Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-02-16 / 7. szám

1980. február 16. .SZABAD FÖLDMŰVES. 0 V О Й8 S A konkurrencia mindig egészséges Ipolyság (Šahy) szerényen meghú­zódó városka az Ipoly két partján. Annak ellenére, hogy Hont-vármegye székhelye is volt egy Időben, a múlt­ban inkább rangosabb községhez tar­tozott. A főtér és a főutca kivételével főleg földszintes, sokszínű, paraszt­házak sorakoztak a szűk utcák két oldalán. Negyven esztendővel ezelőtt jártam először Ipolyságon, és akkoriban egy döcögő autó olyan porfelleget kevert, mint valami tűzvész kavargó füstje. Meglepően ez a városka — 1944- ben — előbb szabadult fel, mint Kas­sa. (Košice) és Kelet- valamint Közép- Szlovákia városainak többsége. A szovjet csafatok egy előretolt éke rajtaütésszerűen már december köze­pén átlépte a kacskaringós Ipolyt és a németek pánikszerűen menekültek a Garam mögött kiépített állásaikba. Az elmúlt évtizedekben hadat üzen­tek a sárnak, a pornak, aszfaltozot­­tak az utak, s betonjárdákon kopog­nak a cipők. Rangos családi házak Felszabadulási emlékmű a város főterén. épültek, de többemeletes szövetke­zeti- és állami lakások is vannak a városban. Több ipari létesítményt is találni a városban, így a nők részére több a munkaalkalom, sőt ennek kö­vetkeztében a kertészetben, a szőlé­szetben, a csúcsmunkák idején kevés a munkaerő. Még szerencsére a me­zőgazdasági-műszaki szaktanintézet és a gimnázium tanulóira mindig szá­míthat a közös vezetősége és ez je­lentős segítséget jelent az idénymun­kák elvégzésénél. Az egykori rangos vármegyeháza (jelenleg a városi nemzeti bizottság épülete) előtti főtér szépen parkosí­tott és az ott felállított emlékoszlop hirdeti a felszabadulást. A téren ke­vés az új, de van amire mindenki felfigyel, a nemrégiben épített, ran­gosán kiemelkedő szállő. A szálloda nemcsak kívülről csillog, a napfény­ben, hanem a belső berendezése is korszerű. A fűtés még a fázósoknak is ideális és állandóan van melegvíz. Csak azok tudják mit jelent ez, akik sok éjszakát töltöttek el a régi szál­lodában, ahol nem volt központi fű­tés, és sok esetben hideg víz sem. Az árak a mai viszonyok mellett iga­zán olcsónak mondhatók, mindenki­nek futja a pénztárcájából. A népi fogyasztási szövetkezet (Jednota) az utóbbi időben betört a városba, ezzel egészséges konkurren­cia kezdődött az állami üzletekkel. Szükség volt erre, és valójában ho­zott is minőségi változást. Ez csakis a vevők javára van, hiszen ezáltal jobb, sokoldalúbb az áruellátás. Az utóbbi évtizedekben az áruhá­zak, különböző jellegű boltok mellett szállodákat is épített a Jednota. A fogyasztási szövetkezet szállodáinak újabban van egy jellegzetessége. A szállodához tartozó étterem, kávéház és más vendéglátó helyiségek mellett, élelmiszerüzlet is található az épü­letkomplexumban. Nemrégiben egy téli hajnalon sétá­ra indultam az ipolysági hotelból. Ogy fél hat körül lehetett az idő és a vidéki szokás szerint nem voltak kihaltak az utcák. Egy idősebb férfit meg is kérdeztem: — hová ilyen korán? — Hokszához megyek. Az unokák szeretik a ropogós kiflit, meg aztán tej, vaj Is kell a házhoz. Mi már nyugdíjasok csak arra vagyunk jók, hogy a pénzt költsük. ф És már nyitva van az üzlet? — Félhatkor már vásárolhatunk. Tudja, akik munkába járnak, azoknak korán kell bevásárolniuk. Hoksza ezt megérti. Sokoldalú kereskedő ember. Beszerzi még a kisördögöt is. Szóval olyan ember, akinél nemcsak jelszó, hogy mindent a vevőért. ф S merre találom az üzletet? — Forduljon meg, itt van a háta mögött. Hát igen, néha az ember az erdőtől nem látja meg a fát. Valóban a szál­loda lépcsőfeljárata közelében fény csillogtatta a dermedtté fagyott ha­vat, és néhány lépés után egy tágas önkiszolgáló üzletben