Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-08-11 / 32. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. augusztus 11. így dolgoztunk NAGYOBB MUNKALENDÜLET, KEZDEMÉNYEZŐKÉSZSÉG A Szlovák Statisztikai Hivatal jelen­tést adott ki a Szlovák SZK 1979. első félévi gazdasági fejlődéséről és az ál­lami terv teljesítéséről. Szlovákia gaz­dasága az év első felében bonyolult körülmények között fejlődött. Január­ban energiahiány, Illetve egyes válla­latok elégtelen téli felkészültsége okozott kiesést az iparban és építő­iparban. A szeszélyes időjárást a köz­lekedés és a mezőgazdaság Is meg­sínylette. A behozott nyersanyagok és termékek drágulása igényesebbé tette a termelést. A párt-, állami és gazda­sági szervek intézkedései folytán, a dolgozók fokozott erőfeszítésével le­­küzdjük a nehézségeket. A CSKP Köz­ponti Bizottságának 13. ülésén hozott határozatok nyomán mindenütt foko­zódott és fokozódik a kezdeményező­készség, amely hozzájárul a különö­sen igényes állami tervfeladatok tel­jesítéséhez, valamint a gabona veszte­ségmentes betakarításához. A dolgozók aktivizálódásának eredményeképpen sikerült csökkentenünk az év eleji termeléskiesést és fokoznunk a gaz­daság fejlődésének dinamikáját. Szlovákia iparában a termelés 1979 első félévi növekedésének értéke 83 milliárd 300 millió koronát ért el, vagyis a múlt év azonos időszakához viszonyítva 3,5 százalékkal nőtt. A termeléskiesés okozta januári veszte­ség 1 milliárd 940 millió korona volt, ezt azonban június végéig 799 millió koronára csökkentettük. A főbb ipar­ágakat tekintve a vegyiparban 102,1, a fogyasztási cikkeket termelő ipar­ban 103,6, az élelmiszeriparban 102,7, a fűtőanyagiparban 101,3, az energia­iparban 105,5, a gépiparban pedig 10,8 volt a növekedési index (a múlt év első feléhez viszonyítva). A terv­­teljesítésben leginkább az építőanyag­ipar maradt el — 95,5 százalékos tel­jesítéssel, legjobban pedig az élelmi­szeripar teljesítette — 100,7 százalék­ra. A vállalatok együttvéve 99 száza­lékra teljesítették teljes termelési ter­vüket; januári tervét 172, első félévi tervét pedig 91 vállalat nem teljesí­tette. Az élelmiszeriparban a baromfihús feldolgozása, a sajt- és sörgyártás nőtt a leggyorsabban. ' A mezőgazdaságra nézve kedvezőt­lenek voltak az Időjárási viszonyok, rosszul telelt át a gabona, jelentős területeket újra kellett szántani és bevetni. Ennek következtében 886 400 hektár gabonaterület maradt Szlová­kiában, vagyis a tervezettnek 96,9 százaléka. A szarvasmarha- és sertésállomány 1978. július 1-hez viszonyítva gyara­podott, elsősorban a szocialista szek­torban. Az egyéni állattartóknál csök­ken, kivéve a juhállományt. Szlová­kiában valamennyi szektorban így alakult az állatállomány: szarvasmar­ha 1 millió 526 és fél ezer, ebből 568 100 tehén, 2 838 200 sertés, ebből 190 200 anyasertés, 767 10 juh, 24 mil­lió 885 700 baromfi. Takarmányhiány és egyéb takarmá­nyozási okok miatt mérséklődött az állatállomány hasznosságának fokozó­dása. Kevésbé kedvező eredményeink voltak a marha- és sertéshústerme­lésben. Csökken a hízómarhák napi súlygyarapodása és vágósúlyuk is ki­sebb a tervezettnél. A hízósertések állományának csökkenése miatt a szükségleteket a vágósúly növelésével elégítjük ki. Az erdőgazdálkodásban 102,5 száza­lékra teljesítettük a fakitermelési ter­vet. Az üzemek mintegy 2 millió 680 ezer köbméter