Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-23 / 8. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1980. február 23. A járadékok, nevelési és gvermekpótlékok emelésének egyes kérdései A komáromi (Komárno) és érsekújvári (Nové Zámky) járás számos szövetkezeti tagjának és funkcionáriusának kérdésére válaszolva közöljük az -említett illetmények részletes rendezését. A JÁRADÉKOK HAVI 30 KORONÁS EMELÉSE A 76/1979. törvénytár! számú törvényrendelet értelmében az 1979. augusztusi kifizetéstől kezdve egységesen havi 30 koronával emelkedtek az öregségi, rokkantsági, részleges rokkantsági, özvegyi, árvasági és egyéni járadékok. Hasonlóan emelkedtek az 1979. augusztus 1-e után elismert járadékok is. Ez a rendezés valamennyi járadékra kiterjed, kivéve a feleség járadékát és a múltban a balesetbiztosítási előírások értelmében elismert járadékokat. Ha a járadékélvező több járadékban részesül, járadékai összességének havi 30 koronás emelése illeti meg, tehát semmiesetre sem emelkedik külön-külön valamennyi jogos járadéka. AZ EGYEDÜLI JÖVEDELEMFORRÁSKÉNT SZOLGÁLÓ ALACSONY NYUGDIJAK EMELKEDESE A már idézett 76/1979. törvénytári számú törvényrendelet értelmében a legszembetűnőbben az egyedüli jövedelemforrásként szereplő alacsony járadékokat rendezték. Ezek 1979 augusztusa óta úgy emelkedtek, hogy lehetővé tegyék a nyugdíjasoknak a létfenntartási költségek (étkezés, ruha- és cipővásárlás, lakbér és a la-* kással kapcsolatos egyéb szükségletek), valamint a kulturális és társadalmi igények fedezését. Emellett arra is számítani kell, hogy e járadékélvezők zöme korára és egészségi állapotára való tekintettel, magára hagyatottsága miatt továbbra is azok körébe fog tartozni, akiknek különféle formában szociális segélyt juttatnak. A teljesen elárvult gyermek árvasági járadékát, az öregségi, rokkantsági és özvegyi járadékot, melyet eddig egyedüli jövedelemforrásként egyén esetében 600 korona, házaspár esetében pedig 1100 korona összegben folyósítottak, a Járadékbiztosítási Hivatal automatikusan, a járadékélvezők kérelmezése nélkül 1979 augusztustól egyéni esetben 780, házaspár esetében pedig havi 1330 koronára emelte, mert már bizonyítást nyert, hogy egyedüli jövedelemforrásról van szó, s e járadékokat a Járadékbiztosítási Hivatal külön nyilvántartásban vezeti. Ezzel szemben azokat a járadékokat, amelyek az említett időpontban az egyén esetében a 601, házaspár esetében pedig az 1101 koronát, a Járadékbiztosítást Hivatal előbbi kérelmezés nélkül az augusztusi kifizetéstől kezdve — a többi járadékhoz hasonlóan — havi 30 koronával emelte; ha ez után az emelés után sem érik el e járadékok az újonnan megszabott havi 780 koronás összeget.az egyén, 1330 koronás összeget pedig a házaspár esetében s az egyedüli jövedelemforrást Jelentik, e járadékot az egyes járadékélvezők kérvénye alapján felemelhetik az újonnan megszabott összegre. E járadék felemeléséért a járási nemzeti bizottság szociális ügyi osztályához kell folyamodni. Az egyedüli jövedelemforrásként szolgáló alacsony nyugdíjak rendezésének elvei teljes mértékben vonatkoznak a folyósított szociális járadékok rendezésére, amiről a járási nemzeti bizottságok szociális ügyi szervei döntenek. A GYERMEK- ÉS NEVELÉSI PÓTLÉKOK EMELÉSE A szövetségi kormány 77/1979. törvénytári számú