Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-08-11 / 32. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. augusztus 11 Lángcsóvák a tarión ELSŐ TÜZESET: A lakszakállasi (Sokolec) szövetke­zet gél léri részlegén június 21-én egy gumiszalagos elevátorral préselt bú­zaszalmát kazaloztak. A napok óta folyamatosan üzemeltetett szállítósza­lag felforrósodott dobjára feltekere­­dett szalma meggyulladt, és hatalmas tűz keletkezett. A 17.15-kor keletke­zett tűzhöz húsz percen belül kivo­nultak a bogyai önkéntes tűzoltószer­vezet tagjai, s rövidesen a helyszínre érkezett a járási tűzrendészen fel­ügyelőség készenléti csoportja is. Az alakulatoknak — áldozatos munkával i— aznap sikerült a tüzet eloltani. A tűzrendészet vizsgálócsoportja meg­állapította, hogy a tüzet szabálysér­tés okozta. Ugyanis a felelős egyének megfelelő intézkedéssel nem akadá­lyozták meg, hogy a szállítószalagról lekerülő szalma ne érje a gumival bevont forgó dobot. A felelőtlenség miatt 500 mázsa búzaszalma égett el, s az elevátor használhatatlanná vált. MÁSODIK TÜZESET: Július 24-én — ismét a lakszakál­lasi szövetkezetben — délelőtt 9.55- kor egy szalmafúvó berendezésbe — üzemelés közben — idegen tárgy ke­rült. A szikrázó ventilátor lángba bo­rította a szalma egy részét. Gyors riasztásra helyszínre érkezett a bo­gyai, a nagymegyeri (fialovo), a gú­­tai (Kolárovo) önkéntes tüzoltőcso­­port. Ezek a komáromi (Komárno) tűzrendészet! felügyelőség osztagának megérkezése után hamarosan távoz­tak. A tűzoltók villámgyors beavatko­zásának, bátor helytállásának köszön­hető, hogy a közelben levő kazal nem gyulladt ki, s így aránylag csekély kár keletkezett. XXX A két tűzeset vádol, s természete­sen nem marad következmények nél­kül: a járási tűzrendészen felügyelő­ség szabálysértés címén eljárást indít a felelős személyek ellen. A végleges döntés joga a járásbíróságé. XXX Fekete János őrnagy, a komáromi tűzrendészet! parancsnokság vizsgáló tűzrendésze mind a két esetet elbírál­ta. Elmondta, hogy a legszomorúbb A szalma A Bratislava-vidéke járás mezőgaz­dasági üzemeiben befejeződött a küz­delmes kenyércsata. Július utolsó nap­jaiban az északabbra fekvő dombos területű gazdaságok is biztonságba helyezték a gabonát. A szalma begyűjtése a gyakori eső­zések miatt vontatottan haladt, habár a múlt évhez viszonyítva gépekből lé­nyegesen több volt. Augusztus elején csak kevés mezőgazdasági üzem di­csekedhetett azzal, hogy az egész te­rületről begyűjtötte a szalmát. A szalmabegyűjtésének ütemét sok­szor szándékosan lassítottuk — mon­dotta Markovié Ján mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság főagronó­­musa. Be kellett várni ugyanis, amíg az esőtől átnedvesedett szalma meg­szikkad. A nedvességtartalmat a sok gyom is növelte. Sajnos, a csapadékos nyár jobban kedvezett a gyomnak, mint a gabonának. Kazlazni csak ki­száradt szalmát lehetett, mi pedig az öngyulladás elkerülésére töreked­tünk. Komoly gondot okozott az, hogy szalmából — a múlt évekhez viszo­nyítva — jóval kevesebb lett. Erre a melléktermékre is nagy szükség van a téli tömegtakarmóny-készletben. A járás gazdaságainak többségében a búzaszalmát ugyanis pelett készítésé­re használják, ezért mindenhol arra ügyeltek, hogy a kombájnok minél kisebb tarlót hagyjanak, és a szalma begyűjtésének veszteségeit is mini­málisra csökkentsék. Annak ellenére, hogy a szalma el­­hordása lassabban haladt, a