Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-08-11 / 32. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1979. augusztus 1Ĺ 8. JELEŇA és BORISZ NYIKITYIN: Mit tud a gyermek? Bevezetőként: a Nylkityin-házaspár sajátos módszert dolgozott ki hét gyermeke nevelésére. Otthonukban spártai körülményeket teremtettek, és ebben a szellemben nevelték a gyerekeket életUk első napjától kezdve. Mennyi vita folyt erről a családról a Szovjetunióban?! Hány híve és ellenzője támadt módszerüknek! Teltekmúltak az évek, és ma már nyugodtan állíthatjuk: a szkeptikusok aggályai fölöslegesek voltak. Erről győz meg minket a Nyikityin-házaspár két részben közölt cikke, részletes képet nyújtva a nevelési módszerről, s eredményeiről. I. Minden családnak megvannak a maga sajátosságai, szokásai, életformája. Nekünk isi Sokan vagyunk: három felnőtt és hét gyermek. Aljosa Idén lesz tizenkilenc éves, a legkisebb, Ljubocska — hatesztendős. Volt, amikor azzal ijesztgettek bennünket, hogy gyermekeink sosem lábalnak ki a betegségekből, kezüketlábukat törik, és fegyelmezetlenségük sok bajt okoz az Iskolában. Mindezt pedig azért mondogatták, mert sokak számára nemcsak a nevelési módszereink tűntek különösnek, hanem az otthonunk légköre is. Ha valaki az előszobából jobbra elindul, egy nagy, világos szobába jut, és a csodálkozástól tátva marad a szája. Hogy itt mi van! Különböző méretű gyalupadok, szerszámok, motorok, gépek, furnérlemezek, rengeteg vas- és fadarab. Még a mennyezetről is lóg valami, ami szintén „nagyon fontos“. A tornatermünkbe igencsak óvatosan kell belépni: lehet, hogy valaki éppen akkor ugrik le a kötélről, vagy faltól falig lendül a gyűrűn, vagy bukfencezik a gyékényen ... őszintén szólva, nálunk csak a hálószobákban van rend, meg a nagypapa szobájában, ahová a gyerekek csak az 6 hívására léphetnek be. Van úgy, hogy mindannyian részt veszünk a játékban, ilyenkor csakúgy zeng a ház a lábdobogástól, a nevetéstől, a zajtól és a kiáltozástól. Teltek-múltak az évek, a gyerekek cseperedtek és a riasztó jóslatok, szerencsére nem igazolódtak be. A tanulás sem esett nehezükre: nem sokat pepecselnek a házi feladattal, és mégis csupa jó jegy kerül az ellenőrzőkönyvükbe. Az iskolát a szokásos tanulmányi idő előtt fejezik be, gyakran „ugranak“ osztályt. Aljosa már főiskolás, Antonyik egyetemista. S talán ami a legfontosabb: csak ritkán betegeskedtek, a megfázásokat gyorsan kiheverték, a fertőző betegségeket is könnyen viselték. Hároméves korukra megerősödtek, ügyesek lettek, még az orrukat se törték be, ficam és törés pedig tizenkilenc év alatt egyszer sem fordult elő. Ma is sokan írnak nekünk levelet, vendégségbe is el-eljönnek, hogy megkérdezzék: Hogy nevelem a gyerekemet erőssé, egészségessé?“ ügy véljük, ennek sokféle útja-módja van. Elmondjuk a magunk módszerét. Azaz próbálunk feleletet adni azokra a kérdésekre, amelyeket a leggyakrabban tesznek fel nekünk. — Miért járnak mezítláb és kisnadrágban? Ezt a kérdést nemcsak halljuk, hanem látjuk is azoknak a szemében, akik ellátogatnak hozzánk. Némelyik nem is állja meg, és karjára veszi a legkisebbet, Ljubocskát, megtapogatja a hideg lábacskáját: Nem fázol? — Nem, csöppet sem! — feleli vidáman Ljubocska, és a vendég karjáról lehuppanva, odarohan a tornaszerhez. A gyerek Igazat mond, a lába tényleg hideg, ha megtapintjuk. A kicsinyeknél azonban jól működnek a „hőszabályozók“. Éjjel, a paplan alatt 33 fok van, a testük és a lábuk is meleg. Ha reggel felkelnek az ágyacskájukból körös-körül csak 18 fok a hőméyséklet, a padlón pedig 15 fok. Ekkor a test a levegő hőmérsékletéhez igazodik, a talp pedig a padlóéhoz. Ezért nem fázik meg a gyerek. „Mire jó mindez, hiszen van a gyereknek ruhája és cipője.