Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-08-11 / 32. szám

1979. augusztus 11. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Л m 7 MINDIG AZ ÉLENJÁRÓK KÖZÖTT A libádi (Ľubá) székhelyű EGYET­ÉRTÉS Efsz, más mezőgazdasági üze­mekhez viszonyítva, aránylag kedve­zőtlen természeti adottságok közepet­te gazdálkodik. Ennek ellenére mégis a járás élenjáró szövetkezeteinek egyike. Minek köszönhetik ezt? Leg­főképp annak, hogy tevékenységük irányvonalát mindig a CSKP kongresz­­szusainak, valamint Központi Bizott­sága plenáris üléseinek határozata szabta meg az utóbbi három évtized során, s szabja meg a Jövőben is. Még a válságos 1968—1969-es években sem hátráltak meg, akkor Is tudták, mi a legfontosabb feladatuk: a szilárd gaz-A FEJLŐDÉS MAGASABB FOKÄRA LÉPVE Az 1960-as évek elején, a környék nagy ütemű iparosítása folytán egyre csökkent a munkaerők száma. A meg­változott körülmények között nehéz volt tartani az élőmunkára igényes, belterjes termelési szintet. Napirendre került a hogyan tovább kérdése. A termelés szakosítása és magasfokú gépesítése látszott az egyedüli járha­tó útnak. Megvalósítását azonban anyagi nehézségek gátolták. Az a­­ránylag kis szövetkezetek nem kezd­hettek külön-külön ilyen nagy vállal­kozásba. Az EGYETÉRTÉS libádi (Lubá) székhelye. dasági-politikai megalapozottságú ter­melés és annak szüntelen továbbfej­lesztése, a gazdaságirányítás tökélete­sítésével együtt. A KEZDET NEHÉZ VOLT A második világháborút követően felbomlott az idejét múlt, kizsákmá­nyolásra alapuló kapitalista társadal­mi rendszer. Megkezdődött az ipar, a kereskedelem államosítása, a mező­gazdaság szocialista átépítése. Ezáltal út nyílt egy jobb, kizsákmányolóktól mentes társadalmi rend megteremté­séhez. Csakhogy a szövetkezeti gaz­dálkodás térhódítását számos fékező tényező akadályozta. A magántulaj­donhoz makacsul ragaszkodó, földsze­­retetükről közismert földművesek kez­detben bizony bizalmatlanok voltak az új politikai irányzattal szemben. Részben ezzel magyarázható, hogy a mezőgazdaság szocialista átépítése hosszabb ideig tartott; egy, sőt más­fél évtizednek is el kellett telnie ah­hoz, hogy fejlett, jól jövedelmező me­zőgazdasági nagyüzemek jöjjenek létre. Most, a szocialista mezőgazdaság 30. évfordulója alkalmával jogos büsz­keség tölti el a bélaiakat (Belá), a libádiakat (Ľubá), a gyivaiakat (Dí­va) és a sárkányiakat (Šarkaň), akik országos méretben is az elsők között léptek az új útra, a szövetkezeti gaz­dálkodás útjára, hogy könnyebb, em­beribb, szebb életet teremtsenek — közösen. Kik voltak az első efsz-elnökök? Bélán Králik Ján, aki most a Nyugat­szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke, Libádon meg Szalai Pál elnö­­kösködött elsőként. A szövetkezeti gazdálkodásnak mindkét faluban sok elvhű támogatója volt, név szerint csupán a legismertebbeket soroljuk fel: Bélán Sóty János, Velená Pál, Šavratka Martin; Libádon Lengyel Im­re, Rubecz Károly stb. A nevezettek­nek nagy érdemük van abban, hogy az említett falvak népe úttörő szere­pet töltött be a szövetkezeti gazdál­kodás kibontakoztatásában. Gyiván és Sárkányban sem sokat várattak ma­gukra; követték a jó példát. Az akkor még önállóan gazdálkodó bélai szövetkezet rövid idő alatt láb­­raállt, megizmosodott, mivel a volt nagybirtok ehhez kedvező lehetősége­ket nyújtott, táblás gazdálkodásával, gazdasági épületeivel. Figyelemre méltó az is, hogy a volt cselédség nagy lendülettel, felszabadultan látott dologhoz. Az ötvenes évek derekán például igen jó eredménynek számított az évi 