Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-02-23 / 8. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1980. február 23. A járadékok, nevelési és gvermek­­pótlékok emelésének egyes kérdései A komáromi (Komárno) és érsek­­újvári (Nové Zámky) járás számos szövetkezeti tagjának és funkcioná­riusának kérdésére válaszolva közöl­jük az -említett illetmények részletes rendezését. A JÁRADÉKOK HAVI 30 KORONÁS EMELÉSE A 76/1979. törvénytár! számú tör­vényrendelet értelmében az 1979. au­gusztusi kifizetéstől kezdve egysége­sen havi 30 koronával emelkedtek az öregségi, rokkantsági, részleges rok­kantsági, özvegyi, árvasági és egyéni járadékok. Hasonlóan emelkedtek az 1979. augusztus 1-e után elismert já­radékok is. Ez a rendezés valamennyi járadék­ra kiterjed, kivéve a feleség járadé­kát és a múltban a balesetbiztosítási előírások értelmében elismert járadé­kokat. Ha a járadékélvező több járadék­ban részesül, járadékai összességének havi 30 koronás emelése illeti meg, tehát semmiesetre sem emelkedik kü­­lön-külön valamennyi jogos járadéka. AZ EGYEDÜLI JÖVEDELEM­FORRÁSKÉNT SZOLGÁLÓ ALACSONY NYUGDIJAK EMELKEDESE A már idézett 76/1979. törvénytári számú törvényrendelet értelmében a legszembetűnőbben az egyedüli jöve­delemforrásként szereplő alacsony já­radékokat rendezték. Ezek 1979 au­gusztusa óta úgy emelkedtek, hogy lehetővé tegyék a nyugdíjasoknak a létfenntartási költségek (étkezés, ru­ha- és cipővásárlás, lakbér és a la-* kással kapcsolatos egyéb szükségle­tek), valamint a kulturális és társa­dalmi igények fedezését. Emellett ar­ra is számítani kell, hogy e járadék­élvezők zöme korára és egészségi ál­lapotára való tekintettel, magára ha­gyatottsága miatt továbbra is azok körébe fog tartozni, akiknek külön­féle formában szociális segélyt jut­tatnak. A teljesen elárvult gyermek árva­sági járadékát, az öregségi, rokkant­sági és özvegyi járadékot, melyet eddig egyedüli jövedelemforrásként egyén esetében 600 korona, házaspár eseté­ben pedig 1100 korona összegben fo­lyósítottak, a Járadékbiztosítási Hiva­tal automatikusan, a járadékélvezők kérelmezése nélkül 1979 augusztustól egyéni esetben 780, házaspár esetében pedig havi 1330 koronára emelte, mert már bizonyítást nyert, hogy egyedüli jövedelemforrásról van szó, s e járadékokat a Járadékbiztosítási Hivatal külön nyilvántartásban vezeti. Ezzel szemben azokat a járadéko­kat, amelyek az említett időpontban az egyén esetében a 601, házaspár esetében pedig az 1101 koronát, a Já­radékbiztosítást Hivatal előbbi kérel­mezés nélkül az augusztusi kifizetés­től kezdve — a többi járadékhoz ha­sonlóan — havi 30 koronával emelte; ha ez után az emelés után sem érik el e járadékok az újonnan megsza­bott havi 780 koronás összeget.az egyén, 1330 koronás összeget pedig a házaspár esetében s az egyedüli jö­vedelemforrást Jelentik, e járadékot az egyes járadékélvezők kérvénye alapján felemelhetik az újonnan megszabott összegre. E járadék fel­emeléséért a járási nemzeti bizottság szociális ügyi osztályához kell folya­modni. Az egyedüli jövedelemforrásként szolgáló alacsony nyugdíjak rendezé­sének elvei teljes mértékben vonat­koznak a folyósított szociális járadé­kok rendezésére, amiről a járási nem­zeti bizottságok szociális ügyi szervei döntenek. A GYERMEK- ÉS NEVELÉSI PÓTLÉKOK EMELÉSE A szövetségi kormány 77/1979. tör­vénytári