találtam ma­gam. Az üzlet jő hatást váltott ki bennem. Tele voltak a katonásan so­rakozó polcok áruval. Télidőben meg­lepő, hat óra előtt milyen mozgás volt az üzletben, s ahogy félfüllel hallot­tam, mennyi kérdést szegeznek az üzletvezetőnek, aki mindenkinek szí­vesen válaszolt. A beszélgetésekből kiderült, nem minden arany, ami fénylik. A szépasszonyok ezernyi kér­désére, kérésére válaszolt a vezető, míg végre szót válthattam vele. — Asszonyáradat — mondja moso­lyogva Hoksza János. Ezernyi' a kí­vánság, és amit lehet, igyekszünk tel­jesíteni. Csak sokszor nem megy, az áruellátás néha akadozik. ф Fontos ilyen korán nyitni? — Ügy gondolom, a kereskedelem van a vásárlókért. Nekem ez a tízpa­rancsolatom egyike, s nem igen sze­retem a nincs szót kiejteni. Már har­minc esztendeje dolgozom a kereske­delemben. Az élelmiszer üzletben ti­zenhetedik éve. Tevékenykedtem én már olyan mostoha körülmények kö­zött is a nagyraktárban, hogy majd­nem az egerek vették át az uralmat. Manapság más a helyzet, ideális kö­rülmények között dolgozunk; Aki jól ismeri az ipolysági embereket, annak tudnia kell, hogy mikor van legtöbb idejük vásárolni. Eszerint alakult az egészséges konkurrencia, s nem sze­retném, ha a Jednotá üzlete lemarad­na. Igyekszem beszerezni az árut a föld alól is, hogy kielégítsem a vevő­ket. De a szálló is kötelez. A vendé­gek közül sokan indulnak a kora reggeli órákban. ф És nincs mindig? — Tudja, mit tudok most önnek adni? Ásványvizet! Ez minden. Sze­rencsére a Slatinét nálunk palackoz­zák, azért van bőven belőle. Nálunk nagy a propaganda az alkoholmentes italok árusítása mellett. De az egész csak nagy duma, ha nem kapunk be­lőle. A rendelésemnek csak nagyon kis hányadát tudják kielégíteni. Ne­héz ezt megérteni, de hát nincs elle­ne orvosság. Igaz, ha valóban meg­kapnánk az igényelt árut, nem tudom hová helyeznénk el, mert nagyon szűk a raktárhelyiség, s ez gondot okoz. ф Mennyi az üzlet forgalma? — Próbaüzletként indultunk. Egye­seknek az volt a véleményük előbb­­utóbb bedöglünk. A lévai járási veze­tőség így aztán alacsony havi telje­sítményt szabott meg. A kitűzött fel­adatokat már az első hónapokban túlteljesítettük. Étrhető, hogy emelke­dett a terv, s ma már havonta mil­lióról beszélünk. Decemberben több mint egymillió százezer korona értékű árut adtunk el. De más hónapokban is millió korona körül mozog a terv­­teljesítés. A vásárlók igénye egyre na­gyobb, és mi a lehetőségekhez mér­ten igyekszünk kielégíteni. Legna­gyobb bosszúságomra nem mindig sikerül. Valamikor örültek az embe­rek, ha megkapták az alapvető áru­cikkeket. Ma viszont egyesek azt sem tudják, mit vásároljanak. Vannak hiányosságok is főleg azért, mert a spekulánsok üzletről üzletre járnak, megveszik a kakaót, az utóbbi időben a disznóöléshez szükséges borsot, paprikát, és lehetne sorolni még to­vább, majd a piacon eladják borsos áron. Ügy gondolom az ellenőrző szerveknek kissé rugalmasabban kel­lene tevékenykedniük. Hoksza elvtárs őszintén beszélt az üzlet problémáiról. Bár már túl van az ötvenen, nem ismer fáradságot, s ha hiányzik tíz kenyér, néhány kifli, előteremti még a föld alól is. Azt hiszem az ipolysági üzletek mind helyi, mind idegenforgalmi szempontból na­gyobb figyelmet érdemelnének s még jobban el kel­lene azokat látni áruval. TÖTH DEZSŐ Hoksza János nem szereti az irodát, inkább a vevők ki­szolgálásánál szor­goskodik. i szerző felvételei. Példamutató brigádok Ez év januárjában létrejött a Hydrostav nemzeti vállalat ко máromi (Komárno) üzeme. Örömhír ez a komáromiak szá­mára azért is, mert a járás fejlesztését az utóbbi évek fo­lyamán az egyes tervezett léte­sítmények megvalósítását elég gé nehezítette a kivitelező hiá­nya. Ugyanis a Hydrostavnal csak