Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-02-23 / 8. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. február 23. Dicséretre mäta igyekezet MARCELHÄZA (Marcelová) Négy­ezer fűt számláló, dinamikusan fejlő­dő központi község a komáromi (Ko­márno) járásban. A helyi vezetők iigybuzgalmát, jó politikai és szervező munkáját, a nemzeti bizottság és a szövetkezet gyümölcsöző együttműkö­dését, a népes tömegszervezetek ak­cióképességét, és nem utolsó sorban a lakosság szinte határtalan lelkese­dését dicséri az a tény, hogy ebben a faluban nem okoz különösebb gon­dot, problémát a Nemzeti Front vá­lasztási programjában meghatározott feladatok tervszerű teljesítése. Évről évre csinosodik, üj és korszerű léte­sítményekkel gazdagodik a község. Nyáron, amikor a kiskertekben és az utakat szegélyező ágyásokban ezernyi színben pompáznak a szebbnél-szebb virágok, valóban öröm végigsétálni a falu utcáin. Már csak azért is öröm itt nézelődni, mert mindig felfedez az eműer néhány új házat — a nyil­vántartás szerint évente körülbelül negyven korszerű családi ház kerül tető alá •—, nemrég megnyitott utcát, s mert a fóliaházak sokasága is meg­kapó látványt nyújt. Nemrég valaki a szemére vetette a marcelháziaknak, hogy a föld rabjaivá váltak és a gyors meggazdaságodás reményében minden egyébről lemondtak. Igaz, hogy kora tavasszal fóliavároshoz hasonlít a falu, hogy sokat küszköd­nek az itteni emberek, és kezükből szinte soha nem fogy ki a munka, de nem hiszem, hogy ez bűnként len­ne felróható. A község ezer szerve­zett kiskertésze tavaly háromezer tonna zöldséget és gyümölcsöt érté­kesítve járult hozzá a közellátási gon­dok enyhítéséhez. S távolról sem igaz, hogy közben minden egyébről lemondtak. Szeretik a kultúrát, a sportot, az Itteni emberek is eljárnak a hegyekbe, és a tengerpartra üdül­ni, az országos kiállításokra tapasz­talatot, és a mezőre gyógynövény gyűjteni. Itthon pedig az első szóra marokra kapják a szerszámot, ha tár­sadalmi munkáról van szó. A faluban minden jelentősebb létesítmény tár­sadalmi hozzájárulással épült. Arról már nem is beszélve, hogy a község lakói évente körülbelül kétmillió ko­rona mezőgazdasági adót fizetnek, amiből a nemzeti bizottság — saját költségeinek fedezése után — több mint egy millió koronát átutal az állami költségvetésbe. Amikor legutóbb Marcelházán jár­tunk, megkérdeztük Kozák Ján elvtársat, a helyi nemzeti bizottság elnökét, elégedett-e a választási prog­ramban meghatározott feladatok tel­jesítése terén elért eredményekkel, tgy válaszolt: — Természetesen elégedett vagyok, hiszen feladatainkat tervszerűen tel­jesítjük. A választási időszak kezde­tép elterveztük, hogy 1980 végéig minden utcában lefektetjük a gázve­zetéket, és a lakások zömét rákap­csoljuk a központi vezetékre. A pol­gárok aktivitásának eredményeként az idén már csupán hét utcában kell elvégeznünk ezt a munkát. A köz­ponti vízvezeték-hálózat bővítését be­fejeztük, de az Uzemeltetésbez szük­séges földalatti víztárolót majd csak a következő választási időszakban tudjuk megépíteni, mert országszerte sok a megkezdett építkezés, s egye­lőre nem kaptunk engedélyt a mun­ka folytatására. A tervnek megfele­lően megépítettünk egy fedett csator­nát, mely a szövetkezeti üvegházak­ban felhasznált víz elvezetésére szol­gál. Az igényeknek megfelelően, nagy gondot fordítottunk az üzlethálózat bővítésére és korszerűsítésére. A múlt év derekán a jednota minden igényt kielégítő bevásárlási központot nyi­tott meg a faluban. A 8,5 millió ko­ronás létesítmény építési munkálatai­nak meggyorsításában a lakosság és a szövetkezet is közreműködött. A kertbarát mozgalom fejlesztésének szükségszerűségét szem előtt tartva lehetővé tettük, hogy a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége Központi Bizottságának Kertészeti Szolgáltatá­sok vállalata előbb járási kirendeltsé­get, majd szakboltot nyisson a falu­ban. Ma már mindenki helyben vásá­rolhatja meg a kertészkedéshez