2388 literes fejési átlag, a 32 mázsás gabonahozam-átlag. Ezeket az ered­ményeket a szocialista munkaverseny is elősegítette, az akkori párkányi (Štúrovo) járásban. A szövetkezetek az állam iránti tej- és húseladási kö­telezettségeiknek is példásan eleget tettek. Rangos vetélytársai voltak a karvai (Kravany nad Dunajom) és a búcsí (Búö) szövetkezetnek. Az akko­ri közös erőfeszítéseik eredményessé­gét kitü'.iolések és elismerő okleve­lek sora igazolja. Ekkor született az az ötlet, elhatá­rozás, hogy a négy kis szövetkezet közösen oldja meg a termelés tovább­fejlesztésének problémáit. A tagság megint bizonyságot tett haladó gon­dolkodásáról, s egyetértett az egyesí­tés gondolatával. S így jött létre 1966. január 1-én a 2604 hektáros, libádi székhelyű Egyetértés szövetkezet. Pathó Imre, az EGYETÉRTÉS elnöke kitartó munkával ápolta és fejlesztet­te tovább a négy faluban az egyetér­tés szellemét. E törekvésében segít­ségére voltak a kommunisták, s a pártonkívflliek közül is jónéhányan. A fáradságot nem ismerő kollektív munka gyümölcseként szinte szálló­igévé vált: „Négy falu — egy nóta“. Az elnök ebben az igényes munkában olyan elvhű szövetkezeti tagokra tá­maszkodhatott, mint Lengyel Imre, Velená Pál, Rubecz Károly és még sokan mások. A termelésszakosítással járó felada­tok fokozatos megvalósítása folytán lényegesen megváltozott a termelés összetétele. A növénytermesztésben az egykori 38 növényféle helyett ma mér csupán 8—9-et termesztenek, s ma­gasfokú gépesítéssel. Szakosították az állattenyésztést is. Az új, megváltozott körülmények, a közös gazdálkodás fejlettebb formái, a szakosított termelés persze nagyobb szakmai felkészültséget is igényel. Ezért szüntelenül gondoskodni kell a tagok szakismereteinek gyarapításá­ról. így gyarapodhat évente tetemes összeggel a szövetkezet közös vagyo­nának értéke. Jelenleg az alapvető termelő eszközök értéke, egy hektár földre számítva 19 953 koronát tesz ki. A építkezési beruházás is az új kö.­­vetelményekhez igazodik. Épült egy szárítóüzem, pelletgyártó részleggel kiegészítve, s befejezéséhez közeledik a 682 férőhelyes tehénistálló építése, amelyet korszerű fejőberendezéssel látnak majd el. KIFIZETŐDÖTT.. .7 Felmerült a kérdés: teljesítette-e küldetését a négy kis szövetkezet egyesítése? ... Teljes határozottsággal állíthatjuk: az egyesítés után eltelt 13 év eredményei kézzelfoghatóan bi­zonyítják, hogy érdemes volt a fejlő­dés magasabb fokára lépni. Ma a szö­vetkezet évi áruforgalmi értéke meg­haladja a 43 millió koronát. Az egy dolgozóra jutó évi termelési érték 100—110 ezer korona között mozog. A mezőgazdasági kérdésekben jár­tas olvasó tudja, hogy ezek a számok nem érzékeltetnek országos rekordot, de a természeti adottságokat (ame­lyek eléggé mostohák) és a termelési struktúrát figyelembe véve, tudatos és szorgalmas munkáról tanúskodnak. A szövetkezet jelenlegi fiatal elnö­ke, ifj. Benkovics János mérnök is tu­datában van annak, hogy olyan szö­vetkezet élére állt, ahol a jó eredmé­nyek eléréséért fokozott küzdelmet kell folytatni, tökéletesített munka­­szervezéssel és gazdaságirányítással kell ellensúlyozni a mostoha helyi természeti adottságokat, a tagok kéz deményező-készségének kibontakozta­tására, a jó munkahelyi légkör továb­bi kialakítására törekedni. A rendszeres, jó gazdasági eredmé­nyekkel párhuzamosan a tagok anya­gi helyzete, a Jróluk való szociáíis­­kulturális gondoskodás is lényegesen javult. Oj utcasorok, korszerű lakó­házak, virágoskertek nyújtanak nyu­godt otthont a szorgalmas szövetke­zeti dolgozóknak. Mind a négy falu­ban portalanították, illetve aszfaltbur­­kolatúak az utak. Az Ide látogatók személyesen is meggyőződhetnek róla: az Egyetértés szövetkezet dolgozói a közös gazdaság nevéhez méltóan, bol­dog egyetértésben élnek, s munkál­kodnak a saját maguk, a dolgozó nép, a szocialista haza javára. Édesapja elbeszélése alapján írta: Szombat Erzsébet, Béla (Belá) Az új egészségügyi központ. NEMCSAK VÄLLALTÄK, TELJESÍTIK IS AZ SZNF 35. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE VÄLLALT KÖTELEZETTSÉGEIKET Épül, szépül... A lakosság lélekszámút tekintve a járás legnagyobb peremközsége Per­­bete (Pribeta). Dolgos emberek lak­ják, ami a település arculatán is meg­látszik. P a p p Be n j á m i n, a hnb elnöke, találkozásunkkor mentegetőzve mond­ta: ' — Csak néhány héttel ezelőtt köl­töztünk a hnb új épületébe. E rövid idő alatt nem tudtunk mindent rend­be tenni. Például az esketési terem belső kivitelezése, berendezése még várat magára ... Egyes dolgok be­szerzése nagyon körülményes . A községvezető a továbbiakban ar­ról tájékoztatott, hogy az utóbbi év­tizedekben több középület is épült, mint például a szolgáltatóház, más­­félmillió korona beruházással, a hat­van férőhelyes óvoda, közel kétmillió korona költségráfordítással. Az óvo­dai férőhelyek száma azonban így sem elegendő, ezért úgy határoztak, hogy több osztályos óvoda létesítését szorgalmazzák, amire mintegy négy­millió korona szükséges. — Községünk — folytatta Papp elvtárs — szűkében van a vízforrá­soknak. A tűzvédelem szempontjából tehát egy víztárolót létesítünk a szö­vetkezet telepén. A közterek parkosí­tásáról, zöldsávokról sem feledke­zünk meg; például a közeljövőben parkosítjuk a templom melletti teret. Űj egészségügyi központ is épült, melyben helyet kapott a körzeti, a szakorvosi, a gyermekgyógyászati és egyéb rendelő, valamint a gyógyszer­tár is. Felépült a tűzoltószertár; fel­újították a moziépületet, s ellátták új vetítőgépekkel. Jelenleg a volt egészségügyi épüle­tet tatarozzák; ebben helyezik el a községi népkönyvtárat, s a társadal­mi, valamint tömegszervezetek tart­hatják majd itt összejöveteleiket. Megkezdték a foghíjas Béke utca üres telkeinek beépítését; itt, s más Papp Benjámin, hnb-elnök. utcákban összesen 70 családot juttat­tak házhelyhez. Továbbá sor kerül a Družstevná utca vízáteresztő hídjai­nak, s csatornahálózatának kiépítésé­re is. Mindebből kitűnik, hogy a lakosság hasznosítja a községszépítés és to­vábbfejlesztés lehetőségeit. S követke­zetesen igyekszik valóra váltani vala­mennyi lakos, a Szlovák Nemzeti Fel­kelés 35. évfordulója tiszteletére vál­lalt kötelezettségeit, melyek össz-érté­­ke megközelíti a hatmillió koronát. Szöveg és kép: Andriskin J., Komárom A tehénistálló Bélán (Belá). Takarékoskodás AVAGY — A HAMLETI KÉRDÉS, MÓDOSÍTVA Illetékeseink különféle rendelkezésekkel szabályozzák az üzemanyagfo­gyasztást. Am a legkülönfélébb intézkedések ellenére sem veszik még sok helyütt komolyan az üzemanyag-takarékosságot. Példa: a napokban rend­szeresen megfigyeltem, a munkahelyem közelében folyó építkezésre az épü­letelemeket szállító egyik tehergépkocsi motorja a szállítmány lerakásának ideje alatt is vígan üzemelt. Hozzávetőleges számításaim szerint a gépjármű motorja másfél-két órát „üresjáratozott“, mert... És épp itt a bökkenő, amire nem tudok pontos választ adni. Csak kö­vetkeztetni merek. Bizonyára hibás volt a motor önindítója, minek követ­keztében körülményes a startolás... Ha valóban ez váltotta ki a motor fölösleges járatását, akkor felteszem