egy üzemrészlege voll Komáromban. Egyelőre még korai lenni nyilatkozni arról, milyen előre­haladást jelent majd az építke­zési üzem létesítése a járásban, ezért ottjártamkor Boncsek Péter mérnöktől, az üzem igaz­gatójától az iránt érdeklődtem, milyen évet zártak az üzem­­részleg dolgozói. A Hydrostav n. v. komáromi építői már az elmúlt évben is komoly munkálatokat végeztek a Gabőíkovo—Nagymaros víz tépcsörendszer építésén. Am a lárás területén Is több fontos építkezésen dolgoztak. Igaz ugyan, hogy 1979-ben egyetlen építkezést sem fejeztek be mégis nagyban hozzájárultak > járás fejlesztéséhez. Így töb bek között a határátkelő vám Még ered­ményesebben házat betetőzték, s jelenleg e belső munkálatok folynak. Nem kisebb sikerrel fejezték be a fö szerkezeti elemek szereléséi a Doprastav hídelemek gyár tására épülő hatalmas műhely csarnokán. A járásban az épülő műhelycsarnoknál nagyobb csak a Komáromi Hajógyárban ta­lálható. Boncsek Péter mérnök el­mondotta, hogy az építkezésen dolgozóknak nagyon sok prob­lémával kellett az év folyamán megküzdeniük. Jelentős nehéz­séget okozott főleg az építő­anyagok hiánya. A nyílászáró szerkezetekbe az üveget (ami hiánycikk) fóliával helyettesí­tették, hogy a belső munkála­tokat télen is végezhessék. Az 1979-es évi tervfeladatok teljesítésének leggvengébt pontja a hajógyár számára épü lő háromszáz férőhelyes mun­kásszálló építése volt. Itt el­maradtak az építők a tervezett ütemtől. Az igazgatónak azon­ban meggyőződése, hogy az 1980-as év folyamán az épüle­tet határidő előtt átadják ren­deltetésének. A Hydrostav komáromi üze­me jó eredményekkel szeretne hemutatkozni az 1980-as évben. Ehhez sok sikert kívánunk az üzem valamennyi dolgozójának. Koiozsi Ernő A vágsellyei (Šaľa) DUSLO Vegyikombinát egyes üzemrészlegei között élénk szocialista verseny bontakozott ki, amelynek fő célja a tervfelada­tok maradéktalan teljesítése, sőt túlteljesítése is. Az elmúlt esztendőben a legjobb eredményt a kombinált — nitrogén, foszfor és kálium — alap­műtrágyákat gyártó üzemrészleg dolgozói érték el. A munkacsoport na­ponta kilencszáz tonna kombinált műtrágyát készített és így az elmúlt évben több mint háromszázezer tonna nitrogén-, foszfor- és kálium-műtrá­gyát gyártottak. Ebben az évben is komoly feladat hárul az üzemrészleg dolgozóira. Az idei végrehajtási terv úgyszólván háromszázezer tonna kombinált műtrá­gya előállítását irányozza elő. Az üzemrészleg dolgozói a tervezett meny­­nviséget túl akarják szárnyalni. Ezen túlmenően szavukat adták, hogy csakis első osztályú műtrágyát gyártanak. Ezt az értékes és követésre méltó felajánlást az üzemrészleg négy szocialista briádja tette, hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére. A szocialista brigád tagjai között olyan tapasztalt élenjáró dolgozók találhatók, mint Szekeres Ernő, Debát Pál és Horváth János. A képen a kombinált műtrágyákat gvártó üzemrészleg csarnokának egy része látható. Kép és szöveg: Krajcsovics Ferdinánd A vizek védelmében Az Érsekújvárt (NovéZámky) Járási Nemzeti Bizottság vízellenőrző bizott­sága az utóbbi időben aktív tevé­kenységet fejtett ki. Feladatkörébe tartozott a víz mennyiségének, minő­ségének és szennyezettségének vizs­gálata. Azonban ez év január 1-től hatályba lépatt törvény értelmében a hnb, illetve a jnb illetékes szervei hatáskörébe került az ivó- és az ipari célokra hasznosított vízfogyasztásnak az engedélyezése is. E feladat végre­hajtása végett megkezdték a meglévő vízkutak rendszerezését, s új kutak fúrása csak a bizottság engedélyével lehetséges. A járás területén rendelkezésre álló altalajvíz mennyiségét s minőségét is feltérképezték. ‘A feltérképezés — a több millió korona befektetés ellenére is — igen eredményesnek bizonyult