számú rendelete értelmében 1979 augusztusi hatállyal emelték a gyermekpőtlékokat és a járadékokhoz folyósított nevelési pótlékokat. A gyermekes családok társadalmi segí­tése terén történt jelentős intézke­désről van szó. Ezzel a rendelkezéssel a szövetke­zeti földművesek betegbiztosítására és az anya és gyermeke ellátására vo­natkozó előírások értelmében folyósí­tott gyermekpótlékokat gyermeken­ként 50 koronával emelték. A gyermekpótlék egy gyermek után 140, kettő után 530, három után 1030, négy után 1480 korona, minden to­vábbi gyermekre pedig havi 290 ko­rona pótlékot folyósítanak. Tekintettel arra, hogy a gyermek­pótlékokat egy hónapra visszamenően fizetik, a pótléknak 1979. augusztus 1-től való emelkedését magába fog­lalta a szeptemberi kifizetés. Hasonlóképpen rendezték a járadé­kokhoz folyósított nevelési pótlék összegét is, éspedig azzal a különb­séggel, hogy a rokkantsági járadékok­hoz folyósított, 140 koronát kitevő nevelési pótlék 50 koronával, azaz havi 190 koronára emelkedett, még­pedig már az 1979 augusztusi kifize­téstől kezdve. ÉRDEMES SZÖVETKEZETI TAGOK JÁRADÉKAIHOZ FOLYÓSÍTOTT RENDSZERES PÓTLÉKOK KIFIZETÉSE A járadékok 1979. augusztus 1-i emelése, főként az egyedüli jövede­lemforrásul szolgáló járadékoknak 35 éves a POHRONK-GMUMUŰLGYE POHRONIE .... Vií&mc U&áú krmÁául «fe&MK -> j£’W?. M AŇ V &Ч» ifr Harmincöt évvel ezelőtt jelent meg hazánk felszabadult területén az első járási lap — a lévai (Levice) Pohronie és magyar nyelvű mutációja, a Garamvölgye. A front átvonulásá­nak időszakában а II. Ukrán Front 144. hadosztálya frontlapjának szer­kesztőségével karöltve adták ki a lapot. Az idei jubileum alkalmából talál­koztak a lap első szerkesztői, alapí­tói, s a nyomdászok. A bensőséges ünnepségen a Szlovákiai Újságírók Szövetsége, a nyugat-szlovákiai kerü­leti pártbizottság, a lévai járást párt­­bizottság és a Lévai Jnb is kepvis^.­­tette magát. Élő kiadásban ismerked­tek a járási lap egyes rovataival. A műsort a Domovina együttes, a Hron­ské Kfaőany-1 gyermekegyüttes és számos ifjúsági szereplő fellépése tarkította. A lap szlovák és magyar nyelven immár 35 éve jut el az olvasókhoz. Tájékoztatja, oktatja, szórakoztatja . >iv<4 .'.t C«e«i«« 4Vw.-v ........... > -лл> л* v'< v * .... -iwt-**'---***::. őket, lelkűkre beszél. Röviddel a dol­gozó népnek a reakción aratott 1948 februári győzelme után alakult meg nemcsak a járás, hanem általában hazánk első egységes földművesszö­vetkezete. Tőre (Turá) kisközség megváltoztata életmódját. A járási lap további átalakulásokat is megörökí­tett, amikor 1951-ben Tlmacéban (Tol­mács) kazángyár létesült. Tovább la­pozgathatnánk a lap bekötött példá­nyaiban, meb'ok megörökítették és a következő nemzedékeknek örökségül hagyták a járás lakosságának nagy munkahőstetteit. Ezt a történelmet az üzemekben, a nagy szö.'eikezeti föidiabiákon, lakások, iskolák, kultu­rális létesítmények építésével írták. Eredményes 35 év volt ez, melyben lapunk agitált és szervezett, propa­gálta azokat a nagy műveket, ame­lyek hozzájárultak a szebb jövő, a szocialista és kommunista társadalom priítpep'h P7 maria cimmermannovA egyének esetében 600-ről 700 koro­nára történt emelése nagyon érintet­te azt a rendszert, hogy az efsz-ek kulturális és szociális szükségleti alapjából rendszeresen pótlékot folyó­sítanak a nyugdíjas szövetkezeti ta­gok