Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-08-18 / 33. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. augusztus 18. Teljesítik a választási program feladató! Közel három esztendeje, hogy az ország népe az urnák elé járult, hogy megválassza képviselőit, akikre igen nagy szerep vár abban, hogy mindenütt teljesítsék a választási programot, melyben a nemzeti bizottságok nagyon igényes' feladatokat tűztek maguk elé. Naszvad (Nesvady) községben szilárd alapra építettek, mert a község életében példátlan sikereket értek el az előző megbízatási időszakban. Tőth Miklós elvtárs, a helyi nemzeti bizottság elnöke a megtett munka tudatában derűlátóan várja a választási programban kitűzött célok elérését. A helyi nemzeti bizottság folytatta az előző választási időszakban eredményesen elkezdett községfejlesztést. Az 1976-os választások után a falusi pártszervek irányításával előtérbe helyezték a tömegpolitikai munkát. A hnb tevékenységében az az elv érvényesül, hogy a községfejlesztési célokat csakis a község lakosságának széles körű bevonáséval érthetik el. A tömegpolitikai munka eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a község dolgozói milliós értékeket képviselő müveket hoztak létre társadalmi munkával a falufejlesztési akcióban. A választási programnak megfelelően létesült új építmények között szerepel a ravatalozó, melyet társadalmi munkával építettek és még a kitűzött határidő előtt, tavaly adtak át rendeltetésének. Negyvenkét munkanap alatt készült el, s ez jgen szép teljesítmény. A helyi bölcsőde építését az eredeti időpontban, 1977-ben kezdték el. Mindjárt az első évben félmilliós érték született, ebből 200 ezer koronányit a lakosság társadalmi munkájával hoztak létre. Sok anya helyzetének megkönnyítésére gondoltak. Az utak portalanítása nagy mértékben hozzájárul a község arculatának megváltoztatásához. Ez pedig fontos szempont volt a választási program összeállításában. Az előirányzatnak megfelelően a községi közutak 1980 végéig portalanítottak lesznek. Ennek megvalósítása nem kis feladat, hiszen több mint ötmillió koronás beruházás ésszerű és célszerű felhasználásáról van szó. A feladat teljesítésében 18— 20 százalékos időelőnyt nyertek, mert a közutak közel 90 százalékát már portalanították. A SPORTOLOK ÖRÖMÉRE v A naszvadi sportolók híresek szívósságukról, kitartásukról és győzniakarásukról. Főként a kézilabdázók és az atléták öregbítették községük hírnevét. A labdarúgók teljesítményére sem lehet panasz: egyhuzamban több mint harminc bajnoki mérkőzésen őrizték meg veretlenségüket. A mostani választási program a naszvadi sportolók régi vágyálmát is teljesíti. Tavaly kétmillió koronás beruházással új sporttelep építését kezdték el. Ahogy a helyi sportolókat ismerjük, itt sem lesz hiány társadalmi munkában, a sporttelep bizonyára szép lesz és határidőben elkészül. A szocialista építés folyamatába gyakran emlegetjük a falu és a város közeledését, a köztük levő különbségek fokozatos csökkenését, majd távlati megszűnését. Ez a folyamat Naszvadon 1974-ben kezdődött el. így a gázellátás is hosszú folyamat, sok munkát igényel, de bekerült az 1976-os választási programba. A gáz bevezetése a következő választási programban is szerepelni fog, noha 1980 végéig a a község háztartásainak 80 százalékát már ellátják gázzal. Tavaly az év végéig már 5760 méter hosszú gázvezetéket raktak le. Zömmel a falufejlesztési akció keretében, mert a lakosság mindenütt, különösképpen a földmunkáknál segített. Ugyancsak nagy jelentőséget tulajdonítanak a villanyhálózat korszerűsítésének. A helyi nemzeti bizottság ennek lelkiismeretesen a gondját viseli, és a választási programban egymillió koronás beruházást irányzott elő erre a célra. A lakosság aktivitása különösen a falu fejlesztési akció nem beruházási részében