mezőgaz­dasági üzemek többségében a nyári munkákat mégis folyamatosan végez­ték — elsősorban a szalmabegyűjtés és a tarlóhántás időbeni elvégzésére törekedtek. Ez annak köszönhető, hogy a szükséges gépeket még a tél folyamán gondosan és előreláthatóan előkészítették. Azt mondhatjuk, hogy a járásban meghonosodott a szalma begyűjtésé­nek legkorszerűbb technológiája. En­nek lényege, hogy a két traktorral vontatót szalmalehűÍEó a kazalhoz az, hogy az esetek ugyanebben a szö­vetkezetben fordultak elő. Vajon a gazdaságban figyelembe vették-e a járási tűzrendészet! felügyelőség által kiadót biztonsági előírásokat? Az em­lített gazdaság sajnos nem egyedül­álló. Erről tanúskodnak Fekete őr­nagy szavai is. — Intézkedéseinket figyelmeztető szavunkat, sajnos nem minden szö­vetkezetben veszik komolyan. A — nem veszik komolyan — kifejezést szó szerint értem, mert olykor még a felelős egyének sem szívlelik nieg az előírásokat. Ez pedig helytelen. Tényekkel bizonyíthatjuk, hogy szá­mos szövetkezet épületét, termését mentettük meg a tőzrendészeti intéz­kedések be nem tartása következté­ben keletkezett pusztító lángoktól. A laikus azt gondolná, hogy a tűz­oltónak csak a tűz eloltása a dolga. Ez nem fedi a valóságot. •— Bizony nem — folytatta Fekete őrnagy —, s hogy az aratásnál ma­radjunk, megemlíteném, hogy a beta­karítás előtt a járási mezőgazdasági igazgatóság illetékes dolgozóinak be­vonásával az üzemekben tűzbiztonsági gyűjti a szalmát, s onnan egy hosz­­szabbított karú rakodógép a kazalra helyezi, s végül egy régebbi típusú átalakított kombájnnal a kazlat befe­dik. A munkaművelethez három trak­toros és egy kazalozó kell. A szalma­­lehúzót újítójavaslat eredményeként a gajaryi Záhoran Efsz javítóműhe­lyében készítették, és még tavaly ki­próbálták. Az új berendezés kiállta a próbát. Az idén több mezőgazdasági üzem követte a gajary szövetkezet példáját. A javítóműhelyekben különböző válto­zatban harminckét szalmalehúzó és kazalozó berendezést szereltek össze. Az új módszernek óriási előnye van a hagyományossal szemben. Lényege­sen kevesebb gépet, s ami még ennél is fontosabb, kevesebb munkaerőt kö­vetel a kazalozáshoz. Egy-egy szal­malehúzó és kazalozó berendezésben mindössze négy ember kell. A munka­teljesítmény is jóval nagyobb. Egy gépsorral naponta negyven hektárról begyűjthető a szalma. Az új módszer­nek fontos követelménye, hogy a szalma ne legyen letaposott, lenyo­mott. Sajnos, ennek a követelménynek a kedvezőtlen időjárás következtében nem lehetett mindig eleget tenni. Szerencsére a mezőgazdasági üze­mek a kedvezőtlen időjárás lehetősé­gével is számoltak. Az aratás kezdete előtt a hagyományos szalmabegyűjtő gépek is készenlétben álltak. Így va­lamennyi mezőgazdasági üzemben a szalmabálozókat és a Horal rendfel­szedőket is időben beszervezték. Mind a hagyományos, mind a korszerű be­rendezések szükség szerinti bevetése — az időjárástól függően — lehető­séget nyújtott rá, hogy a szalma be­gyűjtését a nehézségek ellenére is augusztus második hetében az üze­mek többségében befejezzék. Ehhez hozzájárult az is, hogy a szalma megmentésébe a községek lakossága, valamint a védnöki üzemek dulgozói szintén bekapcsolódtak és ebben je­lentős segítséget nyújtottak. Több szövetkezet példája bizonyítja, hogy kedvezőtlen időjárás esetén jó ellenőrzést végeztünk, összesen 350 kombájnt vizsgáltunk meg és több szárítót, magtárt, raktárt tellenőriz­tünk. A