Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-23 / 8. szám
Szüntelenül gyarapítsuk a Februári Győzelem hagyatékát! Történelmünk dicső fejezete Irta: PATHÖ KÄROLY jy napokban ünnepeljük dolgozó népünk Februári Győzelmének 32. évfordulóját. Minél több idő telik el a dicső Februári Győzelem napjaitól, annál jobban tudatosítjuk, hogy 1948. februárjának döntő jelentősége volt hazánk társadalmi rendszerének, népünk sorsának formálásában. Olyan élő történelem ez számunkra, ^melynek még mindig van és mindig lesz mondanivalója, s amely újabbnál újabb erőfeszítésekre serkent bennünket a társadalmi haladásért, a fejlett szocialista társadalom formálásában való küzdelmünkben. Hazánk nemzeteinek életében már a Februári Győzelmet megelőzően sok olyan esemény volt, amely kihatással volt nemcsak társadalmi helyzetünk alakulására, hanem az európai és a világtörténelemben is nagy jelentőséggel bírt. De egyetlen esemény sem vezetett olyan gyökeres fordulathoz, mint a reakció felett aratott Februári Győzelem. Ez a győzelem új korszakot nyitott hazánk népeinek történelmében. Megnyitotta számunkra a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalom építésének korszakát. A forradalmi átalakuláshoz vezető Februári Győzelem kivívásában rendkívüli jelentősége volt annak, hogy hazánk dolgozó népe kommunista pártunk által feltárt tanulságokból okult, s már a nemzeti demokratikus forradalom Idején tudatosította, hogy a demokrácia megújhódása és fejlesztése nem érhető el a kapitalista társadalmi rend nemzeti ős szociális elnyomásra épülő viszonyai között. Tudatosította tehát azt, hogy a demokrácia elmélyülése, a társadalmi igazságtalanság végleges és teljes felszámolása, a dolgozó nép életszínvonalának fokozatos emelkedéséhez szükséges gazdasági-társadalmi feltételek megteremtése csak a munkásosztály hatalomgyakorlásával lehetséges. Abban, hogy hazánkban a szocialista forradalom véráldozatok nélkül győzedelmeskedett, felmérhetetlen érdemei vannak Csehszlovákia Kommunista Pártjának, amely vezető szerepet töltött be a fasizmus elleni nemzeti felszabadító mozgalomban, kidolgozta és gýôzelemre vitte hazánkban a nemzeti demokratikus forradalom programját, a reakcióval szemben vívott következetes osztályharcban létrehozta és szilárdította a népidemokratikus államrendszert, tehát megteremtette a nemzeti demokratikus forradalomból a szocialista forradalomba való békés átmenet, vagyis a dicső Februári Győzelem feltételeit, A szocialista forradalomba való békés átmenethez szükséges ** feltételek között — egyebek mellett — rendkívüli jelentősége volt annak is, hogy hazánk fegyveres erői, a hadsereg és a nemzetbiztonsági szervek alakulatai a felszabadulást követő években a dolgozó nép érdekeinek, a szociális vívmányainak védelmezőivé formálódtak, tehát a társadalmi haladás ügyét szolgálták. A februári eseményeknek a szó legszorosabb értelmében vett forradalmi bázisát a felfegyverzett munkások képezték, vagyis a népi milícia, amely a februári válságos napokban, a reakció aktivizálódása idején határozott fellépésével megakadályozta hazánkban a polgárháború kirobbanását. Harminckét esztendő telt el az 1948. évi dicső Februári Győzelem óta. Az eszmék, melyeket e történelmi jelentőségű esemény hirdetett, s melyeket a CSKP IX. kongresszusa a szocialista építés programjában meghatározott, életünk mindennapi valóságává váltak. Megbonthatatlan, szilárddá formálódott társadalmunk és államunk osztályalapja, a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és