Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-02-16 / 7. szám

УлТ"-/г*: A galambok szerelmese Aki Dékány Jánosnak, az udvardi (Dvory nad Žita­­vou) „AURÖRA“ szövetkezet asztalosának emeletes csalá­di házához közeledik, már messziről turbékolás, szárny­suhogás fogadja. Nekem ön­kénytelenül is a postagalam­bok régi feladata jutott eszembe ... Dékány János a madarakat már gyermekkorában meg­kedvelte, akkoriban néhány galambot szerzett. Az irán­tuk' táplált szeretete egyre növekedett, érlelődött. 1951- ben tagja lett a postagalam­bokat tenyésztők szövetségé­nek. A kezdet több csalódást okozott, mert állománya kü­lönféle tenyészetekből szár­mazó galambokból állt. A versenyröptetéssel 1952-ben próbálkozott meg. Az ered­mények azonban még várat­tak magukra. Közben figyel­te a galambok viselkedését, szokásait, sokat olvasott a hazai és a magyarországi szakirodalomból. Később Ho­­dlnínban akadt rá egy jó te­nyésztőre. Innen vásárolta az új állományt, s ezek utó­dai hozták meg az első sike­reket. 1956-ban az érsekúj­vári (Nové Zámky) szervezet bajnoka lett. Azóta már több kiváló eredményt ért el. Nemzetközi bajnokságon a területi versenyzők közül a második lett. Nagy örömet szerzett neki a • lengyelor­szági Krakonicéből kapott elismerő oklevél, a szocialis­ta országok postagalamb­­spartakiádjáről. Tavaly a prágai országos kiállításról jött örömhír. A felvételen látható kedvenc tojója 207-pontos teljesítmé­nyével az előkelő, szlovákiai viszonylatban harmadik he­lyezést érte el. — Nem elég szeretni a ga­lambokat, meg kell nyerni a bizalmukat is — mondotta Dékány János. — Nagyón fontos a jó tenyészállomány kialakítása, idejében felis­merni és megelőzni a beteg­ségeket. A versenyzés forté­lyait is ismerni kell. Régebben a galambokat padlásdúcban tartotta. Az új Dékány János egyik kedvence, amely a múlt évi prágai országos kiállításon szlovákiai viszonylatban harmadik lielvezést ért el. lakhelyén két részes kerti dúcban szállásolta el a ga­lambokat. Az egyik részben az idősebb, a másikban pe­dig a fiatal egyedeket tart­ja. Télen, a selejtezést köve­tően, a fiatalokat az időseb­bek közé sorolja. A dúcot naponta takarítja, tisztítja, A galambok „étlapján“ ku­korica, árpa, búza, napra­forgó, hántolt Zab, borsó, bükköny és lóbab szerepel. Rendszeresen gondoskodik a vitaminos és antibiotikumos készítmények adagolásáról is. Dékány János a versenyek idején kedvenc kedvtelésé­nek naponta három-négy órát áldoz. A szövetkezetben megtudtam, hogy munkájá­val elégedettek. P. J. Plavec, Kolárovo NÖVÉNYVÉDELMI A káposztafélék egyik leg­veszélyesebb kártevője az or­szág egész területén elterjedt. Tápnövénye a fejes- és kel­káposzta, továbbá a karfiol, a karalábé és a bimbóskel. A gyomnövények közül a vadrep­ce, a repcsényretek és a pász­tortáska is tápnövényei lehet­nek. A kifejlett egyed — az imá­­gó — nagyon hasonlít a házi­légyre, de annál valamivel ki­sebb. Évente három nemzedéke van. A talajban telel át báb alakban. Tavasszal a legyek megjelenése szoros összefüg­gésben van a telelés helyével és a környezeti viszonyokkal. Az első nemzedék rajzása álta­lában április elejére esik és május végéig tart. A legyek to­jásaikat az esetek többségében ALAPISMERETEK a káposztafélék gyökérnyaki részére rakják, ritkábban a talaj felszínén szórják el vagy a talaj repedéseibe rakják. Az embrionális fejlődése általában négy-öt napig tart. A tojások­ból kikelő kis nyüvek a gyöke­rekre húzódnak. A megtámadott fiatal növények fejlődésükben visszamaradnak, leveleik kékes ólomszínűvé válnak, majd