vizsgálatok alkalmával több olyan hiányosságot kiküszöböltünk, mely az esetek többségében tüzet okozhatott volna. A komáromi tűzrendészet! felügye­lőség dolgozói az aratás ideje alatt állandó „szúró“ ellenőrzéseket tartot­tak a munkák helyszínén, a „tűzve­szélyes“ helyeken. Sajnos, — Fekete őrnagynak és társainak tapasztalata szerint — a vendégkombájnosok a tűzbiztonsági előírások betartásában sokkal fegyelmezettebbek voltak, mint a helybeliek. Ezt azért hangsúlyoz­tuk, mert a következő időszakban ezt a problémát feltétlenül ki kell kü­szöbölni! Ez arra figyelmeztet, hogy a tűzbiztonsági intézkedéseket a jövő­ben saját kombájnosaink Is vegyék komolyabban. Amint a fentiekből kitűnik, a ko­máromi járás tűzrendészete az aratás ideje alatt sokat tett a tűzesetek meg­előzése, a keletkezett tüzek gyors el­oltása érdekében. Ha a mezőgazdasá­gi üzemeink felelős dolgozói, alkal­mazottjai — tisztelet a kivételnek — hasonlóan szívügyüknek tartották vol­na tűzmegelőzést, akkor a helyzet kedvezőbben alakulhatott volna. KALITA GÁBOR szervezéssel a szalma begyűjtése aránylag gyorsan végezhető. A szal­ma begyűjtését az elsők között a ga­jaryi Záhoran szövetkezetben fejezték be. Az aratást valóban komplex mó­don oldották meg. A szalmabegyűjtő gépek közvetlenül a kombájnok nyo­mában haladtak. Szinte sürgették a kombájnosokat. Ahol a tarló „felsza­badult“ azonnal munkához láttak a traktorosok. A szalma begyűjtésében kiválóan helytálltak a lozornoi Pod­­horis, a Dunajská Lužna-i Csvit, a féli (Tomášov) szövetkezetben, vala­mint a Malacky! és a Stupavai Álla­mi Gazdaságban. A múlthoz viszo­nyítva a többi mezőgazdasági üzem­ben is lényegesen nagyobb igyekeze­tei fejtettek ki. Ennek köszönhető, hogy a járásban aránylag gyors .ütemben végzik a tar­lóhántást. Az üzemek többségében be­fejezték a nyári takarmány keverékek vetését. Ezeknek a területe a múlt évhez viszonyítva úgyszólván megdup­lázódott. A jobb munkaszervezés, a megfe­lelő felkészültség és a fukozott igye­kezet eredményeként a legtöbb mező­­gazdasági üzemben a nyári csúcsmun­kákat sikeresen befejezték. KLAMARCSIK MÄRIA mérnök A szövetkezeti dolgozók érdekéken A Szövetkezeti Földművesek Szövet­ségének Komárumi (Komárno) Járási Bizottsága figyelemmel kíséri a szö­vetkezeti dolgozók politikai-eszmei nevelését, hozzájárulva így a munkás­­osztály és a szövetkezeti parasztság szövetségének szilárdításához. A szö­vetkezetek Vin. kongresszusa — a CSKP XIV. kongresszusa határozatai alapján — feladatul tűzte a SZFSZ Központi Bizottságának, hogy segítse elő a szövetkezeti mozgalom további kibontakoztatását. A falvakban pedig a társadalmi és kulturális élet fej­lesztését, a munka- és életkörnyezet javítását, valamint a szociális és kul­turális igények jobb kielégítését. Ezen feladatok teljesítése érdekében a SZFSZ Komáromi járási Bizottsága szorosan együttműködik a járási me­zőgazdasági igazgatósággal, a SZISZ jb-ával és a többi tömegszervezettel. A járásban 1972-ben kezdetét vette a szocialista brigádok megalakítása. Az elsők közüt a Gútai (Kolárovu), a Bátorkeszik (Vojnice), az Alsópéteri (Dolný Peter) és a Perbetei (Pribe­­ta) Efsz brigádjai voltak. A kezdeti nehézségek leküzdése után fokozot­tabb figyelmet fordítottak a szövet­kezeti dolgozók életkörülményeinek javítására. A mezőgazdasági üzemek gazdasági mérlege szüntelenül javul. Ez lehető­vé teszi a dolgozók élet- és munka­­körülményeinek