fa kitermelésével 52,6 százalékra teljesítették évi tervüket. Több mint 14 ezer hektárt ültettek be facsemetével. A vízgazdálkodás érdeméből 220 millió köbméter ivóvíz, a múlt év első feléhez képest 15 millióval több jutott a lakosságnak. A vízvezetékkel ellá­tott lakosság részaránya elérte a 60,3 százalékot. Az építőiparban az évi állami terv­ből 13 milliárd 467 millió korona ér­tékű munkát végeztek el, vagyis az évi feladatok 46 és fél százalékát. A nyilvános teherszállításban 96,4 százalékra teljesítettük a tervet. A távbeszélő-tulajdonosok száma 20 300- zal nőtt, jelenleg 823 100-an vannak Szlovákiában. Szlovákia népgazdaságának szocia­lista szektorában 1 millió 885 ezer személy dolgozott, 39 ezerrel több, mint tavaly az első félévben. A dol­gozók 44,4 százaléka nő volt. Az iparban egy dolgozóra számított munkatermelékenység a múlt év első feléhez viszonyítva 1,6 százalékkal nőtt. A termelés növekedés« 47 és fél százalékban a munkatermelékeny­ség fokozódása biztosította. A népgazdaság szocialista szektorá­ban (efsz-ek nélkül) kifizetett bérek összege elérte a 28 milliárd 100 mil­lió koronát, á múlt év azonos idősza­kához viszonyítva öt százalékkal nőtt. A dolgozók átlagbére elérte a 2516 koronát, a múlt év első feléhez viszo­nyítva 2,6 százalékkal emelkedett. A külkereskedelemben tovább mé­lyült a szocialista, főként KGST-orszá­­gokkal folytatott együttműködésünk. Az SZSZK szervezetei által lebonyolí­tott külkereskedelmi forgalom 9,3 szá­zalékkal volt nagyobb. Alakulására a világpiaci árak fejlődése is kiha­tott. A múlt év azonos időszakához viszonyítva az árukivitel 6,6 száza­lékkal nőtt. Szlovákia kiviteli cikkei­nek több mint 70 százalékát a szocia­lista országokba szállítja. Az árubeho­zatal 11,6 százalékkal nagyobbodott. Az importáru 57,7 százalékát a szo­cialista országokból hoztuk be. A beruházásoknak az állami terv­ben az év első öt hónapjára megha­tározott Időarányos részét 30,9 száza­lékban valósítottuk meg. Bizonyos technológiai berendezések szállításá­ban lemaradás tapasztalható. A személyi fogyasztás terén a la­kosság pénzbevétele a múlt év első feléhez viszonyítva 4,1 százalékkal volt nagyobb. Az Állami Takarékpénz­tár 1 milliárd 600 millió korona köl­csönt folyósított a lakosságnak, ebből félmilliárd koronát ifjúházasoknak nyújtott kölcsönként. Szlovákiában egy lakosra 9900 korona pénzbevétel jutott az első félévben, 2,6 százalék­kal több, mint tavaly ilyenkor. A helyi gazdálkodási vállalatok 146 millió korona értékű szolgáltatást nyújtottak a lakosságnak. Az év első felében 13 963 lakás épült fel, további 17 419 lakás építé­sét kezdték el. Az új tanévre 37 ezer tanulót vet­tek fel az érettségivel végződő közép­iskolákba. A főiskolák első évfolya­maiba 21 ezer 740-en jelentkeztek, de a tervezett létszám csak 13 200 volt, 800-zal több, mint tavaly. Az alapis­kolákat 671 ezer tanuló látogatja, az óvodákba 217 500 gyermeket Írattak be. A 3—5 éveseknek 75 százalékát tudjuk elhelyezni óvodában. A kórházak befogadó képessége 33 500,-ra, a fürdőké 10 300-ra nőtt. A bölcsődők száma hetvennel, a férőhe­lyeké pedig több mint háromezerrel nagyobbodott. Minden 317 lakosra jut egy orvos. Betegbiztosításra 3 mil­liárd 200 millió koronát fordítottunk. A nyugdíj-kifizetések összege meg­haladta az ötmilliárd koronát, a nyug­díjak száma pedig 998 ezerre nőtt. A népesedés kedvezően