el­pusztulnak. Ha ilyenkor a nö­vényeket a talajból kihúzzuk, a gyökereken szabálytalan be­­rágásokat, a gyökerek között vagy a szár belsejében pedig felfelé haladó, fehér színű nyüveket találunk. A nyüvek alatti részen a szár üres, mor­­zsalékos, rágcsálókkal telt. A föld alatti részen a kártétel az oldal- és hajszálgyökerek el­pusztulásával kezdődik, majd a vastagabb részek elhalásával ér véget. Közvetlen károsításán túl a közvetett károsítása is jelentős — a légy nyüvei kaput nyitnak a különféle talajpato­­gén szervezetek számára. A fertőzött karfioltövek ko­rábban fejlesztenek rózsát, amelyekre a kényszerérés jel­­jepemző. Ezáltal a termésho­zam nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is jelentő­sen csökken. A nyári és hóna­pos retek külső, illetve belső, barnásán rothadó járatok, a téli retek pedig a külső jára­tok által károsodik. A tavaszi káposztalégy (Phor­bia brassicae] kártétele akkor válik súlyossá, ha a tavasz fo­lyamán a hűvös, csapadékos időjárás után hirtelen meleg, napos idő következik. A nyüvek fejlődése a tápnö­vényektől és egyéb ökológiai viszonyoktól függően húsz­­harminc napig tart. Zömmel a talajban bábozódnak, részben azonban a károsítás helyén a növényben is. A második nem­zedék imágói júniusban-július­­ban repülnek. Ezek tojásrakás céljából a kései fajtákat és a keresztesvirágú gyomnövénye­ket keresik fel. A harmadik nemzedék imágói augusztusban­­szeptemberben repülnek. Ezek már nem jelentenek nagy ve­szélyt a káposztafélékre, mert azok fejlett állapotuk következ­tében könnyebben elviselik a nyüvek kártételét. A védekezés hatékonyságé nak fontos feltétele az áttelelő nemzedék rajzáskezdetének a megállapítása. Ez legegyszerűb­ben sárgatálak segítségével történhet. A tálak mérete 40x 30x8 cm, színük krómsárga. A vizsgálat helyén — a növény­­állomány magasságával azonos, növekvő állományban fokozato­san magasabb — állványra vagy téglára állítjuk és félig vízzel megtöltjük. A vízbe tar­tósításra kevés formaiint, a felületi feszültség csökkenté­sére pedig néhány csepp mosó­szert cseppentünk. A rovaro­kat 2—3 naponként szűrjük ki, így a rajzásmenetet nyomon követhetjük. A rajzás megkez dése után naponta jegyezzük fel a kirajzott legyek számát, s a védekezést a rajzáskezdet időpontjához igazítsuk. Itt meg­jegyezném, hogy ez a módszer egész sor kártevő, főleg a levél­­tetvek megfigyelésére is alkal­mas. VÉDEKEZÉS A védekezésnél fokozott fi­gyelmet fordítsunk az agrotech* nikai eljárásokra. Nagy segít* séget nyújt a vetési sorrend betartása, azaz a vetésforgó helyes alkalmazása. A karalábét sekélyebben palántázzuk, mert akkor a káposztalégy alig tá­madja. Ne feledkezzünk meg a gyomnövények, főleg a ke­­resztesvirágúak irtásáról. Na­gyon fontps a káposztafélék növénymaradványainak eltávo­lítása és a mélyszántás. A pa­lánták korai kiültetésével, az egészséges és fejlett palánták használatával a növények ha­marabb fejlődnek és ellen* állóbbá válnak. A bőséges mű­­trágyás öntözéssel gyakran megmenthetjük a megtámadott növényeket. A bábozódás kez­detén alkalmazott bőséges öntö­zéssel a következő nemzedék számát is mérsékelhetjük. A kémiai védelmet ajánlatos már a palántaágyakban meg­kezdeni. A növényeket kiülte­tés előtt három nappal a Di­­mecron 0,04 ®/b-os oldatával (2 Iiter/négyzetméter) öntözzük be. A házikertekben és kisebb területeken a káposztafélék be­­öntözésére — a rajzás időpont­jától függően — sikeresen al­kalmazható a Soldep 0,2, a Nexion 0,2 vagy a Dimecron 0,04 %-os oldata. Fulajtár Péter mérnök Tavaszi káposztalégy Gyémántgalamb a