rendelete értelmében 1979 augusztusi hatállyal emelték a gyermekpőtlékokat és a járadékokhoz folyósított nevelési pótlékokat. A gyermekes családok társadalmi segítése terén történt jelentős intézkedésről van szó. Ezzel a rendelkezéssel a szövetkezeti földművesek betegbiztosítására és az anya és gyermeke ellátására vonatkozó előírások értelmében folyósított gyermekpótlékokat gyermekenként 50 koronával emelték. A gyermekpótlék egy gyermek után 140, kettő után 530, három után 1030, négy után 1480 korona, minden további gyermekre pedig havi 290 korona pótlékot folyósítanak. Tekintettel arra, hogy a gyermekpótlékokat egy hónapra visszamenően fizetik, a pótléknak 1979. augusztus 1-től való emelkedését magába foglalta a szeptemberi kifizetés. Hasonlóképpen rendezték a járadékokhoz folyósított nevelési pótlék összegét is, éspedig azzal a különbséggel, hogy a rokkantsági járadékokhoz folyósított, 140 koronát kitevő nevelési pótlék 50 koronával, azaz havi 190 koronára emelkedett, mégpedig már az 1979 augusztusi kifizetéstől kezdve. ÉRDEMES SZÖVETKEZETI TAGOK JÁRADÉKAIHOZ FOLYÓSÍTOTT RENDSZERES PÓTLÉKOK KIFIZETÉSE A járadékok 1979. augusztus 1-i emelése, főként az egyedüli jövedelemforrásul szolgáló járadékoknak 35 éves a POHRONK-GMUMUŰLGYE POHRONIE .... Vií&mc U&áú krmÁául «fe&MK -> j£’W?. M AŇ V &Ч» ifr Harmincöt évvel ezelőtt jelent meg hazánk felszabadult területén az első járási lap — a lévai (Levice) Pohronie és magyar nyelvű mutációja, a Garamvölgye. A front átvonulásának időszakában а II. Ukrán Front 144. hadosztálya frontlapjának szerkesztőségével karöltve adták ki a lapot. Az idei jubileum alkalmából találkoztak a lap első szerkesztői, alapítói, s a nyomdászok. A bensőséges ünnepségen a Szlovákiai Újságírók Szövetsége, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság, a lévai járást pártbizottság és a Lévai Jnb is kepvis^.tette magát. Élő kiadásban ismerkedtek a járási lap egyes rovataival. A műsort a Domovina együttes, a Hronské Kfaőany-1 gyermekegyüttes és számos ifjúsági szereplő fellépése tarkította. A lap szlovák és magyar nyelven immár 35 éve jut el az olvasókhoz. Tájékoztatja, oktatja, szórakoztatja . >iv<4 .'.t C«e«i«« 4Vw.-v ........... > -лл> л* v'< v * .... -iwt-**'---***::. őket, lelkűkre beszél. Röviddel a dolgozó népnek a reakción aratott 1948 februári győzelme után alakult meg nemcsak a járás, hanem általában hazánk első egységes földművesszövetkezete. Tőre (Turá) kisközség megváltoztata életmódját. A járási lap további átalakulásokat is megörökített, amikor 1951-ben Tlmacéban (Tolmács) kazángyár létesült. Tovább lapozgathatnánk a lap bekötött példányaiban, meb'ok megörökítették és a következő nemzedékeknek örökségül hagyták a járás lakosságának nagy munkahőstetteit. Ezt a történelmet az üzemekben, a nagy szö.'eikezeti föidiabiákon, lakások, iskolák, kulturális létesítmények építésével írták. Eredményes 35 év volt ez, melyben lapunk agitált és szervezett, propagálta azokat a nagy műveket, amelyek hozzájárultak a szebb jövő, a szocialista és kommunista társadalom priítpep'h P7 maria cimmermannovA egyének esetében 600-ről 700 koronára történt emelése nagyon érintette azt a rendszert, hogy az efsz-ek kulturális és szociális szükségleti alapjából rendszeresen pótlékot folyósítanak a nyugdíjas szövetkezeti