állandó javítását, a szociális és kulturális létesítmények bővítését. A Somotori (Somotor) Vetőmagter­mesztő Állami Gazdaság több mint öt­ezer hektár földterületen gazdálko­dik és hétszázötven állandó dolgozója van. A dolgozbk élet- és munkakörül­ménye évről évre kedvezőbb. Takács Andor, az állami gazdaság személy­zeti osztályának vezetője elmondotta, hogy a hét gazdasági részlegen mint­egy ötven munkahelyen korszerű öl­tözőt és zuhanyozót létesítettek. A szociális létesítmények építésére, a szociális segélyekre, a kulturális tevé­kenységre évente több mint hatszáz­ezer koronát fordítanak. A gazdaságban fokozott figyelem­mel kísérik a dolgozók lakáskérdé­sének megoldását. Jelenleg negy­venkilenc — többnyire összkomfortos (— lakásegységgel rendelkeznek. A családi házak építését is támogatják Az anyagi támogatás mellett az épít­kezőket fuvarral is segítik. Ezenkívül a közeljövőben tovább javítják a dolgozók munka- és élet­körülményeit. Több munkahelyen kor­szerű szociális helységet építenek. Né­hány régi lakást pedig lebontanak. Felszámolják a nagykövesdi (Veiké Kamenec) „Rózsatanyát“, ahol jelen­leg még hat család él kedvezőtlen körülmények között. A dolgozók számára évente több külföldi kirándulást szerveznek. Az elmúlt esztendőben tizenkilenc dol­gozó üdültetésben és harminc gyógy­kezelésben részesült. Az idén harminc gyerek pionírtáborban nyarai; Sport- és kulturális célokra évente százezer koronát fordítanak. Jelentős összeggel támogatják a dolgozók to­vábbképzését. Külön figyelmet érde­mel, hogy a munka- és egészségvédel­mi alapnak jelentős részét a nehéz Az SZFSZ jb-ának szakbizottságai szorosan együttműködnek a szövetke­zetekben tevékenykedő bizottságok­kal. E téren jó az együttműködés a nemesócsai (Zemianská Oléa), a ke­szegfalusi (Kameničná) és az ógyallai (Hurbanovo) szövetkezettel. A dolgo­zókról való szociális gondoskodásban a figyelmet elsősorban a munka- és életkörnyezet javítására, az üzemi ét­keztetés színvonalának emelésére, új óvodák, bölcsődők, lakások és sport­­létesítmények építésére, valamint a dolgozók üdültetésére és gyógykezel­­' tetésére összpontosították. A gútai szövetkezet szocialista brigádjai pél­dául a már meglévő gyermekintéz­mény bővítésében vesznek részt. A szövetkezet ezen kívül egy új létesít­mény beruházója is. A lakásépítés terén a szövetkezetek tízmillió koro­na beruázást terveztek, ami ötvenegy lakósegység felépítésének felel meg. Az elmúlt időszakban növekedett a dolgozók és gyermekeik üdültetésé­nek aránya is. Míg 1972-ben ötszáz­negyven) tavaly már hétszázkilencven­­hat szövetkezeti dolgozó vett részt kül- és belföldi üdülésen. Ezenkívül a tatraneci autókempingben évente hét­százötven szövetkezeti dolgozó pihen­het az évi fáradságosr munka után. Tavaly kilencszáznegyvenkét szövetke­zeti tag gyurmeke pionírtáborban üdült. Tekintettel a fokozott érdeklő­désre, Lubieteván (Banská Bystrica járás) megkezdték egy pionírtábor építését, ahol százötven gyermek tölt­heti a nyári szünidő egy részét. Az agitációs és propagációs munka fokozásának érdekében forradalmi hagyományok szobája nyílt a Bátor­­keszi, a Gútai, a Marcelrázai (Marce­lova) és a Hetényi (Chotín) Efsz-ben. Az eddig elért eremények arra ösz­tönzik az SZFSZ Komáromi JB-át, hogy a jövőben is támogassák a sző­­veketzei dolgozók érdekeit, hisz a szövetkezeti parasztság a munkásosz­tály megbízható támasza és