szük­séges kellékeket, tehát időt és pénzt, de főleg sok üzemanyagot megtaka­ríthatnak a kertészkedők. Üzlethálózatunk pillanatnyilag kö­rülbelül kilencven százalékra elégíti ki az igényeket. Még egy kisebb élel­miszerboltot, meg egy vendéglőt kell építenünk. A kultúrházat most kor­szerűsítettük, s a múlt évben befe­jeztük a sporttelep építését is. A Z-akcióban készült korszerű, 6 millió koronás létesítmény a járásban és annak határain túl is a legszebbek közé tartozik. A falu sportszerető la­kossága nevében mondom, bízunk benne, hogy sportolóink jó eredmé­nyekkel, sok-sok maradandó sport­élményt nyújtó találkozóval köszönik meg ezt a gyönyörű létesítményt. — Néhány községben a dolgozó anyák nehezményezik, hogy a válasz­tási program kidolgozásakor megfe­ledkeztek az óvodák és bölcsődék építéséről. Marcelházán mi a hely­zet? — kérdeztem. — Mi erre is gondoltunk. Eddig —: részben átmeneti megoldással — ösz­­szesen százhúsz gyermek óvodai el­helyezését valósítottuk meg. Tavaly decemberben megkezdtük egy száz­húsz gyermek elhelyezésére alkalmas, négy tantermes óvoda, és egy 35 fé­rőhelyes bölcsőde építését. A két lé­tesítmény több mint hatmillió korona ráfordítást igényel és társadalmi hoz­zájárulással épül. Az óvodát és a böl­csődét is 1982-ben szeretnénk átadni rendeltetésének, s ezzel egy időre megoldjuk az iskoláskor előtti gyer­mekek elhelyezésével kapcsolatos problémákat. XXX Elismerő és dicsérő oklevelek sora, és hivatalos kimutatások számadatai igazolják, hogy dolgos, szorgalmas emberek a marcelháziak. Ennek bizo­nyítására csupán egyetlen számadat: a község lakói tavaly 2,5 millió ko­rona értékű társadalmi munkával já­rultak hozzá a falu arculatának szeb­bé, csinosabbá tételéhez. Kozák elvtárs bízik benne, hogy az idén és az elkövetkező években sem lesz ez másként: fejlődni, gyarapodni, csino­­sodni fog a falu ezentúl is, és talán még nagyobb öröm lesz végigsétálni virággal szegélyezett utcáin. KÄDEK GABOR 1 A Jednota korszerű bevásárló központja a múlt év dereka óta szolgálja a község és a környező falvak lakóit. (A szerző felvétele) íWi SZFsi »2LII1LIÍTÍI110IL Elszántság és kezdeményező­készség A Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége járási bizottságai január utolsó hetében plenáris ülést tartottak, a­­melynek fő célja volt, hogy értékel­jék a CSKP 13. ülése, valamint a szö­vetkezetek IX. országos kongresszusa határozatának megvalósítását. Továb­bá, hogy megvitassák az idei végre­hajtási terv teljesítésére irányuló po­litikai-szervezési intézkedéseket. A SZFSZ lévai (Levice) járási bi­zottságának plenáris ülésén megálla­pítást nyert, hogy a mezőgazdasági üzemek többségében fokozott igyeke­zetét fejtenek ki a hatodik ötéves tervidőszak igényes feladatainak meg­valósítására. Az állattenyésztés sza­kaszán a tervfeladatokat teljesítették, s így megvannak a reális feltételek ahhoz, hogy az ötéves tervidőszakot eredményesen zárják. Sokkal kedve­zőtlenebb a helyzet a növénytermesz­tés szakaszán, ahol az elmúlt két esztendő igen kedvezőtlen időjárási viszonyai miatt jelentős lemaradás mutatkozik, főleg a gabona és a tö­megtakarmányok termesztésében. Ah­hoz, hogy a mezőgazdasági üzemek behozzák a kiesést, vagy legalább megközelítsék az ötéves terv által előirányzott feladatokat. Az idei feladatok igényesek, hiszen a múlt év valóságához viszonyítva a mezőgazdasági nyerstermelést 9,3 százalékkal kell növelni. Ez annyit jelent, hogy gabonából 258 ezer, cu­korrépából 20 ezer, hüvelyesekből 3700, zöldségből 22 ezer, tömegtakar­mányokból pedig 236 ezer tonnával többet kell termelni, mint tavaly. Az állattenyésztésben a végrehajtási terv huszonnyolcezer tonna hús — ebből 18 500 tonna sertéshús — 68 millió 800 ezer liter tej és negyvennyolc millió darab tojás termelését irányoz­za elő. A plenáris ülésen elhangzott hoz­zászólások arra engednek következ­tetni, hogy a járás mezőgazdasági dolgozói nem riadnak vissza az igé­nyes feladatoktól, hanem