Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-08-11 / 32. szám
1979. augusztus 11. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A TUDOMÁNY A TERMELÉS SZOLGÄLATÄBAN Segídk a pártprogram megvalósítását A Csehszlovák Újságírók Szövetségének és a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság Központi Bizottságának közreműködésével a közelmúltban Prágában arról tájékoztatták a mezőgazdasági, a közgazdasági és a tudományos-műszaki tárgykörrel foglalkozó újságírókat, hogyan segíti elő a Tudományos Műszaki Társaság a CSKP programjában meghatározott népgazdasági célkitűzések megvalósítását. František Valenta professzor, a tudományok doktora, a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság Központi Bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy a társadalom igényeivel összhangban növekvő feladatok megkövetelik, hogy kapcsolataikat szorosabbra fűzzék a mezőgazdasági, a közgazdasági és a tudományos-műszaki tárgykörökkel foglalkozó újságírókkal, s időközönként megbeszéléseken és tanulmányutakon tájékoztassák őket a Társaság munkájáról. A sajtó képviselőinek lehetőséget nyújtanak arra, hogy tanulmányozhassák a Társaság vállalati és üzemi munkaközösségeinek a termelés tudományos-műszaki fejlesztésében kifejtett munkáját. Valenta professzor a tudományosműszaki fejlesztés népgazdasági jelentőségét méltatva beszélt a tudomány gyakorlati célkitűzéseiről, a dolgozó nép növekvő igényei kielégítésének távlati lehetőségeiről. Mánk tudománya egyre jobban termelőerővé válik, iparosodik, s ezáltal a termelés kellő színvonalt ér el. A Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság kerületi bizottságainak és üzemi csoportjainak tagjai a termelési ágazatokban, a szocialista, továbbá a műszaki fejlesztést segítő kompplez-brigádokban aktív tevékenységet fejtenek ki. Értelmi szerzői és megvalósítói a termelést fellendítő újításoknak és találmányoknak. A műszaki szolgáltatást — tudományos alapossággal — ipari színvonalra emelték, s közben megismerkednek a termelés eredményeivel és fogyatékosságaival is. „A tudományos-műszaki haladás nagy hatással van társadalmi életünk minden területének fejlődésére. Szocialista tartalmánál fogva tág teret nyit a tudomány minden ágának forradalmasításában.“ — emelte ki Josef Kempný elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, a CSSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának elnöke a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság Központi Bizottságának májusi tanácskozásán megtartott beszédében. Ez nem egyszerű megállapítás, hanem történelmi valóság. A tudomány „keze“ ma már a termelés minden területére elér, a gyártmányokban, a terményekben ölt testet. A Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság Központi Bizottsága napjainkban már a hetedik ötéves terv feladatainak az előkészítésében vesz részt. Feladatköréhez tartozik a termelés távlati célkitűzéseinek tudományos-műszaki alaposságú indoklása, véleményezése, s ehhez az adatokat a kerületi bizottságoktól s az üzemi és vállalati részlegszervezetekből gyűjti. Az egyik oldalon a felmerülő problémák minőségi megoldását építő javaslatokkal segítik — hogy a népgazdaságig kiemelt célkitűzéseinket teljesíthessük —, a másikon pedig ,a termelési gyakorlatban a komplex racionalizáló brigádokban, az újítók és a feltalálók csoportjaiban közvetlenül vesznek részt a termelés hatékonyabbá tételében, s az erre vonatkozó programok tudományos előkészítésében és megvalósításában. A Társaság munkájának a „kezenyoma“ minden nagyszabású létesítményben és alkotásban érzékelhető. Erezhető volt az Inchebán, testet olt a brnói nemzetközi vásáron, a nyitrai (Nitra) aratóünnepélyen, az országos