“ Igen, csakhogy a ruha és a cipő rendeltetése, hogy megelőzze a túlzott lehűlést (télen), és a túlzott felhevülést (nyáron). A ruházat arra kellett, hogy az ember felvehesse a küzdelmet a környezet hátrányos hatásaival. Manapság viszont a ruhát gyakran afféle termosztátnak használják, hogy állandó hőmérsékleten tartsák a testet. No meg a modern lakás is hasonló szerepet tölt be. Mire jó ez? Csak arra, hogy az ember elveszítse alkalmazkodóképességét és ellenállását a környezet változásaival szemben: ideértve az éghajlat, az időjárás és a hétköznapi életrend változásait Is. Ilyenkor aztán elég, ha egy kis viz éri a gyerek lábát, és máris köhög, egy kis szellő éri, és máris prüszköl. Mi viszont úgy neveltük gyerekeinket, hogy többet is elviselhessenek, ne kelljen félniük egy kis huzattól, vizes lábtól, a napszúrástól, nyári záportól és sok mástól. Ezt nem valamiféle bonyolult, (okozati eljárások révén értük el. Egyszerűen hagytuk a gyerekeket klsnadrágban és mezítláb járni otthon és az utcán a legmostohább időben is. Sőt, azt is megengedtük nekik, hogy netán a forró fürdőszobából kiszaladjanak a hóba. — Minek a sportfelsžerelés a lakásban? Ezekre mindenütt szükség van, ahol gyerekek vannak, mert örömet szereznek nekik, mozgásra késztetik őket, vagyis ügyességüket, erejüket, egészségüket fejlesztik. Amikor először vettünk gyermek-sportfelszerelést, gyűrűt, trapézt, hintát, a nagyobb fiunk még csak két éves volt, a kisebbik pedig nyolchónapos. A tornaszereket mindig igénybe lehet venni a szobában, és ez lehetővé teszi, hogy a gyerekek váltogassák a különböző gyakorlatokat, minden játékot mozgással gazdagítsanak, a fizikai megterhelést a szellemivel váltva, sokféle tevékenység között választhassanak, mégpedig nem valamely program, hanem a saját kedvük szerint. Veszélyes ez? Persze, hogy veszélyes, ha a gyerek nincs rá felkészítve. Mégsem tartunk előzetes „biztonság-technikai“ foglalkozásokat. Más módon járunk el, Folytatjuk) % kis mosoly A papa kivesz az aktatáskából egy nagy tábla csokoládét és megkérdezi a gyerekektől: — Na gyerekek, ki volt ezen a héten a legtöbb, kt Jogadott szót a mamának? — Te, papa! — hangzik a válasz-. ♦ ♦ ♦ — Kérem szépen, a villamosnak melyik végén szállhatok jel? — Teljesen mindegy. Mind a két vége megáll... ♦ ♦ ♦ Biztos vagyok benne, hogy aki a mindennapi mosakodást kitalálta, soha nem volt gyerek! — mondja a kis Éviké. Kisbalázs álmosan ébredt. Ilyenkor nyűgös volt és morgós. — Ne a szemed dörzsöld, mosdani menj! — szólt anyukája. Kisbalázs sziszegve-morogva páskolta testére a hideg vizet. Am a kellemetlen művelettől friss lett és vidám. A konyhába már dúdolva lépett be. Édesanyja vizet forralt teának, s a lábasba is vizet öntött, amibe föltette a tojásokat a villanytűzhelyre. — Miért kell víz a tojásokhoz? kíváncsiskodott a kisfiú. —• Mert a tűz átadja a meleget a víznek, a víz a tojásoknak. Így fő meg és így lesz finom. Víz nélkül a tojások megégnének, s nem lehetne őket megenni. Kisbalázs reggeli után leszaladt a parkba. Megakadt a szeme a körkörös vízsugáron, amely csillogva hullt a zöld fűre. Odakiváncsiskodott a kertészhez, s nézte, mit csinál. —И a nem locsolnánk a növényeket, minden elhervadna, kiszáradna — magyarázta a kertész a kisfiúnak. Másnap vasárnap volt. Szép, meleg nap. Föl is kerekedett az egész család, s elmentek kirándulni. Az autóbusz szuszogva kapaszkodott a hegyre. Egyszer csak megállt a vezető és nagy kannából vizet öntött a motorházhoz. A kisfiú kérdőn nézett édesapjára. — Fölforrósodott a motor, mert gyorsan kellett pörögnie. Nem könynyű ám ■fölcipelnl ilyen meredeken egy ekkora autóbuszt, sok emberrel. Á vízzel lehűtötte a motort a vezető, máris mehetünk tovább. Nemsokára szép, sűrű erdőbe 6r Ä tek. Akkorák voltak