Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-08-18 / 33. szám

1979. AUGUSZTUS 18. XXX. évfolyam 33. szám. Ara 1,— Kčs Szabad Földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuminak hetilapja Lapunk tartalmából: Problémák és lehetőségek * Jobban becsüljük a mindennapit * A szamóca nyári ültetése * Egy helyben topogás után fellendülés Döntő a takarmányok hatékonyabb felhasználása Irta: JAROMlR ALGAYER, A NYUGAT-SZLOVÁKIAI KMI IGAZGATÓJA Népgazdaságunkban nagy Jelentő­séget tulajdonítunk az erőforrásuk hatékony kihasználásának. A nyugat szlovákiai kerület mező­gazdasági dolgozóinak törekvése a te­­rimés és szemes takarmányok forrá­sainak jobb hasznosítására, a nem hagyományos takarmányok, vagyis az élelmiszeripari és a közétkeztetési hulladékok alkalmazására irányul. A szemes takarmányok felhaszná­lása terén rendkívül nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a keverékeket a térimé* takarmányok hatékonyabb hasznosításával még ésszerűbbben al­kalmazzuk. Az irányitás valamennyi fokán havonta figyelemmel kísérjük a termékegységre jutó szemest a kar­­mány-fogvasztást. A határérték betar­tása a gazdasági állatok hasznossá­gának eredményeiben tükröződik vissza. Az állattenyésztést termelésben a termékekre számított szemestakar­­mány-fogyasztásra vonatkozó elemzé­sek megmutatják, hot vannak a me­zőgazdasági üzemek tartalékai. Az elsó félévben különféle okokból hat­vankét mezőgazdasági üzem lépte túl a megszabott fogyasztási normát. A szarvasmarha-tenyésztésben a szubjektív fogyatékosságok mellett főként a terimés takarmányok hiá­nyát, illetve gyöngébb minőségét éreztük meg. A sertéstenyésztésben pedig olyan tényezők hatottak, mint a kedvezőt­len téli időjárás, azonban összponto­sulva jelentkeztek a fogyatékosságok az állatgondozásban, a munkaszerve­­vezésben, a biológiai szolgáltatásban, valamint a takarmánykeverék minő­ségében is. Kielégítő a konzumtojás termelésé­nek a helyzete. Ez arányban van a nagyüzemi termelési technológia, az ipari szintű szervezés és irányítás ér­vényesülésével. Nem állíthatjuk ugyanezt a barom­fihús-termelésről. A gondozás fogya­tékosságai mellett főként az állatok alkalmatlan elhelyezése okozza a sze­mestakarmány nagy arányú fogyasz­tását a baromfihúst termelő mezőgaz­dasági vállalatok többségében. Az irányításban és a termelésben dolgozókat főként az alábbiak szerint ösztönözhetjük a gazdasági állatok táplálásában rejlő tartalékok feltárá­sára: ♦ elegendő terimés takarmányt kell tartalékolni a szarvasmarhák va­lamennyi csoportjának. Az Idei év le­hetőséget nyújt a készletek kialakítá­sára, hogy teljesíthessük a kerületi pártkonferencia határozatát: számos­állatonként minimálisan ötven mázsa szárazanyagot érjünk el, tízszázalékos tartalékot is beleértve. A mennyiségi mutatók mellett elő­térbe kerül a terimés takarmányok kiváló minősége, azaz magas tápér­téke is. A kellő mennyiség és a jó minőség nemcsak nagyfokú hasznos­ság elérésének a biztos alapja, ha­nem egyben a szemestakarmány-to­gyasztás csökkenésének is. A terimés takarmányok ésszerű fogyasztásával egyidejűleg a kiváló hasznosság el­érése csakis úgy lehetséges, hogy a kerület valamennyi járásában és mezőgazdasági üzemében alkalmaz­zák az állatok táplálásának tudomá­nyosan megalapozott módszereit. Az idén a kerületben a szarvasmar­hák takarmányadagjainak első foka optimalizálására törekszünk. Ered­ményessége feltételének a