mezőgazdasági és más jellegű kiállításokon stb. A Társaságnak a közép-csehországi kerületben például 377 részlegszervezete, illetve több mint tizennyolcezer aktív tagja van. Ebből közel háromezer a munkás. A kerület élelmiszeripari vállalataiban tizenkilenc részlegszervezetet számlálnak, s ezekben megközelítően kilencszázan fejtenek ki gyümölcsöző tudományos-műszaki tevékenységet. A mezőgazdasági üzemekben megalakított hetvenkét részlegszervezetben pedig több mint 2300 dolgozó teljesít tudományos feladatot. A részlegszervezetek munkatartalma meglehetősen szétágazó és sokoldalú. Minden egyes élelmiszeripari vállalatnak és mezőgazdasági üzemnek saját tematikus feladata van. Ennek megvalósításában aktívan vesznek részt a tudományos-műszaki társaság tagjai. Ehhez a vállalatok és az üzemek pártszervezetei, gazdasági és szakszervezeti vezetői minden segítséget megadnak. A gazdasági vezetésnek segítséget nyújtanak a munkatermelékenység fellendítésében, a hatékonyság növelésében, s a műszaki fejlesztés észszerűsítésében; a termékek minőségének javításában; a termelés belterjesítésében, s a gazdaságosság javításában és a hazai nyersanyagok okszerű kihasználásában, továbbá a külföldi behozatal csökkentésében; az irányítás célszerűbbé tételében, valamint a kezdeményező készség kibontakoztatásában s a terv- és a munkafegyelem elmélyítésében; a szocialista verseny, a kötelezettségvállalás haladó formáinak meghonosításában és nem utolsó sorban a tervfeladatok sikeres teljesítésében. Azokat a dolgozókat, akik az irányításban, a szervezésben s a termelésben éveken keresztül kitűntek, társadalmi elismerésben és jutalomban részesítik. Gondoskodnak róla, hogy a széles rétegek tudomást szerezzenek a kitüntetettek érdemeiről. A fentiek azt bizonyítják, hogy a Tudományos Műszaki Társaság a Cseh Szocialista Köztársaságban fontos társadalmi küldetést tölt be a népgazdasági feladatok megvalósításában egyrészt úgy, hogy segítséget nyújt az állami- és a gazdasági vezetésnek a tervfeladatok tudumányos alaposságú kidolgozásában, másrészt pedig azok megvalósításában. A tudomány a gyakorlatban így válik valóságos termelőerővé. Jozef Kempný elvtárs, a Társaság májusi tanácskozásán elhangzott beszédében leszögezte: „A Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaságnak fő feladata, hogy elősegítse a CSKP XV. kongresszusa irányelveinek és az azt követő pártplénumok határozatainak sikeres teljesítését. Ez megköveteli, hogy a Társaság a tudományos-műszaki haladást gyorsított ütemben, a tudomány, a technika, a termelés és a hasznosítás szellemében valósítsa meg“. Tény, hogy a tudomány csak az összefüggések komplex értelmezése és a haladó módszerek gyakorlati alkalmazása kapcsán válhat társadalmunkban tényleges termelőerővé, s ezt minden tekintetben elő kell segítenünk. HOKSZA ISTVÁN Egy gazdaság sikerei a tejtermelésben A Veiké Kapušanyi Magtermesztő Állami Gazdaság szakosítót telepére hét évvel ezelőtt kerültek az első tehenek. Akkoriban vásároltak nyolcvankilenc holsteinfríz előhasú üszőt. Ezek 1973-ban ellettek. A leszármazottakból már más gazdaságoknak is eladtak. — A múlt évben 527 tehene volt a gazdaságnak — említette Károlyi Gyula főállattenyésztő — s ebből 188 a tiszta vérvonalú holstein-fríz. Kezdetben eléggé sok volt az elvetélés, későbben azonban sikerült felszámolnunk a bruccelőzist. A tehénállomány többsége már keresztezett. A szlovák-tarkát holstein-fríz, ugyanakkor a holstein-fríz teheneket szlovák-tarka apaállatokkal keresztezik. Ennek eredményeként 1982-ben a tenyészetben a keresztezett egyedek válnak uralkodóvá. Ebben az évben ötszáz ötvenre szaporítják az állományt. Évente százhúsz tehenet selejteznek, s egyben előhasú üszőket is eladnak más gazdaságoknak. A három épületrészből állő istállóhoz ellető, borjúnevelő és elkülönítő is tartozik. Mostanáig — ebben az évben — 375 ellés volt a telepen. Ez több mint a múlt év hasonló időszakában. Az istállóban hat sorban vannak bekötve a holstein fríz és a szlovák-tarka tehenek. Amikor vége a fejésnek és az etetésnek, nyugodtan kérődznek az állatok. — Nem mindig volt ilyen kedvező a helyzet — mondta Csáti I.