a kérdést: mi a célszerűbb? Kijavíta­ni (kicserélni) az önindítót, vagy értelmetlenül fogyasztani az üzemanya­got? Persze, tisztában vagyok azzal is, hogy az önindítók beszerzése or­szágos probléma, megjavíttatásuk is sok gonddal jár. De nem akarom el­hinni, hogy egy önindítót valami úton-módon ne lehetne rendbetennil Jogosan tehetem fel tehát a hamleti kérdést, némi módosítással — taka­rékoskodni, vagy fecsérelni: ez itt a kérdés. (bodzsár) VISSZAPILLANTÓ: Szervezetten. István agronőmus tájékoztatott, ha valami elemi csapás nem éri a kuko­ricát, nagyon bőséges termésre van kilátás. A szalmaletakarításra, a tarlóhán­tásra és a tarlókeverékek vetésére rendkívüli figyelmet fordítanak: öt Horal-kocsi gyűjti, két nagynyomású fúvó fújja rendeltetési helyére a t szalmát; a tarlóhántást hosszitott mű- t . szakban végzik a nagy teljesítményű gépek; a 365 hektárnyi területből mintegy hetven hektárba vetnek má- ] • sodnövényt. Gyors ütemben halad az ] ; istállótrágyázás is, amely ugyancsak | , fontos. j Mindent egybevetve, a nagyudvar- 1 . noki szövetkezet tagjai nem keve- 1 t sebb, mint 76 vagon gabonát adtak 1 az állami alapba. A közeli hetekben . ■ azon fáradoznak majd, hogy pihent, . jól megmunkált veszteséggel takarít­sák be a kapásnövényeket, szaksze­rűen végezzék a silózást. i KRASCSENICS GÉZA 1 Legyőzték a nehézségeket Az utóbbi évek gabonabetakarítása szervezési és egyéb fogyatékosságai­ból okultak a losoncf (Lučenec) járás mezőgazdasági üzemeiben is. Épp ezért jobb előfeltételeket teremtettek a zökkenésmentes, komplex aratáshoz. Így volt ez többek között Sőregen (Šurice) is, ahol a szövetkezet 300 hektárnyi gabonáját három saját, két Rajec vidéki és két magyarországi kombájn aratta-csépelte. Természete­sen, ezen a dombos-hegyes vidéken nem volt könnyű térülni-fordulni a gépmonstrumokkal: a helyiek a ven­­dégkombájnosokat közrefógták, s ide­jében jelezték a hepehupás, egyenlőt­len talajt. Így azután komoly motor­­hiba sem akadt az aratás idején. Jól hasznosították a napi munka­időt, sőt 14—15 órát is dolgoztak; en­nek köszönhetik a sőregiek, hogv jú­lius 28-án végeztek nemcsak az ara­tással, a szalmaletakarítással, hanem száz hektárnyi területen a másodnö­vények vetésével is. A tavaly őszi ké­sei gabonavetést nem szeretnék az Idéh megismételni, mert abból kései gabonaérés következik. Jő minőségű, bőtermő gabonafajtákat igyekeznek vetni, hogy a jövő évi gazdag termés alapjait már most az őszön lerakják. Milyen nehézségeket küzdöttek le az idei aratásban?. A dűlt gabonának az aratásához kalászemelőt használtak a Járás me­zőgazdasági üzemeiben. Sőt, kézi ka­sza használatára is sor került. A lovi­­nobaflai magnezit-üzem 330 dolgozó­jának dicséretére szolgál, hogy ka­szát ragadva, segítettek a dűlt gabo­na aratásában. Erre az aratásra a jó együttműködés volt a jellemző. SÚLYOM LÄSZLÖ A nagyudvarnoki (Dvorníky na Ost­rove) szövetkezetben jói szervezték és irányították a gabonabegyűjtést. A hat gabonakombájn mellé elegendő rendfelszedőt, szalmapréselő gépet és szállítóeszközt osztottak be. S széles­körű munkaverseny folyt, előtérbe he lyezve a munka minőségi követeimé nyeit, többek között a szemveszteség minimálisra csökkentését is. Előzetes értékelés alapján a legjobb kombáj nosnak Viola Ferenc és Donon kos Miklós Ígérkezik, akik a legtöbb gabonát aratták-csépelték, a legcseké­lyebb szemveszteséggel. Milyen az idei gabonatermés? Bú­zából 10, árpából 5 mázsával keve sebb a tervezettnél. De mint Vargs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents