Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-08-18 / 33. szám
1979. AUGUSZTUS 18. XXX. évfolyam 33. szám. Ara 1,— Kčs Szabad Földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuminak hetilapja Lapunk tartalmából: Problémák és lehetőségek * Jobban becsüljük a mindennapit * A szamóca nyári ültetése * Egy helyben topogás után fellendülés Döntő a takarmányok hatékonyabb felhasználása Irta: JAROMlR ALGAYER, A NYUGAT-SZLOVÁKIAI KMI IGAZGATÓJA Népgazdaságunkban nagy Jelentőséget tulajdonítunk az erőforrásuk hatékony kihasználásának. A nyugat szlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozóinak törekvése a terimés és szemes takarmányok forrásainak jobb hasznosítására, a nem hagyományos takarmányok, vagyis az élelmiszeripari és a közétkeztetési hulladékok alkalmazására irányul. A szemes takarmányok felhasználása terén rendkívül nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a keverékeket a térimé* takarmányok hatékonyabb hasznosításával még ésszerűbbben alkalmazzuk. Az irányitás valamennyi fokán havonta figyelemmel kísérjük a termékegységre jutó szemest a karmány-fogvasztást. A határérték betartása a gazdasági állatok hasznosságának eredményeiben tükröződik vissza. Az állattenyésztést termelésben a termékekre számított szemestakarmány-fogyasztásra vonatkozó elemzések megmutatják, hot vannak a mezőgazdasági üzemek tartalékai. Az elsó félévben különféle okokból hatvankét mezőgazdasági üzem lépte túl a megszabott fogyasztási normát. A szarvasmarha-tenyésztésben a szubjektív fogyatékosságok mellett főként a terimés takarmányok hiányát, illetve gyöngébb minőségét éreztük meg. A sertéstenyésztésben pedig olyan tényezők hatottak, mint a kedvezőtlen téli időjárás, azonban összpontosulva jelentkeztek a fogyatékosságok az állatgondozásban, a munkaszervevezésben, a biológiai szolgáltatásban, valamint a takarmánykeverék minőségében is. Kielégítő a konzumtojás termelésének a helyzete. Ez arányban van a nagyüzemi termelési technológia, az ipari szintű szervezés és irányítás érvényesülésével. Nem állíthatjuk ugyanezt a baromfihús-termelésről. A gondozás fogyatékosságai mellett főként az állatok alkalmatlan elhelyezése okozza a szemestakarmány nagy arányú fogyasztását a baromfihúst termelő mezőgazdasági vállalatok többségében. Az irányításban és a termelésben dolgozókat főként az alábbiak szerint ösztönözhetjük a gazdasági állatok táplálásában rejlő tartalékok feltárására: ♦ elegendő terimés takarmányt kell tartalékolni a szarvasmarhák valamennyi csoportjának. Az Idei év lehetőséget nyújt a készletek kialakítására, hogy teljesíthessük a kerületi pártkonferencia határozatát: számosállatonként minimálisan ötven mázsa szárazanyagot érjünk el, tízszázalékos tartalékot is beleértve. A mennyiségi mutatók mellett előtérbe kerül a terimés takarmányok kiváló minősége, azaz magas tápértéke is. A kellő mennyiség és a jó minőség nemcsak nagyfokú hasznosság elérésének a biztos alapja, hanem egyben a szemestakarmány-togyasztás csökkenésének is. A terimés takarmányok ésszerű fogyasztásával egyidejűleg a kiváló hasznosság elérése csakis úgy lehetséges, hogy a kerület valamennyi járásában és mezőgazdasági üzemében alkalmazzák az állatok táplálásának tudományosan megalapozott módszereit. Az idén a kerületben a szarvasmarhák takarmányadagjainak első foka optimalizálására törekszünk. Eredményessége