egyes csoportjainak járadékaihoz. A szövetségi mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztérium 1976. január 1-i irányelvei értelmében havi száz koronáig terjedhető rendszeres pót­lék folyósítható (jogcím azonban nincs rá!], de a járadékkal együtt nem haladhatja meg a havi 700 koro­nát. A szövetségi kormányelnökség 1979. július 24-i 209. számú határozatával jóváhagyta azt a kivételt, mely sze­rint a rendszeres pótlékokat az ed­digi összegben 1979 végéig folyósít­ják, akkor is, ha a járadék és a rendszeres pótlék havi összege túllépi a 700 koronát (azaz maximálisan ha­vi 800 koronáig), éspedig azért, ne­hogy az 1979. augusztus 1-i járadék­emelés után a 700 koronás határ be­tartása miatt leállítsák a rendszeres pótlékok kifizetését. Az efsz-ek kulturális és szociális alapjából rendszeres pótlékok I960, január 1-e utáni folyósítására vonat­kozóan rendezés van kilátásban, a­­meiyről idejében tájékoztatják az efsz-eket és a Szövetkezeti Földműve­sek Szövetségének járási bizottságait. JUDr. MICHAL DURDIAK Az ifjúság is felsorakozik Tettekre serkentenek a szocialista ifjúsági mozgalom hőskorának dicső hagyományai. Azok a hagyományok, melyek elévülhetetlenek, az idő vas­fogával is dacoló kiemelkedő alkotá­sokban gyökereznek, mint amilyen három évtizeddel ezelőtt az ifjúsági vasútvonal, a barátsági vasútvonal felépítése, később Ifjúságfalva létre­hozása, majd pedig az ifjúság köz­reműködése volt olyan létesítmények­ben, mint a tušimicei és mélníki erő­mű, illetve atomerőmű, a Vág felső folyásán létrejövő hidrokomplexum stb. A stafétát most a legifjabb SZISZ- nemzedék vette át. Mint ismeretes, a következő évek legnagyobb méretű és nemzetközi jelentőségűvé váló építkezése a Gabőíkovo—Nagymaros erőműrendszer, mely központilag el­lenőrzött, kiemelt beruházásként sze­repel az állami tervekben. Lehetősé­geinkhez képest megvalósuló, sok-sok évre tervezett létesítményről van szó. A SZISZ Központi Bizottságának tavaly szeptemberi határozata értel­mében az építkezés egy része fölött az ifjúság vállalt védnökséget. Ez a szakasz 17 kilométer hosszú bevezető csatorna. Természetesen, nem kimon­dott ifjúsági építkezésről van szó, ha­nem arról, hogy e nagy mű megvaló­sításában az ifjúsági szövetség is részt vállalt, s tagjait már most moz­gósítja, hogy az idén ifjúsági építő­táborok formájában legalább ötszáz fő- és középiskolás folytassa, illetve fejezze be azt, amit a gépek, gépe­zetek elkezdtek. Természetesen, az építkezésről évről évre egyre na­gyobb arányokat ölt majd, s ennek megfelelően az ifjúság részvétele is fokozódik. Magától értetődik, hogy az építke­zés nem egyszerűen nagy munkahely lesz az ország különböző részeiből összesereglő fiatalok számára. A ne­velés, a szocialista típusú emberré fejlődés nagy iskolája is lesz, s ezért az ezzel kapcsolatos feltételek kiala­kítására irányulnak a SZISZ első szervezési intézkedései. A múlt héten Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) megalakult az építkezés egységes SZISZ-szervezete, melynek pillanat­nyilag több mint száz tagja van. A szervezőmunkával egy függetlenített központi SZISZ-funkcionáriust bíztak meg. A következő lépés az alapszer­vezetek továbbfejlesztése és gyarapí­tása, továbbá a kapcsolatok kialakí­tása lesz az építkezésben közvetlenül részt vevő üzemek (Hydrostav, Váho­­stav, Vízgazdálkodási