érvényesül. Tömegesen kapcsolódtak be a faluszépítési munkákba. Nincs olyan évforduló, politikai esemény, melyet ne köszöntenének értékes felajánlásokkal. Az idén a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulója a mozgósító esemény. Tavaly a falufejlesztés nem beruházási részében vállalt kötelezettségeik • értéke közel négymillió korona volt, s reméljük, idei felajánlásaikat is éppen olyan eredményesen fogják teljesíteni. Ahogy a naszvadiakat ismerjük, ez bizonyosra vehető. KOLOZSI ERNŐ Bulgáriába készülő autósturisták figyelmébe Mivel számos kérdés érkezett Bulgáriába készülő autósturisták részéről a Jugoszláv Szocilista Szövetségi Köztársaság területén való átutazással összefüggésben, a szövetségi idegenforgalmi kormánybizottság felhívja a figyelmet a legkedvezőbb útvonalra, amelyeket a magyar határoktól igénybe vehetnek: , 1. Horgos — Subotica r—i Belgrád — Nis >— Dimitrovgrad, , 2. Tomp — Kelebia — Subotica ■— Belgrád — Nis — Dimitrovgrad. Jugoszlávia területén mindkét útvonal megközelítőleg 550 kilométeres. A kormánybizottság ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy az autópályák igénybe vételéért illetéket kell fizetni, és szigorúan be kell tartani a közúti rendszabályokat. Suboticából Belgrádba az autópálya-illeték oda és vissza 40 dinár, Belgrádból Nisbe és vissza 120 dinár. Az említett útvonalakat igénybe vevő csehszlovák állampolgárok érvényes csehszlovák útlevéllel utazhatnak; csak a személyi igazolvány, amelyhez utazási engedélyt mellékeltek, nem elegendő. HM a takarmäfiyok hatékonyabb lehasznéhsa (Folytatás az 1. oldalról) kedvező feltételeket kell teremteni a telelésre, hogy a tél ne lepjen meg minket úgy, mint máskor, mert máig érezzük a rossz telelésből származó kiesést. Az eddiginél jobban ki kell használnunk a nem hagyományos takarmányforrásokat, főként a különféle fizikai-vegyi úton kezelt szalmát, a közétkeztetési és élelmiszeripari üzemek hulladékait. Nem lehetünk elégedettek az állattenyésztési hulladékok és tetemek jó, fehérjedűs takarmánnyá való feldolgozása terén végzett munkával. Ezt a nyersanyagot túlsúlyban devizáért külföldről kell behoznunk. Napjaink feladata a baromfitenyésztésben — főleg a vágócsirkék nevelésében — az egy kilogrammnyi súlygyarapodásra számított szemestakarmány-fogyasztás csökkentése. A takarmánykeverékek jobb felhasználásának szavatolása végett következetesen be kell tartani a szerződésben meghatározottakat. Arra kell törekedni, hogy a takarmánykeverékek a lehető legjobban hasznosuljanak az állattenyésztésben. Csak így adhatunk egyre több állattenyésztési terméket az állami alapokba. Jelenleg az irányítás valamennyi fokán át kell értékelni az idei év és a hatodik ötéves tervidőszak utolsó éve feladatainak eredményes teljesítését befolyásoló erőforrások helyzetét. Nem kis feladat ez. Megköveteli az állattenyésztés, a biológiai szolgáltatás, a tudomány, a kutatás és az irányítás minden dolgozójának aktív hozzállását. ■ ezajlott a tömegpusztító fegy“• verek elleni világküzdelem hete, melyet a Béke-világtanács határozata értelmében a világ legtöbb országában megrendeztek. Hazánkban is üzemi gyűléseken, tömegszervezeti rendezvények keretében emlékeztek meg a 34 évvel ezelőtt Hirosima és Nagaszaki japán városokat sújtó tragédiáról. A történelem krónikása megörökítette ezt a döbbenetes pillanatot: 1945. augusztus 6-ot írtak, reggel 8,15 óra volt... А В 29-es különleges amerikai bombázó bevetéséről, pilótájának, EATHERLY őrnagynak tragikus sorsáról és néhány évvel ezelőtt bekövetkezett haláláról regények, filmek, színdarabok születtek. A történet is-Nagy a tét mert, a tragédia folytatódik. A két gyilkos bomba 34 évvel ezelőtt mintegy 300 ezer ember halálát okozta. A sugárbetegség tovább szedi áldozatait: tavaly 2098 személy halt meg sugárfertőzöttség következtében s