minden igyekezetüket ezeknek megvalósításá­ra, az optimális feltételek megterem­tésére irányítják. PAVEL HOJCKA, a palásti (Pláštov­­ce) Efsz elnöke elmondotta, hogy a gabona hektárhozamának növelését elsősorban a vetés minőségének javí­tásában látják. E cél elérése érdeké­ben megtették a szükséges intézkedé­seket és a hazai gyártmányú vetőgé­peket a Magyar Népköztársaságból behozott csoroszlyasaruval látták el. További termésnövelő intézkedésként a cseppfolyós műtrágyázást akarják bevezetni. Ugyanis több morvaországi szövetkezet példája bizonyítja, hogy a cseppfolyós műtrágyák alkalmazá­sával több mint tizenöt százalékkal növelhető a gabonafélék átlaghozama a szilárd műtrágyák használatával szemben. Ezen túlmenően az egység­nyi termék kitermeléséhez szükséges erőtakarmány fogyasztását a kukori­caszár jobb hasznosításával, az élel­miszeripari hulladékok és mellékter­mékek fokozott mértékű kihasználá­sával, valamint a takarmányrépa nagyobb arányú termesztésével akar­ják csökkenteni. A jobb eredmények érdekében a zöldségtermesztésük szerkezetét is módosítják. Az eddig termesztett ti­zennyolc féle zöldség helyébe csupán kettőt, mégpedig a hagymát és a ká­posztát termesztik, már abból az ok­ból is, mert ezeknél aránylag jól meg van oldva a gépesítés. Belterjesebbé akarják tenni a gyümölcstermeszté­süket is. A talajelemzésekből kide­rült, hogy a gyümölcsösük talaja molibdénre és foszforra szegény. Ezért már ebben az esztendőben a hiányzó elemeket műtrágyázással pó­tolják. ALOJZ HANClN mérnök, a sárói (Šárovce) Efsz elnöke arról beszélt, hogyan akarják szövetkezetükben megoldani a tömegtakarmányok hiá­nyát. E tekintetben igen fontosnak tartják a legelők belterjesítését és a lehető legnagyobb mértékű kihasz­nálását, valamint a hegyaljai körze­tek gazdaságaival — főleg a szomszé­dos Žiar nad Hronom-i járás efsz­­eivel — való együttműködést a nö­vendékmarhák és üszők legeltetésé­ben. A szövetkezetben nincsenek meg­elégedve a kukorica szemtermésének eddigi eredményeivel, ezért az előbbi években elért öt tonnás hektárhoza­mot az öntözőberendezések teljes mértékű kihasználásával, hét tonnára akarják növelni. A járás többi hason­ló feltételek mellett gazdálkodó efsz­­eit is versenyre hívták fel a hét ton­na kukorica átlaghozam elérésére. CYRYIL MARES a Veľký Dúr-i Efsz elnöke beszámolt az erőgépek éssze­rű és gazdaságos kihasználásának le­hetőségéről. Hozzászólásában részle­tesen foglalkozott a dolgozókról való szociális gondoskodás, valamint az optimális munka- és életkörülmények megteremtésének kérdéseivel is. Az elmúlt esztendőben a szövetkezetben a szociális és kulturális alapból úgy­szólván hétszázezer koronát eszkö­zöltek a szövetkezeti tagok javára. Ez annyit jelent, hogy minden szövetke­zeti dolgozóra több mint ezer korona jutott. A szövetkezet már ezidáig hu­szonhat korszerű lakásegységet adott át dolgozói számára. A SZFSZ lévai járási bizottságának plénuma több döntő jelentőségű ha­tározatot és politikai-szervezési intéz­kedést hagyott jóvá. Az intézkedések homlokterébe a kötelezettségvállalá­soknak a támogatása és kibontakoz­tatása került. A felajánlásokat első­sorban a minőség javítására, a haté­konyság fokozására, a takarékos gaz­dálkodásra, ezen belül főleg az ener­gia- és az erőtakarmányok megtaka- JOZEF PROKES mérnök rítására irányították. Az első aranyérmesek Tóth Ferenc (középen) a szocialista brigád arany fokozatának átadásakor. A szocialista brigádmozgalom a dolgozók önkéntes kezdeményezé­séből, a munkaversenyből sarjadt, annak szerves része és legfejlet­tebb megnyilvánulási formája. így van ez az Ipolynyékt (Vinica) Béke Efsz-ben is, ahol jelenleg hat szocialista brigád tevékenykedik, közülük kettő a közelmúltban nyerte el — elsőként a nagykür­töst (Veľký Krtíš) járásban — a „Szocialista brigád“ cím aranyko­szorús jelvényét. Ebből az alkalomból rendezett ünnepségen elsőként Fekete Má­riával, a baromfitenyésztő részleg harmincegy tagú szocialista bri­gádjának vezetőjével beszélgettem az indulásról és az elért eredmé­nyekről. Egyébként a brigádvezető neve nem ismeretlen a járásban, hiszen a Szövetségi Gyűlés képvi­selője, a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságának és járási bizottságának tagja. 