Építkezési Vál­lalat), továbbá az egyes berendezése­ket szállító vállalatok (például a plzeííi Skoda) SZISZ-szervezetaivel, hnny ilyen kooperációval is biztosít­sák a munkák idejében való elvégzé­sét és a szállítások lebonyolítását. A terepen megszervezik a fiatalok pezsgő politikai és szervezeti életét. Alkalom nyílik politikai és szaktudá­suk növelésére, sőt bizonyos techni­kai ágakban tudományos munkát is végezhetnek. Később vendégek is érkeznek, építőmunkára jelentkező magyarországi KISZ-tagok. így az építkezésnek gazdasági és politikai téren egyaránt nagy nemzetközi je­lentősége is lesz, elmélyül a szocia­lista internacionalizmus szelleme. LORINCZ LÁSZLÓ ÜNNEPI ESEMÉNY Molnár Lajos pártelnök átadja az új tagkönyveket. Az Alsópéteri (Dolný Peter) Efsz pártszervezetének ünnepi gyűlésén a közelmúltban kapta meg tagsági iga­zolványát 72 kommunista. A nagy eseményt megelőző beszélgetéseken valamennyi tag konkrét pártmegbiza­­tást kapott, ezt az utat választották a szervezet aktivizálására. A terv­szerűen lebonyolított beszélgetéseken nagy szerepet játszottak a pártcso­portok vezetői, akik becsülettel helyt­álltak a fontos akció előkészítésében. Az értékelés pozitívan záródott, és így sor kerülhetett az új tagkönyvek átadására. Szabó Imre elvtárs, a komáromi (Komárno) járási pártbizottság ideo­lógiai titkára szívélyesen köszöntötte a jelenlevőket, majd méltatta a párt­tagkönyv jelentőségét. Hangoztatta, hogy az új tagkönyv fokozott igye­kezetre, példamutatásra, tevékeny építőmunkára serkentse a kommu­­nistákat. Őszülő emberek, akik valamikor a szövetkezet alapító tagjai voltak, és a fiatalok is büszkeséggel, megilletőd­­ve vették át új taggkönyvüket, azzal a tudattal, hogy a pártigazolvány fontos dokumentum, mely párthüségü­­ket bizonyítja, ugyanakkor önként vállalt kötelességeikre figyelmezteti a tagokat. HAVRAN ERZSÉBET Nagy idők tanúja A munkaérdemrendes Beck Pál elv­társ éveken át felelős párt- és állami tisztségeket töltött be Komáromban (Komárno). Érdemes párttag, 32 év­vel ezelőtt tevékeny szerepet játszott a történelmi jelentőségű februári ese­ményekben. A munkástanácsok kongresszusának egykori részvevője így emlékezik visz­­sza a februári győzelmet megelőző eseményekre: „1948-ban a komáromi viilanytelep üzemi tanácsának elnöke voltam. Komáromban is feszült volt a légkör, mint országszeret minde­nütt. Üzemünkben is élénken figyel­tük a fejleményeket. 1947 őszén részt vettem a szlovákiai üzemi tanácsok elnökeinek bratislavaí tanácskozásán, amelyen többek között Kušík elvtárs mondott beszédet. Nagy vita és be­ható eszmecsere után határozatok születtek, melyek végrehajtását a reakciós erők mindenütt szabotálni próbálták. Am a reakció nyomása el­lenére az események a munkásosz­tálynak kedvezően alakultak, annak hatására, hogy a kommunista párt és a forradalmi szakszervezeti mozgalom megalkuvást nem ismerő álláspontra helyezkedett. Február 21-én Prágába utaztam és találkoztam a komáromi nyomdászo­kat képviselő Bartek elvtárssal. Más komáromi üzemek nem képviseltették magukat ezen a találkozón, nyolcezer szakszervezeti funkcionárius értekez­letén, melyen Klement Gottwald elv­társ tartotta a beszámolót. Felvázolta a feladatokat, melyeket a CSKP a szocialista fejlődés érdekében tűzött ki. Kijelentette: a a Beneš-kormány bojkottálni fogja ezt a törekvést, a dolgozók