feltételének a takarmánynövények vetésének szerkezetei módosítását tartjuk. Ara törekszünk, hogy a nagyhozamú fajták maximális termésnövelő hatását kihasználják. E program megvalósíthatatlan anélkül, hogy — laboratóriumi vizsgálat alapján — ne ismernénk a terimés takarmányok teljes mennyiségének beltartalmi értékét. Csak igv érhető el a terimés takarmányok készletének objektív értéke. A járásokban az agrokémiai vállalatok, a járási állategészségügyi intézmények, a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgálóintézet, a cukorgyárak és a mezőgazdasági műszaki középiskolák laboratóriumai segítenek ebben. Az elmondottak a terimés takarmányok termelésére s a gazdasági állatok ellátására vonatkoznak. Ez a tejéi hústermelés folyamatának csapán egyik oldala, azonban a termelés hatékonysága komplex intézkedéseket követel az irányításban s a munkaszervezésben is, a takarmányok előkészítése és felhasználása terén érvényesülő új technológiai folyamatok széles körű alkalmazásával. A száritó berendezések üzemeltetésével és fejlesztésével, a pelettezok alkalmazásával kerületünkben a lehető legjobb feltételeket teremtjük meg olyan nyersanyagok tethaszálásához, mint amilyen a szalma, a kukoricakérő, a szolotörköly, a baromfiürülék stb. Nem szabad előfordulnia, hogy jelenleg, főként azonban télen ne használják ki két, illetve nyújtott műszakokban a pelletezoket. A pellet gyártását necsak saját célokra, hanem a kooperációs körzet keretében, esetleg szélesebb kooperációs csoportosulásokban oldják mag. A mezőgazdasági üzemek vezetősége mellett az irányitás középső láncszemei Is vállalják a felelősséget a peiletezők ésszerű kihasználásáért. A szemestakarmány-tarmesztésre, s világpiaci beszerzéssel kapcsolatos problémák és a kísérőjelként mutatkozó konjunktúra kerületünkben nem lehet okozója annak, hogy termesztése a tervmutatók szintje alá süllyedjen! A sertéstenyésztésben a belterjesitű tényezőket kell szem előtt tartannnk. Re kell vezetnünk a kocák mesterséges megtermékenyítését, a turnusos éltetést és betelepftést, a malacok korábbi elválasztását a 35. napon, a ketreces tartási módszert stb. Rendkívül nagy figyelmet kell fordítani a törzsállományban levő kocák és apaállatok törzskönyvezésére és minőségi javításra. Hatékony intézkedésekkel (Folytatás a 2. oldalon) Retkes Lajos, a búcsi szövetkezet elnöke a közös megalakításának 30. évfordulója alkalmából köszöntötte és megjutalmazta az alapítótagokat. Fotó: ^-tt— AZ EFSZ MEGALAKULÁSÁNAK HARMINCADIK ÉVFORDULÓJA JEGYÉBEN Vannak véletlenek. Éppen akkor futottunk be Búcsra (BúC), amikor megindult a nehéz aratásban részt vett gépek sora. De láttunk a gépek között olyanokat is, amelyeknek vajmi kevés közük lehetett a fontos betakarítási munka elvégzéséhez. Akkor még nem tudtuk, hogy a szövetkezet egyben megalakulásának 30. évfordulóját Is ünnepli. A főldművesszövetkezeti gondolat a CSKP IX. kongresszusa után kezdett bevésődni a falusi dolgozók agyába. Így történt ez Búcson is, ahol már 1948 májusában összeültek néhányan, s töprengetek a hogyan tovább felól. Rövidesen megalakult az előkészítő bizottság, melynek Gál András lett az elnöke, s megkezdődött a szervezés. Az eléggé formális alakuló közgyűlést az említett év júniusában tartották meg, a fogyasztási szövetkezet udvarán. A nagyüzemi gazdálkodás, első hírnökei, a „Zetor család“ legidősebb tagjai már július