a szocialista értelmiség osztályszövetsége. A szocialista tulajdonviszonyok térhódítása nyomán és a lenini nemzetiségi politika következetes érvényesítésével megvalósult hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek egysége. Népgazdaságunk tervszerű fejlesztése az ipari és a mezőgazdasági termelés gyorsütemű növekedéséhez vezetett. S a kizsákmányolástól mentes szocialista termelési viszonyok, valamint a szocialista demokrácia elmélyülése a lakosság munka- és életfeltételeinek szüntelen javulását, anyagi és kulturális igényeinek magas szintű kielégítését, az életszínvonal általános emelkedését eredményezte. Az eltelt harminckét esztendő folyamán elért vívmányok gazdasági és társadalmi életünk minden területén bizonyítják, hogy nagy művet alkottunk. De talán a mezőgazdaságban észlelhető legjobban az a fejlődés, amelyhez a Februári Győzelem nyitotta meg az utat. A szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés, melynek fejlesztésében dolgozó parasztságunk a forradalmi munkásosztály és az egész társadalom segítségére támaszkodhat, a parasztság munka- és életfeltételeinek szinte csodálatra méltó javulását eredményezte. Megszűnt a látástól vakulásig terjedő robot, a nehéz fizikai munkák többségét földműveseink korszerű gépekkel végzik és a termelés növekedésével párhuzamosan gyors ütemben növekedik a falusi dolgozók életszínvonala s csinosodik, városiasodik falvaínk arculata. A tények ismeretében, az embereknek a munkához és a közös ** tulajdonhoz való jó viszonya láttán joggal állíthatjuk, hogy a fejlett szocialista társadalom építéséhez dolgozó parasztságunk, mint a munkásosztály harci szövetségese, s mint a hatalomgyakorló társadalmi osztályok egyike, példásan hozzájárul. Bizonyítják ezt azok a nagyszerű kezdeményezések is, amelyek a mezőgazdasági termelés minden ágazatában a munka termelékenységének növekedését, a növénytermesztési és az állattenyésztési termékek mennyiségének gyarapítását, a takarékosság elvének következetes érvényesítését, a termelési és a munkafolyamatok korszerűsítését, az élelmiszerek iránti növekvő igények kielégítéséhez való lelkiismeretes hozzájárulást, valamint a közös gazdaságok további gazdagodását, a szocialista falu formálódását szolgálják. Dolgozó parasztságunk politikai érettségét, a Februári Győzelem szelleméhez való hűségét bizonyítja az is, hogy az egységes földművesszövetkezetek zárszámadó közgyűlésén és az idei termelési és gazdaságfejlesztési tervek meghatározásakor igazi gazdákként keresik a termelésfejlesztés további lehetőségeit és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása harmincötödik évfordulójának tiszteletére értékes szocialista kötelezettségeket vállalnak. Bizonyosak lehetünk abban, hogy az elvhűségből fakadó és széles körben kibontakozó aktivitás hozzájárul a CSKP XV. kongresszusán körvonalazott és a népgazdaság hatodik ötéves tervében megatározott feladatok teljesítéséhez. ★ A mai ifjú nemzedék már csak történelemkönyvekből, s az idősebbek elbeszéléseiből, valamint dokumentumfilmekből stb. szerezhet tudomást arról, milyen nehéz, kilátástalan évek következtek közvetlenül a felszabadulás után. Városon, falun egyaránt a kibontakozásra, emberségesebb életre vágyott a dolgozó nép, s közben minden áron igyekezett megszabadulni a „piócaként“ reá tapadó „vérszívóitól“, kizsákmányolóitól. Vívta kemény osztályharcát a burzsoá és kollaboráns elemekkel. Ehhez az ádáz harchoz egyedül Csehszlovákia Kommunista Pártja