takarmány­­növények vetésének szerkezetei mó­dosítását tartjuk. Ara törekszünk, hogy a nagyhozamú fajták maximális termésnövelő hatását kihasználják. E program megvalósíthatatlan anél­kül, hogy — laboratóriumi vizsgálat alapján — ne ismernénk a terimés takarmányok teljes mennyiségének beltartalmi értékét. Csak igv érhető el a terimés takarmányok készletének objektív értéke. A járásokban az ag­rokémiai vállalatok, a járási állat­egészségügyi intézmények, a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló­­intézet, a cukorgyárak és a mezőgaz­dasági műszaki középiskolák labora­tóriumai segítenek ebben. Az elmondottak a terimés takarmá­nyok termelésére s a gazdasági álla­tok ellátására vonatkoznak. Ez a tej­éi hústermelés folyamatának csapán egyik oldala, azonban a termelés ha­tékonysága komplex intézkedéseket követel az irányításban s a munka­szervezésben is, a takarmányok elő­készítése és felhasználása terén érvé­nyesülő új technológiai folyamatok széles körű alkalmazásával. A száritó berendezések üzemelteté­sével és fejlesztésével, a pelettezok alkalmazásával kerületünkben a lehe­tő legjobb feltételeket teremtjük meg olyan nyersanyagok tethaszálásához, mint amilyen a szalma, a kukorica­­kérő, a szolotörköly, a baromfiürülék stb. Nem szabad előfordulnia, hogy jelenleg, főként azonban télen ne használják ki két, illetve nyújtott műszakokban a pelletezoket. A pellet gyártását necsak saját célokra, ha­nem a kooperációs körzet keretében, esetleg szélesebb kooperációs csopor­tosulásokban oldják mag. A mező­gazdasági üzemek vezetősége mellett az irányitás középső láncszemei Is vállalják a felelősséget a peiletezők ésszerű kihasználásáért. A szemestakarmány-tarmesztésre, s világpiaci beszerzéssel kapcsolatos problémák és a kísérőjelként mutat­kozó konjunktúra kerületünkben nem lehet okozója annak, hogy termeszté­se a tervmutatók szintje alá süllyed­jen! A sertéstenyésztésben a belterjesitű tényezőket kell szem előtt tartannnk. Re kell vezetnünk a kocák mestersé­ges megtermékenyítését, a turnusos éltetést és betelepftést, a malacok ko­rábbi elválasztását a 35. napon, a ket­reces tartási módszert stb. Rendkívül nagy figyelmet kell fordítani a törzs­­állományban levő kocák és apaálla­tok törzskönyvezésére és minőségi ja­vításra. Hatékony intézkedésekkel (Folytatás a 2. oldalon) Retkes Lajos, a búcsi szövetkezet elnöke a közös megalakításának 30. évfordulója alkalmából köszöntötte és megjutalmazta az alapítótagokat. Fotó: ^-tt— AZ EFSZ MEGALAKULÁSÁNAK HARMINCADIK ÉVFORDULÓJA JEGYÉBEN Vannak véletlenek. Éppen akkor futottunk be Búcsra (BúC), amikor megindult a nehéz aratásban részt vett gépek sora. De láttunk a gépek között olyanokat is, amelyeknek vajmi kevés közük lehetett a fontos betaka­rítási munka elvégzéséhez. Akkor még nem tudtuk, hogy a szövetkezet egy­ben megalakulásának 30. évfordulóját Is ünnepli. A főldművesszövetkezeti gondolat a CSKP IX. kongresszusa után kezdett bevésődni a falusi dolgozók agyába. Így történt ez Búcson is, ahol már 1948 májusában összeültek néhányan, s töprengetek a hogyan tovább felól. Rövidesen megalakult az előkészítő bizottság, melynek Gál András lett az elnöke, s megkezdődött a szervezés. Az eléggé formális alakuló közgyű­lést az említett év júniusában tartot­ták meg, a fogyasztási szövetkezet udvarán. A nagyüzemi gazdálkodás, első hír­nökei, a „Zetor család“ legidősebb tagjai már július végén végigdöcög­tek a falu