szövetsé­gese, szocialista társadalmunk szilárd alapköve. MIRIÁK FERENC fizikai munka megkönnyítésére fordít­ják. A tartalmasabb kulturális élet le­hetőségének kialakításával kapcso­latban egyre több kérdés vetődik fel. Többek között az is, miként lehetne a szabad Időt jobban kihasználni —■ a kényelmesen berendezett lakások­ban, a művelődési intézményekben, sportpályákon. A gazdaság vezetői —* az állami gazdasághoz tartozó — községek kulturális életének nagyobb arányú támogatásával jelentősen hoz­zájárulnak a népművelési munkához és a kulturált szórakozáshoz. — Véleményem szerint a hozzánk tartozó községekben a művelődés ma­gas szinten van. Minden községben jól berendezett, könyvtárakkal ellátott művelődési otthon található. A kúl­­túrcsoportok gazdag tevékenységet fejtenek ki. Gyakran kerül sor író­olvasótalálkozóra is. Állami' gazdasá­gunkban egy kultúrcsoport működik. Gyakran részt veszünk különböző rendezvényeket és versenyeken —« mondotta Palágyi Sándor igazgató. A jövőben még korszerűbb lesz a termelés, az üzemszervezés. Nagyobb teljesítményű gépek, berendezések kerülnek a gazdaságokba, s tovább fejlődnek a technológia eljárások. Mit jelent ez? Hiába rendelkezünk majd korszerűbb, nagyobb teljesítmé­nyű gépekkel, ha a dolgozók szakmai képzettsége alacsony szinten marad. Ezért évről-évre több anyagi eszközt kell fordítani az emberek szakmai­politikai képzettségének fokozására, valamint a tudás hasznosítására. Végezetül az igazgató megjegyezte: >—' „Fő feladatunk az embereket meg­tanítani a szocialista brigádmozgalom hármas jelszavának gyakorlati érvé­nyesítésére: ..Szocialista módon dol­gozni, művelődni, élnil“ Azt szeret­nénk elérni, hogy a korszerű mező­­gazdaságban is az ipari munkásokhoz hasonlóan gondolkozzanak s cseleked­jenek az emberek.“ ILLÉS BERTALAN Az évfordulók tiszteletére A Gyulamajori (Ďulov Dvor) Állami Gazda­ság dolgozói az idén az SZNF 35., valamint a szocialista mezőgazdaság harmincadik évferdu­­lóját 655 ezer korona értékű szocialista válla­lással köszöntik. Többek között felajánlották, hogy a termelési tervet gabonából'77, kukori­cából 35, zöldségből 10 és a hústermelést 12 tonnával, a tejtermelést pedig 39 ezer literrel túlszárnyalják. Az energiahordozók fogyasztá­sában 19 ezer, az abraktakarmányok ‘ fogyasz­tásában pedig 43 ezer korona megtakarítást érnek el. Az élet- és munkakörnyezet szépítése érdekében hatezer korona értékű társadalmi munkát végeznek ... Az állami gazdaság vezetőit nemrégiben arra kértem, hogy tájékoztassanak az első félévi eredményekről. Elöljáróban szeretném leszö­gezni, hogy az év első hat hónapjában az egész év vállalásának 78,3 százalékát sikeresen teljesítették. A tervezett hústermelést 15 tonnával (170 ezer korona), a tervezett tejtermelést pedig 63 ezer literrel (151 ezer korona) szárnyalták túl. Az energiahordozók fogyasztása szakaszán 35 ezer, az abraktakarmányok fogyasztásában pedig 718 ezer korona (46 tonna) értékű meg­takarítást értek el. Az élet- és munkakörnyezet szépítése, szüntelen javítása céljából három­ezer korona értékű társadalmi munkát végez­tek. Reméljük, hogy az állami gazdaság dolgozói­nak munkakezdeményezése, akaratereje az idei év hátralevő részében sem csökken, ami majd mind a termelési, mind pedig az áruértékesí­tési mutatók teljesítésében mutatkozik meg. (BAKA) Fekete János őrnagy. fontos tömegtakarmány Gondoskodás az emberről

Next

/
Thumbnails
Contents