mutatta a helyes utat. Aztán 1948. február 25-én végérvényesen győzött a-forradalmi munkásosztály, győzött a népakarat. A prágai Nemzetgyűlésből kiszorított burzsoá és népellenes elemek helyébe a párt és a munkásosztály leghűbb, s harcedzett fiai kerültek, akik a legfelsőbb törvényhozó testületben a munkásosztály, a, nép érdekeit tartották szem előtt. A békés országépítő munka, a fejlődés, a társadalmi kibontakozás üteme felgyorsult. A Februári Győzelemmel teljesen új korszak kezdődött... Megszűnt az embernek ember általi kizsákmányolása, épp azáltal, hogy kibontakozott, majd megszilárdult a szövetkezeti gazdálkodás, a mezőgazdasági termelés szocialista, nagyüzemi alapokra helyeződött. A Februári Győzelem óta eltelt 32 év alatt a szövetkezeti parasztság anyagi-szellemi felemelkedése olyan magas fokú, amilyenre senki sem számított. Ezt a fejlődést bárki lemérheti saját lakóhelyén. A mezőgazdasági nagyüzemekben korszerű termelés folyik, korszerű gépek és gépi berendezések segítségével; szakemberek ezrei váltak az egykori agrárproletárokból, a volt szegényparasztokból vagy azok utódaiból. (nk) Fotó: Krajčovič, Metis, Kovács ★ Mindig SUDÁR TERMETO, életvidám ember Szabó Gyula, aki három évtizeddel ezelőtt kötelezte el magát a szövetkezeti gazdálkodásnak. Negyedszázada már, hogy állatgondozó. Volt fel6, maid takarmányos, vagy ötéve pedig kocagondozó. Olyan típusú ember ő, aki mindenütt derekasan megállja a helyét. A hidaskürti (Mostová) Vörös Csillag szövetkezet vezetősége ismervén a szívós célratörését, állatszeretetét és becsületességét, arra kérte öt, hogy vállalja el a kocagondozást. S Gyula bácsi nem teketóriázott. Vállalta ezt a megbízatást. A vezekényi (Vozokany) kocatelepen. Összesen 42 darab Ĺandras fajtájú kocát gondoz. Nem akárhogyanI Ezt fényesen bizonyítják évről évre elért kiváló eredményei. Most is, a küldöttközgyűlésen a legjobb kocagondozók egyikeként szólították az emelvényaz élen re, hogy átvegye a példás munkáért járó killönjutalmat.. MUNKÁJA eredményességének titkairól faggatom őt a művelődésháza kijáratánál. — Tudja, igen fontos, hogy az ember rajta tartsa szemét a kocákon. Idejében vegye észre, ha a kant kívánja. Nagyon fontos, hogy meddő ne maradjon a koca. Meg a korai választás, a gondos ápolás, a hozzáértés a malacok esetében. — Hallom, hogy . a legjobbak egyike. Mennyi a malacszáporulati átlag, amit a múlt étiben elért? — Mennyi? Hát 22,44 darab kocánként. Vagyis összesen kilencszáz malacot választottam el, egészségeset. Ezt annak is köszönhetem, hogy rendszeresen aljazok, gondoskodom arról, mindenkor száraz legyen a malacok helye, s szellőztetéssel biztosítom a friss levegőt. Páratúltengés márcsak azért sem következhet be. — Mennyi a havi keresetének átlaga? — Ügy háromezer körül megvan: Le szombat, vasár- és ünnepnap is szólít a kötelesség. Mennem kell. S megyek. Még éjszaka is, ha malacozásról van szó ... — Es a jó munkájának van-e erkölcsi-társadalmi elismerése... ? — Díszoklevelek? Vannak bizony( Meg tavaly Nyitrán a mellemre tűzték a Mezőgazdaság Érdemes Dolgozó ja miniszteri kitüntetést. ÁM NEMCSAK Ö az egyedüli, aki ilyen kiváló eredményeket ér el. Mint mondotta: a Csóka Lajos irányította. vezekényi kocagondozók valamenyien jeleskednek. Bárcsak a gyöngébb eredményeket elérők is eltanul? nák tőlük a malacnevelés mesterfogásait. a jól hasznosítható tapasztalatokat. Csak hát, szívet cserélni nehéz. Márpedig ez is igen jelentősen közrejátszik. Érezni kell az állatokkalI (KOVÁCS)