a fák, s olyan szorosan álltak egymás mellett, hogy a Napot se látták. Nem is vették észre, hogy beborult, csak már az eső fejpaskoló kopogására figyeltek föl. Édesapa morogni kezdett, hogy elmossa az eső a kirándulást. De Kisbalázs szemrehányóan kiáltott föl: — De apukám! A növényeknek kell az eső. Az élteti őket. — Igazad van — mondta a papa, s magában azt gondolta —, ejnye, de megokosodott ez az én kisfiam. A távolban kanyargó vízszalag csillant elő. — Majdnem akkora, mint a Duna — újjongott Balázs. — De hiszen ez a Duna. Nagy ereje van a mozgásának. Elhiszed-e, hogy áramot csiholnak vele? Villamosságot. Az hoz világosságot a sötétségbe, hajtja a villamost, pirítja ropogósra a tűzhelyen a húst, a kenyeret. Hirtelen óriási víztükör tűnt elő. Mint két Duna egymás mellett, vagy mint egy tó. Madarak keringtek fölötte, s csaptak le-le a víz színére. Halacskákat fogtak ki belőle. Es két lovacska, meg egy kutya úszott a vízben. A kutya hátán egy cica is ült, s kétségbeesetten nyivákolt, kapaszkodott. — Hát ezek meg, hogy kerültek a vízbe? Megfulladnak — görbült le a szája Kisbalázsnak. — Talán nem, jól tudnak úszni. De nem a vízben a helyük, az szent igaz -— mondta édesanyja. — Ez ártér. Ha sok a víz, ide ömlik. Itt még nem csinál bajt. Mert a sok víz is káros lehet. De tényleg, hogy kerültek ide az állatok? Árvíz van? Atszakadt a gát? — idegeskedtek a szülők. — 0, de sajnálom az állatokat —< mondta a kisfiú. — Nem kell sajnálnod őket, mind tud úszni, csak a cica nem, az meg a kutya hátán ül, biztosan megmenekül — vigasztalták a szülei. — Látod ezt a magas töltést, itt az út alatt? Ez azfút valójában védőgát, sok föld, kő, beton megállítja a vizet, s megvédi az embereket az árvíztől. Még sokáig barangoltak, s mindenféle szép fát, bokrot, virágot látlak. Ahány, annyi árnyalata a zöldnek, formája a fakoronának, színe a virágnak. Gomba is kínálta magát, de nem szedtek. A nagy barangolásban elpilledtek. Hiszitek vagy nem, forrásra bukkantak. Felfrissítették kezüket-arcukat, szomjukat is oltották. Kisbalázs csöndet intett. —1 Halljátok? A forrás azt csobogja. belőlem lesz a patakocska, a patakból a folyó, folyóból a folyam, s így lesznek a tengerek. Bennem van a tenger ... Hallották, persze, hogy hallották mindnyájan a forrás szavát. Meg is ígérték Kisbalázsnak, hogy egyszer a tengerhez is elutaznak, de legalább is mesélnek majd róla neki. De a kisfiú máris tudta, hogy a víz nagyon fontos az embernek, fának, virágnak. Minden élőnek. Nagy Attila Azt ma már majdnem mindenki tudja, hogy kétféle emelkedett vérnyomást ismerünk: az eltídlegeset és másodlagosát. Az első a környéki érrendszer ellenállása fokozódásának a következménye és az oka az, hogy feltehetően érszükítő anyagok szaporodnak el a szervezetben, vagy méginkább, hogy az érmozgató idegek izgalma szűkíti a hajszálerek előtti érszakaszokat. Négyféle káros folyamat segíti ennek a kórképnek a kialakulását. Az első az öröklött hajlam, a második a hormonrendszer valamilyen rendellenessége, a harmadik a vesezavar és a negyedik — a legfontosabb — az izgalom, a feszültség, a nyugalom hiánya. A másodlagos magas vérnyomás kialakulásának valamilyen pontosan kideríthető és leletekkel bizonyítható szervi betegség az okozója. Az ilyen módon kialakult magas vérnyomás az elsőhöz viszonyítva igen csekély, csak 10—15 százaléka az összlétszámnak. A hipertónia kialakulásának tehát kétféle lehetősége van. De ezeknek az ismertetése még mindig nem adja meg a választ arra: miért nyugtalan a vérnyomás? Ezt a hullámzást mi okozhatja és a kellemetlenséget hogyan lehet megelőzni? Az ok tisztázása egyszerű: Feltétlenül látni kell, hngy a magas vérnyomásnak mi az oka, hogy az említett kétféle kialakulás közül melyik a hibás. Ha