lakásban? Erre a kérdésre igennel válaszolhatunk. Nagyon elő­nyös annak, akinek kicsi a lakása, kevés lehetősége van kisállatok tartására. A gyémántgalambok igényte­lenek. Ehhez járul még, hogy kevesebb küleshéjat szór­nak szét, mint a hullámos papagájok. Kalitkájuk vagy vitrinjük valamivel nagyobb legyen, mint a hullámos papagájoké. A finom toliport egyetlen pár tartósa ese­tén alig lehet észreveni. A gyémántgalambok tartásánál előfeltétel, hogy ele­gendő meleget és napfényt biztosítsunk számukra, mert a napon érzik legjobban magukat. A szobában jót tesz nekik a rendszeres szabadröptetés is. -Szabályosan ismétlődő szaporulatra is számíthatunk. Egy kosárka vagy kis csésze fészektartónak rendszerint elegendő. Fészekanyagul gyapjúdarabkák vagy szövet­­hulladékok szolgálnak. Egy pár négy költést is jól fel­nevelhet. A túlzsúfoltság elkerülése végett a fiatalokat azonban át kell helyezni, mert mindegyik hím tartja a maga meghatározott területét. A tojó és hím váltják egymást a költésben. Ügy látszik, ez pontos beosztás szerint történik. A gyémántgalambok a költést nagy odaadással végzik, s más törpe galambfajtához is daj­kául alkalmazhatók. Nagy igényt a táplálék iránt sem támasztanak. Köles a fő táplálékuk, mákot, apró magot, csíz- és tengelice­­eledelt szívesen fogyasztanak. Zöldtakarmányul a tyúk­húr, a saláta és az oroszlánfog szolgál. A mészről sem szabad megfeledkezni. A nemek megkülönböztetése avatatlan számára elég nehéz. A hímnek nagyobb, duzzadt, piros a szembőre és tollazata kékes színárnyalatú. (Galambjaink, 10/1979) й tojástermelés titkairól A tyúktenyésztés eredményessé­ge jórészt attól függ, hogy azt milyen szinten tartjuk. Gondos te­nyésztői munkával, jó takarmá­nyozással és a megfelelő hőmér­sékletű állatszállás kialakításával nagy mértékben hozzájárulhatunk a tojáshozam alakulásához. Két évnél idősebb tyúkokat tojásterme­lés céljából ne tartsunk, mert ezek már mindig kevesebbet tojnak. Én a téli időszakban elsősorban főtt burgonyát etetek a tyúkokkal. Ritkán fordul elő olyan nap, ami­kor a burgonya kimaradna. A fel­aprított, összenyomkodott burgo­nyát egy _ rész kukoricadarával, egy rész búzadarával és egy rész abrakkeverékkel egészítem ki. Szerintem a tyúkokat manapság kizárólag szemesekkel etetni költ­séges! Én a szemeseket bizonyos mennyiségű burgonyával pótolom, a tyúkok ezt szívesen fogyasztják, ami a tojáshozam alakulására is kedvezően hat. A tyúkok számára nagy jelentő­séggel bír, ha a takarmányadagot reszelt káposztával, karalábéval vagy répával egészítjük ki. Ezek­kel ugyanis előnyösen pótolhatjuk a nyári zöldtakarmányok tartal­mazta tápanyagokat. A tyúkok ezen kívül a szénatörmeléket is szívesen fogyasztják. Pléh edény­ben száraz meszet is adagolok. Természetesen, a tiszta és megfe­lelő hőmérsékletű ivóvízről is rendszeresen kell gondoskodni. Én háromféle etetőt használok, a földről — higiéniai szempontból egyáltalán nem etetem őket. Erről bizony sokan megfeledkez­nek! A tyúkokat központi fűtésű he­lyiségben szállásoltam el, amely­ben nagyon jól érzik magukat. A kazánból kiszedett és kihűlt ha­mut a tyúkok alá szórom, mert abban szívesen „fürödnek“. A tyú­koknak erre is szükségük van, mert ezáltal a tetvek nem tudnak a tollazatukban meghonosodni. Nálam tyúktetű már régen nem fordult elő. A baromfiudvarba is hamut szórok. Itt egy régi beton­ból készült kútgyűrüt helyeztem el, ebbe szórom a, hamut. Erre pléh tetőt szerkesztettem, hogy az eső ne érhesse a hamut. Így az állandóan száraz, a tyúkok bármi­kor „fürödhetnek“ benne. Télen csak kedvező