alakult. Az élve született gyermekek száma 51 ezer, az elhúnytak száma 27 ezer. Kétezerrel kevesebb házasságot kötöt­tek, a válások száma — 3000 — azo­nos szinten volt, mint tavaly. Szlovákia lakossága június végén 4 millió 940 ezer volt. Szaratovi módszer a Duslóban A vágselyei (Sara) Duslo Vegyimű­vekben eredményesen érvényesül a szaratovi munkamódszer. A gépész­­részleg 44 tagú kollektívája Miku­láš Č e 1 i n á k vezetésével nagy felelősségérzettel viszonyul a pótal­katrészek gyártásához. A közösségnek több mint a fele megszerezte az ön­ellenőrzés jogát. Májusban több mint egymillió koro­na értékű munkát végeztek, s gyárt­mányaiknak csak három ezreléke volt selejtes. Júniusi teljesítményük ugyancsak egymillió értéket képviselt, s ebben a selejtarányszám mindössze egy ezrelék volt. A gépészek most kezdeményezésük kibontakoztatásával arue törekszenek, hogy a kezükből kikerülő minden al­katrész hibátlan, selejtmentes legyen. Ezzel közvetve is segíteni kívánnak a mezőgazdaságnak. Irány a Rysy! Augusztus 8-tól 12-ig fiatalok vet­ték birtokukba a Magas-Tátrát. Ojra nemzetközi ifjúsági találkozót rendez­tek, melyet egybekötöttek a Rysy­­csúcs megmászásával. A találkozóra 1957 óta rendszeresen sor kerül a világproletariátus nagy vezére, Lenin tiszteletére. Lenin 1913 augusztusában lengyelországi oldaláról közelítette és mászta meg a csúcsot. Az idei találkozó gazdag programot kínált. A rendező bizottság ötezer részvevőre számított. Augusztus 8-án este hat órakor volt az ünnepélyes megnyitó. Ján Zozufáknak, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága elnö­kének, a kormány képviseletében pe­dig Peter Colotka elvtársnak, a CSKP Központi Bizottsága elnökségi tagjá­nak, a Szlovák SZK miniszterelnöké­nek ünnepi beszéde után kezdetét vette az ifjúsági találkozó. A rendez­vény a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulója, valamint a SZISZ Pionír­szervezete megalakulásának 30. évfor­dulója jegyében bajlott le. A Rysy megmászásával egybekötött 23. nemzetközi ifjúsági találkozó szín­helye az idén is a FICC Eurocamp volt. Jelen voltak a szocialista orszá­gok fiataljainak a képviselői. A hazai fiatalokkal együtt megmászták a Rysyt és beszélgetéseken vettek részt a Szlovák Nemzeti Felkelésben részt vett antifasiszta harcosokkal, ifjúsági építkezések részvevőivel, az ifjúsági szervezet alapító tagjaival. Sor került a köztársasági elnök vándorzászlajáért rendezett IX. tájé­kozódási futóversenyre. Az esténkénti gazdag és színes kul­turális műsorokat Feró Labuda disz­­kotéka-műsora egészítette ki. Az idei találkozó érdekessége volt a Smena kiadóvállalat jubileumi kiál­lítása a találkozó színhelyén felállí­tott ünnepi sátorban. A Smena ifjú­sági napilapot és a könyvkiadó válla­lat legújabb kiadványait tették-köz­szemlére és árusították. A záróünnepségre ma este kerül sor, holnap pedig ünnepélyes tábor­bontás lesz. Reméljük, minden részvevő jól érezte magát és sok barátot szerzett. PERHÁCS VALÉRIA Barátság - segítség Az Űjbódvai Efsz tavaly hat kom­bájnt kapott aratási kisegítésre Ma­gyarországról, Mezőkeresztesről és Szentistvánról. Viszonzásul az idén Űjbódváról négy E—512-es kombájn ment július elején Mezőkeresztesre, ahol korábban kezdték az aratást. A kombájnosok, Jakab Árpád, Bar­tók István, Szepesi Géza és Pallai Já­nos és segédeik értékes tapasztala­tokkal tértek haza. A mezőkereszte­siek igyekvő, szorgalmas földműve­sek. Ott is nagy gondot fordítanak az anyagtakarékosságra és a szemvesz­teség maximális korlátozására. Szük­ség esetén éjjel-nappal dolgoznak, hogy a gabona veszteségmentesen ke­rüljön a magtárakba. Szpisák József főgépesítő így szá­mol be élményeiről: — Mintegy 23 napot töltöttünk Magyarországon. Az eső és a szeszélyes időjárás többször is zavarta munkánkat, de kombájno­saink igyekeztek jó munkát végezni. 