tagok egyes csoportjainak járadékaihoz. A szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium 1976. január 1-i irányelvei értelmében havi száz koronáig terjedhető rendszeres pótlék folyósítható (jogcím azonban nincs rá!], de a járadékkal együtt nem haladhatja meg a havi 700 koronát. A szövetségi kormányelnökség 1979. július 24-i 209. számú határozatával jóváhagyta azt a kivételt, mely szerint a rendszeres pótlékokat az eddigi összegben 1979 végéig folyósítják, akkor is, ha a járadék és a rendszeres pótlék havi összege túllépi a 700 koronát (azaz maximálisan havi 800 koronáig), éspedig azért, nehogy az 1979. augusztus 1-i járadékemelés után a 700 koronás határ betartása miatt leállítsák a rendszeres pótlékok kifizetését. Az efsz-ek kulturális és szociális alapjából rendszeres pótlékok I960, január 1-e utáni folyósítására vonatkozóan rendezés van kilátásban, ameiyről idejében tájékoztatják az efsz-eket és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottságait. JUDr. MICHAL DURDIAK Az ifjúság is felsorakozik Tettekre serkentenek a szocialista ifjúsági mozgalom hőskorának dicső hagyományai. Azok a hagyományok, melyek elévülhetetlenek, az idő vasfogával is dacoló kiemelkedő alkotásokban gyökereznek, mint amilyen három évtizeddel ezelőtt az ifjúsági vasútvonal, a barátsági vasútvonal felépítése, később Ifjúságfalva létrehozása, majd pedig az ifjúság közreműködése volt olyan létesítményekben, mint a tušimicei és mélníki erőmű, illetve atomerőmű, a Vág felső folyásán létrejövő hidrokomplexum stb. A stafétát most a legifjabb SZISZ- nemzedék vette át. Mint ismeretes, a következő évek legnagyobb méretű és nemzetközi jelentőségűvé váló építkezése a Gabőíkovo—Nagymaros erőműrendszer, mely központilag ellenőrzött, kiemelt beruházásként szerepel az állami tervekben. Lehetőségeinkhez képest megvalósuló, sok-sok évre tervezett létesítményről van szó. A SZISZ Központi Bizottságának tavaly szeptemberi határozata értelmében az építkezés egy része fölött az ifjúság vállalt védnökséget. Ez a szakasz 17 kilométer hosszú bevezető csatorna. Természetesen, nem kimondott ifjúsági építkezésről van szó, hanem arról, hogy e nagy mű megvalósításában az ifjúsági szövetség is részt vállalt, s tagjait már most mozgósítja, hogy az idén ifjúsági építőtáborok formájában legalább ötszáz fő- és középiskolás folytassa, illetve fejezze be azt, amit a gépek, gépezetek elkezdtek. Természetesen, az építkezésről évről évre egyre nagyobb arányokat ölt majd, s ennek megfelelően az ifjúság részvétele is fokozódik. Magától értetődik, hogy az építkezés nem egyszerűen nagy munkahely lesz az ország különböző részeiből összesereglő fiatalok számára. A nevelés, a szocialista típusú emberré fejlődés nagy iskolája is lesz, s ezért az ezzel kapcsolatos feltételek kialakítására irányulnak a SZISZ első szervezési intézkedései. A múlt héten Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) megalakult az építkezés egységes SZISZ-szervezete, melynek pillanatnyilag több mint száz tagja van. A szervezőmunkával egy függetlenített központi SZISZ-funkcionáriust bíztak meg. A következő lépés az alapszervezetek továbbfejlesztése és gyarapítása, továbbá a kapcsolatok kialakítása lesz az építkezésben közvetlenül részt vevő üzemek (Hydrostav, Váhostav, Vízgazdálkodási