így az utólagos áldozatok száma 95 625-re emelkedett. A háborún, emberi életeken nyerészkedőket azonban ez sem rettenti vissza. A világ fegyvertáraiban jelenleg egymillió (hirosimai méretű) atombomba halmozódott fel. Roppant pusztító erő, mely felelőtlen kezekben a világ pusztulását okozhatja. A világ békeszerető népeinek szolidaritása azonban olyan erőt képvisel, mely józan belátásra kényszerítheti a halállal kacérkodó, világuralomra törő imperialista köröket. A tömegek megmozdulása nem is olyan régen a neutronbomba tervezetének félretevésére kényszerítette az amerikai vezetést. Most a népek tömegakciói hatást gyakorolhatnak az amerikai szenátusra, hogy ne torpedózza és ne késleltesse e leszerelés felé vezető úton eddig a legnagyobb eredményt jelentő SALT—II. szovjet—amerikai megállapodás ratifikálását. (L) A tartalékok egyik forrása Köztudott, hogy népgazdaságunk, nevezetesen egyes fontos ágai idült munkaerőhiánnyal küszködnek. Vannak bizonyos munkaszakaszok, ahol évek óta egyhuzamban elmarad a kellő munkaerő-utánpótlás, mert vagy egyszerűen nincs ember, vagy olyan jellegű munkáról van szó, amely ma már nem vonzza a dolgozókat, különösen a fiatalokat. Nagyon érthető, hogy ezekben az ágakban, az ilyen munkahelyeken aztán duplán megérzik a _ munkaerő-kiesés következményeit, elsősorban a munkaképtelenség következtében történő mulasztást. Ez a probléma különösen fontosnak tűnik, ha összefüggéseiben, komplex vonatkozásaiban vizsgáljuk és keressük a bajok kiküszöbölésének módját. Ez ugyanis nemcsak gazdasági, egészségügyi, hanem erősen morális vonatkozású társadalmi kérdés, még ha első pillantásra nem is tűnik így a statisztika tükrében. Nem kell különösképpen bizonygatnunk, hogy az orvosi ellátás, az egészségügyi viszonyok tekintetében hazánk világviszonylatban kiemelkedő helyet foglal el. A XV. pártkongreszszus gazdasági és szociális programja is nagy teret biztosít a lakosság egészségvédelme tökéletesítésének, beruházási vonatkozásban erre irányulnak a választási programok egyes kiemelt akciói is. A kérdés, hogyan tudunk ezekkel a vívmányokkal élni, hogyan szolgálják az egyéht és a társadalmat egyaránt, hogyan illeszkednek azoknak a tényezőknek a komplexumába, amelyek szocialista építőbi céljaink elérését hivatottak elősegíteni. A baj főként nem az, hogy nem szűnik a munkaképtelenség, hanem ott keresendő, milyen okok szülik. Az egészségügyi dolgozók számos vonatkozásban figyelemmel kísérik a munkaképtelenség mint társadalmi jelenség alakulását, s a statisztikai táblázatok összehasonlításával érdekes felfedezésekre iutnak. Például azzal szemben, hogy 1960-ban országos viszonylatban 4.030 százalékos volt a munkaképtelenség, tavaly átlagban valamelyest megemelkedett s elérte a 4.041 százalékot. Szlovákiában ez az arány szintén emelkedő irányzatot mutatott: 3,662—3,701.. A munkaképtelenség statisztikai arányszámainak alakulásában furcsa kilengéseket figyelhetünk meg. Szlovákiai méretben 1965 után 4 százalék fölé emelkedett a munkaképtelenségi arányszám, s a „csúcsot“ 1970-ben érte el, amikor 5,096 százalék volt (országos viszonylatban 5,127 %1. E röpke összehasonlításból máris levonható bizonyos következtetés: különösen az 1968 és 1970 közötti válságos években a fegyelem lazulása, az egészségügyi szerveknél is tapasztalható hanyagolás a társadalmi érdekek mellőzéséhez, megalkuváshoz vezetett, amit sok spekuláns egyén ki is használt. Szlovákiában 1976-ban a munkaképtelenséget sikerült leszorítani az 1960. évi színvonal alá (akkor 3,662, 1976-ban pedig 3,659 volt a munkaképtelenségi arányszám), de tavalyelőtt és tavaly ismét bizonyos fokú emelkedést tapasztalhattunk — 3,762, illetve 3,701 volt az arányszám. Hogyan látják ennek okait az egészségügyi dolgozók? Az arányszám ingadozásában, az időnként tapasztalható kilengésekben