poros utcáin. A falu népe csodálkozva nézte a masinákat; ak­kor még kevesen gondoltak árra, hogy mit Is jelentenek majd a trak­torok a mezőgazdaságnak. Valójában a szövetkezeti gazdálko­dás az egyházi és úrbéri földeken in­dult meg 1950 tavaszán. Ez csak affé­le próbálkozás volt, az elért eredmé­nyek nem voltak biztatóak, s ezért a módosabb gazdák nehezen álltak kö­télnek. Retkes Lajos, a szövetkezet veterán elnöke beszámolójában meg­állapította, hogy gabonából az Idén sem voltak jó eredmények, de azért háromszor annyi termett hektáron­ként, mint 1952-ben. A búcsi határban aránylag kevés a jó minőségű főid, de azért átlagban az összes kultúrák­ból a többszörösét termelik, mint az ötvenes évek elején. A nehéz évek után fellendülés következett, amelyben nem volt sem­mi törés. Azok az emberek lendítet­ték előre a a közös szekerét, akik eleinte 300—400 koronáért dolgoztak havonta. Számok tanúskodnak arról, amit a szövetkezet elért az utóbbi két évtizedben. A termelt áru értéke megsokszorozódott, s ezzel párhuza­mosan a, tagság keresete Is. A szö­vetkezet vagyona az utóbbi tíz esz­tendőben 48 millió koronáról 102 mil­lióra növekedett. Ez egy kétezer hektáros gazdaságban Igen szép ered­mény, melyhez hasonlót keveset talá­lunk az országban. Az említett össze­get lehetetlen összehasonlítani az 1951-es évivel, mert akkor a szövet­kezet vagyona mindössze 124 ezer ko­rona volt. A búcsi szövetkezetnek az állatte­nyésztés már régóta az erőssége volt. A tojástermelés hosszú évek óta 250 darab körül mozog, tyúkonként és évente. A sertéseknél a többéves átla­gos napi súlygyarapodás 58 deka» gramm és tejtermelésben is megköze­lítik a tehenenkéntí 4 ezer literes évi fejési átlagot. Az idei félévben a fe­­jésl átlag 2002 liter volt tehenenként A „ritka árpát, ritka búzát, ritka rozsot“ termő földek egy részén szőlő­tőkék sorolnak, s a bor nemes gyü­mölcse egyik jelentős anyagi forrása a mezőgazdasági üzemnek. Az elmúlt hét végén az új kenyér ünnepére sereglettek össze Búcson. A jó szervezés, az irányítók fáradha­tatlan tevékenysége, a dolgozók szor­galma újból bizonyított, és a komá­romi járásban a Duna menti szövet­kezet elsőként ünnepelte — a 30. év­forduló jegyében — az aratás befeje­zését. Az aratás hősei közül néhányat elszólított a kötelesség, hogy vissza­szolgálják azt a baráti segítséget, amit más üzemektől kaptak. Az 562 hektár gabona aratását kilenc kom­bájnnal végezték. Ebből három volt a szövetkezeté, öt kombájn a pferovl gépállomásról érkezett és egy a Hro­­koti Efsz-ből. Szállítóeszközből volt elegendő, szárítóberendezése van az efsz-nek, és a szalma betakarítása a kedvezőtlen Időjárás ellenére is zök­kenőmentesen folyt, igaz néhány nap­pal tovább tartott a tervezettnél. A tarlószántással sem volt különösebb gond. Száz hektáron a másodvetést Is időben elvégezték és kedvező időjá­rás esetén a termés jelentős tömeg­takarmányt jelenthet a közösnek. A termelési eredmények hasonlóak vol­tak, mint a környékbeli gazdaságok­ban, és sajnos a múlt évekhez viszo­nyítva jóval kevesebb gabona ma­radt takarmányalapra. Ezért szüksé­ges még nagyobb gondot fordítani a tömegtakarmányokra, beleértve a szalma felhasználását Is. (Folytatás a 6. oldalon) Látogassa meg Nitrán 1979. augusztus 18. és szeptember 9. között az AGROKOMPLEX ‘79 országos mezőgazdasági kiállítást,és vegyen részt szeptember 1. és 2-án az országos aratóünnepélyen!

Next

/
Thumbnails
Contents