a szervi elváltozás, akkor a beteg szervi gyógykezelésre szorul. Gyógyításra sorul a másik esszenciális) hipertóniában szenvedő' beteg is, de a hangsúly itt már valóban az állandó egyensúly megtartásán van még akkor is, ha az átlagosnál kissé magasabb. Az egyensúlyban tartott vérnyomás, ha kissé magasabb is a kelleténél, általában elfogadható. Csakhogy a tájékozatlan beteg éppen feszültségében a vérnyomás feltétlen csökkentésére törekszik, mert nem tudja — vagy nem akarja tudni —, hogy a kapott gyógyszer a betegségnek nem gyógyítója, hanem egyensúiyozója. Ha tehát valaki a már kellően beállított és hatásában megfigyelt gyógyszert nem előírás szerint szedi, akkor az egyensúly felborul és a vérnyomás nyugtalanná válik. Ezért olyan fontos a gyógyszerek gondos és több ízben elJ lenőrzött beállítása, illetve azok lelkiismeretes szedése. A vérnyomás ugrálásának tehát az egyik oka a kellően még be nem állított, vagy helytelenül szedett gyógyszer. És a többi? Az izgalom! A feszültség meg minden, ami az életrendet zavarja: a pihenés hiánya, de a mozgás hiánya is, a túlzott testi és szellemi megerőltetés, a nagyon zsíros vagy erősen sós étel, de legfőképpen az úgynevezett idegeskedés, a nyugtalanság, a környezet ártalma, vagy azok túlméretezése, a szellemi folyamatok felfokozása, ami akár Jó, akár rossz, idegizgalom formájában jelentkezhet. Fogjunk mindent egy marokba: a* elsődleges magas vérnyomás betegség Aktív pihenés — teljes kikapcsolódás a hétvégi ház gyepszőnyegén. Fotó: N. Kovács István kialakulásában a főszereplő az Idegrendszer, és kiegyensúlyozásában a gyógyszereken és életrendezésen túl legfontosabb az igalommentesség, a nyugalom, ami bár nehezen biztosítható, de legbiztosabb pillére az egészség egyensúlyának. Dr. BUGA LÄSZLÖ VÍZSZINTES: Az idézet első része. 10...........Ferenc, magyar író. 11. Becézett Mária. 12. Király franciául. 13. Birka, é. h. 14. Eszme, gondolat. 15. Állj németül. 16. Nagy Sándor. 17. irány és hosszmérték. 18. Számjegy. 19. Éppen hogy. 20. Magyarországi sportnyeremény-játék. 21. Oszlopsor. 23. Folyó Szibériában, é. h. 24. Középeurópai Kupa. 25. Város a Szovjetunióban, betühiány. 26. Indonéziai sziget. 27. Öl-e betűi felcserélve. 28. Verd. 29. Román aprópénz. 30. A madarak dísze. 31. Tamás Zoltán. 32. Gyümölcsös. 33. Egyfajta szín. 34. Oda. 35. Fegyver. 36...........Lescaut. 38. Gyalogos katona. 39. Előd fordítva. 40. Sport-csapat. 41. A lúg jelzője Is lehet. 42. Est betűi. 43. Mesealak. 44. Számnév. 45. Részvénytársaság. 47. Szövetség ék. hiba. 48. Arany János trilógiája. 49. Tisztviselői állás fokozata. 50. Kínai név. FÜGGŐLEGES: 1. Végzet. 2. Kiherélt kos. 3. Egyiptomi istenség. 4. Sátán. 5. Téli sportot űz. 6. Női becenév. 7. Nátrium vegyjele. 8. A szerelmi költészet múzsája. 9. Magánszám. 10. Az idézet második része. 14. Idei betűi felcserélve. 15. Végnélkül! határ. 17. Mindent megmond ford. é. h. 18. Hazai. 19. Kisebb súlyegység fordítva. 20. Színültig. 22. Nem egészen riszkáns. 23. Hangszer. 24. Város az NSZK-ban. 26. ... Margit, magyar, szín. 27. Angol főnemes, 29 Svájci város. 30. Göngyölegsúly. 32. Vegyjele. Cr. 33. Hóhér. 34. Égitest névelővel. 35. Dorong. 37. Ady Endre. 38. Déligyümölcs. 39. Nyáj, csorda csehül. 4Í. ön. 42. Elza betűi. 43. Béke több szláv nyelvben. 44. Gyümölcs. 46. Mássalhangzó kiejtve. Beküldendő a vízszintes 1, és függőleges 10. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 29. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: A jövő a szocializmusé és a kommunizmusé — A népek legfőbb óhaja a béke. Sorsolással könyvet nvertek: Csuka Júlia, Szene (Senec), Újlaki Károly, Gellér (Holiare), Zala József, Felsőszemeréd (Horné Semerovce). FELJEGYZÉSEK S'- * * Щ a 'Ai- JWk « ju~ I
