megteremtése érdekében. JÄMBOR VALÉRIA A nagymagyariak azonban csak a hazai környezetben jelentenek ve-' szélyt az idegen csapatoknak, hiszen otthon valamennyi mérkőzésüket megnyerték. Az ellenfél otthonában sajnos korántsem nyújtanak ennyire kiegyensúlyozott teljesítményt. Idegenből csak minimális számú pontot hoztak haza. Igaz, a szerencse is sok esetben elpártolt tőlük. Többször közvetlenül a befejezés előtt kaptak gólt, vagy sorsdöntő helyzeteket hagytak kihasználatlanul. A labdarúgócsapat tagjai nagyon komolyan készülnek a tavaszi idényre. Az évzáró közgyűlésen aprólékosan elemezték a csapat őszi teljesítményét, s az otthoni jó szereplést-idegen pályára is szeretnék kiterjeszteni. Úgy vélik, hogy ehhez elsősorban taktikailag kell fejlődniük. A jó szereplést azonban nem bízzák a véletlenre. Rendszeresen edzenek az iskola tornatermében. Akaratból, lelkesedésből nincs hiány. A csapat jó teljesítménye egyre több szurkolót csal ki a játéktérre. Ily módon a buzdítás sem marad el, s a játékosok bizonyára majd teljes „gőz zel hajtanak“. Vezetők és sportolók kötelességnek érzik a hagyománvápolást és az előbbre lépést a fel'ődés útján. Svingcr István A ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ * ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ •> ❖ ❖ *> ❖ ❖ ❖ ❖ v 0 Makranc (Mokrance) és Ojbodva (Nová Bodva) CSEMADOK-tagságát szoros barátság szálai kötik össze. Barátságuk közös célja az egyetemes kultúra terjesztése, a folklórkincs feldolgozása és bemutatása. Mindkét faluban működik énekkar, közös karnagy, Mázik Mihály irányításával. Az újbodvai szervezetnek 152 tagja van. A szervezet elnöke Horváth Sándor, a „Nefelejcs“ nevet viselő énekkar szólistája. A huszonöt tagú vegyeskar nemcsak a helyi rendezve nyékén, hanem a járási dal- és tánc ünnepélyeken is sikeresen szerepel Az idén „Újfalusi lakodalmas“ meg nevezésű összeállítással szerepelnek A makranci szervezet elnöke Szó ták Antal. Bár a taglétszámuk csak hetvennégy főt számlál, lelkesedésük és tenniakarásuk számottevő. A szervezet tizennyolc tagú vegyeskara minden helyi rendezvényen fellép. A két szervezet tagsága a Makrancon rendezett évzáró taggyűlésen megállapította, hogy közösen jobban megy: Barátságukat ezért tovább bővítik, a hagyományőrzés és a szervezett kultúrmunka megalapozása érdekében. FARKAS RÚZSA Szirénfalván (Ptruška) hagyományai vannak a szervezett kultúrmunkának. Negyven évvel ezelőtt Pápai István és Zöld Ferenc pedagógusok olyan énekkart alakítottak, melyre a falu lakosai még ma is emlékeznek. Bodnár Béla és társai nagy nehézségek között szervezték meg a „Huszár kisasszony“ című színmű betanulását és előadását. Kultúrház hiányában az iskolában került sor a színmű bemutatására, nagy közönségsikerrel. Volt aki kétszer is megnézte az .előadást. Az iskolapadokra helyezett csűrkapuk képezték a színpadot, a díszletet pedig léckeretekre szögeit színes papírdarabok alkották. A felszabadulás után a faluban többször is fellángolt a kulturális tevékenység. A Titka Róbert pedagógus által betanított színmű nemcsak a faluban, hanem a szomszédos községekben is nagy sikert aratott. Titka Róbertné tanítónő, ifjú Jakab Kálmánnal, a CSEMADOK helyi szervezetének akkori elnökével, „Aranylábú öregek“ elnevezéssel tánccsoportot alapított, mely sikerrel szerepelt a zselízi (Želiezovce) és a gombaszögi (Gombasek) országos népművészeti fesztiválokon. Tavaly Marci Mária, a helyi óvoda igazgatónője „Szirénfalvi lakodalmas“ megnevezés alatt kultúrcsoportot alakított, amely Zselízen, Bodrogszerdahelyen (Streda nad Bodrogom) és Kaposkelecsényben mutatkozott be, nagy közönségsikert aratva. A sikertől kedvet kaptak: Ugyancsak ők, tizenhat tagú színjátszó csoportot hoztak létre. A „Dalol a nyár“ című színművet a karácsonyi ünnepek alatt adták elő a falu kultúrházában. A bemutató nagy közönségsikert aratott. A színművet a szomszédos falvakban is nagy sikerrel mutatták, be. JAKAB SÁNDOR léJi idill. Ilyen nádtetős házat, meg eresz alatt, rúdon száradó kukoricát is már csak elvétve látni falvainkon. Futó. —dek