244 hektárról aratták le a gabonát és 1050 tonna szemet csépeltek ki. Rossz időjárás esetén a gépjavító műhely­ben dolgoztak, száz órát töltöttek itt. Aratáskor nem szorulnak a mező­­keresztesiek segítségére. Ügy egyez­tünk meg, hogy majd ősszel jönnek segíteni a szemes kukorica betakarí­tásában. A 450 hektáron jó termés ígérkezik, szeretnénk idejében végez­ni a termés betakarításával, s úgy szervezzük meg a munkát, hogy mi­nél kisebb legyen a szemveszteség. íme a közösség véleménye: Szíve­sen megyünk máskor is. Az ilyen ba­ráti segítség erősíti kapcsolatainkat, jobban meg tudjuk becsülni lehetősé­geinket, és a csereakciók révén bő­vítjük ismereteinket, újabb munkata­pasztalatokat szerzünk. FARKAS ROZSA Gyorsítani kell a talajmunkák ütemét Magasabb színvonalú pártmunkát A pártalapszervezetek olyan emberi közösségek, melyeknek meghatározó szerepük van abban, hogy tagjaik a szó teljes értelmében kommunistákká váljanak. Ez egyébként rendkívül ösz­­szetett folyamat, melyben jelentős szerepe van a párt ideológiai-politikai munkájának, a tagok állandó sokol­dalú képzésének, és elsősorban a kö­zös munkának. A pártszervezetek eredményes mun­kájának alapfelétele, bogy a pártta­gok tevékenyen részt vállaljanak az általános tevékenységben, eleget te­gyenek pártmegbizatásaiknak, párt­tagsági kötelességeiknek. Ezt azonban érzelmi motívumoknak is befolyásol­niuk kell. Igen fontos, mennyire igényli a pártvezetöség a tagok mun­káját, ők pedig érzik-e, tapasztalják-e munkájuk és megbízatásuk fontossá­gát, látják-e munkájuk eredményét olyan formában, hogy a pártvezetőség intézkedéseiben, határozataiban tekin­tetbe veszi és felhasználja a tagok észrevételeit és javaslatait. Éppen ezért a pártmegbízatások végrehajtá­sát folyamatosan és rendszeresen ér­tékelni kell. A további munkára rend­kívül kihathatnak az ilyenkor elhang­zó elismerő szavak. Üjabb teljesítmé­nyekre buzdítanak, s bebizonyosodik, hogy a párttag hasznos munkát vé­gez, jók a módszerei, helyes a véle­ménye. A jól végzett pártmunka elismerő sében valójában az jut kifejezésre, hogy megbecsüljük a párt politikájá­nak érvényesítésén munkálkodók igyekezetét. Ha az alapszervezetben a jól dolgozó kommunisták munkájának elismerése rendszeressé válik, ez to­vábbi eredményes munkára ösztönöz­het. A rendszeres értékelés, a jó munka elismerése azonban nem öncélú, ha­nem nagyon is kihat a kommunista személyiség fejlődésére, a párttagok nevelésére. A párton belül az elvárás politikai légköre, a pártegység, a párt ütőképessége nagy mértékben függ az együvétartozás, a kölcsönös felelős­ség érzésétől. Ma is igaz és tanulságos az a leni­ni gondolat, hogy a párt felelős tag­jaiért, és minden egyes kommunista felelős a pártért. Ennek állandó szem előtt tartása, érvényesítése nagy mér­tékben befolyásolja a kommunista közösség személyiségformáló tevé­kenységét, a környezetre kisugárzó hatását. Az elvszerű