szerepe van ugyan az olykor váratlanul fellépő járványoknak, például az idén az év elején fellépett vírusos heveny náthalázas megbetegedéseknek, amelyek sokszor az egyébként felkészült egészségügyi dolgozókat is meglepik, de nem ez a meghatározó jelenség. A statisztikai összehasonlításokból ugyanis kimutatható, hogy gyakoribb és hosszantartóbb a munkaképtelenség a nyári hónapokban, amikor megannyi lehetőség nyílik kerti munkára, otthoni barkácsolásra stb., s ilyenkor sok elővigyázatlan ember munkaképtelenséget okozó sérülést szenved, vagy sokan „munkaképtelenné teszik“ magukat. Rohamosan „megugranak" a munkaképtelenségi statisztika számai ünnepek vagy pihenőnapok, kocsmai verekedésekbe fajuló mulatozások után. A munkaerők alkalmazásában rejlő ésszerű tartalékok kihasználása tehát az olyan káros jelenségek, mint az italozás, a munkavédelmi intézkedések elhanyagolása, önkényes „fusizás“ és a nagy elővigyázatosságot igénylő házi munkák során tanúsított hanyagság elleni társadalmi küzdelem révén érhető el. Ebben pedig meg kell nyilvánulnia a vezetők nagyobb következetességének, a szigorúbb ellenőrzésnek, továbbá a társadalmi tömegszervezetek együttes ráhatásának és nevelő-segítő közreműködésének. Az összehasonlítható statisztikai táblázatokból az is kitűnik, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban viszonylag magas a munkaképtelenségi arányszám. A mezőgazdaságban tavaly elérte a 3,697 százalékot, az éleímiszeiparban pedig a 4,297 százalékot. Ennek okozója 2,988, illetve 3,516 százalékban betegség, 0,271, illetve 0,288 százalékban munkabaleset, 0,438, illetve 0,493 százalékban pedig egyéb sérülés volt. A munkaképtelnség időtartama mindkét kategóriában megközelítette a húsz napot. Kicsiség? Talán annak tűnhet, de a statisztikusok a matematika könyörtelen nyelvén azt is kimutatták, hogy országosan egyszázalékos munkaképtelenség következtében 120 millió korona értéktől esik el a társadalom. Persze, téves egyszerűsítés volna, ha a kérdést úgy fognánk fel, hogy igazi betegekről és „lógósokról“ van szó, s az utóbbiak erősen rontják a statisztikát. A kérdés sokkal összetettebb. Az orvosoknak a betegség elbírálásakor ugyanis nemcsak színié-» lökkel, szimulánsokkal van dolguk, hanem disszimüiánsokkal is, azaz olyan egyénekkel, akik valamilyen okból titkolják rejtett betegségüket, nem akarják alávetni magukat gyógykezelésnek, hogy ne szakadjanak ki a munkafolyamatból, de ez valójában struccpolitika, mert az emberi szervezetet nem lehet becsapni, és szocialista társadalmunknak egészséges építőkre van szüksége, a betegekről pedig teljes mértékben gondoskodik, mindent megad felépülésükhöz. Tehát a felvetett probléma rendezésében kínálkozó tartalékot okosan kell felhasználnunk. LÖRINCZ LÄSZLÖ Az alapszabály: alaptörvény Minden társadalmi szervezet, tehát a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége is bizonyos kötelező rend szerint él és dolgozik. Ez pedig az alapszabály, melyhez a szövetség belső élete és közéleti munkássága igazodik. Azóta, hogy az egységes földművesszövetkezetek VIII. országos kongresszusa 1972-ben elfogadta az efsz-ek alapszabályát, szembetűnő változások történtek a mezőgazdasági nagyüzemi termelés fejlődésében, a termelési bázis szilárdulásában és szervezetében, s ehhez kapcsolódva a termelési viszonyok jellegében is. Megváltozott a szövetkezeti parasztok gondolkodása — szocialista társadalmunk új osztályává alakultak át. A növekvő termelési feladatokkal és a termelési hatékonyság fokozásával szemben támasztott követelményekkel párhuzamosan mindinkább előtérbe lép az a feladat, hogy megnyerjék a szövetkezeti tagokat a CSKP politikája megvalósításának, az állami mezőgazdasági termelési tervfeladatok olyan teljesítésének, hogy ezzel eleget tegyenek a társadalom követelményeinek. Az említett