1973 februárjában kapcsolód­tunk be a szocialista brigádmoz­galomba — kezdi a beszélgetést a szimpatikus brigádvezető. — Szo­cialista felajánlásainkat kezdettől fogva a tojók hasznossága és a tojástermelés fokozására, továbbá az abraktakarmányokkal való ta­karékoskodásra, valamint a mun­ka- és életkörnyezetünk szépíté­sére irányítottuk. A múlt évben brigádtagjaink 187 ezer 750 koro­na értékű szocialista kötelezettség­vállalást tettek. A tojás értékesí­tési árának fokozásával 144 ezer 510 korona bevételt értünk el, emellett a takarmányfogyasztást 377 mázsával csökkentettük, ami több mint hatvanötezer korona megtakarítást jelentett. A munka­­környezetünk szépítésében 290 órát, a burgonya kiszedésében, és szőlőszüretben 1160 órát dolgoz­tunk le társadalmi munkában. Szo­cialista kötelezettségvállalásunkat több mint harminchatezer koroná­val túlteljesítettük. '— Hogyan teljesítették múlt évi termelési feladataikat? Baromfitelepünkön száztizen­­ötezer tojótyúkot tartunk. A múlt évi tervünk huszonötmillió tojás előállítását irányozta elő. A tervet 2,5 millió tojással túlteljesítettük, miközben egy tojás előállításához, szükséges takarmánykeveréket 0,5 dekagrammal csökkentettük. Sze­retném megjegyezni, hogy a ter­szocialista brigád megtisztelő cí­mének arany fokozatát? — Természetesen nagyon örülök* hogy éppen a mi szocialista brigá­dunk érte el elsőként a járásban ezt a nagy elismerést. Ez egyben további felelősségteljes munkára kötelez bennünket. A Tóth Ferenc vezette tizenkét ta­­gú gépjavító csoport szintén a szo­cialista brigád arany fokozatát ér­demelte ki. A brigád tagjai főleg az energiatakarékosságra, az al­katrészek felújítására öszpontosí­­tották felajánlásukat, de vállalták a hosszabbított műszakokat és a szünnapokon való munkát is. — Hány éve versenyeznek? —­­kérdezem Tóth Ferenc brigádveze­tőtől. — Hét évvel ezelőtt kovácsolód­­tunk össze, illetve kapcsolódtunk be a szocialista versenybe. Örü­lök, hogy kollektívánk magvát a fiatalok képezik, akiknek igyeke­zetére igazán nem lehet panasz. — Szocialista felajánlásukban elsődleges helyen szerepel az al­katrészek felújítása és a hosszab­bított műszakok vállalása. Miként teljesítették múlt évi kötelezettség­vállalásukat? !— A múlt évi 39 ezer 500 koro­na értékű felajánlásunkat 41 ezer 890 koronára teljesítettük. A taka­rékos gazdálkodásban pedig több mint tízezer korona értékű vil­lanyenergiát takarítottunk meg. A meghibásodott alkatrészek fel­újításának értéke elérte a tizenöt­ezer koronát. Hosszabbított mű­szakokban ezerháromszáz, társa­dalmi munkában pedig ezerötszáz koronás értékű munkát végeztünk. — Miben látja a szocialista bri­gád lényegét? — Nekünk brigádtagoknak első­sorban a jól végzett munkával és többletmunka vállalásával kell bi­zonyítanunk, hogy érdemesek va­gyunk a megtisztelő cím legfel­ső fokozatának viselésére. Per­sze, mindebből nem hiányozhat az önmagunkkal szemben támasztott nagyfokú felelősség és igényesség sem. Hiszen a tét továbbra sem kisebb: megvédeni az arany foko-> zatot. Erről a két szocialista brigádról elmondható, hogy a „Szocialista módon dolgozni — socialista mó­Fekete Mária (balról az első) és kollektívája az aranyérem átvétele alkalmából rendezett ünnepségen. melési feladataink teljesítése mel­lett fokozott figyelmet fordítunk a politikai-szakmai ismereteink bő­vítésére is. A brigádtagok túlnyo­mó többsége a CSSZBSZ-nek és a nőszövetségnek tagja, fe* Milyen érzéssel vette át a dón élni“ jelszó jegyében tevé­kenykednek, teljesítik feladatukat. A jövőben arra kell törekedniük, hogy a megérdemelt kitüntetés méltó viselői legyenek. Kép és szöveg: Bodzsár Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents