Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-08-11 / 32. szám

A paprikatermesztéssel kezdték A műi falun élő ember el sem (útija képzelni családi há­zéi kéri nélkül. Sőt a szövetke­zel jóvoltából egyre több pa­­nelliáz is épül, amelyek lakói általában kertes házban nőttek fel. Ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy ők is kertre vágy­nak. Óhajuk — főleg falon — legtöbb esetben teljesül/ mert az emeletes házak mellett föld­terület is akad, amelyet szét­osztanak a lakók között, s tő­lük függ, hogyan élnek az adott lehetőséggel. Legtöbbjük az úgynevezett konyhakertben a család számára szükséges zöldséget termeli. Ez a lobb, szebb példa, de az ellenkezőjé­vel is gyakran találkozhatunk. Olyan esetekkel, hogy a lakók nem törődnek környezetükkel. Ügy vélik, nem sajátjuk, hát fölösleges vele törődni. Kedvezőtlenebb helyzetben vannak a városiak, zömének nincs módja kertészkedni. Ép­pen ezért helyesen gondolkoz­nak azok, akik ha már egyszer valamilyen módon kerthez ju­tottak, azt ésszerűen, gazdasá­gosan használják ki. Mit jelent egy kert, kis föld­terület, legyen az közelebb vagy távolabb lakóhelyüktől? Sokat segít anyagi helyzetükön ha szakszerűen foglalkoznak vele. Kis területen is kitermel­hetjük családunk évi gyümölcs­vagy zöldségszükségletét, a fö­lösleges mennyiséget pedig ér­tékesíthetjük. így is, úgy is jö­vedelemhez jutunk, tehát a be­fektetett összeg, munkánk min­denképpen megtérül. S ha va­laki nem tudja, hogyan tegye termővé a rendelkezésére álló földterületet, hogyan kezdjen el kertészkedni, hogyan tegye kertjét esztétikussá, lépjen be a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövetségének szervezetébe, ahol minden tájé­koztatást, segítséget megkap. De vásároljon néhány szakköny­vet is, tanulmányozza át azo­kat, így biztosan fel tudja majd mérni a kert értékét, szépségét. Minden bizonnyal örömét leli e hasznos időtöltésben. Hazánkban a Szövetséghez tartozó szervezeteknek ma már több tízezer tagja can. A kert­barátok tudják mit jelent szer­vezetten kertészkedni. Bizonyá­ra tudta ezt a Vincze házaspár is, amikor az idén kertészkedni kezdtek. — A kezdet nem volt köunyű — mondta a fiatalember. — Ugyanis tavaly szeptemberben költöztünk Tőkésre, itt vettünk egy kisebb családi házat. Az udvar és környéke elhanyagolt volt. A ház mellett csak egy nagy mély gödör tátongott. Ko­ra tavasszal hozzáfogtunk a munkához. Első dolgunk az volt, hogy a gödröt megtöltsük. Ezek után a fiatalember fó­liasátor készítéséhez látott. A szükséges anyagokat az állami gazdaságból vásárolta. A sátor a fél árnyi területen hamaro­san elkészült. Ma a gödör he­lyén, a fólia alatt kitűnő pap­rika terein. Annak ellenére, hogy kissé megkésve palóntáz­­ták el a PCK paprikát, már ed­dig is bő termést nyújtott. Ott­­jártunkkor Évike (a feleség) éppen a paprikát szedte, mert megtudta, hogy fölvásárolják. • Megéri? —i kérdeztem a fiatalasszonytól? — Perszehogy meg — vála­szolta -—, még akkur is, ha csak annyi teremne, amennyit mi magunk elfogyasztunk. Négy gyermekünk vau, a legkisebb másfél éves. Itthon vagyuk a gyerekekkel, mellettük a kert­ben is dolgozhatok. A férjem az állami gazdaságban dolgozik az állattenyésztésben, igy nap­közben ö is itthon van. # Milyen termésre számíta­­nak? — Azt nem tudjuk előre meg­mondani, ebben még nincs ta­pasztalatunk — veszi át a szót a vállas, izmos fiatalember. — Azt viszont tudjuk, hogy ed­dig már ISO kilogrammot elad­tunk, kilóját tizennégy-tízenöt koronájával vették át tőlünk. # Tehát rendszeresen felvá­­sárolják? — Akármennyit — válaszolta a fiatalasszony. — Feltétel: jó, kifogástalan minőségű legyen az áru. A miénket eddig első és második minőségi osztályba sorolták. Még nem hallottunk olyasmit, hogy valakitől nem vették volna át a kitermelt árut, pedig a környéken — а szervezet keretében — sokan foglalkoznak zöldségtermesztés^ sei. ' # Mi a további tervük? — Majd meglátjuk, milyen lesz az idei termés, a jövede­lem. Először Is belépünk u he­lyi szervezetbe, s jövőre a fólia alatt más zöldséget is termesz­tünk. •—ut—« явушвив­^VtDíLMí Augusztusban az őszi és a téli almafajtákat az almamo­lyok kártétele ellen kell meg­védeni, mert ezek ilyenkor még repülnek és a hernyók befúrják magukat a gyümölcsbe. A per­metezést, amelyre a Bi-58 ЕС 0.1, vagy az Anthio 0,15 °/o-os töménységű oldatát használhat­juk, célszerű tíznaponként meg­ismételni. Az utóbb említett készítmény javára írható, hogy a gyümölcsbe befúródott her­nyókat is elpusztítja. Az előbb említett készítmények helyett a Dimecron 20 0,25, vagy a Di­mecron 50 0,1 %-os töménysé­gű oldatát is használhatjuk. A Métádon E 50 0,2 %-os oldatát néhány érzékeny kultivár (pél­dául a Golden Delicious) kivé­telével szintén használhatjuk. Az Anthio és a Bi-58 ЕС eseté­ben az élelmezés-egészségügyi várakozási idő 28, a Dimecron 20 és 50, valamint^ Metation esetében pedig 21 nap. Az al­­malevél-gubacsatka előfordulá­sakor az Ultracid 40 ЕС 0,1 %-os töménységű oldatával vé­dekezhetünk. Ha azonban a fá kát az almnmolyok ellen az Atnhio készítménnyel permetez­tük, az előbb említett készít­ményt nem szükséges alkalmaz­ni. A néhány készítménnyel szemben ellenálló atkák pusztí­tására az Anilix 0,1 vagy a Nexion EG 40 0,1—0,2 %-os tö­ménységű oldatát is felhasznál hatjuk. (A várakozási idő 21 nap.) Azokat az almafákat, a­­melyek még nem teremnek és a zöld almalevéltetvek károsítá­sának vannak kitéve, az Anthio 0,15 vagy a Pirimor DP 0,075 %-os oldatával permetezhetjük. A körtefák lényegében hason­lóan károsodnak, mint az alma­fák. Az almamolyok ellen az Anthio 0,15 vagy a Bi-58 ЕС 0,1 %-os töménységű oldatával védekezhetünk (a várakozási idő 28 nap). A fiatal, még nem termő fákat a levéltetvek kár­tétele ellen az Anthio 0,15 vagy a Pirimor DP 0,075 %-os tö­ménységű oldatával permetez­hetjük. A szilvafákat, a ringlótákat és a mirabellákat a szilvamo­lyok ellen a Metation E 50 0,2, vagy az Anthio 0,15 %-os oldatával védhetjük meg (a vá­rakozási idő 21—28 nap). A hamvaszöld szilvái evél te tvek előfordulásakor az Anthio 0,15 vagy a Pirimor DP 0,075 %-os töménységű oldatával permetez­hetünk. A cseresznye- és a meggyfá­kat a cilindrosporiózis ellen a Dithane M 45 0,3, vagy a Fun­­dazol 0,075 %-os töménységű oldalával védhetjük meg. A füs­tös szárnyú levéldarázs előfor dulásakor, amelynek lárvái az apró csigákhoz hasonlítanak és a leveleket rágják, a Síra Sfinx készítménnyel porozzunk vagy a Metation E 50 0,2 %-os ol­datával , permetezzünk. Ez a kártevő a szilva-, körte- és a birsalmafákon Is előfordulhat. Az őszibarackfákat a liszt­harmat ellen a Fundazol vagy a Topsin M 0,075 %-os tömény­ségű oldatával védhetjük meg (a várakozási idő 21 nap). Az őszibarack- és a mandula-levöl­­tetvek előfordulásakor az An­thio 0,15 vagy а В-58 ЕС 0,1 %-os oldatával permetezhetünk (a várakozási tdő 28 nap). E készítmények helyett a Pirimor DP 0,075 %-os töménységű ol­datát is használhatjuk. A szederfákat az amerikai fe­hér szövőlepkék kártétele el­len úgy védhetjük meg, ha a megtámadott leveleket, ágakat levágjuk és elégetjük. A ribiszkét és a köszmétét az amerikai köszmételiszt harmat és a köszméte európai liszüiar­­mata ellen .a Fundazol vagy. a Topsin M 0,075, esetleg a Ka rathane FN 57.0,1 %:os oldatá­val védhetjük meg. A málnát a málna-üvegsz'ár­­nyú lepke kártétele ellen úgy védhetjük meg, hogy a termés­betakarítás után a letermett hatjásokat a talajfelszín alatti 2 cm-es mélységben levágjuk és elégetjük. A szamócatelepítéshez lehe­tőleg fertőzésmentes (vigyáz­zunk a szamócaatka, a szárító cafonálféreg és a vírusos be­tegségek előfordulására) palán­tákat, töveket használjunk! KRAMPL STEFAN, Bratislava A DINNYÉT KEDVELŐK FIGYELMÉBE! A dinnyefélék a legtöbb csa­ládban különleges csemegének számítanak. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a dinnyét 0—4 C-fuk közötti hőmérséklet és 85—90 százalékos relatív páratartalom mellett 6—8 hétig is eltarthatjuk. Meg kell je­gyezni azt is, hogy a gyümölcs a nagyon alacsony hőmérsék­letre igen érzékeny. A vastag héjú dinnye általában jobban tárolható. Erre a célra a pol­cos állványok a legmegfelelőb­bek. Ezekre egy rétegben kell a 'dinnyét felrakni. A nem teljesén 1 érett sárga­dinnyéből kitűnő befőttet ké­szíthetünk. Ize az ananászra emlékeztet. A beföttkászítés menete a következő: A dinnyét vágjuk kockákra, rakjuk üve­gekbe és öntsük le cukoroldat­tal (2 rész cukor + 1 rész víz). Héjastól szeletekre vágutt cit­romot és szegfűszeget is adha­tunk hozzá. Az igy elrakott dinnyét 90 C-fok hőmérséklet mellett 15 percig csírátlanit­­suk. DÓRIIK ERZSÉBET, Vefké Oravce 4 Jk következő három külföldi nemesítésül zöldségíujta esetében a vetőmag rendszeres behozatalával számolunk: „White Top“. Holland nemesí­­tésű karfiolfajta. Tenyészideje hosszabb, ami lehetővé teszi mind a nyári, mind az őszi be­takarítást. Morfológiai szem­pontból különbözik a nálunk eddig termesztett kultivároktől. Itt a levelek egyenes tartására és sötétebb színeződésére kell gondolni. A levelek a rózsát jól takarják. Egyike a legbőter­­mőbb karfiolfajtáknak. „Ilka“. NDK-nemesítésű hóna­­posretek-fajta. Korai, középko­rai érésű. Gumója gömbölyű, piros színű. Csak szabadföldi termesztésre alkalmas, március­tól augusztus végéig vethető. Húsa kellemes ízű, színe fehér, a pudvúsodásra, a hasadásra és a felmagzásra nem hajla­mos. A gumók egyhannada-fele a föld felszíne felett helyezke­dik el. .Estivato“. Holland nemesíté­­sú spenótfajta. Levelei nagyok, sötétzöld színűek. A kezdeti nö­vekedése lassú, ezért« elsősor­ban tavasszal vethető. A fel­magzásra nem hajlamos, ezért a betakarítás Ideje meghosszab­bítható. A peronoszpórával szemben ellenálló. Elsősorban a belterjes feltételek közötti ter­mesztésre ajánlható. A következő külföldi nemesí­­tésű fajták esetében a vetőmag­vakat csak szükséglet szerint importáljuk: „Maxidor“. Holland nemesíté­­sü, középkorai érésű, középma­gas, magas bokorállású zöld­babfajta. A hüvelyek közepesen hosszúak, sárga színűek. A magvak fehór színűek. A ter­méshozam nagyságát illetően 13 százalékkal túlszárnyalta a hazai „Katka“ fajtát. mag található. A vetőmagvak sárgászöld színűek. A hidegre érzékeny fajta. „Otelia“. Szintén NSZK-neme­­sitésű, középkorai érésű zöld­borsófajta. A növényzeten nagy mennyiségű hüvely képződik, amelyekben átlagosan bél-nyolc mag található. A magvak vilá­goszöld, a vetőmagvak pedig sárgászöld színűek. „Exzellenz“. Ugyancsak NSZK- nemesítésű, korai érésű, bőter­mő zöldborsófajta. A nagy mag-Új kertészeti fajták du minőségű rózsát fejleszt. „Rngol“. Dán nemesítésű, ké­­sei érésű, bőlermő sárgarépa-« fajta. A -gyökér 18 cm hosszú, henger alakú, a végén véko­nyodó. Termésnagyságával felüli múlta a hazai „Rubína“ és „Olympia“ fajtákat. A hasadás­ra és a gyökerek szétágazódéi sára nem hajlamos. Téli túrói lásra is alkalmas. „Vemone Tn, Fi“. Holland ne­­mesítésű paradicsom. Nagy ter­mése laposan gömbölyű, jól szí­nezett, kinézésre vonzó, kellei mos ízű. A legjobb eredményei két fűtött hajtatóházakban ad­­ta. Termesztésévei kiegészítheti jük a nagy termésű fajták hiúi nyos választékát. „Slimhel“. Ugyancsak holland nemesítésű, középmagas bokor­állású zöldbabfajta. A világos­zöld színű hüvelyek 14—15 cm hosszúak. A magvak fehér szí­nűek. Előnye, hogy a betegsé­gekkel szemben ellenálló. A terméshozam nagyságát illetően a hazai „Katka“ fajtát 18 szá­zalékkal szárnyalta túl. „Stop“. NSZK-nemesítésfi, kö­zépkorai, bőtermő zöldborsófaj­ta. A közepes nagyságú magvak sötétzöld színűek. Alacsony nö­vésű, a megdőléssel és a be­tegségekkel szemben viszonylag ellenálló. A hüvelyben hat-hét vak és a hüvelyesek, amelyek­ben átlagosan kilenc mag talál­ható, sötétzöld színűek. Jó ter­mőképességű, a betegségekkel szemben ellenálló fajta. „Triton“. Holland nemesítésül, középkorai érésű zöldborsófaj­ta. A nagy magvak sötétzöld színűek. A talajtípustól és az éghajlati feltételektől függetle­nül jó termést ad, bárhol ter­meszthető. „Rakel“. Holland nemesítésű, közepesen kései érésű karfiol­fajta. Szabadföldi termesztésre alkalmas, nyáron és ősszel is gyűjthető. Közepesen nagy, jó „Cylindra 504“. Dán nemesfi tésű, bőtermő céklafajta. Gyö­­kere majdnem henger alakú. Termésnágyságával 30 százalék­­kai túlszárnyalta a hagyomái nyos, gömb alakú fajtákat. Ter­mesztése során ügyelni kell a megfelelő időben történő betap karításra, mert a túlnőtt gyö­kereken gyakran világos színű körök