ászlő tehenész. A szlovák-tarka tehenek furcsán fogadták a holstein-frfzeket, azonban azok is nehezen szokták meg a környezetet. Kezdetben sok baj volt velük. Az istállóban gyakori volt a baleset. így több tehenet kényszervágásra kellett ítélni. Azóta lényegesen megváltozott a helyzet. Gyorsan alkalmazkodtak a környezethez. Jól elviselik a nedves, süppedős talajt és a hideget. Békésen álldogálnak a jászlak előtt. A szlovák-tarkák mellett kicsinek tűnnek. — Milyen az étvágyuk? — kérdeztem. — Húsz százalékkal' több takarmányt fogyasztanak, mint a szlovák-tarkák. A holstein-fríz tehenek legelőre valók. Még a silány füvű és a száraz szálfüves területen is megtalálják a takarmányt. A gyors fejlődés következeiében viszonylag korán tenyészetbe vehetők, és a bikák vágásra korán alkalmasak — válaszolta Kovalik Mihály, miközben a maradék tápot is a tehenek elé öntötte. Jó takarmány részükre a kukoricasiló és a lucer naszenázs E takarmányoktól jól tejelnek. — Ne vegye dicsekvésnek. — szólt Csáti László —, én például huszonnyolc tehenet gondozok és fejek. Két évvel ezelőtt 3559 literes átlagos tejhasznosságot értem el. A múlt évi fejési átlagom pedig 4520 liter voltl Az értékesített tejet a felvásárlók első minőségi osztályban vették át. — A takarmánv minden csöppjét magunk termeljük — említette a főállattenyésztő. Összesen 191 hektár legelőnk van. Ezt szakaszosan legeltetjük. Legelőinken jó fűhozamot értünk el, mert a területet kora tavasztól késő őszig öntözzük. Tiszta kultúrában 150 hektár fűkeveréket vetettünk. Ezt is öntözzük. Az első termésből szénát készítünk. A későbbi növedéket pedig szakaszosan legeltetjük. Az állatoknak nem kell sokat járniuk, mert legelőink közvetlenül az istállók mellett vannak. A borjakat tizenöt napi szoptatás után indító táppal etetjük. Jó étvággyal fogyasztják a tápot. A napi súlygyarapodás — egy hónapos korig — eléri az 50 dekát, egyhónapos kortól pedig 70 deka fölött van. Kezdetben gondot okozott a borjűelhullás. Elérte a hat százalékotl Erőfeszítéseink eredményeként az idei ellésű 375 borjúból csak 19 pusztult el. A tehenészetben három szocialista brigád dolgozik. Egy dolgozóra a hagyományos istállóban 19 tehén gondozása jut. A szakosított istállóban pedig már 35. Naponta háromszor fejnek. — Van itt olyan holstein-fríz tehén, amelyik napi átlagban 35 litert adott, de olyan is, amelynek az évi tejhasznossága túlhaladta a hatezernyolcszáz litert — említette Csáti László. A szlovák-tarka tehén fejés közben nyugodtabb, mint a holstein-fríz, d,e az utóbbi könnyebben, gyorsabban fejhető és több tejet ad. Az állami gazdaságban a múlt évben egy tehéntől 3234 liter tejet értek el. — Egymillió hatszázhuszonnyolcezer liter tejet termeltünk — mondta Károlyi Gyula. A holstein-fríz tehenek ezer-ezerháromszáz literrel adtak több tejet, mint a szlovák-tarkák. Zsírszázalékban megközelítően azonos az eredmény. A súlygyarapodás is egyforma. A tehenészetben teljesítmény szerint fizetjük a dolgozókat. Havonta az ötezer koronát is megkeresik. Ehhez azonban reggel négykor már a telepen kell lenniük, és este nyolc tájban mehetnek haza! — Sikereik titka? — A jó minőségű takarmánynak nagy szerepe van a kimagasló eredmény elérésében. A gazdaság (1414 hektár földterületen) 1526 szarvasmarhát tart. A takarmányalap