elvtársi kapcso­latok feltételezik egymás munkájának figyelemmel kisérését, megbecsülését, a segítőkészséget és az őszinte bírá­latot. A trebišovi (tőketerebesi) járásban a pártalapszervezetek túlnyomó több­sége tevékenységében következetesen be is tartja ezt az alapvető követel­ményt. A tagkönyvcsere előtti szemé­lyes beszélgetések ilyen értelemben már eddig is lényeges tanulságokat eredményeztek. Igazolták, hogy a kommunisták felelősséget éreznek egymásért, a pártért. Döntő többsé­gük munkája,, példamutatása megfe­lelő. Persze vannak más tapasztalatok is: a pártban tovább kell erősíteni a bírálat és önbíráiat szellemét. Ehhez a kommunistáknak olyan légkört kell teremteniük, hogy a bírálatot senki se vehesse személyeskedésnek, az ön­­bfrálatot pedig ne tekintsék valami lyen elavult módszernek. Fel kell egységesen tépni, határozottan csele­kedni kell a hibák, fogyatékosságok, torzulások kiküszöböléséért. A párttagoknak nem lehetnek elő­jogaik, kiváltságaik. A kommunisták csak azért, mert párttagok, nem igé­nyelhetnek és nem is igényelnek a társadalomtól megkülönböztetett bá­násmódot, mert ez nem volna igazsá­gos, viszont joggal megkívánják a pártvezetőségtői, a kommunista veze­tőktől a figyelmességet, törvényes ke­retek között az erkölcsi normákkal összhangban álló gondoskodást és* a segítséget személyes ügyeik intézésé­ben. A kommunisták is emberek, bizo­nyos események, ezeknek társadalmi vagy gazdasági kihatásai rájuk is hatással vannak, mint a társadalom többi tagjaira. Sok esetben olyan ne­héz helyzetbe kerülnek, hogy náluk sem lehet a dolgot egyszerűen úgy elintézni: „neked ezt meg kell érte­ned, hiszen párttag vagy“. Mindezen tényezők feltárása fontos feltétele le­het aktivitásuk fokozódásának, vég­eredményben pedig a pártegység erő­södésének. Az alapszervezetek vezetői és a különféle területeken tevékenykedő kommunista vezetők tartsák számon, ki mikor és mire vált érdemessé, ide­jében segítsenek a rájuk szoruló elv­társakon, hiszen közülük sokan sze­rénységükben nem fognak maguktól jelentkezni. Az alapszervezetek veze­tősége tehát necsak panaszok és ké­rések hatására intézkedjék, hanem állandóan és figyelemesen vizsgálja, keresse a kölcsönös segítés lehetősé­geit. ILLÉS BERTALAN A mezőgazdasági- és élelmezésügyi minisztérium növénytermesztési mun­kákat irányító bizottságának tanács­kozásán részt vett és felszólalt R. Vančo elvtárs, az SZLKP KB mező­­gazdasági osztályának vezetője. Vančo elvtárs elismerően szólt az eléggé ne­héz aratást irányítókról és a fontos betakarítási munkákban részt vevő, fáradtságot nem ismerő dolgozókról. Foglalkozott az aratás komplex mó­don történő elvégzésének fontosságá­val, amelyet nem minden mezőgazda­­sági üzemben értelmeznek helyesen és nem tesznek meg mindent a szal­ma betokrításáért, s ez hátráltatja a tarlőszántást, valamint a másodvetés mielőbbi elvégzését. A múlt héten a bratislava-vidéki járásban meglátogat­tak három egymás mellett levő mező­­gazdasági üzemet, olyat ahol az Idő­járás azonos volt, mégis nagy az el­térés a fontos munkálatok elvégzésé­ben. Ez azt jelenti, hogy nincs min­denütt kellő szinten a szervezés, nem használják ki maximálisan az időt és a gépeket. Sajnos, főleg azokban a mezőgazdasági üzemekben húzódoz­nak a másodvetések elvégzésétől, ahol a szarvasállatok hasznossága ala­csony, s ez főleg abból ered, hogy nincs