és valóban időszerű volt. Ugyanis a járás területén az ivóvíz mennyisége eléggé korlátozott és sokhelyütt szennyezett. A leggyakoribb vízszeny­­nyezők a mezőgazdasági üzemek. Ezért a jnb mezőgazdasági osztálya elrendelte a gyomirtószerek, a mű­trágyák mértéktelen adagolásának fe­lülvizsgálását is. Elgondolkoztatóak a benzinkutak környékén végzett felmérések ered­ményei is. Érsekújváron a Nyitra felé vezető út mentén üzemelő benzinkút környéke egy kilométeres körzetben 15—20 méter mélységig szennyezett. Köbölkúton (Gbe(ce) felelőtlenség következtében a földbe kerülő üzem­anyagok eredményeképpen a barack­­fák rövid életűek, s két-három év alatt kiszáradnak. A járás területén ügyeletet tartó negyvenkét vízrendészeti dolgozó re­mélhetőleg hozzájárul a káros hatá­sok eltávolításához, vagy legalábbis csökkentéséhez. Pénzes István Felbecsülhetetlen érték Energiára és nyersanyagra igényes világunkban a háztartási és a mező­­gazdasági hulladékokra is ráterelő­dött a figyelem. Sok energiát és érté­kes nyeersanyagot takaríthatunk meg, ha az egyébként veszendőbe menő hulladékot is hasznosítjuk. A hulladékok hasznosítása nap­jainkban fontos népgazdasági feladat­tá vált. Ezzel a kérdéssel a tudomá­nyos dolgozók is foglalkoznak. Meg­állapítások igazolják, hogy minden száz kilogramm mezőgazdasági hul­ladék hetvennyolc kiló fa értékének felel meg, ha célszerűen hasznosít­juk. Szlovákia viszonylatában hozzá­vetőlegesen négy és fél millió köb­méter hasznosítható mezőgazdasági hulladékkal számolnak, és ez több mint négymillió köbméter fa energiá­jának értékével egyenlő. A házkörűlt és a mezőgazdasági hulladékok egy részét állati takarmányként hasznosít­hatjuk. Pontosan megállapítani lehe­tetlen, de megközelítőleg nyolcvan­­sázezer tonnára becsülik a tudósok a takarmányozási célokra évente fel­használható hulladékot, lgv kevés, de gyorsan visszatérülő beruházás árán húst és tejet termelhetnek. Energiaforrásként az említett hulla­dékok kilencvenöt százaléka haszno­sítható. Az így keletkezett hőenergia jelentős mennyiségű fűtőolaj és szén megtakarításához vezetne. A mező­­gazdasági nagyüzemek, de a kiaker­­tészkedők Is sok hulladékot szerves­trágyaként is fölhasználhatnak s ez­által érékes tápanyagokat juttathat­nak vissza a talajba. Ami minimális munkával jelentős hasznot, anyag­megtakarítást jelent. Különösen a vá­rosszéli kertekben a hulladéknak trá­gyázásra való hasznosítása igen fon­tos, mert a talaj szervesanyaggal való ellátása ezeken a területeken sokkal nehezebb, mint a falvakban. Műtrá­gyával hosszú időn át pedig nem pó­tolhatunk mindent. A házak környékén legértékesebb hulladék a papír, a rongy és a kü­lönböző fémek. Sok elhasznált ruha­neműt a szemétkosárba dobunk, pe­dig ez a huladék valutát ér. A ház­tartásokban felhalmozódott papírt, dobozkartonokat összegyűjthetjük. Nem is az ezért kapott jelentéktelen összeg a lényeg, hanem az, amit be­lőle gyártanak. Az utóbbi négy évben ötvenöt százalékkal növekedett a be­gyűjtött papír és rongy mennyisége, de így sem értük el a kívánt mennyi­séget. Pedig minden négyszáz kiló el­használt papírból legalább háromszáz kilót meg lehetne menteni és újra felhasználni. Mondani sem kell, hogy a papírgyárak mennyire várják a rongy- és a papírhulladékot. Környezet- és egészségvédelmi szempontból minden hulladék káros. A mezőgazdaságban visszamaradt hul­ladékok a kártevők, a gombabetegsé­gek tenyésztői. A növénybetegségek terjedését, a gyomok elszaporodását sokszor a szanaszét heverő hulladék­nak köszönhetjük. Már csak ezért is megéri azt a kevés munkát, vagy anyagi ráfordítást a hulladékok be­gyűjtésére eszközölni. Nem beszélve ennek fontos népgazdasági jelentősé­géről. Bagota István

Next

/
Thumbnails
Contents