Építkezési Vállalat), továbbá az egyes berendezéseket szállító vállalatok (például a plzeííi Skoda) SZISZ-szervezetaivel, hnny ilyen kooperációval is biztosítsák a munkák idejében való elvégzését és a szállítások lebonyolítását. A terepen megszervezik a fiatalok pezsgő politikai és szervezeti életét. Alkalom nyílik politikai és szaktudásuk növelésére, sőt bizonyos technikai ágakban tudományos munkát is végezhetnek. Később vendégek is érkeznek, építőmunkára jelentkező magyarországi KISZ-tagok. így az építkezésnek gazdasági és politikai téren egyaránt nagy nemzetközi jelentősége is lesz, elmélyül a szocialista internacionalizmus szelleme. LORINCZ LÁSZLÓ ÜNNEPI ESEMÉNY Molnár Lajos pártelnök átadja az új tagkönyveket. Az Alsópéteri (Dolný Peter) Efsz pártszervezetének ünnepi gyűlésén a közelmúltban kapta meg tagsági igazolványát 72 kommunista. A nagy eseményt megelőző beszélgetéseken valamennyi tag konkrét pártmegbizatást kapott, ezt az utat választották a szervezet aktivizálására. A tervszerűen lebonyolított beszélgetéseken nagy szerepet játszottak a pártcsoportok vezetői, akik becsülettel helytálltak a fontos akció előkészítésében. Az értékelés pozitívan záródott, és így sor kerülhetett az új tagkönyvek átadására. Szabó Imre elvtárs, a komáromi (Komárno) járási pártbizottság ideológiai titkára szívélyesen köszöntötte a jelenlevőket, majd méltatta a párttagkönyv jelentőségét. Hangoztatta, hogy az új tagkönyv fokozott igyekezetre, példamutatásra, tevékeny építőmunkára serkentse a kommunistákat. Őszülő emberek, akik valamikor a szövetkezet alapító tagjai voltak, és a fiatalok is büszkeséggel, megilletődve vették át új taggkönyvüket, azzal a tudattal, hogy a pártigazolvány fontos dokumentum, mely párthüségüket bizonyítja, ugyanakkor önként vállalt kötelességeikre figyelmezteti a tagokat. HAVRAN ERZSÉBET Nagy idők tanúja A munkaérdemrendes Beck Pál elvtárs éveken át felelős párt- és állami tisztségeket töltött be Komáromban (Komárno). Érdemes párttag, 32 évvel ezelőtt tevékeny szerepet játszott a történelmi jelentőségű februári eseményekben. A munkástanácsok kongresszusának egykori részvevője így emlékezik viszsza a februári győzelmet megelőző eseményekre: „1948-ban a komáromi viilanytelep üzemi tanácsának elnöke voltam. Komáromban is feszült volt a légkör, mint országszeret mindenütt. Üzemünkben is élénken figyeltük a fejleményeket. 1947 őszén részt vettem a szlovákiai üzemi tanácsok elnökeinek bratislavaí tanácskozásán, amelyen többek között Kušík elvtárs mondott beszédet. Nagy vita és beható eszmecsere után határozatok születtek, melyek végrehajtását a reakciós erők mindenütt szabotálni próbálták. Am a reakció nyomása ellenére az események a munkásosztálynak kedvezően alakultak, annak hatására, hogy a kommunista párt és a forradalmi szakszervezeti mozgalom megalkuvást nem ismerő álláspontra helyezkedett. Február 21-én Prágába utaztam és találkoztam a komáromi nyomdászokat képviselő Bartek elvtárssal. Más komáromi üzemek nem képviseltették magukat ezen a találkozón, nyolcezer szakszervezeti funkcionárius értekezletén, melyen Klement Gottwald elvtárs tartotta a beszámolót. Felvázolta a feladatokat, melyeket a CSKP a szocialista fejlődés érdekében tűzött ki. Kijelentette: a a Beneš-kormány bojkottálni fogja ezt a törekvést, a