elegendő jő minőségű tömegta­karmány a gazdaságokban. Vančo elvtárs foglalkozott azokkal a visszásságokkal is, amelyek a bur­gonya és a zöldség felvásárlása körül vannak. Valójában minden zöldségre szükség van a piacon és a felvásárló üzemekben. A komáromi (Komárno) járásban és másutt is előfordul, hogy nem veszik meg az egyes zöldségfélé­ket. Sokkal rugalmasabb munkát kel­lene végezniük a felvásárlóknak, hogy ilyen esetek ne forduljanak elő. A korai burgonya körül is vannak bo­nyodalmak. Ezelőtt két héttel például Bratislavában Is hiány volt burgo­nyában. Most viszont több helyen az okoz gondot, hogy nem tudják felvá­sárolni a második mindennapit. Ezért aztán a mezőgazdasági üzemek veze­tői panasszal fordulnak fűhöz-fához. A szövetkezetek Irányítói főleg azért igyekeznek mielőbb eladni a termést, mert félnek a burgonya árának csök­kentésétől. Ha ez valóban így Is lesz, nem éri különösebb veszteség az efsz­­eket, hiszen a burgonyagumó- napről­­napra nő és nagyobb lesz a hektár­hozam. De nem is ez a lényeg, ha­nem a lakosság folyamatos ellátása, vagyis összhang a piaci igények és a felvásárlás között. A társadalmi érdek mindig elsődleges, és ezt figyelembe kellene venniük a mezőgazdasági üze­mek irányítóinak. Nagyon helyesen jegyezte meg a közép-szlovákiai ke­rület főagronómusa: „A burgonya leg­ideálisabb tárolőhelye a föld, ahol termett“. Gondoljunk hát a holnapra, vagyis a folyamatos burgonyaellátás­­ra. A múlt héten aránylag felgyorsult az aratás üteme és az SZSZK déli já­rásaiban több helyett befejeződött az aratás. Ez egyben azt is jelenti, hogy tá tudják csoportosítani az északi já­rásokba a betakarító gépeket. Az utóbbi napokban a katonaság jelentős segítséget nyújtott a fontos nyári munkák elvégzésébenö Segédkeztek az ifjúsági és más társadalmi szerve­zetek is az egyik legsürgősebb tenni­valónál — a szalma letakarításánál. Ennek ellenére mégsem halad jő ütemben a tarlóhántás, valamint a másodvetés. A nyugat-szlovákiai ke­rületben, ahol aránylag legjobb a ta­karmányellátás, már elvetették a ter­vezett takarmánykeverékeket. A ke­let-szlovákiai kerületben viszont kés­lekednek a másodvetéssel, az elmúlt hét közepén még alig az egyharmadát vetették el a tervezettnek. Pedig, ha kaszálni is akarják a takarmánykeve­rékeket, akkor minél gyorsabban földbe kel! juttatni a vetőmagot. Az még elfogadható, hogy a szemerkélő eső, zivatarok miatt nehézségbe ütkö­zik a szalma betakarítása, de az már kevésbé érthető, miért nincs azoknak a tábláknak jelentős része felszántva, ahol már csak a tarló „várja“ az ekét. Ez manapság, amikor nagy tel­jesítményű traktorjaink vannak, fele­lőtlenségnek számit. Pedig a szakem­berek jól tudják: a tarlószántás gyors elvégzése a jövő évi jó termés meg­alapozását is jelenti. A bizottság ülésén felmerült az ön­tözés kérdése. Valójában az utóbbi hetekben hullott csapadék, de csak egy-két helyen volt mennyiségileg je­lentős, és ezért legtöbb helyen szük­séges az öntözőberendezés üzemelte­tése. Az államnak sok pénzébe ke­rültek az öntözőberendezések, és az adott lehetőséget szükséges maximáli­san kihasználni a többéves takarmá­nyoknál, a cukorrépánál, s mindenek­előtt a másodvetésnél. Érthetően hely­ben kell eldönteni az öntözés szüksé­gességét, reálisan, gondolva arra, hogy az öntözés jelentősen növelheti a hektárhozamokat. TÚTH DEZSŐ

Next

/
Thumbnails
Contents