általános sztrájkot kezde­nek. A részvevők többsége a legmesz­szebbmenő támogatásáról biztosította a párt irányvonalát. Az értekezlet után kisebb csopor­tokban részletesebb tájékoztatást is kaptunk, és természetesen kerületen­ként és járásonként eligazí^st is. Megtudtuk, hogy a járásokban fegy­vereket kapunk a burzsoá, reakciós erők és kiszolgálóik ellen, a köztár­saság védelmére. A tanácskozást követően már feb­ruár 22-én éjszaka hazautaztam. Más­nap az üzemekben már átvehettük a . fegyverszállítmányt. Felfegyverkez­tünk. Erős elhatározásunk volt, hogy megvédjük a munkásosztály érdekeit és vívmányait. A hadsereg Ludvík Svoboda tábornok parancsnoksága alatt átállt a munkásosztály oldalára s ezzel elejét vette a vérontásnak. A hatalom tehát egyetlen puskalövés nélkül ment át a munkásosztály ke­zébe. Járásunk és városunk szocia­lista építése eredményeinek láttán még erősebb az a meggyőződésem, hogy akkor, 1948 februárjában jól döntöttünk.“ Beck Pál már évek óta nyugdíjas. Az idén lesz 85 éves, ám előrehala­dott kora ellenére is tevékeny köz­életi munkásságot fejt ki. Gyakori vendége a fiataloknak, meg a pioní­roknak, a járási béketanács tagja, és szinte naponta tolmácsolja a lakosság észrevételeit a városi nemzeti bizott­ságon. Hiszen a komáromiak Pali bácsija a város első munkás-polgár­mestere volt éppen a legnehezebb időben. Eseményekben, küzdelmekben gazdag életéről könyvet lehetne írni, Közéleti munkásságában és magán­életében is példaképe lehet a város polgárainak, a felnövő fiatal nemze­déknek. BENDE ISTVÁN Védik a dolgozók vívmányát Dolgozó népünk 1948 februári győ­zelme szervesen összefügg a Népi Milícia megalakulásával. Annak ide­jén a nagy napokban a komáromi (Komárno) járásban is 300 kommu­nista várt készültségben, hogy ha kell, fegyverrel lépjen fel a reakció ellen. A népi milícia komáromi járási ala­kulata azóta erős, jól kiképzett egy­séggé fejlődött. A rendkívül igényes feladatok megoldására is képes, a legkiválóbb munkások működnek so­raiban. A Stavba kisipari szövetkezet mel­lett működik a Népi Milícia legfiata­labb üzemi egysége. 1971-ben alakult meg. A kis létszámú egység mostoha körülmények között, ideiglenes helyi­ségben kezdte meg tevékenységét. Később a szintén fejlődésnek indult szövetkezet vezetőségével karöltve, önsegéllyel megfelelő létesítmények és berendezések birtokába jutottak. Ezek már tökéletesen megfelelnek a kiképzés követelményeinek és a cél­kitűzéseknek. Mint Morvay Ferenc elvtárs, a pa­rancsnok hangoztatja, az egység idő­közben összeforrott, tagjai nagyon jól összeszoktak, jól összehangolt üzemi egységet alkotnak, mely nagyon bo­nyolult feladatok megoldására is ké­pes. A járási pártszervek nagyra érté­kelték az egység kiképzési eredmé­nyeit, amit az is bizonyít, hogy a milícia fennállásának 30. évfordulója alkalmából az egység több tagja ki­tüntetésben részesült. A milícia tagjai fő küldetésük mel­lett más vonalon is jelesül vizsgáztak munkájukkal. Nemegyszer vállaltak többletmunkát, hogy túlórában vagy szombatokon segítsenek az üzem gaz­dasági feladatainak teljesítésében. A szövetkezeti üdülő építése és beren­dezése során a terep egyengetését és kikövezését is a milicisták végezték. További sikereket, kiképzési és egyéb feladataik példás teljesítését kívánjuk az egység mílicistáinak. KOLOZSI ERNŐ

Next

/
Thumbnails
Contents