időjárás esetén engedem ki a tyúkokat a szabadba. Ugyanis ha hosszabb ideig hideg, nyirkos helyen tartóz­kodnak, ez a tojáshozam nagyság gában is megmutatkozik. Mivel té­len későn virrad és korán sötété-: dik, a világítási ciklust villany* égők használatával hosszabbítom meg. Ezáltal a tyúkok később tér* nek pihenni, több takarmányt fo* gyasztanak, ami végső soron a tojáshozam növekedését eredmé* nyezi. A tyúkokat két egyforma nagy* ságú, válaszfallal ellátott helyi* ségben szállásolom el. A válasz* falon ajtó van, ami nappal nyitva van, hogy a tyúkok étmehessenek a másik részbe. Itt vannak ugyan* is elhelyezve a fészkek. Etetők mind a két helyiségben vannak. Abban a részben, ahol a fészkek találhatók, általában csak kukori* ca és búza áll a tyúkok rendelke­zésére. Éjjelre a válaszfalon levő ajtót bezárom, hogy megakadó* lyozzam a hideg levegő beáramló* sát. Az Hatókat alumínium pléhből készítettem. Az ivóvízbe legalább hetente egyszer Cholesol tablettát^ célszerű adagolni, amely fertőtle­nítő hatású. Ha az ember szereti az állatokat, akkor az állatoknak is adja meg azt, amire lehetőség van. Az állatok ugyanis mindig hálásak, ha gazdájuk jól bánik velük! A tyúk igen torkos állat, a konyhai hulladékot is szívesen fo* gyasztja. Ezt nem is lehet behe­lyezni az állatszállásra, mert már a kézből szétkapkodják. Én a tyű* koknak már évek óta sztaniolpa* pírt is adagolok. A vaj, a sajt, a csokoládé stb. csomagolópapírját apróra összetépem, s a tyúkok még az etetést követően is elfő* gyasztják. Ez ugyan kissé nevet* ségesnek tűnik, de bárkinek bébi* zonyítom, ha meglátogat. VEHOVSKY PÄL, Štúrovo A virág mint hiánycikk Az életszínvonal emelkedésé­vel párhuzamosan és az eszté­tikai nevelő munka nyomán megnövekedett az emberek napi igénye a friss vágott virágok vásárlása iránt. Ez örömteli jelenség, de sajtios Losoncon (Lučenec) az utóbbi években komoly gondot okozott a virág­üzletek dolgozóinak és sok-sok bosszúságot a vásárlóknak. Kü­lönösen a nemzetközi nőnap, a tanítók napja, az érettségik és egyéb hasonló alkalmakkor, amikor órák hosszat kellett (és sajnos még a jövőben is kellI) a virágüzletek előtt sorban áll­ni. Tudniillik a Losonci Járási Közszolgáltatási Vállalat az utóbbi tíz évben nem fordított kellő figyelmet a meglevő vi­rágkertészet fejlesztésére és újak építésére .., Most örömmel számolha­tok be arról, hogy az emlí­tett vállalat sokévi mulasz­tását igyekszik pótolni. Az idén ugyanis Losonc mellett a kis­­falusi (Malá Ves) réten meg­kezdik egy új kertészeti kom­plexum építését, 13 millió ko­rona értékben. A tervek sze­rint az új virágkertészeti kom­plexumot 1983-ban kell átadni küldetésének. Ha elkészül, bizo­nyára megoldódik a város és környékének friss vágott virág­gal való ellátása. Sajnos, a szükségletet a vállalat na­gyobb részt a nyugat-szlová­kiai kerületből, Ostravából és Banská Bystricából biztosítja. A vállalat vezetősége ezen részben úgy igyekszik segíteni, hogy a Fülekén (Filakovo) levő üvegházi virágkertészetet 240 négyzetméterrel bővíti. Elő­reláthatólag tavaszra elkészül. Ezt már sokkal előbb is megtehették volna! Ez az új virágkertészet építésére is vo­natkozik. „Ami késik, nem mú­lik“, tartja a közmondás. A város lakosai örülnek a jó hír­nek. Ellenben, elvárják a Lo­sonci járási Közszolgáltatási Vállalat igazgatóságától, dolgo­zóitól, hogy az ezirányú elkép* zeléseket valóra is váltják! De addig is, még jobban gondos­kodjanak az igények jobb kielé­gítéséről. Ez a feladatuk, s ezt a lakosok is elvárják! Csák István, Lučenec

Next

/
Thumbnails
Contents