dolgozók általános sztrájkot kezdenek. A részvevők többsége a legmeszszebbmenő támogatásáról biztosította a párt irányvonalát. Az értekezlet után kisebb csoportokban részletesebb tájékoztatást is kaptunk, és természetesen kerületenként és járásonként eligazí^st is. Megtudtuk, hogy a járásokban fegyvereket kapunk a burzsoá, reakciós erők és kiszolgálóik ellen, a köztársaság védelmére. A tanácskozást követően már február 22-én éjszaka hazautaztam. Másnap az üzemekben már átvehettük a . fegyverszállítmányt. Felfegyverkeztünk. Erős elhatározásunk volt, hogy megvédjük a munkásosztály érdekeit és vívmányait. A hadsereg Ludvík Svoboda tábornok parancsnoksága alatt átállt a munkásosztály oldalára s ezzel elejét vette a vérontásnak. A hatalom tehát egyetlen puskalövés nélkül ment át a munkásosztály kezébe. Járásunk és városunk szocialista építése eredményeinek láttán még erősebb az a meggyőződésem, hogy akkor, 1948 februárjában jól döntöttünk.“ Beck Pál már évek óta nyugdíjas. Az idén lesz 85 éves, ám előrehaladott kora ellenére is tevékeny közéleti munkásságot fejt ki. Gyakori vendége a fiataloknak, meg a pioníroknak, a járási béketanács tagja, és szinte naponta tolmácsolja a lakosság észrevételeit a városi nemzeti bizottságon. Hiszen a komáromiak Pali bácsija a város első munkás-polgármestere volt éppen a legnehezebb időben. Eseményekben, küzdelmekben gazdag életéről könyvet lehetne írni, Közéleti munkásságában és magánéletében is példaképe lehet a város polgárainak, a felnövő fiatal nemzedéknek. BENDE ISTVÁN Védik a dolgozók vívmányát Dolgozó népünk 1948 februári győzelme szervesen összefügg a Népi Milícia megalakulásával. Annak idején a nagy napokban a komáromi (Komárno) járásban is 300 kommunista várt készültségben, hogy ha kell, fegyverrel lépjen fel a reakció ellen. A népi milícia komáromi járási alakulata azóta erős, jól kiképzett egységgé fejlődött. A rendkívül igényes feladatok megoldására is képes, a legkiválóbb munkások működnek soraiban. A Stavba kisipari szövetkezet mellett működik a Népi Milícia legfiatalabb üzemi egysége. 1971-ben alakult meg. A kis létszámú egység mostoha körülmények között, ideiglenes helyiségben kezdte meg tevékenységét. Később a szintén fejlődésnek indult szövetkezet vezetőségével karöltve, önsegéllyel megfelelő létesítmények és berendezések birtokába jutottak. Ezek már tökéletesen megfelelnek a kiképzés követelményeinek és a célkitűzéseknek. Mint Morvay Ferenc elvtárs, a parancsnok hangoztatja, az egység időközben összeforrott, tagjai nagyon jól összeszoktak, jól összehangolt üzemi egységet alkotnak, mely nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes. A járási pártszervek nagyra értékelték az egység kiképzési eredményeit, amit az is bizonyít, hogy a milícia fennállásának 30. évfordulója alkalmából az egység több tagja kitüntetésben részesült. A milícia tagjai fő küldetésük mellett más vonalon is jelesül vizsgáztak munkájukkal. Nemegyszer vállaltak többletmunkát, hogy túlórában vagy szombatokon segítsenek az üzem gazdasági feladatainak teljesítésében. A szövetkezeti üdülő építése és berendezése során a terep egyengetését és kikövezését is a milicisták végezték. További sikereket, kiképzési és egyéb feladataik példás teljesítését kívánjuk az egység mílicistáinak. KOLOZSI ERNŐ