végén végigdöcögtek a falu poros utcáin. A falu népe csodálkozva nézte a masinákat; akkor még kevesen gondoltak árra, hogy mit Is jelentenek majd a traktorok a mezőgazdaságnak. Valójában a szövetkezeti gazdálkodás az egyházi és úrbéri földeken indult meg 1950 tavaszán. Ez csak afféle próbálkozás volt, az elért eredmények nem voltak biztatóak, s ezért a módosabb gazdák nehezen álltak kötélnek. Retkes Lajos, a szövetkezet veterán elnöke beszámolójában megállapította, hogy gabonából az Idén sem voltak jó eredmények, de azért háromszor annyi termett hektáronként, mint 1952-ben. A búcsi határban aránylag kevés a jó minőségű főid, de azért átlagban az összes kultúrákból a többszörösét termelik, mint az ötvenes évek elején. A nehéz évek után fellendülés következett, amelyben nem volt semmi törés. Azok az emberek lendítették előre a a közös szekerét, akik eleinte 300—400 koronáért dolgoztak havonta. Számok tanúskodnak arról, amit a szövetkezet elért az utóbbi két évtizedben. A termelt áru értéke megsokszorozódott, s ezzel párhuzamosan a, tagság keresete Is. A szövetkezet vagyona az utóbbi tíz esztendőben 48 millió koronáról 102 millióra növekedett. Ez egy kétezer hektáros gazdaságban Igen szép eredmény, melyhez hasonlót keveset találunk az országban. Az említett összeget lehetetlen összehasonlítani az 1951-es évivel, mert akkor a szövetkezet vagyona mindössze 124 ezer korona volt. A búcsi szövetkezetnek az állattenyésztés már régóta az erőssége volt. A tojástermelés hosszú évek óta 250 darab körül mozog, tyúkonként és évente. A sertéseknél a többéves átlagos napi súlygyarapodás 58 deka» gramm és tejtermelésben is megközelítik a tehenenkéntí 4 ezer literes évi fejési átlagot. Az idei félévben a fejésl átlag 2002 liter volt tehenenként A „ritka árpát, ritka búzát, ritka rozsot“ termő földek egy részén szőlőtőkék sorolnak, s a bor nemes gyümölcse egyik jelentős anyagi forrása a mezőgazdasági üzemnek. Az elmúlt hét végén az új kenyér ünnepére sereglettek össze Búcson. A jó szervezés, az irányítók fáradhatatlan tevékenysége, a dolgozók szorgalma újból bizonyított, és a komáromi járásban a Duna menti szövetkezet elsőként ünnepelte — a 30. évforduló jegyében — az aratás befejezését. Az aratás hősei közül néhányat elszólított a kötelesség, hogy visszaszolgálják azt a baráti segítséget, amit más üzemektől kaptak. Az 562 hektár gabona aratását kilenc kombájnnal végezték. Ebből három volt a szövetkezeté, öt kombájn a pferovl gépállomásról érkezett és egy a Hrokoti Efsz-ből. Szállítóeszközből volt elegendő, szárítóberendezése van az efsz-nek, és a szalma betakarítása a kedvezőtlen Időjárás ellenére is zökkenőmentesen folyt, igaz néhány nappal tovább tartott a tervezettnél. A tarlószántással sem volt különösebb gond. Száz hektáron a másodvetést Is időben elvégezték és kedvező időjárás esetén a termés jelentős tömegtakarmányt jelenthet a közösnek. A termelési eredmények hasonlóak voltak, mint a környékbeli gazdaságokban, és sajnos a múlt évekhez viszonyítva jóval kevesebb gabona maradt takarmányalapra. Ezért szükséges még nagyobb gondot fordítani a tömegtakarmányokra, beleértve a szalma felhasználását Is. (Folytatás a 6. oldalon) Látogassa meg Nitrán 1979. augusztus 18. és szeptember 9. között az AGROKOMPLEX ‘79 országos mezőgazdasági kiállítást,és vegyen részt szeptember 1. és 2-án az országos aratóünnepélyen!