létrehozásában jelentős szerepet szántunk a másodvetéseknek. Eléggé nagy területet vetettünk be másodnövénnyel — silónak és őszi legeltetésre. így a tej sikeres termelésével párhuzamosan évente hatvan előhasú üszőt nevelünk fel, és 2400 mázsa vágómarhát értékesítünk! — A szarvasmarha-tenyésztés a mezőgazdaság nehézipara — mondotta befejezésül Károlyi Gyula főállattenyésztő. Hogy ez mennyire így van, ezt jól bizonyítja a teljesen gépesített vajkóci (Vajkovce) telep is. ILLfiS BERTALAN Az utóbbi időben a világ” piacokon a takarmányok is kulcsfontosságú, stratégiai „nyersanyaggá“ váltak. Ez egyébként a világpiaci árak szüntelen emelkedésében is megmutatkozik. Ezért nem véletlen, hogy napjainkban a legfontosabb feladatok egyikeként éppen a takarmányok ésszerű termesztéséhez és felhasználásához vezető utat és lehetőségeket kell számon tartani. A CSKP XV. kongresszusa, valamint a CSKP KB 11. és 13. plenáris ülése is stratégiai feladatként jelölte meg a takarmányok minőségének szüntelen fokozását és a takarmányok ésszerű felhasználását. A szarvasmarha-tenyésztésben jelentős helyet foglalnak el a terimés takarmányok. Köztudott, hogy a terimés takarmányok magas tápláló értéke döntően befolyásolja a szarvasmarhák hasznosságát és egészségi állapotát, jelentős előfeltétele az abrakfogyasztás csökkentésének. A Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet (ŰKSŰP) košicei, zvolení és bratislavai részlegének dolgozói évente rendszeresen elemzik és értékelik a terimés takarmányok minőségét. A mintákat különféle termelési és Bodvou-i, a Trnavai és a Veiké Leváre-i Állami Gazdaság agronómiái szolgálatának dolgozói, vezetői. — Ha a szilázs- és szenázstakarmányokat vesszük alapul, hasonló eredményekről számolhatunk be, mint a szénafélék esetében — folytatta Filkorn elvtárs. — A szilázs- és szenázstakarmányok értékelésénél alkalmazott új szabvány szerint, amely a takarmány tápanyag-tartalmát is figyelembe veszi, Szintén növekedett a gyengébb minőségi, tartósított takarmányok mennyisége. Az elemzések eredményei alapján a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeiben a kitűnő és jó minőségi osztályba szilázs- és szenázstakarmányok 56,3, a közép-szlovákiai kerületben csupán 23,8, a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeiben pedig 39,3 százaléka lett besorolva. A szlovákiai átlag e tekintetben mindössze 40,39 százalék, ami bizony gyenge eredménynek számít. A fogyatékosságok zöme — hasonlóan, mint a korábbi években — abból eredt, hogy a mezőgazdasági üzemek dolgozói nem tartották be a tartósítás alapfeltételeit. A helyzetet a takarmánynövények betaéghajlati körzetekből gyűjtik össze úgy, hogy a végleges számadatok nagyjából megfeleljenek a szlovákiai átlagnak. Filkorn Pavol mérnökhöz, a Bratislavai Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet állattenyésztési szakosztályvezetőjéhez azzal a kérdéssel fordultam, hogy az elemzések milyen eredményekről tanúskodnak és milyen következtetéseket lehet ezekből levonni. ■— Megállapítást nyert, hogy a legkomolyabb kérdések közé továbbra is a szálas takarmányok, ezen belül pedig a szénafélék minősége tartozik — mondotta Filkorn elvtárs. — A szénából vett minták elemzéséből arra következtethetünk, hogy egyelőre nem történt minőségi előrehaladás, éppen ellenkezőleg, növekedett a gyenge minőségű szénafélék részaránya. Ez számadatokkal is bizonyítható. Míg 1978-ban a szénafélék 58,7 százaléka lett besorolva a kitűnő és jó minőségi osztályba, addig az idén (természetesen a múlt évi termésből) csupán 48,7 százaléka! A szénaféiék minőségét illetően különösen a közép- és kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeiben komoly a lemaradás. A legtöbb gyenge minőségű szénát a iíadcai, a nagykürtösi (Veľký Krtíš), a Žiar nad Hronnm-i és a žilinai járás mezőgazdasági üzemeiben készítették. Ez sok esetben a takarmánvalanről való felelőtlen gondoskodással magyarázható ... A kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeiben főleg a takarmánynövények elgyomosodása jelentett problémát. Ugyancsak nehézségekbe ütközött az optimális agrotechnikai határidő betartása. Nem mindenütt fordítottak kellő figyelmet a szénafélék szakszerű készítésére tárolására. A közép-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeiben a takarmánynövények optimális fejlődési időben történő betakarítása jelentett problémát. Ezt sok esetben a betakarításra használatos gépek és berendezések kis választéka, valamint az alkatrészek hiánya okozta. Az elemzések azonban nemcsak a fogyatékosságokat tárták fel. Megmutatták azt is, hogy hol érték el a legjobb eredményeket. Nos e tekintetben a losonci (Lučenec), a michalovcei és a prievidzai, valamint a nyugat-szlovákiai kerület több járásának mezőgazdasági üzemei járnak az élen. A szénafélékrő! való sokoldalú gondoskodásért és a jő minőség eléréséért dicséretet érdemelnek többek között a dubové!, a Hotianske Nemce-i, a seűai, a szímői (Zemné), a čaúai, a cíferf és a tomášovi szövetkezet, valamint a Turňa nad karításakor a kedvezőtlen idő járási viszonyok is súlyosbították. Az elemzések eredményei alapján az említett Intézet dolgozói arra a következtetésre jutottak, hogy az utóbbi időben csökken a tartósításra szánt takarmányok, főleg a silókukorica szárazanyag-tartalma. E tekintetben a leggyengébb eredményeket a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeiben mutatták ki. A silókukorica vizsgált mintáiban az átlagos szárazanyag-tartalom az egy évvel korábbi 23,2 százalékról az idén 19,7 %-ra csökkent. Sok esetben, mint ahogy azt már említettem, a nem megfelelő szárazanyag-tartalom biztosítása okozta azt, hogy a tartósított szilázstakarmány gyenge minősítést kapott. A kukoricaszil ázs esetében a tartósítási eljárás tökéletesítése és a szárazanyag-tartalom növelése mellett a silókukorica-hibridek alaposabb megválasztásának is nagy szerepe van. Ez utóbbit termelési körzetek szerint kellene csoportosítani úgy, hogy в növényzet a betakarítás idején legalább 25 százalék szárazanyagot tartalmazzon. Az elemzések megmutatták azt is, hogy sok helyött a takarmányok tartósítására nem megfelelő silőgödröket használtak. A helytelen silógödrök használatánál nemcsak a silózás folyamán keletkező lé elvezetése jelept problémát, hanem a tartósított takarmányt a talaj- és az esővíz is károsítja. Ez főleg a kelet- és középszlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeire jellemző. Az utóbb említett kerület mezőgazdasági üzemeinek mintegy a felében ugyanakkor az optimális szecskahosszűság megtartása Is problémát jelentett. A silózásra szánt takarmánynövények tartósítására és tárolására — az elemzések eredményei alapján — többek között a nádszegi (Trstice) a šenkvicei, a cíferi, a čaňai, a Dobrá Nivái- és a poníkyi szőszövetkezetben fordítottak kel lő figyelmet. Ez a szarvasmarhák, főleg a tehenek hasznos ságában is megmutatkozott. Az egyforma vagy a hasonló feltételek közepette gazdálkodó mezőgazdasági üzemek, járások viszonylatában nagy jelentősége van az élen járók haladó tapasztalatai népszerűsítésének és átadásának azon mezőgazdasági üzemek vezetőinek, ahol az eddigiek folyamán még nem fordítottak erre kellő figyel met. Ha az ilyen tapasztalatokat bárhol sikerrel kamatoztatiák, joggal mondhatják, hogy a takarmányok minőségének, és ezen keresztül a szarvasmar hák, főleg a tehenek hasznosságának fnlcnzása szakaszán ez a legolcsóbb beruházás! BARA I.AsZI.rt, mérnök