feladatokkal összhangban fokozni kell a szövetkezeti parasztok részvételét a szövetkezetek irányításéban és be kell vonni őket a szövetkezeti mozgalom és a mezőgazdasági nagyüzemi termelés fejlesztését érintő valamennyi kérdés megoldásába. Azzal párhuzamosan, hogy fokozódik az állam részvétele az irányításban, a szövetkezeti demokráciát is el kell mélyíteni azzal, hogy biztosítják a szövetkezeti tagok részvételét az efsz-ek szerveinek és bizottságainak tevékenységében. E feladatok teljesítésének egyik alapfelételét teremtette meg a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalomnak 1976 óta érvényes új jogszabályozása is, amely első ízben rögzítette a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének helyzetét és feladatait, amelyeket szerveinek az egységes földművesszövetkezetekben folytatott társadalmi tevékenység szakaszán kell megvalósítaniuk. A szövetség tevékenységének bővülése és a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom, főként pedig az efsz-ek megváltozott feltételei megkövetelték, hogy a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének alapszabályában is olyan módosításokat eszközöljenek, amelyek feltételeket teremtenek a szövetség tetvékenységének eredményes érvényesülésére. Ezért a IX. országos szövetkezeti kongresszus előtt szerepelt az alapszabály módosításának és kiegészítésének javaslata, amely a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom új jogszabályozásából kiindulva, újszerűén rögzíti a CSKP vezető szerepét a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének tevékenységében és a párt irányvonalának következetes érvényesítését; kidomborítja a szövetkezeti parasztság osztálya egységes önkéntes társadalmi szervezetének Jelentőségét; a szövetségi szervek föderális elrendezését azzal, hogy Csehszlovákiában létrejön a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága, köztársasági szinten pedig a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Cseh, Illetve Szlovák Bizottsága. Leszögezi az együttműködést a mezőgazdaság állami irányításának szerveivel és a Nemzeti Front szervezeteivel, taglalja a tagsági kérdéseket, kiemelve a tagság keletkezésének és megszűnésének, a tagok jogainak és kötelességeinek kérdéseit; a szövetkezet szervezeti felépítését alapszervezet —> ilyen az efsz — alakításával, részlegbizottságok és szakaszbizalmik —< mint az efsz-ek vezetőségénél szövetségi segédszervek — fokozatos létrehozásával. Előtérbe állítja a demokratikus centralizmus és a kollektív vezetés kérdéseit, a szövetség közreműködését az efsz-ek országos kongresszusának és járási konferenciáinak összehívásában; a szövetségi szervek megválasztásának módját; az efsznek, mint a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége alapszervezetének helyzetét; a szövetkezet társadalmi tevékenységét; a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége és a Forradalmi Szakszervezeti . Mozgalom munkaformáinak és -módszereinek közeledését főként munka- és egészségvédelmi társadalmi ellenőrzés gyakorlásával, az üzemi étkezés ellenőrzésével, az efsz-tagok munkaviszonyára vonatkozó jogi előírások betartásának felügyeletével, továbbá kiemeli a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége szerveinek jogalanyi helyzetét az egyes szervezeti fokokon. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége alapszabályának ez a módosítása összhangot teremtett a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom új jogszabályozásával, ez pedig alapvető feltétele és biztosítéka annak, hogy a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége ellássa bővült feladatkörét, persze csak akkor, ha valamennyi tag és funkcionárius a magáévá teszi a szövetség alapszabályát, szem előtt fogja tartani és érvényesíteni fogja a mindennapi életben. JUDr. Michal ĎURDIAK