keletkeznek. „Monnopa“. NSZK-nemesítésfl spenótfajta. Levelei nagyok, vl­­lágoszöld színűek. Gyors fejlő­­désű, egylaki fajta. A peronosz­pórával szemben ellenálló. :J (Folytatjuk)' Fontos az anyaállat szelídsége Utazás közben az ember aka­rata ellenére is felfigyel alkal­mi társai beszélgetésére. Egy ideig hallgatja őket, s a témá­tól függően vagy bekapcsoló-, dik, vagy újságot vesz elő.,. XXX A minap egy fiatalember di­csekedett középkorú társának, aki némán hallgatta a szóára­datot: „Emlékszem, hogy szü­leim is foglalkoztak nyúlta­­nyésztéssel. Sosem álltak sort az üzlet előtt húsért. Egyet le­nyisszantottak, s máris megol­dódott a tűzés gondja .. . Ösz­­szel én is vásároltam három süldőt, márciusban elvittem őket a szomszéd bakjához ... Emlékszem, apám annak idején úgy tervezte a nyalok szaporí­tását, hogy az anyák legalább egy hét különbséggel elljenek. Fogalmam sincs miért tette ezt, de követtem példáját... Az első kettő már leellctt, a har­madiknak a héten kellene ... Kíváncsi vagyok, hány tehet a fészekben, de addig nem tudha­­tum meg, amíg nem lesznek Ikét vagy három hetesek, tehát amíg a fészket el nem hagy­ják..,“ Ф Nem számoltad meg éket? ■— szóltam közbe. — Nem néz­ted meg, nincs-e köztük elpusz­tult vagy, hogy nem másztak e ki a fészekből ...? Nem szabad megnézni, megfogdosni őket! — mért vé­gig a fiatalember, majd leki­csinylőén hozzátette: —r Ha hozzájuk nyúlnék, az anya nem szoptatná, magukra hagyná őket, és elpusztulnának.,, X X X í Ezzel — a sajnos, eléggé szé­les körben elterjedt — téves nézettel való újabb találkozá­som adta kezembe a tollat. Ugyanis a fiatalember vélemé­nyével ellentétben, igenis, meg kell nézni a fészket, s a benne levő fiókákat, nincs-e köztük gyenge, esetleg elhullott, mert az bomlásnak indul. Ez minden nyúltenyésztőnek kötelessége! Ezt az ellenőrzést még az el­les napján vagy másnap kell elvégezni. Ha a fiókák szana­szét vannak, akkor a tenyésztő­nek kell összeszedni és a fé­szekbe rakni őket. A szelíd anya ezt megszoKja s megen­gedi. A fiókák, állapotáról na­ponta meggyőződhetünk. Ez az eljárás azért is fontos, mert ha az anyaállat a csecs­­bimbók számánál több fiókát ellett, akkor a gyengébbeket el kell pusztítani, mert azok a­­múgy is elhullanának (az erő­sebbek, a fejlettebbek nem en­gednék őket az életet adó tej­hez.) De ez az „embertelen“ tett, pusztítás is elkerülhető, ha a párzást jól időzítjük. Ha há­rom-négy nap különbséggel el­letünk, s a másik anyának ke­vesebb utódja van, akkor át lehet, sőt át kell tenni a „több­letet“ a másik "anyához. Kétségtelen, hogy a fióka­­számlálás, a fészeknézés és az idegen fiókák elfogadtatása csak szelíd, nyugodt anya ese­tében lehetséges. De az anya­állatot meg lehet és meg is kell szelídíteni. Ez igen egysze­rű, de hosszadadmas folyamat: Etetéskor simogassuk meg az állatot, közben szóljunk hozzá, becézgessük. A párzást köve­tően ezt még gyakrabban, fo­lyamatosan végezzük, mivel élői­re nem tudhatják, hogy az ete­tés után milyen problémák iner rülhetnek fel. Ha szelíd a? anya, máris megszűnnek « gondjaink. PÉNZES ISTVÁN, StrekoT.

Next

/
Thumbnails
Contents